Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-07-14 / 28. szám

T apzártakor a külügyminisz- téri értekezlet újrakezdé­se előtt a nemzetközi közvéle­mény figyelme ismét Genf felé fordult. Különösen az angol sajtóban hallatszottak olyan hangok, hogy a második sza­kasz meghozza majd a konfe­rencia sikeres befejezését. A Manchester Guardian kifejezte azt a reményét, hogy a tárgya lásokon részleteiben is gozzák majd a berlini ményt. Az angol lap javasolja, hogy a nyugati hatalmak pró­bálják az eddigitől eltérő szem­szögből tanulmányozni Gromiko szovjet külügyminiszter új ja­vaslatait, és fogadják el azokat. A megegyezés fő akadályát - a nyugati sajtó véleménye szerint is — mindeddig a nyu­gatnémet álláspont, az ade- naueri politika képezte. Ez a kidől- politika komoly támogatást ka- egyez- pott a francia kormánytól. Pe­sem néznek bizalommal Nyu- gat-Németország felé. A francia közvéleménykutató szolgálat legutóbb körkérdést intézett Párizsban a lakosság különböző rétegeiből kiszemelt emberek­hez, hogy megállapítsa: „ho­gyan vélekednek a franciák Né­metországról“. A megkérdezet­tek 70 százaléka szerint Né­metország továbbra is „veszé­lyes maradt", hiszen „Német­ország uralomvágya katasztró­fát idézhet elő". A német kérdés megoldása tehát élénken foglalkoztatja a franciákat, miközben a De Gaulle-kormány az elmúlt két világháború tapasztalatai elle­nére Bourbonok módjára visel­kedik, „akik nem tanultak sem­dig Franciaországból továbbra''mit és nem felejtettek semmit." VAN ELÉG NÁLUNK... Izraeli fegyverek - nyugatnémet militaristáknak A z ember néha elámul, hogy meddig tudnak ^ elmenni aggálytalanságban az imperia­lista politika szekértolói, ha a fő dologról: a fegyverkezési üzletről van szó. Ilyen elámu- lásra nyújt alkalmat az izraeli kormány leg­újabb merész vállalkozása, hogy fegyvereket szállít a nyugatnémet militaristáknak. Az ügyet a Spiegel című nyugatnémet folyó­irat pattantotta ki, s a cikk élénk feltűnést keltett az egész világon, Izraelben pedig heves parlamenti vihart kavart. A vihar ugyan heves volt, de csak az Izraeli Kommunista Párt lépett nyíltan a porondra a megdöbbentően cinikus vállalkozás éllen, követelve a Ben Gurion- kormány távozását. A polgári pártok képviselői közül is többen háborogtak. Izrael lakossága, amikor a hírt megtudta, oly felháborodással fordult a kormány ellen, hogy a kormány négy tagja, engedve a nép nyomá­sának, beadta lemondását. A négy miniszter távozása nyílt kormányválságot okozott és Ben Gurionnak sem maradt más hátra, mint benyúj­tani lemondását. A köztársasági elnök a lemon­dást elfogadta, de úgy látszik ismét Ben Guriont bízza meg kormányalakítással. Már az is kinos feltűnést keltett a jó érzésű emberek között a világ minden táján, amikor — mintegy másfél évvel ezelőtt — kiderült, hogy Izrael Nyügat-Németországban készül fegyvereket vásárolni, sőt felmerült egy kato­nai szövetség gondolata is Izrael és a Német Szövetségi Köztársaság között. Nem tudni, hogy akkor honnan indult ki a kezdeményezés, de tény az, hogy Ben Gurion elküldte Bonnba egyik legbizalmasabb emberét, dr. Josephstalt, aki már ebben az időben igen széleskörű fegy­verüzlet lebonyolításáról tárgyalt, a többi közt magával Adenauer kancellárral. Az Is jellemző részlete a dolognak, hogy e kínos kapcsolatok leleplezése után nem az izraeli, hanem a nyu­gatnémet kormány adott ki cáfolatot. Pedig Bonn részéről talán még inkább meg lehetne magyarázni a izraeli oldalról. Elvégre a bonni kormánynak, amely igyekszik „bizonyítványát" magyarázni, éppen a porhintés miatt érdeke, hogy a hitleri antiszemitizmustöl ilyen hatásos formában kü­lönítse el magát — miközben más téren foly­tatja azt. Annál szomorúbb a dolog az izraeli kormány szempontjából. Mert azt még talán meg lehetett magyarázni, bármennyire erkölcs­telen és politikailag sem éppen ésszerű alapon állott ez az üzlet, hogy az úgynevezett „arab veszély“ miatt Izraelnek szüksége van fegyve­rekre, akárhonnan szerzi is be azokat. De hogyan hangzik az a magyarázat, amivel Ben Gurion most ismét előállott, hogy Izrael „fe­nyegetett helyzete“ miatt kénytelen fegyvere­ket szállítani Nyugat-Németországnak? Aí em lehet csodálkozni azon, hogyha az izraeli kormány magatartása jogos és érthető bizalmatlanságot kelt a Közép-Kelet arab országaiban. Az izraeli kormány nemhogy igyekeznék elsimítani az ellentéteket, hanem az imperialista érdekek szolgálatában élezi a helyzetet a Közép-Keleten. Ez aligha vezet­het jóra. Nem szólva az ilyen politika erkölcs­telenségéről, mely tízegynéhány évvel a hitle- rizmus bukása után odajuttatja Izraelt, hogy saját agresszív elképzeléseit éppen a német militarizmus érdekeivel igyekszik összekap­csolni. Az elmúlt napokban hazánkban indiai parlamenti küldöttség tartózkodott. A parlament tagjai meglátogattak néhány üzemet és egységes földművesszövetkezetet. Képünkön az indiai kép­viselők a CKD Stalingrad üzem munkásnőivel beszélgetnek. Keralában a földreformért Ezerkilencszáznegyvenkl- lencben egy amszterdami bíróság halálra ítélte Willem Pollák holland származású SS-tömeggyilkost. Az ítéle­tet később életfogytiglani börtönbüntetésre változtat­ták. 1952 decemberében Pol­lák több más rabbal együtt kitört a börtönből és Nyu- gat-Németországba mene­kült. Itt politikai menedék­jogot kért és — kapott! Hollandia kikérte számos antifasiszta ellenállónak ezt az elvetemült gyilkosát, a cellel nyugatnémet bíróság azonban megtagadta a hol­land kérést. Kerala állam (az Indiai Köz- 1 társaság része) törvényhozó 1 gyűlése elfogadta a kommunis- i ták földreform-törvényjavasla­tát. Eszerint < a kormány földet ad a nincs- ( télén és a kisparcellán gaz- 1 dálkodó parasztoknak és a földbirtokosoknak a.kisa- 1 játított föld forgalmi értékének felét kártérítésképpen kifizeti. Mint ismeretes, Keralában kommunista vezetés alatt álló 1 kormány van. Az ellenzéki pár- t tok igyekeznek meghiúsítani a 1 földreformot: először tiltakoz­tak ellene, majd módosítását 1 követelték. i Ezen túlmenően azonban az j ellenzék — a Nemzeti Kong- < resszus Párt, a Pradzsa Szocia- 1 lista Párt és a Muzulmán Liga 1 — kampányt kezdett a kommu- 1 nista párt vezette kormány el- 1 len. Célja annak megbuktatása. E pártok gyűléseket és felvo­nulásokat szerveznek. India lakossága azonban az egész köztársaság területén se­gítségére siet Kerala állam kor­mányának. Országszerte „kera- lai hetet" rendeztek, s ez alka­lommal nagygyűléseken foglaltak ál­lást a keralai ellenzék mes­terkedéseivel szemben. Kalkuttában több mint kétszáz­ezren vettek részt a nagygyű­lésen. India Kommunista Pártjának sralai bizottsága egyébként dhívta az ellenzéket, hogy tár­olásokkal vessenek véget az lentéteknek. A földreform Srdése különben sincs lezárva, lert a törvényt az indiai köz- irsasági elnöknek jóvá kell sgynia. Csodálkozunk a kérés meg­tagadásán. Hiszen, ha vala­miből, náci tömeggyilkosok­ból az NSZK igazán nem szorul behozatalra. ÜJ BÖRTÖN A Pravda a Dad című Irá­ni lapra hivatkozva közli Teheránban 93 millió rial költséggel új börtön épül. A lap részletesen beszámol s teheráni diákszervezet fel­oszlatásáról, a vezetők le­tartóztatásáról, a tisztikar­ban történt bebörtönzések­ről, a parlagföldeket elfogla­ló parasztok könyörtelen üldöztetéséről