Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-20 / 42. szám
nij.ii.il i !!! ......... II ratislavában 1959. október 14-én tartották meg a CSISZ [ SZKB elnökségének rendkívüli kibővített ülését, amelyen a CSKP Központi Bizottsága határozatának alapján megtárgyalták a szlovákiai ifjúság feladatait a harmadik ötéves terv teljesítésében. Az ülésen részt- vettek az egyes gazdaságilag fontos járások CSISZ járási vezetőségeinek titkárai, továbbá az ipari és mezőgazdasági üzemek CSISZ-funkcionáriusai. Ján Skoda, a CSISZ SZKB titkárának beszámolójával kapcsolatosan több vitafelszólalás hangzott el. Ezekben rámutattak arra, hogy a fiatalok milyen mértékben veszik ki részüket a második ötéves terv teljesítéséből és túlteljesítéséből. Hangsúlyozták, hogy a fiatalok milyen szép eredményeket értek el a Szocialista Munkabrigád címért folytatott versenyben, a „Százmillió téglát a köztársaságnak“ mozgalomban és a szlovákiai talajjavítási munkákban. A CSISZ SZLOVÁKIÁI központi bizottságának lapja Bratislava, 1959. október 20. Vili. évfolyam, 42. szám Ara 60 fillér Me távlatok A kitartó munka a tu- dás alapja. Jól tudják ezt főiskolásaink is. Ezért mindjárt a tanév kezdetén komolyan veszik az előadásokat és a gyakorlatot. A főiskolát végzett szakemberektől a társadalom elvárja, hogy a gyakorlati életben jól felkészülve tesznek majd eleget kötelességüknek. A prágai Károly Egyetem orvosi karán a legmodernebb berendezésekkel is megismerkednek a jövő orvosai. I • A fiatalok a Keletszlovákiai Vasművek és a keletszlovákiai síkság kiépítésére !íí indulnak • A minősítés emelése kerül sorra Hruscsov kalapja és egy amerikai egyetemista Mint ismeretes, Hruscsov szovjet miniszterelnök, amikor San Franciscóban járt, odaadta kalapját er"i dokkmunkás sapkájáért. A munkás — Déva Adrian — most elmondotta, hogy 500 dollárt kínáltak már neki a szürke kalapért, ö azonban nem hajlandó megválni attól. „A kalap szimbólum — mondotta — nem tekinthetem árucikknek, különösen, mivel Hruscsov is megígérte, hogy a sapkámat kedves emlékként fogja őrizni". A'dokkmunkás elbeszéléséből kiderült, hogy nemcsak különböző ajánlatokká' halmozzák el. de azt is megkisé» relték már, hogy ellopják tőle a becses ajándékot. Dave Adrian csak egyetlen esetben lenne hajlandó megválni a kalaptól. Van egy vak barátja, aki egyetemre jár, de tanulmányi költségeit nem tudja fedezni A fái megsegítésére Adrian esetleg hajlandó lenne árverésre bocsátani Hruscsov ajándékát. Megjegyezte azonban: „Irtózom az árverés gondolatától. Különben is elég szégyen lenne az Egyesiül Államokra', 'ha el kellene adnom Hruscsov kalapját, hogy támogassak egy vak diákot". Az ipari termelés Szlovákiában a harmadik ötéves tervben a háború előtti színvonallal szemben tizenhétszereáen emelkedik és eléri az egész köztársaság 1948-as évi ipari termelésének színvonalát. Gyors léptekkel előre halad a szocialista mezőgazdasági termelés is és az építészet iparosításában is további fellendülés várható. Az ifjúság elsősorban a Keletszlovákiai Vasművek és a vízgazdasági berendezések, valamint a meliorációs munkák kiszélesítéséhez vonul fel. A CSISZ SZKB elnöksége rámutatott azokra a munkamódszerekre és lehetőségekre, amelyeket majd a CSISZ a harmadik ötéves terv előkészítésében és teljesítésében igénybe vesz. Az ifjúsági kollektívák és műhelyek. az ifjúsági újítók mozgalma, az ifjúsági ellenőrző őrjáratok, a kiváló minőségi termékek brigádjai, de főként a Szocialista Munkabrigád címért folytatott mozgalom áll majd a CSISZ tevékenységének előterében. Ezzel egyidejűleg lényegesen emelkedik majd az ifjúság szakmabeli minősítésének színvonala. Az ifjúság szakmabeli ismereteinek elmélyítése éve mozgalom keretében különböző tanfolyamokon az ipar és a mezőgazdaság különböző szakaszain dolgozó ezer és ezer fiatal vesz részt. A CSISZ SZKB elnöksége egyhangúlag elfogadta a CSISZ KB elnökségének 1959 október 13- Sn hozott határozatát és azt a CSISZ munkájára nézve a legközelebbi időszakban irányelvnek tekinti. A CSISZ SZKB elrendelte a CSISZ összes szlovákiai kerületi ás járási vezetőségének, hogy a CSISZ KB elnökségének határozatát megtárgyalja és a határozat teljesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegyék. MAGVAK-BASKÍR ROKONSÁG A szovjetunióbeli Baskiriában régészeti ásatások során régi falvak és városok maradványait fedezték fel, amelyeket a tudósok magyar törzsek őstelepüléseinek vélnek. Fegyvereket, használati tárgyakat, munkaeszközöket, csontból, aranyból, ezüstből, vasból és bronzból készült különböző dísztárgyakat találtak. A régészeti leletek új fényt derítenek a baskír-magyar kapcsolatokra, amelyek régóta fog- jjj lalkoztatják a szovjet és a ma- jjj gyár tudósokat. Időszámításunk Ül első évszázadaiban a mai baskí- Hl rok és a magyarok elődei egy- ||| azon területen, a Volga és az jjj Urá! között éltek. Ezt tanúsítja iil például sok szó hasonlósága is lij a baskír és a magyar nyelvben. ‘íYüHIiinnnn FIATALOK SIKEREI A MELIORIZÄCIÖS MUNKÁLATOKBAN Ui A föld fizet a fáradságért X. 24. A szép cukorrépa termésnek köszönhető, hogy cukorgyáraink fözőherendezései éjjel-nappal üzemben vannak. A gyárak kapuit naponta fehér aranyunk száz és száz tonnái hagyják el. (gy van ez a tőketerebesi cukorgyárban is, ahol igen jó minőségű cukrot készítenek. ^^uuiiiiiMiniiiiitiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiini Sikerült a paprikatermés a szent- péteri egységes földmüvesszövet- kezetben. A képünkön látható Köszög Júlia is örül ennek. És bár gyümölcsből nem termett annyi, mint tavaly, a korponai járás ladzanyi szövetkezete ez idén is több mint öt vagon almát ad a piacra. Mint képünkön láthatják, az ottani nemzeti Iskola tanulói is segítenek az alma szedésénél. A szeszélyes időjárással ösz- szefüggő esőzések, most össze) pedig a szárazság nagy gondokat okoz a mezőgazdáknak. Az őszi munkák befejezésére vonatkozó kormányfelhívás is annak a jele, hegy a helyzet komoly. Újból igen időszerűvé vált a brigádok megszervezése. Elsősorban takarítsuk be a termést, végezzük el a szántást és a vetést. A termés betakarításánál tapasztalhattuk, hogy ott, ahol gondoskodtak az öntözésről, ott sokkal könnyebben megy a munka. Az öntözőberendezések és bizonyos módosítással a vízlevezető berendezések is most megadják a földnek a szükséges nedvességet. Azokban a szövetkezetekben és állami gazdaságokban, amelyeknek nincs szükségük a fiatalok brigádsegítségére, előtérbe helyezkedik azoknak a kötelezettségvállalásoknak a teljesítése, melyeket a fiúk és lányok a talaj javítására irányuló vízgazdasági berendezések bevezetésére vonatkozólag vállaltak. Háromszáznegyvenöt ifjúsági szervezet vállalt kötelezettséget a kisebb talajjavítási munkálatoknál. A nyitrai kerületben 71 helyi ifjúsági építkezésen dolgoznak. Több mint 60 szervezet már teljesítette vállalását. El- sörban csatornákat húztak. Ezekhez tartoznak a szentpéte- ri, imelyi és óbarsi CSISZ-szer- vezetek. A fiatalok szabad idejükben másutt is több meliorációs építkezésen dolgoznak. így például Ögyallán, Komáromban, l'apolesányban és Partizánske- ban. Aranyosmaróton az iskolákból és üzemekből a CSISZ- tagok Monkovcére mentek, ahol felszárítják a földeket. A dudo- siki, trsfani, cizali EFSZ-ekben (a kassai járásban) a Bányászati Főiskola ötödik évfolyamos hallgatói 70 hektár területen segítenek a talaj víz-levezetési munkálatokban. A főiskolások pontos méréseket eszközöltek, ezeket majd a műszaki terv kidolgozásánál felhasználják. SEEE®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®®1®®®®®®®®®®®®1®®^®®'’*3®®®1'®®1'1'®®®1^be, amellyel nekem kellett ' »-"*»-«■ .• utaznom! A sors? Kétségtelenül! Kétségbeesetten szaladgáltam a perronon, hogy az ablakon keresztül lássam, melyik kocsiba szállt. Végre megpillantottam... JEVGENYIJ SZNYEG1RJOV: ® ® S E ® ® S E E E 1 E ® E ® ® ® ® S j» S E ® ® S E 1 1 I E ® 1 ® E E 1 E E ® ® E2 Mi sors ilyen gyakran halljuk ezt a szót: „sors“. Az | ember nem kerülheti el sorsát, a sors így akar- is tulajdonképpen sorssal kapcsolatos nézeteim kissé megváltoztak, amikor egy forró nyári napon egy öregűr mesélte el élete történetét. — Ugyanilyen forró nyárt nap volt — kezdte — amikor megálltam egy bódénál, hogy egy pohár ásványvizet igyák. Ekkor észrevettem magam mellett egy fiatal nőt. ö is vizet ivott és félig leeresztett pillái alól a poháron keresztül rámnézelt. Azután kis kendőjével megtörölte ajkát és tovább ment. Még aznap a város környékére kellett utaznom. A pályaudvarra vezető villamosban meglepetéssel pillantottam meg azt a nőt, akivel a bódénál találkoztam, és ekkor rögtön a „sors“ szóra kelleti gondolnom. A pályaudvarnál 5 is leszállt, megváltotta a jegyét, én is a magamét. Azután tíz lépés távolságban követtem. Ugyanabba a vonatba szállt hely, különben sosem ismerj kedünk össze... Ö leült. a/té'-® kül, hogy engedélyt kért ooínog és bőszen fellapozta újságját,® ® Csendesen ültem mellette és A sors Ott topogtam a kupé előtt, amíg végül kieszeltem valamit. Beszállok, gondoltam, ha egyedül van, csodálkozó képet vágok, leülök melléje s így szólok: „Tudja, a sors akarta, hogy megismerkedjünk..." Kinyitottam a kupé ajtaját — nem volt ott... végigszaladtam a kocsisoron, hogy megkeressem őt.. ■ A felesége, aki egész idő algtt mosolyogva hallgatott, itt megszakította az elbeszél lést és ő folytatta: — Közben ugyanis átmentem egy nemdohányzó fülkébe. Amikor ő végre berontott oda, ahol ültem, arcáról kétségbeesés világított. Szerencsére volt mellettem egy üres egy könyvet olvastam. így® utaztunk néhány állomást. ® Egyszerre csak megszólal: — j§ Bocsásson meg kérem — ® kezdte dadogva — Magánakul nem tűnt fel, hogy minket... E hogy mi... hogy ma jófor-[|! mán egész nap összedobott & bennünket a sors? j§ — A sors? kérdeztem cso-íg dálkozva. — Hát igen! Együtt ittunkg vizet, aztán összetalülkoztunkQ a villamoson, azután a pálya- j| udvaron... és a végén abbtm a kupéba kerültem, ahol maga® ül és még ráadásul egy szabadj hely is volt maga mellett...® Az asszony megfogta férjej| kezét, gyengéden a szemébe e nézett és azt mondta: [| — Hát öreg napjaimra öe-ífj vallhatom... Arra az üres® helyre mellettem rátettem aj| táskámat és mindenkinek azt® mondtam: jogialt a hely, amígjfj fe megjelentél!... Azóta sziklaszilárd meg-® gyözödésem, hogy a sors ungg® erő! | wawwMumummnwmMsmmmmMUMMBamammmmwwMSMismMm. Tizennégy évvel ezelőtt 1945. október 24-én lépett életbe az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya. Ezt a napot azóta évente az Egyesült Nemzetek napjaként ünnepük a világon. Üres, konvencionális kötelességnek tennénk eleget, ha csak a történelmi évforduló kedvéért emlékeznénk meg lapunk hasábjain e igen fontos nemzetközi szerv születésnapjáról. Sokkal többről van itt szó. Épp ezekben az őszi hónapokban kísérik az emberek milliói a legnagyobb érdeklődéssel az ENSZ tanácskozásait. Joggal teszik fel a kérdést: meghozza-e ez a szerv azokat a döntéseket, amelyek előbbre viszik a béke, a gazdasági és szociális haladás ügyét? A tizennegyedik ülésszak igen kedvező légkörben kezdte meg munkáját. Mindjárt az első napokban nagy visszhangra találtak a Szovjetunió általános leszerelésre irányuló javaslatai, melyeket személyesen Nyikita Szergejevics Hruscsov terjesztett elő. Még soha nem kísért olyan nagy érdeklődés egy felszólalást sem, az ENSZ tribünjén, mint Hruscsov elvtársét. De ugyanakkor, amikor annyi ok vök optimizmusra, még mindig elég olyan jelenségnek vagyunk szemtanúi, ami sajnos az általános felmelegedés befagyasztasára irányulnak. Ebben a szellemben az Egyesült Államok szavazó gépezete még mindig gátolja, hogy a népi Kína elfoglalhassa törvényes helyét az ENSZ-ben, provokatív határozatot fogadtak el a tibeti kérdésben, beleavatkozik a laoszi nép belugyeibe, stb. Meggyőződésünk, hogy az ENSZ csak akkor válhat Igazi reprezentatív szervvé, csak akkor nő meg igazán tekintélye, ha határozataival valóban a haladás és a béke ügyét fogja szolgálni. (•tr.)
