Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-24 / 8. szám

Kötényruhákat közlünk „18 éves lány“ kérésére. Mind szép és fiatalos, válassza ki kö­zülük, amelyik az alakjához legjobban megfelel. 1. Elől végig gombolódó kö­tényruha, a gömbölyű kivágásnál, karöltőnél és zsebeknél tűzés díszíti. 2. A kötényruha legújabb változata, tényleg kötényhez hasonlít. A pántok hátul keresztezik egymást. 3. Érdekes szabású kötényruha, négyszögletes kivágással, különleges szép zsebek­kel. 4. Szűk szoknyájú, kétsoros gom- bolású kötényruha. A gombolás spic­ces kivágást képez. Reméljük, a modellek tetszeni fog­nak és valamelyiket megcsináltatja. Eit a szép kardigánt F. Ilona kérésére közöljük. Kb. 40 dkg. fonalból, 2-es és 2 ¥2-es tűkkel kész. Az egyik elejét 65 sz-el kezd. 10 cm-t a vékony tűvel, 1 s, 1 f-al köt. majd szap. kb. 10X1, 3X2, 5X3 és 5X5 sz-t. Az ujjúnak megfelelő hosszúságig 10 sz-enként szap. Az ujjak szap-val egyvonalban a közép­vonal felé eső old-on minden 4. sorban 1 sz-el a vállig fogy. a nyakkivágás sz-eit. Az ujjak végénél a megfelelő alsóbőség feléig egyenesen köt. Itt elér­jük a vállvonalat, és a kötést félbenhagyva, így elkész. a kardigán másik elejét is. Most kiszap. a hátrész nyak­kivágásának sz-elt (kb. 35 sz) és a két részt összeköt. így a két ujj teljes hosszát és a hát­részt köt. Az ujjak teljes al­sóbőségénél — a szap-hoz ha­sonlóan — kezd. a fogy-t. Ami­kor a szap-ott sz-ket elfogy, egyenesen köt. a derékig, majd patentköt-el befejez, a kardi­gán hátát. Ujjaink patentköt-ses kéze­lőjét az ujjak felszedett sz- eire köt. kb. 56 sz-el és 10 cm után befejz. Szintén külön kész. a 8 cm széles patentköt-ses gomboláspántot. Ezt két rész­ben patentköt-el köt. a jobb elejébe 5 gomblyukat kész., majd a hátrész közepén össze­varrjuk és a végén a nyakki­vágás szélére varrjuk. Kelim párna Civera Lászlóné és Szabó Ida kelim párnára kérnek mintát. Az Itt közölt modern mintájú kelim párna különböző színe­zésben készíthető. Eredeti színösszeállítás: erős ferde vonal és 1 — sötétbarna, ferde elipszis és 2 — zöld, ferde vonal és 3 — sárga, ferde kereszt és 4 — narancssárga, 5 — vilá­gosbarna, 6 — homokszín. A leszámolható minta a párna negyede. rzsike és Margit jó barátnők, mindketten fiatal mamák. Mégis, az utóbbi időben mind gyakoribb köztük a né­zeteltérés. Margit szerint Erzsiké fölöslegesen „pepe­csel" a gyerekkel, „komédiákat csinál.“ Ö nem hajlandó a gyerekkel annyit bíbelődni és inkább a szomszéd- asszony szavait szívlelte meg, aki „hat gyermeket ne­velt fel és egyiknek sem turkálta olajos vattával az orrát, mégis felnőttek." Azt persze a szomszédasszony bölcsen elhallgatja, hogy nyolc gyermek közül csak hatot nevelt fel, kettő csecse­mőkorában meghalt. Hogy miért, azt nem szokta említeni és mi sem firtatjuk. Erzsiké és Margit esetében mi bizony teljes mértékben Erzsi­kének adunk igazat. Ahhoz, hogy egészséges gyermekeket ne­veljünk, rendkívül fontos a higiénia betartása. Ne tartsuk pepe- Síelésnek 0 csecsemő tisztántartását, mert amellett, hogy a rendesen aondozott gyermek szép, gusztusos, jobb a közérzete, különféle, sokszor életveszélyes fertőzésektől óvjuk vele. A mindennapi fürdetésnél ügyel- " ­jünk arra, hogy a hozzávaló esz­közök mind tiszták legyenek. A ká- • * Yjfclí:'P;f- *•" dacska „ragyogjon", a fürdőlepedő, pelenkák és a csecsemő egész „ru­házata“ vasalt legyen. Ne sajnáljuk a fáradságot, a vasalás nagyon fontos, mert a hó fertőtlenít. Mi­előtt a fürdetéshez fognánk, készítsünk mindent ki, a lepedőt, a ruhácskákat, stb. és a „piperedolgokat“ (krém, olaj, púder, kü­lön tartóban vatta). Legjobb, ha ezeket együtt egy dobozban tartjuk, hogy ne kelljen mindenért külön szaladni, ha szükség van rá. A fürdetést végezzük úgy, amint azt a bábaasszonytól tanultuk, ne tartsuk túlzásnak a higiéniai szabályokat. csecsemőnek mindig „illatoznia“ kell a tisztaságtól. Sose hagyjuk nedves pelenkában. Helytelen, ha a pe­lenkát előre meghatározott időközönként váltjuk. A csecsemőt valahányszor nedves, át kell pakolni, kü­lönben kipállik a teste, vörös lesz, esetleg kiütések képződhetnek rajta. A gyermeket minden átpakolásnál bekrémezzük és bepúderezzük. Természetesen figyelmet kell fordítanunk a higiénia betartá­sára a csecsemő táplálásában is. Ha szopik, egyszerűbb a dolog, mert csak a mellbimbót kell minden egyes alkalommal bórvizes vattával O lemosni. Mesterséges táplálásnál minden edényt, amiben az ételt ké­szítjük és az üveget, amiből etet­jük, a gumival együtt kifőzzük. És ha már az etetésnél tartunk, megjegyezzük, hogy sosem kóstoljuk meg a gyermek ételét az üvegből, vagy a kanalával, mondván, hogy „nekem úgy sincs semmi bajom". Ez a legszigo­rúbban tilos! Egy könnyű megfázás, amiről esetleg a felnőtt még nem is tud, de már benne lappang, nála nem játszik szerepet, a csecsemőre viszont veszélyes lehet. Az ételből egy picit a ke­zünkre csepegtetünk, így a forróságát azonnal megállapítjuk. Gyermek sose egyék még a szülő után sem! Leghelyesebb, ha még nagyobb korban is saját étkészlete és különösen saját evő­eszköze van. z náthásak vagyunk, orrunkat és szájunkat fehér naszkkal kötjük le, valahányszor a gyermekhez közel lágyunk vagy az ételét készítjük. Tudvalevő, hogy 1 dudli igen egészségtelen és nagyon is fölösleges. De ia már a gyermek megszokta, legyen jónéhány rézér­cünk, mégpedig nemcsak megmosva, hanem kifőzve. És még valami tartozik a higiéniához, amiről sokszor a cse­csemőt legtisztábban tartó mamák is megfeledkeznek: ne csó­koljuk a pici gyermeket arcán, vagy méginkább a kezén! Ez a legegészségtelenebb, hiszen a gyermek a kezét a szájába viszi. Jó, ha erre rokonainkat és ismerőseinket is figyelmeztetjük. Meg­tehetjük oly módon is, hogy a csecsemő élőkéjére ráhímezzük: „Puszit nem adok!" Csókolni csakis a szülőnek szabad a gyer­meket, de csak hátul, ahol a legpuhább. Nos, Margit, ha egészséges gyermeket akar felnevelni, meg kell szívlelnie ezeket a dolgokat. Mert a csecsemőknél duplán igaz, hogy: Tisztaság fél egészség! Hisszük, belátja, hogy mindez így van és jó tanácsainkat meg is fogadja. Az előző szá­mainkban emlí­tett „alapruha­tár" összeállító- HM sát kezdjük a munkaruhákkal. I (L/%- \Jr Előrebocsátjuk, hogy nincs csú­nyább, mint a régi „kimenő" ru­hát elhordani munkába. Munka közben épp oly rendesen kell öltözködnünk, mint a színházban vagy táncnál, tehát a munka szerint az oda megfelelő ruhát kell viselnünk. A gyári munka már maga megmutatja, hogy milyen öltö­zékben úMffosztfnk. S»k üzemben kötelező a köpeny, néhol — pl. az élelmiszeriparban a fehér kö­peny, sőt sok helyen a gyár ad­ja a munkaruhát. Ha ezek a dol­gok nem jönnek számításba, és nehéz munkát végzünk, leghe­lyesebb, ha hosszú — esetleg kantáros nadrágban dolgozunk. Piszkos munkánál a blúz is a nadrág anyagából legyen (pl. sö­tétkék), de ha nem piszkotjuk magunkat túlságosan munka közben, úgy az időszaknak meg­felelően flanell- vagy mosó- anyagból készült kockás vagy csíkos — nem túl világos — blúzt viseljünk. (A flanell 2-3, a mosóblúzból 3-4 a legkevesebb, amire szükségünk van.) Pulóver fizikai munkánál nem tanácsos, mert munka közben megizzadhatunk, és a pulóvert nem lehet úgy mosni, mint a blúzt. Hidegben inkább szvettert vegyünk a blúz fölé. A hivatalnoknő, tanítónő, di­áklány, elárusítónő stb. (ha nem visel köpenyt) legpraktikusabb és legkedveltebb munkaruhája a szoknya-blúz, illetve pulóver. Hangsúlyozzuk, hogy legalább két szoknyánk legyen, melyeket felváltva viselünk, éspedig jó minőségű szövetből, amit nem „ülünk" gyorsan ki. Ha állan­dóan egy szoknyát „nyúzunk", az hamar tönkremegy s ismét újra van szükség. Két szoknya viszont több mint készerannyi ideig tart, mint egy, nem stra- pálódik úgy és gondozni is köny- nyebben lehet. Az egyik szoknya helyett viselhetünk kötényruhát, ez mindig divatos. A kockás szoknya szép és fia­talos, de ha pl. csíkos vagy pety- tyes blúzunk van, ne