Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-17 / 7. szám

Csalódás Pózban Pózban úgy húzódik meg a barsi dombok közt, mint egy tányér krumplipaprikás. Szinte hozzánőtt a föld púpjaihoz, $ csak a református templom akarja magasságban túlszár­nyalni a dombokat. De nem si­kerül neki. Még a torony sem bír a természet alkotásaival. ITT AZ ELNÖK - ELNÖK A CSISZ alapszervezetének elnökét kerestem. Először az EFSZ Irodájába tértem be, mi­vel éppen utamba esett az út- kanyarulatban. Ott érdeklőd­tem az elnök iránt, s a köny­velő azonnal felhívta telefonon az iskolát, mondván, hogy Pásztor Béla tanító az alap- szervezet elnöke. A vonal túlsó végén a kagylót nem emelte fel senki, én pedig elmentem az iskolába. Kisült, hogy éppen félévi szünet van, a tanítók valamilyen gyűlésre mentek a járási székhelyre és különben sem Pásztor Béla az alapszer- vezet elnöke, . de hogy ki, azt nem tudják. A helyi nemzeti bizottságra irányoztam léptei­met, s közben találkoztam egy tizennyolc éves lánnyal. Érdek­lődöm tőle az elnök iránt, El­neveti magát, hogy ő bizony nem tudja. Megkérdeztem egy hatvan éves öregasszonyt, ép­pen csak a kíváncsiság ked­véért, — Ne izéi jen az úr! Hát még CSISZ is létezik a falu­ban? - felelte, Egy középkorú emberrel hasonlóképp jártam, egy 17 éves fiú ppdig csak úgy foghegyről felelt a kérdésemre, hogy bíz nem tudja. Végre a helyi nemzeti bizottság épü­letéhez értem és a titkár azt mondta, hogy Pócs József a CSJSZ-alapszervezetének az el­nöke, de hetenként egyszer jár csak haza a faluba, valahol távol dolgozik. Később Mészáros József, a helyi nemzeti bizottság elnöke Váltig erősködött, hogy Pásztor Jónás az alapszervezet'elnöke, dehát Tolmácson dolgozik, s azzal ugyan beszélni nem lehet, csak egy hét múlva. A kisbíró szintén nem tudta, hogy hívják az alapszervezet elnökét. Gondoltam, hogy a közbiztonsághoz fordulok, s oft kérdezem meg, vagy megkérem őket, nyomozzák ki, hogy vajon kicsoda is az elnök. Valaki azonban azt mondta, hogy pil­lanatnyilag egyetlen közbizton­sági szervet sem találok a fa­luban. KÁR-KÁR Hej, de nagy kér, hogy a pozbai illetékesek ennyire el­szakadtak a CSISZ-tol, vagy talán a alapszervezet nem jól működik? Bélán György, a he­lyi nemzeti bizottság titkára pedig bizony azt állítja, hogy a falu vezetői is felelősek a fiatalokért. Nem is tartja helyesnek az alapszervezetben uralkodó jelenlegi állapotokat, s főleg azt nem, hogy csak táncmulatságra kérnek enge­délyt a fiatalok a hejyi nemzeti bizottságtól. - Hányszor? — kérdeztem tőle.- Hányszor? Körülbelül kéf- szer-hőromszor évenként - felelte.- Kulturális tevékenységet nem fejtenek ki? — érdeklőd­tem tovább.- A CSISZ alapszervezete ugyan nem — adta meg a la- konikus választ. , Az EPSZ-nél ugyancsak hibák vannak, Az egész falunak azért lóg az orra, hogy egy fillér jutalék sem jutott munkaegy­ségenként. De nem ám! A helyi nemzeti bizottság elnökének, titkárának és a szövetkezeti munkacsoportok vezetődnek ál­lítása szerint 2-300 000 koro­na kár érte a szövetkezetét. A kár abból származott, hogy a magra termesztett lucerna szőröstül-bőröstül tönkrement, megrohadt- A lucerna felét le- kaszálták, felét nem kaszálták le, de a lekaszált is tönkre­ment. JNevn