Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-10 / 10. szám

Mivel érhetjük el ? » Közlemény A Szovjetunióban sorra teljesítik a XXI. kongresszus tiszte­letére vállalt kötelezettségeket. Kolcsík Alexander brigádja az ukrajnai Csisztjakovi Szénbányában teljesíti vállalását. TP r r 1 íz eves a CSEMADOK Tíz évvel ezelőtt, 1940. már­cius 5-én történt, hogy egy bo­rús, szeles, barátságtalan va­sárnap délelőtt megkezdte ülé­sét a Csemadok alakuló gyűlé­se. Hazánk magyarlakta vidé­keiről a legjobb párttagok, munkások jöttek össze Bratis- lavába, hogy a szlovák elvtár­sak támogatásával lerakják a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultűregyesületéhek alap­jait. Bizony 10 éve annak. Azóta pártunk és kormányunk veze­tésével hatalmas sikereket ért el a Csemadok. Az alakuló gyűlés után, ahol a központi vezetőséget is meg­választották, sorban alakultak a helyi csoportok is. A Csemadok legelső helyi csoportja Érsek- Űjvárott, a második pedig Muzs- lán alakult meg. A helyi cso­portok tagsága teljes mérték­ben állást toglalt a szocialista építés mellett és minden ere­jét latba vetve küzdött a ter­melés és az osztályharc front­ján. Nemcsak kulturális tevé- ' kenységet fejtett ki a Csema­dok az elmúlt 10 év alatt, ha­nem a szocialista nevelés terén is hatalmas sikereket ért el. „Kultúrával a békéért“ jelszó­val indultak az újonnan alakult helyi csoportok a munkának. De mindenki tudta, hogy a béke megőrzésének fontos eszköze a szocializmus építése. Ezért vet­te ki annyira a részét a Csema­dok az EFSZ-ek alakításából. Sok helyen a Csemadok tagjai kezdeményezésére álltak egy frontba a tömegszervezetek a kuláksággal szemben és vették fel pártunk vezetésével sike­resen a harcot. Sok példát le­hetne erre felsorolni. Pográny- ban, Martoson, Garamvezeké- nyen, Oroszkán, Nyitrageren- cséren szintén a Csemadok- tagok jártak elől az EFSZ-ek megszervezésében, Természetesen a népnevelés­sel kapcsolatos tevékenysége is komoly sikernek számít. Csak a nyitrai kerületben 130 kul- túrcsoportot szervezett a Cse­madok tíz esztendő alatt. Or­szágos méretben pedig több mint 400 kulturcsoporttal di­csekedhet. A színjátszó csopor­tok több mint 3000 fellépéssel szórakoztatták a közönséget országos méretben. A bemuta­tott színdarabokat közel más­tól millió néző látta. Jelenleg a legjobb színjátszó csoportok Nyárasdon, Komáromban, Lo­soncon, Gömörben és Rétén működnek. A színdarabok té­maköre a hibáktól eltekintve általában megfelel a kívánal­maknak. Minden faluban lehe­tőleg olyan színművet mutat­nak be, amellyel elősegítik a viszonyok rendeződését. Példá­ul, ha az EFSZ-ben adódik elő valamilyen hiba, akkor a szín­darab témája a hiba megoldffsát segíti elő. A Csemadok kulturá­lis ténykedésével is odahatott, hogy minden faluban, ahol he­lyi csoportja létezik, az EFSZ Is megalakult. De nemcsak a színdarabok bemutatásában merül ki a Cse­madok kulturális és népnevelő tevékenysége. Nemcsak a szín­darabok előadása képviseli a helyi csoportokban a népneve­lés eszközét, Ehhez járul még a különféle tudományos, szak- és politika! előadások szerve­zése is. A termékeny tíz esz­tendő alatt 18 000 változatos témájú előadást rendeztek a helyi csoportok. Előadásokat tartottak a szocialista hazafi- ságról és a burzsoá nacionaliz­musról mint az osztályellenség egyik fegyveréről, továbbá a magyar és szlovák nép történe­téről, történelmi kapcsolatairól és munkásmozgalmunk fejlő­déséről. Sikeres