Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-29 / 26. szám

A CSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Bratislava, 1959. június 30. VIII. évfolyam, 26. szám. Ára 60 fillér Barátság — Együttműködés Augusztus 6-10. között kerül sor Prágában a DÍVSZ öiödik kongresszusára. Huszonhat ország képvise­lői készítik elő a kongresz- szust, az ifjú nemzedék nagy fórumát, amelyben a DÍVSZ tagszervezetein kívül igen sok megfigyelő vesz részt az őket érintő problé­mák vitájában. Minden megfigyelő, még i a szocialista rendszerrel ellenségesen szembenálló megfigyelő is beismeri, hogy az ehhez a rendszerhez tar- tazó országok jelentős tár­sadalmi és gazdasági fejlő­dést tettek meg a legutóbbi időszakban. Ugyanakkor ezen a ragyo­gó égbolton sötét felhők is úsznak, fenyeget a kataszt­rófa, tizennégy esztendővel azután, hogy elhallgattak a második világháború ágyúi. Továbbra is égető problémát jelent az Európa szívében fekvő Németország. A DÍVSZ ötödik kongresz- szusa e célok elérése érde­kében, az ez irányú erőfe­szítéseket folytatva és fo­kozva a vita középpontjába állítja az összes ifjúsági szervezet együttműködésé­nek kérdését, nemzeti és nemzetközi síkon egyaránt. Ennek az együttműködés­nek egyik formája a bécsi Fesztivál, amelyre néhány nappal a kongresszus előtt kerül sor, s amely példát mutat a fiatalok együttmű­ködésére. a fiatalok közötti megértésre és barátságra. A fiatalok szorgos kezére mindenütt szükség van ARATÓKRA VÁR AZ KRŐMAN1BAN (olomouci já­rás) megkezdték az aratást. Június 24-én két önkötőzőgép elindult, hogy nyolc hektár te­rületen begyűjtse a gazdag repcetermést. Tizennyolc mé­termázsa hektárhozamot akar­nak elérni. A gazdag Hana vi­déken egy hét múlva már min­denütt megindul az aratás. SOMORJÄN és Dunaszerda- helyen június 24-én reggél kombájnokkal megkezdték az őszi árpa aratását. Balázsfán és Somorján indultak el az első kombájnok. A csallóközcsütör- töki GTÄ dolgozói — a Munka­érdemrend tulajdonosai — há­rom nap alatt 450 hektár terü­letről akarják behordani a gaz­dag árpatermést. Kisfaludon (dunaszerdahelyi járás) is megkezdték az őszi árpa aratá­sát és cséplését. DUNASZERDAHELYEN az EFSZ-ben már befejezik az őszi repce kaszálását, Balázsfán és Egyházkarcsán, valamint Hódo­son már lekaszálták a repcét. A bratislavai kerületben ezeken a helyeken már aratnak. A 'NAGYMEGYERI járásban már befejezték az őszi repce kaszálását, 545 hektár terület­Rostockban a Szabad Német Ifjúsági Szövet­ség 50 ezer fia­tal résztvevő je­lenlétében meg­tartotta a német ifjúság igazi fesztiváli főpró­báját. Mindenütt jókedv, kacagás hatotta át a ki­kötőváros han­gulatát. A fiata­lok sportban, táncban és kü­lönféle játékok­ban vetélkedtek egymással. Ké­pünkön a talál­kozó egyik résztvevője, aki a weimari zene­iskolából jött Rostockba. Gud- runnak is jól íz­lik a tánc szü­netében a finom, üdítő ital. Ceruzával kezünkben számolunk A CSKP KB határozata nagy hasznot hoz a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó fiúk és leányok számára. Ma már nem elég, hacsak jól végezzük a munkánkat, nagyon fontos az is, hogy a munka kivitelezésén gondolkodjunk és ceruzával a kezünkben számoljunk is. Amikor megismerked­tünk a CSKP KB határozatával - főleg a mezőgazdasági ter­mékek új felvásárlási árára vonatkozó intézkedésekkel - azonnal ceruzát vettünk elő és kiszámítottuk, hogy a mi szö­vetkezetünk mennyit nyer az új felvásárlási árak bevezetésé­vel. Megállapítottuk, hogy az új felvásárlási árak bevezetése számunkra 40 000 korona hasznot hoz. Ez azt jelenti, hogy minden hektár mezőgazdasági föld 333 koronával többet juttat, mint eddig. A különbség nálunk a legszembetűnőbben a sertés- és marhahús felvásárlási áránál mutatkozik. Ivlíg az idén a ter­vezett 184 métermázsa kötelező húsbeadásijjíl az eddigi állami felvásárlási áron 167 000 koronát kapnánk, az új árak megálla­pításának következtében ugyanezért a húsmennyiségért 196 000 koronát, azaz 29 000 koronával többet kapunk. Meggyőződésem, hogy az egységes felvásárlási árak beveze­tése és több más intézkedés — mint például a mezőgazdasági adónak az oszthatatlan alap szerinti megállapítására vonatkozó intézkedés végrehajtása — a mi EFSZ-ünkben is hozzájárul ahhoz, hogy jövőre a termelési terv mutatószámai szerint tel­jesítsük a feladatokat, mint ahogy azokat számunkra az ötéves terv előírja. JOSEF ADAMEC, a mirovkai EFSZ zoótechnikusa ről. A lóherét már 27 800 hek­tár területen kaszálták le, de még nem hordták be a szénát. A takarmány behordásánál 9574 ember dolgozott. A rétek het­ven százalékát már lekaszálták és 5787 hektár területről hord­ták be a szénát. Malacka lema­radt a széna begyűjtésben és még 200 hektár mezőt kell le­kaszálni. Most már jól halad a munka, mert ötven traktor érkezett segítségükre. A TERMÉS BEGYŰJTÉSÉBEN mindenütt elvárják a fiatalok, a CSISZ falusi, illetve iskolai és üzemi szervezeteinek segítsé­gét. A fiatalok minden igyeke­zete oda irányuljon, hogy szem- vesztesség nélkül hordják be a termést. Nagyon fontos, hogy a fiatalok a munkás- és tanuló- ifjúság köréből készenléti mun­kacsapatokat szervezzenek. A fiatalok állapodjanak meg az EFSZ-ekkel. az állami gazdasá­gokkal és a GTÁ-kal és úgy osszák be a munkát, hogy a termés begyűjtésénél valóban nagy segítséget és igazi tá­maszt nyújtsanak a szövetkeze­teknek. A fiatalok ügyeljenek arra, hogy a munkát idejében végez­zék el, nehogy a termés kárt szenvedjen. A CSISZ-SZERVEZET, s külö­nösen a fiatal szövetkezeti dol­gozók ügyeljenek, hogy a be­adási kötelezettséget közvetle­nül a cséplőgéptől teljesítsék. E feladat teljesítésével ügyes fiatal embereket bízzunk meg. A fiatal tanítókat is kapcsoljuk be a munkába és propagálják a beadási kötelezettség pontos és gyors teljesítését. A helyi hangszórókat is használjuk fel, adjunk ki villámhíradókat, kap­csoljuk be a pionírokat is. A CSISZ-tagok és pionírok so­raiból állítsunk össze tűzoltó bizottságokat. Szervezzünk el­lenőrző bizottságokat, hogy a termés az állami raktárakba szemvesztesség nélkül kerüljön. Jihlavából Genfbe Az Ifjúsági Alkotóverseny kerületi technikai kiállításán a jihlavai kerületben nagy fel­tűnést keltettek a textilipari iskola növendékeinek kiállított munkái. A fiúk és lányok kü­lönböző textilárut mutattak be a kiállításon, melyet többnyire műszőrméből és egy új, „arach- ne“ nevű anyagból készítettek. Az új anyagot csakis nálunk, Csehszlovákiában gyártják és szabadalom van rá. A kis kíváncsi * (Doma István felvétele) Óvatosságra int a szünidő Dr. Václav Kristek, az iskola- és kulturális ügyek miniszteré­nek első helyettese és Jindrich Kőfala, a belügyminiszter he­lyettese sajtóértekezletet tar­tottak a gyermekek baleset el­leni védelméről a most kezdődő szünidővel kapcsolatban. A sajtóértekezlet összehívá­sának egyik fő oka, hogy még mindig igen sok a súlyos kime­netelű baleset, melynek áldoza­tai a gyermekek. Január elejé­től május végéig hatvan gyer­mek halt meg baleset követ­keztében, 293 súlyos és 540 könnyebb sérülést szenve­dett. Sajnos, ez két halálesettel, 61 súlyos és 199 könnyű sérü­léssel több, mint tavaly volt. Ami a halálos kimenetelű bal­eseteket illeti, a szomorú el­sőbbség a szlovákiai kerülete­ket, továbbá Prágát, Brnot és Ostí n/Labem-et illeti. A sajtókonferencián felsorolt példák bizonyítják, hogy a gyermekek elővigyázatlanok az úttesten, forgalmas helyeken bicikliznek, anélkül, hogy is­mernék a közlekedési szabályo­kat. Ezen a téren a közbizton­sági szervek a szülőkre apellál­nak, hogy magyarázzák meg gyermekeiknek, milyen veszély fenyegeti őket, ha könnyelműen viselkednek az úttesten. Még mindig elég nagy prob­léma a megtalált lőszer és egyéb robbanóanyag szétszedé­se. A gyermekek kíváncsiságból bele akarnak tekinteni a löve­dék belsejébe, s ez a kíváncsi­ság tragikusan végződhet. Az idén négy hónap leforgása alatt 258 tűzesetnek is gyerme­kek voltak az okozói. Kilenc gyermek és felnőtt halt meg égési sebekben és tizenkilenc súlyosan megsebesült. A gazda­sági kár közel 3 millió koronát tett ki. De nemcsak a tűz, de a víz is óriási károkat okozhat. A fürdőszezon csak most kez­dődött, és márií több gyermek fulladt a vízbe fürdés közben. A szülök és a nevelők ezeken a szomorú tényeken okulhatná­nak és a nyári hónapokban fo­kozott szigorral ellenőrizhet­nék gyermekeiket Stráznice l írp* Karéi Slaby-Kares rajza akoncátlan, vad folyó volt a Vág. Ha duhaj kedve támadt, kicsa­pott medréből s ráijesztett az emberekré. Tajtékos hullámai végigkorbácsolták a falvakat, összeroppant ott ák a kis pa­rasztházakat. Sötét éjeken félrevert harangok zokogtak a pusztulás felett, mintha a végítélet órája ütött volna. Mennyi szenvedés, mennyi bánat maradt a nyomában, mennyi földönfutó szegény. Hej, ha a Vág völgye be­szélni tudna, mennyi szomorú rege támadna s szállna apá­ról fiúra. Miért is nem fogták kordá­ba a Vágót? A régi feljegyzések szerint már a XVI. században az or­szággyűlés elé került a Vág szabályozásánek ügye. De egy évszázadnak kellett elmúlnia, hogy törvénybe iktassák. Végeredményben csak a ti­zennyolcadik század első felé­ben szabályozzák Liptóvárnál. Ekkor már felmerül a hajózás gondolata is, de nem tudják valóra váltani. A századfor­duló után Mária Terézia el­rendeli a Vág szabályozását. Liptó, Árva, Túróc és Tren- csén vármegyékben meg is indul a munka, de hamarosan abba is marad, hogy egy év­századig szüneteljen. Szalóki Nepomuki János terve szét- foszlott, mint a könnyű pára, pedig e rég pihenő atyánkfia sokat álmodozott arról, hogy legyűri a Vágót s virágos kertet teremt a vad folyó partjain. Később külön mér­nöki hivatalt létesítettek a Vág szabályozásának kidolgo­zására, de ennél nem is ju­tottak tovább. Egyedüli ered­mény a folyó alsó szakaszá­nak ármentesítése volt, amellyel több, mint kétszáz­ezer hektárnyi termőföldet szabadítottak fel. Ezekből a tervezésekből ki­tűnik, hogy a régi világban nem is foglalkoztak komolyan a Vág szabályozásával. Másra kellett a pénz, grófok mulat­ságára, forradalmak leverésé­re. A vágvölgyi szegény nép kinek is állt volna közel a szívéhez ? A büszke várak dölyfösen tekintettek le a pa­rasztviskókra, s nem volt soha egy jő szavuk. A folyó sötét hullámai pe­dig tovább portyáztak a lapu­ló falvak között és azt a ke­veset is elragadták, amit a földesurak meghagytak. A nép mégis szerette ezt a vad vizet, szerette, mert évszáza­dok óta egybeforrott vele, mert titokzatos mormolása ringatta álomra. Szerette, mert a nyár aranyfényében reményt dalolt a szívébe. Szerette, mert halat adott ín­séges időkben, mert hátára kapta a tutajosokat, hogy né­hány garast keressenek. A folyó jó is tudott lenni, de a földesurak nem. A folyó csendes estéken szép, szomo­rú nótákat énekelt a népnek, de a földesúr csak szitkokat kiáltott. Az évszázadok kihulltak az idő rostáján, a büszke várak leomlottak a Vág felett. Az úri világot elnyelte a törté­nelem ítélete, de megmaradt a folyó és megmaradt a nép. Es a folyó örök barátságot kötött a néppel, megszelídült, mint a házőrző eb. A nép gátakat épített hátára, hogy erős hullámai turbinákat hajt­sanak. Megvalósult a szép álom: a Vág völgye virágoskertté lett. Az omladozó várak felett új idők, új dala száll. Stráznicén, ebben az ősi morva városkában a múlt héten mint minden évben megszólal­tak a népművészéti együttesek. A tulajdonképpeni ünnepsé­gek június 26 —28-a között zaj­lottak le. Az ünnepségen több mint kétezer, szereplő vett részt. Fellépett a Melanovicky ének- és táncegyüttes és a melníki Jaros kapitány nevét viselő együttes is. Az idei stráznicei népművészeti ünnep­ségek azzal tértek el a már hagyományossá vált ünnepsé­gektől, hogy a bemutatott mű­sorszámokban fokozottabb mér­tékben kifejezésre juttatták a mai életforma megnyilvánu­lásait. így például népművésze­ti eszközökkel kívánták kife­jezni az élet különböző felemelő pillanatait: az ifjú polgár világ- raérkezését, esküvőjét, a szö­vetkezeti aratóünnepségeket stb. A „népek szövetsége“ című műsoszám keretén belül több külföldi együttes is fellépett. Az ünnepségek természetesen versennyel voltak összekötve. Stráznicére több ezer vendég érkezett.

Next

/
Thumbnails
Contents