és a rendőri önkény más kiszivárgott megnyilvánulásairól. Egy amerikai kórház kórtünetei G. Green amerikai újságírónő házba. — ápolónőként belépett a Kelet- portot írt New Yorkban levő fordami kór­Az U| Hiúság Ragu Hyúrl versenye 4. An Son Chi és még 30 000-en Tapasztalatairól ri a New York Postba. Ebből közöljük az alábbi rész- letekét! A kórházban töltött két hó­nap a levertség, a borzalom és a teljes kimerültség időszaka volt. Láttam a kórházban feltű­nően szótlan és engedelmes gyermekeket. Láttam szülő asz- szonyokat, akik naphosszat szennyes lepedőn feküdtek. Láttam beteget, akinél a tüdő­bajt későn állapították meg és aki hónapokig feküdt átvilágí­tás nélkül. Láttam orvosokat, akik nem tudnak angolul és ápolónőket, akik nem teljesítik kötelességüket. Tudom, nehéz elhinni — mondotta nekem az egyik felügyelő —, de az is elő­fordulhat, hogy a beteg akár éhenhal a kórházi ágyon. Az ápolónők, ha összevesznek fe­lettesükkel, férjükkel, vagy akár főbérlőjükkel, a betegeken töltik ki bosszújukat. Gyakran két-három napon át nincs gyógyszer. Mielőtt ide kerültem volna, a „kórház" szó fehér falakkal, va­kító ágyneművel, ragyogóan csillogó műszerekkel társult a képzeletemben. Itt szennyet ta­láltam, törött ablakokat, meg­mozdíthatatlan ablakredőnyö­ket, ragadó kilincseket. A nő­gyógyászat!, rendelő szekrényé­ről hihetetlenül vastag piszok­réteget szedtem le. Látszott, hogy hónapokon át semmihez nem értek törlőronggyal. A re­pedezett falakból kilátszanak a ^“épített csövek. A nemtörő- v,nség, a felelőtlenség hihe- Hlen méreteket ölt. Egy hal- okló asszonyt kellett egyszer tszállítani az oxigénkamrába, ogy megkönnyítsük élete utol- 5 perceit. Több mint negyed- ra telt el azóta, hogy az orvos iadta az utasítást, de senki em tett semmit. Amikor szól­am erről, a főnővér azt vála- zolta, hogy várjunk egy ki- sit. A gyermekosztályon sem jobb helyzet. Mikor a négyéves laggy sírva azt kiáltotta, hol z édesanyám? A nővér ezt a álaszt adta neki: ha nem hall­atsz el, kidoblak. A kétéves inda Romirezt megsavanyodott ej jel etették. A New York Post befejezésül ámutat, hogy a rettenetes ál- ipotok nemcsak a fordami kór- ázra vonatkoznak. ,111«; r Ilim! rossszul yakran előfordul, hogy az ember már nehe­zen emlékezik vissza a hat évvel ezelőtt tör­tént dolgokra. Azaz fejeztem ki magam, rendszerint sokáig bennünk él­nek az elmúlt idők emlékei, megmaradnak az emlékezések, kissé elhalványodnak, de idővel újra mintha szárnyra kelnének és külön-külön abban verse­nyeznének, hogy melyik emlék marad meg leghosszabb ideig frissen és üdén, tudatunk fel­színén. És amikor megrohannak az emlékek, sokszor nehéz meg­találni az összefüggés szálát, nehéz elmondani, hogy az ese­mény, amelyre visszagondolunk hol is történt? Valóban... A bukaresti ifjú­sági találkozó kezdetén. Most már világosan visszaemlékezem. Forró nyári nap volt, szinte ol­vadt az utcák aszfaltja. Román sportrepülők merész íveket raj­zoltak le az égen. A román fő­város nagy sportstadiónja előtt egy kis emelvény állt, felette pedig a fesztivál felnagyított jelvényét láthattuk. Az emelvény előtti gyepen a fesztiválra összejött 30 000 ven­dég közül néhányszáz fiatal ide telepedett le. Felhangzott a dobok és más ismeretlen hangszerek pergése. Az emelvényen megjelent An Son Chi koreai táncosnő. Már jól ismertük, Ohang-Jongból származik és két évvel ezelőtt, azaz 1951-ben Egy koreai anya tánca című műsorszámmal lé­pett fel. Gyermekét bombázás közepette vesztette el. A mé- lyensújtott anya azonban nem vesztette el lelki egyensúlyát, a hadsereghez ment, hogy népe győzelmét elősegítse. A harmatos reggelek