előadásokat rendeztek még Dózsa György lázadásáról a feudális kizsák­mányolással szemben. Az elő­adások általában telt házak előtt folytak, komoly vitákkal zárultak és a hallgatók között elmélyítették az érdeklődést a tudományos problémák Iránt. Ma pedig különféle szakkö­röket is szerveznek a helyi csoportok. Sok helyen irodalmi köröket is szerveztek, melyek keretében a magyar, szlovák és orosz klasszikus írók életé­vel és műveivel ismerkednek meg a tagok. Mezőgazdasági szakköröket is szerveztek, a nők részére zöldségtermesztési, baromfitenyésztési és virág­kertészeti tanfolyamokat ren­deztek, ezekben a napokban pedig szlovák nyelvtanfolyamok alakulnak a helyi csoportokban, hogy minél szélesebb mérték­ben sajátítsa el a magyar la­kosság a szlovák nyelvet. Nem lehet azt állítani, hogy a Csemadok munkája sohasem ütközött akadályokba és olyan könnyen ment, mint amilyen könnyű azt leírni. Nemcsak egyes burzsoá-naeionalista megnyilvánulásokkal találta magát szemben néhány helyi csoport, hanem az osztályellen­séggel Is. Az osztályellenség csakhamar felismerte, úgyszin­tén a nacionalizmusra hajló egyének is rájöttek, hogy a Csemadok nem zavaros víz, melyben halászhatnak. A helyi pártszervezetek a helyi cso­portok segítségére siettek, amikor a fejlődés akadályainak eltávolításáról volt szó. A helyi csoportok kérték Is ezt a segít­séget és a párt vezetésével, irányvonalainak betartásával mindig síkra szálltak a rendbon­tókkal szemben. A Csehszlová­kiai Magyar Dolgozók Kultúr- egyesülete sikereit a párttal fenntartott szoros kapcsolatok­nak köszönheti. A sikerekben gazdag 10 esz­tendő megmutatta azt az utat is, amelyen a Csemadoknak to­vább kell haladnia. Még na­gyobb lendülettel és erővel kell küzdenie a szocializmus építé­sének mihamarabbi betetőzé­séért, hazánk népeinek boldo­gulásáért és a béke megőrzé­séért. — bi — A CSISZ III. kongresszusa a XI. pártkongresszus határo­zatának alapján a CSISZ szervei és szervezetei elé azt a nagy örömteli feladatot tűzte ki, hogy álljanak a szocializmus építőinek élvonalába és kom­munista szellemben irányítsák az ifjúság nevelését. Az ifjúsági szervezet csak akkor teljesít­heti ezt a feladatot, ha a mun­kás- és parasztifjűság zömét soraiba tömöríti. Ezen a téren azonban még nem elégedhetünk meg az elért eredményekkel: a CSISZ járási vezetőségei nem terelik az aktivisták figyelmét arra, hogy tervszerűen és rend­szeresen kiszélesítsék szerve­zetük tagságának sorait. A helyzet az, hogy egyes járási vezetőségek, így pl. a bratisla- vai V- kerület, a CSISZ párká­nyi, trstenai, királyhelmeci, me- zőlaborci járási vezetőségei már évek óta elhanyagolják a tagok toborzását és ennek következ­tében tagságuk száma alig emelkedik. Mivel érhetjük el az alap- és járási szervezetek növekedé­sét? Elsősorban azzal, hogy rendszeresen foglalkozunk a tagok toborzásával, törődünk az új tagokkal és pontosan vezet­jük a tagnyilvántartást. Továb­bá, ha megnyerjük a munkás- és parasztifjúság széles köreit. Ennek pedig az az előfeltétele, hogy elsősorban a járási veze­tőségek és a CSISZ-alapszerve- zetek funkcionáriusai nyerjék meg tömegpolitikai munka szá­mára az összes funkcionáriust és aktivistát. Osszuk fel egy­más között a szervezetlen fia­talokat, teremtsünk velük szo­ros kapcsolatot, vitatkozzunk velük munkájukról és a magán­életükkel összefüggő problé­mákról, és szükség esetén nyújtsunk számukra személyes segítséget. Helyes továbbá, ha a szerve­zetlen fiatalokat meghívjuk azokra a mulatságokra és sport- rendezvényekre, melyeket a CSISZ szervez. Rendezzünk elő­adásokat és beszélgetéseket a CSISZ küldetéséről, a CSISZ alapszabályairól, a munkásosz­tály, a CSKP előosztagának hő­sies harcáról. Célszerű, ha igénybe vesszük a pártszerve­zetek és pártfunkcionériusok sokoldalú támogatását, továbbá a helyi nemzeti bizottság, az EFSZ-funkcionáriusok és az olyan idősebb és tapasztalt em­berek segítségét, akik a fiata­lok bizalmát élvezik. Az új tagra igen jő hatással van, ha alaposan előkészítik a felvételre, s a tagsági és ve­zetőségi gyűlésen megbeszélik felvételét. Ez az elv lehetővé teszi a ve­zetőség és — a tagsági gyűlé­sen - az egész tagság számára, hogy az előterjesztett javaslat­tal szemben állást foglaljon, rámutasson a tagjelölt elő­nyeire és hibáira és közösen határozzon a jelölt felvételéről. Az ünnepélyes, nyilvános tag­felvétel az új tagot egyben arra kötelezi, hogy a CSISZ alapsza­bályainak értelmében teljesítse kötelességeit. így tehát helyte­len, ha ezeket az elveket a ta­gok felvételénél mellőzzük. Az alapszervezet vezetősége ter­jessze a jelentkezési íveket jóváhagyás céljából a tagsági gyűlés elé. Ezt az elvet a tag­sági igazolványok átadásánál is következetesen be kell tartani. Sok CSISZ-szervezetben azzal a jelenséggel találkozunk, hogy sok tag csak formálisan tagja az ifjúsági szervezetnek. Ez a körülmény főleg arra vezethető vissza, hogy az alapszervezetek vezetőségei az új tagokat belé­pésük után nem vonják be rög­tön az ifjúsági szervezet tevé­kenységébe és a vezetőség nincs mindig tekintettel az új tag fejlettségére és érdeklődési körére. Nem bízzák meg konk­rét feladatokkal, nem ellenőrzik és nem segítik az új tagokat, és a tagsági gyűléseken csak ritkán értékelik ki tevékenysé­güket. A tagság növekedését lénye­gesen befolyásolja a tagok nyil­vántartása. A helyesen és pon­tosan vezetett nyilvántartás lehetővé teszi az alapszerveze­tek és a CSISZ járási vezetősé­gei száméra, hogy figyeljék a létszám csökkenését és emel­kedését és azt szabályozzák. A valóság azonban azt mutatja, hogy a tagsági nyilvántartást nem vezetik pontosan. így pl. az őgyallai járásban egyáltalán nem létezik nyilvántartás és a járások 50 %-a összehasonlí­tás és ellenőrzés céljából öthő- naponként nem terjeszti fel a tagok jegyzékét a CSISZ já­rási vezetősége elé. Az ered­mény azután az, hogy egyes járásokban eltérés mutatkozik a járási vezetőségen nyilván­tartott tagság és a CSISZ alap­szervezeteiben uralkodó való­ság között. Egyes járási veze­tőségek azon igyekezetükben, hogy ezen a helyzeten változ­tassanak, ahelyett, hogy azokat a tagokat, akiket nem találnak meg az alapszervezet tagjai között — rendesen átvezessék — egész egyszerűen leírják a hiányzók neveit a járási szer­vezet tagjainak jegyzékéből. így pl. Érsekújvárod a CSISZ járási vezetőségen a IV. ne­gyedévben 1.047 tagot írtak ki és a CSISZ komáromi vezetősé­ge pedig 783 tag átvezetését nem hajtotta végre. Az átírást természetesen nem ismerték el és a CSISZ járási vezetősége azt az utasítást kapta, hogy az illető tagokat pontosan kell át­vezetni abba a helyi vagy üzemi szervezetbe, ahova átléptek. Más felelőtlenségek Is előfor­dulnak. így pl. a CSISZ losonci járási vezetőségén ahelyett, hogy a tagokat átvezették vol­na, a nyilvántartási lapokat egész egyszerűen a papírkosár­ba dobták. Ezekben az esetekben azt látjuk, hogy megszegték a CSISZ KB irányelveit és az ille­tő funkcionáriusok a munkafe­gyelem ellen vétettek. A tagsági nyilvántartásnak nemcsak adminisztratív, hanem politikai, szervezési jelentősége is van. Ezért igen fontos, hogy az alapszervezetből távozó ta­got szabályszerűen kijelentsük és abba a szervezetbe, ahová belép, beiktassuk és ott nyil­vántartsuk, A vezetőségre hárul a feladat, hogy a jelentkező új tag számára kiállítsa a jelent­kezési ívet, a lejelentkezést pontosan bejegyezze a tagsági igazolványba, beszéljen a taggal munkájáról és egyéni életéről, hibáiról és erényeiről, és meg­köszönje a távozó tagnak a szövetkezetben kifejtett tevé­kenységét. MIKULÁS PAVOL Az iskola és kulturális ügyek minisztériuma a főiskolai tanulmányokra való jelentkezéssel kap­csolatban közli, hogy a kerületi és üzemi ösztön­díjakért folyamodók je­lentkezésének határideje március 30. Eddig az idő­pontig az illetékes kerü­leti nemzeti bizottságok­hoz be kell küldeni a je­lentkezési iveket. A ke­rületi nemzeti bizottsá­gok e jelentkezési Iveket április 20-ig küldik be az egyes tagozatok dekaná- tusaihoz. A fiatalok or­szágszerte ké­szülnek a járási spartakfádokra. A CSISZ , alap- szervezetei is mindenből ki­veszik részüket és előljárnak a 'M felkészülésben. Különösen az iskolai CSISZ- szervezetek mu­tatnak jó példát és sok sportoló kerül ki a tanu­lóifjúság sorai­ból. Képünkön Is egy fiatal CSISZ-tagot lá­tunk, amint ok­it tatója magya- :s rázza neki az előgyakorlatok mozdulatait. A pionírok nevelésével... Nemcsak elméleti, hanem gyakorlati tudást is szereznek a rimaszombati mezőgazdasági technikum tanulói. A negyedik évfolyam tanulói pikírozással foglalkoznak az Iskola üveghá­zában. A pionlrszervezet fennállásá­nak 10. évfordulója nemcsak a pionírok ünnepe, hanem a CSISZ tagoké is. Éppen ezért az ün­nepség arra is kötelezi a CSISZ tagokat, hogy megvizsgálják, vajon mit tesznek az alapszer­vezetek a pionlrszervezet mun­kájának megsegítésében, támo­gatásában. A CSISZ-tagok között régi, de komoly mondás járja: „A pionírokból lesznek a CSISZ- tagok. Amilyenek a pionírok, olyanok lesznek a CSISZ-ta­gok“. Bizony nagy részben va­lóban helytálló mondás ez, de ha csak egyre ezt hajtogatjuk és ha napjában százszor el Is mondjuk,, még nem sokat te­szünk ezzel. A márciusi és áp­rilisi CSISZ-tagsági gyűléseken ezért kell foglalkozni azzal a ténnyel, hogy miként és miben segítsék CSISZ-alapszervezete- ink a pionírszervezeteket. A tagsági gyűléseken bizonyára rájönnek a fiatalok, hogy az eddiginél sokkal többet tehet­tek volna a pionírok érdekében, hiszen sok helyen alig van kap­csolata az alapszervezetnek a pionírszervezettel. Pedig most, amikor már lassan kirándulá­sokra, természetjárásokra és az év végi vizsgákra készülnek a pionírok, kellene, hogy szoro­sabb legyen a kapcsolat a CSISZ-tagok és a pionírok kö­zött. A CSISZ-nek nincs olyan alapszervezete, hogy az emlí­tettekben ne tudna számottevő segítséget nyújtani a pionírok­nak. De a pionírok nevelése szem­pontjából Is fontos a szorosabb kapcsolat. Évről évre van olyan korosztály a pionírok között, amely a CSISZ utánpótlását ké­pezi. Ezekkel a pionírokkal kü­lönösen sokat kellene foglal­kozni az alapszervezetek veze­tőségeinek, és az is helyes len­ne, ha a járási vezetőség tagjai is elbeszélgetnének a leendő CSISZ-tagokkal. Így előkészíte­nék őket a tagfelvételre, meg­ismertetnék velük a CSISZ kül­detését, alapszabályait és az alapszervezet munkáját. Ebben az esetben a pionírok sokkal nagyobb lelkesedéssel lépnének a CSISZ-be és belépésük pilla­natában már komolyabb felada­tokkal bízhatná meg őket az alapszervezet. Ezzel Is hozzá­járulhatnánk a példás, tettre kész CSISZ-tagok neveléséhez. A pionírok nevelésével tehát a CSISZ sorait is erősítjük. Ép­pen ezért kell az eddiginél na­gyobb gondot fordítani a pioní­rok nevelésére. Ezáltal is ün­nepélyesebbé tesszük a pionír­szervezet megalakulásának 10. évfordulóját. Megvitatták A királyhelmeci magyar tan­nyelvű 11-éves középiskola ta­nulói is megtárgyalták a CSISZ III. országos kongresszusának határozatait és a CSISZ új alapszabályait. A tanulók a vitát a legutóbbi taggyűlésen ren­dezték. A vitát Molnár Zoltán tanár vezette, aki maga is részt vett a kongresszuson. A tagok elhatározták, hogy az új alapszabályok értelmében új munkatervet dolgoznak ki Szerkesztői üzenetek Orsovszkji András, Nagyka- pos. Első ügyedben fordulj a bratislavai magyar konzulátus­hoz. A másik ügyben írj Ung- várra, a helyi szovjet címére, ahonnan a kért felvilágosítást megkapod. Dániel Györgyi Anna, Ké- ménd: Ügyedet felterjesztettük az illetékes hivatalhoz, ahon­nan majd választ kapsz. Táncszakkönyv jeligére: Ilyen könyv magyar nyelven jelen­leg nem kapható Bratislavéban. Próbálja meg a könyvtárakban, lehet, hogy megtalálja. Bikkes Mária, Feled. Színész- lapokat a nagyobb szlovákiai városok egyes dohénytőzsdéí árusítanak. Vavreczky Géza, . Komárom: Két éves képzőművészeti isko­la nincs. Huszonegy éves fiú jeligére: Forduljon a Kommunális Vál­lalat igazgatóságához vagy a járási nemzeti bizottság mun­kaügyi osztályához. Ismeretlen levélíró, Dióspa- tony: Aláírás és pontos cím nélkül levelet sajnos nem kö­zölhetünk. Molnár János, Boly: A gyógy­növénygyűjtést jobban kellett volna megírnod. — A szereplő megbetegedéséért nem mi va­gyunk hibásak. Raffay József, Nagymegyer: Reméljük, jól éreztétek maga­tokat a kiránduláson, Helyes lenne, ha többször is elutazná­tok szép vidékekre és ismeret­len városokba. Molnár János, Boly: Kíván­juk, hogy a verseny eredmé­nyekkel záruljon. De legköze­lebb konkrétabban Írj. Vörös János, 2iar nad Wro- nom: A „Szív küldi“ műsorában csakis Magyarországról lehet dalt küldeni a rádión, mert a dal közléséért bizonyos ősz­szeget kell fizetni. Olvasóink írják REMÉLJÜK... A bolyi fiatalok kerek egy esztendeje játszottak utoljára színdarabot. Sőt, akkor is az idősebbek voltak a kezdemé­nyezők. És a bolyi fiatalok még ma sem akarnak ezen az álla­poton változtatni, és még a jó Igyekezetét is elrontják. Így például amikor a vékei műked­velők a közelmúltban Bolyban szerepeltek az ottani fiatalok egy része hangosan kigúnyol­ta a vékei szereplőket, s tőle telhető módon mindenképpen zavarni igyekezett az előadást. A bolyi fiatalok ilyen tettel bi­zony nem szereznek maguknak jó hírnevet. Reméljük változ­tatnak magatartásukon és rö­videsen maguk mutatják meg, hogy mit tudnak. MOLNÁR JÁNOS, Boly. KOMOLY VÁLTOZÁS A fügéi CSISZ-tagok az év­záró taggyűlés alkalmával új vezetőséget választottak. Azóta komoly változás történt a szer­vezetben, jobb a szervezeti élet. A kulturális tevékenységet máris láthatjuk. Nemrég ,,Az aranykenyér“ című 3-felvoná- sos színművet adták elő a fügéi fiatalok. Csizmadia Ilona szé­pen alakította Lubka szerepét, Gyömbér Margó pedig a szín­darab betanításáért érdemel dicséretet. Koös László, Füge.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents