Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-27 / 4. szám

A hétéves terv szilárd alakja Az imperialista nagyhatalmak egyre kétségbeesetteb­ben mentegetni igyekeznek gyarmati politikájukat és gazdasági agresszióikat. így pl. Nagy-Britannia és Fran­ciaország azzal indokolják a Közel- és Közép-Keletre való benyomulásukat, hogy országukban kevés a kőolaj. A második világháború utáni években az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia sok ezer tonna uránérccel rövi­dítette meg Brazíliát, azzal, hogy a Brazíliából távozó hajóknak a veszélyes visszaútra nehezítékre van szük­sége, s ezért a hajókat megrakták a Brazíliában parla­gon heverő sionazit és kornotit-homokkal, amely rend­kívül gazdag uránanyagokban. Saját országukban elha­nyagolják a geológiai kutatásokat, mert lopni mégis csak olcsóbb. Ha ma a Szovjetunió a nyersanyagok fel­derítése terén a világon az első helyen áll, akkor ez nem azért van, mintha a világon a legnagyobb ásványi kin­csekkel megáldott ország lenne, hanem azért, mert se­hol a világon nem végeznek olyan rendszeres kutatáso­kat, mint a Szovjetunióban. A geológiai kutatások eredményeinek köszönhető, hogy a Szovjetunióban most hozzáfoghattak a hétéves tervhez, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártja a kö­zeledő XXI. kongresszusán hagy majd jóvá. A legújabb számítások szerint a Szovjetunióban a szénkészletek kb. 8700 milliárd tonnát tesznek ki, tehát a világ készletének több mint felét, és ötször annyit, mint az Egyesült Államok szénkészletei. A földgáz- és kőolajtermelésben is a Szovjetunió vezet. A kőolaj kész­lete kb. 35 milliárd tonna, míg az Egyesült Államok készlete 4 milliárd. Ezzel szemben az egész kapitalista világ készlete 32 milliárd tonnát tesz ki. A Szovjetunió az urán- és thoriumkészletek tekintetében is vezető szerepet tölt be. A szovjet vízerőforrásokat 420 — 500 000 megavattai, az Egyesült Államok vízerőforrásait 85 000 megavattai jelölik meg. A szovjet vasérckészletek kb. 40 milliárd tonnát jelentenek, ezzel szemben az USA készletei tizenegyszer kisebbek. Az ún. félvezetők (germánium, Indium, rubidium, Skandium, kadmium) készleteivel is a Szovjetunió vezet. Ezekre az elemekre a rádiótechnikában, az elektróniká- ban és az ipari termelés gépesítésében van szükség. A Szovjetunió rendelkezik a legnagyobb aranykészle­tekkel is, ami a nemzetközi kereskedelemben igen fon­tos szerepet játszik. A hétéves terv és annak feladatai szilárd alapokon épültek. A hétéves terv sokat vár a további kutatások­tól is. A XXI. kongresszus majd jóváhagyja a feladatok teljesítésére irányuló kutatásokat, amelyek még jobban előreviszik a Szovjetunió fellendítését és további fölényt biztosítanak számára a kapitalista világgal szemben. Bratislavában a Hvtezdoslav téren a szlovákiai képzőművészek kiállítási helyiségében január 17-én megnyitották Luzsica Lajos budapesti festőművész képeinek kiállítását. A festő előszeretettel keresi fel a liptói hegyek romantikus vidékét és megörökíti hazánk csodaszép tájait és embertípusait. Ma nincs gyűlés sehol KARCSI JELIGÉRE Az illetőt legjobb volna meg­ismerni valaki útján. Ha ez nem lehetséges, keresse az alkalmat, hogy táncmulatságon vagy ha­sonló helyen ismerkedjen meg vele. Végre, ha erre nem nyílna alkalom és tudja, hogy az illető szintén szeretné a megismer­kedést, akkor nem marad más hátra, mint az utcán először köszönni neki és majd a legkö­zelebbi alkalommal közeledni hozzá. Kérjen bocsánatot, hogy ezt az ismerkedési módot vá­lasztotta, magyarázza meg, más lehetősége nem volt. A megfe­lelő kimagyarázás a helytelen viselkedésre is talál magyará­zatot. S. G. JELIGÉRE Udvarlója szereti önt, ehhez nem fér kétség, de talána kel­letén felül féltékeny, s így a jövőben ne szolgáltasson neki okot szemrehányásokra. Az ő barátjával ne nagyon beszél­gessen, mert van, aki erről neki azonnnal beszámol. A látogatást illetőleg, ha szüleivel megláto­gatja őt, nem találunk semmi kivetni valót. Ö bizonyosan örülni fog, különösen, ha meg­lepi valami jó hazaival, amit Ön készített. EGY 16 ÉVES KISLÁNY JELIGÉRE A szerelem olyasvalami, amit érezni szokott az ember, de beszélni róla annál kevesebbet. Miért kívánja az udvarlójától, hogy bevallja önnek miként szereti Önt. Az olyan erősza­kolt szerelmi vallomás komoly­talanná teszi az egészet. Majd ha távol lesznek egymástól, pl. ha katonának megy, akkor meg is írhatják ezt egymásnak. Máskülönben a 16 éves vagy még fiatalabb lánykák ráérnek a fejüket ezen törni. Régi szokásom, hogy egy-egy vidéki utam alkalmával — le­gyen az szolgálati vagy egyéb — mindig meglátogatom a CSISZ legközelebbi járási tit­kárságát. Legyen az a Csalló­közben, Gömörben vagy az or­szág bármely részén. Talán azért teszem mindezt, mert nem is olyan régen még ifjúsá­gi szövetségünk funkcionáriu­saként tettem mindezt szívből és kötelességből Van úgy, hogy az összehasonlítás kedvéért csinálom, hisz egy év alatt is sok minden megváltozhat egy- egy járás ifjúságának életében. Hát még öt-hat év alatt! Lehet, hogy csupán a kíváncsiság ösz­tönöz erre, márcsak az előbbi­ből is kifolyólag. De viszont azt szokták mondani, hogy a kíván­csi ember hamar öregszik, én meg még hasonlót nem igen tapasztalok, sőt egyre inkább fiatalnak érzem magam, amit azzal is bizonyíthatok, hogy egy-egy CSISZ-vezetővel, le­gyen az öt-tíz, sőt tizenöt év­vel is fiatalabb, úgy el tudok beszélgetni mindenről, mint öt ,évvel ezelőtt. Egy szónak is száz a vége, jól érzem magam a fiatalok között. De hadd térjek már rá a do­log lényegére. A minap szintén látogatást tettem egyik járási titkársá­gunkon. Nem éppen üres kézzel mentem. Füzetem egy pár ol­dala már tele volt jegyzettel. Kint jártam az egyik Duna melletti faluban az előző este és azon a bizonyos napon, ami­kor a járási titkárság ajtaján bekopogtam, a járási székhely egyik üzemi szervezetének funkcionáriusaival is hosszasan elbeszélgettem. Ügy gondoltam, mégsem illő dolog, hogy valaki a járás fiataljai iránt érdeklőd­jön s a járási titkárságot vi­szont elkerülje. Tehát ehhez az elvhez tartottam magam, ami­kor a titkár elvtárstól a többek között ezeket is megkérdeztem: Tehát ha nincs gyűlés, nincs semmi. Pedig ifjúsági szerve­zeteink ének- és tánckörei nap mint nap gyakorolnak hol az egyik, hol a másik faluban: Hi­hetetlen, hogy szombat este egy aránylag nagy járás vala­melyik falujában ne lenne szín­előadás, tánc vagy ehhez ha­sonló. Sajnos nem egyedüli eset a fent említett. Pedig ifjúsá­gunk sokkal vidámabb, kultú- ráltabb életet él és szervezete gyűléseit is látogatja, hogy az ott megbeszélteket a gyakorlati életben, a munka, a művelődés és egyéb téren megvalósítsa. Tehát, ha ma nincs is gyűlés, ifjúsági