Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-27 / 43. szám
^»atlakozásra vártam a tulai állomáson. Ha már itt vagyok gondoltam - beülök a restibe egy porció borsosra. Mert hát hetedhét határban senki sem tudja úgy megadni az étvágygerjesztő húsos káposztaleves savát-borsát, mint a tulai szakácsnők. Jó étvággyal nekivágtam. Közben egy kedves arcú, fejkendős nénike jött az asztalomhoz és mellém ült. Egy darabig szótlanul üldögélt, olykor félénken végigmustrált, és végül halkan, illedelmesen megszólalt: — Bocsásson meg, ha zavarom ... ugyebár Moszkvába utazik? Ahogy így elnézem, rendes, komoly embernek látszik ... — Köszönöm szépen a bókot — válaszoltam. — Ö, lelkem, nem üres bók ez. Az igazat mindig szívesen mondja ki az ember... Megkérhetném egy szívességre? Igen?... Legyen szíves, vigye el ezt a kis ajándékcsomagot a lányomnak. Tulai mézeskalács van benne... De csak ha igazán nem esik terhére ... — Nagyon szívesen, tessék csak ideadni. A néni előszedett egy kék szalaggal átkötött dobozt. A szalag alatt megcímzett boríték lapult: „Ideggyógyászati klinika. III. épület 17. szám.“ — Tudja, kedvesem, a lányom, Tatjána Nyikolajevna, orvosnő. Ott lakik a klinikai épületben. Biztosan tetszeni fog magának is. A betegei igen-igen szeretik. A következő vasárnap szépen megborotválkoztam, ünneplőbe vágtam magam, felkötöttem legszebb nyakkendőmet s elindultam a megadott címre. Becsengettem. Azazhogy csak akartam, mert a csengő nem szólt. Kopogtattam, nem feleltek. Lenyomom a kilincset — nyitva az ajtó. Nyugodtan beléptem, s megszokásból becsaptam magam után az ajtót. Ekkor vettem csak észre, hogy az előszobában koromsötét van. Mit tegyek? Gyufa nincs nálam, mert nem dohányzom. Köhintek, köhécse- lek — semmi válasz. Csoszogok egy darabig — az eredmény ugyanaz. Az ajándék NYIKOLAJ ROZSKOV: — Van itt valaki? — szólaltam meg. Senki sem válaszolt. A sötétben jobbra fordulok — fal! Balra fordulok — ruhafogas. Hátraarcot csinálok — megint csak fal. Most már holdkóros módjára, előrenyújtott kézzel tapogatődzom, kotorászom a levegőben, s közben magamra rántok mindenféle holmit. És hogy az öröm teljes legyen, hirtelen valami porzuha- tag szakad a nyakamba. Kráko- gok, kegyetlenül könnyezik a szemem. Ráadásul neki a homlokommal valami kemény, éles himbálózó tárgynak. Biciklipedál! — tapintom ki. Micsoda bú'.a szokása van egynémely embernek: falra függeszteni a kerékpárt... No de végre: ajtó!... Kitárom az ajtót — és ereimben megfagy a vér ... Tessék csak elképzelni: a szoba közepén, szemben a könyvespolccal, egy kórházi pizsamát viselő ember áll — a kezén! És ha még csak állna! De ugrabugrál, folyvást azon mesterkedve, hogy mindebből valami keringő-féle kerekedjék ki. És közben még dúdolgat is hozzá. Mármost mitevő legyek! Hiszen a normális emberek még vasárnaponként is vajmi ritkán szoktak a kezükön sétálni... Hopp, vigyázzunk! Az őrültekhez tartozónak véljék az embert. Mit tegyek?... Miközben imigyen elmélkedem, véletlenül bepillantok a falitükörbe ... De hiszen ez nem is én vagyok! Hajam, ruhám hófehér, (később kiderült, hogy a sötétben egy csomag krétaport zúdítottam magamra.) Igaz viszont, hogy az ilyesfajta, kézen járkáló emberrel való első találkozáshoz éppen megfelelő a külsőm. Hogy a hatás nagyobb legyen, négykézlábra ereszkedtem. És máris eeyütt dúdolom a pizsamással: „Virágzott az erdőőő. megszerettem én ...“ D e alighogy rákezdtem — zsupsz! A pizsamás nagy puffanással ülő helyzetbe lendül és rám mered. Belülről kissé remegek, de nem mutatom ám! Inkább tovább masírozga- tok négykézláb, s rázendítek a „Hej, te büszke kozák“-ra. Mire ő felugrik, odaszorít az asztallal a falhoz és rekedten sziszegni kezd: — Az ördög bújjon beléd, Tányka! No megállj, adok én neked! Aha! Én a bajuszos férfi, itt kuporgok, ő meg valami Tány- kát emleget. Ez az, gondoltam magamban. Tipikus mániájuk az ilyeneknek, hogy a férfiakat nőknek tartják. Védekezni kezdek: tolom az asztalt az ellenfél felé ... ö meg vissza, énfelém. így taszigáljuk az asztalt egy darabig, végig a szobán Erőm, lankad ... Már a falhoz szorított. A könyvespolc felborult, most meg a vitrin üvege hull alá csörömpölve ... Hirtelen a telefonkészülékhez nyúl, gyorsan tárcsáz, beleordít: — Halló! Jöjjenek csak ide, de gyorsan! Értem már. Erősítést kér Maradék erőmet összeszedve nekilódítom az asztalt, hogy csak úgy nyekken. Kiugrók a sarokból, feltépem az ajtót, ki áz előszobába. De elkéstem: a folyosóról robognak befelé. Aztán még egy páran. És nekem esnek, ahányan csak vannak. Nem túlzók, ha azt mondom hogy öt perc alatt a ház minden lakója a 17-es lakásban termett. Győzött a túlerő. Megkötöztek. Az a kézenjáró pedig egészen normális módon méltatlankodik : — Ki látott még ilyet! Tatjána még ünnepnapokon is a lakására cibálja a betegeit. Ebbe bele lehet bolondulni! Kisvártatva hozzám lép, ujjúval nyugodtan feltolja a szemhéjamat: Régi kövek - új emberek Bratislava jelképe a Vár, amely a Kiskárpátok végső nyúlványain, a Duna sziklás partján épült. A fordított asztalra emlékeztető várrom szervesen hozzátartozik a város látképéhez. A város és az ország lakossága már megszokta a várrom jellegzetes vonalait. Az elmúlt évtizedek folyamán bizonyára sokan gondoltak már arra, hogy a virágzó, egyre gyorsabb ütemben fejlődő főváros fölé miért emelkednek egy omladozó vár falai, amelyek jelképesen a szomorú múltú feudális korszakra és a királyok fénykorára emlékeztetnek. A műépítészek és régészek már több ízben kísérletet tettek a Vár újjáépítési tervére vonatkozólag, akadtak olyanok is, akik végképp el akarták tüntetni a föld színéről ezt a történelmi műemléket. Az újjáépítési kísérletek a kapitalista államban nem valósultak meg, mert a tervek keresztülvitele óriási költségekkel járt és ilyen nagy anyagi áldozatot a kapitalista rendszer nem volt hajlandó hozni. A Vár újjáépítési tervei csakis a szocialista államban érlelődhettek meg, amikor szakembereink kormányhatározat alapján láttak hozzá a műemlékek tatarozásához újrarül, úgyhogy új körvonalakban egy fiatal fiúkból álló csoport, bontakozik majd ki, és a mai Közöttük egy rövid, fiúsra vá- forradalmi kor politikai és kul- g0tt hajú, magas, szőke munkás- turális fellendülését fejezi ki. zubbonyba öltözött fiatal leány. A tervek szerint a Várban A Vár térségében ásómunkát végeznek és a földrétegekből cserepeket, csontokat szednek ki. — Archeológiái kutatást végzünk — feleli kérdésemre a fiatal szőke nő, akiről kisül, hogy diplomás archeológus, tavaly végezte tanulmányait, Tána Stefa- novicovának hívják. A kedves mosolygós