csináltas­sunk, mert azokat nem viselhet­jük hozzá. Hiszen az öltözködés ,,művészete" abban rejlik, hogy ruhadarabjainkat minél változa­tosabban viseljük, mondjuk egy blúzt ne csak éppen ahhoz a szoknyához viseljünk, amihez csináltattuk. Kockás szoknyát „HAJNALCSILLAG“, „BÚZA­VIRÁG“ és „SZIVÁRVÁNY“ pattanások eltüntetésére kér­Pattanások képződésére a zsíros arcbőrűek hajlamosak, ezért, hogy a pattanásokat el­tüntethessük, az arcot ápolni kell. Reggel meleg vízzel meg­mossuk s a vízbe egy kis bór- axot teszünk. Ezután kénes szappan habjával kenjük be és ezzel néhány percig masszíroz­zuk az arcot. A kénes szappan­hab megpuhítja a pattanásokat és megakadályozza továbbiak hideg vízzel mossuk le, majd az arcot vigyázva megtörüljük. Este ismét megmossuk ar­cunkat meleg vízzel, bekenjük kénes szappan habjával, de ezt ezúttal egy fél óráig hagyjuk az arcon és utána meleg vízzel mossuk le. Ezután kétszer he­tente kamillás főzet fölött gő­zöljük az arcot és utána tiszta ronggyal kinyomjuk a megpu­hult pattanásokat. Majd tiszta vagy szalicilos alkoholba már­tott vattával megtörüljük az arcot. (Ezzel fertőtlenítjük.) Nagyon jót tesz, ha naponta néhányszor ritkított kölnivíz­zel törüljük át arcunkat. Ugyancsak használ a kvarcolás, a napozás, mert szárítja a pat­tanásokat. Ügyeljünk arra is, hogy étrendünkben minél több gyümölcs, zöldségféle és tej­tartalmú étel szerepeljen. Ne együnk túl forró, savanyú és sós ételeket, ne igyunk sze­szesitalt, erős teát és fekete­kávét. Pattanásos arcnál sosem sza­bad zsíros krémet használni, még száraz krémet is csak egyes esetekben. „EGY BARNA LÁNY“: A sö- mör a száraz arcbőr következ­ménye. A száraz arcbőr ápolá­sával korábbi számunkban fog­lalkoztunk, tartsa magát azok­hoz a tanácsokhoz. A zsíros kré­met a 3. számunkban közölt le­írások alapján használja. Ha az említett számokat nem tudja beszerezni, kérjük, értesítse szerkesztőségünket. „ÖRDÖG SZÉPSÉGE“: Ha rendes az arcbőre, nem túl szá­raz vagy zsíros, akkor ebben a korban fölöáleges bármilyen krém használata. tehát csak harmadik szoknyának ajánlunk. Nagyon szép munkába a hosz- szúujjas ingblúz, de nem prak­tikus, mert hamar piszkolódik. A rövidujjú blúzokat télen kar­digánnal, illetve kuligánnal egé­szítjük ki. Nagyon praktikus a nem túl világos pulóver és igen jó szolgálatot tesznek a kötött mellények. Kosztümben munkába ne jár­junk, legalábbis ne rendszere­sen, mert így a szoknya előbb elkopik s a kabát magában ma­rad. Itt említjük meg azt is, hogy kosztümkabátot sose visel­jünk más szoknyához, vagy ru­hához, mert az nagyon csúnya. Ősszel-tavasszal rövid ballon-, kordbársony, vagy más anyagból készült, önálló, de a szoknyához illő kiskabátban járjunk mun­kába. Persze nem előírás a szoknya­blúz, viselhetünk úgynevezett „kisruhákat“ is. Ezek egyszerű, sportosan elkészített rövid- vagy hosszúujjú szövetruhák. Külö­nösen az alacsonyaknak ajánl­ható, akiket a szoknya-blúz ki­csinyít. Szép, ha ezeket a kisru­hákat rágombolható fehér gallér és manzsetta díszíti. Ez — mi­után mosható — hozzájárul ah­hoz, hogy mindig frissen, üdén nézzünk ki. Bemutatunk egy űj tavaszi hajviseletet. Ugye szép? Üde, friss, igazi tavaszi hangulatot keltő. Sző­ke, sötétszőke és barna hajból a legszebb. TY. JÁNOSNÉ: Szívesen te­szünk eleget kérésének. 10. szá­munkban közlünk kosztümöket és felelünk minden kérdésére. Előbb nincs módunkban, hiszen a legújabb divat szerint adunk tanácsot. Reméljük, még nem késünk el vele és húsvétig még minden kész is lesz OJ IFJÚSÁG — ■ CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena. a CSISZ Szlovákiai Központi Bízóttságá adminisztráció, Bratislava, Prazská 9. —■ Telefon 445-41. — Postafiók 30. — Főszerkesztő Szóke József - Nyomta a Západoslovenské tlaélarne 01, n. V. Előfizetés egy évre 31.20, — Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. nak kiadóhivatala. Szerkesztőség és <1 atlslava, uL Nár povstanla {. 4L A-730489 I

Next

/
Thumbnails
Contents