volt, aki kiesépelte volna a magot. Pedig szeptem­berben éppen, hogy csak dol­goztak a tagok az EFSZ-ben — állapítják meg a HNB-n. Szep­temberben van a pozbai búcsú és a szüret, Dehogy dolgoztak emiatt a lucernamaggal. így tehát elúszott az osztalék, ju­talék. De mit csináltak a fia­talok? Az alapszervezet veze­tősége nem látta, hogy milyen kár éri az EFSZ-t? A fiatalok bizony brigádokat szervezhet­tek volna, hogy munkájuk árán legalább a tönkrement érték bizonyos részét megmentsék. Talán az idősebbeknek is utat mutathattak volna, Igazán nem szép a pozbai CSISZ-tagoktól, hogy nem segítették meg az EFSZ-t és tétlenül nézték az értékek kárbaveszését. NE CSAK AKKOR.., Mindenképp fontos tehát, hogy Pozbán is jól dolgozzon a CSISZ alapszervezete és tu­dományos, valamint politikai ismeretterjesztő előadásokat rendezzenek. Ne csak akkor keresse fel az alapszervezet vezetősége a helyi nemzeti bi­zottságot, amikor táncmulat­ságra kér engedélyt, hanem akkor is, amikor előadásokat, színdarabokat akar rendezni, vagy politikai iskolázást akar szervezni. Kérje a nemzeti bi­zottság és a pártszervezet se­gítségét a feladatok megvaló­sításához és meg is kapja azt. Tanuljunk a pozbai fiatalok sok más falu fiataljaitól, hogy ho­gyan kell előre vinni a közös gazdálkodást. B. I. Szorgalmas munkával Nemrégiben a mihéiyfai kö­zépiskola VI. és VIII. osztályos tanulói a „Csodakarikás“ című háromfelvonásos mesejátékot mutatták be nagy sikerrel. Csi­ba Éva, Pongrácz Ernő, Lelkes Boriska, Harsány) László, Mol­nár József és a többiek is szé­pen alakították szerepüket. Pollák Magda és Csiosag Zsu­zsanna tanítónők nagy elisme­résben részesültek rendezői munkájukért. pongBácz Gábor, Mihályfa. A lenini Komszojno! 40 tagú küldöttsége látogatott el Olo- moueba. Szergej Sohin komszomoüsta kedélyesen társalog a pionírokkal. Faluró! - Városról A dunaszerdahelyi állami gaz­daság fiatal dolgozói egész es­tét betöltő vidám műsort adtak elő Várkonyon. Programjuk rendkívül gazdag és változatos volt. Különösen kiemelkedtek játékukkal és rátermettségük­Vélasz egy levélre Az OJ IFJÚSÁG január 27-1- számában egy cikk jelent meg Felsőtúrról. A cikket Kiss Ist­ván irta és a felsőtúri CSISZ- szervezettel foglalkozott benne. Az írás megjelenése után a CSISZ felsőturi alapszervezeté­nek tagjai és vezetősége tilta­koztak annak tartalma ellen. Az igazság az, hogy Felsőtúron fellépő kelenyei színjátszó cso­portot rendesen elszállásolták. A kelenyeiek harmincnégyen voltak és Felsőtúron hatvanhé­tén hívták meg őket éjjeli szál­lásra. Viszont az az állítás sem helytálló Kiss István részéről, hogy a gramofonlemezeket tönkretették a CSJSZ-tagok. Kiss István volt az alapszerve- i zet elnöke, s mikor átadta i a gramofonlemezeket az új ve- l zetőségnek, 46 darabot össze- . törve adott át. Tehát ezt vegye j tekintetbe Kiss István és ne- csak az alapszervezetet és je­lenlegi vezetőségét kritizálja, hanem saját ténykedését is vegye bírálat alá. A CSISZ felsőtúri alapszervezetének 1 vezetősége t kel a felsőpatonyiak, rétiek, vásárútiak és várkonyiak. A legjobbak természetesen be­kapcsolódnak majd a járás if­júsági alkotó versenyébe is, Már az említett vidám estén díjazták a csoportok