orszá­gában ma már nem tombol há­ború. A földműves visszatért az ősi röghöz, az anyák békés álomba ringatják gyermekeiket. A szabad ég alatt szerelmesek andalognak és bomba helyett csillagok hullanak. Koreában béke uralkodik és így most An Son Chi új táncot mutat be a fesztiváli küldöttek­nek. ■min gyszerű mozdulatokkal kifejezésre juttatja, amint egy koreai fiatal lány vi­rágos mezőn járkál, majd letelepszik a virágok kö­zé és kék keszkenője megérinti [mm Nem. Fehér galambot hímzett az égszínü selyemkeszkenőre és áhitatosan az ajkához emelte. Tekintetével végigjárta a látó­kört, mintha át akarná ölelni az egész világot. Magasba emel­te a keszkenőt, mintha csak azt súgná a békegalambnak: repülj galamb, repülj Algériába, Viet­namba és Maláj-országba, on­nan pedig repülj Indonéziába. Mert ott még dübörögnek az ágyuk, pattognak a gépfegyve­rek és emberi holttesteken ke­resztül előre nyomulnak a tan­kok. Siess galambocskám, siess. a leány hímezte. Vajon mit varrt ki színes selyemszálak­kal, tarka égő színű virágokat? Es An Son Chi mélyen átér- zett tánca ezzel végétért. Szétszéledtek a fesztivál! vendégek, egyesek letelepedtek a termekben, vagy leültek a parkokban. Sok a néznivaló mindenfelé, egymást váltogat­ják a szebbnél-szebb színes változatos kultúrműsorok. Énekesek, táncosok jönnek, Ott Cenek Duda rendező feszti­válfilmet forgat, amott meg Mi- loá Nesvadba, a filmfelvevő ké­szülék előtt játssza szerepét. Valamivel följebb pedig egy ausztráliai csoport mutatja be művészetét. Az emelvény előtt, ahol An Son Chi éppen befejezte táncát, mégegyszer felzúg a taps, már vagy tizedszer hívják a táncos­nőt és az hálásan köszöni meg az ünnepeltetést. Az öltözőben egy belga fiú várja és társai nevében kézszorítással fejezi ki köszönetét a nyújtott táncmű­vészetért. És arra kéri a tán­cosnőt, hogy tolmácsolja Koreá­ban: mennyire örülnek a belga fiatalok a koreaiak győzelmé­nek, Az emberek Belgiumban is békét akarnak, csak még eddig sajnos keveset tesznek a béke érdekében — mondja búcsúzó­ul a fiatal belga. An Son Chi erre ezt felelte: tolmácsolja maguknál Belgium­ban, hogy a béke tulajdonkép­pen a világ igazi életét jelenti. Béke nélkül nincs is élet, csak kín és gyötrelem. Mi jellemezte a bukaresti fesztivált? Mindenki a béke után sóvárgott, mindenki békét és a népek közötti barátságot kívánta. Talán még jobban mint valaha, hiszen éppen akkor ért véget a koreai háború. A népek békeakarata győzedelmeskedett és ehhez a fiatalok is nagyban hozzájárultak. A fiatal szerelmesekre már sose hulljanak bombák és a sö­tét éjszakában békés csillagok ragyogjanak. COMAJ - FÜLÖP Az afrikai és ázsiai országok szolidaritásának szovjet bizott­ságában június 30-án sajtókonferenciát tartottak Ernst Quandi-val, a Kameruni Népi Szövetség alelnokével. A népi szövetség, mely az afrikai nép akaratát tolmácsolja, francia hatóságok állandó üldöztetésének van kitéve. A szövetség számos tagja kénytelen külföldön menedéket keresni. Lábfestészet A pionírok béke-fái. Német litográfia. képeit — kézzel és lábbal egy­szerre. Az egyik Koppenhágá­ban kiállított képét például húsz perc alatt festette, ponto­sabban mázolta. Az ifjú titán most rekordjavítási kísérletre készül. Tíz perc alatt akar meg­festeni egy kétméteres vász­nat ... Ismét furcsa sztárja akad Amerikának - írja nyugati je lentések alapján a Lityeratur . naja Gazeta. William Moris 2 éves „festőművész“ azt vallj magáról, hogy megteremtett az „aktív expresszionizmus" is kóláját. Az előkelő kifejező lényege az, hogy a művész fan tasztikus gyorsasággal készíi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents