Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-10 / 6. szám

Mennyire fontos a levegő tartalma ion 1959. február 10. — február 15. A Csehszlovák Rádió magyar adásainak műsora: Hétfő — szombat: 5.15 — 5.30 13.00 - 13.30, 17.30 - 18.00. Vasárnap: 13.30 — 14.30. A Bratislava! Rádió állandó műsorszámai: 5.00 Hírek 5.10 Reggeli zene 6.00 Hírek 6.10 Falurádió, hétfőn sport- híradó 6.15 Reggeli torna 6.30 Reggeli zene 7.00 Hírek 7.55 Iskolás műsor 10.00 Hírek 14.05 Kellemes ebédután, szórakoztató zene 16.00 Hírek 19.00 Rádió-újság 22.00 Hírek 23.30 Hírek. A Budapesti Kossuth Rádió állandó műsorszámai: 4.35 Hírek 5.00 Falurádió 7.00 Hírek 8.00 Műsorismertetés, lapszemle, hí­rek 12.00 Hírek 16.00 Hírek 18.00 Hí­rek 20.00 Esti krónika 22.00 Hírek 0.42 Hírek. BRATISLAVA I. KEDD: 10.25 Iskolás műsor 11.20 Jó hangulatban 12.40 Filmzene 13.00 Orosz és szovjet opera részletek 14.05 Kellemes délután 15.30 Dallamok az egész világból 16.10 Fúvószene 16.30 Moszkva beszél. Riport a Szovjetunió­ból 18.28 Kívánsághangverseny 19.35 Szórakoztató zene 21.00 Szülők és ne­velők, összeállította Elena Suchovska 22.10 Vidám farsang vége 22.40 Szim­fonikus hangverseny. SZERDA: 10.05 Szülök-nevelők 10.25 A Kassai Rádió zenekara játszik 11.30 Nők félórája 11.30 Jó hangulatban 12.05 Híres énekesek 13.00 Népdalok 13.30 Fúvószene 14.05 Kellemes dél­után 15.05 Román, bolgár, görög és jugoszláv dallamok. Séta a Balkánon címmel 15.30 Ifjúsági félóra 16.10 Fü- vószene 18.15 Kívánsághangverseny 20.00 Jő hangulatban 21.30 A szovjet dal története 22.10 Tánczene. CSÜTÖRTÖK: 10.05 Amíg a köd el- oszlik. Rádiójáték 11.15 Szórakoztató zene 11.35 Jó hangulatban 12.05 Nép­dalok 13.00 Szórakoztató zene 14.0a Kellemes délután 15.30 Pionír adás 16.30 A nők félórája 17.05 Külföldi énekesek 18.20 Kívánsághangverseny 20.00 A hercegnő szomorú. Rádió ka­baré 20.35 Szórakoztató dallamok 21.00 Tarka zenés program 22.10 Tánczene 22.50 Operett részletek. PÉNTEK: 11.30 Jó hangulatban 12.40 Népdalok 13.00 Szlovák és külföldi zeneszerzők műveiből 14.05 Kellemes délután 15.30 Zene album 16.30 Moszkva beszél. Újdonságok a tudo­mány és technikábon 17.30 Cseh da­lok és táncok 18.00 Kívánsághangver­seny 20.10 Jó hangulatban 22.10 Nép­dalok és táncok. SZOMBAT: 11.20 A Kassai Rádió ze­nekara játszik 12.40 Vidám hétvége 14.30 Mark Twain: Koldus és herceg Játék fiatalok számára 16.10 Szombati szórakoztató zene 18.20 Kívánság hangverseny 19.35 Farkas Jenő népi­zenekara játszik 22.10 Tánczene. VASÁRNAP: 8.40 Vasárnapi opera­hangverseny 9.10 Keringő dallamok 11.00 Kedvenc dallamok 13.30 Népda­lok és táncok 14.20 Kívánsághangver­seny 15.30 Ha az ünnepelt sír. Ivan Stodola vígjátéka 18.15 Kívánsághang­verseny 19.45 Zene naptár 20.00 Ján Cikker operája Juro Jánosik 22.40 Külföldi esztrád műsor. BUDAPEST, KOSSUTH RÄDIÖ KEDD: 9.00 Szórakoztató zongora- muzsika 9.30 Dalol a világ ifjúsága 10.25 Balettzene 11.00 Országúton. — Jack London kisregénye, folytatások­ban IV. rész 11.20 Böbe Gáspár Ernő és zenekara játszik 12.10 Könnyűzene 15.10 Népszerű operarészletek 14.00 Szórakoztató muzsika 15.30 Egy falu — egy nóta 16.10 A Fekete város. If­júsági rádiójáték, II. rész Mikszáth Kálmán regényéből 17.00 A rabszol - ga-szabadltö, Lincoln Ábrahám szü­letésének 150. évfordulójára 18.15 Szív1 küldi szívnek szívesen 19.00 Ma­gyar! Imre és zenekara játszik 19.23 Kártya-affér hölgy körökben. Hunya­di Sándor szatíráját rádióra alkal­mazta Albert Zsuzsa 20.45 Gyermek- nevelés, Patakiné Sós Mária előadása 21.00 Operahangverseny a stúdióbő' 22.25 Tánczene. SZERDA: 9.00 Rádiőegyetem, Föld­rajzi sorozat, Németország 9.30 La­katos Tóni és zenekara játszik 10.10 Gyermeknevelés. Egy osztályfőnök le­vele 10.30 Operettkettősök 12.10 Tánc­zene 13.15 Részletek Gilbert Marinka, a táncosnő és Jones San Toy című operettjéből 15.15 Szív küldi szívnek szívesen 17.15 Élőszóval, muzsikával 20.30 Farsangi műsor 22.45 Szerelmes fiatalok, Verses összeállítás 23.00 Tánczene. CSÜTÖRTÖK: 8.10 Könnyű melódiák 11.00 Országúton, Jack London kisre­génye folytatásokban, V. rész 11.20 Magyar népi játék-dalok 12.10 Szóra­koztató szimfonikus zene 13.10 Ope­rarészletek 14.20 Egy falu — egy nó­ta 16.10 Nyina Dorda énekel a Moszk­vai Rádió zenekara játszik 16.50 Leá­nyok, asszonyok 18.15 Szív küldi szív­nek szívesen 19.05 Közvetítés a Nem­zeti Színházból 20.25 A színházi köz­vetítés folytatása 22.30 Tánczene. PÉNTEK: 9.00 A kovács. Emil Zola írása 9.11 Magyar tájak, magyar nép­dalok 11.00 Orosz jellem. S. Tolsztoj elbeszélése 12.10 Tánczene 14.40 Szí­nes népi muzsika 17.10 Szív küldi szívnek szívesen 19.10 Piros fejfák. Irodalmi műsor 19.40 Az Alexander kórus énekel 20.25 1958 slágerei 23.00 Szórakoztató zene. SZOMBAT: 10.30 Operett részletek 11.00 Országúton — Jack London kis­regénye VI. részlet 11.20 Kamarazene 13.00 Operarészletek 16.25 Élőszóval — muzsikával 18.15 Szív küldi szív­nek szívesen 19.45 Történetek a régi Prágából Jan Neruda novellájából 20.30 Vidám irodalmi műsor 22.20 Táncoljunk! VASÁRNAP: 8.20 Egy falu - egy nóta 9.00 Üj zenei újság 10.00 Vasár­napi versek 11.00 Tánczene 11.00 Ze­néről — mindenkinek 13.00 Kozák Gábor és zenekara játszik 14.00 Bécsi vér — Részletek Johann Strauss ope­rettjéből 16.15 Szív küldi szívnek szí­vesen 17.10 Kincses Kalendárium 18.10 Magyar Rádió tánczenekara ját­szik 19.00 Köznapi dolgokról. Nemes János írása 19.10 Könnyű zene 20.20 Békesség háza. Hangjáték 22.25 Köz­vetítés a Szabadsághegyi Vörös Csil- lagétteremből. A Csehszlovák Állami Sorsjáték évente hatszor lesz Üj játékterv! Minden ötödik sorsjegy nyer! Az 50.000 koronás prémiumokat minden sorozatban külön-külön sorsolják ki A legnagyobb elérhető nyeremény 70.000 Kcs Húzás 1959. február 18-án A sorsjegyeket minden Állami Takarékpénztár árusítja Régi megfigyelés, hogy a gyor* hegyipatakok völgyeiben és a vízesé­sek közelében élő emberek hosszú életűek. Ezeken a helyeken ritka az asztma, az