munkáját. Az első díjat a felsőpatonyi ál­lami gazdaság fiataljai nyerték el, A felsőpatonyiak a téli hóna­pokban színdarabot is betanul­nak, amelyet helyben és a szom­szédos falvakban is bemutat­nak. Lelkes munka, tettrekész- ség jellemzi a felsőpatonyi fia­talokat. ★ ★ Alig pár hete alakult meg Mulyadon a CSISZ helyi szerve­zete, s a fiatalok máris lelke­sen kapcsolódnak a munkába. A közelmúltban például bemu­tatták Cslky Gergely „Kaviár“ című háromfelvonásos vígjáté­kát. A kezdeményezésben tehát nincs semmi hiba. A mulyadi 'fiatalok azonban még hatható­sabban tevékenykedhetnének, ha komolyabban vennék Budai József kultúrcsoportvezető ta­nácsait. VÁMOS GÉZA, Mulyad. ★ Gyermekek öröme A párkányi magyar tannyelvű 11, éves iskola utolsó osztályos tanulói a közelmúltban Komá­romba látogattak és felkeresték a nagy magyar költő, Baróti Szabó Dávid sírját. ERDŐS TERÉZ, Párkány. Éppen hárem és fél észt ende, e annak, hogy egy különös felirat a tábla került a Hviezdaslau-tér és a Halászkapu utca sarki vo'S vendéglő homlokzatára, „Gyér' mekek öröme", olvashattuk a frissen festett cégért, hagy azon­ban milyen örömökkel kedves­kednek majd a renoválás alatt álló helyiségek,- arról bizony fo­galma sem volt a járókelőknek, — Biztosan új játékboltot nyitnak, — találgatták egyesek, Mások viszont arra tették lé a f'óesküt, hogy mesekönyvüzh- tét létesítenek, Annál nagyobb volt aztán a meglepetés, amikor a legközelebbi vasárnapon kinyi­tották a zárt ajtókat és kiderült, hogy Bratislava legkisebb polgá­rai részére nyitottak cukrászdái a dús fantáziájúak, — Ki hallott még ilyen csoda­bogárszerű ötletet? — csóvál- gatták tejüket a járókelők. — No ez az Új „találmány“ sem éri meq az egy éves évfor­dulót! — mérgelődtek, jóképp az idősebb polgárok­; "Ezek a jósolgatások jutottak eszembe a minap, amikor egy bizony eléggé rosszul menő cuk­rászdában fogyasztottam el délu­táni feketekávémat. S ezeknek a visszaemlékezéseknek a hatá­sára határoztam el, hogy elláto­gatok a „Gyermekek örömébe" s megnézem, vajon a cukrászda vezetőjének és alkalmazottjainak is ákad-e némi örömük üzletük­ben ? Hát bizony megérte az a né­hány korona, amibe belekerüli kíváncsiságom kielégítései Talán igazán csak a gyermeki képzeletvilág alkothat annyira meseszerű képet, amilyen ebben a cukrászdában fogadja az em­bert! A félhomályban úszó két rész­re osztott termet gyönyörű fáocl faragott csillárok világítják meg. A falakat méhek és lepkék rajzai díszítik. A falak egy részén pedig — üvegszemek alól — megvilá­gított elefántok, zsiráfok és ma­darak tekintenek a látogatókra Mégpedig milyen látogatókra Budlnská Bűiké, 18 éves CSJSZ- tag ürömmel szolgálja fel a jó süteményeket. Az apró asztalok körül, pará­nyi fotelekben és miniatűr bői rekeveteken pöttömnyi kis ember­kék üldögélnek és hangos tei szésnyilvánítás közepette tej színhabos csokoládés-szeleteket hatalmas francia krémeseket é' csábító kinézésű egyéb nyalánk­ságokat majszolyittrmk. A bejárat melletti mindenféle ínyencséggel megrakott pult mellől fehérbóbítás fiatal leányok egy kisebbfajta város heti élel­miszerfogyasztásának súlyát is! Hogy pedig mi az oka annak, amiért ennyire közkedveltté lett ez a kis bratislavai cukrászda- újdonság? — Nos, nem