Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-14 / 28. szám

Rétsági világ

Nagy falvak határainak perifériája a csallóközi rétség, a kedves tanyavilág. Gúta, Bogya, Ekecs, Apácaszakállas, Dióspa- tony, Nagyabony távoleső házikói ezek. Néhány száz méterre egymástól vannak a házak, cserepesek és nádfödelesek, de mind megannyi sudár jegenyével körülültetve. A házakat csak földút köti össze, úgyszintén a falvakba is földút vezet. Látni egyik tanyáról sem lehet mást, mint a sík rónaságot, távolban elenyésző füzeseket, hullámzó búzatengert és szélben fütyülő kukoricaültetvényt. Érdekes világ ez a rétség. Vajon hogyan szakadtak ide az emberek?

Nagy gazdasági udvarral körülvett régi parasztházba kopogtatok. A fiatalok nincsenek idehaza, csak Fehér néni, Fehér Gábor felesége fogad. Ő bizony ötven éve itt él, boldog fiatalasszony kora óta, akkor jött ide férjhez. Szép napok voltak, emlékezik rá. Hiába, a nagy szerelemre mindig emlékezik az ember. A házukat azelőtt építették, akkor volt új, amikor ő idekerült. Mert úgy volt, beszélte, hogy kirajzottak ide az emberek, mint a méhek. Török- dulás elől menekülve épültek az első tanyahelyek, az akkor még védelmet nyújtó vadvíz országban. Mert mocsárvilág volt itt. Később pedig meguntak kocsin járni a határ távoleső szegleteibe, szántani, vetni, kukoricát kapálni. Például Gúta tipbb, mint tizenöt kilométerre van ide. Naponta oda-vissza megtenni az utat, jó harminc kilométer. Ki ember fia bírta volna naponta ezt a határjárást. Ügy döntöttek, hogy csere vagy adás-vétel útján csoportosították nagyjából a földeket és házat építettek a távoleső helyekre. Ma pedig EFSZ-eket szerveznek, igazi miniatűr szövetkezeteket, mert a közösben mégis csak jobb, mint egyedül kínlódni.

Valami háromszáz méterrel odább kukoricatáblán dolgoztak a szorgalmas EFSZ-tagok. Minden tagnak kiosztották a reá eső részt, ezért a tábla minden részén dolgoztak. Véletlenül Kondé Lászlóval és feleségével hozott össze a jó szerencse. Házuk is itt van, úgy százötven méternyire. Szívesen beszélgetnek a fiatalok életéről. Megkérdezem, hogy érzik magukat a fiatalok a rétsági világban.

Bizony nem nagyon szeretik a békakuruttyolást vagy a gólya kerepelését hallgatni. Már ők is és minden fiatal házat épített valamelyik faluban. Nekik is szép házuk van Gútán. Előbb- utőbb oda hurcolkodnak, de hogy mikor, egyelőre nem tudják. Ma már biciklivel, motor- kerékpárral, vagy traktorral nem vesz igénybe időfecsérlést, ha kijárnak dolgozni a faluból. De azért a szórakozásuk is megvan a maguk módja szerint. Télen összejárnak eltanyázni, beszélgetni, tollat fosztani. A fiatalok pedig minden vasárnap bejárnak a falvakba, ott szórakoznak a táncmulatságokon. Szép itt az élet, beszélték mindketten, csak télen kellemetlen, mert az iskolásoknak messzire kell járni, bár nemzeti iskolát már építettek a rétségben is. De sokféle szempontból is jobb a faluban lakni.

rá, barangolásom közben. A má- dé-rétségi EFSZ baromfiját neveli. Nem egész tizennyolc éves. Egy kocsit is láttam az udvaron, baromfieleséget tartalmazó zsákokkal megrakva, a kocsi elé két tüzes ló befogva, ö hajtja a lovakat, nagyon ért ehhez is. A néhány kilométerre levő raktárból hordja ide a kocsival a 1 takarmányt. Természetesen a baromfit is ő gondozza. Mindannyi gyönyörű állat és egészséges. Ó pedig úgy érzi magát, mint a madár a szabad erdőben. A legújabb divat szerint öltözködik, sok könyvet olvas és nemcsak a lóhajtáshoz, hanem a baromfitelep gépi felszereléséhez is ért. Sokat változott a világ a rétségben is. A haladás ide is betette lábát. A röghöz tapadt, sárbavesző népet vasmarkával átformálta, életet kedvelő, vidám fiatalokat edzett. Ez is oka, hogy szeretik a CSISZ-t. Az alapszervezet hatása meglátszik a termelésben is. Semmivel sem marad el a szervezeti élet a falvak vagy városok mögött. De nem maradnak el semmiben sem ezek a fiatalok, mert még sportolnak is. Kirándulni is járnak, távoleső városokat ismernek. De a szabad természetet jobban szeretik mindennél, még akkor is, ha házat építenek a húsz kilométerre eső falvakban, hogy majd valamikor, maguk sem tudják melyik esztendőben, oda költözzenek.

BAGOTA ISTVÁN

A VIT tiszteletére

Fiataljaink országszerte készülnek a VIT megünneplésére. Tagsági gyűléseken is sokat foglalkoznak a találkozóval, vitatkoznak jelentőségéről, céljáról. A nagyabo- nvi alapszervezetben is az egyik legutóbbi tagsági gyűlésen komoly vitát rendeztek a VIT-el kapcsolatban. Kovács Lőtt), az alapszervezet kultúr- felelőse ismertette a tagokkal a VIT célkitűzéseit. A beszámoló után sok hozzászólás volt, élénk vita fejlődött ki.

Az elméletet azonban összekötik a gyakorlattal. Nem tartották helyesnek, hogy csak vitatkozzanak a VIT-ről, hanem a találkozó tiszteletére az EFSZ-ben is segítettek egyes mezőgazdasági munkák elvégzésében. Körülbelül 600 órára tehető a fiatalok által ledolgozott idő. Nemcsak a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok vettek részt e munkákban. Főként az iparban dolgozó, de naponként hazajáró fiatalok munkájuk után és szombat délután szintén részt vettek az EFSZ

megsegítésében. Ez bizony arra vall, hogy a nagyabonyi fiataloknak szívügye a szövetkezet további fejlesztése és példájukat sokan követik.

A nánal állami gazdaságban dolgozó fiatalok is lázasa.i készülődnek a VIT napjaira — írja Várnai Tibor, a CSISZ nyit- rai kerületi titkárságának dolgozója. A fesztivál tiszteletére több száz brigádórát dolgoztak. A munkájuk után járó tiszta jövedelmet, több mint 7000 koronát a Szolidaritás Alapra fordítottak. Ez bizony szép teljesítmény, komoly eredmény. Csakhogy az állami gazdaságban dolgozó fiatalok ezzel még nem mondották ki ' az utolsó szót. Az üzemi szervezet vezetősége a tagsággal egyetértésben úgy határozott, hogy még ezer koronával járulnak a Szolidaritás Alaphoz, így minden lehetőséget kihasználnak az alapra fordított összeg növelésére. Lelkesen dolgoznak, odaadó munkát végeznek, hogy az újabb vállalásokat is mihamarabb teljesíthessék.

n

o

n

<>

n

<>

n

*>

n

n

n

o

n

<►

n

♦

n

<>

<>

o

o

n

♦

o

<>

o

<>

n

<►

o

<>

Híres fürdő, csendes fürdő

A tanyavilág fiataljai a nagyKondé László és felesége szívesen bőszéinek a rétsági világról. A kutya azonban egyet se vakkant, inkább nyulat les, szimatol.

