Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-06-02 / 22. szám

Ti zenharman Tizenhárom fiatal elhatározza Hanván, hogy ifjúsági csoportot alakít a szövetkezetben, így akarván megmutatni a fiatal­ság erejét, azt, hogy magukra hagyatva, az öregebbek segít­sége nélkül is tudnak boldogul­ni. Három fiú meg tíz lány dol­gozik a csoportban. Csupa pi­rospozsgás arcú, tavaszi kedvű fiatal ember. — Mikor történt az alakulás s hogy jutottak erre a gondo­latra — kérdezem Vasas Zol­tánt, a hanvai CSISZ-elnököt, egyikét a tizenháromnak. Középmagasságú, izmos, fe­kete ember Vasas Zoltán. Nem is Hanván találkozom vele elő­ször, hanem még útközben Hanva felé, az autóbuszon. Mert Vasas elvtárs is Tornaiján volt, sofőrkurzuson. — Az alakulás még 57-ben történt. Volt róla szó már előbb is, hogy jó volna egy ifjúsági brigád. A fiatalok közül legtöb­ben a kertészetben dolgoztak, így aztán itt alakítottuk meg a csoportot. Kinn, a csodálatosan szép májusi színekbe, méregzöldbe öltözött hanvai mezőkön folyik tovább a beszéd sodra, immár a szorgos fiatalok között. Az egyik csapat éppen az öntöző­csatornához szükséges csöve­ket cipeli valahová, a kertészet egy távolabbi részébe, őket kapjuk hát el Vasas Zoltánnal meg Héti Gézával, a kertészet vezetőjével, aki egyúttal a HNB elnöke is. Czókoly István, Tóth Rózsika meg Molnár Irénke emelgeti a nehéz vascsöveket, s a nagy munka közepette alig akarnak leállni egy-két szóra velünk. Az első szó Héti Gézáé, aki nagyon meg van elégedve a fia­talokkal: — Miért is ne volnék? Szor­galmasak, lelkesek s főképp fiatalszívűek. S ez több min­dennél. A tizenhármak átlagos élet­kora 17-18 év (a legszebb ifjú­ságé!), de van a csapatban 15 éves legényke, meg 22-23 éves katonaviselt ember is. Mint pél­dául Czókoly István. — Én amióta emlékszem, mindig a szövetkezetben dol­goztam. Már az iskolából egye­nesen ide jöttem és itt vagyok azóta is. Van már pedig ennek 7-8 éve. Igaz, közben két év kiesett a katonaság miatt, de utána megint csak itt kötöttem ki. Czókoly István különben Cse- madok-titkár is, s így az ő tisztje (bár nem nagy beszé­des ember) eldicsekedni a fia­talok kulturális megmozdulá­sairól is. Mert a hanvai fiatalok nemcsak a szövetkezetben, ha­nem a színjátszás meg a népi táncok terén is szorgoskodnak. — Nem volt még év — mond­ja Tóth Rózsika, — hogy ne játszottunk volna legalább egy színdarabot. De volt sokszor úgy, hogy kettőt is előadtunk. — Mégpedig úgy — kapcso­lódik be Molnár Irénke is, — hogy egyszerre volt két szín­játszó gárda s az egyik ezt, másik azt játszotta. Annuska, A bor, Éles Marika menyasszonyi fátyla, Kaviár — sorolják a nagy színdarab-él­ményeket. S legutóbb a Pillan­gó meg a Csalódások. — A Csalódásokkal bejártuk majd az egész völgyet — mond­ja Vasas Zoli. Az itthoni fellé­péseken kívül voltunk vagy nyolc helyen. — S a legérdekesebb az volt, — s ezt már ismét Tóth Rózsi­ka mondja, — amikor egy na­pon háromszor is felléptünk. Kirándulni voltunk a Domicán s hazafelé jövet, szinte útköz­ben rendeztük az előadásokat. Hosszúszón, Csoltón, Sajószár- nyán. Szárnyán még mulatság is volt utána, egészen reggelig. — Nem is volt a másnapi munkában sok köszönet — mondja Héti Géza. Dehát sebaj. Annál jobban szorgoskodtak a következő napokon. Nincs hát hiba a tizenhármak körül. Dolgoznak szorgalmasan (keresnek is szépen), táncol­nak, dalolnak, színdarabot ját­szanak s közben hajtják a hasz­not több oldalról is a jól mű­ködő hanvai szövetkezetnek. S ezt már ismét Vasas Zoltán mondja, a CSISZ-elnök: — Hét hektáron dolgozik a tizenhárom ember. Paprika, pa­radicsom, uborka, retek, ká­poszta, kalarábé, sárgarépa — főként ezeket termeljük. El­adásra vagy Tornaiján kerül, vagy pedig viszik az északibb falukba, városokba. Rozsnyón, Jolsván, Ratkón, Sumiacon ugyancsak jó hírnek örvend a tizenhármak munká­jának ízes gyümölcse. S meg­van persze a haszon is. — Tavaly a betervezett 105 ezer korona helyett 138 000 volt a kitermelés. Ez 33 000 többletet jelent, de az idén még ezt is túl akarjuk szárnyalni. Ehhez, úgy hisszük, a tizen­hármaknak minden feltételük megvan. — esi — A GOTTWALDOVI filmlabora­tóriumban nagy jelentőségű új­donságot vezettek be. Három évvel ezelőtt a filmtekercs-má­solatokon a hang rögzítését magnetikus eljárással végezték. A magnetikus rögzítés előnye az, hogy a hang megőrzi terje­delmét, erejét és eredeti hang­festését. A magnetikus úton történő hangrögzítésnél mag­netikus lakkot használnak, és ezt az anyagot eddig külföldről kellett beszerezni. A gottwal- dovi filmlaboratóriumban egy évvel ezelőtt kidolgozták a magnetikus lakk technológiáját. A Hangreprodukciós Technikai Kutató Intézetben már kísérle­teket végeztek az új anyaggal, melyet Emgeton-nak neveztek el. A termelésnél a közeljövő­ben már az új anyag gyártásá­val is számolnak. Képünkön Frantisek Hene- mann elvtársat látjuk, amint az új anyaggal való zománcozást végző gépet kezeli. ® A BRNOI nemzetközi min­tavásáron a szocialista tábor országai és a kapitalista álla­mok árucikkek szerint közös kiállítást rendeznek. © I. GRANDEIRO lisszaboni cég gépipari nyersanyagokat és félkész árukat mutat be. A bel­giumi Romealere vegyészeti cikkeket, a párizsi Télémeca- nique Eléctrique elektrotechni­kai berendezéseket mutat be a minta vásáron. • A CSEHSZLOVÁK gépipart a §koda, Jawa, Svit, Tatra, CKD, Praga, Tos, Mez, Zetor és más üzemek képviselik. ' ® A MADE IN CZECHOSLO­VAKIA jelzés ma már dicsősé­get jelent az egész világon. A Skoda jelzés 100 -éves, az Első Brnoi Gépüzemek jelzés 145 éves, a Královopol'sky-gépüzem 70 éves. Tíz éves jubileumra Ami a fiatalokat érdekli Az alapszabályok szerint Az egységes földműves­szövetkezetekben több mint 24 000 fiatal dolgozik. A szö­vetkezeti termelés minden ágában a legkomolyabb se­gítséget és támaszt nyújt­ják. Az EFSZ-ek mintaalap­szabályai hangsúlyozzák, hogy mindenki, aki már be­töltötte 15-ik életévét, az EFSZ rendes tagja lehet. A szövetkezeti ifjúság fej­lődése szempontjából a szö­vetkezeti tagság rendkívüli jelentőséggel bír. A fiatal szövetkezeti tagok a mun­kában és a szövetkezeti élet keretén belül is érvényesít­hetik azokat a jogaikat, me­lyeket a szövetkezeti de­mokrácia nyújt számukra. Választhatnak, s őket is be­választhatják a szövetkezet szerveibe, részt vehetnek a tagsági gyűléseken és bírá­latukkal döntő módon befo­lyásolhatják a szövetkezet gazdálkodását. Ez a körül­mény komoly nevelő hatás­sal van a szövetkezeti ifjú­ságra, megtanulják a mun­kát és emellett elsajátítják a szövetkezeti gazdálkodás irányítását is. Vanak azonban olyan ese­tek is, amikor a szövetke­zetek vezetőségei mellőzik az EFSZ-ek alapszabályai­nak ezt á részét és elhanya­golják a fiatal tagok felvé­telét. Például az eperjesi kerületben a szövetkezetek­ben dolgozó 2485 fiatal kö­zül csak 1600 rendes szö­vetkezeti tag. A beszterce­bányai kerület EFSZ-eiben 3482 fiatal dolgozik és csak 