is olyan ördöngösség ennek a kérdésnek a megfejtése. Egyrészt annyira kedves a helyiség berendezése, é' annyira kedvesek vendégeikhez a csupa fiatal lányokból álló ki- szolgálónak, hogy gyermek c felnőtt egyformán jól érzi ül magát. Másrészt az üzlet saját üzemében csakis a legtáplálób' nyersanyagokból, vajból, tejszín• 667, friss tojásból és színcsokolá• déböl készítik a jobbnál-jobl nyalánkságokat. Vidéki fiatalok! Ha Bratislavá• ban jártok, ne kerüljitek e a „Gyermekek örömét“> (n-i Nemcsak a pionírok, hanem a CSISZ-tagok H igen jól érzik magukat a bratislavai gyermek, cukrászdában. SZERKESZTŐI )_ üzenetek J Üjságíró jeligére: Elsősorban tehetség szükséges az újság­íráshoz. Ha tehetséget érzel magadban, érettségi után je­lentkezz Bratislavában az új­ságíró főiskolára, mely öt év­folyamú. Domiko jeligére üzenjük: Ma­gyar tannyelvű újságíró-főis­kola nincs Bratislavában. Kü­lönben a fenti üzenet nektek is szól. Zsibrita Gizella: A legutóbbi írásod egész jő volt. Miért nem írsz továbbra is rövid beszámo­lókat. Kürthi Vera, Komárom: A kórházról bizony sokkal jobban kellett volna megírnod a beszá­molót. írjál az iskolai CSISZ- szervezet tevékenységéről. Az bizonyára közölhető lesz. Vegyész jeligére üzenjük: Vegyészeti szakiskola Bratisla­vában és Selmecbányán van, mindkettő középfokú kiképzést nyújt. Ajánljuk, hogy a most folytatott tanulmányaidat vé­gezd el, mert kár volna meg­szakítani. Csak azután jelent­kezz a vegyészeti ipariskolára. Babi jeligére üzenjük: Ver­seid mind tartalmilag, mind stUisztikailag eléggé zavarosak és szerkezetük sem ki forrott, de a versírást azért ne hagyd abba. Ha sokat tanulsz, lehet, hogy eléred a kívánt színvona­lat. M. Erzsébet, Komáromi A szi­nészképek ügyében fordulj a „Film, Színház, Muzsika" szét - kosztőségéhez: Budapest, VII. Lenin körút 11. — Versed még kiforratlan, kezdetleges ás nem Ne csak a pionírok A CSISZ pionír szervezete megalakulásának 10. évfor­dulója arra kötelezi az alap­szervezeteket, hogy az ed­diginél is sokkal jobban tö­rődjenek a pionírokkal. Se­gítsék elő a pionlrszervezet munkáját, a legfiatalabbak nevelését, tanítását, szóra­koztatását. A segítség foly­tán eredményesebbé válik a pionírszervezet munkája, bár eddig is szép eredmé­nyekkel dicsekedhetnek a pionírok. Gondoljunk csak például a hulladékok gyűj­tésére. A CSISZ-alqpszerve­zetek a hulladékok gyűjté­sében is segíthetik a pioní­rokat. Ez népgazdaságunk szempontjából is nagyjelen­tőségű akció, mert nemcsak bővíti, hanem egyúttal meg is menti nyersanyag-alapunk egy részét az elkallódéitól. Itt van például a papírgyűj­tés, Köteles Péter, ipolysági pionír büszkén dicsekszik ezzel, hogy 130 kg papírt gyűjtött és természetesen pénzt is kapott a hulladék- papírért. Vagy például a tardoskeddi pionírok, akik azzal büszkélkeidnek, hogy egy teherautó hulladékpa- pirral megrakva hagyta el iskolájuk udvarát. Hány és hány helyen gyűjtöttek pa­pírhulladékot a pionírok or­szágos viszonylatban. Hány mázsát, tonnát tesz ez ki? Hirtelen nehéz lenne ezt megmondani, de tény, hogy a papír nemcsak több köny­vet, újságot, folyóiratot je­lent számunkra, hanem va­lutát is. Nagy súlyt kell helyezni tehát a papír gyűj­tésére. A besztercebányai kerület pionírjai 750 659 kg vashul­ladékot gyűjtöttek össze a podbrezovai vasgyár számá­ra. Mire használta fel a gyár az ócskavasat? Acélgyár­táshoz! Egy teljes műszakon át dolgozta fel a pionírok által, gyűjtött hulladékot az üzem, s lehet, hogyc az az eke, amivel éppen szántunk, vagy a szeg, amit az új ház tetejének készítésénél hasz­nálunk, ócskavasból készült. Ezenkívül gyűjteni lehet még üveget, rongyot, csontot, színesfémhulladékot, stb. — A CSISZ alapszervezetei védnökséget vállalhatnak a pionírok gyűjtési akciója fölött és módjukból telhe­tőén elősegíthetik azt. A CSISZ-tagok felügyelhetnek a pionírokra gyűjtés köz-^ ben, de természetesen ma­guk is gyűjtsenek. Azt is elintézhetik, hogy az össze­gyűjtött hulladékot miha­marabb szállítsák rendelte­tési helyére. Sok faluban papír-, rongy- és rozsdás vashalmokat láthatunk, amit a pionírok gyűjtöttek össze, de az elszállításról senki sem gondoskodik. Kevés körültekintéssel, utánjárás­sal a CSISZ-tagok el tudnák intézni a hulladékok elszál­lítását. Ez a falu szebbé tételének érdekét is szol­gálja, népgazdaságunknak sok milliót jelent az értékes nyersanyag, amit aránylag könnyűszerrel megmenthe­tünk. Kívánatos, hogy ezen­túl ne. csak a pionírok fog­lalkozzanak behatóbban a hulladékok gyűjtésével, ha­nem a CSISZ-tagokat is ösztönözze erre a nemzet- gazdasági érdek.-bi­közölhető. Kartal Ferenc, Nagymegyer: A beszámolód jó volt. Ha lesz alkalmas témád, legközelebb Írjál. Németh Ilona, Sárkánypuszla: Kérésedet ml sem teljesíthet­jük. Fordulj a CSISZ járási tit­kárságához és azon keresztül intézheted el ügyedet, „Hajós szeretnék lenni“ jeli­gére. Ha az iskolád igazgatósá­ga is úgy látja jónak, akkor fordulj a következő címhez: Cs. plavba dunajská n. p. Oblast- né riaditel'stvo, Bratislava Ul. Cervenej armády 39, — s ott elintézik ügyedet Testvérek jeligére: Fordulja­tok a járási nemzeti bizottság iskolaügyi osztályához, ahol pontos felvilágosítást adnak. méricskélik a sok finomságot, e s akinek elvásik már az ínyt, n annak csak szólnia kell, s maris elébe rakják a finom szörpöket a vagy az alkoholmentes gyümölcs- e és csokoládé-koktélokat. ú Emellett természetesen imát- ö kozni sem lehet ebben a kis tun- a dérországban, hiszen az egyik k sarokban díszes hintaló, a más,k a sarokban ringó hattyú, vagy a egyéb szórakoztató hintajáték s várja az igényes vendégeket. f, Csodahely ez a „Gyermekek p öröme" no, s emellett reggeliül y — estig annyira zsúfolt, hogy n csak győzzék az üzlet műhelyé- ^ nek alkalmazottai gyártani a tíz és húsz felé finomságot. Hogy pedig konkrét adatokkal r is alátámasszuk, mennyire nem volt alapja a vén varjúk három ^ és fél év előtti károgüsának, íme néhány számadat a gyermekcuk- L rüszda forgalműrö’ - Az elmúlt há­rom és fél éj alatt hétközna­ponként állag '■ SQ(i vendég, va­sárnaponként még ezernél is több fogyasztó kereste, illetve j keresi fel a „Gt termeket; örömét". A há­rom és fél i\: pénzforgalmát nem ezresekben, i de miltiAkban le- ' hét csak kifejez­ni, s ha azt n \ sok süteményt, \ amit 1945 au- | gusztus óta a kis bratislavaia1 elfogyasztottak, kilókban kellene kiszámítani, /•)•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents