Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-02-10 / 6. szám

Perbetei olvasónk két éves kislánya részére kér sapka- és kuligán-modellt. Az Itt közölt modell ugyan nem kuli- gán, de ilyen kicsi lánynak alkalmasabb. Reméljük, fog tetszeni, elkészíti, majd meglátja, kislánya milyen helyes lesz benne. Csenkey Piroska három éves kislánynak kért szvettert, elkészítheti ezt kicsit nagyobb méretben.

PULÓVER: 20 dkg fehér, egy kevés piros és bűzakék fonalból kötjük. Minta: 1. sor: 2 f 1 s 2. sor: a s-ra s, a f-ra f kerül. Háta: 90 sz-el kezd. 4.5 cm-t kötünk 1 s, 1 f-al. Az első mintás sorban minden 4. sz után szap. 1—1 sz-t, végig a soron. 14 cm-es kötésmagasságnál egyszerre fogy. 11 sz-t. (Ez a karkivágás). Innen egyenesen kötünk tovább 29 cm-es kötésmagasságig, itt 3x10 sz-enként elfogy, a vállát. A hátközépen maradó sz-e- ket egy sorban befejez. Fél eleje: 50 sz-el kezd. 4.5 cm-t kötünk 1 s, 1 f-al, majd az első mintás sorban minden 4. sz után szap. 1—1 sz-et végig a soron. 14 cm-es kötésmagasságnál egy- sorban befejez. 11 sz-t. 26 cm-es kötésmagasságnál a nyakkivágást fogy. 1x6, 1x4, 1x3, 3x2 sz-enként. 29 cm-es kötésmagasságnál 3x-ra elfogy, a vállát. Ujja: 4a sz-el kezd. 4.5 cm-t kötünk 1 s, 1 f-al, majd az első mintás sorban minden 3. sz után szap. 1 — 1 sz-t végig a soron. Felfelé haladva szap. 6 soronként 1 — 1 sz-t 12x, 2 soronként 1—1-t 7x, végül 2 sz-t lx. (112 sz-t kapunk.) 25 cm-es kötésmagasságnál egy mintacsíkot kötünk, majd befejez. Gallér: 88 sz-el kezd. 6 cm-t kötünk 1 s, 1 f-al és a vasalás nélkül összeállított pulóver nyakára varrjuk. Belevarrjuk az alul kinyitható zippzárat is.

.SAPKA: 5 dkg fehér és egy kevés színes fonal kell hozzá. 100 sz-e) kezd. 5 sort kötünk oda-vissza simán, majd a mintát kötjük bele. Ezután áttesszük a munkának ezt a részét

Egész nap talpon

Igen. Számos nő van talpon reggeltől estig és megelégszik azzal a sóhajjal, hogy „már alig bírok a lábamon állni". Pedig nem sóhajtani kell, hanem rendszeres ápolással elősegíteni, hogy a lábak egészségesek, strapaképesek legyenek.

Mi tehát a teendő?

A láb ápolásában a víz játssza a „főszerepet". Ezért különösen azok a nők, akik álló munkát végeznek, minden este áztassák lábukat langyos vagy meleg vízben, á forró víz eldugítja a vér- efényeket, tehát ilyen fürdő után föltétlenül áztassuk ki lábunkat hideg vízben. A fürdő után alaposan törüljük meg lábunkat, különösen az újjak között, és ha érzékeny a lábunk, itt piíderezzük is be.

A víz mellett a lábnak levegőre van a legnagyobb szüksége. A lehető legtöbbet járjunk mezítláb. Fütött szobában, a szőnyegen télen is nyugodtan járhatunk, nyáron pedig, a természetben, húzzuk le a szandálunkat, engedjünk minél több levegőt lábunkhoz.

Arra is ügyelnünk kell, hogy lábgink mozgékonyak maradjanak. Jó gyakorlat: dobjunk le egy kendőt a földre és lábujjunkkal emeljük fel. (Ne tartsuk az ilyen gyakorlatot nevetségesnek. Ha fiatal korban nem ápoljuk a lábat, öreg korban bánjuk meg, de akkor már késő.)