1326 fiú és leány rendes szövetkezeti tag. Hasonló a helyzet a többi kerületben és járásban is. Például a su- rányi járásban 420 fiatal dolgozik az EFSZ-ekben és közülük csak 110 a szövet­kezetek rendes tagja. A múlt évben néhány szövetkezet bátrabban megkezdte a fia­talok tagfelvételét. A sellyei járásban majdnem 200 fia­talt vettek fel az EFSZ-ek- be. A szilicei szövetkezetben minden fiatal aláírta a je­lentkezési nyilatkozatot. Ezekben a szövetkezetek­ben a CS1SZ funkcionáriu­sainak sikerült megmagya­rázni, milyen fontos, hogy a fiatalokat felvegyék a szö­vetkezetbe. Leszögezzük azonban, hogy a fiatalok tagfelvételével kapcsolato­san még több homályos kér­dést meg kell világítani. így például az Uj-Polhora-i EFSZ vezetősége (Kassa-vi- déke járás) levelet küldött a CSISZ járási vezetőségé­nek, amelyben közli, hogy a fiatalok csak akkor léphet­nek a szövetkezetbe, „ha már szüleik elhaltak“. Ezzel az indokkal utasították el 14 fiatal felvételét. Csakis az­ért helyezkedhettek ilyen álláspontra, mert nincsenek tisztában az EFSZ-ek alap­szabályaival. Sok szövetkezet azért nem veszi fel a fiata­lokat, rendes tagokul, mert akkor be kellene őket jelen­teni a szociális biztosításba és ezzel növelnék a szövet­kezet kiadásait. Nagyon helytelenül teszik a szövetkezetek vezetőségei, amikor így gondolkodnak, eljárásuk ellenkezik a dol­gozók szociális biztosításá­nak elveivel. ’ Mindenütt, ahol a fiatalo­kat 15. életévük betelte után rendes tagként felveszik a szövetkezetbe, növekszik az ifjúság érdeklődése a szö­vetkezet iránt és ilyen ese­tekben a fiatalok szíveseb­ben falun maradnak. Na­gyon hasznos lenne, ha a nemzeti . bizottságok és az EFSZ-ek funkcionáriusai a fiatalokkal ezeket a kérdé­seket is megtárgyalnák.-B­hogy bekapcsolódik a verseny- közös látogatásokat, kirándulá- be. A kollektíva, amely már ed- sokat szerveznek, így a színe­dig is kiváló termelési eredmé- szék elősegítik, hogy a bányá- nyeket ért el, szorosabb barát- szók valóban szocialista módon ságot kötött az osztravai Állami tudjanak élni és dolgozni. Színházzal. Elhatározták, hogy +♦»»♦♦♦♦♦■♦ ********* ♦♦♦♦♦♦♦■»♦♦++♦♦♦+»■»♦0 4 »♦♦♦♦♦♦♦♦♦»« Királyitól meci levél Mi a talajjavítás? Mezőgazdasági talajjaví­tásnak nevezik azokat az in­tézkedéseket és művelete­ket, melyek a talaj javítását mozdítják elő. Kétféle talaj­javítási műveletet ismerünk. Az agrobiológiai és techno­lógiai talajjavítást. Az agrobiológiai talajjaví­tás segítségével a föld év­ről évre megismétlődő meg­művelése, a szántás, trágyá­zás, helyes vetési sorrend, védőnövények kiültetése út­ján javítja a termőföldet. Az eljárások során azzal ja­vítjuk a föld szerkezetét, hogy olyan anyagokkal lát­juk el, amelyre szüksége van. Az agrobiológiai talajjaví­tás csak ott válhat be, ahol kedvezőek a lecsapódási vi­szonyok, ahol a növény meg­ni^ELIORAXlM felelő vízmennyiséghez jut. A technikai talajjavítás­hoz soroljuk a csapadék le­vezetését, qz öntözést, a ta­laj termékennyé tételét és védelmét. A CSAPADÉK levezetése útján eltávolítjuk a fölösle­ges vizet és a földet alkal­massá tesszük arra, hogy mezőgazdasági növényeket termeljen. ÖNTÖZÉS útján pótoljuk a talaj víztartalmát és előse­gítjük a növény fejlődését. TERMÉKENNYÉ úgy tesz- szük a talajt, hogyha javít­juk a szántóföld kedvezőt­len összetételét. A TALAJ VÉDELME A talajt vegetációs vagy technikai védelem útján óv­juk meg a szél és az erózió ellen, lekötjük a talajt vagy pedig