Új Ifjúság, 1959. július-december (8. évfolyam, 27-52. szám)

1959-09-15 / 37. szám

A BIZTONSÁGI TANÁCS el­járása a laoszi kérdésben élén­ken foglalkoztatja a világsaj­tót. Az angol lapok többsége vegyes érzelmekkel fogadja a Biztonsági Tanács elnökének azt a döntését, amellyel eljá­rási kérdésnek minősítette a ténymegállapltó csoport Laosz- ba küldését, megkerülve ezzel a Szovjetunió vétóját. A News Chronicle New York-i tudósí­tója például a következőket ír­ja erről: „Az a mód, ahogy az Egyesült Államok és Anglia javaslatát a Biztonsági Tanácsban keresz­tülerőszakolták, sokkal nagyobb aggodalmat keltett az ENSZ. fo­lyosóin, mint maga a laoszi Otbillió Bécsben tárgyal a Nemzet­közi Néprajztudományi Kong­resszus. Az egyik legérdeke­sebb előadást Wilhelm Winkler bécsi professzor nyújtotta be. ezzel a címmel: „Hány ember élt eddig Földünkön’“ A pro­fesszor mindössze hatszázezer évre becsüli az emberiség tör­ténetét (noha egyes kutatók szerint több millió éve élnek emberek a Földön) de Így is rendkívüli nagy számok szere­pelnek adatai között. Becslése szerint az emberiség fennállása óta négy-öt billió ember szüle­tett, élt, halt meg bolygónkon. Feltételezve azt a fantaszti­kus dolgot, hogy ennyi ember ma élne a Földön, a bécsi Ar­beiter Zeitung a professzor előadását kommentálva a kö­vetkező adatot közli: a népsű­rűség ma a Földön átlag négy­zetkilométerenként 27 ember: ha senki nem halt volna meg, jelenleg ötvenezer embernek kellene élnie minden négyzet- kilométeren. Ez esetben min­denkinek legfeljebb annyi hely állna rendelkezésére, amelyre egy ágyat állíthatna magának. helyzet. A legszélesebb körök­ben úgy érzik, hogy ez az el­járás az ENSZ alapokmányának megszegése. Sok diplomata és magasrangú ENSZ-hivatalnok aggódva kérdi: mekkora árat fizet majd az ENSZ a Nyugat­nak ezért a mesterkedéséért’" Hasonló hangon ir „A vétó megkerülése" című vezércikk­ben a Guardian is. Megállapít­ja a többi között, hogy a tanács egyes tagjai a nyugati elnök­kel összejátszva, eljárási kér­désnek minősítették az általuk kívánt politikát. A lap ezzel kapcsolatban arra a következ­tetésre jut, hogy „ezek után kis találékonysággal akármelyik javaslatot úgy lehet megszö­vegezni, mintha eljárási kérdés lenne. Ez a vétójog végét je­lenti." A francia Liberation úgy vé­li: már New York-ban is ké­telkedni kezdenek abban, hogy valaha is lettek volna észak­vietnami csapatok laoszi terü­leten. Úgy látszik, a laoszi kor­mány belső ellenfeleit állította be külső támadónak. PATET LAO NEMZETI FEL­SZABADÍTÓ mozgalmának párt­ja központi lapjában hírmagya­rázatot közöl és ebben hangsú­lyozza, hogy a jelenlegi laoszi eseményeknek semmi közük az ENSZ-hez és a világszervezet­nek nincs joga beavatkozni Laosz belügyeibe. CSOU EN-LAJ ÉS NEHRU között levélváltás történt a kí­nai-indiai határ és az ezzel kapcsolatos incidens kérdésé­ben. A TASZSZ nyilatkozata rá­mutat arra, hogy az utóbbi idő­ben bizonyos nyugati politikai körök és sajtó lármás kam­Legutóbb szeptem­ber 6-án Nyugat- Berlinben több ezer revansis(a jött össze az úgyneve­zett „haza ünne­pének“ megtartá­sára. A revansis- ták ezen területi igényeket támasz­tanak Csehszlovákiával és Lengyelországgal szemben. pányt csapott a kínai-indiai ha­táron. a Himalája térségében történt incidens körül. A TASZSZ hangsúlyozza, e kam­pány nyilvánvaló célja: éket verni a két legnagyobb ázsiai állam, a Kínai Népköztársaság és az Indiai Köztársaság közé, amely két államnak a barátsága fontos jelentőségű az ázsiai és az egész világ békéje szem­pontjából. „Figyelemre méltó az a tény, hogy a nyugati országokban, főként pedig az Egyesült Álla­mokban azok a körök igyekez­tek kihasználni ezt az inci­denst, amelyek akadályozni akarják a nemzetközi feszült­ség enyhülését és bonyolítani igyekeznek a helyzetet Hrus­csov és Eisenhower kölcsönös látogatásának küszöbén, ilyen fogásokkal akarják megbénítani a nyugati országokban egyre fokozódó törekvést arra, hogy megegyezésre jussanak a szo­cialista államokkal a hideghá­ború megszüntetésével kapcso­latos kérdésekben.“ A TASZSZ leszögezi, hogy a Szovjetunió mindkét országgal baráti viszonyban van, majd ezeket írja: „A szovjet vezető köröknek meggyőződése: a Kí­nai Népköztársaság kormánya és az Indiai Köztársaság kor­mánya nem engedi, hogy ebből az incidensből olyan erők húz­zanak hasznot, amelyek nem enyhíteni, hanem élezni akar­ják a nemzetközi helyzetet, amelyek az államközi kapcso­latokban a feszültség észlelhe­tő enyhülésének akadályozásá­ra törekszenek. Szovjet vezető körökben annak a meggyőző­désnek adnak hangot, hogy a két kormány a kínai és az in­diai nép hagyományos barátsá­gának szellemében, a kölcsönös érdekek figyelembevételével rendezi a félreértést. Ez a bé­kéért és a nemzetközi együtt­működésért küzdő erők meg­szilárdulását is elő fogja segí­teni.“ A múlt héten hazánkban látogatást tett dr. V. J. Sukselainen, finn miniszterelnök. Megtekintette Prága történelmi neveze­tességű építkezéseit, majd részt vett a brnoi nemzetközi mintavásáron is. Képünkön dr. Vienno Johannes Sukselainen (középen) Anna királynő egykori nyaralóját tekinti meg. Nem fenyegeti ,höhalálf a földet A BOLYGÖK SARKAINAK BEHORPADÄSA Beszélgetést közöl Nyikolaj Kozirev szovjet csillagásszal a Komszomolszkaja Pravda. A tu­dóstöt származik az a jeltétele­zés, hogy az idő energiává való átalakulása az az alapvető fo­lyamat, amely megakadályozza a világmindenség „hóhalálát“. El­mélete szemben áll azzal a véle­ménnyel, amely szerint az ener­gia bizonyos kiegyenlítődési tö­rekvése végső fokon a világmin­denség úgynevezett „höhalálá- hoz" vezet — olyan állapothoz, amikor mindenütt egyforma tesz a hőmérséklet és megszűnik minden fejlődés, Kozirev szerint Idegeniégionislákat segít haza egy „szökteiő-szervezet“ A szervezet vezetőjének első beszámolója • Hadbíróság helyett támogatás • Akik megundorodtak a „piszkos munkától“ • hőség, szárazság, MENETELÉS A SIVATAGBAN Két év óta csaknem három- után sok légionárius választja ezer katona szökött meg a fran- azt az utat, amelyet az algériai cta idegenlégióból, mégpedig az szabadságharcosok nyitnak szá- atgériai szabadságharcosok egyik mukra. szervezetének segítségével. Ho­gyan működik ez a szervezett — erről tár adatokat elsőnek a világ közvéleménye elé a szerve­zet vezetője, Szi Musztafa egy cikkben, amelyet a Spiegel című folyóiratban irt. Az idegenlégió­ban harcold