Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-12-08 / 49. szám
• v vr#* V ff . ■ <''~A9S3£. .-. Mg». -—*l ■'••■ ■ • mm.* JHa\ika egnapja Hazánkban több ezer különböző érdekkör működik, ahol a tanulók elsajátítják a gépek kezelését és különféle tanítási segédeszközöket készítenek. A Pionírházakban szépen berendezett műhelyekben CSISZ-ta- gok és mesterek vezetésével sajátítják el az egyes munka- folyamatokat a pionírok. 189 Jindriehove Hradcén a második nyolcéves középiskola pionírjai Fr. Suchon tanító vezetése mellett állattenyésztési érdekkört alakítottak és egy tojótól 189 tojást értek eí. Modern, korszerű tyúkólban 74 tojó tyűkot és 66 fehér leghorn csirkét tartanak. Hetenként két-két pionír gondoskodik a baromfi gondozásáról és begyűjti a tojásokat. Jövő tavasz- szal 400 csibével bővítik ki állatállományukat. 0» • V. SEMIN SZOVJET TÜDŐS* kísérletekkel bebizonyította, hogy rádióaktív izotópokkal eredményesen lehet küzdeni a filoxéra ellen. A fertőzött szőlőtövek gyökereit ko- balt-60 gammasugárzásnak teszi ki, és ezzel sikerül a filoxé- rát — a betegség bármilyen szakaszában — teljesen megszüntetni. A filoxéra elpusztításához szükséges 20 000 — 30 000 röntgen nem árt a szőlőtőkének. (Applied Atomics). © AZ AUSZTRÁLIAI VILLAMOSSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG jelentése szerint a hangyák megrágják a villanyvezetékek szigetelését, s ezzel nagy károkat okoznak. Megfigyelték, hogy azt a vezetéket, amelyben nem halad áram, vagyis a nulla vezetéket nem bántják, ha viszont valamilyen okból ez is áramot vezet, akkor ugyanúgy pusztítják. Kártevésüket többnyire az elágazó dobozokban kezdik meg. Azt is megfigyelték, hogy az épületen kívül elhelyezett földeléseket rövid időn belül nyüzsgő hangyarajok veszik körül. Eddig még nem találtak magyarázatot arra, hogy miért rágják meg a hangyák az áramot vezető huzalokat, s mi csábítja őket a földelések köré. (Electrical Times.) LJ iszem, vallom, hogy sok ezer olyan Pálfy ** Marika van hazánkban, mint akiről most írni fogok. Ö már a mi korunk, szocialista rendszerünk neveltje, sarja, virágbaszökkenő rózsafája. Marika húszéves, kékszemü, szelíd, széparcú, sudártermetű lány. Olyan igazi táncratermett alakja van. S miközben e gondolatokat forgatga- tom agyamban, még egyszer átnéztem füzetem, mit is jegyeztem fel róla, hogyan összegezzem, summázom mondanivalómat. Ott kezdem, hogy a Pálfy családfának ö a legidősebb sarja. Rajta kívül még hét testvére van. Fiúk, lányok vegyesen. Apja munkásember. Jelenleg betegállományban van. Ő és Miklós öccse már kény árkeresők. Miklós a nováki bányában dolgozik. S egy másik fitestvére, János, építőipari tanuló Bratislavában. Ennek eltartásáról Marika gondoskodik. Panaszolja is, hogy sok pénz kifolyik az öccse markából, de azért ad neki, mert testvére és szereti. — Inkább magamat lopom ... csakhogy nékik legyen — „ mondja nagy szerényen. S én hiszem is, hogy ez így van, mert például az öltözködése, lux ízléses és szép is, de egyszerű. Arcát, száját, körmét nem festi, pedig tehetné. — Szeretem a természetadta szépséget, bár nem vagyok ellene a modernségnek sem, mondjuk a lányok vagy a fiúk mai öltözködésében, de az én egyéniségemtől ez mégis idegen ... Magamban én is igazat adok Marikának, mert akit a természet olyan szép külsővel áldott meg, mint ót, az maradjon meg olyannak amilyen, a bűvköre, bájossága így is hódít. Most megkérdem tőle, mi az, amit a legjobban szeret. S szinte gondoltam, mi lesz a válasz: A tánc. Ám nem a tangó, a keringő vagy a mai felkapott modern táncok, bár ezeket is szívesen táncolja, hanem: — Nékem a népi tánc a mindenem. Tíz éves koromtól táncoloic, de megszakítás nélkül. És 1954-tól pedig én vagyok a táncmester, tanító, koreográfus és táncos is egyben. Van egy nyolc |§gg|§| tagból álló tánccsoportom. Eddig több, mint száz fellépéssel szereztünk örömet a nézőknek. S míg ezeket mondja, arca pipacsszínt játszik, szeme harmatcseppként csillog, s ajkáról egyre csobognak a szavak, melyek tiszták, mint a hegyikutak vize. És én hallgatom, jegyzem, amit mond. Miközben egy kérdésnek a feltevésével bíbelődöm, megkérdjem-e vagy sem. Vépül is félredobok illemet és szabályt. — Marika, lenne egy intim kérdésem, gon- dolt-e már a férjhezmenésre és szerelmes-e? — Erre még nem is gondoltam. Amíg táncolni tudok, leány akarok maradni. Talán furcsán és hihetetlenül hangzik, de így van. Ismerem magam, ezért merem ezt mondani. Szerelmes sem vagyok, s hogy leszek-e, ezt lássa, nem tudom. — Végül lenne még egy kérdésem. Mondja el egy napját, például a tegnapit. — Szívesen, de az én napjaim olyan szürkék, hogy untatnám, ha elmondanám. — Nem olyan biztos. Hátha az én szemem színképelemzése más, mint az öné. — Jól van, elmondom. S íme itt. van, tömören Pálfy Marika egy napja: Reggel negyedhatjcor talpon van, könyv fölé hajolva tanul, érettségizni akar. A tizedik osztályt már elvégezte, s eddig csak egy hármasa volt. A tanulás fél hétig tart. Tizenöt perc alatt felöltözteti és rendbe szedi kis testvérkéit. Közben reggelizik, jobban mondva kihörpint egy csésze kávét, s rohan munkába. Délután öt óráig gépel. (A nagymegyeri állami gazdaságban dolgozik: titkárnő, a levelezési ügyek intézője és kultúr- felelós.) Öttől hétig gyűlésen vesz részt, héttől tízig pedig táncpróbán, majd rohanás haza vacsorázni. Kimerültén, fáradtan dől ágynak, s egy órakor újra felkel és kettőig tanul. így megy ez nap nap után: munka, rohanás, gyűlésezés, tanulás, tánctanítás és táncolás. És mégsem unja, panasz nem hagyja el ajkát, pedig eddig még nem kapott méltó elismerést, lelkes, fáradságot nem ismerő munkájáért! Húsz éves fiatal, szép lány, álmai, vágyai és tervei vannak. A jövőben egy nagyobb kompozíciójú táncot szeretne betanítani:, A szálkái mulatságot és ha a koreográfiáját megkapja, a Kendös táncot is. Személyi jellegű vágya, álma? — Szeretnék egy nagyobb táncegyüttesben szerepelni. S ezt a vágyamat, reményemet nem adom fel soha. TÖRÖK ELEMÉR Kiváló magyar gyógyszerek Bratislavában december 2. és 3-án a Devín Szálló külön helyiségeiben kiállítás keretében bemutatták a magyar gyógyszeripar legújabb termékeit. A legnagyobb érdeklődést a Degra- nol nevű gyógyszer keltette, amely idült myeloid leukémiáknál kitűnő hatású. A magyar gyógyszeripar a Degranolt nemcsak a szocialista tábor országaiba szállítja, hanem az Egyesült Államok, a Német Szövetségi Köztársaság és Nagy-Britannia is megvette a gyártási engedélyt. Nem kevésbé „szenzációs“ a Gastripon nevű gyógyszer, amely gastritiseknél, cholecistiopá- tiánál valóságos csodákat müvei. Nyugat- Németországban nagyon hasonló a Bustopon, O S '< N tfl Cfl tű >< Z « H H z-<■ m 7 in in N 2 AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS elengedhetetlenül szükséges fejlesztése összefügg a helyes és korszerű mezőgazdálkodással. Amilyen fontos szerepet játszanak a lakosság élelmezésében a mezőgazdasági termékek, ugyanolyan jelentős az élelmiszerellátás terén az állati termékek mennyiségének, minőségének és választékának bővítése. Hogy mennyi húst, zsírt, baromfit, tojást és tejet adhatunk a piacra, mennyi állati bőrt, szőrmét és gyapjút juttathatunk textil- és bőrfeldolgozó üzemeinknek, mindez az állat- tenyésztés helyes irányításától és felvirágoztatásától függ. A cél elérése érdekében harmadik ötéves tervünk során évente 86 ezer darabbal kell emelnünk marhaállományunkat, ami a második ötéves tervvel szemben 40 százalékkal nagyobb növekedést jelent. A tejhozamot eddig csak a tehenek 10 százalékánál ellenőriztük, aminek ezentúl lényegesen nagyobb figyelmet kell szentelnünk. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a tejhozam ellenőrizte tehéntenyészetek 500 literrel nagyobb termelékenységet mutattak ki az országos átlagnál. Meg kell szüntetnünk az állatok nem gazdaságos, nehezen ellenőrizhető, szétszórt istállózását. Tenyésztésükben és hizlalásukban bevezetjük az új technológiát, a közös, szel- lős istállózást és az önetetést. Mindezzel lényeges takarmánymegtakarítást, valamint az egy marha istállózására eső építési költségek csökkentését érjük el. Üj hütőházak építésével, a meglévők, bővítésével, gazdaságosabb kihasználásával, valamint a mélyhűtés bevezetésével biztosítanunk kel húskészleteink tárolását. Mindent egybevetve az 1957-es évhez viszonyítva szarvasmarhaállományunknak a harmadik ötéves terv végéig több, mint egy negyedével, a tehénállománynak pedig közei 18 százalékkal kell emelkednie. Száz hektár mezőgazdasági földterületre a szarvasmarha sűrűségét az 1957. évi 45.6 darabról 1965-ig 61.1 darabra növeljük. A harmadik ötéves terv irányelvei abból a feltevésből indulnak ki, hogy 1965- ben az évi tejhozam állatonként eléri a 2300 litert, az évi tojáshozam a 123 tojást és a vágómarha átlagsúlya a 400 kg-ot. Száz tehéntől 80 borjút,' egy anyasertéstől pedig 12 malacot kell évenként felnevelnünk. Gondoskodnunk kell arról, hogy mezőgazdasági üzemeink a frissen fejt tejet lefölözzék és közvetlenül vigyék a piacra a tejfölt, valamint a jó minőségű tejet. Az ésszerűen irányított és gondosan megszervezett állattenyésztés egyik alapvető feltétele a helyes táplálkozásnak, a népegészségnek és így az életszínvonal emelésének is. K. H. MEZŐGAZDASÁGI termelés; de a nyugatnémetországiak is beismerik, hogy a Gastripon négyszeresen hatékonyabb. Használata nem jár kellemetlen mellékhatással, mint a Bustopannál. HDIttmtlIt I ttttttttt+t t+tttit ft**“'1"*' *■* *****-**-»■*»** *«« «»«♦♦mééum ♦*♦*«« nu*444*mi***** >♦♦>♦♦♦ 4 ♦♦ ♦ [fj Szlovákiában 1965-ben a mezőgazdasági termelésnek az td > 1960-as évvel szemben 28 százalékkal kell növekednie. ^ S Meggyorsul az állattenyésztés fejlesztésének üteme is. o X Mindezt az segíti elő, hogy a beruházások a mezőgazda- 3 Ságban a II. ötéves tervhez viszonyítva hatvan száza- ^ ® lékkai növekednek. 5/1 TÉNYEK ÉS SZÁMOK • TÉNYEK ÉS SZÁMOK • TÉNYEK ÉS Húsz kollektíva versenyez A brnoi kerületben a mező- nyozták a Szocialista Munka- gazdaságban és az erdészetben brigád címet. A bukovicei erdő- eddig két kollektívának adomá- ségekben Zdenka Pokorná vezetése alatt dolgozó 9 nőből álló A hogy itt álldogálok a falu szélen s figyelem a falut, Bacsfát, meg a határt úgy érzem magam, mint a színházban, a függöny felgördülése előtt. Ott a kulisszákat takarja a függöny, itt a határt meg a falut a kékesszürke köd. S a függöny is átengedi a zajt, a hangfoszlányokat — ebből következtetnek a nézők, találgatják, hogy vajon mi történik a kulisszák mögött? — épp így én is hallom a tompa gépzenét, az időnként elhalkuló, majd újból erősödő motorbúgást, sőt tudom, hogy ez lánctalpastól ered. Félórás türelmes várakozásom jutctlmáül a láthatáron — mely a jelen esetben alig száz méterre lehetett — megjelenik egy sötét pont, mely az egyre erősödő búgás kíséretében lassan közeledve traktorrá formálódik és kibújik a szürke ködfüggöny mögül. De azon nyomban meg is áll mint konferáló a függöny előtt. Csak akkor vettem észre, hogy bizony nincs is még olyan nagyon közel, mert a kabinból leszálló vezetőt még nem lehet felismerni, hogy fiatal-e vagy idősebb. Mozgása után ítélve inkább az előbbiekhez sorolnám. Gyorsan elkapcsolja az ekét és még jóformán el sem tűnik egészen a kabinban, máris elörelódul • gép. Ekéje ott marad a baráz■rj isiül! ni lllhii dábcm, ö meg jobbra kanyarodva gyorsabban gördül előre s csak a traktorosbrigád udvarában áll meg újra. Mire én odaérek, már hallgat a motor. A traktoros Pék Gyula tapogatja, vizsgálgatja az „érzékeny" részeket, s csendesen beszélget a mellette álló fiúhoz: — Minden rendben van Sanyi- kám, hát a legjobbakat — kezet nyújt és elköszön. Sanyi feltankol, majd begyújtja a kismotort és lassan átkapcsolja. Megrázkódik a gép, megindul a nagy motor, köpi a fekete füstöt. Ügy látszik a gépnek 24 órás műszak után elég egy órás pihenés! — Mehetünk — mondja a fiú és kezével intve közli velem, hogy a kabinban mindketten elférünk. / tt ismerkedünk a kabinban az alig tíz perces úton, mert a tábla, ahol az eke maradt, itt van közvetlen a falu mellett, így tudom meg, hogy Bittera Sanyi egy valódi „traktoros családból" származik. Az apja a szövetkezetben traktoros s a négy HU llsiilll euni|| I 111 i| Iliiül ......... mi llimll M«U "üj lb ílliilí ! § llliilíl ■■■IHM i f Ül II fiú közül egy kőműves, a többi már mind „vezetett“. Sanyi egyenesen az iskolapadból került a szövetkezeibe. Minden munkát szívesen vállalt, de hacsak tehette, az apja mellé húzódott. Tőle tanulta meg az alapismereteket és a vezetést. A nyáron már az önkötözőknél, ősszel meg a traktoron találjuk. — így lett nekem két foglalkozásom. Tavasszal és nyáron a szövetkezetben, ősszel meg, ha szorít a munka, átvesz a gépállomás és szántok a mesterrel. Kár, hogy öt nem fényképezte le. Nagyon jó ember, sokat tanultam tőle. így beszél a 19 éves fiú, Pék Gyuláról a 40 éves mesterről, akitől minden kérdésére feleletet kap. Nagyon is emberi, sőt olyan apa-fiúi viszony alakult ki az egy gépen dolgozó, egymást 24 óránként váltó két traktoros között. — Látja — mutat Sanyi a frissen húzott barázdára — jó munka. Már csak néhol talál szárazot az ekevas. Jött volna egy hónappal ezelőtt. De mi akkor is szántottunk, úgy, ahogy lehetett... A tábla végéti megállunk, a fiú igazgatja az ekét. Beszélgetünk. A faluról, a szövetkezetről, a fiatalokról meg a munkáról. — Minden szombaton Somor- jára járok tanfolyamra. Jövőre meg bevonulok katonának. • — Utána meg foglalkozást változtatsz? — Nem, — feleli hirtelen —, én már csak traktoros akarok maradni. Vezetni akarok. Vezetett már maga egy ilyen gépet? No jó, akkor megért engem. Én egészen másképp érzem magam, ha beülhetek a kabinba ... — Hosszú a 24 óra az igaz, néha már alig - várom a reggelt, de még nem aludtam el soha. így nappal sokkal jobb ... — A tankolás meg a tisztítás? Bizony néha fülig sáros meg olajos vagyok, de a motor az megy szépen, egyenletesen. Hallja, figyelje csak az ütemet, mint az óra — ugye jó hallgatni? f íjból a tábla végén állok, né- ” zem a távolodó gépet. Nagyon sok becsületes, gépet szerető traktorosunk van, akik nem várnak külön köszönetét a 24 órákért tesnek való. kollektívának és a miroslavi GTÁ-n (Moravsky Krumlov-i járás) a gyógynövényeket termelő központban dolgozó kollektívának. A brnoi kerületben a miros- laviak jelentkeztek először a versenyre. A Jozef Kosík vezette 16 tagból álló kollektíva 11 konkrét feladat teljesítésére vonatkozólag tett kötelezettségvállalást és ezt teljesítette is. így például a brigád 1.13 százalékra teljesítette az évi termelési tervet. Az önköltségek csökkentésénél a tervezett 28 000 kororta helyett 88 414 koronát takarítottak meg, 3000 hektár terület helyett 3330 hektár területen távolították el a gyomot A brigád minden tagja aktívan kiveszi részét a társadalmi munkából. Nyolc fiú dolgozik a CSISZ-szervezetekben és hármát közülük, Ján Hurajt, Old- rich Krejcit és Jaromír Jeline- ket a pártba felvételre javasolták. A brigád minden tagja a magánéletben is példás magatartást tanúsít és mindegyik igyekszik gyarapítani tudását. A brigád tagjai a szovjet Kommunista Munkabrigádok példája nyomán ezt a jelszót tartják. Sanyi is közülük tűzték maguk elé: Ma jobban dolgozni, mint tegnap, és holnap CSETŐ JÁNOS jobban, mint ma, —~s a jó munkát termesze-