szervezeteink akkor is léteznek, sőt mi több, fiatal­jaink táncolnak is. Hogy és mint élnek a járás fiataljai, mit csinálnak a hosszú téli estéken, történetesen ma (szombat volt), nincs-e külö­nösen érdekesebb program va­lamelyik faluban? A meglepően rövid felelet végén, melyre talán még az utolsó jelentés megírása óta emlékezett, azt mondta, hogy ma nincs sehol semmi, ma egy alapszervezet sem tart gyűlést. De ezt úgy mondta, legalább is én úgy éreztem, mintha CSISZ- szervezeteink tevékenysége csupán a gyűlésekre korláto­zódna. Az amerikai holdrakéta siker­telensége után nagy zavarban volt Wernher von Braun, az amerikai hadsereg ünnepelt ra- kétafőnöke. Képünkön erőlte- tetten mosolyog a televízió fel­vevőgépe előtt. Jól tudja, hogy a szovjet rakéta-szakembere­ket csak hosszú évek múlva, alapos munkával és nem rek­lámveréssel lehet behozni. A világ rakétatudósai azon tö­rik a fejüket, hogy milyen haj­tóerőt használtak a szovjet tudósok a hatalmas űrrakéta kilövésére. Könyvek iránt a régiségkeres­kedésekben is óriási a kereslet. Képünkön az előtérben egy diá­kot látunk, kezében filozófiai munka. A katona egy szakkönyv iránt, a háttérben állók pedig képeskönyvek iránt érdeklőd­nek. Mérlegelés Képünkön az űrrakéta modell­jét látjuk. A napokban a Bratislava- környék járási titkárságon jár­tunk és Bojanovsky elvtárs tit­kárral beszélgettünk, s hogy a járás ifjúságának munkájáról ízelítőt adjunk egy kis össze­hasonlítást teszünk az 1957-es és az 58-as év között. 1957-ben csak a járás két szervezetében volt ifjúsági bri­gád, ezzel szemben az 1958- ban már minden CSISZ-szerve- zetnek volt hasonló brigádja. Ennek ei ..dményeként az „If­júság Millióiért" mozgalom pénztárába a tervezett 260 000 korona helyett 560 000 koronát gyűjtöttek a fiatalok. 1957-ben a kommunista fiatalok arány­lag kevés szervezetben fejtet­tek ki aktív tevékenységet, 1958-ban viszont már minden szervezet élén az ifjú kommu­nisták járnak jó példával. De mindezek az eredmények el­képzelhetetlenek lennének a pártszervezetek és a szakszer­vezet segítsége nélkül, — je­gyezte meg Bojanovsky elvtárs. A legkiemelkedőbb teljesít­ményt járásunk területén a bernolákovói Központi Gépja­vító, a stupavai cementgyár, a dévényújfalusi téglagyár CSISZ- szervezetei nyújtották. A mun­katermelékenység emelését a tervezett idő előtt érték el. Mindezek a múlt év eredmé­nyei, de reméljük, hogy ezeket összehasonlítva az 1959-es év eredményeivel, még kedvezőbb képet kapunk. ny. d. „Szeretném, ha szeret­nének“ jeligét kérjük, . írja meg nevét és címét, mert kivételesen levélben szeretnénk kérdésére vá­laszolni. Abban az időben, amikor az ozmán félhold fénye messze Bel- grádon túl beragyogta fél Euró­pát és az ozmán birodalom fény­korának tetőpontján állott, Tö­rökországhoz egy festői kis sziget tartozott, amelynek hivatalos neve még ma is Ada Kále, azaz „szigeterőd“ (Üj Orsóvá). Nem messze Orsovától emel­kedik a Duna hullámaiból ez a sziget és ma a Román Népköz- társaság fennhatósága alá tarto­zik. Évszázadok folyamán ádáz harcok dúltak ezen a kis szige­ten, mert fontos stratégiai tám­pont volt. Ada Kále és a Vaskapu ura egyúttal a Duna fölött is uralkodott. Ezt bizonyítja Vete- rani osztrák generális jelentése, melyet 1689-ben terjesztett a bécsi udvar elé. ,^da Kále szi­gete és a Vaskapu — Erdély, Magyarország, Románia, Bulgária és Szerbia kulcsa". A sziget valószínűleg a 14. században került először csak átmenetileg török fennhatóság alá. I. Murad szultán idejében még lakatlan volt. A 15. század­ban azonban már Magyarország­hoz tartozott és Hunyady János 1440 körül megerősítette. Az első török kolonizátorok U. Szulejmán szultán uralkodása alatt jöttek a szigetre. Szulej­mán seregei élén átvonult ezen a területen, hogy a legrövidebb úton érjen Buda alá. Ettől az időtől kezdve (a XIV. század) egészen 1689-ig a sziget Közép Magyarországgal együtt török pasalikot képezett, A török uralom hanyatlása idején az osztrákok és a törökök váltakozó szerencsével küzdöttek a sziget birtokáért. 1689—1691- ig osztrák kézen volt, majd Köprüli Musztafa nagyvezér fog­lalta el. Átmeneti időre, — a karlováci békéig (1699) ismét osztrák fennhatóság alá került, a karlováci békekötés után azon­ban teljes 18 évig török zászló lengett a szigeten. Belgrád eleste után (1717) Mercy generális fel­szabadította Orsovát és Ada Kálet. Ebben az időben erősítet­ték meg a szigetet, építették a hatalmas sáncokat, bástyákat, földalatti kazamatákat, kaszár­nyákat és lőszerraktárokat. Ek­kor jött a szigetre a keresztény iparosok és kereskedők kis cso­portja és ekkor alapították a szi­geten a ferencrendiek kolostorát és templomát. Az újabb osztrák-török háború után, amely az 1739-i belgrádi békével végződött, a sziget újra a Porta birtokába került. A har­cok tovább folytatódtak Laudon generális vezetése alatt és a harc kialakulását maga II. József csá­szár is végignézte az Alin hegy­ről. A szigetet 10 000 főnyi oszt­rák katonaság vette körül és heteken át ágyútűz alatt tartot­ta. Mehmet Tahi pasa, a sziget akkori parancsnoka végül is a hadseregben kiütött betegség, lőszer- és élelemhiány miatt fel­adta a szigetet. Az osztrák győ­zelem ellenére már néhány hó­nappal az 1791-i békekötés után a szigetet újra Törökország sze­rezte meg. I MlKflt A sziget erődítményei jelentős szerepet játszanak a szerb felke­lés idején. 1809-ben Redzseb aga a szigeten kivégeztette a szultán elleni belgrádi felkelés­ben részt vevő janicsárokat és azok vezéreit. Redzseb aga azon­ban nem kerülte el sorsát, mert az irigy ruscsuki pasa 1814-ben orvul meggyilkoltatta. Az 1877—78-as török háború befejezése után a legyőzött török maszt a szigetre, Ausztria-Ma­gyarország oltalmát kérte az ot­tani lakosság számára. így 1878. május 25-én, amikor az utolsó török katona elhagyta a szigetet, osztrák katonaság foglalta el az erődöt. Ezzel új fejezet kezdődött a sziget és az ottani lakosság tör­ténetében. Az 1878 júniusi berlini kong- resszuson a nagyhatalmak kép­Az alábbiakban egy érdekes történelmi ismertetést közlünk Dr. Sego Jozef tollából, Slánsky Mária fordítá­sában. E rövid kis tanulmány, mely folytatásban jelenik meg lapunk hasábjain, szinte meseszerűen varázsolja elénk a kis aldunai sziget, Ada Kále „szigeterőd“ törté­netét. E kis sziget ma a Román Népköztársasághoz tartozik. szultán egyik tartományát a má­sik után veszti el és az ideiglenes szent-istváni békeszerződés ér­telmében a szigetet a török ka­tonaságnak ki kellett ürítenie: azonban nem állapították meg. hogy melyik országhoz csatolják A törökök elvonulása és Szerbín függetlenségének elismerése után Ada Kále elvesztette közvetlen összeköttetését Konstantinápoly lyal és