érelmeszesedés vagy a magas vérnyomás. Hogy lehetséges ez? E különös jelenség a tudósok vizs­gálatai szerint főként a levegő külön­leges állapotával magyarázható. Ismeretes, hogy a levegő nitrogén­nek és oxigénnek olyan keveréke, amelyben e két főalkatrészen kívül még más gázok, a levegő alsóbb réte­geiben pedig különféle szennyeződé­sek (égéstermékek, szilárd, cseppfo­lyós részecskék, gások) is találhatók. Az alsó rétegek szilárd és cseppfo­lyós szennyeződései — néha szabad szemmel is jól megfigyelhető módon — elég gyorsan leülepednek. De olyan parányi por-, víz- és egyéb (például a robbanó motorok kipuffogójából) részecskék is kerülnek a levegőbe, melyeknek mérete alig valamivel na­gyobb, mint a levegő oxigén és nitro­gén molekuláié. Ezek esetleg évekig is lebeghetnek és a levegő áramlatai­val rendkívül magasra és nagy távol­ságra is eljuthatnak. E részecskék lebegését nemcsak ez, hanem a leve­gőt alkotó gázok molekuláinak állandó kavargása is okozza. A légkör alsó rétegeiben a levegőt alkotó gázoknak nem atomjai, hanem molekulái kavarognak. Ezek két atom­ból állanak. Az atomokat külső elek­tronhéjuk, elektronjaik kötik össze. Ha a semleges molekula valamilyen okból egyik vagy másik külső elek­tronját elveszíti, villamos töltésűvé, pozitív ionná lesz. A szabaddá vált elektron néhány szempillantás alatt rátapad egy másik molekulára, s így az negatív villamos töltésű részecs­kévé, negatív ionná alakul. A ionok­nak az a képződése a légkörben ál­landó folyamat. A levegő gázait alkotó molekulák ugyanis állandóan ki vannak téve a talajban levő rádióak­tív anyagok, a kozmikus sugarak, az ibolyántúli és a korpuszkuláris nap­sugárzás „bombázásának“. Az is gyakran előfordul, hogy ezek a villamos töltésű részecskék, ionok a levegőben lebegő, náluk nehezebb, parányi szennyező részecskékkel ta­lálkoznak. Ilyenkor rájuk telepszenek és velük úgynevezett nehéz ionokat alkotnak. A levegő egyes ionjainak élettartama azonban természetesen nem túlzottan hosszú. A molekulák állandó kavargása során a különböző töltésű ionok egymással összeütköz­nek és ismét semlegessé válnak. Mégis előfordul, hogy a levegő egyes rétegeiben a negatív ionok fel­halmozódnak. Egyes hegyvidéki terü­leteken ugyanis a levegő nyomásának a csökkenése és hőmérsékletének a növekedése miatt a talajból rádió­aktív gáz szivárog föl, amely sugár­zása révén fokozatosan termeli az ionokat. S ott, ahol a zuhogó hegyi­patakok, vízesések a levegőt finom vízcseppekkel telítik, s egyéb szeny- nyező anyagok nincsenek jelen, a po­zitív ionokkal szemben a vízcseppek­Érdekességek Az új berendezést a központi, vagy A HANGTALAN ZONGORA a periférikus idegrendszer működési zavarainál használják. Ismeretes, milyen sok kellemetlen­séget okoz szomszédainak a kezdő zongorajátékos. Unalmas ujjgyakorla­tai alaposan megtépázzák a szomszé­dok idegrendszerét. Ezen igyekszik most segíteni egy milánói zongoraké­szítő, aki olyan zongorát konstruált, amelynek hangját csak a zongorázó hallja. A zongora hangját csak fej­hallgatón lehet hallani, így a zongo­rajáték még azokat sem zavarja, akik a helyiségben tartózkodnak, RÄDIÖ A GYERMEKKOCSIBAN Egy francia gyár olyan gyermekko­csik gyártását kezdte meg, amelyek fejrészén egy kis rádió van beépítve. Gombnyomásra lágy altatózene hang­zik fel, amely a gyermeket vagy elal­tatja vagy nem. ÉPÜL A NAP-KÁLYHA AZ ELEKTROMOS ÁRAM - GYÖGYlTÖ ESZKÖZ Moszkvai klinikákon új mesterséges lélegeztető berendezést állítottak elő. A műszer elektromos árammal műkö­dik. Az áram impulzusait elektródok segítségével a légzést irányító külön­féle idegekhez, vagy közvetlen a re­keszizomhoz vezetik. Az állandóan ismétlődő impulzusok megindítják a légzést. Oj Mexikóban óriás kályhát építe­nek, 1 amelyben tükrök segítségével felhasználják a nap hősugarait. A ter­vek szerint a kályha 20 000—30 000 kis tükörből épül és 10 emelet magas lesz. Az építkezés költsége 4.5 millió dollár. Nem közölték előre, hogy mire használják a nap-kályhát és milyen meleget sugároz majd. Különben közli, hogy Franciaország is elhatározta egy ilyen nap-kályha építését, mégpedig a Pireneusokban. A kályha jövőre már „melegít“. 6. számú keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Balassi Bálint tavasza. 7. Tágítás. 13. A mozgás szerve. 14. Borfajta. 16. Kövér a kicsike. 17. Ezzel marasztalta II. Szulejmán szultán Török Bálintot ebéd után. 20. Magyarországi kisköz­ség. 22. Fogyasztási cikk. 23. Olasz férfinév. 25. Kérdőnévmás. 26. Számít az elkövetkezendő eseményekre. 29 A fa része. 30. Mezőgazdasági munka. 32. Konyhakerti növény. 34. Fűre lépni tilos! 37. Vissza: szülők nélkül. 39. Kerti szerszám. 40. A régi Mezopotá­mia. 43. Az isten és mindennemű ter­mészetfeletti erő létezése tagadásá­nak híve. 44. Robbanóanyag. FÜGGŐLEGES: 1. Bolt vagy áruház e nélkül nem létezik. 2. Aroma. 3. Piaci árus. 4. A ház része. 5. Mezőgazdasági eszköz. 6. Urál-altáji nép. 7. Rosszul sikerült. 8. Skandináv váltópénz. 9. Idelök. 10. Küzdelem. 11. Vissza: zenei hang. 12. Dédelget. 18. Szép a bratislavai-vár tetejéről. 19. A szervezetben energia­átvivő szerepe van. 21. Időszak. 24. Figyel, néz. 27 Régi. 28. Gyakran használt eszköz. 31. Olasz folyó. 33. A vezetékben kering. 35. Bécs külvá­rosa. 36. Hajó, szlovákul. 37. Angol kötőszó. 38. Sír. 41. Re párja. 42. Nem be. Beküldendő a vízszintes 1, 43, 44, és a függőleges 6, 19. számú sorok megfejtése. Határidő: 1859. február 17. A megfejtéseket külön kérjük be­küldeni „REJTVÉNY" megjelöléssel. Megfejtés az 5. számból: A tizedik bolygó. Lunik. Műhold. Atomvillany- telep. kel egyesült negatív ionok — a nehéz negatív ionok — jutnak túlsúlyba. A kutatók éppen ebben látják az ilyen hegyvidéki területeken élő emberek hosszú életének titkát. Megállapítot­ták ugyanis, hogy ezek a, negatív ionok jótékonyan hatnak a véredény- rendszer működésére: ők adják a jó „hegyi levegő“ magyarázatának kul­csát, s ezért „könnyű“ a légzés az ilyen helyeken. Megállapították továbbá, hogy a ne­gatív ionok jelenléte befolyásolja az ember közérzetét is. összehasonlítot­ták világhírű üdülők, fürdők negatív iontartalmát a városi utcákéval és lakásokéval. Azt tapasztalták, hogy például Abbázia 1 köbcentiméternyi levegőjében 20 000, a Kaukázus világ­hírű fürdőhelyein 1500-2000, a városi utcákon mindössze 100-200, a laká­sokban pedig 40-50 ilyen ion van. A levegő iontartalmának a szerve­zetre tett hatásával kapcsolatban ér­dekes kísérleteket végzett Csizsevsz- kij professzor. Kísérleti állatokat 12 milliméteres vattarétegen átszűrt le­vegőben tartott. A vattán a ionok leülepednek, az ilyen levegő tehát nem tartalmaz ionokat. A kísérleti állatok fokozatosan megbetegedtek, s végül el is pusztultak. Annak bizo­nyítására, hogy itt valóban a negatív ionok hatásáról van szó, Csizsevszkij professzor egy második kísérletet is végzett: ismét szűrte az állatok leve­gőjét, de most mesterséges úton ne­gatív ionokkal is telítette. Az így preparált levegőben az állatok nagy­szerűen érezték magukat. Nem véletlen tehát, hogy sok be­tegség kezelésére, néha pedig meg­előzésük végett is negatív ionokkal telített, mesterségesen előállított „hegyi levegőt“ használnak. Ilyen százezer-egymillió iontartalmú leve­gővel gyógyítják a garatüreg, a bron- chiális asztma, a légzőutak, a vér- edényrendszer, a vér- és vérképző­szervek, az idegrendszer egyik-másik betegségét, az allergiás, a bőr-, a reumatikus stb. stb. betegségeket. A biokémiai vizsgálatok azt mutat­ják, hogy a fáradság következtében a szervezetben felhalmozódó mérgező anyagok termelése a levegő negatív ionjainak hatására csökken. Ezért, ha a zárt helyiségekben mesterségesen növeljük a levegő negatív iontartal­mát, a helyiségben dolgozók munka- képessége növekszik. A levegő mesterséges ionizációjára egyre nagyobb figyelmet fordít a mikrobiológia és a fiziológia is. Meg­figyelték például, hogy az ionizált levegő egyes baktériumok élettevé­kenységére és a növények fejlődésére is hatással van. Az ismertetett felfedezések követ­keztében egyre inkább terjednek azok a készülékek, amelyekkel a levegő mesterségesen ionizálható. Csizsevsz­kij professzor berendezését már a Szovjetunió határain túl is használ­ják, például az NDK-ban, az ipari szilikózis leküzdésére. Ugyancsak ter­jednek a szobai használatra alkalmas vízzel működtetett készülékek is. Az osztravai kerületben a Szén­kutató Intézet dolgozói geoló­giai kutatásokat hajtanak végre. A képünkön látható fúrótorony segítségével már 800 méter mélységbe jutottak, ahol 13 fejthető széneret találtak • Námestí nad Oslovou mel­lett a vízvezeték céljaira üveg­csöveket fektetnek le. A leg­újabb számítások szerint az üvegcsövek élettartama több mint 200 év, míg a fémcsöveké csak 40 év. • Hanousek elvtárs, a tejel­látási ipar prágai dolgozója olyan berendezést szerkesztett, amely három másodperc alatt megméri a tej víztartalmát.

Next

/
Thumbnails
Contents