Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-02 / 22. szám

A Csermelyvölgy felé Kassa a táblablrók, mggasran­gú tisztviselők, iskolák és nyug­díjasok városa volt. Rákóczi vá­rosának is emlegették. Szívesen mondtak róla füt, fát, írtak róla a lapok mindent, a legkisebb ese­ményt is felfújták. Csak egyről feledkeztek meg, egy dologról nem beszéltek, Kassa proletár­jairól, az áldatlan lakásviszo­nyokról és az elhanyagolt utcák­ról. Pedig forradalmi erő feszült ott, a város sok ezer munkása egy jobb életre vágyott, más ar­culatot óhajtott szükebb ottho­nának, szülővárosának. A régi rend figyelme a Dóm környékére terjedt csak ki, majd egyet ug­rott és kikötött a Csermely völgy­ben, vagy a Bankón. A város iparral sem rendelkezett, leg­alább is számottevő ipara nem volt. Gyárai a felszabadulás után bővültek és új üzemeket építet­tek. A város is nagyban szépült és szépül még ma is. Az uj Nemzedék című napilap, a Horthy Magyarország klerika- listáinak szócsöve, 1939 augusz­tusában azt harsonázta, hogy Kassa milyen gyönyörű város, milyen szép a főtér, dicshim­nuszt zengett a Hernádról és egyenest a keleti országrész metropolisának nevezte Kassát. Azért kénytelen-kelletlen azt is megemlítette a cikk, hogy egy modern hütöház azért elkelne a városnak, majd zengedezett a színházról és a szép kávéházak­ról, bizonyára alaposan körülné­zett bennük a cikk írója. A vá­ros szélén azonban egész bizto­san nem járt, sajnálta q cipőjét, beporozódott volna. De szeren­csére nem sokáig kellett a város­nak várnia az új arculatra, a fel- szabadulásra. Nagyszerű dolgok történnek ma Kassán! Ha az ember villa­moson utazik a Csermelyvölgy irányában, ugyancsak cifra uta­zásban részesül. Csak szakaszon­ként közlekednek a villamosok, helyenként ki kell szállni, két- három megállót gyalogolni, mert egyszerűen felszedték a villa­mossíneket, eltüntették az ósdi kövezetét, új úttestet építenek. A Komensky út egész hosszában földhalmok, téglarakások díszítik az út közepét. Néha hatalmas porfelhők csapnak az ég felé. Egy házat döntenek le, abból száll a por, vagy súlyos geren­dákat, deszkákat engednek az úttestre. Az egész környéken mozog, pezseg az élet, új házak nőnek az idő fogától agyonrágott régiek helyén. És a kassaiak nem zúgolódnak a rendszertelen vil- lamosközelekedés miatt. Két idő­sebb nénike nevetve magyarázta, hogy csak menjek gyalog, mert bizony itt építkezés van, és ők is gyalogoltak, cipelték kosarai­kat. Több hatalmas, korszerű la­kásegység már elkészült, költöz­ködnek, vagy már be is költöz­tek a lakók. Az ember első gbn- dolatra azt állapítja meg, hogy olyan szép lesz a város külsőbb területe is, mint a közepén, a színház környékén. Az is lehet, hogy szebb lesz, mindenesetre szélesebb lesz az út, levegósebb, parkosabb, üdébb a táj. Az épít­kezéseken dolgozó emberek se­rényen forgolódnak, alig állnak szóba valakivel. — Építkezünk, hordjuk a tég­lát — beszélte Szűcs Ferenc ép­pen téglarakodás közben. — Ha­marabb kellett volna, de most sem késő — firtatta tovább. Korhó Bertalan, a másik munkás pedig örömmel újságolta, hogy megszűnik Kassa lakásproblémá­ja. Az idén nem, az biztos, de jövőre már sokat enyhül a lakás­gond. Pártunk határozata sze­rint eljön az az idő, amikor majd minden kassai dolgozó kényel­mes lakásban lakik. Bizony ma már a város külterületeiről is sok írnivaló akad, talán több, mint a közepéről. A fiatalok viszont többet se­gíthetnének az építkezéseknél. Részt vesznek egy-egy akcióban, az üzemek, vállalatok CSISZ- szervezetei vállalnak ugyan kö­telezettségeket, de ez még mind kevés. Sokkal élénkebben, na­gyobb lendülettel kell a kassai fiataloknak részt venni a város építkezéseinél. A nagy építkezé­seken kívül gondot fordíthatná­nak a Csermelyvölgyi pionírvas­út környékére is, s a villamos végállomás környékét is rendbe­hozhatnák. Szép virágok nyithat­nának ott a büdös bürök helyett és egyéb gyom helyén rózsafák is virulhatnának. Kedvenc kirán­duló és szórakozóhelye a kassai­aknak a Csermelyvölgy. Vajon miért feledkeznek meg mégis annyira róla, miért nem szépítik az utakat és parkokat. Különö­sebb befektetést nem igényelne, s csak egy kis áldozatkészség, szervezés és némi brigádmunka kellene hozzá. Ha évenként két­szer-háromszor alapos ápolás alá vennék a Csermelyvölgyet, bizo­nyára kellemesebben éreznék magukat a kirándulásokon. A kassai fiataloknak és a CSISZ városi szervezetének gondolnia kellene erre. A fiatalok szebbé tehetnék a Csermelyvölgyet, vi- rulóvá, virágosssá. BAGOTA ISTVÁN 1000 korona A CSISZ szőgyéni alap­szervezete nem a legjobb munkát fejtette ki az el­múlt időszakban, nemrég azonban komolyan hozzá­láttak a fiatalok az alap- szervezet aktivizálásához. Az indltőok az volt, hogy a helyi nemzeti bizottság klubhelyiséget biztosított a fiatalok számára. Most már rendszeresen itt gyűlnek össze, szórakoz­nak és készülnek a kul­turális fellépésekre. Ezt leginkább Lami Vince ta­nító szorgalmazza. Meg­alakult már a tánccso­port és egy színjátszókör is. A helyi EFSZ-nek is sokat segítenek a fiata­lok. Dedík Veronka, aki az EFSZ egyik legjobb dolgozója, szintén tagja az alapszervezet vezető­ségének. Minden szerve­zeti munkába készsége­sen kapcsolódik be. Pod- hradsky Jaroslavról, Fó- nad Hildáról és Bús Emí­liáról is ugyanezt mond­hatjuk. A szőgyéni fiatalok ezer koronát gyűjtöttek mér a Szolidaritás Alap­ra. A klubhelyiségbe rá­diót is vásároltak. Az alapszervezet jó műkö­déséről tanúskodik az is, hogy eddgí 26 fiatal lé­pett be az alapszerve­zetbe VÄRNAY TIBOR KXKX.OOOO \ Budapesten sok látványosság­gal tartották meg az ipari vásárt. Naponta a látogatók tíz­ezrei keresték fel a különböző kiállítási pavilo­nokat és tanul­mányozták egy- egy ország ipa­rának fejlettsé­gét. A csehszlo­vák kiállítási pavilonban is sok volt a néz­nivaló. Különö­sen a legújabb típusú Skodá- Felicia autót csodálták meg sokan. Állan­dóan embergyű- rfl vette körül, s mi tagadás olyan néző is akadt, aki meg­simogatta a gyönyörű autót. Olvasónk írja SZOROS BARÁTSÁGBAN betléri kastélyt látogatták meg a fiatalok. A két iskola tanulói A rozsnyói egészségügyi is- igen jól érezték magukat és jól kola és a bocsárdi mezőgazda- sikerűit a kulturális előadás is. sági gépészeti technikum tanú- Különösen Tamás László ma- lói mély barátságot kötöttek. 9yar népdal számai arattak A bocsárdi tanulók a barátság négy sikert. Reméljük, hogy a jegyében látogattak el Rozs- jövőben még szorosabb lesz a nyöra. Kultúrműsorral és tánc- barátságunk, cal egybekötött közös kirándu- . lást szerveztek, a kirándulás VEREBES LAJOS, során a Rozsnyóhoz közel eső PTS Bocsárd. így csinálják Partizánskeban Iraki békeküldöttek jártak Bratlslavában. Stockholmból haza­utazóban látogatták meg városunkat. A Szlovákiai Békevédök Bizottságának titkárnőjével beszélgetve újra kinyilatkoztatták békeóhajukat. üzenetek^ Molnár János, Boly. Levelei­det közöljük, Írjál továbbra is az eddigi módszered szerint. Orsovszky András, Nagyka- pos. Selyemhernyó tenyésztés­sel kapcsolatban érdeklődjél a következő címen: Hodvábnicky odbor Slovenského sväzu vőe- lőrov, Bratislava, Suvorovova ul. ö. 16. Ott majd pontos fel­világosítást és szaktanácsot kapsz. Hájos Zoltán, Komárom. Az írásod jó lenne, de majdnem egy éve megtörtént esemény­ről, vállalásról írsz. írjál újabb dolgokat, akkor örömmel közöl­jük. B. I. Ipolynagyfalu. írásod­nak igen örülünk és közöljük. Szeretnénk, ha több alkalom­mal is írnál ej. ottani esemé­nyekről. A fogyasztók igényessége ná­lunk és külföldön is állandóan emelkedik, és ennek természe­tesen az árucikkek választéká­ban és minőségében is vissza kell tükröződnie. A termelés­nek természetesen alkalmaz­kodni kell az igényekhez és a változó ízléshez, és ezzel kap­csolatosan a termelésben sok kérdés vár megoldásra. A CSISZ-tagok a partizánske! Augusztus 29. Üzemben is fog­lalkoztak ezekkel a termelési kérdésekkel. Meg is találták a feleletet. Üj típusú cipőket ve­zettek be és átépítették a mun­kások bérrendszerét. Az új bér­rendszer szerint fontos, hogy a szakmunkások a lehető legala­posabb tudással rendelkezze­nek. A szakismeretek emelése nélkül a jövőben nem volnának képesek egyenletesen teljesíte­ni a feladatokat és elérni a ter­mékek kívánt jó minőségét. Ezért a CSISZ vezetősége „az ifjúság szakmabeli tudása eme­lésének éve“ akció keretén be­lül tapasztalt szakmunkások és mesterek vezetése mellett a fiatalokat a legmagasabb ki­képzésben szeretné részesíteni. A CSISZ összüzemi vezetősége, az üzemi pártbizottság, vala­mint a szakszervezeti üzemi bizottság és az üzem vezetősé­gének hatékony segítségével a bécsi VII. VIT-re tett előkészü­letek keretén belül az I., II és III. fokú minősítési jelvény megszerzésére szocialista mun­kaversenyt indít, amely a „leg­jobb szakmunkás“ címért folyó verseny egyik részét képezi. A szaktudás emelésével a fiatalok az idősebbekkel együtt osztoz­nak a tervezett feladatok telje­sítésében és túlteljesítésében, és segítenek megoldani a ter­melés égető problémáit, ame­lyek a következők: a tervezett munkatermelékenység túllépé­se, a termékek minőségének emelése és a tervezett költsé­gek csökkentése. Az I. fokú minősítési jelvényt az a dolgozó kapja, aki a ter­melési terv százszázalékos tel­jesítése mellett különböző ter­melési cikk előállításánál két­féle kivitelben tudja elvégezni VII. Két este az amerikai moziban Brüsszelben éppúgy, mint a többi nyugati nagyvárosban, lé­teznek mozik, ahol csak amerikai filmeket játszanak. Ez nem azt jelenti, hogy a többiben egyálta­lán nem játszanak amerikai fil­met. Máshol is bőven kerülnek programra. De ezeket a mozikat VSA pénzen tartják fenn vagy az amerikai katonák szórakoztatá­sát szolgálják. Ízlelgetve a nyugati „civilizá­ciót, kultúrát", néhány barátom­mal mi is ellátogattunk a brüsz- szeli amerikai moziba. Ott húzó­dik meg a Boulevard Anspach egyik apró mellékutcájában. Itt naponta váltanak műsort, s reg­geltől estig folyamatosan játsza­nak. Nem azért, mintha tömegek sorakoznának jegyért. A közön­ség még vasárnap este is igen gyér­Tehát ide jöttünk a sok mozi közül. Jegyet váltottunk, és be­léptünk a nézőtérre. Tájékozatlan emberek lévén, egy pillanatra megálltunk. Nyomban ott termett a jegyszedönö és a helyünkre vezetett. Leültünk. De úgy lát­szik, minden elővigyázatunk el­lenére mégis valami hibát követ­tünk el. A jegyszedönö hevesen magyaráz a franciául mitsem értő barátomnak. Olyan gyorsan beszél, hogy alig értünk vala­mit a szavából. Végül mégis megtudtuk: fizetni kell, amiért a helyünkre vezetett. — Mennyit? — kérdeztük a világ legtermészetesebb hangján. — Amennyit óhajtanak. Tízfrankost nyomtunk a kezé­be. Sűrűn hajbókolt, köszöngette a borravalót és magunkra ha­gyott. (Csak később tudtuk meg, hogy hogy ez itt minden moziban így van. A jegyszedönö ugyanis nem kap fizetést. A begyült borravaló a fizetés. Sőt, ennek is bizonyos százalékát le kell ad­nia a mozitulajdonosnak, hogy alkalmazzák.) Vagy húszán ültünk a nézőté­ren. Köztünk néhány kényelme­sen elnyúló amerikai katona és nő. És a program? A reklám szerint sex-film — vagyis szigo­rúan csak tizenhat éven felüliek­nek. Pereg a film. Egy ismeretlen tenger ismeretlen kis településé­re új orvos érkezik. Van ott egy vendéglő és egy részeges ven­déglős. Annak van egy szép mos­tohalánya. A vendéglős melléke­sen csempészéssel is foglalkozik. Az orvos megszereti a lányt, de a lány nevelőapja is próbálkozik a lányával. Ugyanakkor a ven­déglős még elég fiatal felesége szintén beleszeret az orvosba. Ebből aztán Óriási kalamajka, huzavona, számtalan szerelmi idill, erőszak, verekedés, gyilkos­ság és öngyilkosság kerekedik. A csempészt megölik, a felesége a vonat alá ugrik, mindenkit gyanúsítanak, de aztán az orvos és a szép lány mégiscsak egymá­sé lesz. Ebben a filmben minden a különböző idillek részletes be­mutatása és az állati szenvedé­lyek ábrázolása érdekében törté­nik. Utána rövid film, úgynevezett indián film következik. Megy két agyalágyult tudós az őserdőbe. Az indiánok már minden lépésü­ket figyelik, de ők nem vesznek észre semmit. Elfogják őket és ki akarják végezni. A kivégzésen megjelenik a főnöknő is, egy szőke szépség. A főnöknö bele­szeret a fiatalabb tudósba. És így a kivégzés elmarad. Aztán egy csomó szerelmi idill, végül a tu­dósokat elengedik, és a szőke fönöknő is velük megy a civili­zált világba. Második este. A hosszú film arról szól, hogy van egy öreg farmer és annak van egy fiatal szép felesége, valamint egy lánya, aki szintén nagyon szép, az első házasságból. A farmra fiatal ko­csis érkezik. Az öreg farmer háta mögött a kocsis nemcsak a lá­nyát, hanem a feleségét is szóra­koztatja. Mindketten szerelmesek belé. Aztán verekedés, gyilkos­ság. Az öreg farmer meghal, a kocsisba szerelmes fiatal fele­sége öngyilkos lesz és így a szép­séges lány, valamint az ifjú ko­csis mégiscsak egymásé lesznek. Valószínű, hogy azóta is boldo­gan élnek, ha meg nem haltak. (És még azt mondják, hogy Amerikában nincs sematizmus!) Utána egy tudományos film következett. Arról szólt, hogyan lehet a nő vénuszian szép, töké­letes testű, alkatú. Erre akar választ adni a film. A cél termé­szetesen a különböző szépség- ápoló cikkek és kellékek propa­gálása. Íme, mit kell tennie a nő­nek, ha tökéletes szépség akar lenni: este, ha berúgva megy haza, ilyen és ilyen tablettát kell a szakácsnőnek ki Jőz és ki szol­bevennie, hogy nyugodt legyen az gálja fel az ebédet számára, ki álma. Reggel hétkor ébred, meg- veti be a szobalány ágyát, ki ké- eszik két barackot, aztán tovább szíti el a ruháját a varrónőnek, Modern utcarészlet alszik kilencig. Akkor megregge­lizik, de még mindig nem öltözik jel. Utána ilyen és Olyan krém­mel vastagon bekeni az arcát, különböző vegyi hatású vattába beburkolja egész testét és úgy heverészik délig. Tizenkettő után ilyen és olyan szappannal, sham- ponnal lefürdik, rendbeszedeti a haját a fodrásznöjével, és ket­tőkor ebédel. Délután ismét al­szik, aztán kirándul vagy napo­zik. Hétkor hazamegy, megint keni-festi magát, majd ismét el­megy berúgni. Ha görbe az orra, dugnak bele valami fadarabot és szép lesz, ha lapos a melle, bele­operálnak műanyagból valamit és melles lesz. Egyre vetkőzködik. öltözik, öltöztetik vagy fürdetik a nőt. Mindez természetesen csupán a reklám sikere érdeké­ben történik. Csakhogy valamiről megfeled­keztek a rendezők. A néző nem kap választ arra, hogy az ott sürgő-forgó fodrásznönek ki ké­szíti el a frizuráját és mikor, ha történetesen ők is tökéletesen szépek akarnak majd egyszer lenni? Mert a szakácsnő nem heverészhet kilencig, ha addigra pontosan el kell készíteni a reg­gelit, stb. Miből és kiből él ez a nő, mi az életfeladata? Szül­het-e gyereket, és ha igen, ki nevelje azt fel? Mindez nyitott kérdés marad. De úgy látszik, nemcsak mi vagyunk ilyen ért­hetetlen emberek, hanem azok is, akik sokat jelentőén legyintve felálltak és otthagyták a progra­mot. Mert ezek szerint a szépség csak az ingyenélö gazdagok ki­váltsága lehet, de soha a varró­nőké, a szövőnőké, szakácsnőké és szobalányoké. Soha azoké, akik gyereket szülnek és nevelnek, Szerencsére maga a természet nem ismer ilyen kiváltságot. Szépségét egyaránt szórja szét az emberek között. A púder, a festék, a fa-orr, mindig csak púder, festék és fa-orr marad, mégha milliomos viseli is! SZŐKE JÓZSEF az előírt feladatot. (Rámás-át- varrt, átvarrt-ragasztott, rá- más-ragasztott kivitelben.) A cipészüzemben a bizottság vezetője már összeállította a kvalifikációs katalógus jegyzé­két, hasonlóképpen a gumifel­dolgozó üzem számára is kész a katalógus. A minősítési foko­zatok eléréséhez pontosan elő­írták, hogy még milyen munká­kat kell elvégezni, és a jelvény- szerző verseny résztvevőjének milyen elméleti és gyakorlati tudással kell rendelkeznie. A II. fokú minősítési jelvény elnyerésénél a szakmunkás el­nyeri a II. fokú minősítésű dol­gozó ezüstjelvényét, és a minő­sítési vizsgák alapján elnyert oklevéllel katalógus szerint osztják be a munkába. A III. minősítési fok elnyeré­sénél a jelvényszerző verseny részvevője a „III. minősítési fokú dolgozó" bronzjelvényét nyeri el, és az elnyert okleve­lével a kvalifikációs katalógus szerint osztják be munkába. A kötelezettségvállalás telje­sítésével a fiatal szakmunkások magasabb szaktudást szerez­nek, egyszeri jutalmazásban részesülnek és nagyobb kere­sethez jutnak. Legalább egy fi­zetési osztállyal előbbre kerül­nek. Az I. II. és III. fokú minősí­tési jelvényszerző verseny a partizánskei Augusztus 29. Üzemben nagy visszhangra ta­lált nemcsak a fiatalok, hanem az Idősebbek körében is. Má­jus 6-ig az üzem 272 dolgozója Irta alá a kötelezettségvállalást A eipészüzemböl 159-en, a gu- mifeldolgoző üzemből 113-an, de nap mint nap újabbak je­lentkeznek. A varrőműhelyek- ből 23 CSlSZ-tag látogatja az üzemi munkaiskolát és elhatá­rozták, hogy a VII. VIT meg­kezdéséig elnyerik a minősítési jelvényt. Négy CSISZ-tag főis­kolára megy, 45 fiatal látogatja a kétéves mesteriskolát. A CSISZ üzemi szervezete jő eredményeket ér el az építő- munka más területén is. Az „ifjúság millióiért" mozgalom­hoz 1015 736 000 koronával já­rultak hozzá és az év eleje öta még 205 595 koronával szapo­rították az összeget. Az üzem hét ifjúsági műhelye közül az 1437. számú műhely, ahol Korec elvtárs vezetése mellett 25 CSISZ-tag dolgozik, most harc­ban áll a „szocialista munka­brigád" büszke címért. A Szoli­daritás Alapra 24 000 koronát gyűjtöttek és ezt az összeget még 3000 koronával akarják emelni. A CSISZ be további 125 tagot szerveztek he. A partizánskei Augusztus 29. Üzemben dolgozó fiatalok ez­zel járulnak hozzá a bécsi VII. VIT-hez. VILO BARTOSOVlC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents