Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-21 / 29. szám

Aratják az ország kenyerét Az aratás, az egész évi szorgalmas munka gyümölcsének begyűjtése már javában folyik. Búgnak a kombájnok, dolgoz­nak az önkötözőgépek, s a déli járásokban, ahol a gazdag termés térdrehuliva a földön fekszik, suhannak a kis kaszák és kézi erővel segítenek a betakarításban. A falusi ifjúság mellett ott találjuk az üzemek és gyárak munkásait, valamint a tanulóifjúságot, akik hosszabb-rövidebb időtartamú brigá­dokkal segítenek az ország kenyerének betakarításában. Bakural Janos fiatal kombájnos (balról) és Keszeg Elemér a marcellházai határban arat­nak. DUNARADVÄNY A falu csendes, szinte kihalt. A tikkasztó meleget még a kertek alatt hömpölygő Duna vize sem csökkenti. A hőmérő 38 fokot mutat. Az űtmenti fá­kon levél sem rezdül. Ha elfut az úton egy-egy autó. vagy motorkerékpár, a porfelhő még egy félóra múlva is ott lebeg az országút felett, a kis házak között. Egy ilyen porfüggöny takarja most is a falu egyetlen hosszú utcáját. Felnőtteket nem látunk, az EFSZ irodája most üres, nem találni itt ta­nácskozó embereket. Minden épkézláb ember a határban van. A falu szélén, nem messze a szövetkezet gazdasági udvará­tól búg a cséplőgép, emelkedik a szalmakazal. Itt már vége felé közeledik az aratás. Mire e sorok nyomdafestéket látnak, a. radványi határban már nem lesz talponálló gabona, sőt már félkereszt sem. S mi több, ak­Jókedvvel dolgoznak A somorjai 11 éves középisko­la X. B. osztályának tanulói a tárnoki állami gazdasághoz tar­tozó László majorban segédkez­nek az aratási munkálatoknál. Egy kis csoportot, 28 fiút és leányt találtam virágos jókedvé­ben, mintha csak nem is aratási brigádon, hanem valami iskolai kiránduláson lennének. Sül Mária tanárnő és Kotiers Román ta­nár elvtárs, valamint a gazdaság vezetője Kovács Ferenc a legna­gyobb megelégedéssel beszélnek az ifjú brigádosokról. Pedig nem éppen könnyű munkát végeznek. A határ egy része víz alatt áll, s a szomszédos Kövecses pusz­tán mezítláb, felgyíírközve arat­ják a gabonát a vízben. Ezt a területet kombájnnál vagy ön­kötözőgéppel meg sem lehet kö­zelíteni. Szabad idejükben a brigádosok énekelnek, dalolnák, társasjáté­kot játszanak. Jól érzik magukat és a legtöbben ezt mondják: „Kár, hogy ilyen rövid időre jöt­tünk". M1KUS ISTVÁN Búg a cséjlőgép — telik a zsák. Fent a dobon Janik Irén szaporán adogatja a kévéket az etetőnek. Galántán versenyeznek Múlnak az órák, a napok, minden perc drága és egy-egy elmulasztott óra helyrehozha­tatlan kárt jelenthet a termés betakarításánál. Ezt jól tudják a tomasíkovoi fiatalok is. Ezért vállalták egy ötven hektáros tábla learatását. Ezt a vállalá­sukat épp most teljesítik, itt találjuk hát Mandák Frigyest, Bátor felhívás A korponai járás ifjúsága méltóképpen akarja köszönteni a VII. Világifjúsági Találkozót. Ezért felhívással fordultak a besztercebányai kerület vala­mennyi járásához, hogy verse­nyezzenek az aratási és csép- lési munkálatokban, valamint a felvásárlás gyors teljesítésé­ben. Az lenne a győztes járás, ahol a fiatalok a legtöbb gabo­nát learatnak, beszállítanak a felvásárlási raktárakba és ahol a legnagyobb létszámmal vesz­nek részt a munkákban. A korponai járás ezt a fel­hívást a falusi alapszervezetek kötelezettségvállalásaira épí­tette. Biztosítják, hogy a já­rásban az ifjúság 2000 hektá­ron learatja és kicsépeli a ga­bonát. Szombati és vasárnapi, valamint éjjeli műszakokat szerveznek. A járásban e mun­kák elvégzésére 30 ifjúsági munkacsapatot szerveznek s a pionírok 30 önkéntes őrse fel­ügyel, hogy sehol se keletkez­zen tűz. — cik—i a CSISZ helyi szervezetének titkárát is az aratócsoportok között. Ezenkívül még azt is vállalták, hogy öt éjszakán tisz­títják majd a kombájnok arat­ta gabonát. A szövetkezet elnöke, Le- vanszky Károly megelégedve beszél az ifjúság munkájáról: Sokan vannak s valóban igye­keznek, hogy szövetkezetünk a legjobbak közé tartozzon. Egri László kombájnos CSISZ tag versenyre hívta társait. A felhívás lényege: minél több gabonát* learatni, meggátolni a géphibák előfordulását s csök­kenteni az üzemanyag-fogyasz­tást. Természetes, hogy Egri elvtárs szeretne az elsők kö­zött lenni. Az önkötözők kezelőit Nagy László buzdította versenyre, s biztos, hogy ez a nemes ve­télkedés jóval lerövidíti az ara­tás idejét, nem beszélve arról, hogy az elsők még pénzjutal­mat is kapnak a galántai já­rási nemzeti bizottságtól. KRAJCSOVICS FERDINAND korra már a beadási kötelezett­ségüket is teljesítik. Hogy ez így lesz, azért az idősebbek mellett a falu fiataljai is fele­lősséget vállalnak. Ebből a faluból jött az első felelet a párt és a kormány aratási felhívására. S a hat pontból álló kötelezettségválla­lás ma már valósággá vált. Dolgozik az ifjúsági munka­csapat, s az esti és vasárnapi műszak is megvalósul. A két kombájn és önkötözőgép két műszakban dolgozik. A kerté­szeti csoport tagjai hordják a kévéket, s a kombájnok után valóban azonnal összehordják a szalmát. A tarlóhántás és a tarlókeverékek vetése folya­matban van. A traktorok, a szemet a mezőről egyenesen a felvásárlási raktárakba viszik. Tehát a vállalás minden pontja teljesül — már csak az Utolsó mondat megvalósítása van hát­ra: „Az ifjúság az EFSZ veze­tőségével aratási ünnepélyt rendez“. A szorgalmas munka után mulassanak jól — megérdem­lik! MARCELLHÄZA A 2800 hektáros szövetkezet határa úgy elnyeli a néhány száz dolgos kezet, hogy alig találni rájuk. A falutól vagy négy kilométernyire egy árpa­tábla szélén kombájnok állnak. Három gépnél apró géphibákat javítanak. Csehországi, hetényi és marcellházi kombájnosok dolgoznak itt közösen. Az egyik kombájnt Bakurál János irá­nyítja. Az ősszel jött. haza a katonaságtól, de már azelőtt is aratott kombájnnal s neve elég­gé ismert a járásban.- Az előírt terv az idén is meglesz — mondja, — s ha az idő kedvez, még jóval többet is levágunk. Nincs idő. a beszélgetésre, menni kell, mert a hatalmas táblán, ahol egy kerülő tíz má­zsa kicsépelt magot jelent, még jónéhányat kell fordulnia.-ős­Szünidőben is,/. A komáromi 11 éves kö­zépiskola tanulói pedagógu­saik vezetésével a szünidő­ben is becsületesen gondoz­zák a Micsurin telepet, hogy a növények kárt ne szen­vedjenek. Naponta tíz tanu­ló teljesít szolgálatot, ön­tözik a növényeket, gyom­lálnak és az érett termést hasznosítják. Nem feledkez­nek meg az iskola előtti szép virágoskertről sem. Ebben a kertben Sörös A marcellhá­zai szövetke­zetben minden munkahelyen megtaláljuk a fiatalokat. Mi­vel a mezei munkacsopor­tok aratnak, a kertészetben dolgozó ifjúsági munkacsapat kapálja helyet­tük a kukori­cát. Közben nem feledkez­nek meg a ta­karmány beta­karításáról sem. Az ifjúság any- nyira magáénak tártja a szövet­kezetét, hogy Krisztina tanító elvtársnőt látjuk a legtöbbet, aki sze­retettel és szaktudással gondozza a rózsabokrokat és az egész virágoskertet. Tanulóink szeretettel ápol­ják az élő sarkot is. Több száz kísérleti növényt ön­töznek naponta, hogy a kö­vetkező tanévben szélesebb alapokra helyezhessék a po­litechnikai nevelést. RATIMORSZKY GYULA, Komárom. Segít, épít az ífíúsáq A CSISZ az EFSZ-ek megala­pításának kezdete óta arra irá­nyítja tevékenységét, hogy a szövetkezetekben megszervezi az ifjúság részéről nyújtott segítséget. Az első fiatal építők már tíz éve, hogy lelkesen fel­építették az Ifjúsági Falut. Va­lóban az alaptól kezdve építet­ték fel és emellett a helyi épít­kezési anyagokat használták fel. Saját téglavetőjükben több, mint két millió téglát termel­tek. Az ifjúság és a CSISZ-szer- vezetek nem feledkeznek meg a dicső hagyományokról és mindent elkövetnek, hogy sző­Bajcsi képeslap •»a®-* árom érsekújvári fiú, É | I Fodor' Gyula, Bállá Pál | . I és Szporny Gyula csa­■ II patvezető első évben ■ ■ vesznek részt ilyen Drigádmunkán. Dehogy is panaszkodnak, sőt majd hogy nem füttyentenek egyet jókedvükben. Jóked­vük onnan ered, hogy az el­ső öt nap alatt három napon íeresztül az ő sátrukon lo- oogott a győztes csapat jel­vénye, a kék versenyzászló. Olyan teljesítményt nyúj­tottak, - 294.64 százalékra teljesítették napi tervüket — ami még felnőtt embe­reknek is becsületükre vált volna. A csapat többi tagja az aratásnál segít, ezért csak ők hárman kerültek a fény­képezőgép elé. 0 tábori élet igen vi­dám, már maga a tá­bor is sokban külön­bözik az előző éviek­től. Oj drótkerítés övezi körül s a sátrak szi­lárdabban állnak, mint az elmúlt évben, s belsejükben is nagyobb rend, tisztaság uralkodik. A kicsit katonás életforma, még a nehéz munka ellenére is sok derűs percet hoz a táborlakóknak. A közös sportesemények, versenyek, a vidám esti be­szélgetések egy életre szó­ló "felejthetetlen élményt jelentenek. Még alig egy hete, hogy együtt van a 69 tagú cso­port, de már kialakult a baráti légkör, a tábori kol­lektíva. Az érsekújvári és verebélyi diákok néhány óra alatt összebarátkoztak. A lányok, — mert ezek is van­nak itt 22-en - versenyt dolgoznak a fiúkkal, s lehet hogy már holnap az ő sát­rukon leng a verseny-zász­ló. Ennek a kerületi ifjúsági építkezésnek már tradíciója van. Évente jön ide a kerü­let tanulóifjúsága, hogy a nyári hónapok alatt egyhó­napos turnusokban segítse­nek a Nyitra-Zsitva csator­na építésében. _ essék, itt van a tábor I első betege, a neve: Krajcíková Mária, az egészségügyi iskola növendéke. Mikor ezelőtt két nappal megiz­zadva hideg vizet ivott munkahelyén, még nem gon­dolta, hogy mohóságának torokgyulladás lesz a kö­vetkezménye. Most, mivel már három nap nem dolgo­zott, épp elég ideje volt alaposan megfontolni és el­határozni, hogy a mérték- tartás a melegben még a vízivásra is vonatkozik. vetkezetüket támogassák. A fiatalok mindenütt, az iskolák­ban, a falvakon, és az üzemek­ben tömegesén azt a kötele­zettséget vállalták, hogy segí­tenek az EFSZ-ek beruházási építkezéseinél. A RUZINDOLI TAPASZTALATOK Elsősorban a ruzindoli EFSZ tett szert gazdag tapasztala­tokra. A szövetkezetét még Í949-ben alakították. A CSISZ- tagok kezdettől fogva segítet­ték a szövetkezetei és részt vettek az első istállók és ólak építésében, később a tehénis­tálló építésében is. A CSISZ- tagok építették fel a betonból épült csűrt és más építkezé­seknél is segítettek. Ezek az eredmények feljogo­sították őket arra, hogy felhí­vással forduljanak a szlovákiai ifjúsághoz, a fiatal szövetkezeti tagokhoz, diákokhoz és munká­sokhoz, hogy segítsék a szö­vetkezeteket és a segítséget hazafias kötelességüknek te­kintsék. A ruzindoli fiatalok felhívása nagy visszhangra ta­lált és „Fiatalok a szövetkeze­tekért“ jelszóval mozgalom in­dult el a felhívás nyomán. A VISSZHANG Az eperjesi fiatalok megér­tették a felhívás értelmét, kez- deményezően nekifogtak a munkának. Erre nagy szükség volt, hiszen az eperjesi kerü­letben sok új szövetkezet ke­letkezett. Nagy szükség volt arra, hogy gyorsan és olcsón gazdasági épületeket állítsanak fel, összeterelhessék az állat- állományt és megkezdhessék a közös gazdálkodást. A CSISZ sok üzemi, iskolai és falusi szervezete védnöksé­get vállalt az EFSZ-ek építése felett. Kellő mennyiségű épít­kezési anyagot kellett termelni. A CSISZ vlastomíri falusi szervezete volt ezen a téren az első. Arra kötelezte magát, hogy 10 000 tufabeton tömböt készít a helyi szövetkezetben X épülő tehénistálló céljaira, A kötelezettségvállalás teljesíté­séért megkapták a CSISZ KB és a Megbízotti .Hivatal vándor- zászlaját. Példájukat az eper­jesi kerületben a CSISZ sok falusi, iskolai és üzemi szerve­zete követte. Az eperjesi kerületben a fia­tal kőművesek egyenként 5 m3 fal építését vállalták az EFSZ- ek számára. Ez a mozgalom si­kerrel járt és arra késztette főként a munkaerötartalékok központjait, hogy kiszélesítet­ték a mozgalmat és „Minden fiatal kőműves tíz köbméter falat épít** az EFSZ-eknek ajándékképpen“ mozgalommá változtassák. Az eperjesi kerületben a fia­talok több, mint 40 tehénistálló építésében segítettek és több mint 100 000 tufabetón tömböt készítettek. MILYEN EREDMÉNYEK3T ÉRTEK EL A FIATALOK A TÖBBI KERÜLETBEN? A többi kerületben is követ­ték a jó példát és a „Szövetke­zeteknek ajándékba“ — moz­galom egész Szlovákiában ki- szélesedett. A fiatalok tavaly Szlovákiában 248 gazdasági épületnél, — ebből 103 tehén­istálló építésénél segítettek. A CSISZ III. kongresszusa újból felhívást intézett a CSISZ- szervezetekhpz és az egész if­júsághoz, hogy a kongresszus határozatára kötelezettségvál­lalásokkal feleljenek. Ennek alapján a fiatalok az idén 215 gazdasági építkezésnél segéd­keztek és 2 millió tégla terme­lésére vállalkoztak. A kötele­zettségvállalások teljesítésében első helyen a zsolnai és a besz­tercebányai kerületek halad­nak, de a többi kerület sem marad el. Emellett említésre- méltó, hogy a fiatalok olyan tehénistállók és gazdasági épü­letek felállítása felett vállaltak védnökséget, amelyekben majd lehetőség nyílik, hogy az állat- tenyésztésben az új technikát alkalmazzák, . SAKÖ JÄN

Next

/
Thumbnails
Contents