Kezdeményezés Nagycétényben

*uJeiansíce Teplice a h'res vés Bicskéről, Sáró Erzsi eláru- A fürdő híre egyre nagyobb. .. -- . ,ur5ő. szerényen ^z6dl.k,.me9 ? sítónő pedig Szlovákia egyik Valaha nagyobbrészt csak reu- szegi állami gazdaság üzemi festői szépségű Fátra ólén. A legkeletibb csücskéből, Dereg- mát és isiászt kezeltek itt, de CSISZ-szervezetéhez tartoznak, csend fürdőjének is nevezik. nyéböi jött ide a fürdőbe. most egyre több pácienst lát- Lehetetlen, hogy minden tagsa- Nemhiába de hívta össze Wes- A két pompás épület lakói ma tam, amint hatalmas ásványvi- gi gyűlésen részt vegyenek de selényi a társait, hogy itt ké- munkások, szövetkezeti tagok zes üvegeket vittek fel szobádért, ha az idő és a munkájuk szítsák elő a nagy osszeesku- Vagy szeiiemi dolgozók. Beszél- jukba. Vesebajosok voltak, akik- engedi, a távolabbi hazakból is vést a feudális zsarnokság el- getés közben egyöntetű volt a nek gyógyítása terén Teplic szépen kiöltözött fiúk, lányok len. Itt senki sem figyelte okét, vélemény. A víz kitűnő, a sze- egyre nagyobb eredményt ér vesznek részt a tagsági gyülé- nyugodtan tanácskozhattak. Az mélyzet figyelmes, úgyhogy el. Akik a szögletes kupolájú sen, ott foglalkoznak saját sem volt véletlen, hogy Gyón- példát vehetne róla sok más kék tükörben fürdenek, azoicA CSISZ nagycétényi alapszervezete nemrég tartotta tag- 1 "'áági gyűlését. A gyűlésen sok fiatal jött össze. Főleg a kulturális tevékenység további javításáról, tánccsoport, énekkar és színjátszókor megszervezéséről volt szó. Az összegyűlt tagok azt is elhatározták, hogy az aratás végére nagyszabású, esztrádműsoros estet szervez- ■ nek a falu dolgozóinak szórakoztatására.

Az elmondottak is arról tanúskodnak, hogy a nagycétényi alapszervezet komoly munkára képes és a fiatalok sok mindent elérhetnek. Presinszky Lajos, az

alapszervezet elnöke a legfőbb kezdeményező és példásan mutatja az utat a fiataloknak. Mióta ő az elnök, azóta lényegesen változott a helyzet a nagycétényi fiatalok körében is. Azelőtt az alapszervezet munkája nagyjából csak a néhanapján megrendezett táncmulatságokra korlátozódott. Ezzel bizony nem elégedtek meg sem a fiatalok, sem a község vezetői. Most már azonban változtattak a helyzeten, főleg a legutóbbi tagsági gyűlésen.

MÉSZÁROS JÖZSEF,

Nagycétény.

problémáikkal. Bratislavában gyössy is ide vonult vissza, sem öltözködnek jobban, mint hogy megírja a Murányi Vé- ezek a rétségi lányok. Meg kell nuszt. Azóta már korszerű für- azt is jegyezni, hogy sokat ol- dőhellyé vált, melyet mindenki vasnak, újságokat járatnak, te- megkedvel, aki csak egyszer lépés rádiót hallgatnak. Téli járt ott. A csend és nyugalom napokon sok esetben egyedüli azonban megmaradt. Dehát épszórakozásuk az olvasás. Az ol- pen a csend gyógyít. Állomásá- vasással nemcsak az időt csap- nál a gyorsvonat is megáll. A ják agyon, hanem egyre köze- takaros állomásról kedves fasor lebb kerülnek a műveltség bér- vezet a fürdőhöz, ahol két nagy kének közepéhez is. Különben egybeépült gyógyház várja a az EFSZ-ben vagy a legköze- betegeket. Egyszer s minden- lebb eső állami gazdaságokban korra eltűntek a fürdőből a dolgoznak. Szívós, kitartó mun- dorbézoló urak, félfeudális grókások, természetszprető, munkakedvelő fiatalok.

Varga Ellával egy baromfine velő telepen találkoztam. Fűzlifok, dolgozók váltották fel őket. Az egyik lakótársam Liberec- ből volt, munkás. Hugyec Zoltán lakatossal is itt találkozgetben elrejtve terül el a tyúk- tam a komáromi hajógyárból telep, csak véletlenül akadtam került ide. Bélák Ignác foldmünak nem kell elhagyniuk a főa épületet sem. közvetlen folyosó

vezet a fürdőbe, úgyhogy a páciens a fürdő és takaróban fekmagát az ágyba, anélkül, hogy

fok meleg. Jól érezni mind buzognak fel a fenék csempéjének

és újabb áramai. Egy lépésnyire van az épülettől a vörös tüdőmedence van. A Fátra gyógydíszfenyőkön pihen meg a beteg szeme. Hosszú fasor vezet a fürdő végébe, s az árnyas sé- A kék fürdő tányokon kedves, romantikus

fürdő személyzete is. A csend padok. Víg kiáltozást hallani, fürdője ma már nem unalmas itt van Teplic pompás termálfészek, mert kultúrhelyiségé- strandja, melyet oly sokan kében nemcsak Jánoska elvtárs resnek fel széles e vidéken, kisbőgője és a banda szórakoz- Azonkívül Teplic ma járási tatott, de gyakran járt ide a székhely és egy jelentős geoló- Faluszínház együttese, gyakori giai munkaközösség központja volt a filmbemutatás és az itte- is. Kávéháza is van, a Vysehrad. ni pedagógiai iskola kitűnő Az üzletek egész utcasora veXIII. Mindenki a maga háza előtt

Jó a homok, ha hőven kap esőt. Belgium északnyugati területeinek nagy része homokos síkság. Tengeri hordalék, a tengertől elhódított terület. Tudósok szerint a tenger szintje Anglia partjain és a La Manche csatorna környékén folyton emelkedik. Ugyanakkor érdekes, hogy Belgium partjainál egyre nagyobb területeket hódítanak az örök víz birodalmától.

Ez a vidék igen érdekes egy szárazföldi ország lakója számára. Az utazó meglepetten látja, hogy a végtelen búzamezők, a cukorrépa földek közt hajók úsznak. Távolról olyanok, mintha a

búzában úsznának, pedig csupán a földeket szabályosan átszelő keskeny, de igen mély csatornák vizén ringanak. Az utak mentén csonkaszárnyú szélmalmok lomhán, lustán ácsorognak a mozdulatlan levegőben. De az időjárás igen csalfa jószág, elegendő, hogy a tenger felől egyetlen apró felhő rongyfoszlánya a szárazföld fölé ússzon, rögtön az ember nyakába zúdul a bő zápor. A bő csapadék miatt Belgium földjei igen gazdag termést hoznak minden évben, bőséges legelőt nyújtanak a jószágnak, és így az ország állattenyésztése magas fokon áll.

Nagybirtokos uradalom

Belgiumban mintegy 320 000 munkájukat. A hivatalos statisz- család foglalkozik földművelés- elismeri, hogy a parasztsei. A földművelők nagy tömege Ságnak ez a része él a legrosz- néhány hektáros kisparaszt. szabbul. A cukorgyárak monopóEzeknek az élete nem‘a legró- Huma alacsony áron veszi át a zsásabb habár az orszáqban az cukorrépát, ezt az igen fontos esztrádmusorral szórakoztatott, zet a pedagógiai iskoláig

élelmiszer inén értékes árú A mezőgazdasági .terméket, amely Csak előadást szerettünk volna Bizony, ha valaki csak úgy

kenyérgabona több mint ötven oly sok munkát és gondot okoz többet hallani. Valamit a fürdő egy ötven éves Rip van Winky az embereknek. Ebből következik történetéről, a tájról, a szom-' le-i álomból ébredne fel, igaaz az érdekes jelenség is, hogy szédos harmaneci cseppkőbar- zán elcsodálkoznék, mit csinált

_ Belgiumban a kommunista párt lángról és a betegségekről, me- Teplicéből a mi rendszerünk.