fiatal lánnyal letelepedünk a kiásott sziklakövekre. Készségesen felel kérdéseimre. Arról beszélgetünk, hogy az archeológiái kutatás mennyiben függ össze a Vár újjáépítésével. — Az archeológia — feleli a fiatal tudósnő — a történelem- tudománynak az az ága, amely főleg ásatások útján tanulmányozza a letűnt századok emlékeit. A történelemtudósok és a művészettörténészek már sokat írtak a bratislavai Vár történetéről. Tudjuk, hogy a Vár fekvésénél fogva a legrégibb időkben is igen fontos szerepet töltött be. A történelmi okiratok nyomán sejtjük, hogy 907-ben Tana Stefanovicová a Vár kör- Bresálanspruch néven említett nyéki archeológiái kutatások vár a mai bratislavai Vár helyén vezetője. állt. A X. és XII. században a — Mindjárt elkezdődik nála a depresszió — magyarázza a többieknek. Dühömben éppen jókorát rúgnék bele, amikor nyílik az ajtó és egy roppant csinos, fiús fri- zurájú lány lép be ... ^ Az emberek egymást túlharsogva mesélik neki, hogy micsoda hősies küzdelemben gyűrtek le engem. Türelmesen hallgatja őket egy darabig, aztán hozzám lép s ő is egyenesen a szemhéjamhoz nyúl. — Furcsa — szólal meg édes, csilingelő hangon. — A depresz- szió kétségtelenül fennáll, de szpazmatikus tünetek nincsenek. — Aztán igen kedvesen hozzám fordul: — Nyugodjék meg, nem lesz semmi baj. Jó- barátok leszünk mi még, meglátja. — Köszönöm szépen az ilyesféle barátságot! — Így én. — A kedves mama kérését teljesítettem. elhoztam az ajándékot ... és láthatja, micsoda barátságos fogadtatásban részesültem! 4- Jaj, várjon csak — kapott a főjéhez a bájos doktornő. — Tényleg, a mamám irt is valami mézeskalácsról. Emlékszel, Vitalij ? — Ne higgyél neki, Tányka! — vágja rá a pizsamás. — Hiszen ez az ember négykézláb futkosott itt és slágereket énekelt. — No és maga?!-A tenyerén mászkált, most meg mindent rám kenne! Különben is, a mézeskalács ott van az előszobában. Tatjána kirohant, s fél perc múlva hozta a dobozt, jobban mondva — a lezajlott közelharc eredményeképpen — annak szomorú maradványait. ... Utólag persze minden kiderült. ★ Az olvasót bizonyára érdekelné még egy-két momentum. Például: miért mászkált Tatjána Nyikolajevna fivére kézen- állásban? Hát kérem: a fiatalember szép reményekkel kecsegtető akrobata. Éppen egy ifjúsági ünnepségre készülődött akkoriban. Egyébként most már félkézen is megáll Vagyis szépen halad. S hogy mindezt honnan tudom? T atjána Nyikolajevna dok- * tornő jövendőbeli férje volnék, s mint ilyen, könnyen tudomást szerezhettem az effajta családi intimitásokról. BRATISLAVA I. KEDD: 11.20 Jó hangulatban (állandó műsorszám) 14.05 Szórakoztató zene (állandó műsorszám) 15.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 16.15 Hanglemezek 17.30 Tarka zene 18.15 Kívánságkoncert.- SZERDA: 11.00 Nők félórája 12.40 Hanglemezek 13.30 Filmzene 15.30 Orosz népi együttesek műsora 17.30 Tánczene 18.15 Kívánságkoncert 22.15 Esztrádzene. CSÜTÖRTÖK: 12.40 Szovjet esztrádzene 13.00 Népdalok 16.15 Hanglemezek 18.00 Kívánságkoncert 20.00 Lesinsky: Forró nyár — rádiójáték. PÉNTEK: 12.07 A ma dalai 12.40 Filmzene 13.00 Népdalok 15.00 Orosz klasszikusok műveiből 15.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 16.15 Hanglemezek 18.20^ Kívánságkoncert 21.00 Mienk a győzelem. SZOMBAT: 13.00 Vígan fejezzük be a hetet 14.30 Ifjúsági adás 16.15 Hanglemezek 18.00 Nők félórája 18.20 Kívánságkoncert 20.00 Esztrádműsor 22.15 Tarka népi zene. VASÁRNAP: 9.30 Tréfás zenés összeállítás 12.05 Hanglemezek 13.30 Népdalok 14.00 Tánczene 14.30 Csehszlovákia — Olaszország — labdarúgó mérkőzés közvetítés 17.50 Kívánságkoncert 18.30 Tánczene 20.00 Shakespeare: Makrancos hölgy — színielőadás 22.15 Tánczene. A bratislavai televízió műsora: KEDD: 20.05 A televízió versenye. SZERDA: 20.05 Schiller: Ármány és szerelem — szini- előadás. CSÜTÖRTÖK: 20.00 Vidám műsor. PÉNTEK: 19.30 Az ember megismeri a világűrt. SZOMBAT: 19.45 Közvetítés a Humberto cirkuszból. VASÁRNAP: 20.00 Csajkovszkij: Pikk dáma — operaközvetítés. KOSSUTH-RÄDIÖ KEDD: 8.10 Operarészletek 10.25 Magyar nóták 14.40 Népizenekar 17.15. Szív küldi szívnek 20.30 magyar királyok, a cseh premys- lieiekkel és az osztrák örgrófok- kal vetélkedtek a várért. A tatárjárás idején erődítmény lett, Luxemburg János korában különösen fontos szerepet játszik, a török hódoltság idején Budáról ideköltöztették a központi hivatalokat, Mária Terézia korában éli fénykorát, míg II. József uralkodása alatt papneveldét, később pedig kaszárnyát helyeznek el a Várban. — A Vár története valóban színes — folytatja a magyarázatát Stefanovicová elvtársnö és sokban hozzásegít ahhoz, hogy megismerjük hazánk kulturális történetét. A Vár beszédes tanúja a történelemnek, rávilágít tulajdonosai igyekezetére és a történelmi fejlődésre. De ezekkel az ismeretekkel nem elégedhetünk meg. Mi archeológusok még mélyebbre nyúlunk, a Vár néma, földalatti történetét kutatjuk. Kíváncsiak vagyunk, hogy milyen volt itt a legrégibb időkben az élet, és erre a kérdésre csakis a rendszeres kutatás útján adhatunk választ. Az ásatások megerősítették a Várral kapcsolatos feltevéseket, de több meglepetést is hoztak. Felfedtünk egy szláv temetkezési helyet és igen értékes kerámiai és más leletre bukkantunk. A mai nők is megirigyelnék, hogy milyen művészi kivitelezésű fülbevalókat találtunk. A csontvázak fejjel mindig kelet felé fordulnak, — magyarázza hévvel a fiatal archeológusod. A csontvázakat az antropológiai intézetbe jait emeltük ki és számtalan értékes képzőművészén leletet találtunk. A fiatal archeológusnő előadása közben nem feledkezik meg arról sem, hogy munkatársainak utasításokat adjon. — Nagyon szeretem ezt a munkát — mondja lelkesen, rengeteget kell tanulnom, hiszen csak tavaly végeztem. Ami a legfőbb, nagyszerű a munkakollektívánk, csupa fiatal ember. Nehéz elképzelni, hogy ez a lelkes fiatal lány vezeti ezeket a felelősségteljes ásatásokat és munkatársait — persze ezek nem szakmunkások, mint például Danis Feri csak 16 éves, Lukács Miroslav és Jurtinus István például csak 17 évesek. De már megszokjuk, hogy mindenütt és így az archeológiái ásatásoknál is a fiatalok vezetnek.. Á fiatalok kutatják a múlt emlékeit, de előreszegzik tekintetüket, hogy minél gazdagabb tapasztalatokat adjanak át a jövő nemzedékének. Ezt bizonyítja az olyan új embertípus, mint Tána Stefanovicová, a fiatal tudósnö és munkatársai. M. M. A Rádiószinház bemutatója: Vera és családja. SZERDA: 8.10 Keringőhangverseny 12.10 Operarészletek 13.10 Népizenekar ’ 14.00 Ajándékhangverseny 18.15 Szív küldi szívnek. CSÜTÖRTÖK: 10.40 Liszt dalok 11.20 Részletek János vitézből 13.10 Magyar nóták 19.00 Verdi: Don Carlos. PÉNTEK: 8.10 Operettmuzsika 10.10 Színes népi muzsika 12.10 Könnyű zene 17.15 Szív küldi szívnek 18.35 Tánczene 20.30 Könnyű muzsika. SZOMBAT: 12.10 Népizenekar játszik 13.00 Operarészletek 18.00 Szív küldi szívnek 20.30 Humorfesztivál. VASÁRNAP: 12.15 Népizenekar 13.00 Szív küldi szívnek 18.30 Tánczenekar 19.50 Világhírű operaénekesek 20.00 Tudós nők. Vígjáték. Színházközvetítés. 200 év előtt született a nyelvújítás vezére A szláv temetkezési hely egyik sírhelye. küldjük, ahol múzeumok számára feldolgozzák őket. A leletekről mindig pontos rajzokat és felvételeket készítünk. Az úgynevezett pcceli kultúra gazdag leleteire is bukkantunk, amelyek a IX. és X. századból származnak. A XV. századból egy csodálatosan szép gótikus kapu alakA közel jövőben, ez év október 27-én lesz kétszáz éve, hogy a biharmegyei Érsemlyén egy nemesi kúriában megszületett Kazinczy Ferenc. Irodalmi működésének legnagyobb tette a nyelvújítás diadalra juttatása. Az ő érdeme, hogy a magyar nyelv alkalmas lett az új irodalmi irány, a romantika gazdag kifejezésmódjára. Kazinczy már fogsága előtt is foglalkozott a nyelvújítás gondolatával, de csak ki- szabadulása után indította meg a harcot a nyelvőrzők, az orto- lógusok ellen. Ezek politikai téren is a haladás esküdt ellenségei voltak. Elvetettek minden olyan irányzatot, amely változtathatott volna a megcsontosodott feudális viszonyokon. A nyelvújítás ezért nemcsak nyelv harc volt, hanem politikai is Győzelme pedig a haladó eszmék diadalát jelentette. A harc. melynek elkeseredettségét legjobban a „Mondplat-pör“ mutatja, a nyelvújítás, a haladás győzelmével végződött. A magyar irodalmi nyelv sok-sok új szóval gazdagodott, melyeket a nyelvújítók részben maguk alkottak, részben a népnyelvből kölcsönöztek, vagy elavult szavakat újítottak fel. A nyelvújításnak voltak túlkapásai is, de ezeket az egészséges nyelv- használat az idők folyamán kiküszöbölte. Érdemei viszont felbecsülhetetlenek. Kazinczy Ferenc egész életét hazájának, nemzetének szentelte. Munkássága nagyfokú áldozatkészséget, önzetlenséget kívánt, s ő teljes mértékben megfelelt ezeknek a követelményeknek. Sohasem törődött a saját hasznával, s igy anyagi gondok közt halt meg az 1831- es kolerajárványban. Kazinczynak köszönhetjük, hogy a magyar nyelv európai színvonalra jutott, s alkalmas lett a fejlődő polgári életforma sok-sok új fogalmának kifejezésére. A fejlődés pedig azóta sem állt meg, s a ma szocialista-realista magyar irodalom élvezői tisztelettel hajtanak fejet a nagy előd emléke előtt. T. M. epitesehez, es ilyen celoKra Hatalmas összegeket bocsátanak rendelkezésre. A bratislavai Vár újjáépítésének munkálatai rohamlépésben haladnak előre. Míg a város iparnegyede, települései egyre jobban kiszélesednek, a bratislavaiak szinte észre se veszik, hogy a Várban is nyüzsgő élet folyik. Az omladozó várfalak felépültek és a Vár nemsokára tető alá keKultur Központot, múzeumot, hangverseny- és előadótermeket helyeznek el, amelyek a dolgozók számára hozzáférhetővé válnak. Az újjáépítési munkálatok serényen folynak, különböző munkacsoportok, műépítészek, történészek vezetése alatt végzik felelősségteljes feladatukat. A Vár különböző pontjain dolgozó csoportok közül feltűnik