Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-14 / 28. szám

Az egyház és a • Nyugat-Berlin a kémek valóságos dzsungele. Ernst Schwartzwäller, a Gehlen nevű nyugatnémet titkos szolgálat munkatársa e napokban vallo­másában leleplezte, hogy a ké­meket amerikai diplomáciai re­pülőgépeken szállítják Nyugat- Berlinbe. A Gehlen titkos szol­gálat valóságos emberkereske­delmet folytat. A vallomás szerint Arwed Flegel, ugyan­csak a titkos szolgálat munka­társa, 100 német márkát fizetett neki emberekként. A „spicli“ tevékenység főként azok ellen indul, akik nem helyeslik a szö­vetségi köztársaság politikáját és különösen az atomfelfegy- verkezés kérdésében negatív álláspontra helyezkednek. • A nyugatnémet ifjúsági sajtószolgálat jelenti, hogy a hamburgi országos parlament­ben azt a hallatlanul sértő javaslatot tették, hogy a leá­nyok számára nem volna-e jó, ha egy bizonyos munkaszolgála­tot tennének kötelezővé. • E napokban leszállították nálunk a baromfi árakat. A bra- tislavai vásárcsarnok kedves meglepetést tartogat e hónap­ban a vásárlók számára. Minden kétszázötvenedik vásárló in­gyen kacsát kap. Az elárusító nem tudhatja, hogy mikor kerül sor az „ingyen“ kacsára, mert azzal egyidejűleg megjelenik az ellenőrző közeg és a soron lévő jogos vásárlónak átadja a meg­lepetést. \ Amerika V.vv'l. Miben is áll az egyháznak a híres „szociális“ tanítása? XIII. Leó pápa soraival talán a leg­egyszerűbb megmagyarázni: „Isten maga akarta, hogy az emberek között egyesek urak legyenek, mások pedig jobbá­gyok, úgyhogy az uraknak kö­telességük legyen Istent sze­retni, a szolgáknak pedig uruk szeretete és tisztelete legyen a kötelessége.“ A szegényektől tehát az egyház elvárja, hogy ne szomorkodjanak helyzetük miatt, hiszen a szegénység könnyebb utat nyit meg előttük az üdvösség felé, feltéve, ha türelmesen viselik el nyomoru- 'kat. Az említett pápai enciklika arra inti a munkásokat, hogy bízzák magukat a munkadókra, akik annyi bölcsességgel ügyel­nek a munkásokra, annyi igaz­ságossággal és méltányossággal gondoskodnak a bérekről. Azért idéztük ezt a szociális enciklikát, mert ennek az elv­nek nevében átkozta szünet nélkül a pápaság 1789 óta a francia forradalmat és annak demokratikus elveit, majd 1848 óta a szocializmust és a kom­munizmust is. A pápaság úgy­nevezett be nem avatkozási po­litikát folytat és azt hirdeti, hogy „az egyház csak olyan mértékben foglalkozik politiká­val, amilyen mértékben a poli­tika érinti a vallás és a keresz­ténység életét.“ Ezt észlelhetjük az 1815-ös fehér terror idején a Kommün utáni kegyetlen üldözések so­rán, az abesszíniái mészárlások alkalmából. Ezzel szemben 1917- ben rendkívüli szigorúsággal lépett fel a kommunisták gllen. Ami magát a kommunizmust illeti, IX. Pius pápa már 1846- ban külön enciklikában elítélte „azt a bűnös tant, melyet kom­munizmusnak neveznek és amely magának a természet- jognak is gyökeresen ellent­mond.“ A szentatya egyetlen feddő szót sem talált azokra a ke­gyetlenségekre, melyeket a fa­siszták Abesszíniában elkövet­tek, amikor Mussolini és Hitler fasizmusa egész Európában vá­rosokat, népeket, templomokat rombolt, a pápa nem azt mond­ta: a fasizmus az ellenség, ha­nem azt: a kommunizmus az igazi ellenség. A szentszék el­méleti állásfoglalását azonban nem a keresztény hit, hanem a magántulajdon védelme diktál­ja. Hiszen a Vatikán ma a világ leggazdagabb birtokosa. Kép­mutatás a Vatikán-város nevet­séges negyvennégy hektárjára mutatni, amikor Olaszországban 250 000 hektárnyi föld jövedel­me az egyházé, amikor a je­zsuiták Spanyolország földjé­nek egyharmadát tartják ke­zükben, amikor Dél-Amerika az egyház legnagyobb gyarmata. Ha a vallási szertartások céljait szolgáló épületek ingó vagyo­nát nem számítjuk, az egyház földjeinek járadéka minden év­ben százmilliókra rúg. A hívők által fizetett Péter filléreket évente három milliárd arany­frank értékre becsülik. Adjuk hozzá az 1700 egyházmegyének adóját, nem is beszélve a Vati­kán pénzügyi ügyleteiről — hi­szen csak bélyegek eladásából milliárdok folynak be — akkor elképzelhetjük, hogy milyen ha­politika talmas vagyont képvisel a Va­tikán. A pápaság, amely a középkor­ban elítélte az uzsorát, már 1606-ban megalapította első bankját. A bank hálózata ma a leghatalmasabb a világon. A va­tikáni három főbankon kívül még kisebb bankokat is ellen­őriz és gyakorlatilag az egész olasz pénzügyi apparátus a Va­tikán kezében van. Ma már nincs is vatikáni pénznem, mert a Vatikán az olasz lírával spe­kulál. A pénzügyi manipulációk szálai a newyorki City bankjai­hoz vezetnek. A Vatikán a világ iparának tekintélyes részét is ellenőrzi. A válság és a világ­ban tapasztalható általános tő­kehiány miatt a nagy trösztök nevetséges áron voltak kényte­lenek eladni részvényeiket, de a Vatikán riválisok nélkül ott állt a befektetésre váró milliárdjai- val és kezében tartotta Olasz­ország gazdasági életét. Magában Rómában az ingatla­nok egyharmadán kívül a köz­művek is az egyház tulajdoná­ban vannak, például a Római Gáztársaságban és az úgyneve­zett Italgáz Társaságban is, és felsorolhatatlan sok intézmény­nél a Vatikáné az igazgatósági tanács többsége. Az egyház a világháborúban úgy használta fel „semleges“ helyzetét, hogy nemcsak meg­mentette saját vagyonát, hanem még ki is terjesztette befekte­téseit, hálózatát. „Az én országom e világból való?“ M. M. egyik ámulatból a másikba esik Június 30-án nyílt meg a newyorki Coliseum palotában a szovjet tudomány, technika és kultúra kiállítása. Az amerikai polgároknak — amint azt Koz­lov elvtárs a szovjet kormány elnökhelyettese mondotta — al­kalma lesz közelebbről megis­merkedni a Szovjetunióval, anélkül, hogy hazájuk határát átlépnék. , A kiállítást olyan esemény, előzte meg, melynek következ­tében az amerikai sajtót ellep­ték a Szovjetunióval kapcsola­tos .cikkek, fényképek és kom­mentárok. Érdekes cikkek je­lentek meg a lapokban a világ legnagyobb személyszállító re­pülőgépének a TU 114-es jelzé­sű gépnek New Yorkba való megérkezésével kapcsolatosan. A lapok első hasábjain ilyen feliratok voltak olvashatók: „Az oroszok nagyobb repülőgépeket építenek, mint az Egyesült Ál­lamok." Sokat írnak mostaná­ban Tupolyevről a TU 114-es repülőgép tervezőjéről is. A szovjet repülőgép olyan nagy­méretű, hogy még az olyan ter­jedelmes repülőtéren, mint ami­lyen a newyorki is, csak nehe­zen fért el. A repülőgép legény­sége számolt a különböző ne­hézségekkel és pótlépcsőket is hozott magával. Amerikáról még nem is olyan régen azt állították, hogy min­denből a legnagyobbat, a legtö­kéletesebbet termeli és most a Szovjetunió, amelyről a burzsoá lapok harminc évvel ezelőtt még azt írták, hogy nem lesz életképes, és nem teljesítheti kitűzött feladatait, túlszárnyal­ja Amerikát. A kiállítás megnyitását óriási érdeklődés előzte meg. A ki­állításon, amely kilenc részre oszlik, több mint tízezer kiállí­tási tárgy látható. Többek kö­zött a Lenin atomjégtörő hajó hatméteres modellje, egy ukrán kolhoz kicsiny mása, ház- és la- kásmodellek, a mesterséges holdak eredeti nagyságú mo­delljei, számológépek, a biohul­lámok útján irányított kéz, kü­lönböző fotoelektronikus gépek. Egy másik kiállítási részlegen az atomenergia békés célokra való felhasználását mutatja be. A látogatók nem győzik figye­lemmel kísérni a sok nézniva­lót, nem tudják, mibe terjedjen ki a figyelmük, a szputnyíkok- ra, az első kozmikus rakétákra, a szovjet nagymesterek képei­re, a kiállított szakkönyvekre, az atomvillanyerőmű modelljé­re vagy a legújabb kombájnra? Az amerikai polgár hat héten keresztül szemlélheti a kiállí­tást. Amerika nem győzi bámulni a Szovjetunió fejlett technikáját, művészetét és kultúráját. A re­akciós lapok sem tudják elrej­teni a valóságot: az emberi ha­ladás élén a Szovjetunió áll. A kiállítást Eisenhower, az Amerikai Egyesült Államok el­nöke is meglátogatta. Nagy ér­deklődéssel szemlélte a kiállí­tási tárgyakat és amikor a ki­állítás vezetője megjegyezte, hogy a Szovjetunió elsősorban az atomenergia békés célokra való felhasználását igyekszik elérni, az amerikai elnök meg­jegyezte: „Igen, ezt már hat éve tudom.“ A lapok szerint Nixon ameri­kai alelnök, aki hivatalosan vett részt a kiállítás megnyitásán, szintén örömmel fogadta a Hruscsov elvtárs üzenetében foglalt békés versengésre vo­natkozó felhívást. Képünkön a szovjet kozmikus rakéta modelljét látjuk. Moszk­vában a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának pavilonjában kiállították a kozmikus rakéta modelljét, műszereit. Képün­kön két kísérleti kutya is látható. , Kallói halló, hogyan készülnek A görög főváros ifjúsága több kulturális ren dezvényen vesz részt. Többek között egy tra­gédia előadásá­ra is készülnek. A görög fiatalok a sportverse­nyeken is részt vesznek. A könnyű atléták küldöttségét Georg Marinakis, az ismert sportoló vezeti. Részt vesznek a Földközi tenger országainak if­júsági összejövetelén is. Brüsszel. A Bel­ga Diákszövet­ség nemzeti kongresszusa azt a határoza­tot hozta, hogy hivatalos kül­döttséggel vesz részt a fesztiválon. Mannheim úr, a diákszövetség elnöke ki­jelentette, hogy a belgák min­denütt ott lesznek, ahol a „két blokk“ közeledéséről lesz szó. f A feszti­válon 82 ifjúsá­gi szervezet vesz részt. A ——'—Hl t [jS|" nemzeti előké- * szító bizottság azt a határoza­tot hozta, hogy a fesztivál idején Japán minden nagyobb városában ifjúsági ta­lálkozókat rendeznek. A fesztivál­ra 800 olasz fiatal készül. A K ’í'S'' \ ]\~’K fesztivál tiszte­lj iVL/ll leiére az adriai országok ifjúsá­ga Bariban nagy­sikerű találko­zót rendezett. Az előkészítő bi­zottságban olyan kiváló egyéni­ségek dolgoznak,, mint Giuseppe de Santis, a világhírű rendező. Jolanda Torraca asszony, az Olasz Nők Nemzeti Tanácsának titkárnője óriási propagandát fejt ki a fesztivál érdekében. A kalaposnők klubja divatver­senyt rendezett. A győztes mo­dellek Bécsben kerülnek bemu­tatásra. A fiatal olasz lányok nagyon sokat várnak a fesztivá- li vitaestéktől. TQWO i 1 111 II. II j. Egész Angliá­ban folynak az ifjúsági ta­lálkozók. A leg­kisebb falucs­kában is bemu­tatják a VI. VH­en készült dokumentumfilmet. A manchesteri egyetemen a La­bour Párthoz közelálló diák- egyesületek minden erejükkel támogatják a fesztivált. A skót dudások sem hiányoznak majd a fesztiválról, az angol bányá­szok és gyári munkások na­gyobb küldöttséggel képviselte­tik magukat. Írországban is­mert közéleti egyéniségek elő­segítik a fesztiváli előkészüle­teket. Különböző világnézetet valló egyesületek dzsesszzene- karokat, dudás- és táncegyüt­teseket küldenek Bécsbe. A fesztiváli előkészületeket még januárban kezdték meg. A moszkvai fesz­tiválon forgatott STOCKHOLMfilmet minden 1'-'Újvárosban bemu­tatják. A svéd fesztivál előké­szítő bizottság külön újságot ad ki, és az ebből eredő jövedel­met a Szolidaritás Alapra for­A szovjet hősök temetője Párkányban. A német fasizmus elleni harcban estek el, hazánk, népünk felszabadításáért. Fia­talok voltak, de harcban kellett elesniük. Hány és hány embert pusztított el a véres második világháború, amíg végül a fasiz­mus feletti győzelemmel végződött. Mégis akadnak ma is háborús uszítok, provokációs gangszterek, akik vérpaddá akar­ják változtatni a világot. Minden lelkiismeretfurdalás nélkül gyilkolnának, égetnének a tőke érdekében. A háborús rém újra kísért, de elűzzük a rémet, győzedelmeskedünk felette, mint a szovjet hősök győzedelmeskedtek a fasizmus felett. Szovjet fesztiváli küldöttekkel Vladisilav Snamenszkij, aki mint küldött részt vesz a fesztivá­lon, a kujbisevi vízierőműnél dol­gozik. Vajon milyen gyermek- és ifjúkora volt? Képzeljük el Uglicsot, egy ceruzában Verne Gyula legenda- paták csörgedezett a város szé­lén. A kis Vladiszlav boldogan hajócskákat úsztatott a patakon. A gyufásskatulyát Varjadnak, a dicsőséges hajónak nézte és egy ceruzában Vérén Gyula legendá- ris Nautiluszát vélte látni... De azután már nem volt ráutalva a papírhajókra, mert a pionírház­ban már komoly modelleket ké­szített. Nemsokáig maradt a szü­lői házban, nekivágott a nagyvi­lágnak. Moszkvába vitte az útja és Vladiszlavból diák lett. A ten- gerészti iskolából nem lett sem­mi, ellenben az Energetikai Főis­kolán megtanulta, hogy miképpen kell tengereket „alkotni“ és erő­müveket építeni. Amik'or Vladisz­lav befejezte tanulmányait, a ta­nárai tudományos kandidátusi állást kínáltak fel számára, de ő elhatározta, hogy odamegy, ahol valami csodálatosat, egy új tenger „alkothat“ — a kujbisevi tengert „alkothat" — a kujbisevi kaphatott volna, de ez se von­zotta, sajátkezüleg akarta felál­lítani a magasfeszültségű pózná­kat és szigetelő falakat. Ma Vladiszlav a kujbisevi ten­gerparton sétál és figyeli az igazi tengeri sirályok röptét. Ha­jóroncsokat még hiába keres ezeken a partokon és üvegbe rej­tett üzenetekre se bukkanó még a tenger vizében. De ennek a ten­gernek a partján is születtek már legendák a hősiességről. Amikor már húsz turbina mű­ködött, akkor nevezték ki Vla­diszlav Snamenszkijt főmérnök­ké. A gépteremben minden egy nagy hajóra emlékeztet. Turbi­nák, létrák és parancsosztogatá­sok. Mint egy hatalmas nagy hajó, úgy emelkedik ez az épít­kezés a Volga kellős közepén és azt a büszke nevet viseli, hogy V. 1. Lenin erőmű. Vladiszlavval együtt utazik Bécsbe Grant Tovmassian, ör­mény asztronómus. Munkahelye: a kaukázusi hegyek között épült Bjurkan csillagvizsgáló. Mialatt szavait lesem és az előtte fekvő végtelennek tűnő számoszlopokra pillantok, az az érzésem támad, hogy ez a fiatal asztronómus ■egész életét csakis a könyvek között töltötte. Amikor Grantnak elmondtam, hogy mit gondolok róla, nevetve megmutatta a kezét. Kérges, kemény munkáskéz volt. Igen, ma asztronómus, de Grant Tov- massin, egy sofőr fia nemrég még munkás volt. A szovjet fia­taloknak kemény, kérges a kezük, de a munkáskéz olyan hatalom, amelyhez hasonló nem is létezik. A szovjet ifjúság kérges munkás kezét odanyújtja a világ összes részében élő fiataloknak. Békét és barátságot akar, építeni, sze­retni és álmait akarja megvaló­sítani. a VIT-re ? dítják. Fesztiváli bélyegeket és úgynevezett „Kilométer-bóno- kat“ árusítanak, és a befolyó összegekből szudáni küldöttek utazását fedezik. Priono kultusz- IqPflJminiszter kije­| Kft?|rIItiTft^Bandung szelle­J/ IU K(11 Tlflímében a fiata­■**11 Um. tok aktívan ki­fejezésre jut­tathatják véleményüket és ön­álló külpolitikát folytathatnak. NÁLUNK Buenos ] Az argentin 1 nemzeti feszti­vál előkészítő bizottság fut­ta T ’ ballmérkőzése- két rendez ame lyeken 800 ama tőr futballcsapat vesz részt •’> győztes csapat indul Bécsbe és összeméri erejét a világ ifjúsá­gának futballcsapataival. Július 5-ig 19,720, 947,72 ko­ronát gyűjtöttek a Szolidaritás Alapra. Ehhez az összeghez a pionírok 2,416,153,52 koroná­val járultak hozzá. Első helyen halad a prágai kerület. utána következik a tirnói, majd a bralislavai kerü­let. A gyűjtés még folyamatban von. «

Next

/
Thumbnails
Contents