katonák nagy több­sége — hetven százaléka német, s nyitván azért foglalkozik éppen ez a lap a problémával. PSZICHOLÓGIAI HÁBORÚ — A LÉGIÖ ELLEN Az algériai szabadságharcoso­kat — Írja Szi Musztafa — az­ért érdekli különösen a légió, mert a franciák ezekre az alaku­latokra bízzák a „piszkos mun­MONDD EZT: „ALEMANI“ Kezdetben a- szervezetnek na­gyon nehéz dolga volt, hiszen mind a két szomszédországban, Marokkóban és Tunéziában, a franciák voltak még az urak. Titkos hálózatot kellett létesí­teni, házakat bérelni Marokkó­ban és Tunéziában, hogy eldug­ják a szökött légionáriusokat, sok pénzt kellett az utazásra fordítani, míg végül Spanyol- Marokkóban elhelyezték őket. Itt ugyanis egyezményük volt az algériai szabadságharcosoknak a rendőrséggel. A szökött légionáriusok külön terhet jelentenek a felszabadító csapatoknak. Rendszerint nehéz sebesült transzportokhoz csatol­ják őket, s így küldik Marokkó­ba, vagy Tunéziába. Ez egysze­rűen hangzik, de bonyolult dolog. A légionáriusoknak hosszú, ter­hes menetelést, irtózatos hősé­get, sokszor éhséget és szomjú­ságot kell elvisetniök, míg az algériai szabadságharcosok „szöktető szervezetének" köz­pontjába, a marokkói Tetuanba érkeznek. Itt, az algériaiak érte­sítik az illetékes konzulátusokat, hogy szállítsák haza honfitársai­kat: németeket, spanyolokat, olaszokat, belgákat, svájciakat, vagy éppen magyarokat. Természetesen a franciák is ____ ___ Meg kellett értetni az algériai ka" tekintélyes részét. A háború lakossággal, hogy neki is segite- tudják, hogy ez a szervezet mü- öt esztendeje alatt több százezer ni kell, sőt elsősorban segítenie ködik, s megpróbálnak itt is arab pusztult el, s csak nagyon a szökött légionáriusokat. A la- „piszkos munkát" végezni. Al- csekély részük a harcmezön. A kosság ugyanis csak rosszat, dezertöröket küldenek arab fal- többieket kiirtották, legyilkolták csak szörnyűségeket tapasztalt a az ejtőernyősök és a légionisták, légiónál, s gyűlölettel viseltetik iránta. Mégis, nincs más mód, a szöknivágyó légionáriusnak azt a tanácsot adják, hogy men­jen a legközelebbi arab faluba, s kérjen szállást egy házban ez­vakba, s ha az illető menedéket kap, a helyiséget elpusztítják. Ál-dezertöröket küldenek a te- tuani központba is, hogy ott kémkedjenek. Amikor ezek az emberek visszatérnek a franci­ákhoz, hamis nyilatkozatokat tesznek arról, hogy milyen rósz- szül bántak velük az algériaiak. Előfordult, hogy francia csapa­tok tiz szökött légionistát agyon­lőttek a sivatagban, s aztán ki­jelentették: „íme, az algériai felkelők müve." A francia idegenlégióról azon­ban nehéz valami jót elhitetni a világ közvéleményével. A francia hatóságok kínjukban azzal „vá­dolják" az algériaiakat, hogy terhelő adatokat gyűjtenek egyes légionáriusok tevékenységéről, s aztán ez adatok birtokában nyomást gyakorolnak rájuk, hogy szökjenek meg. Ez persze keser­ves kitalálás, annyit azonban ezzel is akaratlanul beismernek, hogy van mit összegyűjteni az idegenlégió tevékenységéről. TATÁR IMRE Elegendő ok lenne arra, hogy azokat a légionistákat, akik a szabadságharcosok kezébe ke­rülnek, hadbíróság elé állítsák — mégis úgy döntöttek; akik önként jönnek hozzájuk, azokat zel a szóval: „Alemani". Ez ara visszasegítik hazájukba. bul annyi mint: német. (Az egy­1956 őszén jött arra a gondo- szerűség kedvéért minden légió - tatra Abd el-Hafid Busszuf ezre- nistát németnek neveznek.) des, hogy szervezetten foglalkoz- Kezdetben valóságban kénysze- ni kellene az idegenlégióval, ríteni kellett a lakosságot, hogy pszichológiai háborút indítani el- a légionáriusokat ne bántsák és lene, s azzal gyengíteni, hogy katonáit szökésre bírják és ha­zasegítik, E munkát azóta is si­ker koronázza. Sokan kiváncsi­ne adják át a felszabadító csa­patoknak. Volt egy törvény: aki szökött légionáriust feljelent a franciáknak, halállal bűnhődik. Ságból, kalandvágyból mennek Egyébként a franciák sem taka- az idegenlégióba, de amit ott kö- rékoskodtak a csábításokkal: vetetnek tőlük — a gyilkosság, egy szökött légionárius feladása- a kegyetlenkedés, a vérengzés ért 15 000 frankot fizettek, kész - többekből ellenérzést, lelki- vagyont egy szegény arab szó- ismeretfurdalást vált ki. így az- mára, Immár öt éve folyik Algériában a nemzeti felszabadító harc. Azok az algériaiak, akik a franciák elöl kénytelenek voltak elmenekülni, a környező országokban, elsősorban Tuniszban és Marokkóban kaptak menedékjogot. Képünkön algériai me­nekült Sakiet faluban, a tuniszi határon. az az energiamennyiség, amely az óriási forgó testek — így a Nap és a csillagok — idő okozta deformációjakor válik ki, elég­séges égésük fenntartásához. Ki­fejti: az idő a csillagmáglyák kimeríthetetlen üzemanyaga. Matematikai számítások alapján jutott arra a következtetésre, hogy az idő előrehaladásának forgási sebessége jellegű sajá­tosságai vannak. Forgó testek­ben ezért olyan új erők megje­lenése várható, amelyek a for­gástengely irányában hatnak és ezek úgy deformálják a forgó testeket, hogy egyik végük ki­domborodik, a másik pedig be­horpad, s ennek során válik ki a hőenergia. A következtetéseket megerő­sítik azok a csillagászati megfi­gyelések, amelyeket Kozirev és társa — Dmitrik Mohnacs — a polkovói obszervatóriumban vé­geztek. Felfedezték, hogy a nagy forgási sebességgel rendelkező Jupiternek és Saturnusnak az északi féltekéje ellaposodó, a déli pedig kissé nyújtott. Az aránylag kis sebességgel forgó Földnél ez nem olyan észreve­hető, de a mesterséges holdak­nál szerzett tapasztalatok bizo­nyítják, hogy az északi félteké­nek itt is nagyobb a tömege, mint a délié. A Föld forgástengelye irányá­ban ható idó-eró létezése - hang­súlyozza Kozirev — megmagya­rázhatja esetleg bolygónk egyes mindmáig érthetetlen földrajzi és éghajlati sajátosságait, Ezek az erők bizonyos légrétegeket az északi féltekére hajtanak. A lég­tömegek ilyen áthelyeződése az északi területek némi felmelege­désével jár: az északi félteke évi középhömérséklete három fokkal magasabb, mint a délié. Az el­mélet alapján a jövő űrhajójá­nak utasai távoli csillagvilághoz közeledve megvizsgálhatják, hogy az anyagból, vagy anti- anyagból áll-e. A modern fizika feltételezi ugyanis, hogy lehet­nek a világmindenségben olyan világok, amelyekben negatív atommagok körül nem elektro­nok, hanem pozitronok keringe­nek. Az ilyen bolygókra a leszál­lás pusztulást jelent, mert a föl­di értelemben vett anyag az an- ti-anyaggal vakító robbanás kí­séretében egyesül. Az űrhajó utasai, ha lemérik a bolygók alakját, megállapíthatják, milyen világ felé közelednek. Az antl- anyagból álló világban az idő haladása ellenkező irányú és az ilyen bolygókon nem az északi félteke a belapitott — mint a miénken — hanem a déli. NYUGATNÉMET REKORDOK Furcsa nyugatnémet rekor­dokról számol be a Fundament című folyóirat. Az NSZK-ben van a legkevesebb gyermek- játszótér, a többgyermekes családoknak van a legkevesebb lehetőségük arra, hogy tovább tanuljanak a felsőbb fokú isko­lákban, itt a legalacsonyabb a családi pótlék, Itt van viszony­lag a legkevesebb szülőágy. A kórházban lefolyt szülések költségeit a betegsegélyző nem fizeti ki. A szülőanyák ha­landósága — a többi adathoz hasonlóan ezt is a szomszédos országokéhoz hasonlitja a lap — Nyugat-Németországban a legmagasabb. Ez a helyzet az ifjúkori bűnözők számában is. MI A LEGSÜRGŐSEBB? New York nemzetközi repü­lőterén Idlewildben az utóbbi időben rendkívüli mértékben megszaporodott a repülösze- rencsétlenségek száma. Nem­rég a Pan American Légitársa­ság egyik gépe úgy landolt, hogy csak a pilóta rendkívüli ügyessége hárította el a ka­tasztrófát. Közben egy Miami­ből érkező gép kényszerleszál­lást végzett. Szintén Pan Ame­rican gép volt. A társaság al­kalmazottai tudták, hogy ket­tős landolás hírére fotóriporte­rek serege szállja meg a repü­lőteret, ezért — mielőtt még a rémülten kitódulő utasokat ki- engették volna a gépből - sür­gősen bemázolták a légitársa­ság nevét. Amúgy is nagy a konkurrencia... REJTVÉNYFEJTÉS HIMNUSZA Az észak-olaszországi Belgt- ratében megnyílt a keresztrejt- vényszerzök kongresszusa. Zappa olasz professzornak, a kongresszus főtitkárának elő­adása szerint a keresztrejtvény őshazája Kína volt. A régi Ró­mában is megtaláljuk ennek az érdekes szórakozásnak a nyo­mait, jelenlegi formájában azonban az angol Victor Orville találmánya. Orville-nak elég ideje volt ahhoz, hogy valami jó szórakozást eszeljen ki ma­gának: a dél-afrikai Fokváros­ban börtönben töltötte az 1915- ös esztendőt,.. A kongresszuson elénekelték a keresztrejtvényfejtés himnu­szát és elhatározták, hogy a római olimpiával egy időben megrendezik a rejtvényfejtők olimpiáját is. CMEHA SI VIS PACEM A svájci hadsereg vezérkara tájékoztató anyagot adott ki az atomfelszerelésről, s ebben ki­jelenti: „Atomfegyverek nélkül nagyobb a kockázat, hogy be­lekeveredünk egy háborúba.“ Ez az idézett mondat modern változata az ismert régi római közmondásnak: „Si vis pacem, para bellum,“ vagyis, ha békét akarsz, készülj a háborúra. Te­kintsünk végig a múlt kétezer éven, s kiderül, hogy ez az elv nem bizonyult hatékonynak, alig néhány esztendőt tud fel­mutatni történelmünk, amely háború nélkül telt el. Most új — az említett vezérkaréval el­lentétes — elv tesz szert mind- nagyobb népszerűségre: ha bé­két akarsz, készülj a békére. A svájci vezérkar mentege- tödzve azt is leírja, hogy „atomfegyverek birtoklása nem ellentétes sem a nemzetközi ioggal, sem Svájc semlegessé­gével." Reméljük, a nemzetközi tár­gyalások odavezetnek majd, hogy hamarosan ellentétes less.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents