Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-15 / 41. szám

m Faültetési verseny A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága és a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal felkarolja a fiatalok már eddig is szép ered­ményeket felmutat# kezdemé­nyezését és gyümölcsfa ültetési versenyt hirdet. A versenyben részt vehetnek egyének, kollek­tívák, CSISZ- és pionírszerveze­tek. A kiértékelést a CSISZ já­rási vezetőségei végzik a járási nemzeti bizottságokkal karöltve I960, május 15-ig a következő irányelvek szerint: 1. Hány darab gyümölcsfa­csemetét ültettek el, és hány hektár területen létesítettek ifjúsági kertet. 2. Mennyi gyümölcsfát gon­doztak az elmúlt év folyamán. 3. Hány fiatal CSISZ-tag és pionír vett részt a munkában. 4. Hány helyi gyümölcster­mesztési kört alakítottak, ide számítanak az üzemi iskolák, vagy a szövetkezeti munkaisko­lák mellett alakult gyümölcs­termesztési körök is. A'kiértékelés után a legjobb CSISZ- és pionírszervezetek kö­zött kiosztanak 30 első díjat, (600 koronánként) 30 második díjat (500 koronánként) és 30 harmalik díjat (300 koronán­ként). Ezenkívül az egyéni ver­senyben elért szép eredménye­ket külön díjazzák. Fiúk, lányok, kapcsolódjatok be a versenybe, ültessétek mi­nél több gyümölcsfát. (A ver­sennyel kapcsolatos kérdései­tekre bővebb felvilágosítást a CSISZ járási vezetőségei adnak.) — s­Újító mozgalom a mezőgazdaságban Az újító mozgalomnak nagy jelentősége van népgazdasá­gunk minden ágazatában, tehát a ^mezőgazdaságban is. Termé­szetes, hogy itt e mozgalom sokkal lassabban terjed, mint az iparban, de ma már elmond­hatjuk, hogy jóval túl vagyunk a kezdeti nehézségeken és a mezőgazdasági újítók lelemé­nyességükkel milliókat takarí­tanak meg _ népgazdaságunk száméra. Ma az újító mozgalom a me­zőgazdaságban is mindjobban tömegjellegűvé válik. Elérkez­sában, valamint a mezőgazda­ság gépesítésének tökéletesíté­sében. Az 1952-es és az ezt kö­vető két-három évben csak szórványosan találkozunk újí­tási javaslatokkal s a benyúj­tott javaslatok elbírálása is hosszú időt vesz igénybe. Ké­sőbb megfelelő intézkedések emberek foganatosítása után megváltó- üzemek zott a mezőgazdasági üzemek vezetőinek álláspontja az újító mozgalommal szemben. Sikerült bevezetni a rendszeres nyilván­tartást és az 1956-os évben életbeléptetett 31 újítási javas­tünk odáig, hogy szükségesnek lat már fordulópontot jelentett mutatkozott összehívni Szlová- az újító mozgalomban. Az ezt kiában a mezőgazdasági újítók követő években rohamosan konferenciáját. Itt vitatkozott emelkedett az elfogadott, vala­termelés minden részlegét. Ez azt jelenti, hogy most már le­hetséges és szükséges az egyes részlegeken előálló vagy felme­rülő komplex kérdések megol­dása is az újítók segítségével. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy az egyes vezető szak- és a mezőgazdasági vezetői mindjobban megértik az újítási mozgalom jelentőségét és igyekeznek a benyújtott javaslatokat a lehető legrövidebb időn belül felül­vizsgálni és az elfogadott ja­vaslatokat gyorsan realizálni. E téren szép eredményeket tud felmutatni a Slovenská Lupca-i Prototyp n. v., ahol az első fél­évben a benyújtott 47 újítási két napon keresztül 240 legjobb mint a realizált újítási javas- javaslat közül 26-ot elfogadtak újító és feltaláló, a mozgalom latok száma. 