Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-15 / 41. szám

G. Ízlés dolga Bözsi és Géza csakis Anna néninek köszönhették, hogy es­küvőjük után egy óriási állat­sereglet tulajdonosai lettek, Géza nászajándékba a nénitől kapott: 1. 3 darab porcelán mackót, kettőt közülük a szekreter te­tején helyeztek el, harciasán egymással szemben. 2. Egy fehér-barna foltos porcelán tehenet. Ha felemelik a farkát, akkor tej ömlik ki be­lőle egyenesen a csészébe. Azok a látogatók, akik még ilyet nem láttak, mindig sikoltoztak a cso­dálkozástól. 3. Egy barna mackót, amelyet a heverőn helyeztek el, a fejét forgatni tudta, amit bármikor megtett. Ezért Bözsi és Géza a szobában kénytelenek voltak mindig lábujjhegyen járkálni. 4. Két kutyát, azaz a) egy dakszlit, amely hamutálcán állt, az egyik lábát felemelve tartot­ta és a cigaretta végét a kutya körmeinél lehetett leverni. A dakszlinak nem a feje, hanem a farka mozgott, mert egy drótra volt erősítve és ha valaki köhögött vagy tüsszentett, ak­kor rögtön elkezdte a farkát csóválni. Ezért Bözsi és Géza mindig visszatartották a köhö­gést. b) Egy juhászkutyát — a hátsó lábára ágaskodott, szo­katlanul nagy volt a feje, s hogyha a koponya tetejét le­emelték, gyufát lehetett benne elhelyezni. De csak a színesfejű gyufát tartották ott, a díszgyu­fát. A használatra szánt gyu­faskatulya ezért rendszerint mellette feküdt. Ezeket az állatokat mind An­na néni ajándékozta a fiatal házaspárnak, hogy az otthonu­kat kellemes „fészekké vará­zsolja“. De ez még semmi. A hálószobában a kettős ágy felett egy hatalmas színezett képnyomat függött, széles aranykeretben, a következő fel­irattal: Tündértánc az erdőben. Jobbról és balról ugyancsak keretben bársonyra hímezve, színes selyemből ez a mondás volt olvasható: „Ha majmot látsz a fán, húzd meg a farkát és gondolj rám“! A másik képkeretben ezt ol­vashattuk: Szedjetek csak virágokat, Egy csokorba össze, Rózsát tégy és liliomot Mindig közbe, közbe. Ez a hímzett felirat különö­sen szemléltető módon volt fel­tüntetve, mert egy tarka se­lyemszállal hímzett leányalak bontakozott ki a felirat mellett, nyilván virágokat szedett, mert egy szál liliomot tartott a ke­zében. De ne gondoljuk ám, hogy Bözsi és Géza ezeket a képeket állandóan a falon hagyták. Nem, dehogy, hétköznapokon papírba csomagolva az ágy alá 'dugták, gondosan elrejtve a kíváncsis­kodók elől. A nyilvánosságnak csak vasárnap mutatták be eze­ket a „kincseket“, hiszen Anna néni rendszeresen mindig va­sárnap délelőttönként toppant be hozzájuk és ilyenkor ellen­őrizte, hogy megvannak e még az ajándékai. Sőt a gyűjteményt méa rendszerint kibővítette. Egyszer szintén vasárnap déle­lőtt, míg Bözsi a konyhában foglalatoskodott, Anna néni egy új képet, illetve csak egy beke­retezett feliratot akart becsem­pészni a hálószobába. „Vigyázz, ha jön a vonat!“ Ez volt tarka betűkkel ráfestve. Géza — mondta Bözsi szem­rehányóan, miért vagy olyan dühös, miért akarod bosszanta­ni a nénit, hiszen ő mindezt jól gondolja és csak szeretetből halmoz el minket ennyi aján­dékkal. Nincsen tudatában an­nak, hogy ezek a csecsebecsék nem felelnek meg a mi ízlé­sünknek. Túlságosan gyakran szórja a „szeretet virágait“, ha ez to­vábbra is így megy, akkor „szívem örökre meghasad“ — idézte az egyik hímzett térítő­ről. Mire Bözsi rögtön rá vágta: „Az élet útja kétes és nehéz. Vezéreljen egy túlvilági kéz. Ha lépsz, fontold meg léptedet, Mert visszalépni többé nem lehet“. Ez a mondás egy hímzett diványpárnán, egy vörös bár­sonyból készült szív közepén volt olvasható. Vasárnap délután újból beál­lított Anna néni. És csodák cso­dája nem hozott magával sem­mit és valahogy egész különö­sen viselkedett. ‘ Szórakozottan leült a heverőre, tekintetével végigmérte a fiatal házaspár lakását, a porcelánmacskáktól egészen a mackókig, majd si- mogatásával a mackót hajbóko­lásra kényszerítette. Amikor a virágot szedő lány előtt meg­állt, Anna néni szeme könnybe lábadt. Géza nem akarta meg­zavarni a néni lírai hangulatát, csak halkan megjegyezte: Anna néni, mi egész kifosztottunk, talán nem is értékeljük eléggé, hogy ezek a szép emléktárgyak hozzánk kerültek. Anna néni megindultan mo­solygott. — Hiszen a néni annyira csüng ezeken a tárgyakon és mégis egymás után elajándé­kozza őket. Anna néni meghatottan szi­pogott. Hiszen pont most - folytatta Géza, amikor éppen ... Anna néni hirtelen összerez­zent és elpirult. — Hát már tudjátok? - kér­dezte. — Nem. Mit? — Hát, hogy férjhez megyek. — Anna néni, hisz ez nagy­szerű — kiáltotta Bözsi. — Mi az, hogy nagyszerű, re­mek — kiáltotta Géza lelkendez­ve. — Szenzációs Anna néni — mondták kórusban. így most már tudjuk, hogy mit adunk nászajándékul — ‘közben széles mozdulattal végigmutatott a szobán. — Drágáim — mondta Anna néni meghatottan. — Ezt nem is fogadhatom el tőletek — és a szemeit törülgette. — A vőle­gényem áldott jó ember, de nincs semmi szépérzéke. A csa­ládi béke kedvéért elhatároz­tam, hogy az összes szobadísze­met nektek ajándékozom. Már megrendeltem a szállítókocsit is. Holnap korán reggel jön az első rakománnyal... Látogatás a mü „Az emberiség rémei és re­ménységei“ című képzőművésze­ti kiállításon egy szoborcsoportot nézegettem. Erőtől duzzadó ka­tona köpenyébe takarva egy fia­tal nő holttestét takarja. Meg­kapott az erőteljes alakból és a női holttest mozdulatlanságából eredő ellentét. Vajon milyen él­mény sugallta az alapgondolatot ? Hirtelen mintegy feleletként ma­gyar nyelven folytatott beszéd­foszlány ütötte meg fülemet. — Tudod, azt akartam kife­jezni, hogy milyen borzalmas a háború. A katona életét felál­dozva a fronton küzd, hogy meg­védje hazáját, családját, hazajön és menyasszonyát holtan látja viszont. Azt akartam kifejezni, hogy a mai háborúban nem léte­zik hátország, csakis totális há­ború ... A férfi alakját túl ke­ménynek tartom, nem tudom si­került -e visszaadni a viszontlá­tás minden fájdalmasságát, Már régen küzdők ezzel az anyaggal, szeretném valahogy kifejezésre juttatni a háború rémségeit és .. Két fiatal ember beszélgetett a szobor közelében, akaratlanul is hozzájuk csatlakoztam. — Talán a szobor alkotója? — Igen. Svitek Ervin vagyok.. Beszélgetésünket a bratislavai Drotárska utcai művésztelepen, a fiatal szobrász műtermében folytattuk. Miért hívják éppen Drótos utcának, arról is külön fejezetet lehetne írni, hiszen Bratislava egyik legszebb he­lyén, a hegyipark lágy ölében épült fel a művésztelep, ahol csi­nos, televízor anténákkal sűrűn behálózott családi házakban csip­kefüggönyök mögött igazi „pol­gári" rendezettségben tanyáznak művészeink, nem úgy, mint vala­mikor, amikor életük valóban a vándor drótosok életéhez hason­lított. Svitek Ervin műtermében szobrok, vázlatok között szorgal­masan dolgozik. Ismerkedünk szobraival és élettörténetével. — Harmincegy éves vagyok, Kassán születtem — kezdi és el­mondja, hogy már kisgyermek korában rajzolt, festett és agyag­figurákat gyúrt. Rögtön megál­lapíthatjuk, hogy a fiatal szob­rász a szavak mestere is. Meleg szeretettel domborítja ki édes­anyja alakját, sötét színekkel ecseteli gyermekkora nélkülözé­seit, majd humoros részleteket mond el abból az időből, amikor a templom- vagy kastély-restau­rátorok oldalán mint segéd mű­ködött nyáron át, hogy annyi pénzre tegyen szert, amennyibe középiskolai tanulmányai kerül­nek. Végigjárta Selmecbányát, Érsekújvárt és 15 éves volt, ami­kor Besztercebánya környékén elkapta a Szlovák Nemzeti Fel­kelés szele és az álmodozó érzé­keny gyermekből harcos férfi lett. A felkelés füzében érlelő­dött meg benne az elhatározás, hogy szobrász lesz, kőbe és érc­be vési az embereket, az egysze­rű parasztokat és munkásokat, akik otthagyták családjukat és fegyverrel kezükben elindultak, hogy megvédjék falujukat a fa­siszta barbarizmus ellen és új hazát építsenek. Ilyen igazi hő­söket akartam alkotni — mondja hévvel, — agyagban megérlelő­dött az eszme, de kezem még erőtlenül lehullt. Tudtam, hogy mit akarok, éreztem, kezemben a kő, az anyag él, de még nem találtam meg az arányokat. A bratislavai képzőművészeti akadémiára kerültem kiváló mes­terek keze alá és kitűnő ered­ménnyel végeztem el tanulmá­és hogy ezt megtehessék, a mü­veket kivonják az idő hatása alól, pótolják a hiányzó anyagot, színeket és formákat. Megakadá­lyozzák az anyag belső romlását, kijavítják a megsérült anyagot és sokszor tudományos gondot és alaposságot igénylő munkával újjá teremtik a már csak nyo­maiban felismerhető alkotásokat. Arról beszélgetünk, hogy a képzőművészek között még ma is dívik az a'nézet, hogy a res­taurátorok kevésbé tehetséges emberek, akik „művészt pályán" nem tudnának maradandót al­kotni. A restaurátor kétségtele­nül nem alkotó művész — mond­ja Svitek elvtárs, — de munkája rendkívüli művészi adottságokat, alapos művészettörténeti és mesterségbeli ismereteket igé­nyel. Felelőssége nagyobb, mint az alkotó művészé, hiszen téve­désével vagy felületes munkájá­val a restaurátor meghamisíthat­ja az alkotás lényegét. Hazánk­ban, amit mindenütt megfigyel­hetünk, rendbehozzák a műemlé­keket, sok szakemberre van szükség és természetesen első­sorban a fiatalok hivatottak erre a feladatra. Ez a legjobb iskola. A mai restaurátoroknak nem kell tekintettel lenni a magánérde­kekre, mint a kapitalista orszá­gokban, ahol sérti a szobor vagy kép tulajdonosának érdekét, hogyha a restaurátor megállapít­ja, hogy hamisítványról vagy ké­sőbbi korszakból eredő műről van szó. Felvetjük a kérdést, miképpen lehetne a fiatalok körében job­ban elmélyíteni a képzőművésze­ti alkotások iránti érdeklődést. jesztő könyveket és jó nyomato­kat. Sok őstehetség rejtőzik fed- vainkban, csak fel kell őket fe­dezni. Olyan szívesen adnék ta­nácsot a fiataloknak, ha hozzám fordulnának. Már tudom, hogy mit tennék én .. ■ — A jövőre nézve milyen ter­vei vannak? — Néhány gondolat érlelődik bennem, nagyobb szoborcsopor­tokat képzelek el, mire legköze­lebb ellátogat műtermembe, talán már többet mutathatok... 4kiben ennyi erős akarat és becsületes tudásvágy van, aki ennyi önkritikával rendelkezik, az feltétlenül mielőbb lerántja a leplet vázlatairól és teljesen ki­bontakozva megmutatja, hogy mit tud. , M. M. nyaimat. Most mint restaurátor a bratislavai Dómban dolgozom. Ma már csak saját magam ellen küzdők kemény harcot, harcolok a tiszta vonalért, az igazi mű­vészetért. Szeretem a restaurá­tori munkát, mert nagyon sokat tanulok mellette. A restauráto­rok a művészi alkotások hivatott védői, feltárják, hogy milyen volt egy nép kultúrája, életformája Az iskolákban alaposabban kelle­ne foglalkozni a képzőművészet történetével — mondja Svitek elvtárs, — gyakrabban kellene elvinni a tanulókat tanulmányi kirándulásokra, nagyon fontos lenne, ha a falusi könyvtárakban és olvasótermekben művészettör­téneti könyveket helyeznének el. Manaoság már olcsó pénzen kap­ni képzőművészeti ismeretter­**** k*'k * A ******* kkkirkirtrki Kulturális hírek CAKAN SOGENC, örmény költő verse: A fenyő Mindegy, derülten izzik-e a kékség, A vágyott tavasz lépése neszez, Vagy ősz jár, gyűjtve gallyuk arany pénzét — Ő mindig zöld és mindig egyenes. Vész kavaroghat, vijjoghat az orkán, Pöröghetnek a félholt levelek, Hő püffedhet a szakadékok odván, Szaggathat a szél ágat, gyökeret, Lehet a tél haragja bármilyen vad, Pusztulhat minden, dermedhet a vér — A fenyő csak áll, lombja sose hervad. Szerelmesem, te is ilyen legyél. (Polgár István fordítása) 1 • Forradalmasító új készüléket szerkesztettek Leningrádban, amely lehetővé teszi, hogy film és televíziós felvételeket köz­vetlenül magnetofonszalagra vegyék fel. Valószínű, hogy az új készülékkel lehetővé válik a filmek telefon utján való to­vábbítása is, amíg a mozikat fel nem szerelik megfelelő gépek­kel. 9 Upton Sinclair neves ameri­kai író Hruscsovnak amerikai látogatása folyamán a követke­ző táviratot küldte: „A leszere­lési tervezett a mai kor legna­gyobb politikai akciójának te­kinthető“. • Prágában e napokban mutat­ták be Jiri Trnkának a Szent- ivánéji álom című filmjét. A ki­váló művész Shakespeare fel­dolgozása az első szélesvásznú bábfilm a világon. • A drága newyorki Broadway színházak jegyszedői új mellék- keresetre tettek szert. Hasz­nált színházjegyeket árulnak vidéki turistáknak, hogy azok otthon eldicsekedhessenek kul­turális érdeklődésükkel. • A legnagyobb tudományos fordítóiroda Moszkvában van. 1800 szakember 88 országban megjelenő tízezer folyóiratból rendszeresen készít itt kivona­tot. • A Cseh Filharmónia ausztrá­liai kőrútján mindenütt a leg­nagyobb sikereket aratta. 9 Barla Szabó Jenő, a kisúj- szálláson lakó 90 éves nyugal­mazott középiskolai tanár 1897 és 1900 között Móricz Zsigmon- dot tanította a helybeli gimná­ziumban. Az idős tanár előreha­ladott korát meghazudtoló szel­lemi frissességgel „Az én tanít­ványom“ címmel könyvet írt, amelyben Móricz Zsigmond kis­újszállási diákéveiről számol be. 9 Az Egyesült Államokban vendégszerepei a télen a moszk­vai Állami Szimfonikus Zenekar, amellyel együtt Emil Gilelsz, a neves zongorista Galina Vis- nyevszkaja, a Nagy Színház szopránénekese, Valerij Klimov és más kiváló szovjet művész lép fel. 9 A szovjet népek nyelvén 230 amerikai író művei olvashatók. Köztük a legnépszerűbbek Mark Twain és Jack London könyvei. Nagy példányszámban jelentek meg A. Maltz, Hemingway, Sa- rojan és Parker alkotásai. 9 Szovjet zeneszerzők egy csoportja utazik hamarosan az Amerikai Egyesült Államokba. A tanulmányúton részt vesz D. Sosztakovics, D. Kabalevsz- kij, K. Dankevics és F. Arímov. Mi történt a Csókkal ? Amikor B. Smetanát a nagy cseh zeneszerzőt az a súlyos tra­gédia érte, hogy elvesztette hal­lását és teljesen süket lett, kis cédulák útján volt kénytelen az emberekkel érintkezni. Smetana igen hangosan adott választ az írásban feltett kérdésekre, mint ahogy az általában a nagyothal­lóknál lenni szokott. Ebben az időszakban a mester a Csók című operáján dolgozott, amelyhez Eliska Krásnohorská, az ismert cseh költőnő írta a szöveget. Smetana el volt ra­gadtatva a szövegtől és minden alkalomkop legnagyobb tetszésé­nek adott kifejezést. Egyszer az utcán találkozott a költőnővel és nem sejtve, hogy túl hangosan beszél, odaszólt hozzá: kedves Krásnohorská kisasszony, nem is hiszi, hogy milyen boldoggá tett azzal a Csókkal. A költőnő mélyen elpirult, mert a járókelők figyelmesek lettek a hangos megjegyzésre. Gyorsan el akart illanni, de Smetana még emeltebb hangon a körülállók legnagyobb álmélkodására ezt kiáltotta: annyi érzést, mint amennyit ebben a Csókban feje­zett ki, nem is vártam volna egy gyönge nőtől. Claudia Cardinale olasz filmszí­nésznő. Az utóbbi időben ko­moly szerepekkel bízták meg és kitűnően megállta a helyét. BRATISLAVA I. KEDD: 11.20 Jó hangulatban (állandó műsorszám) 14.05 Szó­rakoztató zene (állandó műsor­szám) 15.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 16.15 Vidám zenés műsor 17.00 Tánczene 18.15 Kí­vánságkoncert 20.00 Hangleme­zek. SZERDA: 11.00 Nők félórá­ja 13.00 Operettzene 13.30 Film­zene 17.30 Tánczene 18.15 Kl- vánságkoncert 21.30 A zene mindenkié. CSÜTÖRTÖK: 12.40 Esztrádzene 13.30 Üj hangleme­zek 15.00 Szovjet szerzők mű­sora 16.15 Vidám zenés műsor 17.00 Ifjúsági adás 18.00 Kiván- ságkoncert 20.00 Szerkesztőnő - rádiójáték. PÉNTEK: 13.00 Népdalok 16.15 Szórakoztató ze­ne 18.20 Kivánságkoncert 21.00 Miénk a győzelem. SZOMBAT: 11.00 A vörös zászló alatt 16.15 Szombat délutáni szórakozás 18.00 Nők félórája 18.20 Kí­vánságkoncert 20.00 Hangleme­zek 21.00 Operettrészletek. VA­SÁRNAP: 9.30 Varieté 1959 11.00 Kívánságkoncert 14.00 Ifjúsági műsor 14.30 Tánczene 15.00 Sportközvetítés (Csehszlovákia- Dánia labdarúgó-mérkőzés) 18.10 Operettzene 20.00 Králik: „Buky podpolianske“ 22.15 Hanglemezek. BUDAPEST, KOSSUTH RÁDIÓ KEDD: 10.25 Magyar nóták 15.10 Rádiójáték 18.30 Opera­részletek 21.15 Emlékezés Ana- tole France-ra 23.22 Tánczene. SZERDA: 8.10 Vidám muzsika 12.10 Operarészletek 13.10 Tánczene 17.00 Élőszóval-mu- zsikával 18.15 Szív küldi szív­nek 19.00 Német operettrészle­tek 20.25 Könnyű dalest 22.25 Tánczene. CSÜTÖRTÖK: 8.10 Színes népi muzsika 8.55 Rádió­játék 11.20 Operettrészletek 12.10 Könnyű zene 14.10 Tánc­zene 15.10 Munkásmozgalmi dalok 19.00 Puccini: Pillangó- kisasszony — operaelőadás. PÉNTEK: 8.10 Operettrészletek 12.10 Tánczene 16.15 Népi zene 18.35 Tánczene 20.30 Olasz ven­déglő - rádiójáték. SZOMBAT: 10.30 Operettzene 12.10 Magyar nóták 13.00 Operarészletek 13.30 Szív küldi szívnek 19.00 Ajándékhangverseny. VASÁR­NAP: 8.10 Könnyű zene 13.00 Szív küldi szívnek 15.15 Régi filmslágerek 16.20 Könnyű ze­ne 17.10 Tánczene 17.45 Kin­cses Kalendárium 21.00 Szula- mit — rádiójáték. A BRATISLAVAI TELEVÍZIÓ MŰSORA KEDD: 19.55 Televíziós ver­seny 21.20 Berlini ünnepi napok. SZERDA: Augusztusi éjszaka —t színelőadás CSÜTÖRTÖK: 20.05 Egy falun — német film. PÉN­TEK: Rinort a bányászok kócj házából. SZOMBAT: 20.05 Fej­hosszért — francia filmvígjáték VASÁRNAP: 15.00 Csehszlová­kia—Dánia labdarúgó mérkőzés 20.00 Sofőr akaratán kívül —: szovjet filmvigjáték 21.35 Kí­vánságkoncert.

Next

/
Thumbnails
Contents