meggátoljuk a hasa- dékok képződését. A technikai és agrobioló­giai talajjavításnak egyide­jűleg párhuzamosan kell ha­ladni, hogy a műveletek kie­gészítsék egymást. Nehe­zebb természetű feltételek mellett a technikai talajja­vítás az agrobiológiai talaj- javítás alapját képezi. BRNAK mérnök. gy döntötte nyomorba a kolhoz i íalut! így ugye? ti arcátlan izószátyárok, felelőtlen fecse- |ők? Hány főiskolát végzett ígyén volt Lelesz községben 949-ig? Egy, a pap. Ma csak így kapásból húsz nevet fel udnék sorolni. Számok ezek, izáraz számok, de nyugtázok és gazolok. így lett a leleszi szövetkezet iolgozója a tepnap és a ma szaporodó vagyonából, szocia- ista emberségből emberibb em- >er. S ennek a teljesebb téte­lére kötelez sorsa, élete mun­kája. Ez marad számára a Eelelet. Tegyen és vegyen igaz­ságot és számadást. Tegye a tíz év eredményét mérlegre, és a kijött összegből jelölje meg az újabb célkitűzést. Az ered­mény nem lehet más, csak a szövetkezet elnöke által jel­zett út: Tegyük az embert em­beriebbé! Megvan erre a leleszi szövetkezetben minden felté­tel? Meg. Rajta hát, vigyétek diadalra a szövetkezeti dolgo­zók még a mánál is emberibb életének a kiteljesedését. TÖRÖK ELEMÉR •-------------------------------------> A z osztravai kerületben 435 kollektíva versenyez a Szo­cialista Munkabrigád cím elnyeréséért. A hlubinai bányá­ban Otakar Kávy (a képen kö­zépen) vezetésével dolgozó 50 tagú kollektíva is elhatározta, 4-fé HtHtniUMtltHHif Ez idő szerint a királyhelme- ci járásban négy mezőgazdasá­gi tanonciskola működik: Bod- rogszerdahelyen, Nagygéresen, Bélyben és Kistárkányban. A négy iskola öt osztályában mintegy 128 fiú és leány tanul. Nagygéresen, Bélyben és Kis­tárkányban az iskola annak el­lenére, hogy kezdeti nehézsé­geik vannak, már eddig is ko­moly eredményeket mutathat fel. Pandi László, a nagygéresi tanonciskola igazgatója fárad­ságot s időt nem sajnálva dol­gozik, hogy a fiatalokból jó szakembereket neveljen mező- gazdaságunk számára. A tanu­lók mind elméleti, mind gya­korlati téren szép előmenetelt mutatnak fel. A háromnapos elméleti tanítás után a tanulók a földeken és a szövetkezetek műhelyeiben fejlesztik gyakor­lati tudásukat. A lányok a me­zei munkák mellett varrni, szabni és főzni tanulnak. A var­rást Szűcs Ilona, a főzőtanfo­lyamot Kiss Ilona tanítónő ve­zeti nagy szakértelemmel. A tanulók szorgalmának már látni az eredményét is. Hasonló kielégítő előmenetelt mutat fel a bélyi és a kistárká- nyi tanonciskola is. Kistárkány­ban a tanoncok a népi kultúrát is fejlesztik. Esztrádegyüttesiik kultúrfellépésekkel szórakoz­tatja a dolgozókat. Abban, hogy a kistárkányi tanonciskola be­váltotta a hozzáfűzött remé­nyeket, igen nagy érdeme van a szövetkezet vezetőségének, valamint a tagságnak is, mert elősegítik, hogy a tanulók a le­hető legtöbbet sajátíthassanak el a nagyüzemi gazdálkodás tu­dományából. Sajnos nem szólhatunk ilyen kedvezően a bodrogszerdahelyi tanonciskoláról. Itt pártunk és kormányunk eme nagy jelentő­ségű intézkedése még nem ta­lált teljes megértésre. A szo- motori állami gazdaságban, ahol 12 fiú végzi gyakorlatait, több esetben előfordult, hogy nem biztosítottak részükre munkát és nem teszik lehetővé, hogy valamennyi termelési ágban fejleszthessék tudásukat. Az is előfordult, hogy a munkába je­lentkezésnél Vitek József gú­nyos viccekkel és nem megér­téssel fogadta a tanulókat —: panaszolta Kasko Gyula tanuló. így fest a királyhelmeci já­rásban az utánpótlás, a mező- gazdasági tanoncok kérdése. Ma még csak 128 fiatal tanul, de szeptembertől újabb 140 fia­tallal bővülnek a tanonciskolák, s reméljük, hogy a fennálló hi­bák ellenére is megfelelő szak­tudással rendelkező fiatalokat nevelnek a nagyüzemi gazdál­kodás számára. A bélyi mezőgazdasági tanonciskola tanulói: Kendi Erzsébet, Hajdók Ibolya, Bariók Zsuzsa és Ferenc Erzsébet szorgalma­san végzik a palánták pikírozását. Igen, tíz éves évfordulóról an szó. Oj, másfajta évforduló z, mint az eddig ismertek. Oj z hazánk történetében. S meg­állóm nehéz döntenem, hogy aivé kerekítsem ki ezt az írást, im amit érzek, tudok, azt te- zem: szívem hangja, dobogó itmusa vezesse toliam hegyét. it követem, rá hallgatok. S en- ledtessék meg, hogy Fábry ioltánt idézve induljak: ......a fottwaldi jégtörő Febráur ne- :ünk is hangot, békét és tavaszt íozott.. .“ Önkéntelenül is tol- am hegyére kívánkozik a mon- lás. Mert a jégtörő Február léikül nem volna ez a 10 éves évforduló. Nem volna a leleszi izövetkezet 10 éves. Csak 1948 Februárja által lehettünk nem- isak kultúrában, irodalomban, le a paraszti gazdálkodásban is i „Tegnapi életünkkel, ál- nainkkal, harcainkkal tovább- nutató folyamatosság a mában“. így van, így igaz. Ma ennek í bizonyítására népes a tanúk :ábora. Ilyen tanú Lelesz köz­ség is, illetve dolgozói. Ennek j tíz éves, sokmilliomos és mégis gyerek — szövetkezetnek én ott voltam a születésénél, és hadd tegyem hozzá, a tíz éves ünneplésénél is. Hogyan született meg a lele­szi szövetkezet? Gyertek teg­napi tanúként: Tóth G. Jánosok, Tóth Dobó Jánosok, Szarvas Imrék, Székely Miklósok, Hor- nyák Ferencek, Hornyák Jáno­sok és Ilonák. Ti a régi földnél­küli nincstelenek, leleszi agrár­proletárok. Ti, akik életre hív­tátok a szövetkezetét, járni tanítottátok, hogy tíz éves ko­rára már biztosan és szilárdan álljon a lábán. Emlékeztek rá hogy indultatok! Hogy is voll az első pár deres lónak a tör­ténete? — Hát az úgy volt, hogy az úrbéresség földje, erdeje, a Szinye és az Avas a mi tulajdo­nunk lett. Egy földünk, erdőnk már volt, — mondja Apám, de nem volt min szántani, vetni. Hát vágtunk az erdőn fát, elad­tuk és abból vettünk egy pár deres lovat. így volt? - így. És hogy ki­nevettek ezért Titeket, kárör- vendően vigyorogtak rátok a jómódú gazdák és ti hümmög- ve, de biztosan vágtátok oda nekik: az nevet, aki utoljára nevet. És igazatok lett. Ma már a deres lovak megsokszorozód­tak. Acél lovaitok is vannak, traktorok, modern mezőgazda­sági gépek. Mennyi minden! Ki győzné felsorolni. A 70 gazda­sági épület, a 18 millió korona értékű szövetkezeti vagyonotok mindent megmond. Ez a szövet­kezeté, a közös, nagy családi vagyonotok. Már van mit örök­ségül hagyni a fiaitoknak, akik ott szántanak, vetnek, kapálnak, takarnak, aratnak veletek. Régi cimboráim ők, kiket úgy szere­tek ma is, mint tegnap. Az ő nevükben ragyog már ma is a holnap fénye. Ti valósítjátok meg azt, amit szövetkezetetek elnöke Palágyi János mondott: „Tegyük az embert emberibbé“. Nem azt tettétek már eddig is? Lapozzunk csak vissza egy pil­lanatra az évek könyvében 1949-ig. Legfeljebb 10 rádió az sok, ha volt a községben. Ma minden házban van. Motorke­rékpár egy volt, ma 70 van Személygépkocsi egy sem volt ma tíz van, ebből kettő a szö­vetkezeté. Porszívó, mosógép minden ötödik házban. Tíz éi ; alatt 130 korszerű lakás épült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents