Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-20 / 42. szám
Miben igen * miben nem Tatt-Hartley szelleme kisért Eisenhower elnök elrendelte a gyakran rivalizálnak egymás A különbség a két rendszerben • Problémák, amelyeket mi már nem is ismerünk • Hogy is állnak azzal a „szabadsággal az Egyesült Államokban? • A newyorki lapok kivételesen őszinték • Milyen a helyzet a gazdag Amerika szomszédságában? Nyikita Hruscsov látogatása az Egyesült Államokban és a szovjet űrrakéta, újból megindították az egész világon a vitát a két világrendszer és a két vezető nagyhatalom a Szovjetunió és az Egyesült Áliamok közötti békés versengésről. Az egyik megállapítás ez: a Szovjetunió az ipari termelésben még az Egyesült Államok mögött áll, de egyes iparágakban mint például az atomenergia békés felhasználása, a rakéta- technika terén a Szovjetunió áll az első helyen. A békés offenzivát a Szovjetunió vezeti és nem Amerika. — Ez a valóság és ezt mindenki jól tudja. De vajon ennek mi az oka? A feleletet ott keressük, hogy a versengésben álló rendszerek minőségileg eltérnek egymástól. A szocializmus az nem valami „feljavított“ kapitalizmus, hanem egy minőségileg magasabb rendszer. Nem gondolunk azonban bizonyos következményekre, mégpedig arra, hogy a szocializmus kevesebb eszközzel többet ér el és így sok tekintetben a legfejlettebb kapitalista államot is megelőzi. A Szovjetunióban eltávolították a kizsákmányolást, a szocialista rendszer tehát összehasonlíthatatlanul erkölcsösebb, mint a kapitalizmus. Ezért mi már nem ismerünk sok olyan problémát, amely sok gondot okoz Amerikának, így például 1946-1957 között a bűnözők száma 1,685 000-röl, 2,800 000-re emelkedett. Ez valóban fantasztikus szám és ehhez ne felejtsük még e! hozzáadni a kábítószerek élvezőinek és az ezer és ezer elmebetegnek a számát. Hasonló a helyzet a kultúrával is. Tudjuk, hogy Amerikának nincs egyetlenegy állandó színházegyüttese sem. A Times 1959 szeptember 14-1 számában közölt cikke szerint 8, 500 000 amerikait analfabétának kell tekinteni. A nyugati propaganda a szovjet rakéták sikerére ezt feleli: a szovjeteknek fejlettebb a tudományuk, de nekünk szabadságunk van. Beszélhetünk-e vajon az amerikai szakszervezetek szabadságáról, amikor ott egyik szakszervezetellenes törvény a másik után kerül napvilágra Ezzel szemben pedig a szocialista világban a szakszervezetek veszik át az állam funkcióit? A két rendszer közötti különbség a gazdasági versengésben is jellegzetes fejlődést idéz elő. Az Egyesült Államok egyelőre vezet az általános ipari termelésben és az egy főre eső termelésben. A Szovjetunió annak ellenére, hogy kisebb az ipari termelése, már ma biztosítani tudja a lakosság műveltségének magasabb színvonalát. A Szovjetunióban nincs ‘már analfabéta és a főiskolai káderek tekintetében megelőzte az Egyesült Államokat. Ezzel magyarázzuk, hogy a Szovjetunió olyan iparágakban, melyek az állam erejét és katonai erejét jelenti, már megelőzte Amerikát. Az egy főre eső termelés másat jelent a szocializmusban, mint a kapitalizmusban. A szocializmusban az alaptermékek így például a kenyér már lényegében egyformán van felosztva, a Szovjetunióban, de nálunk sincs olyan gyermek, amely éhezne. Az Egyesült Államokban az élelmiszercikkek egy főre eső szükséglete a legmagasabb a világon. De mi rejtőzik a számok mögött? Idézzünk csak a New Yorki Lapok 1959 szeptember 6-i számából: Az Egyesült Államokban óriási. ellentétekkel állunk szemben. Egyrészt óriási élelmiszer mennyiségek vannak felhalmozva, másrészt pedig minduntalanul éhező emberekkel találkozunk. Kennedy amerikai szenátor kijelentette, hogy az Egyesült Államok raktáraiban hat milliárd dollár értékű élelmiszer van tárolva. Míg az amerikai mezőgazdasági mi- nisztéiium nem tudja, hogy hová raktározza feleslegeit, 17 millió amerikai rosszul táplált és minden tizedik polgár ebből kifolyólag valami betegségben szenved. Az amerikai gazdálkodás ellentétei annál szembetűnőbbek, hogyha Észak-Amerikához Dél- Amerikát is hozzáadjuk. Mig az észak-amerikai élelmiszer raktárak roskadoznak, a délamerikai lakosság milliói, akik tulajdonképpen Észak-Ameri- kának a nyersanyagokat szállítják — a szó legszorosabb értelmében éheznek. A Wall Street Journal e napokban a következőket írta: Dél-Amerika lakosságának zöme nem ismeri azt, amit a civilizált világ úgy nevez, hogy cipő. A lakosság földműveléssel foglalkozik, de négy gazdaság közül csak egy rendelkezik fából készült ekével. Ilyen a helyzet a gazdag Amerika tőszomszédságában. Ha ezt összehasonlítjuk azzal a segítséggel, melyet a Szovjetunió a népi demokráciáknak nyújt, és a XXI. kongresszus tézisével, mely szerint a szocialista országok előbb vagy utóbb a bőség, a kommunizmus időszakába lépnek, — akkor látjuk igazán a különbséget. Ezek a tények azonban még nem jelentik azt, hogy a kapitalista rendszert olyan könnyen legyőzzük, anélkül, hogy megerőltetnénk agyunkat és tenyerünket. A békés versenyben azonban biztos a szocializmus győz, ezt bizonyítják Hruscsov elvtárs szavai is, amelyek Vlagyivosztokban hangzottak el: „A kapitalizmus védelmezői bármennyire is igyekeznek szépíteni az összeroppanás alatt álló kapitalista rendszert, de ez sehogy se sikerül nekik. Jó! tudjuk, hogy az a ló, melynek már megvannak az évei már nem úgy csóválja a farkát, mint egy erőteljes paripa. Hasonlóképpen van ez a kapitalista rendszerrel is, amelyben m'ár nem pezseg friss, fiatal erő. Eisenhower elnök elrendelte a Taft-Hartley törvény alkalmazását a csaknem negyedéve tartó amerikai acélsztrájk letörésére. Három hónapig keményen kitartottak a munkások, bírósági végzéssel hogy hagyják abba a harcot. A Taft-Hartley törvény Damoklész kardja, amelyet a kormány a gyárosok védelmére tart a munkások feje felett, tulajdonképpen az állami beavatkozás menetrendjét határozza meg. Az elnök először ténymegállapító bizottságot küld ki, s ha ez „gazdasági veszélyt“ jelez a bíróság kötelezi a szak szervezetet, hogy SO napra szüntesse meg a sztrájkot; ezalatt a szakszervezet és a munkáltatók tárgyalhatnak, majd az említett kormánybizottság jelentést tesz az elnöknek: a határidő végén megszavaztatják a munkásokat, hogy elfogadják-e a gyárosok „legutolsó javaslatát"; ha nem fogadják el és a sztrájk újra megindul, az elnök javasolhatja a kongresszusnak, hogy erőszakkal, esetleg katonai erővel is beavatkozzék a munka-, sok ellen. A munkások béremelést követeltek, a rendkívül megerőltető munkatempó csökkentését, jobb szociális ellátást és több nyugdíjat. „Nem adunk'.“ — volt a gyárosok válasza. Arra hivatkoztak, hogy a béremelés inflációt okoz. Hamis érv! — vetik ellen a szak- szervezetek: a US Steel Corpo- rationnek és 13 nagy társvállalatának profitja évről évre emelkedik, az utóbbi esztendőkben háromszor olyan mértékben növelték az acélárakat, mint a béreket. Ebből könnyedén kielégíthetnék a munkásköveteléseket. A küzdelem most azért összpontosult az acéliparra, mert ez kulcsfontosságú ág, mert az itteni változások az ipar sok más területére kihatnak. A „tőkés szolidaritás" láttán a szakszervezetek - amelyek elég gyakran rivalizálnak egymással — e három hónap alatt összefogtak. Más gazdasági ágak szak- szervezetei társaikkal együtt érző munkások a szolidaritás szép s most majd példájaként, több millió dolláros „elrendelik", összeget küldtek az acélipariaknak; a vasutasok százezer dollárt adtak, az építőipariak havonta egyórai munkabérüket ajánlották fel. Bárhogy alakuljanak is a következő napok eseményei, annyi tanulsága máris van a negyedéves acélcsatának, hogy egy időre kizökkentett sok amerikai szakszervezeti vezetőt az osztálybékés álmodozásból. Ifjúsági iábor Szocsiban Szocsi közelében — a Feketetenger menti üdülóváros egyik legszebb helyén — nagy ütemben folyik a nemzetközi ifjúsági turistatábor építkezése.' Alig 15-20 percnyi autóút Szocsi központjától a tábor építkezési helye, amely egy kicsi hegyi folyócska, az Ágúra völgyéből egészen a tengerpartig húzódik. Szocsi fiataljai egy emberként vesznek részt az építkezésben s a két lakóépületen már az első emeleteket is elkészítették. A kétszemélyes szobák összesen háromszáz fiatalnak adnak kényelmes szállást. Évül a klub és az étkezde is, majd különböző sportpályákat is létesítenek, délszaki növényeket, ’ pálmákat ültetnek és gyepesítenek. Az építők különösen sok munkát fordítanak a strandra: ugrótornyot, mólót, lesiklót, orvosi pavilont, s napozót építenek. A folyócskát, kecses hidak ívelik majd át. Kár, hogy nem írták meg Az orosz nyelv tanulása iránt Amerikában olyan nagy az érdeklődés, hogy az amerikai, televíziós társaságok közül egyesek bevezették az orosz nyelvleckét televízió segitségével. Az ötlet igazán nagyszerű Két portáról - kétféle kép __... ..„lto™ malimét, Zrtolméhen ifiíisáni miiünk a nártról“ kör. öten láMar vagy tíz eve nem voltam Stredné Túrovcén a CSISZ tagsági gyűlésén. Annakidején a túrovcei fiúkat és lányokat az Ipolysági járásban mindenütt ismerték. Elsők között jelentkeztek az ifjúsági építkezésekre és mindenütt lelkesedéssel dolgoztak. Amikor a járási székhelyen aratási ünnepségeket rendeztek vagy a május elsejei felvonulásokon a túrovcei fiatalok kék ingekben mindig a menet élén vonultak. Ugyanúgy, mint tfz évvel ezelőtt a túrovcei fiúkat és lányokat a helyi nemzeti bizottságon találtam, megint ugyanabban az épületben. A különbség csak az volt, hogy akkor petróleum- lámpa fénye mellett mosolyogva találtam őket, ma meg villanyfénynél, de szomorúan elgondolkozva. Tíz év alatt nagyon megváltozott Túrovcén az élet, A faluban sok új ház épült és az akkori magángazdálkodók elbúcsúztak a régi életmódtól. A szövetkezeti családban sokkal megelégedettebbek az emberek. A CSISZ-szervezet is nagyon megváltozott, csakhogy sajnos semmiképpen sem előnyére. Az évzáró gyűlésen elmondott beszámolóból gyakran hangzott el az, hogy: nem. A harminc tag közül aiig a fele jött el a gyűlésre. „A tagsági gyűléseket rendszertelenül tartják meg, a tagsáqi díjakat nem fizetik, háromszor készültek már színdarab előadására, de sose került rá a sor". Körülbelül így fest a CSISZ túrovcei szervezetének tevékenysége. Vajon hol keressük a hibát? A vezetőségben és a tagokban is egyaránt. Jóformán azt sem tudják, hogy mi az a vezetőségi ülés és maga az elnök az, aki nem készül fel a színházi próbákra. Az évzáró gyűlésen se ellenőrizték a tagsági igazolványokat. A fiúk és lányak hasonlóképpen mint annak idején, tíz évvel ezelőtt a gyűlésen nagy érdeklődést tanúsítottak a munka iránt. Határozatot fogadtak el, munkacsapatot szerveznek a í szövetkezetben, megalapítják a t Tanulunk a párt-ról kört, hat s új tagot szerveznek be a CSISZ- c be. De vajon betartják-e sza- r vukat ? s c ★ * s Mennyivel szebb estét töltőt- « tem másnap Hrontlcén (a kék- 1 kői járásban). Az évzáró gyűlésről csak egy tag hiányzott. Mindenki magával hozta a tagsági igazolványát. Ellenőrizték a tagsági igazolványokat, pótolták a hiányzó bélyegeket és csak azután kezdték meg a gyűlést. A beszámolóban büszkén felsorolhatták az évi munka eredményét, nem féltek a bírálattól és szembeszálltak a hiányokkal. A fiatalok példaadóan segítettek az aratásnál és a cséplés- né! is. Vasárnaponként brigádokat szerveztek. Amikor az emberek kijöttek a templomból a fiatal hrosticeiek a cséplőgép mellett izzadtak. A politikai nevelésről is gondoskodtak. Jól működött a „Tátogatták a pártoktatasi évet, előadásokat tartottak az alapszabályokról, polgári légvédelmi oktatásban és más akciókban is részt vettek. Színdarab előadására is készültek, csak érdeklődés híján nem került bemutatásra a darab. Jól dolgozott a szervezet vezetősége. Bartosek elvtárs, a szervezet elnöke kommunista, az épitkezési vállalatnál dolgozik. Minden szabad idejét a szervezeti munkának szenteli. A cséplés idején vasárnar már négy órakor traktorral végigjárta a falut és ösz- szehivta a fiatalokat. Példásan dolgozott Vanková tanítónő, aki egy igen kedves, szerény teremtés. A falu ifjúságával indul mindig brigádmunkára. Nagyon megszerették a faluban, mert közvetlen, őszinte és ezért adnak a szavára. Az évzáró gyűlés után is megkezdett úton akarnak haladni, hogy jövőre még szebb eredményekről számolhassanak be. — csík — Körülbelül két évvel a háború előtt könyvet akartak Írni arról, hogy miképpen oszlik fel a vagyon Angliában, mennyire haladtunk már a múlt század óta, amikor Disraeli, a konzervatív miniszterelnök két „nemzetről“ a gazdagok és szegények „nemzetéről" beszélt. Hasonlóképpen, mint ma a konzervatívok már a háburú előtt is foglalkoztak a tulajdon demokráciájának kérdéséről. Még a Labour pártban és a szakszervezeti körökben is az a vélemény uralkodott, hogy a gazdagok és szegények között már kisebb a különbség. Ebből azonban semmi sem igaz. Hivatalos adatok alapján megállapíthattam, hogy a Disraeli féle felosztás még ma Is létezik és az angol nép elenyészően kis százaléka élvezi a nemzeti vagyon túlnyomó részét. A gazdagok manapság kevesebb latlnfundium felett rendelkeznek, ezzel szemben nagyobb ellenőrzést gyakorolnak a finánctökére. Hasonlóképpen mint Viktória királynő idejében a brit kapitalizmus most is megerősíti a szabályt: bármilyen intézkedésekhez folyamodik az állam, vagy a szakszervezetek, a nemzeti jövedelem oroszlánrészét azok bírják, akik a termelési eszközöket tartják kezükben. Angliában ma nem állandósult a munkanélküliség. A szakszervezetek bizonyos javulást értek el, nagyjából azonban minden a régiben maradt. A munkáskérdéssel foglalkozó kutató intézet most „a szegény ember börze kalauza“ címen érdekes tanulmányt adott ki, amelyből megtudjuk, hogy a kapitalisták pénzüket nem az olyan vállalatokba fektetik be, amelyek a nép jólétét szolgálják, hanem mindig csak a maximális hasznot hajszolják. Sok spekuláns például a kőolaj iparban helyezi el pénzét I I .. I és befektetésük nagyszerűen kamatozódlk. A tanulmány megemlíti, hogy az, aki 1902-ben a Burma) Oil Companyban száz fontot fektetett be, az ma már 13 000 font felett rendelkezik. A „bőrzekalauz" arról akarja meggyőzni olvasóit, hogy az angol ipar a valóságban sok kisrészvényes kezében van, de a számok arra világítanak rá. hogy az angol lakosság kilencven százalékának egyetlenegy részvénye sincs, míg a lakosság 0.5 százaléka kezében tartja a részvényeket. (A Neue Zeit c. Moszkvában megjelenő lapból) Az Ulan-Bátor-i egyetemet alapos képzettségű orvosok hagyják el, hogy a legszélesebb néptömegek egészségéről gondoskodjanak. Jó kezdet, fél siker Hány orvos van? Az Egészségügyi Világszerve- vet „Az orvosképző intézmények kézikönyve“ című most megjelent kiadványa szerint az orvosok száma 1 120 000. Tehát több mint egymillió orvos vigyáz az emberiség egészségére. UgyanCsábító ajánlat A párthatározat értelmében hozzáláttak a podbrezovai Sver- ma Vasművek épületeinek kiépítéséhez. Oj iparcsarnokokkal építik ki a üzemet és tökéletesebb technológiát vezetnek be Képünkön a podbrezovai Sverma üzem képét látjuk. Több londoni lap -közölt egy hirdetést, amely így hangzott: „Nyolc férfi és hét nő jelentkezzék, akik hajlandók részt venni egyhónapos földközi-tengeri kéjutazáson. • Erre a célra luxusjacht áll rendelkezésre, étkezésről neves fővárosi szakács gondoskodik, az utazás ingyenes, sőt nagyobb kikötőkben partraszállás alkalmával tíz-tizfontnyi zsebpénzt kapnak. A részvétel egyetlen feltétele: az utasok hajlamossága a tengeri betegségre ...“ A furcsa feltétel érthetővé válik, ha tudjuk, hogy a hirdetést egy gyógyszergyár adta fel, amely újjajta, tengeri betegség elleni gyógyszerének hatékonyságát szeretné kipróbálni. Megjegyzendő, hogy a jelöltek nem tülekednek, s a luxusjacht még mindig a kikötőben vesztegel. akkor az orvosellátottság országonként nagyon különböző. Amíg például Izraelben 434 lakosra jut egy orvos, addig Nepálban 174 640 főre. Jelenleg a világon 638 orvosi főiskola, illetve egyetemi orvosi fakultás működik. Közülük 108- at az elmúlt tíz évben alapították. Európa 620 milliós lakosságának ez idő szerint 243 orvosképző intézménye van. Ezzel szemben a 210 milliós Afrikának 16 orvosképző főiskolával kell beérni. Egyébként minden országban az orvosi hivatást elsősorban a férfiak látják el. Csupán a Szovjetunióban háromszor- négyszer több az orvosnő, mint a férfiorvos. (Bayer Therapeutisch* Berichte) Az elmúlt oktatási évben a lesztercebányaí kerületben a :orponai járás volt egyike a egjobbaknak. Az idén is siettek z oktatási év előkészítésével, erre már az évzáró gyűlésen elkészültek. Az alapszerveze- ek kiértékelték a propagandis- ák munkáját. Közülük a leg- obbakat az ifjúsági szövetség :itüntetésre és az új oktatási vre pedig aktivistáknak java- olta. Augusztusban és szep- ember elején az alapszerveze- ek megtárgyalták az 1959 — 60- is oktatási évre vonatkozó ha- ározatot és jóváhagyták a iropagandlstákat. A CSISZ já- ási vezetősége az SZKP járási lizottságának segítsége mellett jövendő propagandistákat ok- atásban részesítette. A legtöbb iropagandista az SZKP tagja agy tagjelöltje. A járásban hatvan kör működik és 300 CSISZ-tag látogatja a pártoktatást. Az elmúlt évben nagyoh jól működött a CSISZ járási esti iskolája is. Csak az alapszervezetek funkcionáriusai mutatkoztak ritkán. Az esti iskolába bekapcsolódtak a CSISZ járási vezetősége plénumának tagjai, az aktivisták és az alapszervezetek funkcionáriusai is. Az esti iskola már szeptember 28-án megkezdte működését, s 60 funkcionárius látogatta. Az oktatási év és a pártoktatási év köreit az ifjúsági szervezet tagságának 80 százaléka látogatja. Az eszmei nevelésről történő gondoskodás bizonyára megmutatkozik már az építő feladatok teljesítésében. — csík—
