Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-12-22 / 51-52. szám

moszkvai mozdonydepóba nem jő időben érkeztünk. Éppúgy, mint máshol, az év vége felé több a mun­ka, mint máskor, készül­nek a jövő év mé.g na­gyobb feladatainak teljesítésé­re. Szem jón Ivanovics Jurijev az első ember, akivel megismerke­dünk. Jól ismeri itt az embe­rekét, életének ütvén eszten­deje alatt sokat látott, sokat tanult. Véleménye szerint azon­ban olyan év, mint az elmúlt, nem volt még életében. „Miért“ kérdésünkre mosolyogva vála­szolja, hogy hosszabb volt, mint a többi. Még 1958 novemberében szü­letett meg műhelyében a kom­munista munkabrigád megszer­vezésének gondolata. Azóta 1 rengeteg új dolog történt mun- r kahelyén. Mindent nehéz felje- \ gyezni, de vegyünk csak né- c hány érdekességet. Amióta f megszületett az első kommu- \ nista munkabrigád, mindenki a t. termelés ésszerűsítésén gon­dolkodik. Rengeteg javaslat ér- c i r Egy év távlatából Alig egy éve, 1958 novemberében kelt szárnyra a kezdeményezés a moszkvai moz­donydepóban: kommunista módon dolgozni és élni. Azóta a moszkvai vasutasok példá­ját idősebbek és fiatalok ezrei követik. A verseny új formája, amely az új kommu­nista .ember jelldmtulajdonságai kialakítá­sát hordozza magában, rohamosan terjed. A történelmi nevezetességű XXI. pártkong­resszus megnyitásakor már 35 000 kollektí­va versenyzett a kommunista munkabrigád címért. Ma a versenyző kollektívák száma magasan a 130 000 fölé emelkedett. A kommunista munkabrigádok példája nyomán hazánkban is kezdeményezés szü­letett a szocialista munkabrigád cím meg­szerzésébe. A jelszó: szocialista módon dol­gozni és élni — teljesen fedi a verseny új, magasabb formájának tartalmát és célját. Szlovákiában a mezőgazdaságban és az üze­mekben több mint 500 ifjúsági kollektíva versenyez a címért. Szép eredménynek szá­mít hogy elmondhatjuk: az üzemekben 30, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben 2-2 kollektíva már a szocialista munkabri­gád címet viseli. Ezek a kollektívák mun­kájukban és egyéni életükben is példaképül szolgálhatnak a versenyzők számára. kör betöltéséhez szükséges ta nulmányokat munkaidő utál végzik. Ezáltal a termelés sen csökkent. A vállalat vezetőségi kiszámította, hogy csak ezzel i vállalással több mint 120 001 rubelt takarítottak meg. Sok baj volt a motoros moz donvok üzembehelyezése körű is. Nem rendelkeztek kellő szá' mú tervező és gyártásvezeti káderekkel. Segítségükre i moszkvai mérnöktovábbképzi intézet tanárai és növendéke siettek. így azután igazán szé­pen érvényesült a gyakorlat szakemberek és teoretikusol együttműködése. Ez is a kommunista munka­brigád egyik jellegzetessége. Ezekben a kollektívákban vala­hogy a jő gondolatokat gyor­sabban végrehajtják, és a komplikált gyártási kérdések megoldására is lehetőség nyí­lik. Bijr az új gépek felszerelése az utóbbi időben már jól haladt, s az előirányzott terveket túl­teljesítették, mégis előfordul­tak kisebb-nagyobb hiányossá­gok. Például az anyagellátás körül voltak bajok. Előfordult, hogy vagy fontos felszerelési tárgyak, vagy szerszámok nem érkeztek meg időben. Dolgozó­ink nem győzték eleget figyel­meztetni erre a vállalat veze­tőit. Az egész ügyet kénytelen volt alaposan megtárgyalni a pártszervezet is. Az üzem párt- titkára ezekután iépseket tett az illetékes szerveknél és most már az említett kellemetlensé­geket is kiküszöbölték. A jó munka a kommunista munkabrigád életének csak az egyik lésze. Sokat hallottunk a másik részéről, a kommunista életmódról is. Elmesélték azt az eseményt, amiről igazán-ér­demes itt is megemlékezni. Az üzem kocsijavító részle­ge magas kormánykitüntetés­ben részesült és ezzel együtt pénzjutalmat is kapott. A kol­lektíva úgy döntött, hogy a pénzt ésszerűen használják fel. így azután egy részét az üzem kulturális alapjának adomá­kezik a termelés fokozására. Pedig nem olyan könnyű az ilyen javaslatok kidolgozása, az embereknek sokat kell tanul­niuk, mert a depóból épp nem­régiben tűntek el a gőzmozdo­nyok s helyüket a motoros és a villanymozdonyok foglalták el. A kommunista munkabrigád mozgalomnak köszönhető, hogy a munkások egyöntetűen úgy határoztak, hogy az új munka­Hárman Baicsvdl A z istálló belülről szemlélve új típusú, a borjak szőr­zete meg göndörebb á szo­kottnál. Viszont a lányok melegítője eredeti sötétkék, olyan színű, amit semmi más színnel nem lehet összetéveszteni. Sőt, a borjúérzék olyan pontosan működik, hogy a kicsi, kéthetes vöröstarka csakis Erzsi kezét nyalogatja, ha szerét teheti, a szomszédja viszont Marikához simul. Még nem feledte el, hogy ki tanította meg szopás helyett az ivásra. — S tudja, mi ezeknek a leg­kedvesebb ? Valentovics bácsi hamiskásan mosolyog, érzem, hogy valami turpisság lapul a kérdés mögött, de azért a kíváncsiság mégis csak kihúzza belőlem a nem-et. Erre ő fogja a „borjútányért“, — egy mély, fiiletlen fazékhoz hasonló bádogedény — tejet önt bele, odaállítja az etetőnyíláshoz. A nyílásban megjelenik a kis boriúlej, ízlelgeti a tejet. Va- lentovics bácsi lehajol, kezejeje elmerül a tejben, csak egy ujját látni. Ezt kezdi szívni a borjú, persze az új mellett felszívja a tejet is. — Megtanul sziircsölni, inni, anélkül, hogy valamikor is szo­pott volna. Most már tudja, mi számunkra a legkedvesebb ? Vince bácsi megtörli kezét, közspsö ujja jóval vörösebb a többinél. Ügy látszik észrevette, hogy figyelem, gyorsan nadrág- zsebébe süllyeszti kezét, s még mielőtt bármit is szólhatnék, az ajtó felé int: - Felébredtek! — Hát mikor aludtunk mi el, kérdezik a lányok, s feleletet sem várva, gyorsan átöltöznek. Az istállóban pontosan fél öt­kor megkezdődött a megszokott napi munka. Valentovics bácsi mindig ott van négy előtt. Mire a lányok jönnek, van meleg víz, és langyos az esti tej is. Szét­osztják a tányérokat s a fiata­labb bocik nemsokára szürcsölik, az idősebbek meg gyorsan fel­szippantják adagjukat. Ha be­I gén jó természet ez — ezt * azok mondják, akik Há­lámnál sokkal jobban ismerik. Vince bácsi szereti a fiatalokat s főleg tanítani szereti okét. Nyílván ezért Írhatom le, hogy Kosztolányi Erzsi négy éve, Gal­la Mária meg hat éve állatgon­dozó. Azt mondják, hogg a lányok nem sokáig maradnak meg az istállóban— de úgy látszik, ez a meghatározás rájuk nem vo­natkozik. A két lány ' nemcsak „ottragadt" Vince bácsi mellett, ettől tovább jutottak: megsze­rették az állatokat s rájöttek, hogy nem mindegy az, hogy ők hogyan dolgoznak. — Kétféleképpen lehet dol­gozni — így szokta mondogatni Vince bácsi. Ezzel kezdte július­ban is, mikor aláírtuk a kötele­zettségvállalást, hogy bekapcso­lódjunk a szocialista munkabri­gád cím megszerzésért folyó versenybe. Azóta igen gyakran mondja, hogy: Lányok, minket sokan figyelnek! ti át csak figyeljenek, szok- ■* ták válaszolni a lányok, ie közben kétszer is elmossák z „borjűtányéroktít", s az istálló végében lévő kis szoba, ahol a lejet készítik el etetésre, olyan úszta, mint az orvosi rendelő. Vaponta háromszor felmossák, ! ez idő alatt Vince bácsi rend­szerint összeszedi a cementjár- iára hullajtott lucernaszálakat. — Közben száztíz tarka kisbor- iú szörcsölgeti a tejet ... Különben az istálló kívülről ugyanolyan, mint a szomszédai.. CSETÖ JÁNOS gadunk egyet a sok közül, amelyet Jiri Kiapa, egy prágai l héttagú ifjúsági kollektíva ve- 2 zetöje kapott Kijevből: l „Azt kérditek hogyan él a mi 1 brigádunk és hogyan váltjuk va- 1 lóra a jelszót: „kommunista mó­don élni, tanulni és dolgozni". Mi ezt a jelszót így értelmez­zük: dolgozz ma jobban, mint tegnap, holnap pedig még job­ban, mint ma. Ha ezt valóban teljesíteni akarjuk, akkor' első­sorban arról gondoskodjunk, hogy jól szervezzük meg a mun­kát és alkotó módon lássunk hozzá a problémák megoldásá­hoz. Ezért a terv teljesítése mel­lett második feladatunknak a szakképzettség, emelését tekint­jük. Amikor a versenyt elindí­tottuk, a brigád tagjai a harma­dik és negyedik minősítési cso­portba tartoztak. 1961-ig mind­nyájan a villanymérő műszerek felszerelésére specializált első minősítésű osztályba tartozó szerelők leszünk. Brigádunk egy leányból és ki­lenc fiúból áll, mindnyájan el­végeztük a középiskolát, de ez­zel a köpzettséggel még nem elégszünk meg, elhatároztuk, hogy folytatjuk tanulmányain­kat és 1967-ig valamennyien fő­iskolai végzettségre teszünk szert. Mit jelent az kommunista mó­don élni? Azt jelenti, hogy le­gyünk szerények, igazságosak, segítsünk másokon. Kommunis­tának lenni annyit jelent, mint ismerni a kultúrértékeket, me­lyeket az ember a történelem fo­lyamán alkotott. Minden hétfőn járunk a népi egyetem előadá­sain Baráti kapcsolat Prágában, hazánk főváro­sában az üzemekben több mint ötszáz kollektíva ver­senyez a szocialista munka­brigád címért. A versenyző brigádok között élen járnak a smíehovi VV. Pieck Üzem köszörűsei, akik még május­ban indították el a versenyt' a címért. Ez idő óta a terv- teljesítésük állandóan 120 — 125 százalék között mozog. Hasman kollektívája nem elégszik meg ezzel az ered­ménnyel. Mindent elkövet­nek, hogy a kollektíva tagjai gyarapítsák szaktudásukat. A műhelyben műszaki könyv­tárat rendeztek be és fel­vették a kapcsolatot más üzemekkel, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Most cse­rélték ki tapasztalataikat a Kefet-Németország-i Diesel­motorenwerke dolgozóival és a leningrádi Ruszki-Diesel üzemmel, amellyel már évek óta baráti kapcsolatot tarta­nak fenn. A kommunista munkabrigádokban fiúk és lányok igazi elvtársi kollektívát alakítva oldják meg problémáikat. A zélni tudnának, aligha panasz- :odna egy is közülük, hiszen 0 núlt hónapban átlag 1.4 kg-t 'yarapodtak naponta. A gondo- ók szorgalmának eredménye, logy az év elejétől a súlygyara- <odás napi átlaga 82 dekagramm, törpédig hármuknak van dolguk lég. — Dolgozni kétféleképpen le­let, ugye lányok? Vince bácsi kezdi — gondolják 1 lányok, de nem szólnak sem- nit. Szívesen hallgatják szavait, tindig tud valami érdekeset dúsakat tart. cCV't nondani, főleg ebéd után egész löadásokat tart. — Ha sohasem olvasnánk új- ágot, úgy is ismernénk minden seményt, mert Vince bácsi bédidó alatt átolvassa a lapo- at, s délután mindig azzal kez- i, hogy: „Tudjátok, mi újság?" — Nem esik jól az ebéd. ha em olvasok — szabadkozik — olyan a természetem, hogy va- 1 kinek föltétien el kell monda- om mindenről a véleményemet. Koszlolányi Er­zsi (balról) és Galla Mária a bajcsi állami gazdaság állat- gondozói - a gondjaikra bí­zott 110 borjú közül a legfia­talabbak A lányok Va­lentovics Vince elvtárs vezeté­sével (a felső képen) verse­nyeznek a szo­cialista munka­brigád címért bratislavai Élelmiszer Kutatóintézet tudományos dolgo­zói brigádot szerveztek azzal a célkitűzéssel, hogy be­kapcsolódnak a szocialista munkabrigád cím megszerzé­séért folyó versenybe, hogy egymást segítve kutató munkájukban még nagyobb eredményeket érhessenek el. A tudományos dolgozók igen fontos feladatot vállal­tak magukra. Hasonló kutatóintézetekben ez ideig még nem alakultak meg a címért versenyző brigádok, s így ezen a vo­nalon nehéz munkájuk lesz a kezdeményezőknek, míg kitűzött munkaprogramjukat valóra váltják. A kutatóintézet dolgozói napi munkájukon kívül az irodalom és művészet iránt is nagy érdeklődést tanúsítanak. Meghívták üzemükbe a kiváló szlo­vák akadémiai szobrászművészt, Trizulják mestert. Amint az ismeretes, ő mintázza meg a Bratislava környékén elesett szovjet hősök emlékére felállítandó szoborcsoport főalakját. Trizulják mester eleget téve a meghívásnak meglátogatta a kutatóintézet dolgozóit és meleg baráti körben nagy érdeklő­dés közepette mesélt a moszkvai Tretyjakov Képtárról, a pá­rizsi Louvre-röl, valamint a szovjet hősök Slavínon épülő monumentális emlékművéről. A dolgozók élénk figyelemmel kísérték az értékes előadást és számos kérdést intéztek a mesterhez. (Képünkön Trizulják akadémiai szobrászművész — jobbról az első — a kutatóintézeti dolgozók körében.) WITTENBERG JÓZSEF 1 szép emléknek tűnik. -J , Azóta egy év telt el, a "mozga- *11 i lom világhírűvé vált. És ha ^ megkérdezzük azok véleményét, akik a mozgalmat elindították, mit hozott az elmúlt esztendő, ®" ■ azt mondják, hogy mindenek­előtt a saját efejükbe vetett : bizalmat és azt a mély meggyö- zödést, hogy a kommunista Jfí munka győzedelmeskedik. ~s~ Há CD H CD H CD B CD Rt t—í m t—\ ■ <—» m >— nyozták, a többiből pedig a kollektíva két fiatal házasának, Ivan Filjujevnek és Aanatolij Liszickinek egy-egy szobabú- , tort vettek. A depó dolgozói az ország ' legkülönbözőbb részeiből valók, ' életútjuk, sorsuk is különbözik ' egymástól. így például Tolja 1 Kraszavics, a kollektíva egyik 1 legfiatalabb tagja már kiskora- • tói vasutas szeretett volna len- 1 ni, talán azért, mert kis házi­kójuk a vasútvonal mellett ál­lott. Tolja az ötödik osztályba járt, amikor egy napon pneglá- | togatta az egyik moszkvai pá- 1 lyaudvar főnökét s arra kérte, I vegye fel őt mozdonyvezetőnek. Az állomásfőnök nem jött za­varba, felhívta az iskola igaz­gatóságát, és a központi pio- ' nírházat, tegyék lehetővé, hogy a fiú a gyermekvasúton fej­leszthesse érdeklődési körét, így lett a kis pionírból később ‘ igazi vasutas. Ma ő is a kom-, munista munkabrigád tagja, és 1 szívesen gondol vissza a gyér- c mekvasútra, amely már csak 1 '—* w <—< m <—1 ■ i _1 m <_1 u t_) ■ c_1 Mind több kollektíva köt szo­ros kapcsolatot a Szovjetunió­ban dolgozó kommunista mun­kabrigádokkal. Számunkra kü­lönösen értékesek azok a taná­csok, melyeket az ifjúsági kommunista munkabrigádok nyújtanak a mi ifjúsági brigá- dainknak. Hogy mit tartalmaz­nak ezek a levelek? Íme kira­■ CD I CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ CD ■ C Egyszóval úgy akarunk élni, hogy minél több hasznot hoz­zunk a társadalomnak. Drága barátaink, az, volna a leghelye­sebb, ha eljönnétek hozzánk és saját szemetekkel győződnétek meg arról, hogy mi hogyan dol­gozunk, élünk és tanulunk." A brigád nevében igaz baráti üdvözlettel Jurij Tverdohlebov és Jurij Kvitko, Kijev

Next

/
Thumbnails
Contents