Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-27 / 43. szám

a szabadsá­gát a tenger mellett tölteni? Vízimalmok kelepeltek Aki letűnt időkről szóló köny­vek elsárgult lapjait forgatja vagy régi, porlepte képeket né­zeget, bajosan fog hasonlatossá­got felfedezni az egykori és a mai Duna között. A Volga után Európa második legnagyobb folyama valamikor Svájcban eredt és Becs fölött ömlött a Pannon-tengerbe, amely akkor egész Belső-Ma- gyarországot és a Havasföldet elborította. Az Alpok jégárjai­nak morénái (törmelékkúpjai) a jégkorszakban azután bete­mették, illetve kettéválasztot­ták az ösfolyót. Felső szakaszá­ból keletkezett a későbbi Rajna, az alsóból pedig — némi eltoló­dással észak felé — a mai Duna. Mostani elnevezései: Duna, Du- naj, Donau stb. mind a latin „Danubius" szóból származik, ahogyan a régi rómaiak nevez­ték. A bajorországi Ulm városától kezdve egészen a Fekete-tenge­rig ősidők óta élénk élet ural­kodott vizén és partjain. A ha­jóforgalmat azonban csak sza­kaszonként, átrakodással bo­nyolították le akkoriban, mivel szabályozása előtt számos zá­tony és sziklaszirt (pl. a vaska­pui szoros) akadályozta a folya­matos hajózást. írott feljegyzéseink arról ta­núskodnak, hogy már Nagy Lajos idejében léteztek dunai kikötök Bodakon, Kolozsnémán és Komáromban. Pozsonyban viszont a folyam jobb partján, a mai Pöccseni-iiget táján hor­gonyoztak a hajók, mert akkor ott kanyarodott a Dunának ha­józásra legalkalmasabb, fő víz­folyása. A város másik kikötője az úgynevezett Újvári Dunaág nádasában húzódott meg, amely a mai Kis-Duna környékére te­hető. A gőzhajók feltalálása előtt lefelé vitorlák segítségével ri- szálták magukat a régimódi fa­alkotmányok, ár ellen pedig egymás mögé fogott, több pár szerencsétlen lovacska vonszol­ta őket a parton. A vontatást lehetőleg a Duna lassúbb folyá­sú mellékágaiban bonyolították le, amelyekben régente nem volt hiány. Amikor a XIX. század elején elindultak az első gőzhajók, a Dunán is csakhamar megje­lentek a füstölgő járművek. A múlt század vége felé pedig megkezdték a folyamnak szaka­szonkénti szabályozását, kotrá­sát és egységes mederbe szorí­tását mélyebb járatú gőzhajók számára. 1902-ben elkészült a pozsonyi télikikötő. Ennek bejáratától dél-keletre vágták át egyidejűleg a Kis-Duna ki- torkolását, amely addig a Duna- híd alatt ágazott ki a folyamból. A Kis-Dunának ezen „áthelye­zése" nélkül ugyanis nem lehe­tett volna megoldani a mai ki­kötőberendezések és vasúti vá­gányok lefektetésének kérdését. A kezdetleges gőzhajók azon­ban — főleg magas vízállás ide­jén — nem győzték „szusszal“. Nem tudtak megbirkózni az ár sodrával. Ezért bizonyos távol­ságokban több kilométer hosszú vasláncokat vagy sodronyokat horgonyoztak le a Duna medré­be, amelyeknek szabad végét az ár ellen haladó hajók legénysé­ge kihalászta, rácsavarta a ha­jón megerősített forgó dobra és láncokat fokozatosan felgöngyö­lítette. Ily módon hatásosabbá tették a gőzgép munkáját, amely egymagában képtelen lett volna felvontatni a hajót. A le­felé haladó hajók viszont újból vízbe süllyesztették útjukban a legöngyölített sodronyokat. Amíg nem léteztek gőzmal­mok, festői vízimalmok kelepei­tek a Duna mentén. Egy arány­lag rövid szakaszon, a mai Dunahídtől az ausztriai határ­városkáig. Hainburgig, nem ke­vesebb mint 32 ilyen vízimalom őrölte a messzi vidékről társze­kereken behordott gabonát. Egy öreg erdész elbeszélése szerint a jótorkú molnárlegények gyak­ran „megléptek" unalmas mun­kahelyükről, hogy a pozsonyi' csapszékekben csillapítsák szomjukat. Mivel azonban a vá­rosból — az akkori pontonhídon át — a szétszórtan fekvő mal­mokba vezető út hosszú volt és fáradságos, tél is volt, no meg a pálinka is megtette hatását, egy alkalommal három derék molnárjelölt elszundított a be­havazott ligetben és meg is fagyott. A „bölcs" városi tanács err< elhatározta, hogy kantint épít' tét a Duna jobb partján, a ké sóbbi Kristofek-féle vendégi helyén. Nem azért, hogy a szom­jas molnárlegények ne igyanak hanem hogy ne kelljen olyat messzire kutyagolniok egy kortj italért és meg ne fagyjanat szegények. — Az öreg erdész - aki még a múlt század végér látta el nehéz szolgálatát a haj­dani kantin vidékén — azt i« elmagyarázta, miből tellett s molnárlegényeknek „rövid ital­ra" az akkori szűkös kereset: viszonyok mellett: elszegődte! ugyanis — nem lánckereske­dőknek — hanem „lánckeresők­nek“. Kampósvégű rudakkal segítettek a hajósoknak kiko­torni a Duna iszapjából a fent- említett sodronyokat, amihez mindig sok türelemre és még több kézre volt szükség. Ebből állott a molnárok mellékkere­sete. K. H. Ilyen újfajía kotrógéppel készítik az új vízlevezető árkokat a r.i, luvsk.v Mikulás-i járás talajjavításra váró vizes terüle­tein. A gépet először használták az eredmények biztatók. r Évzáró taggyűlés Somorján A somorjai EFSZ'üzemi CS1SZ szervezete is megtartotta évzá­ró taggyűlését. Az évzáró gyű­lés jelentőségét az is emelte, hogy az új EFSZ-klubhelyiséget tulajdonképpen ezzel az alka­lommal adták át a szövetkezeti dolgozóknak. A gyűlésen meg­jelent a szövetkezet elnöke, a szövetkezet üzemi pártszerve­zetének elnöke, Fehér Zdenka nemzetgyűlési képviselőnő, és a CSISZ járási vezetőségének küldötte. A beszámoló kiérté­kelte a fejlődésben lévő alap­szervezet és a szövetkezetben dolgozó fiatalok tevékenységét. Kitüntették azokat a fiatalokat, akik egész éven át kitartással dolgoztak az EFSZ-ben. Kitün­tették azokat is, akik a politi­kai és szakmai fejlődésben • ' legtörekvöbbek voltak. 1 A vita során nagyon szépen . megnyilvánult az idősebbek 1 iránti tisztelet és szeretet is. < Molnár Lajos bácsi, a szövetke- ' zet egyik csoportvezetője meg- t hatódva szemlélte az ifjúság I komoly elszántságát, vidám i életkedvét. Az évzáró taggyűlés határozatot fogadott el a Szó- i cialista Munkabrigádok meg- I szervezésére és a CSISZ-tagok 1 részt kívánnak venni a prerovi í felhívás somorjai feladatának ' teljesítésében is. ; Az évzáró taggyűlést tánc- ( mulatság követte. < ,i LIPKA JÁNOS, 1 Somorja. a kcvtvn uLvnui i J, ui\irv a puuu kjviuvi ja. Építők a budai Várban Veröfényes őszi délután. Piros, sárga színben pompáznak a bu­dai hegyek, őszi hangulat min­denfelé. A budai Várra is mintha ráült volna az unalom, mintha kikapcsolódott volna a nagy vá­ros zsivajgásából. Csodálatosan érdekes hely ez a Vár: A hétszáz éves kövekről a történelem kínálkozik beszélge­tésre. A történelem is sokat tud mondani, de azok a napok is. amelyekben jelenleg élünk. A Tóth Árpád bástyasétányon a li- lás színben viliódzó berkenyebok­rok mellett ha végigmegy az ember, már megszólal a jelen. Betonkeverögépek zaja jógád, friss mész illata száll, homok, téglahalmazok ütődnek a szem­be. Emberek serényen dolgoznak, építik vagy restaurálják az érde­kesebbnél érdekesebb házakat. Mert szörnyű világ volt itt. 1945-ben a német és nyilas fa­siszta csapatok vandalizmusa kö­vetkeztében rommá lett a mű­emlékekben és történelmi szem­pontból felbecsülhetetlen értékű budai Vá\ Valaki beszélte, hogy egyetlenegy ház maradt csak épen a Vár területén. Ennek csak az ablakai törtek be, de nem ke­restem, melyik volt az. Nem ér­dekelnek a kivételek, a többség­gel tartok. A Táncsics és az Űri utca már teljesen újjáépített, a Mátyás templomról éppen akkor bontották az álványzatokat. Jól esett a bolyongás a több évszá­zados kedves utcákon, tündéri tereken és egy kis történelmi le­vegőt szívni. A híres Ruszwurm cukrászdából, amely olyan, mint egy ékszerdoboz és az 1500-as évektől kezdve cukrászda féle volt, a Várpalota felé tartottam. Itt van aztán az, igazi nagy sür­gés-forgás. Rom hátán rom, de a tervek szerint tíz év alatt újra­épül a várpalota is Az őrség ud­variasan tovább engedett s ta­nulmányozhattam az építkezés menetét. Minden itt dolgozó tnumcás, tudatában van, milyen fontos munkát végez. A műemlé­kek megvédése, restaurálása is folyamatban van. Az a tény is az újjáépítés mellett szól, hogy a várpalotában nemcsak építő mű­vészeti komplexumot, gyönyörű termeket és a magyar történe­lem egyik legnagyobb emlékét látják Magyarország dolgozói, ügyes lány, mint segédmunkás vesz részt a Vár újjáépítésében. Szívesen elbeszélget munkájáról, életéről. Már két éve1 az egyik budapesti építövállalatnál dolgo­zik. Jól keres, teljesen elégedett és természetesen nem unatkozik a hatalmas városban. — Nem jobb volna odahaza dolgozni Hajdúböszörményben — kérdem tőle. — Nem mondom, hogy itt fo­gok megöregedni, de a sors úgy hozta, hogy egyelőre itt dolgo­zom — felelte. § Kecskeméti Péterné, aki Ost- fiasszonyfáröl és Mészáros Já­nosáé, aki Tarnaméráról került Csákai Éti, aki közelünkben állt és a vízcsap mellett foglala­toskodott, véglegesen eldöntötte a problémát. Elárulta, hogy Nagy Zsuzsit nemcssak a termelőszö­vetkezet, hanem egy fiú is ha­zafelé vonzza. Erre aztán nagy nevetés támadt és tovább folyt a munka. Fábián Józseffel, a várörség egyik tagjával egy vidám úttörő csoporthoz értem. Félnapos tár­sadalmi munkában vesznek részt az úttörők. A 3127-es általános iskola tanulói ezek Budapestről, Herczeg Imrcné tanárnő felügye­lete alatt dolgoznak egy hatal­mas téglahalmaz mellett. A szá­raz habarcstól tisztítják meg a régi téglákat. Egyszerre körülfo­gott a vidám gyermeksereg, alig engedtek szóhoz jutni. — Mi a Hámán Kató úttörő- csapat tagjai vagyunk — dicse­kedtek. Ázért volt dicsekedés a hangjukban, mert a budapesti úttörő-csapatok között az egyik legjobb, legtevékenyebb csapat­hoz tartoznak. Borsi Mária, Jur- cza Ilona, Horváth Mária vagyok — mondták egymás után nevei­ket. Csehszlovákiai pionírokkal akarunk levelezni Kapásból néhány ismerős cí­met adtam nekik csehszlovákiai pionírok és iskolák címeit. Hadd cseréljék a*képeslapokat és leve­lezzenek a mi pionírjainkkal. A levelezés által majd jobban meg­ismerik egymás életét és gyer- megfejjel is meggyőzödnek ar­ról, hogy Csehszlovákia népében ugyanolyan békevágy és, a népek közötti barátságért ugyanolyan lelkesedés uralkodik, mint óben- niik. A budai Várat, melyet a német és magyar fasiszták minden cél nélkül esztelenül romboltak le, ma épül. Magyarország kivágta a testéből a fasiszta fekélyt, és acélos karú munkások sorakoztak fel helyreállítani azt a kárt, ame­lyet azok okoztak. BAGOTA ISTVÁN Nagy Zsuzsi és munkatársai hanem fontos hivatalok székhe­lyét és ami szintén fontos, még laknak is a Várban. Tehát nem fényűzési szempontból kell újjá­építeni. a budai Várat. Az építkezésnél főleg fiatal KISZ-tagok dolgoznak. Nagy Zsuzsi is itt dolgozik, Hajdúbö­szörményből. Tűzről pattant lelkes építőmunkások. ide dolgozni,, szinte egyszerre vágott a beszélgetésbe. Odahaza akar dolgozni ám Zsuzsika a termelőszövetkezet­ben. Híres szövetkezeti csoportok működnek Hajdúböszörményben. Odahaza is megtalálja a számí­tását, ezért akar otthon marad­ni. Eg a munka a kéz alatt a Tóth Árpád bástyasétányon. Egymáí után állítják helyre a történelmű értékű épületeket. Van-e hű katona jeligére: Mint vőlegénynek ilyen dolgo­kat nem lett volna szabad ten­nie. írja meg neki, hogy leg­utóbbi találkozásuk alkalmával nagyon furcsán viselkedett, kérdezze meg, milyen szándé­kai vannak. Ha neki a vőlegépy- ség terhére van, írja meg néki, felmenti adott szavától és a gyűrűt visszaküldi. • Nincs szabály, hogy így: Első kérdésére az a válaszunk, hogy­ha valamelyik fiatalember tár­sasága terhére van, és ezt nem akarja szóvátenni, akkor visel­kedésével adja tudtára. A másik kérdést illetőleg: a fiú nem kezdheti a tegeződést. A har­madik kérdésre pedig, hogy egy diáklánynak több fiúismerőse lehet, akivel sétál. A beszédté­ma ilyenkor általános jellegű legyen, viszont nem válik a lány előnyére, ha egyidőben több udvarlója van. A negyedik kér­désre az a válaszunk, hogyha a leány a fiú apját gyermekkora óta ismeri, kezét csókolommal köszöntötte, akkor mint diák­lány köszöntse továbbra is így. Ha pedig csak később ismerte meg, köszönjön csak jőnapottal. A további kérdésére válaszol­juk, hogy értelmetlen lenne, ha a fiúnak üzenne. Ugyanis a fiú levelet írt önnek, ha levelét el­fogadta, akkor válaszoljon is rá. Hajókirándulási ismeretség: Véleményünk szerint aggoda­lomra nincs ok. Beszéljen, ha szükségét érzi, orvossal. Ha megírná a címét, részletesen válaszolnánk. Csalódtam jeligére: Ne bán­kódjék. Egy olyan fiatalember, aki nem köszön magának, nem érdemli meg a bánatot. Különö­sen az 6 viselkedése szokatlan, azért, hogy képes volt egy pletykát elhinni anélkül, hogy magával beszélt Volna. Alkalmat ne keressen a találkozásra, ha önnel akar beszélni, keresse ő az alkalmat. Kőszívű katona: A fiúk kato­nai szolgálatuk előtt ritkán nő­sülnek meg. De ez jó is így. A fiatalember más környezetbe kerül. Eleinte írdogál otthon hagyott Ideáljának, de a levelek egyre ritkulnak. Leggyakrabban megismerkedik a környezetéhez közelebb álló lányokkal. Ha egy fiú mégis hű marad, akkor kiállta a próbát és megérdemli ideálja szerelmét. Viszont olyan lányok is vannak, akik nem ke­rültek idegen környezetbe, mé­gis szívesen elfogadják más fiú udvarlását. Az ilyen lánynál nem volt komoly a szerelem. Az ön esetében is azt hiszem ez ál) fenn. Ha leszerel, ne találkozzon vele. Ne beszéljen róla senkinek sem jót, sem rosszat. Tegyen úgy. mintha az ön számára nem létezne. Hiszen sok lány van még a világon, s bizonyára ön is megtalálja az igazit. Melyik az igazi: Mindenek­előtt megdicsérjük megfontolt gondolkozásáért. Az idősebb ké­rővel várjon, halogassa a vá­laszt. Várja meg a másik ud­varlóját. Ha az' szereti és ön is öt, akkor véleményünk szerint az lesz az igazi. Úgy gondoljuk az első udvarlója mégis csak egy kicsit idős önhöz. Nélküle nem tudok élni: Meg írjuk a kellemetlen igazat: a fiú csak játszik önnel. Nem tudjuk nem nős-e, mindenesetre nem veszi magát olyan komolyan, mint ahogy azt maga szeretné. Bizonyára most kellemetlen ér­zés fogja eltölteni, de jobb, ha így tudja meg a valót. Ajánljuk, felejtse el. Ki volt a hibás: írjon neki még egyszer, bár sz. is lehet, hogy időközben válaszolt magá­nak. Ha a második levelére sem válaszolna, úgy gondoljuk, sza­kítson vele. Gondolkozzon saját belátása szerint, látjuk, hogy józanul ítéli meg a helyzetet. Vajon szeretem-e öt: Felele­tünk az, hogy nem. Lehet, hogy az ön természete kissé hideg, vagy még nem jött el az igazi. Mindenesetre a tanuláshoz job­ban megfelel a hidegebb, józa­nabb természet. Barátkozzék fiúval, sőt fiúkkal, mert bizo­nyos tartalmat ad az ilyen tár­saság. Nem kérek sokat, hű szívet akarok: Érthetetlen, miként tud egy lány annyira megfeledkezni magáról, mint ön. Azonnal sza­kítson a férfival, hiszen soha nem lesz a felesége. Életmód-t ját, viselkedését, barátnői és air emberek szétkürtölik, és mi lesz akkor? A férfinél nincs szerelemről szó. Az ilyen nős férfi csak a nőt nézi és látja önben. Ha nem lehet másképp, helyeztesse el magát, vagy ke­ressen más munkahelyet. Te­gyen valamit, de sürgősen. Ki mit tud a Szovjetunióról? A Svet Socializmu, a CSSZBSZ Szlovákiai Bizottságának képes hetilapja az idén immár másod­szor rendezi meg a nagy ér­deklődésnek örvendő verseny- pályázatot: „Érettségi a Szov­jetunióról“ címmel. Aki figye­lemmel kísérte a napilapokat, a nemzetközi helyzetet, könnyen megfelelhet a kérdésekre. A pályázaton a Szovjetuniónak a világbékéért folytatott harcát, a hétéves tervet, a szovjet tu­dománynak és technikának idén elért világsikereit érintő kér­désekre kell válaszolni. A kér­déseket a lap 45-számátóI kezd­ve folyamatosan közli. Akik a a 33 kérdés közül legalább 25- re megfelelnek, azok között 80 ezer korona értékű 450 díjat sorsolnak ki. Az első díjak kö­zött szerepel és 21 napos csa­ládi üdülés a Fekete-tenger mellett és 20 társasutazás a Szovjetunióba. Új aiapszervezel A debrődi iskolában is meg­alakult a CSISZ iskolai szerve­zete. Az alakuló gyűlésen Tamás Gellért tanító elnökölt. A gyű­lésen természetesen a vezetőség megválasztása és a jövő évi munkaterv előterjesztése volt a főcél. A jelenlevők Rick Te­rézt elnöknek, Hadnics Jánost titkárnak választották. A vá­lasztott bizottság tagjai Farkas Teréz, Veverica Julianna, Jeni- gár Béla és Lackó Mária lettek. A vezetőség megválasztása után elhatároztuk, hogy a jövőben főképp kulturális tevékenységet folytatunk és kisebb táncmulat­ságokat is rendezünk. Azt hi­szem mindannyian jól megálljuk helyünket majd az iskolai CSISZ-szervezet munkájában. DUNAJSZKY GÉZA Debröd

Next

/
Thumbnails
Contents