1957-ben 223, és ebből 14-et már realizáltak legfontosabb kérdéseiről. Meg- 1958-ban 490, az 1959-es év is. állapították, melyek azok a fő- első felében pedig 802 javasla feladatok, amelyek megoldásé- tot fogadtak el és ebből már ban elsősorban segíteni kell az 611-et realizáltak. A újítóknak és feltalálóknak. javaslatok értéke 15 922 000 ko- Az újító mozgalom a mező- rónát jelent. Természetes, hogy gazdaságban 1952-től szinte ug- a benyújtott javaslatok száma rásszerüen fejlődött. Az újítók­nak és feltalálóknak nagy ré­szük van a termelés növekedé­sének meggyorsításában, mert újításaikkal közvetlenül beavat­koztak a termelés meggyorsítá­sokkal több. így 1958-ban 1282 és ez év első felében 1284 ja­vaslatot nyújtottak be elbírálás végett, örvendetes tény, hogy ezek a javaslatok már felölelik és átfogják a mezőgazdasági Akik elsők voltak A kétnapos konferencia iga- reáiiVTlt zolta' hogy a mezőgazdaságban még igen sok rejtett tartalé­kunk van és ezeket a tartaléko­kat az újítók segítenek feltárni és hasznosítani. Éppen ezért az újítómozgalom kiszélesítésére sokkal több gondot kell fordí­tani a KNB és JNB mezőgazda- sági osztályainak is. Az üze­mekben viszont a Forradalmi Szakszervezeti Szövetség és a CSISZ vezetőinek e kérdés ér­dekében jobb összmunkát keil kifejteni, nagyobb érdeklődést keli tanúsítaniuk a benyújtott javaslatok sorsa iránt és szor­galmazni realizálásukat. Öntött betonból Az Építkezési Vállalat n. v. dolgozói Bratislavában a Ja- hoda utcában nyolc lakás­egység építésénél új munka- módszert alkalmaznak. Az öntött betonnal végzett munkánál teljesen megtaka­rítják a téglafal építését, nincs szükség külső és belső vakolásra, jelentékenyen meggyorsul a munka és egyes iparosmunkák teljesen elmaradnak. Az új munkamódszert Korec Iván mérnök javaslata alapján dolgozták ki. képün­kön látjuk, amint Flórián Holoskoval, a kőműves csa­pat vezetőjével és Jozef Hala mesterrel megvitatja az új módszert, és megoldja az ablakrámák helyes elhelye­zését. Már több mint két hónapja, előkészítéséhez. Erről bárki meg- hogy a komáromi járás elsőként győződhet személyesen a JNB mezőgazdasági osztályán, ahol külön borítékban őrzik a járás földműveseinek vállalásait. Ezek a vállalások igen szépek. Cser­nek József felsöaranyosi szövet­kezeti tag vállalta, hogy minden . haTliuk" egyes fejőtől 2850 liter tejet J Szlovákiában válaszolt a prero- viak felhívására. A válasznak nagy jelentősége volt, mert elő-' segítette, hogy a többi járások is gyorsabban reagáltak a felhí­vásra. Ha most, a két hónap el­teltével ellátogatunk Komárom­ba, a JNB nagy versenytábláján fej. Ugyanebben a szövetkezetben Pascsük József, aki 250 sertést gondoz a 40 dkg napi súlygyara­podást 42.5 dkg-ra akarja nö­velni. így sorolhatnánk tovább a vállalásokat, amelyek arról ta­núskodnak, hogy a szövetkezeti tagok valóban szívügyüknek tartják a termelés emelését. Jó gazdák vagyunk? olvashatjuk a járás vállalását, hogy a jövő évben 17 százalék­kal emelik a mezőgazdasági ter­melést. Ez a nagy szám konkrétan alátámasztott tényeken nyug­szik. Sokszáz szövetkezeti dolgo­zó egyéni vállalása adta az ala­pot az egész járás vállalásának Szeptember 25-től október 5- ig, tehát két hét alatt Szlová­kiában tizenegy új szövetkezet alakult. Az eperjesi kerületben hat, a kassaiban három és egy- egy a besztercebányai és nyit- rai kerületben. A közös gazdál­kodást 1162 földműves válasz­totta, akik 6602 hektár földdel bővítették a közös talajterüle­tet. Ezzel Szlovákiában a mező- gazdaság szocialista szektora 72.6 százalékra növekedett és október 5-én 2658 volt az EFSZ- ek létszáma. • A Slovakofarm Galgócon mákfejekből 52 féle gyógyszert országrészek készít. Igen ismertek a Diónál, pedig ebből Novopon, Kodynal és Dinarcon nevű gyógyszerek. — Lesz bő termés? Országjárás közben gyakran azt a kérdést s éppen azért mi most egy kicsit kibő- vítjük. Talán helyesebb volna így kérdezni: Mit teszünk mi azért, hogy a jövőben bő termés legyen? Napjainkban sokat vitáznak a mezőgazdasági dolgozók a har­madik ötéves tervről. Ismerik már a feladatokat és tudják, hogy a terv előirányzása sze­rint Szlovákia 1965-ben — az egy hektár talajra jutó termést figyeiembevéve - eléri a cseh színvonalát. Már- a megállapításból az következik, hogy nálunk den alkalmat megragadnak, hogy jobb termelési eredmé­nyeket mutathassanak fel. A pferovi felhívás, mely széles- visszhangra talált a szövetkeze­tekben, szintén elősegíti e le- mai-adás behozását. Sajnos, meg kell állapítani, hogy több falusi CSISZ-szerve- zet vezetősége megelégedett ezzel a kijelentéssel: a szövet­kezet válaszol a pferovi felhí­vásra, de mindmáig semmit sem tettek. Helyes lesz, ha a falusi szervezetek vezetői el­mennek a szövetkezetek veze­tőihez és konkrétan részt kér­nek a feladat teljesítéséből. Ez vezve a két műszakot igyekez­nének teljesíteni az őszi szán­tás tervét. A jó gazda tudja, hogy az őszi mélyszántás egyik előfeltétele a jövő évi bő termésnek s ezt — tekintet nélkül a szárazságra — időben el kell végezni. — s — SZOVJETUNIÓ: Moszkvában az idén 12 új nagy üzletet bo­• A napajedlai Fatra üzem­ben fél millió labdát, 4.5 millió könyvborítékot és 100 00ő játé­kot készítenek műanyagból. ★ • A Ceské Budéjovice-i Ko­vodruzstvo n. v. Rychloplet né­ven gyors kötőgépet hoz forga­lomba. Egy női szvettert négy óra alatt lehet vele elkészíteni. ★ Létezik-e börze a szocialista rendszerben ? Igen, létezik, amint azt a normán felüli ter­vek alapján termelt készletek két napos „börzéjén“ láttuk. Hazánk több mint 300 000 üze­me kínálta fel itt áruit és 30 mijlió korona értékben kötöttek üzleteket. \ Épülnek a KELET SZLOVÁKIAI KOHÓMÜVEK „A Keletszlovákiai Kohó­müvekben annyi acélt gyár­tunk maid, mint amennyit jelenleg’ az Ostrava vidéki kohőművekben, vagyis Vit- kovicén, Kunciőén, Tfinecen és Bohuminban egybevetve, ilyen hatalmas kombinátja mind ez ideig nincs egy eu­rópai kapitalista államnak sem. Ez a kohászati kombi­nát műszaki gazdasági mu­tatóival messze túlszárnyal­ja a hazai és a külföldi ko­hászati üzemek színvonalát így például a munkaterme­lékenység kétszerese lesz az 1957-ben legjobb kohászati üzemünkben elért szintnek. A kombinát aránylag rövid időn belül történő felépítése megkívánja az építőipari termelés, a gép- és beren­dezés szállítás mindezideig szokatlan méretű összponto­sítását. Már 1962-ben 9000, 1963-ban 10 000 építkezési szerelő dolgozó serénykedik majd ezen az építkezésen. A terv dokumentáció előké­szítésén több mint 1000 em­ber dolgozik majd. Ilyen ha­talmas létesítményt ilyen rövid időn belül csak a Szov­jetunió óriási segítségével építhetünk fel. Ezt különö­sen a tervezési előkészüle­tekre és a legfontosabb technológiai berendezés szál­lítás ra vonatkozik.“ A harmadik öt- jves terv irányel­vei szerint Szlová­kiában a termelés terjedelme 1965-ig 1957-hez viszonyít­va 47.2 százalékkal JÖVÜ1. Szlovákiában, s főként a mező- gazdaságban sokkal jobban ki kell használni a meglévő tarta­lékokat. Tudvalevőleg éppen Szlovákiában vannak a mező- gazdasági termelés országos növelésének fő tartalékjai. S ez­ért „a gazdasági, tehát az élet- színvonal terén fennálló kü­lönbségek kiküszöbölése lehe­tetlen addig, amíg Szlovákia mezőgazdaságának termelési intenzitása és munkatermelé­kenysége nem éri el a többi or­szágrész színvonalát.“ E meghatározásból az követ­kezik, hogy nekünk Szlovákiá­ban az elkövetkező években nagyobb körültekintéssel kell gazdálkodnunk, hogy behozhas­suk az elmaradást. Nem szorul bővebb bizonyításra, hogy a me­zőgazdaságban dolgozók min­1SB5 főleg ott fontos, ahol a szövet- csátottak a szovhozok rendel­kezésére, ahol saját cégük neve alatt árusítják termékeiket. A !vásárlókét- mindig friss -zöld­ségfélékkel látják el, emellett egy ötöddel olcsííbbak, mint a piac. egyesült Államok: Az idén 34.7 millió tonna gabonát nem tudnak a piacon értékesí­teni, így tehát 10.7 millió ton­nával többet, mint tavaly. MAG.YARORSZÄG: Dögéi Im­re mezőgazdaságügyi miniszter kijelentette, hogy az állatte­nyésztés egyes ágaiban a Ma­gyar Népköztársaság túllépte az Egyesült Államok termelését, így például a 100 hektárra eső tejtermelés 24.7 tonnát tesz ki, míg az Egyesült Államokban 12.9 tonnát. A hústermelésben is hasonló az arány. LENGYELORSZÁG: A falva­kon 25 000 különböző gazdasági épület készült el és 140 000 la­kóház rövidesen tető alá kerül. A terv szerint 1965-ig 1 200 000 lakóhelyiség készül el, 40 mil­liárd zloty értékben. NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZ­TÁRSASÁG: Csak 1951-ben kezdtek kísérletezni a komló­termesztéssel. Ma már 950 hek­tár területen termesztik, 1965- ben pedig már 3200 hektár te­rületen, úgyhogy majd teljesen fedezi a söripar szükségleteit. kezet vezetői a felhívásra adan­dó válasz kidolgozásával befe­jezettnek tekintik a jövő évi termés biztosítását. Több he­lyen érezhető olyan „megbéké­lésféle“, hogy nagy a száraz­ság, majd elvégezzük tavasszal az őszi szántást. Az ilyen véle­mények teljesen alaptalanok. Helyes lenne, ha éppen a fiatal traktorosok bizonyítanák be, hogy minden körülmények kö­zött lehet szántani és megszer­9 A szőlőtőkék mesterséges megtermekenyítéséhez Azér- bajdzsánban helikoptert alkal­maznak. A gép 10 méterrel a tőkék felett ' elszáll és olyan légáramlatot okoz, amely a vi­rágport az egyik szőlőről a má­sikra fújja. iiiiiiititiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii . ÉGNÉK A MILLIÓK! Amint képeink is mutat-i ják, már megkezdődtek a) nagy építkezés előkészületei. Készülnek az utak és Csá- 5 lllllllllllllllllllllllllllllllill Azok, akik mostanában a Tát- raalji járásokban jártak — de Szlovákia más helyén is gyakran nyon épül az új betonkészítő < találkozunk ezzel a jelenséggel milypn értékek vesznek ezzel posztot nyernénk. Ha ezt !• • _ í liri •' 1 • J /vfi rtT'nlíi nttol.' Itnmr o i'HÍ — Irő oKn II olrtómnl.-nní In/VoTóhn Unl-tá» f? 1-» Al„, ják, hogy a földeken égetik összes egy hektárról és elke- a burgonya szárat és az füstöl, vernénk egy szekér trágyával, de nem gondolnak arra, hogy akkor 100 mázsa kiváló kom­10 üzem, innen szállítják majd J autókkal az utak építéséhez / a kész betont. Sacán 108 la-) kásegység építését kezdték ? meg és ezt az év végéig be' is fejezik. Felső képünkön Sporina Viktor munkacso­portját látjuk munka köz­ben.- megfigyelhették, hogy a fői- kárba Hektáronként legalább hektár területen felhasználnánk, deket gyakran sűrű füstfelhó borítja. A Rózsahegy melletti Liskovon néhány nappal ezelőtt nyolc helyen égették fei a bur­gonyaföldeken a burgonyaszá­rat. Rosenberg elvtárs, az is­mert komposztszakértő mélyet sóhajtva megjegyezte: olyan mintha a Tűzföldön járnánk. Valóban igaza van, mert a Ni x, _>C. ^ 80 mázsa burgonyaszár, amit akkor ezáltal a gabonaneműek- nagyszerűen fel lehetne hasz- nél 3-5 métermázsával emel- nálni komposztkészítésre. A nénk a hektárhozamot. Szóval burgonya szára 36 százalékban az egy hektárról nyert burgo­szerves anyagokat, 0.5 százalék- nyaszár ésszerű felhasználásá­ban ként, 0.15 foszfort, 0.9 szá- val 4 — 7000 korona értékű hasz- zalékban nitrogént, és 60 száza- not nyerhetne a szövetkezet, lékban vizet tartalmaz. A nem Szlovákiában több, mint Í50 000 gondozott istállótrágya - és hektáron termelnek burgonyát, ebből van nálunk éppen elég — Számítsák csak ki, hány millió burgonyaföldeken a burgonya 70 százalékban vizet és csak 15 koronát nyernénk a burgonya­gyökerek elégetésével milliók százalékban tartalmaz szerves szárból? És ezek a miiílók mind válnak a tűz martalékává. A lis- anyagokat, mint 0.3 százalék füstbe mennek. Gondolkodjunk kovoi szövetkezeti tagok és nitrogént, 0.25 százalék foszfor- csak ezen, ne égessük fel a bur- földmüvesek persze nem be- savat. Hogyha 70-80 métermá- gonyaszárat, hanem a kom- ^ »«ooiímooí«-szélnek erről. Ök csak azt lát- zsa burgonyaszárat hoznánk posztkész:tés»él használjuk feL (Pavel Majüng elvtárs be­számolójából az SZ1KP KB 1959. október 1-2-i ülésén)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents