Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-09 / 23. szám

4. V. I. Lenin az ifjúság nagy tanítója és barátja — 1960 március-áprilisi időszakában. 5. Népi demokratikus hazánk tizenöt győzedelmes évéről, —i 1960 május-júniusban. A fő feladatokon kívül az ifjúságot előadási tevékenység ki­fejtése útján megismertetjük hazánk és a világ eseményeivel, megvilágítjuk a párt jelenlegi politikáját és az egész ifjúságot úgy vezetjük, hogy aktívan részt vegyen a közéletben. A kerületi, járási vezetőségek és a CSISZ alapszervezetei az 1960-as év első felében elsősorban a harmadik ötéves terv irányelveinek magyarázatára összpontosítják figyelmüket. Az előadási tevékenységet is e cél elérésére állítják be. A szocialista építés feladatai fokozottabb igényeket támasz­tanak az ifjúság szakképzettségével szemben. Ezért előadási tevékenységünk is helyezze előtérbe a technikai-ökonómiai propagandát. A helyi adottságokból kiinduló konkrét problé­mákkal gyakrabban kívánunk foglalkozni, mint múlt időszak­ban. Előadásokat és beszélgetéseket rendezünk az ipar és mezőgazdaság fellendítésével kapcsolatos kérdésekről, a mun­ka termelékenységének emeléséről, a modern technika beve­zetéséről, a szocialista munkaverseny fellendítéséről, az új munkamódszerek alkalmazásának kiszélesítéséről és a munka jutalmazásáról. A CSISZ alapszervezetek beszélgetéseket ren­deznek üzemük történetéről és hagyományairól, valamint az üzem fellendülésének távlatairól. Falvakon a falusi ifjúsággal folytatott beszélgetések folya­mán megmagyarázzuk a falu (EFSZ) fejlődésének távlatait, a fő feladatokat és mezőgazdasági termelés CSKP XI. kong­resszusa utáni problémáit, beszélgetéseket szervezünk a me­zőgazdasági technológiáról. A CSISZ kerületi, járási vezetőségeinek és alapszervezetei­nek figyelme a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság segítségével oda irányuljon, hogy megvilágítsák a tudományos világnézet kérdéseit, megfontoltan és rendsze­resen propagálják az ateizmust és a szocialista tudomány nagy felfedezéseit, valamint magyarázzák meg a kommunista er­kölcs kérdéseit. A CSISZ Központi Bizottsága ezért meghagyja a CSISZ járási vezetőségeinek és nagyobb alapszervezeteinek, hogy a Politikai és Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság fiókjaival so­rozatos előadások megtartására vonatkozólag szerződéseket kössenek és mindig a helyi szükségletekből, a fiúk, valamint a lányok szükségleteiből induljanak ki. A CSISZ szervei és szervezetei rendszeresen az egé^z ifjúság számára rendezzenek előadásokat. Működjenek együtt a mar- xizmus-leninizmus tanácsadóival, a szakszervezeti nevelés kabinetjeivel, továbbá az Antifasiszta Harcosok Szövetségével és a művelődési létesítményekkel. A CSISZ járási vezetőségei és alapszervezetei felhasználják a már bevált vonzó rendezvényeket, mint amilyenek a kérdés­felelet estek, beszélgetéssorozatok, kvízek, filmmegbeszélé­sek, továbbá különböző szemináriumokkal, filmek, rövidfilmek, fl nevelésre vonatkozólag évi terveket' "dolgozzanak ki, mint Bhogy azt a CSISZ III. kongresszusa elrendeli. Az oktatási év az egész ifjúság számára szól. Az alapszer­vezetek igyekezete oda irányuljon, hogy a CSISZ-szervezet hatáskörében a fiúk és leányok sikeresen használják fel az oktatási év nyújtotta lehetőségeket. A CSISZ KB ajánlja, hogy különösen az iskolákban és a tanonciskolák alapfokozataiban következetesen bizonyos elvek szerint folyamatosan látogas­sák az oktatási év köreit. Egyidejűleg a CSISZ KB meghagyja a CSISZ összes szervezetének, hogy az oktatási év keretén belül minden szervezetben alakítsanak valamilyen kört, amely lehetőséget nyújt, hogy az ifjúság túlnyomó többsége rendsze­resen művelődjön. A fegyveres erők oktatási évére vonatkozólag e határozat kiegészítéseképpen az egyes katonai alakulatok illetékes poli­tikai hatóságai külön utasításokat adnak ki. A CSISZ 1959 —60-as oktatási éve a következő formákat fog­lalja magában: előadási tevékenység, a CSISZ tevékenységével foglalkozó körök, olvasókörök, a „Világ térképe felett“ körök, „Tanulunk a pártról“ körök, CSISZ esti iskolák és v lehetővé teszi az ifjúság részvételét a pártoktatás keretén belül szervezet körökben és iskolákban. Az előadási tevékenységről Áz előadási tevékenység a CSKP XI. kongresszusának, az SZKP XXI. kongresszusának és a CSISZ III. kongresszusának tárgyalásaiból és határozataiból indul ki. Az előadási propaganda keretén belül népi demokratikus köztársaságunk megalakulásának 15. évfordulóját arra hasz­náljuk fel, hogy a fiúkat és leányokat megismertessük népünk építő igyekezetének eredményeivel és azokkal a távlatokkal, melyek hazánkban a szocialista építés befejezésével nyílnak. A CSISZ-szervezetek a Csehszlovák Köztársaság szovjet had­sereg általi felszabadításának 15. évfordulója alkalmából talál­kozásokat szerveznek a munkásosztály harcainak résztvevői­vel, a Szovjetunióban szervezett csehszlovák katonai hadtest tagjaival, partizánokkal és a csehszlovák hadsereg tagjaival. A bécsi VII. VIT alkalmat nyújt, hogy az ifjúság megismer­kedjen a nemzetközi ifjúsági mozgalom problémáival, a külön­féle országokban élő fiatalok életével és főként a Komszomol tapasztalataival és feladataival. A CSISZ KB ajánlja, hogy az 1959/60-as oktatási évben a CSISZ összes alapszervezetében a következő tárgyú előadá­sokat és beszélgetéseket helyezzék előtérbe és valósítsák meg: 1. A bécsi VII. VIT-ről — 1959 augusztus-októberi idősza­kában. 2. A Szovjetunió útban a kommunizmus felé — 1959 novem­ber-decemberi időszakában. 5 3. A tudomány a babonák ellen —; 1960 január-februárjában. Amikor a baráti államokkal foglalkozunk, a körök felhasz­nálhatják az olyan munkások, szerelők tapasztalatait, akik ezekben az országokban már jártak. Esetleg használjuk fel a Zikmund és Hanzelka mérnökök könyveiből nyert tapaszta­latokat is. A Világ térképe felett köröket úgy irányítsuk, hogy a kör tagjai alaposabban megértsék a világ mai helyzetének kérdé­seit. £ „Tanulunk a pártról“ körökről A mi fiatal nemzedékünk nem ment át az élet olyan nehéz iskoláján, mint szüleik, hiszen már 14 év óta olyan országban él, amelyben a dolgozó nép felszámolta a kapitalizmust és gyors ütemben a szocializmust építi. Ezért szükséges, hogy még nagyobb igyekezettel mélyítsük el és szilárdítsuk a párt iránti szeretetet, fokozzuk népünk forradalmi hagyománya és dolgozó népünk elért eredményei feletti büszkeségünket, is­mertessük meg a fiatalokkal a szocialista építés jelenlegi ered­ményeit. „Tanulunk a pártról“ körök propagandistái azzal segítik a fiúkat és leányokat, hogy a munkásoknak a kapitalizmus ide­jén nyert tapasztalatai alapján átadják ismereteiket a kom­munista pártról, a szocialista forradalomról, és megismertetik a fiatalokkal a Csehszlovák Köztársaság társadalmi és állam- rendszerét. A kör programjának második felében a propagandisták meg­ismertetik a hallgatókat azzal, hogy hazánkban hogyan építjük a szocializmust és milyen feladatok várnak nemzetgazdasá­gunkra az ipar és a mezőgazdaság terén. A körökben elsősor­ban a harmadik ötéves terv irányelveivel foglalkoznak. A körökben a következő tárgyakat veszik át: 1. Mi a CSKP és mit akar? 2. Népünk a CSKP vezetésével harcban a szocializmus győ­zelméért. 3. A CSKP XI. kongresszusa és a szocializmus építésének betetőzése hazánkban. A CSISZ esti iskoláiról Áz aktívával való munka, az aktíva nevelése és oktatása szervezetünk szilárdítása szempontjából rendkívüli fontosság­gal bír. Az esti iskolában készül fel a járási funkcionáriusi aktív a CSISZ alapszervezeteiben és az ifjúság körében kifej­tendő politikai-szervező munkára. Ezért az esti iskola prog­ramjába fel kell venni a marxizmus-leninizmus alapvető ikérdéseit, pártunk politikájának fontos problémáit és az ifjú­sági szervezet tevékenységével összefüggő fontos kérdéseket. \ Az oktatás folyamán ismertessük meg a hallgatókkal az Üfjúság körében kifejtendő gyakorlati tevékenység legjobb módszereit. A CSISZ KB az elmúlt év tapasztalatai alapján — mivel az esti iskolák jól beváltak — meghagyja a CSISZ szerveinek, hogy a SZLKP járási bizottságának segítségével az összes já­rásban ilyen esti iskolákat szervezzenek. Hogy a CSISZ esti iskolái egységesen működjenek, a CSISZ KB irányító program mot és segédanyagot ad ki. Az ifjúság részvétele a pártoktatásban A CSKP lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy a pártokta­tás nyújtotta lehetőségek keretén belül elsajátítsák a marxiz- mus-leninizmus alapjait. A CSISZ alapszervezetek a politikailag fejlett tagokat már a CSISZ 1958/59-es oktatási évének lezá­rásakor a pártoktatási év valamelyik körébe osztják be. A járási vezetőségek és a CSISZ alapszervezetének vezető­ségei is gondoskodnak arról, hogy a pártoktatásba elsősorban valamennyi CSISZ funkcionáriust és azokat a fiatalokat osszák be, akik a múlt évben a CSISZ oktatási év keretén belül tagjai voltak a „Tanulunk a pártról“ körnek. Az üzemekben és a falvakban dolgozó fiatalokat fokozottabb mértékben a közgazdasági körökbe osztjuk be. A fiatolokat korra, politikai fejlettségre és a munkahely szükségleteire való tekintettel terjesszük fel, hogy a pártoktatási év- valame­lyik körébe vegyék fel őket. , Az oktatási év folyamán a CSISZ üzemi szervezete rendsze­resen kísérje figyelemmel, hogy a pártoktatási év résztvevői hogyan teljesítik tanulmányi feladataikat. A főiskolákról ' A politikai nevelő munka azt a célt követi, hogy a diákok a főiskolákon elsajátítsák és elmélyítsék a tudományos világ- i nézetet. A CSISZ főiskolai szervezeteinek az a feladata, hogy biztosítsák a marxizmus-leninizmus rendszeres tanulmányo­zását, szervezetten vegyenek részt a marxizmus-leninizmus szemináriumainak előkészítésén és kiértékelésén és érjek el, hogy a diákok a szemináriumokban aktivan részt vegyenek. A CSISZ főiskolai szervezetei gondoskodjanak, hogy a marxiz­mus-leninizmus tanulmányozását gyakorlati politikai tevé­kenységgel kössék össze, és a szervezetek ideológiai nevelő tevékenységük fellendítésével támogassák a diákokat. A felső évfolyamokban a főiskolai szervezetek elsősorban arra irányítsák tevékenységüket, hogy az évfolyamok szerve­zeteiben és a munkacsoportokban sorozatos előadásokat és vitákat rendezzenek, magyarázzák meg a nemzetközi helyze­tet. a nemzetközi diákmozgalom helyzetét, a jelenlegi politikai és gazdasági eseményeket, az időszerű ideológiai kérdéseket, így például a szocialista értelmiség feladatát, a vallás .kérdé­seit. a szocialista ember erkölcsi profilját stb. A főiskola; (fakultatív) vezetőségek az évfolyamok vezető­ségeivel való megállapodás és a pártszervezetek, valamint a marxizmus-leninizmus katedráival való tanácskozás után megállapítják az előadássorozat és viták tárgykörét, mégpedig úgy, hogy a propaganda kifejtésében bizonyos rendszerességet és tervszerűséget érjenek el, és tekintettel legyenek a diákok érdeklődésére, követelményeikre és ismereteikre, valamint az egyes évfolyamok tanterveire. Nagyon helyes, ha az oktatási évet úgy szervezzük meg, hogy a tulajdonképpeni előadást

Next

/
Thumbnails
Contents