Igen kellemetlen az izzadós láb. Ez lehet a test belső egészségi zavarainak a következménye, de többnyire tűzés levegöhiány okozza. Ellenszere: egyszer — de jobb kétszer — naponta hideg fürdő; a vízbe tegyünk egy kis konyhasót is. Továbbá használjunk klórtartalmú szappant, jómi- nöségü púdert, húzzunk minden nap tiszta harisnyát és ne viseljünk szoros, nagyon lábhoz simuló cipőt. A lábak túleröltetése is idézhet elő izzadást, ezért jót tesz, ha a lábakat fekve, a testnél magasabb helyzetben pihentetjük és minél gyakrabban masszírozzuk.

A lábszárat aszerint ápoljuk, normális, kövér-e vagy sovány. Ha a kövér lábszár nem betegség — szívbaj, vérkeringési zavarok következménye — háromszor egy héten kefével dörzsöljük. Az irány mindig a bokától fölfelé és sohasem fordítva! Nagyon jó, ha ezt néha a kádban, víz alatt végezzük, esetleg nem is kell kefélni, csak az ujjakkal az említett irányban masszírozni.

Viszeres lábakat nem szabad masszírozni. Ajánlatos kerülni a hosszantartó állást

Mi tagadás, gyakorlott háziasszonnyal is előfordul, hogy „peches“ napja van, hogy semmi sem sikerül úgy, ahogyan kellene. Elsózza az ételt, oda- ég valami, vagy hasonló „szerencsétlenség“ éri a konyhát. Ilyenkor jön aztán a kapkodás, /i.a fejveszettség, amivel persze nem segítünk a dolgokon, hanem épp az ellenkezőjét érjük el. Tehát semmi sopánkodás és szégyenkezés, hoQy „velem még sosem történt ilyesmi“, hanem . lássunk hozzá az elrontott ételek megjavításához.

és fekve, minél többet mága- san tartani a lábakat. Visze- rekkel azonban legjobb orvoshoz fordulni, mégpedig minél előbb, aki szakszerű kezelésben részesíti.

Ha lábszárunk sovány, sportoljunk sokat — biciklizzünk, ússzunk. Ha ez valamilyen okból nem lehetséges, járjunk minél többet lábujjhegyen.

S végül néhány tanács azoknak a szerencséseknek, akik azt mondhatják, hogy lábuk teljesen rendben van: ne üljenek soha keresztbetett lábakkal, mert ez idővel a lábak elformátlanodására vezet. Ha munka közben letérdelnek, térdük alá vastag ruhát tegyenek, különben térdük nemcsak megráncosodhat, de meg is betegedhet; magassarkú cipőt csakis elegáns ruhához — vagyis nem állandóan — viseljenek; a cipő legyen mindig kényelmes.

A körmök ápolását bízzuk pedikűrös szakemberre. Akt falun lakik, városi elintéznivalói közé a pedikűrt is sorolja be.

Hogyan?

AZ ELSÖZOTT LEVES VAGY FŐZELÉK élvezhetővé válik, ha egy szelet pirított kenyeret, vagy néhány szelet nyers krumplit 10 percig főzünk benne. Ha a leves vagy főzelék erőssége megengedi, hozzáörit- hetünk egy kis vizet, vagy még jobb ha tejet.

AZ ELSÖZOTT HÚSRA hideg vízbe mártott tiszta szalvétát borítunk. Ha ezt körülbelül fél óra múlva levesszük, észrevesszük, hogy a fölösleges só rárakódott a szalvétára.

A SZÉTFŐTT KRUMPLIT tejjel pürévé keverhetjük. Kevés vajat adunk hozzá és kész a finom körítés.

A LEÉGETT KRUMPLIVAL már óvatosabban kell bánni. Először is a barna részeket levágjuk, ezután pedig hidegvízben mégegyszer főni tesszük Miután felforrt, rögtön leszűrjük. Ezzel elvesztette égett szagát és ízét. Apróra vágott petrezselyemmel ízesítjük.

A LEÉGETT SÜLTET egy kis sé kihűlni hagyjuk, majd gon-, dósán levágjuk róla a leégett

részeket. Ezután tiszta edényben, friss, forró zsíron tovább sütjük. Megkóstoljuk, és ha lehet, még egyszer ízesítjük. Ha esetleg a mártáson érezív még egy kis égett ízt, mustár, reszelt hagyma vagy szardellapaszta hozzáadásával pikáns zőszt készítünk. (Itt említjük meg, frogy foltozott edényben sose süssünk vagy pároljunk húst, mert könnyebben odaég.)

HA KEMÉNY A LEVESHÜS, nem „akar" megpuhulni, tegyünk a levesbe egy kevés szódabikarbónát.

HA TÚL LÄGYRA SIKERÜLT A PUDDING, habverővel felverjük, kekszekre öntjük és gyümölccsel díszítjük.

„LILA ORGONÁK": Ahhoz, hogy megmondhassuk, milyen tartóst csináltasson, elsősorban is a haja minősegét kellene Ismernünk. Vékony- vagy vastagszálú, puha vagy sprőd, dús vagy ritka. Kérjük, ezeket írja meg, hogy tanácsot adhassunk. Többi kérésének fokozatosan eleget teszünk.

B. I. Kérjük, írja meg címét, levélben elküldjük a kért szvetter leírását. Azért küldjük el levélben, mert a szvettert már oly régen közöltük, hogy most nem foglalkozhatunk a lapban a leírásával.

Fiatal lányok és asszonyok között sok szó esik a ruházkodásról.

Egyesek azon a nézeten vannak, hogy „nem kell

abból olyan nagy hűhót csinálni, felveszem, ami jön és kész.“ Mások viszont azt tartják, „inkább legyen több ruhám, mint kevesebb, nem kell azon annyit gondolkozni, csináltassak-e még egyet." (Az ilyenek aztán minden pénzüket ruhára költik, s még sincsenek rendesen felöltözve.) Egyik gondolkodásmód sem helyes.

Ami azt illeti, az öltözködésből tényleg nem kell életfontosságú problémát csinálni. De annyit az illem is megkövetel, hogy valaki mindenütt, a munkahelyén, utcán, társaságban, mindig rendesen legyen felöltözve. A „nekem így is jó" jelszó már a múlté, életszínvonalunk emelkedéséhez a ruházkodás is hozzátartozik.

Az is igaz, hogy fölösleges, és nem is szabad „flancolni", nyák- ra-före csináltatni a ruhákat, vásárolni a kellékeket. Az ilyeneknek azután mindig esak a ruhán jár az eszük, s emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ruhatáruk jelentős összeget nyel el. És ne gondoljuk, hogy az, aki „flancol", elegáns is. Nem. Mert azzal, hogy megvesz mindent, ami megtetszik neki, még nem lesz elegáns. Az igazi elegancia gondosan, ésszerűen megválasztott holmikon alapul, nem a ruhadarabok mennyiségén, azon, hogy minden alkalomra megfelelő holmink légyen.

Ha ehhez tartjuk magunkat, rájövünk arra is, hogy a megfontoltan vásárolt dolgokkal lényeges összeget takarítunk meg. Ugyanis, ha gondolkodás nélkül veszünk meg valamit, később rájövünk, hogy nincs hozzá táskánk, cipőnk, s itt az újabb kiadás. Ha pedig nem veszünk hozzá ülő kellékeket, nem is beszélhetünk eleganciáról.

Öltözködni tudni kell, tudni kell azt, mire van szükségünk, mit, mikor és mennyit vegyünk. Ezért következő számainkban ismertetni fogjuk, mi tartozik tgy nő „alapruhatárába“, vagyis mi az, amire minden nőnek szüksége van. Részletesen kitérünk majd a gyárban, hivatalban dolgozó lányok, Ületve asszonyok szükségleteire, továbbá a háziasszonyok és diáklányok ruhatárára. Természetesen foglalkozni fogunk a falusi nők öltözködési problémáival is; nem mintha lényeges különbség lenne a városi nő ruhatárával szemben, hanem azért, mert a körülményekhez — így a falusiakhoz is — mindig alkalmazkodni kell.

Előrebocsátjuk, hogy az aldpruhatárral nem azt állapítjuk meg, hogy valakinek hány ruhája legyen, — mért például aki gyakran jár színházba, hangversenyre, annak több alkalmi ruhára van szüksége, mint annak, aki esak itt-ott néz meg egy színdarabot. Az alapruhatár, mint a neve is mutatja, a ruhatár alapjának meghatározása mind ruhák, mind kellékek szempontjából.

két tűre és félretesszük a munkát. 80 sz-el kötünk 1 1/2 cm-t 1 s, 1 f-al, majd a sima sorban szap. minden 4. sz után 1-1 sz-t végig a soron. Most ezt a részt is átszedjük két tűre és Így az összes szemmel 4 tűn elosztva folyt, a munkát körben kötve. Az eleje és a háta rész találkozásánál a háta részből két szemet egybekötünk, utána 2 ráhajtás, majd az eleje részből hárem sz-t kötünk egybe, majd a másik oldalon ugyanígy fogy.„Ezt addig folyt, amíg 16 sz. marad a tűkön. Itt Összehúzzuk saját szálával a szemeket, el- varrjuk és egy nagy bojttal díszítjük. Megfelelő hosszúságú, 2 cm széles pánttal csukjuk és visszahajtva a mintás részt, leöltjük.

(Francia modell):

Csapó Zoltánnénak üzenjük, hogy a tavasz folyamán közlünk majd kötött kislányka ruhákat, most még tűi korai lenne. Nyugodt lehet, idejében fogjuk közölni, ha nincs is túl sok ideje a kézimunkázáshoz, addig, amire a kislánynak szüksége lesz rá, el fogja tudni készíteni.

R. PÁLNÉ: A kalap nemcsakhogy majd kiszorítja, de már ki is szorította a fejkendőt a divatból. Észrevétele helyes. A nők fejükön hagyhatják a kalapot akkor is, ha a kabátot leveszik. Kávéházban, de különösen étteremben sosem vesszük le a kalapot. Ezért ügyelünk mindig arra, hogy kalapunk ne csak a kabáthoz, hanem a ruhához is „menjen“. Ellenben színházban, hangversenyen, látogatóban mindig

levesszük a kalapot. (Színházba fölösleges is kalapban menni, hacsak nincs erre az alkalomra külön megfelelő kalapunk. Inkább stólaszerú sálat borítsunk fejünkre, ezzel a frizuránkat sem borzoljuk össze.)

Megjegyezzük, hogy a fejkendőt mindig levesszük, ha levesszük a kabátot. Sosem ülünk ruhában és fejkendőben. (Kivétel, ha sporthoz kötöttük be a fejünket, pl. vitorlázáshoz, evezéshez, biciklizéshez, stb. Különben csak akkor kötjük be fejünket kendővel, ha kabát, (rövid, vagy hosszú) van rajtunk.)

„FOGADÁS": A fogadást az nyerte meg, aki azt állította, hogy a slltes sapkát le kell emelni köszönés alkalmává). A slltes sapkára ugyanis ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kalapra. A barettsapkát nem kell leemelni, ha köszönünk.

lelő kabát — lehet sötétkék flausból, alája sötétkék ruhát viseljen. A kalap legyen fehér, kis fátyollal, vagy anélkül. Ugyancsak fehér a kesztyű és a csokor. 2. Sötétkék vagy pasztellszínű %-es kosztüm (zsebek nélkül csináltassa). Fehér szilon- vagy csipkeblúzt viseljen hozzá. (Kellékek, mint az előbbinél). 3. Világos- szürke téli kosztüm, a szőrme helyett a gallér és kézelő lehet a saját szövetjéből. A blúz rózsaszín csipke; minden kellék és a csokor is rózsaszín.

„VIOLA“: Ha nem akar fehérben esküdni, választhat az itt közölt modellek közül. Ezeket természetesen később is kihasználhatja. 1. Az alkalomra kitűnően megfeOJ IFJÚSÁG — h CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala. Szerkesztősed és adminisztráció, Bratislava, Praiská B, ~ Telefon 445-41. — Postai lök 30. — Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské tlaélarae 01, a. *. Bratislava uL Nár povstanía A 4L

Előfizetés egy évre 31,20. — Terjeszti n Posta Hirlapszolgálata A—750579