Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)
1959-10-15 / 41. szám
G. Ízlés dolga Bözsi és Géza csakis Anna néninek köszönhették, hogy esküvőjük után egy óriási állatsereglet tulajdonosai lettek, Géza nászajándékba a nénitől kapott: 1. 3 darab porcelán mackót, kettőt közülük a szekreter tetején helyeztek el, harciasán egymással szemben. 2. Egy fehér-barna foltos porcelán tehenet. Ha felemelik a farkát, akkor tej ömlik ki belőle egyenesen a csészébe. Azok a látogatók, akik még ilyet nem láttak, mindig sikoltoztak a csodálkozástól. 3. Egy barna mackót, amelyet a heverőn helyeztek el, a fejét forgatni tudta, amit bármikor megtett. Ezért Bözsi és Géza a szobában kénytelenek voltak mindig lábujjhegyen járkálni. 4. Két kutyát, azaz a) egy dakszlit, amely hamutálcán állt, az egyik lábát felemelve tartotta és a cigaretta végét a kutya körmeinél lehetett leverni. A dakszlinak nem a feje, hanem a farka mozgott, mert egy drótra volt erősítve és ha valaki köhögött vagy tüsszentett, akkor rögtön elkezdte a farkát csóválni. Ezért Bözsi és Géza mindig visszatartották a köhögést. b) Egy juhászkutyát — a hátsó lábára ágaskodott, szokatlanul nagy volt a feje, s hogyha a koponya tetejét leemelték, gyufát lehetett benne elhelyezni. De csak a színesfejű gyufát tartották ott, a díszgyufát. A használatra szánt gyufaskatulya ezért rendszerint mellette feküdt. Ezeket az állatokat mind Anna néni ajándékozta a fiatal házaspárnak, hogy az otthonukat kellemes „fészekké varázsolja“. De ez még semmi. A hálószobában a kettős ágy felett egy hatalmas színezett képnyomat függött, széles aranykeretben, a következő felirattal: Tündértánc az erdőben. Jobbról és balról ugyancsak keretben bársonyra hímezve, színes selyemből ez a mondás volt olvasható: „Ha majmot látsz a fán, húzd meg a farkát és gondolj rám“! A másik képkeretben ezt olvashattuk: Szedjetek csak virágokat, Egy csokorba össze, Rózsát tégy és liliomot Mindig közbe, közbe. Ez a hímzett felirat különösen szemléltető módon volt feltüntetve, mert egy tarka selyemszállal hímzett leányalak bontakozott ki a felirat mellett, nyilván virágokat szedett, mert egy szál liliomot tartott a kezében. De ne gondoljuk ám, hogy Bözsi és Géza ezeket a képeket állandóan a falon hagyták. Nem, dehogy, hétköznapokon papírba csomagolva az ágy alá 'dugták, gondosan elrejtve a kíváncsiskodók elől. A nyilvánosságnak csak vasárnap mutatták be ezeket a „kincseket“, hiszen Anna néni rendszeresen mindig vasárnap délelőttönként toppant be hozzájuk és ilyenkor ellenőrizte, hogy megvannak e még az ajándékai. Sőt a gyűjteményt méa rendszerint kibővítette. Egyszer szintén vasárnap délelőtt, míg Bözsi a konyhában foglalatoskodott, Anna néni egy új képet, illetve csak egy bekeretezett feliratot akart becsempészni a hálószobába. „Vigyázz, ha jön a vonat!“ Ez volt tarka betűkkel ráfestve. Géza — mondta Bözsi szemrehányóan, miért vagy olyan dühös, miért akarod bosszantani a nénit, hiszen ő mindezt jól gondolja és csak szeretetből halmoz el minket ennyi ajándékkal. Nincsen tudatában annak, hogy ezek a csecsebecsék nem felelnek meg a mi ízlésünknek. Túlságosan gyakran szórja a „szeretet virágait“, ha ez továbbra is így megy, akkor „szívem örökre meghasad“ — idézte az egyik hímzett térítőről. Mire Bözsi rögtön rá vágta: „Az élet útja kétes és nehéz. Vezéreljen egy túlvilági kéz. Ha lépsz, fontold meg léptedet, Mert visszalépni többé nem lehet“. Ez a mondás egy hímzett diványpárnán, egy vörös bársonyból készült szív közepén volt olvasható. Vasárnap délután újból beállított Anna néni. És csodák csodája nem hozott magával semmit és valahogy egész különösen viselkedett. ‘ Szórakozottan leült a heverőre, tekintetével végigmérte a fiatal házaspár lakását, a porcelánmacskáktól egészen a mackókig, majd si- mogatásával a mackót hajbókolásra kényszerítette. Amikor a virágot szedő lány előtt megállt, Anna néni szeme könnybe lábadt. Géza nem akarta megzavarni a néni lírai hangulatát, csak halkan megjegyezte: Anna néni, mi egész kifosztottunk, talán nem is értékeljük eléggé, hogy ezek a szép emléktárgyak hozzánk kerültek. Anna néni megindultan mosolygott. — Hiszen a néni annyira csüng ezeken a tárgyakon és mégis egymás után elajándékozza őket. Anna néni meghatottan szipogott. Hiszen pont most - folytatta Géza, amikor éppen ... Anna néni hirtelen összerezzent és elpirult. — Hát már tudjátok? - kérdezte. — Nem. Mit? — Hát, hogy férjhez megyek. — Anna néni, hisz ez nagyszerű — kiáltotta Bözsi. — Mi az, hogy nagyszerű, remek — kiáltotta Géza lelkendezve. — Szenzációs Anna néni — mondták kórusban. így most már tudjuk, hogy mit adunk nászajándékul — ‘közben széles mozdulattal végigmutatott a szobán. — Drágáim — mondta Anna néni meghatottan. — Ezt nem is fogadhatom el tőletek — és a szemeit törülgette. — A vőlegényem áldott jó ember, de nincs semmi szépérzéke. A családi béke kedvéért elhatároztam, hogy az összes szobadíszemet nektek ajándékozom. Már megrendeltem a szállítókocsit is. Holnap korán reggel jön az első rakománnyal... Látogatás a mü „Az emberiség rémei és reménységei“ című képzőművészeti kiállításon egy szoborcsoportot nézegettem. Erőtől duzzadó katona köpenyébe takarva egy fiatal nő holttestét takarja. Megkapott az erőteljes alakból és a női holttest mozdulatlanságából eredő ellentét. Vajon milyen élmény sugallta az alapgondolatot ? Hirtelen mintegy feleletként magyar nyelven folytatott beszédfoszlány ütötte meg fülemet. — Tudod, azt akartam kifejezni, hogy milyen borzalmas a háború. A katona életét feláldozva a fronton küzd, hogy megvédje hazáját, családját, hazajön és menyasszonyát holtan látja viszont. Azt akartam kifejezni, hogy a mai háborúban nem létezik hátország, csakis totális háború ... A férfi alakját túl keménynek tartom, nem tudom sikerült -e visszaadni a viszontlátás minden fájdalmasságát, Már régen küzdők ezzel az anyaggal, szeretném valahogy kifejezésre juttatni a háború rémségeit és .. Két fiatal ember beszélgetett a szobor közelében, akaratlanul is hozzájuk csatlakoztam. — Talán a szobor alkotója? — Igen. Svitek Ervin vagyok.. Beszélgetésünket a bratislavai Drotárska utcai művésztelepen, a fiatal szobrász műtermében folytattuk. Miért hívják éppen Drótos utcának, arról is külön fejezetet lehetne írni, hiszen Bratislava egyik legszebb helyén, a hegyipark lágy ölében épült fel a művésztelep, ahol csinos, televízor anténákkal sűrűn behálózott családi házakban csipkefüggönyök mögött igazi „polgári" rendezettségben tanyáznak művészeink, nem úgy, mint valamikor, amikor életük valóban a vándor drótosok életéhez hasonlított. Svitek Ervin műtermében szobrok, vázlatok között szorgalmasan dolgozik. Ismerkedünk szobraival és élettörténetével. — Harmincegy éves vagyok, Kassán születtem — kezdi és elmondja, hogy már kisgyermek korában rajzolt, festett és agyagfigurákat gyúrt. Rögtön megállapíthatjuk, hogy a fiatal szobrász a szavak mestere is. Meleg szeretettel domborítja ki édesanyja alakját, sötét színekkel ecseteli gyermekkora nélkülözéseit, majd humoros részleteket mond el abból az időből, amikor a templom- vagy kastély-restaurátorok oldalán mint segéd működött nyáron át, hogy annyi pénzre tegyen szert, amennyibe középiskolai tanulmányai kerülnek. Végigjárta Selmecbányát, Érsekújvárt és 15 éves volt, amikor Besztercebánya környékén elkapta a Szlovák Nemzeti Felkelés szele és az álmodozó érzékeny gyermekből harcos férfi lett. A felkelés füzében érlelődött meg benne az elhatározás, hogy szobrász lesz, kőbe és ércbe vési az embereket, az egyszerű parasztokat és munkásokat, akik otthagyták családjukat és fegyverrel kezükben elindultak, hogy megvédjék falujukat a fasiszta barbarizmus ellen és új hazát építsenek. Ilyen igazi hősöket akartam alkotni — mondja hévvel, — agyagban megérlelődött az eszme, de kezem még erőtlenül lehullt. Tudtam, hogy mit akarok, éreztem, kezemben a kő, az anyag él, de még nem találtam meg az arányokat. A bratislavai képzőművészeti akadémiára kerültem kiváló mesterek keze alá és kitűnő eredménnyel végeztem el tanulmáés hogy ezt megtehessék, a müveket kivonják az idő hatása alól, pótolják a hiányzó anyagot, színeket és formákat. Megakadályozzák az anyag belső romlását, kijavítják a megsérült anyagot és sokszor tudományos gondot és alaposságot igénylő munkával újjá teremtik a már csak nyomaiban felismerhető alkotásokat. Arról beszélgetünk, hogy a képzőművészek között még ma is dívik az a'nézet, hogy a restaurátorok kevésbé tehetséges emberek, akik „művészt pályán" nem tudnának maradandót alkotni. A restaurátor kétségtelenül nem alkotó művész — mondja Svitek elvtárs, — de munkája rendkívüli művészi adottságokat, alapos művészettörténeti és mesterségbeli ismereteket igényel. Felelőssége nagyobb, mint az alkotó művészé, hiszen tévedésével vagy felületes munkájával a restaurátor meghamisíthatja az alkotás lényegét. Hazánkban, amit mindenütt megfigyelhetünk, rendbehozzák a műemlékeket, sok szakemberre van szükség és természetesen elsősorban a fiatalok hivatottak erre a feladatra. Ez a legjobb iskola. A mai restaurátoroknak nem kell tekintettel lenni a magánérdekekre, mint a kapitalista országokban, ahol sérti a szobor vagy kép tulajdonosának érdekét, hogyha a restaurátor megállapítja, hogy hamisítványról vagy későbbi korszakból eredő műről van szó. Felvetjük a kérdést, miképpen lehetne a fiatalok körében jobban elmélyíteni a képzőművészeti alkotások iránti érdeklődést. jesztő könyveket és jó nyomatokat. Sok őstehetség rejtőzik fed- vainkban, csak fel kell őket fedezni. Olyan szívesen adnék tanácsot a fiataloknak, ha hozzám fordulnának. Már tudom, hogy mit tennék én .. ■ — A jövőre nézve milyen tervei vannak? — Néhány gondolat érlelődik bennem, nagyobb szoborcsoportokat képzelek el, mire legközelebb ellátogat műtermembe, talán már többet mutathatok... 4kiben ennyi erős akarat és becsületes tudásvágy van, aki ennyi önkritikával rendelkezik, az feltétlenül mielőbb lerántja a leplet vázlatairól és teljesen kibontakozva megmutatja, hogy mit tud. , M. M. nyaimat. Most mint restaurátor a bratislavai Dómban dolgozom. Ma már csak saját magam ellen küzdők kemény harcot, harcolok a tiszta vonalért, az igazi művészetért. Szeretem a restaurátori munkát, mert nagyon sokat tanulok mellette. A restaurátorok a művészi alkotások hivatott védői, feltárják, hogy milyen volt egy nép kultúrája, életformája Az iskolákban alaposabban kellene foglalkozni a képzőművészet történetével — mondja Svitek elvtárs, — gyakrabban kellene elvinni a tanulókat tanulmányi kirándulásokra, nagyon fontos lenne, ha a falusi könyvtárakban és olvasótermekben művészettörténeti könyveket helyeznének el. Manaoság már olcsó pénzen kapni képzőművészeti ismeretter**** k*'k * A ******* kkkirkirtrki Kulturális hírek CAKAN SOGENC, örmény költő verse: A fenyő Mindegy, derülten izzik-e a kékség, A vágyott tavasz lépése neszez, Vagy ősz jár, gyűjtve gallyuk arany pénzét — Ő mindig zöld és mindig egyenes. Vész kavaroghat, vijjoghat az orkán, Pöröghetnek a félholt levelek, Hő püffedhet a szakadékok odván, Szaggathat a szél ágat, gyökeret, Lehet a tél haragja bármilyen vad, Pusztulhat minden, dermedhet a vér — A fenyő csak áll, lombja sose hervad. Szerelmesem, te is ilyen legyél. (Polgár István fordítása) 1 • Forradalmasító új készüléket szerkesztettek Leningrádban, amely lehetővé teszi, hogy film és televíziós felvételeket közvetlenül magnetofonszalagra vegyék fel. Valószínű, hogy az új készülékkel lehetővé válik a filmek telefon utján való továbbítása is, amíg a mozikat fel nem szerelik megfelelő gépekkel. 9 Upton Sinclair neves amerikai író Hruscsovnak amerikai látogatása folyamán a következő táviratot küldte: „A leszerelési tervezett a mai kor legnagyobb politikai akciójának tekinthető“. • Prágában e napokban mutatták be Jiri Trnkának a Szent- ivánéji álom című filmjét. A kiváló művész Shakespeare feldolgozása az első szélesvásznú bábfilm a világon. • A drága newyorki Broadway színházak jegyszedői új mellék- keresetre tettek szert. Használt színházjegyeket árulnak vidéki turistáknak, hogy azok otthon eldicsekedhessenek kulturális érdeklődésükkel. • A legnagyobb tudományos fordítóiroda Moszkvában van. 1800 szakember 88 országban megjelenő tízezer folyóiratból rendszeresen készít itt kivonatot. • A Cseh Filharmónia ausztráliai kőrútján mindenütt a legnagyobb sikereket aratta. 9 Barla Szabó Jenő, a kisúj- szálláson lakó 90 éves nyugalmazott középiskolai tanár 1897 és 1900 között Móricz Zsigmon- dot tanította a helybeli gimnáziumban. Az idős tanár előrehaladott korát meghazudtoló szellemi frissességgel „Az én tanítványom“ címmel könyvet írt, amelyben Móricz Zsigmond kisújszállási diákéveiről számol be. 9 Az Egyesült Államokban vendégszerepei a télen a moszkvai Állami Szimfonikus Zenekar, amellyel együtt Emil Gilelsz, a neves zongorista Galina Vis- nyevszkaja, a Nagy Színház szopránénekese, Valerij Klimov és más kiváló szovjet művész lép fel. 9 A szovjet népek nyelvén 230 amerikai író művei olvashatók. Köztük a legnépszerűbbek Mark Twain és Jack London könyvei. Nagy példányszámban jelentek meg A. Maltz, Hemingway, Sa- rojan és Parker alkotásai. 9 Szovjet zeneszerzők egy csoportja utazik hamarosan az Amerikai Egyesült Államokba. A tanulmányúton részt vesz D. Sosztakovics, D. Kabalevsz- kij, K. Dankevics és F. Arímov. Mi történt a Csókkal ? Amikor B. Smetanát a nagy cseh zeneszerzőt az a súlyos tragédia érte, hogy elvesztette hallását és teljesen süket lett, kis cédulák útján volt kénytelen az emberekkel érintkezni. Smetana igen hangosan adott választ az írásban feltett kérdésekre, mint ahogy az általában a nagyothallóknál lenni szokott. Ebben az időszakban a mester a Csók című operáján dolgozott, amelyhez Eliska Krásnohorská, az ismert cseh költőnő írta a szöveget. Smetana el volt ragadtatva a szövegtől és minden alkalomkop legnagyobb tetszésének adott kifejezést. Egyszer az utcán találkozott a költőnővel és nem sejtve, hogy túl hangosan beszél, odaszólt hozzá: kedves Krásnohorská kisasszony, nem is hiszi, hogy milyen boldoggá tett azzal a Csókkal. A költőnő mélyen elpirult, mert a járókelők figyelmesek lettek a hangos megjegyzésre. Gyorsan el akart illanni, de Smetana még emeltebb hangon a körülállók legnagyobb álmélkodására ezt kiáltotta: annyi érzést, mint amennyit ebben a Csókban fejezett ki, nem is vártam volna egy gyönge nőtől. Claudia Cardinale olasz filmszínésznő. Az utóbbi időben komoly szerepekkel bízták meg és kitűnően megállta a helyét. BRATISLAVA I. KEDD: 11.20 Jó hangulatban (állandó műsorszám) 14.05 Szórakoztató zene (állandó műsorszám) 15.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 16.15 Vidám zenés műsor 17.00 Tánczene 18.15 Kívánságkoncert 20.00 Hanglemezek. SZERDA: 11.00 Nők félórája 13.00 Operettzene 13.30 Filmzene 17.30 Tánczene 18.15 Kl- vánságkoncert 21.30 A zene mindenkié. CSÜTÖRTÖK: 12.40 Esztrádzene 13.30 Üj hanglemezek 15.00 Szovjet szerzők műsora 16.15 Vidám zenés műsor 17.00 Ifjúsági adás 18.00 Kiván- ságkoncert 20.00 Szerkesztőnő - rádiójáték. PÉNTEK: 13.00 Népdalok 16.15 Szórakoztató zene 18.20 Kivánságkoncert 21.00 Miénk a győzelem. SZOMBAT: 11.00 A vörös zászló alatt 16.15 Szombat délutáni szórakozás 18.00 Nők félórája 18.20 Kívánságkoncert 20.00 Hanglemezek 21.00 Operettrészletek. VASÁRNAP: 9.30 Varieté 1959 11.00 Kívánságkoncert 14.00 Ifjúsági műsor 14.30 Tánczene 15.00 Sportközvetítés (Csehszlovákia- Dánia labdarúgó-mérkőzés) 18.10 Operettzene 20.00 Králik: „Buky podpolianske“ 22.15 Hanglemezek. BUDAPEST, KOSSUTH RÁDIÓ KEDD: 10.25 Magyar nóták 15.10 Rádiójáték 18.30 Operarészletek 21.15 Emlékezés Ana- tole France-ra 23.22 Tánczene. SZERDA: 8.10 Vidám muzsika 12.10 Operarészletek 13.10 Tánczene 17.00 Élőszóval-mu- zsikával 18.15 Szív küldi szívnek 19.00 Német operettrészletek 20.25 Könnyű dalest 22.25 Tánczene. CSÜTÖRTÖK: 8.10 Színes népi muzsika 8.55 Rádiójáték 11.20 Operettrészletek 12.10 Könnyű zene 14.10 Tánczene 15.10 Munkásmozgalmi dalok 19.00 Puccini: Pillangó- kisasszony — operaelőadás. PÉNTEK: 8.10 Operettrészletek 12.10 Tánczene 16.15 Népi zene 18.35 Tánczene 20.30 Olasz vendéglő - rádiójáték. SZOMBAT: 10.30 Operettzene 12.10 Magyar nóták 13.00 Operarészletek 13.30 Szív küldi szívnek 19.00 Ajándékhangverseny. VASÁRNAP: 8.10 Könnyű zene 13.00 Szív küldi szívnek 15.15 Régi filmslágerek 16.20 Könnyű zene 17.10 Tánczene 17.45 Kincses Kalendárium 21.00 Szula- mit — rádiójáték. A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDD: 19.55 Televíziós verseny 21.20 Berlini ünnepi napok. SZERDA: Augusztusi éjszaka —t színelőadás CSÜTÖRTÖK: 20.05 Egy falun — német film. PÉNTEK: Rinort a bányászok kócj házából. SZOMBAT: 20.05 Fejhosszért — francia filmvígjáték VASÁRNAP: 15.00 Csehszlovákia—Dánia labdarúgó mérkőzés 20.00 Sofőr akaratán kívül —: szovjet filmvigjáték 21.35 Kívánságkoncert.