» tagjainak jelentős tömege ezek- lyeket a fürdő vize gyógyít. Az Isten háta mögötti kis für'böl a szegény parasztokból tevő- igen, Wesselényi itt szőtte a dőből korszerű gyógyhely lett.

dik össze. A textiliparban dolgo- kőházban az egykori összeeskü- mely télen-nyáron egyfolytában

' z6 munkások mellett övéké a vés szálait - mondotta Geist üzemben van és a dolgozók ezlegalacsonyabb évi jövedelem, főorvos, aki már évek óta szak- reinek adja vissza a legdrágább

™ "y iiMűhii Állandó harcban állanak a kü- szerűen irányítja a gyógykeze- kincset, az egészséget.

^ lönbözö kereskedelmi szervező- lést. MÄRTONVÖLGYI LÁSZLÓ

ff 1-ÄH te^ ®s cuk°rgyárak képviseletei- 111,1111,llllll,lt,11,111111)11,,1111111111

f

H fii fi -fel- ” ~ '*

ff* GDD Természetesen egészen más a minden mozzanatán. Vasárnap vállalkozóknak, akik a közvetítő 8 iTll- helyzet a nagybirtokokon. A délután az emberek ha kiülnek szerepét töltik be a piac és a me( nagybirtokosok, mivel a mező- székekre a ház elé, mindenki a zőgazdaság között. A belga pall|ipff gazdasági termékek jelentős ré- saját kapuja előtt ül. Még csak rasztok évi jövedelmének majd. Ufff» 5zyt szóültják a piacra, elő- át sem szólnak egymáshoz, úgy nem a felét ezek a vállalkozók

nyös feltételeket tudnak maguk ülnek egymás mellett mint az vágják zsebre, számára biztosítani, a különböző idegenek, szótlanul, némán. Igen Mindenki külön, ez azt jelenti, kereskedelmi és felvásárló szer- magánakvaló embereknek tűn- hogy mindenki gyenge. Ha a bel- veknél. nek. ga parasztság id akar törni jeNyugaton igen sokat dicseked- A paraszti összefogásnak ez a lenlegi életviszonypiból, akkor itt százalékát, a hús és a tejtermé- nek azzal, hogy a mezőgazdaság hiánya, szétforgácsoltsága igen elsősorban az összefogás segít,

kék több mint hatvan százalékát gépesítése megoldható a kispa- előnyös azoknak a kapitalista SZŐKE JÖZSEF

külföldről hozzák be. Ugyanakkor raszti gazdálkodás keretei között _ __________________

zöldségből külföldre is szállttá- is. A valóság azonban mást mu- nak. A mezőgazdaság előnyös tat. A kisparaszti gazdaságok gé- helyzetéből következtetve azem- pesítése a lóvontatta munkagé- bér azt hinné, hogy a földműve- pék határáig terjed. Van kaszálásáén dolgozó emberek, a föld- lógép, de nincsenek arató-csép- ből élő kisparasztok életszínt je lőgépek, kombájnok, traktorok és igen magas. A valóság azonban egyéb munkagépek. A pár hek- mást mutat. A piacon hiába ma- táros paraszt számára nem kifi- gasak viszonylag az élelmiszerek zetődő a traktor, vagy egyéb na- árai, a paraszt ebből nem sokat gyobb teljesítményű mezőgazdalát. A jövedelem, a haszon je- sági gép megvásárlása, lentős részét a kereskedelmi A földek általában tagosítva szervek fölözik le. vannak. Ez azt jelenti, hogy a

Belgium mezőgazdaságának parasztok földterülete külön kis jelentős részét a cukorrépa tér- birtokok jellegét öltötték. Ez az melés jelenti. Egyes vidékeken a elkülönödés, egymástól való el- parasztok jóformán teljesen erre zárkózás megmutatkozik a belga a termelési ágra korlátozzák parasztok életének jóformán

Béreskunyhó

Kisparaszti ház