Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-10 / 10. szám

Arany folyik a Farkastorokban

Ä cím elolvasása után ne gondoljon senki az erdők mélyén lakó ordas farkasokra, ne pályázzon ilyen zsákmányra, mert ezek torkában aligha lelne bárki is aranyat. Az aranyat öntő Farkastorok nem az erdők sűrűjében, hanem lapos síkságon, Bratislavától alig egy arasznyira van. A kíváncsi ott keresse a város alatt, ahol a Kis- és Nagy-Duna háromszöget alkot, s körülölel egy több mint hatszáz hektárnyi területet. Itt ezen a hatalmas területen épül hazánk egyik hatalmas olaj feldolgozó üzeme, a Slovnaft. Az idén 270 millió, a jövő évben pedig 400 millió korona biztosítja a hatalmas építkezést. Az üzem nagyságával és fontosságával hazánk, sőt Közép-Európa egyik legnevezetesebb és legkorszerűbb üzeme lesz.

A gyár már ma is oly fontos helyet foglal el népgazdaságunkban és egész társadalmunk fejlődésében, mint az ember testében a szív. Hiszen ha nem volna benzin, olaj és kenőcs, leállna a traktor, a kombájn, nem volna ami szántaná a földet. Megállnának a gyárak, megszűnnének élelmiszert, ruhát és gépet gyártani, mert mindaz a hajtóerő, amely a gépeket és járműveket hajtja, itt készül ebben a nagyüzemben.

Mindez nem valósulhatna meg a Szovjetunió nagy segítsége nélkül. Szovjet szakemberek segítenek a gyár építésében. A Szovjetunió segítségének köszönhetjük, hogy az üzem egész évben dolgozhat, mert hazánkban csak annyi a nyersolaj, amit ez a gyár egy nap alatt feldolgozna. Szükségleteinek kielégítése érdekében a Szovjetunióból évente sokmillió tonna nyersolajat kapunk. Több mint 65 000 vasúti tartálykocsi robog végig Ukrajna síkságain, kapaszkodik fel a Kárpátok magas hegyláncára, majd elfut a Tátra alatt és hozza ennek a gyárnak a nyersanyagot.

A jövő években hatalmas olajvezeték épül Ukrajnán és a Kárpátokon keresztül egész

Bratislaváig. Ezen ömlik majd az olaj, a szovjet olajmezők terméke a föld alatt egészen a Farkastorokba.

De nemcsak új gyár épül, hanem új szocialista emberek is nőnek ezzel a hatalmas üzemmel. Munkájukkal már eddig is bebizonyították, hogy a szocializmus példás építői. Az üzemben több mint ezer munkás dolgozik, és számuk a jövőben négy-öt ezerre nő. A dolgozók

gálhat sok üzemi szervezetnek Szlovákiában. A CSISZ vezetősége aktív munkát folytat. Naponta tanácskoznak a kommunistákkal és munkájukban a pártszervezet irányelveit tartják szem előtt. Ennek köszön- hető\ az ifjúság aktív munkája ebben az üzemben. A CSISZ- szervezet tagjainak száma egy félév alatt 70-ről 280-ra emelkedett. Itt találjuk azt a CSISZ kollektívát, amely Szlovákiában

A képünkön látható „Ifjú Gárda“ munkacsoport Szlovákiában elsőként jelentkezett a Szocialista munkabrigád cím elnyerétúlnyomó része fiatal. Az üzem vezetősége és a pártvezetőség nagy elismeréssel beszél az ifjúság munkájáról. Bizony, egy évvel ezelőtt még kézlegyintéssel intézték el a fiatalok problémáit, nem nagyon törődtek velük.

Pártunk XI. kongresszusa után fordulat állt be az üzem, de főleg az ifjúság életében. A pártszervezet nagy gondot fordít az üzemi CSISZ-szerve- zet munkájára, a fiatalság nevelésére. A pártbizottság minden hónapban megvitatja az ifjúság munkáját, segíti megoldani az egyes kérdéseket. A legjobb ifjúmunkásokat felveszik a párt soraiba. Az elmúlt évben is 28 fiatallal növekedett a pártszervezet. A CSISZ-szer- vezet működése például szolelsőként jelentette ki, hogy versenyezni akar a Szocialista munkabrigád címért.

A tüzelőanyag tisztító részlegén dolgozó 14 munkás közül 11 CSISZ-tag. Ezt a részleget Potisk mérnök, a CSISZ elnöke vezeti. Amikor olvasták a sajtóban, hogy a Szovjetunióban kommunista munkabrigádok alakulnak a terv határidő előtti teljesítésére, rögtön megvitatták, hogy hogyan teljesíthetnék ők is határidő előtt a tervet. A csoport vállalta a terv rendszeres teljesítését, egyszázalékos túlteljesítését. Ezzel 166 000 korona megtakarítást érnek el. Megtakarítanak 250 kg paraflovot, 755 kg NaOH-t, valamint 10%-al csökkentik az anyagszükségletet. Figyelmük több mindenre kiterjed. Vállalták, hogy: „Munkahelyükön példás rend és tisztaság lesz. Munkafegyelemben és a pontos munkábajárásban példát mutatunk a többi dolgozóknak. Mindnyájan aktívan részt veszünk az ROH és a CSISZ munkájában. Politikai és szaktudásunk emelése érdekében mindnyájan látogatni fogjuk a pártiskolát és a szakköröket.“

Hasonló kötelezettségvállalással jelentkezett ez a munka- csoport a „Szocialista Munkabrigád“ cím elnyeréséért folyó versenyben is. Már ma megérdemlik, hogy példás munkájukért ezt a címet el is nyerjék. Nemcsak a munkatervet teljesítik pontosan, hanem kezdeményezői az új munkamódszerek bevezetésének is. Az üzemet kimeszelték, a követ felmosták, s állandóan tisztán tartják. A gyár-részleg körül, ahol még nemrég az építkezés folyt, kitisztították a környezetet, összeszedték a hulladékot s az egyes munkarészlegekhez gyalogjárót készítettek. Ezen munkaegyüttes minden tagja aktívan részt vesz az üzemi gyűléseken, ahol beszélnek munkaeredményeikről és munkamódszereikről. Aktívan részt vesznek a CSISZ munkájában, a politikai és kultúrkörökben.

Ennek a kollektívának a kezdeményezése nagy visszhangra talált az egész üzemben. Ma már három csoport versenyez a Szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A Slovnaft CSISZ- tagjai elsőknek jelentkeztek az „Irány a Fesztivál“ versenyébe. A versenyben aktívan részt vesz a fő-javítóműhely CSISZ- csoportja, akik kötelezték magukat, hogy az aszfalt és gud- rony feldolgozó állomást három nappal a tervezett határidő előtt, 1959. május 15-e helyett május 13-ra felállítják. Ezzel 30 000 koronát takarítanak meg.

Az aktív munkában a lányok se maradnak le. A kémiai laboratóriumban a CSISZ-tagok munkabrigádot alakítottak, mely Dzsamilj Buhired algériai szabadságharcosnő nevét viseli. Ez a csoport már most is túlteljesítette a hulladékgyűjtést és a munkaszervezés javítására tett kötelezettségvállalását. A fiúkkal karöltve ők is aktívan dolgoznak a CSISZ-csoportban.

így sorolhatnánk tovább a többi munkarészlegeket is, ahol a fiatalság dolgozik. De nemcsak a gépek mellett, a gyárban, hanem a közéletben is szocialista emberekhez illően élnek. Különféle politikai körökben, szakiskolákban tanulnak, megszervezték a CSISZ üzemi népi együttesét és népi zenekart alakítottak. Sok szép kirándulást, közös színház- és mozilátogatást szerveztek.

Az itt formálódó új kollektíva szorgalmas munkájával hazánkban és külföldön egyaránt jó hírnevet szerez az üzemnek.

MAJOR ÁGOSTON

Békés, gondtalan öregkor után sóvárog minden ember. A legtöbben gyermekeik, közeli hozzátartozóik családjának keretében, akit pedig senkihez sem fűz családi kötelék, az aggok házában éri el ezt. Nem volt ez mindig így.

Aki elmegy Várkonyba, felkeresi Belko volt birtokos hajdani kastélyát és elbeszélget az itt élő 93 idős férfivel és nővel, borzalmas dolgokat tudhat meg arról a múltról, amelyet a fiatalok csak könyvekből ismernek. Találkozhat itt olyan férfivel, aki soha sem ismerte szüleit, nem volt soha állandó lakása, rótta a Csallóköz országútjait, koldult, csavargóit. Földönfutóvá nevelte a rendszer, mivel nem biztosított munkát számára. Akik dolgoztak, legnagyobbrészt szolgák, cselédek voltak. Azt mondják, hogy alig egy évtizede élnek emberhez méltó életet. Azt állítják, hogy amióta itt élnek, még az évek múlását sem érzik, sőt mindig fiatalabb- nak, erősebbnek érzik magukat.

Emberi módon élnek, és nékik ez ajándék, kitüntetés, amiről sohasem álmodtak — a mi számunkra pedig mindez egészen természetes. Fodor bácsi, aki Belko földbirtokos cselédje volt és a kastély lépcsőjére csak levett kalappal léphetett, most itt üldögél a folyosón, várja, hogy mikor kezdik vetíteni a filmet. Ezt az eseményt nem mulasztja el senki sem.

Mari néni (a képen) azok közé tartozik, akik tudnak és szeretnek is olvasni. Éjjeli szekrényén mindig találunk egy-két elbeszélés kötetet. Sajnos, a legtöbbjük keserűen panaszolja, hogy iskolába csak egy-két télen át járt, írni-olvasni nem tud. Ezek a rádió mellé húzódnak, ott töltik a nap nagy részét.

Vagy húszán még dolgozgatnak, nem tudnak ülni tétlenül. Elszomorító látványt nyújt a rokkantak csoportja, akiknek főleg a nélkülözés tette tönkre az egészségét.

Az itt töltött nyugodt, gondtalan évek azt a célt szolgálják, hogy segítenek elfeledtetni a múlt keserű szenvedéseinek emlékét.

—s—

Segít az ifjúság

a feladatok teljesítésében

A PÁRKÁNYI JÁRÁSBAN UTAT TALÁLTAK A FIATALOKHOZ

Dzsamlly Buhired algériai szabadságharcos nő nevét viselő ifjúsági brigád a hulladékgyűjtés versenyét értékeli. Középen a brigád vezetője, Jurányi evtársnő.

Kultúrotthont kaptak

perbenyikl állami gazdaságban dolgozó fiatalok már régóta vágyakoznak egy klub- helyiség után. Sajnos, nem kaptak megfelelő támogatást, így szórakozásuk főleg a kocsmában folyt. Végre ez év januárjában az állami gazdaság vezetői segítettek kielégíteni az ifjúság helyiség utáni vágyát. Még alig két hónapja, hogy állandó helyiségük van, máris szép munkát fejtettek ki. Szerveztek irodalmi kört, valamint tánc- és esztrádegyüttest alakítottak. Szentesen felléptek egész estét betöltő műsorral.

Az állami gazdaság vezetősége biztosan nem bánta meg, hogy segített a fiataloknak, mert nemcsak szórakoznak, hanem a munkából is kiveszik részüket. Már most megalakították az ifjúsági munkacsoportokat, amelyek egymással versenyre készülnek. A fiatalok örülnek, mert a napi munka után este a kultúrotthonban rádió, könyvtár, sakk, társasjátékok és egyéb szórakozási lehetőségek állnak rendelkezésükre.

TÖTH GYULA,

Perbenyik.

Könyveket is kölcsönözhetnének

jtísékarcsán nemrég még nem éppen a legjobban működött a CSISZ-szervezet, azonban közben űj vezetőséget választottak és a tagok száma is meggyarapodott. A faluszépítési akcióból is kivették részüket. Nemrég adták elő a Vén bakancsos című színművet. Szerepléséit dicséretet érdemel Gallé

Piroska és Godány László. Most már az is helyes lenne, hogyha az alapszervezet könyvtárát is rendbeszednék a CSISZ-tagok, és megfelelő, alkalmas időszakokban könyveket is kölcsönöznének az olvasni vágyók számára.

SZABÓ JÚLIA, Bratislava.

A párkányi járásban a szövetkezetek járási konferenciája kimondta a döntő szót: Ifjúság nélkül sehol sem lehet jól- menő szövetkezeti gazdálkodás. Már maga a beszámoló is nagyon konkrétan elemezte az egyes szövetkezetekben fennálló helyzetet. Míg ezelőtt két évvel jóformán csak megállapították a tényeket, ma már alapos helyzetelemzést adtak és megmutatták az előrevezető utat.

Járási méretben két fő probléma áll előtérben. Az első abból adódik, hogy a járás földterületének csak 76 %-a tartozik a szocialista szektorhoz, így még ebben az évben módot kell találni az egyénileg gazdálkodók megnyerésére és ezáltal elérni, hogy a földterület 96 %-án nagyüzemi gazdálkodás folyjon. A meglévő szövetkezetek eredményei beszélnek a legvilágosabban a kívülállókhoz.

De beszélnek azok az emberek is, akik az elmúlt évben határoztak véglegesen a közös gazdálkodás mellett. Ezek közé tartozik Kara Márton, 9 hektáros gazdálkodó, aki egy évvel ezelőtt mint vendég hallgatta végig a járási konferenciát. Ma úgy lépett az emelvényre, mint a kőhídgyarmati szövetkezet elnöke. - „Hajlandó vagyok elmenni bárhová, bármelyik faluba s vitába szállni azokkal, akik azt állítják, hogy sokkal kifizetőbb egyénileg gazdálkodni.“ — Ha így beszélnek azok, akik alig egy éve szövetkezeti tagok, akkor azt hiszem, kellő agitációs munkával a fent említett feladatot sikerrel meg

lehet oldani. Különben is a taglétszám bővítéséről már egy féltucat szövetkezetben nem szükséges beszélni — itt már nincsenek egyéni gazdálkodók.

Másik fontos probléma a meglévő szövetkezetek termés- eredményeinek, gazdálkodásának megjavítása. Ezen a szakaszon sürgősen változást kell elérni, ha a járás a rája rótt feladatokat határidőre akarja teljesíteni. A hektárhozamok emelése, az állatállomány létszámának növelése nem megy máról holnapra.

Már a beszámoló megállapította, hogy járási méretben 14- től 25 évig alig 630 fiatal dolgozik a szövetkezetekben. Ha vizsgáljuk az egyes szövetkezetek tagságának összetételét, meghökkenő számokkal találkozunk. Kéménden 269 szövetkezeti tag között 15, Köbölkú- ton 269 között 19, Muzslán 418 között 25, Ebeden pedig 165 között 2 fiatalt találunk. Leléden s még jó néhány szövetkezetben 25 évig nincsen munkaerő. Ehhez még azt is hozzá kell tennünk, hogy a járás szövetKét elnök véleménye

SOÓKY LAJOS, A BÚCSI EFSZ ELNÖKE:

r.------ Szövetkezetünkben van fiatal elég, szinte minden szakaszon megtalálhatók. Döntő többségük igazán becsületes, jó munkás, magáénak érzi a szövetkezetét, nem hagyná el semmiért sem. Nálunk most a szakmai tudás emelése a fő probléma. A fiatalok e téren is igyekeznek. Né- künk nincs szükségünk más falukból hozzánk küldött szakemberekre, mert községünkből 19 fiatal tanul különféle szakiskolákon, és ezek mind visszatérnek szövetkezetünkbe. Saját gyermekeink lesznek a képzett mezőgazdasági szakemberek, s amit mi megkezdtünk, majd ők folytatják tovább,

VALENA PÁL, A BÉLÁI EFSZ ELNÖKE:

— Én azt hiszem, hogyha a fiatalokról beszélünk, sokszor elfeledjük, hogy azok végeredményben a mi gyermekeink, és mi vagyunk felelősek nevelésükért. Minden szövetkezetben olyan ifjú generáció nevelkedik, amilyet az idősebbek és a szövetkezet vezetősége nevel. A mi szövetkezetünkből nem szöknek meg a fiatalok. Az tény, hogy erős hatással van rájuk a munkaegység értéke, s ha úgy látják, hogy a szövetkezet biztosítja jövőjüket, semmi esetre sem hagyják el. Az igazat megvallva, én el sem tudnám képzelni szövetkezetünket fiatalok nélkül.

kezeteiben több mint 400 hatvan éven felüli egyén dolgozik.

Mit eredményezett ez az egészségtelen összetétel? Azt( hogy az említett szövetkezetek sokkal alacsonyabb terméseredményeket értek el és alacsonyabb náluk a munkaegység értéke is. Búcson, Bélán, Kar- ván és a többi szövetkezetben, ahol elegendő ifjúság van, a kiváló eredmények elérésében jelentős szerep jutott a fiataloknak is. Reméljük a konferencia résztvevői — főleg a fiatalok nélküli szövetkezetek küldöttei — megfogadják a du- namocsi, karvai, bácsi és bélai szövetkezeti vezetők tanácsát: a fiatalokat meg lehet nyerni a szövetkezet számára, de szükséges, hogy ne csak szóval, hanem anyagiakkal is segítsük őket. Ha biztosítunk számukra állandó kereseti lehetőséget és segítünk kielégíteni kultúrigényeiket, becsületes szövetkezeti tagokká válnak és áldozatoktól sem riadnak vissza.

Helyes lenne, ha azon falusi CSISZ-szervezetek vezetői, ahol kevés fiatal dolgozik az EFSZ- ben, kicsit komolyabban segítenének e kérdés megoldásában. Például Köbölkúton megnézhetnék azt, hogy hová tűntek el azoknak az idős földműveseknek gyermekei, akik ma egyedül dolgoznak a szövetkezetben. Meg kell találni az alkalmas hangot a falun kívül dolgozó ifjúsághoz — ez elsősorban is a CSISZ-szervezetek feladata — és meg kell nyerni őket a szövetkezet számára. Ha a CSISZ párkányi járási vezetősége valóban lényeges segítséget akar nyújtani a szövetkezeteknek feladataik teljesítésében, akkor elsősorban is a szövetkezetben dolgozó fiatalok létszámát kell növelnie. Ez az első lépés, a többi csak ezután következik. — cs—J