Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-07-07 / 27. szám
r 0 MIT AD A KETEVES mezőgazdasági tanonciskola? A mezőgazdaságban tavaly vezették be a kétéves mezőgazdasági tanoncviszonyt. A jelen időszakban mezőgazdasági tanonciskolákat több mint 20 000 fiatal látogatja. A kétéves szerződés letelte után a végzett növendékek belépnek a mező- gazdasági üzemekbe, hogy idősebb és tapasztalt szakemberek oldalán segítsenek a mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítésében. Sokan a tanonciskolából magasabb fokú mező- gazdasági szakiskolába, mező- gazdasági technikumba, mesteriskolába, esetleg a mezőgazdasági főiskolára készülnek. A mezőgazdasági tanoncok sokoldalú alapos kiképzésben részesülnek, hogy jő szakemberekké váljanak. Az idén 35 000 mezőgazdasági tanonccal akarunk szerződést kötni. A toborzás azonban eddig csak lassan halad, sok hiányt tapasztalunk ezen a téren. Hogy hol a hiba? Bősön 50 fiút és leányt akarnak megnyerni a mezőgazdaság számára és eddig még csak hat tanoncszerződést kötöttek. Vereknyén, Bősön és Felsőbáron az idén 150 tanuló hagyta el a nyolcéves iskolát, így hát tanuló lenne elég, de a toborzás sántikál. A legnagyobb hibát ott látjuk, hogy a mezőgazdasági termelési üzemek dolgozói és a tanítók nem tudják a tanulókban felkeltetni az érdeklődést a mező- gazdaság iránt. Hogy van az, hogy a handlovai bányába tudunk szerezni fiatalokat? Ott a bányászok valóban törődnek a fiatalokkal, a bányásztanulókat meghívják a munkahelyre, megmutatják nekik az interná- tust, megismertetik velük a szociális vívmányokat, megmagyarázzák, hogy milyen előnyöket nyújt a bányászélet. Miért nem csináljuk hasonlóképpen a mezőgazdaságban is? Hiszen Bősön a kastélyban igazán modern internátus vár a mezőgazdasági tanulókra, sporttelep, klubhelyiségek, olvasóterem, rádió és televízor áll rendelkezésükre. Az internátus lakói szabad idejükben érdekköröket látogathatnak, sportolhatnak, sakkozhatnak tetszésük szerint. Amint azt Soós László nevelő elvtárs mondja, minden tanuló megtalálhatja a maga szórakozását. Ebből láthatjuk, hogy a toborzás terén nagyobb munkát kell kifejteni, csak akarni kell. Mi volna, ha mondjuk a mostani mezőgazdasági tanulók fejtenének ki agitációs tevékenységet? Az első évfolyamot 47 tanuló látogatta. Mi volna, ha ezek felkeresnék az iskolákat és megmagyaráznák, hogy milyen előnyöket nyújt a mező- gazdaság a fiatalok számára. Elmondanák például, hogy Bősön hogyan élnek az internátusbán, szabad idejükben mit csinálnak, stb. Elmondhatnák, hogy háromszor hetenként elméleti oktatásban részesülnek, három nap pedig az állami gazdaságban az állattenvésztésben és a növénvVarrni tanulnak a leányok termelésben gyakorlatra tesznek szert. A végzett munkáért megfizetik a tanulókat, és havonta átlag 5 — 600 koronát is kereshetnek. Az első öt hónapban a tanulók teljesen ingyen kapják az ellátást, később pedig csekély összegért. Akik nem dolgoznak, azok is 120 korona zsebpénzt kapnak. Az elsőéves lányok elmondhatnák, hogy az internátusbán jobban érzik magukat, mint otthon. Főzni, varrni is megtanulnak, ez is a kiképzéshez tartozik. A fiúk azonkívül, hogy az állattenyésztés és növénytermelés elméletét sajátítják el, még mesterségeket, mint például lakatosságot, asztalossáKommentárunk: A fiúk a kovácsműhelyben tapasztalt mesterektől tanulnak. BÓVIMM © A koreai dolgozók az 1957 — 61-es évre vonatkozó első ötéves tervüket augusztus 15-ig — a japán elnyomatástól való felszabalás 14-ik évfordulójáig teljesíteni akarják. • A Német Demokratikus Köztársaságban 17 000 ifjúsági brigád küzd a Szocialista Munkabrigád címért. • A Mladá Boleslav-i autóüzemet e napokban hagyta el a százezredik Spartak kocsi. 1955-ben kezdték meg e kocsitípus termelését, és eddig már 61 országba exportáljuk ezeket az autókat. Tíz éven belül évi 150 000 autóra emelik a termelést. Nagy szenzációt keltett a Skoda-Octavia Super típusú kocsi győzelme, melyet az Alpe- sek között igen nehéz utakon osztrák, nyugatnémet és olasz kocsikkal szemben elért. • A Szovjetunióban százezer kollektíva küzd a Kommunista Brigád címért. • A benesovi Benár üzem már szilon ágyneműt termel. Tartós, jól mosható és nem lesz drága. Azonkívül, hogy a fiúkat és leányokat a • mezőgazdaságba toborozzuk, rendkívül fontos, hogy törődjünk az elhelyezésükkel, azzal, hogy olyan szövetkezetekben és állami gazdaságokban legyenek elhelyezve, ahol kevés fiatal dolgozik és ahol a szövetkezeti tagok átlagos kora aránytalanul magas. Az ifjúság elhelyezése terén azt tapasztaljuk, hogy a kerületekben szám szerint nagy a különbség a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok között. így például a zsolnai kerületben 1687 fiatal dolgozik a szövetkezetekben, míg a nyitrai kerületben 8000. De nemcsak a kerületekben, hanem a járásokban is nagy különbségek mutatkoznak ezen a téren. Például a zselizi járásban (nyitrai kerület) több mint 800 fiatal dolgozik az EFSZ-ekben, ezzel szemben olyan járásokban, mint például Partizánske, Bánovce, Prievidza alig találunk fiatalokat a szövetkezetekben. Hasonló a helyzet az egyes járásokban lévő szövetkezetek között is. A lévai járásban vannak olyan szövetkezetek, ahol szép számban helyezkedtek el fiatalok, de akadnak olyanok is, ahol még véletlenül se találkozunk fiatalokkal. A valóság arra Hárman Felsőszemerédröl 1. A felsőszemerédi szövetkezetben kevésfiatal dolgozik, de az ottlévők munkájára nincsen panasz. Kollár Júlia és Penyicska Böske a legfiatalabb korosztályhoz tartoznak és mégis a legügyesebb munkások között emlegetik nevüket. 2. Bencsák Júliát a falu szélén a gépállomáson találhatjuk leggyakrabban. Mi mégis másutt találkoztunk vele: a CSVK elsősegély állomásán. Amellett, hogy az egyik legszorgalmasabb önkéntes nővér, még egyéb munkára is jut ideje, hiszen ezenkívül a tűzoltó leányraj veze- tője. ................. got, kovácsmesterséget is tanulnak. Az idősebbek hozzá tudnák ehhez fűzni, hogy bizony az ő idejükben mindez nem létezett, mert amikor ők tanultak, akkor a mesterség kitanulásánál nem nyújtottak a fiataloknak annyi előnyt. Nem nehéz megnyerni a fiatalokat a mezőgazdaság számára, csak körültekintéssel dolgozni. Rá kell világítani, hogy milyen előnyöket nyújt a mező- gazdaság, milyen kilátások várnak a fiatalokra, mennyit lehet keresni és mit nyújt az élet a mezőgazdaságban dolgozók számára. A „fordulat“ éve A SZUKSEGLEJßKNEK MEGFELELŐEN késztet, hogy leszögezzük: még mindig nem törődünk eléggé azzal, hogy a nyolcéves iskolákból távozó tanulókat a mező- gazdaság számára megnyerjük. Amint azt a CSISZ SZLKB IV. plénuma hangsúlyozta, a falusi szervezetekre nemcsak az a feladat vár, hogy a fiatalokat a mezőgazdaság számára megnyerjék, hanem azzal is törődni kell, hogy a fiatal mezőgazda- sági dolgozókat a mezőgazda- sági termelés szükségletei szerint helyezzük el. Gyakran bizony figyelmen kívül hagyjuk ezt a fontos kérdést és ezért a zsolnai kerületben, a nyitrai kerület egyik részében, továbbá a bratislavai és Banská Bystri- ca-i kerületben, ahol kevés fiatal dolgozik a szövetkezetekben, gondoskodjunk arról, hogy az iskolát végzett tanulók megfelelő számban szerződésileg a mezőgazdaságba kössék le magukat. Azt is el kell mondanunk, hogy a mezőgazdasági termelési keretén belül a fiatalokat sokszor nem osztják be a legcélszerűbben. A növénytermelésben a legtöbb fiú és leány a dohány- és zöldségtermelő csoportban dolgozik. Aránytalanul kevés fiatal helyezkedik el az állattenyésztésben, pedig ott is sok alkalom nyílna az érvényesülésre. Az állattenyésztésben dolgozók átlagos életkora igen magas. Sokat tanulhatunk a gombai állami gazdaságtól és a szenei járás szövetkezeteitől, ahol az állattenyésztésben alkalmazott új technológia bevezetése útján nyerik meg a fiatalokat. A CSISZ dunaszerdahe- lyi járási vezetősége valóban sikeresen teljesíti a CSISZ szlovákiai kongresszusa határozatát. Ebben a járásban majdnem 170 fiú és leány vállalt munkát az állattenyésztésben. Az EFSZ-ek alapszabályai is hangsúlyozzák, hogy fokozottabb mértékben kell törődni a szövetkezetekben a fiatalok helyes elosztásával, munkacsapatokat kell szervezni, de természetesen csak ott, ahol erre megvannak a megfelelő feltételek. Sok esetben, amikor nem volt elegendő fiatal munkacsapat szervezésére, olyan fiatalokat is beszerveztek, akik különben fontos helyen voltak beosztva, mint például az építkezésnél. A fiatalokat a mezőgazdasági termelésben mutatkozó szükségletek szerint kell elosztani és ügyelni kell arra, hogy a szövetkezetekben és az állami gazdaságokon mind a növény- termesztésben, mind az állattenyésztésben, tehát minden fontos részlegen kellő számú fiatal dolgozzon. A meliorációs építkezés Szlovákiában az idén valóban fellendült, és oda irányul, hogy az egyes körzetekben komplex módon oldhassák meg a mezőgazdaság kérdéseit, és lényeges mértékben javítsák és szélesítsék ki a termőföldek területét. Megkezdik a Csilizköz vízgazdasági viszonyainak rendezését és a Kis Duna szabályozását. A középszlovákiai síkságon is fokozottabb mértékben hajtják végre a talajjavítási műveleteket, Zohor környékén kiépítik a levezető csatornák hálózatát. Madunicén pedig felépül az első öntözési hálózat. Ezenkívül helyi jelentőségű vízgazdasági építkezések készülnek. A mező- és erdőgazdasági talajjavítás terén komoly terveket teljesítenek, az 1959-es tervek szerint 113 millió koronát ruháznak be ilyen célokra. Az állami gazdaságok a tervek szerint 30 millió koronát fektetnek a vízgazdasági akciók keresztülvitelére. Erdőtechnikai talajjavítási műveletekre 7 millió koronát fordítanak és 72, 200 000 korona kölcsönt kapnak. Ebből a munkálatok 15.5 százalékát társadalmi munkával végzik el. Az állami gazdaságokon összesen 37 vízgazdasági akciót hajtanak végre, összesen 3750 hektár területet vízteleníteOtrokovicén a SVIT üzemben az újonnan épített biltan és színtan-üzemben, ahol a szükséges rozsdamentes csövezetet külföldről kellett behozni, most új anyagból készült csövezettel dolgoznak. Václav Kresta, a gottwaldovl Svlt n. v. fiatal tervezője Stal nevű üvegcsövezettel kísérletezett és az eredmények tökéletesen kielégítők. A fiatal újító a legjobb ifjúsági újítók sorában helyezkedett el. Javaslata 21 280 korona megtakarítást jelent. nek és 220 hektáron öntözőcsatorna-rendszert létesítenek. Az EFSZ-ek 169 akciót indítanak, összesen 7543 hektár területet lecsapolnak, és az öntözési csatornák hálózatát 802 hektár területen építik ki. A kisebb talajjavítási munkálatokat csakis a kerületi mező- és erdő- gazdasági talajjavító vállalatok végzik. Brigádmunka útján az ifjúság is nagyobb mértékben veszi ki részét a talajjavítási munkálatokból. A fiatalok igyekezete oda irányul, hogy ezek a munkálatok még ebben az évben meghozzák a várt eredményt. Az öntözőcsatorna hálózatok kiépítése terén is mesz- szemenő intézkedések történnek. Szlovákiában a múlt évben 26 900 hektár területet öntöztek és 1959-ben már 37 800 hektár területet akarnak öntözni. Szlovákia 1959-ben 633 öntözőberendezést kap és ezekkel 10 826 hektár terület öntözhető. Felhasználják az egykori rizsföldek .öntözőberendezéseit, a patakokat és más lehetőségeket is. A helyi lakosságon, de elsősorban a falusi ifjúságon múlik, hogy ebben az évben kiszélesítsék az öntözöcsatornák hálózatát. STEFAN FQJTIK, mérnök Önkiszolgálás Lassanként már megszokjuk, hogy az üzletekben majdnem mindenütt bevezetik az önkiszolgálást. A bratislavai kerületben már nemcsak az élelmiszerüzletekben, hanem az ipari cikkeket árusító üzletekben is folyamatosan bevezetik az önkiszolgálást. Különösen a Ruhaüzem n. v. igyekszik meghonosítani ezt a modern eladási módot és tavaly vezette be a „szabad válogatás" rendszerét. Az elárusító helyeket az árucikkek szerint osztották fel, úgyhogy ma már vannak olyan speciális üzletek, ahol csak méterárút, bútort, textilt, női vagy férfi, gyermekfehérneműt árusítanak. Az év végéig Bratisla- vában már nem lesz egyetlenegy olyan konfekció üzlet sem, ahol az elárusítók a megszokott pultok mögött állnának. Most olyan kalapüzleteket is rendeznek be, ahol szabadon lehet válogatni. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez az eladási rendszer sokkal jobban megfelel a mai embernek, hiszen az árut maga válogathatja ki, ideje van arra, hogy alaposan meggondolja, mit akar és arra is alkalma nyílik, hogy összehasonlíthassa a minőséget és kísérőjével tanácskozzon. A vásárlónak alkalma van szétnézni és azt veszi meg, amire valóban szüksége van, ami tetszik neki és nem azt, amit az elárusító felkínál és amire rábeszéli. Éppen ezért manapság már ritkán fordul elő, hogy valaki a megvett árut visszacserélje vagy mint hasznavehetetlen dolgot a szekrénye aljára bosz- u&aa tlrakttcesM. Ez az eladási rendszer, amint azt a kimutatásokból látjuk, nagyon bevált, mert az üzletek is sokkal nagyobb forgalmat bonyolítanak le. Bratislavában például, amióta a textilüzletekben bevezették a „szabad választás“^, az üzletek lényegesen' túlteljesítik az eladási tervet. Az emberek sokkal szívesebben vásárolnak a szépen berendezett üzletekben, ahol kedvük szerint szolgálják ki magukat és nincsenek kitéve az elárusítók kényekedvének. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy az üzlethelyiségekből eltávolítják a régi pultokat, hanem átszervezik az elárusítás lebonyolítását. Az üzletekbe sokkal több áru jön eladásra, sokkal gazdagabb a választék, a vásárlóközönség jobban megismerkedik az árucikkekkel, alkalma van állandóan szemmel tartani a divatot, mivel a kirakatokat nagyon gyakran változtatják. Ma szívesen vásárolnak az emberek, sokkal fejlettebb az ízlés és mivel az árucikkek kivitelezése javul, az ízlés is kifinomodik. Lassanként már nem lesz különbség a falusi és városi vásárló között és senkire se lehet „rátukmálni“ valamit. Minden vásárló azt veszi, ami neki tetszik. Bratislavában eddig már negyven önkiszolgáló textilüzlet létezik és az év végéig nyolcvanháromra emelik fftl uámukal.