elszakadt Törökországtól Lakosai kitartottak és továbbrn is hívek maradtak hazájuk föld léhez. Törökország attól való félel­mében, hogy Szerbia igényt tá­viselöi teljesen megfeledkeztek a szigetről, — annak ellenére, hogy a szomszédos területek sorsát eldöntötték. így jött létre az a fonák helyzet, hogy Ada Kále jogilag továbbra is török fennhatóság alá tartozott, gya­korlatilag pedig osztrák-magyar védelem alatt állott, a lakosok azonban továbbra is török állam­polgárok voltak. A sziget új urai nagy fontosságot tulajdonítottak az új területnek, szívükön visel­ték a lakosság sorsát, de a régi haza sem feledkezett meg moha­medán polgárairól. A két ország között versengés indult, amiből a szegény török lakosság olyan előnyöket nyert, amilyeneket Eu­rópa egyik állama sem nyújtott polgárainak. Csak ezzel magyarázható, hogy a lakosság adó- és hadmentes­séget élvezett, a szultán elen­gedte a hadkötelezettséget, Ausztria-Magyarország pedig az adófizetést. A sziget környékén engedély nélkül halászhattak, az állami erdőkben saját használa­tukra szabadon gyűjthették a fát, szőlő-, dohány- és rózsaterme­lésből, kiskereskedelemből éltek. Az emberek Orsován szabadon árusíthatták termékeiket (cukor­kát, dohányt, cigarettát, rózsa- olajat és bort). A Bécs-Szulina vonalon közlekedő gőzhajókon kávét árusíthattak, azonkívül a behozatal is vámmentes volt. Ennek a kiváltságnak az lett a következménye, hogy a sziget, — miután három állam határvo­nalán feküdt és földrajzi helyze­te is rendkívül előnyös volt — a csempészek eldorádója lett. A csempészéssel egész családok foglalkoztak és az éj leple alatt a Duna egyik partjáról a másik­ra, azaz egyik államból a másik­ba szállították Kelet értékes kü­lönlegességeit: dohányt, boros­tyánkövet, féldrágakövekből ké­szült ékszereket, déligyümölcsöt, középkori pisztolyokat, stb. Ha tekintetbe vesszük a lakos­ság felsorolt kiváltságait, vala­mint különös politikai helyzetét, nem csodálkozhatunk az akkori írók nézetén, akik szerint Ada Kále szigete az 1878—1913-as években „Európa legkisebb poli­tikai egysége volt", vagy pedig, hogy „a szomszédos államok hallgatólagos beleegyezésével ön­álló kis köztársaságot képezett". Az osztrák-magyar megszállás idején a sziget önkormányzattal rendelkezett, a kormány élén a „müdür" állt, akinek oldalán egy tanácsadó testület, az ún. medzslisz működött. Ennek tag­jai a mohamedán pap — imám, a bíró — vagyis a kádi, a tanító és a kántor — müezziti. voltak. Ők alkották a miniatűr-állam kormányát. A haderőt két török katonai rendőr képviselte, azon­ban a szigetlakok békés termé­szete ritkán adott alkalmat hiva­talos közbelépésükre. A kor­mányépület börtöne állandóan üres volt — úgy, hogy a forró nyári napokon a lakosság sziesz­táját a „hűvösben" töltötte. Ada Kále „köztársaságnak" diplomá­ciai képviselete is volt Orsován, külügyi megbízottja az ún. „me- mer mahszusz" volt. A sziget hivatalos ügyeivel és jelentősebb problémáival, amelyek a meg­szálló hatalommal voltak össze­függésben, részben a lugosi ma­gyar főispán, részben az orsovai szolgabíró foglalkozott. A vitás ügyeket, amelyeket sem a kádi, sem a müdür nem tudott eldön­teni, az orsovai bíróság intézte. A sziget további pártfogója a bécsi nagykövetség alá tartozó Orsován székelő török konzul volt. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents