Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-10-06 / 40. szám

r Helyzetjelentés az Elektrosviiből Járom az üzemet, taposom az irodák tekervényes folyosóit né­zelődöm a műhelyekben, igyek­szem kitapogatni e hatalmas „szerkezet" ütőerét. Kísérletem egyelőre kudarcba fullad. Hol ezt, hol azt a műhelyt gondolom a legfőbbnek, a nélkülözhetetlen­nek, de átlépve a szomszédos terembe, máris érzem, hogy té­vedtem. így félnapi kutatás után kialakul bennem a vélemény: egyformán fontos itt minden gép, minden ember, férfi és nő egya­ránt, mert a kaput kinyitó üzemi őrtől az igazgatóig mindannyian azért vannak itt, hogy fennaka­dás nélkül haladjon egy igen sokrétű, bonyolult folyamat: a termelés. Termelési folyamat — milyen egyszerűen, megszokottan hang­zik e két szó, pedig tömérdek fáradságot, akaratot jóleső érzést és bosszúságot takar. A jelen esetben közel 700 fiatal második otthonának minden problémája benne foglaltatik. NINCSENEK CSODÁK, az eredmények a szorgalmas munka gyümölcsei v- így sűrít­hetnénk össze Forró elvtársnak a CSISZ üzemi vezetősége elnö­kének véleményét mindarról, ami új, ami jó, s ami a fiatalok új iránti igyekezetét illeti. Szorga­lom, igyekezet — nem frázis, nem elcsépelt szó, kézzel fogható valóság. E szorgalom iskolapél­dája, hogy mindkét ifjúsági mű­hely még december 19-én telje­sítette az 1958-as év összes feladatait. Ezután akaratlanul is elöbuk­e Újszerű „fúró- eke" Az utóbbi időben egyre inkább terjed az a talajmüvelési mód, amikor is a televényt 50-60 cm — sőt kivételesen 1 méter mélységig is fellazítják. Ez a módszer más agrotechnikai megoldásokkal egybekapcsolva lehetővé teszi a gabonanemüek terméshozamának jelentős nö­velését. A sanghaji Tudományos Kutatóintézet mezőgazdasági gépesítő részlegének munkatár­sai a mélyműveléshez egy, i a túró működési elvén alapuló gépet szerkesztettek. A spirál­alakban elhelyezkedő lapátsor egy hajtott, függőleges ten­gelyre van felerősítve. A lapá- tocskék közti jelentős távolság miatt a fellazított talaj nem kerül a felszínre. A gépcsoport előrehaladásának megkönnyíté­se céljából a lapátok végét meghajlították és kiélesítették. A „fúró-ekét“ a traktor jobbol­dalára felszerelt keretre erősí­tik, amelyen felemelhető és le­süllyeszthető. . Az első kísérletek szerint 50 cm mély és 35 cm széles baráz­da készítésénél az újszerű „ékévé 1“ felszerelt traktor óránként 900 méter sebességgel képes haladni. Az eke működé­séhez 10—12 lóerőteljesítmény szükséges. /Maliira f 7ciVntA kan a kérdés: s vajon mi volt ezen eredmény indító oka? A szocialista munkaverseny — hangzik a rövid felelet. Ezt bizo­nyítják a jelentések, a kimutatá­sok, a számadatok, a különféle papírok, de a legmeggyőzőbben mégis maguk az emberek, a ter­melők, az idősebbek és a fiatalok. Maga a munkaverseny régebbi keletű, de ha szóba hozzák, rög­tön Bihari elvtárs nevét halljuk említeni. Az 8 kollektívája volt az első az üzemben, aki szocia­lista módon kívánt dolgozni és élni. így fejlődött a versenynek e magasabb, igényesebb formája. Példájuk vonzotta a többieket, s ma az idősebbek mellett két ifjúsági kollektíva — Vitek és Molnár elvtárs vezetésével — szintén e gondolat valóraváltását tűzte ki célul. Vajon milyen messzire értek a megvalósítás­ban? — Erre igyekeztünk választ kapni az 524-es részlegen. Ifjúsági műhely — olvassuk az ajtó felett a feliratot s belépünk. A munka zaja fogad s egy barát­ságos barna fiatalember, Vitek elvtárs, a műhely Vezetője. A hosszú teremben három munka­szalagon dolgoznak a lányok, a jobbszélen az első, a „címért“ versenyző brigád — huszonhárom lány. simulva, lassan tolódnak előbbre a hűtőszekrények, öt lányt talá­lunk. Alacsony székeken ülnek a szekrények mögött, kezükben különféle drótok, apró szerszá­mok: szerelnek. így ismerkedünk meg az üzem legfiatalabb, s leg­kisebb kollektívájával, amely alig néhány hete hívta fel magára a közösség figyelmét. Napfényre kerülésük az új bér­rendszer megvitatásakor történt. A lányok megértették, hogy he­lyes az új bérrendszer, de nem elégedtek meg a puszta megálla­pítással. Elgondolkoztatta őket a tény, hogy üzemükben ezután a munkások 54.1 százalékának emelkedik a bére. Néhány nap múlva kialakult a kis kollektíva vállalása: „emeljük a munkater­melékenységet, ezután naponta 8 hűtőszekrénnyel többet szerelünk fel". Majd még megtoldottak: szeretnénk egy kiváló ifjúsági kollektívát alakítani és verse­nyezni a Szocialista Munkabrigád címért. Mit szól mindehhez a mester? — Ha a lányok valóban verse­nyezni akarnak, egy év múlva megszerezhetik a „címet". Én legalábbis így ismerem őket — mondja csendesen Medek, József. * Sütő elvtársnő, az 524-es ifjú­sági műhely újítója javaslatá­nak életbeléptetése 17 000 ko­rona megtakarítást jelent az üzemnek. Tanácskoznak az üzem ifjúsá­gának legjobbjai, közel száz fia­tal, választott küldöttek és ven­dégek. Az évzáró konferencia beszámolója felméri a megtett utat, értékeli az eltelt időt, s előremutat, vázolja a feladato­kat. Az eredmények megnyugta­tóak, de ván a CSISZ-munkának egy árnyékosabb része is. Erről többet kellett volna beszélni. Az utóbbi időben az értékes fém­anyagokból sok kerül a hulladék közé, megszűntek a gazdaságos­ságot ellenőrző brigádok, felelőt­lenül tartják be a biztonsági intézkedéseket, sok a baleset — íme egy mondatban egy féltucat­nyi megoldásra váró feladat. S még folytathatnánk tovább az­zal, hogy ha minden szervezett fiatal bekapcsolódott is az okta­tási évbe, akkor sem színarany az eredmény, hiszen több mint kétszáz a szervezetlenek létszá­ma. Ebből a tényből újabb feladat adódik, kibővíteni a CSISZ-tagok létszámát. Ebben a cselekedetben már az új vezetőségé a szó, job­ban mondva, tólük várjuk a tet­teket. CSETŐ JÁNOS Az üzem legkisebb és legfiatalabb kollektívája: Agnes, Jolán, Márta, és a két Vera, - sok szerencsét a versenyben lányok! e találkozunk olyan gyárt- gyszólván nap-nap után mányokkal, amelyeket elek­tromos hegesztők készítet­tek. Például átmegyünk egy hegesztett acélhídon, vasú­ton utazunk és szinte lehe­tetlen felsorolni, hogy hol mindenütt találkozunk he­gesztési munkával. Körülbe­lül 50 évvel ezelőtt a szege­cselés volt az összekötés egyetlen útja. A technika fejlődése már sokkal köny- nyebb és új módszereket hozott magával a fémhegesz­tés terén is. Ma már általában minden­ki ismeri az elektromos hegesztést, lánghegesztést, gázsajtolóhegesztést, sőt a termithegesztést is. Ezeknek a módszereknek a feltalálása segítette elő a különböző gépek és fémszerkezetek megszerkesztését. A hegesz­tési módszerek fejlődése gyors ütemben haladt előre, különösen azokban az üze­mekben, ahol hegesztési la­boratóriumok működnek. Hazánkban a bratislavai Hegesztési Kutató Intézet a legnagyobb, jelentősége túlnőtt országunk határain, mert világviszonylatban is első helyen áll. I A kutatóintézet most ünnep­li fennállásának 10-ik évfor­dulóját és ebből az alkalom­ból saját hatalmas épületé­ben (az Ul. Februárového vííazstva) kiállítás kereté­ben mutatja be eredményeit, a legújabb típusú hegesztő- készülékeket, önmüködö hegesztő berendezéseket. Amit a kiállítás is szemlél­tető módon bemutatja, a kutatóintézet nemcsak tudo­mányos kutató munkát vé­gez, hanem segítségére siet az üzemeknek az új terme­lési módszerek bevezetésé­ben, új gépek és gépalkat­részek szerkesztésében és elősegíti a közép és legfelső hegesztő-káderek kiképzé­sét. A Hegesztési Kutató Inté­zet valóságos patent azaz szabadalomgyár. Hihetetlen, hogy a hegesztés tökéletesí­tésével milyen óriási gazda­sági megtakarításokat lehet elérni, a számok egyenesen szédítőek. A kutatóintézet a 10 év alatt hatalmas üzem­mé fejlődött, még 1950-ben csak öt t^rvbevett feladatot oldott meg, az idén már 91 feladatot végzett el sikere­sen, emellett 620 olyan fel­adatot is, amelyet nem .vet­tek fel a tervben. Ilyen eredmények mellett ne cso­dálkozzunk azon, hogy a ku­tatóintézet hírneve az egész világon elter­jedt és nap mint nap messze kül­földről keresik fel a szaktudó­sok, hogy itt tanuljanak. A brüsszeli világ- kiállításon több kitüntetést nyert és a VUS 1000 jelzésű he­gesztőkészülé­kért — a képen látható — meg­kapta a kiállítás aranyérmét. Amikor Hrus­csov elvtárs 1957-ben meg­látogatta az intézetet, így nyilatkozott: „Amit itt csi­nálnak, az már a technika holnapi napját jelenti". M. M. Hatmillió kilométer Eljött az ősz és vele együtt mezőgazdáknak új gondjaik imádták. Az idei ősz szárazsé- ot hozott magával. Kiszáradtak répaföldek és a felszántott gar. Nagy a szárazság, halljük úndenfelől. De vajon várha- unk-e a cukorrépa kiásásával s a mélyszántással addig, amíg sík? A tapasztalt gazdák azt tondják, hogy nem és ássák épát,' ha kell egy répaszedő két két traktor is húz. A tapasztalt traktoristák fel­inek a gépre és nem hagyják yugton a kiszáradt földet. Ha mélyszántás nem is megy lyan zökkenés nélkül, de ők aégis szántanak. Tudatéban annak annak, hogy éppen Ilyen őrülmények között mutatja neg a traktorista a legjobban, iogy milyen szívós és mit tud. Izek aJ kitartó, szorgalmas fiúk alóban megérdemlik, hogy riegdicsérjük őket. Hiszen, ha rra gondolunk, hogy mér át- éptük az október hó küszöbét, nindnyájunkat nyugtalanság og el. A feladatok teljesítése naximálís igyekezetét kíván az mberektől és a gépektől egya­ránt, mert ellenkező esetben még talán karácsonykor is szán­tanánk. Az EFSZ és az állami gazda­ságok földjein az idén ősszel majdnem 650 000 hektár terü­leten kell elvégezni a mély­szántást. Eddig már 20 000 hek­tár területet szántottak fel. Amíg a traktorosok az egész területet felszántanák, 6 millió kilométeres utat kellene meg­tenniük. De kávés az idő. No­vember végéig kellene befutni a célba. A traktoristákat rögös, göröngyös és nem sima aszfal­tozott út várja. Időveszteséggel is számítani kell. Amint megfigyeltük, a mély­szántás körül bajok vannak, s az emberek főként a száraz­ságra hivatkoznak. Arriikor az Osztrák Magyar Monarchia idején szárazság sújtotta a földműveseket, el­hisszük, hogy kétségbeejtő volt a helyzetük. A gyenge eke, a rosszul táplált ökrök és lovak tehetetlenek voltak a föld szá­razságával szemben. De ma, amikor hernyótalpas traktorok állnak rendelkezésünkre, ama­♦ Anizsaratás kombájnnal lyek a legkeményebb talajon I elvégzik a munkát, nincs hely a kétségbeesésnek. Aki nei hiszi, menjen el az iglői állan gazdaságba és akkor saját sze mével meggyőződhet arról, hog tizenkét hemyótalpas traktor ral éjjel-nappal két műszakba szántanak. Kér, hogy nem mindenü' dolgoznak ilyen igyekezette A besztercebányai kerületbe 64 traktor tétlenkedik nap mir nap. Elmondhatjuk-e nyugoi lelkiismerettel, hogy azért ál! dogálnak, mert szárazság va és nehezen megy a szántás Szlovákiában 394 üzemképtele traktor van. Ha az őszi szár tflsig rendbehozték volna őke akkor naponta legalább háro hektárt szántottak volna fe ami hetente 8000 hektárt jeler tett volna. így futnak el kihas! nálatlanul a szántásra alkalmi napok. És eldicsekedhetünk- azzal, hogy két műszakba használjuk fel a traktorokat A GTÁ-k, EFSZ-ek és az éllar gazdaságok 2361 traktora közi csak 421 traktort használna fel a második műszakra 1 Hogyha a második műszakba nem kapcsolódik be több tral toros, akkor bizony neheze teszik meg a hatmillió kilomí teres utat. (-m­— S van-e különbség a három szalag között? — A mester igent bólint, majd előszedi a papírokat s bizonyít. Most készítették el a féléves kiértékelést, vállalásai­kat rendszeresen teljesítik. Ki­maradás, veszekedés náluk nincs, de van összetartás, kölcsönös segítségnyújtás. A „címért" az első munkaszalag kiizd, de ha valahol a másik szalagon valami rendellenesség mutatkozik, két- három lány átköltözik az első brigádból a túlsó oldalra. Aztán három-ncgy nap múlva már rendszerint érezni a csere hatá­sát. Vajon nem volna-e jó ugyan­ezt a módszert más szakaszokon is alkalmazni? * Fent az emeleten, ahol hosszú libasorban, szorosan egymáshoz — Tessék, itt a kötelezettség­vállalás, ez Itt a tervteljesítés, meg a kiértékelés. Molnár elvtárs a mester szétrakja a papírokat az asztalon. Olvasgatom a féléves kiértéke­lést: az 513-as ifjúsági műhely dolaozói — mind leányok, — az elmúlt öt hónap alatt egy száza­lékkal növelték a munka terme­lékenységét és megtakarítottak 1240 koronát. Átfutom a sorokat, s tekinte­tem megakad az utolsó monda­ton: szeretnénk még ebben az évben megszerezni a Szocialista Munkabrigád címet. Nagy itt az akarat, érezni, hogy világosan látják a verseny célját és értelmét — ez a gon­dolat kísér végig a földszinten egészen az üzem kapujáig. * tok be a krónikába a dunaszer- dahelyi járásban lévő Mád község lakosai. Falujukban el­sőként arattak ánizst kombájn­nal. Az ántzs termelése Itt nem újdonság. Bartalos Géza már régóta termelte a növényt és a szövetkezet megalakulása után a közös tervében is helyet kapott. Az idén 1.5 hektáron termeltek ánizst, termesztése igen kifizetődik. A lucernához hasonlóan 3-4 évet kibír egy helyen és egy hektár 6-7 má­zsa magot ad. Ha tudjuk, hogy a mag mázsája 900 korona, könnyen megérthetjük, hogy az ánizs magját. így hát ncmls az finlzs, hanem kombájnnal történő aratása volt az Igazi nagy esemény Mádon. Mégpedig azért, mert a kombájn fél nap alatt annyit levágott, mint 20 kaszás 3 — 4 nap alatt. íme, ezt nevezzük lelemé­nyességnek. Mert a szövetkezet vezetői először kipróbálták a kombájnt a lucarna csépiéinél, s mikor meggyőződtek előnyé­ről, elhatározták, hogy az ánizst ezzel aratják le, S a kombájn megbarátkozott az ánizsillattal és Jő munkát végzett. ÉSZAK HELYETT DÉLRE A Szovjetunióban hozzáláttak ahhoz, hogy az Északi Jeges­tengerbe siető és gazdaságilag alig felhasználható Pecsora és Vicsegda folyók vizét a Volgába vezessék. Ezáltal majd évenként kb. 40 milliárd köbméterrel nö­vekszik a folyam vízmennyisé­ge. Ennek következtében a Volga-Káma vlzierőmü az eddi­ginél évente 11 milliárd kilo­wattórával több elektromos energiát termel. (Wirtschaftliche Nachrichten) Százmillió téglát Az ifjúság soraiban egyre jobban terjed a „Százmillió téglát a köztársaságnak“ moz­galom. E mozgalomnak hatalmas népgazda­sági jelentősége van. Már eddig 12 és fél millió téglát juttatott az ifjúság társadalmi munka árán a lakásépítkezésekhez. A moz­galom élén jelenleg a bratislavai kerület halad. E kerület ifjúsága szeptemberben 3 millió téglát adott a különböző építkezé­seknek, Ezzel kötelezettségvállalásukat mér 90 százalékban teljesítették. A többi kerü­let eddig közel 40 százalékra teljesítette vállalását. Az elmúlt héten délutánonként műszak után 15-20 tagú csoport, fiúk és lányok ke­rékpároztak az érsekújvári Elektrosvitből a téglagyárba brigádmunkára. Segítettek a nyers tégla átrakásánál, ezáltal helyet készítettek az új téglának, meggyorsították « termelést. Az Elektrosvit fiataljai egy hét alatt 30 000 téglát raktak át, s ezzel is hozzájárultak az építkezés meggyorsításához.

Next

/
Thumbnails
Contents