Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-26 / 21. szám
JÓLÉSZI JÓLÉT Jólész valóban jólétről tanúskodik. Nem nagy falu. de új Megújult a felszabadulás óta, alig akad egy régi ház a kanyargós utcákon. Nem is egyszerű négyszögletes, hanem villaszerű épületeket emeltek maguknak a dolgozók, tágas udvarokat látni a házak mellett. Ezenkívül szövetkezeti község, amire büszkék a jólésziek. Mondhatnánk úgy is, hogy Jő- lész megjavult, mert mi tagadás benne, vonakodva léptek a falu lakosai az EFSZ-be, de mikor meggyőződtek, hogy a közös gazdálkodás jobb, megtört a jég, s egyszerre szövetkezeti község lett. A szebbnél-szebb házak között szerényen lapul az iskola. Valahogy úgy néz ki, mint a koldus a királyok közt, mintha az égből dobták volna le. Tetejétől alapjáig javítani kellene, szebbé tenni, hogy kellemesebb otthonává váljon az apró nebulóknak. Egy kút sem ártana, ha lenne az udvaron, s csak úgy mellékesen szólva a helyi nemzeti bizottságnak különben is gondot okoz a költségvetés kimerítése. Miért nem élnek az alkalommal? Hiszen ha a helyi nemzeti bizottság tagjai elmennek az iskola előtt, megláthatják, mire fordíthatnák a pénzt. Nem ártana az iskola környékének rendbehozása sem. Mindent elcsúfító dudvavegetáció övezi az épületet, sőt még szemétdombot is látni a környéken. Az egész falu legcsúnyább, legvisszataszítóbb pontja az iskola. Ez minden faluban másképp van, mert minden faluban az iskola a legszebb hely. Miért nem törődnek a jólésziek az iskolával, legalább annyit, mint a saját lakásaikkal. Egy csapásra más lenne a helyzet, megszépülne a kultúra e nemes hajléka. Kovács Zoltán igazgató-tanító megmutatja a községi könyvtárat is. Minden kérés nélkül, tehát nem utasíthattam vissza, megnéztem. A látottakon ámul- ni lehet. Ha azt tartjuk, hogy a községi könyvtár állapota bizonyos fokig visszatükrözi a falu kulturális életét, akkor hanyatt eshetünk a valóságtól. Bizony olyan könyveket mint itt, sehol sem láttam. Jó részük valamikor vízben úszott és kemény nyomot hagyott maga után a garázda elem. Volt szíve összemarni a sajtótermékeket. Szegény könyvek! Egyiknek a sarka hiányzik, másiknak a széle ázott el, harmadik a közepétől nem olvasható, negyedik az elejétől és ez a sorrend vagy százszor ismétlődik. Kétszáztizennyolc könyvnek kellene a könyvtárban lenni, s valami tizenhárom hiányzik. A jólésziek tehát nem nagyon élnek a könyvcsórással, ami valami régi bölcs szerint a legszebb bűnnek mondható. Azért dicséA fiatalok országszerte jól felkészültek a járási spartakiá- dokra. Az idén a lányok is nagyobb számban végezték el a kötelező gyakorlatokat, mint a múlt években. Az egyik bratisla- vai üzem sportpályáján is folyik a gyakorlat. retükre legyen mondva, a Petőfi kötet szőreszálán elveszett, tehát ebből látni, hogy a jó könyvet szeretik a faluban. A fiatalokról is sokat lehetne beszélni. Császár Klára nemrég vette át az alapszervezet vezetését, viszont komoly problémái vannak, mert a szervezet körül bajok mutatkoznak. Ennek persze nem ő az oka, hanem a fiatalok. Mindenképp helyeseljük, hogy a nagyobbrészt a közeli bányákban, üzemekben dolgozó fiatalok elsősorban munkahelyükön élnek szervezeti életet, de helytelen, hogy ugyanakkor a falujukról megfeledkeznek. A jó CSISZ- tag az üzemi szervezeten kívül a falusi szervezetben is fejthet ki munkát, különösképpen akkor, ha valami komoly akcióról van szó. Vagy talán helyes, ha a jólészi fiatal részt vesz ugyan a rozsnyóbányai üzemi szervezet tagsági gyűlésén, de odahaza a falujában nyugodt szívvel szemléli az iskolakörnyéki dud- vavegetációt? Bizonyára az üzemi szervezetben nem vetnék a szemére, ha kezdeményezné odahaza a faluszépítési akciót. Ha így történne, tevékenyebb lenne a falusi szervezet, annál is inkább, mert a jólészi alapszervezetnek igazán nem sok tagja van, mivel alig egy-két fiatal dolgozik csak odahaza. Ezt bizony megérthetnék végre valahára, s könnyebb lenne Császár Klára munkája is és ami fő, eredményesebb Ezzel szemben a CS1SZ járási titkárságára joggal panaszkodtak a jólészi fiatalok. Úgyszólván semmi segítséget nem kapnak a járási titkárság részéről. Mintha nem is a rozsnyői járásban élnének, annyira elzárkóztak tőlük a járási titkárság dolgozói. Az igazgató-tanító állítása szerint kétszer vagy háromszor voltak Jólészen a CSTSZ járási szervei 1952 óta. ö ugyanis azóta tanít a faluban és foglalkozik a fiatalokkal is. Figyeli a CSISZ-szervezet munkáját, a lehetőséghez képest segít is. Vajon miért húzódoznak a falujárástól a CSISZ rozs- nyói járási funkcionáriusai? Félnek a fiataloktól? Pedig látogatásaiktól sokban függ egy- egy alapszervezet működése. Bizony nem ártana, ha változtatnának eddigi módszereiken a fiatalok nevelésének érdekében. B. I. futkostak. Leengedtem a bejárat függönyét és visszafordultam. A három kikiáltót mintha villám sújtotta volna. Pár pillanatig döbbenten hallgattak, aztán teli torokból szidtak, mint a rühös kutyát. Én kedélyesen mosolyogva búcsút intettem nekik, ök ül. Méjis becsaptok A brüsszeli királyi park évszázadosai alatt, ahol tamly a világkiállítás volt, délután és este ezrek szórakoznak, pihennek. Nem messze az Atomium légies építményétől működik a vidám park. Óriási ricsaj, zene, kiabálás fogadja az embert minden sátornál. Ehhez hasonlót csak a budapesti vurstliban tapasztaltam a háború utáni években. Azóta természetesen fejlődött ez az iparág is. Az automatizált szerencsegépek körül emberek tolonganak. Nyerni mindenki szeretne, de a vállalkozást legtöbbször kudarc követi: Hiába, az üzlet, üzlet. Az egymás mellé sorakozó cirkuszos bódék kikiáltói egymást túllicitálva csalogatják sátrukba az embereket. Itt minden a reklámra és az emberek butaságára épül. A tájékozatlan embert (a szórakozók nagy része idegen vagy vidéki") szinte becipelik a „programra". Itt esett meg velem, hogy az egyik bódé előtt nézelődve, figyelve, hárman is kiabálni kezdtek rám hangszórón, hogy csak bátran menjek be. A program megszokottt: óriások és liliputi- ak műsora. Ezt a trükköt, cirkuszi fogást még Pestről ismertem, Nem álltam kötélnek. A körülöttem álló tíz-tizenöt ember szintén engem figyelt, Beme- gyek-e? Ez volt itt a nagy kérdés. Végre meguntam a körülöttem kerekedő cirkuszt, a három hangszóróban kiabáló ember rekedt ordítozását. Tudtam, most az egyszer rám építenek. Ha én bemegyek, bemegy a többi ember is. Előre léptem. A diadalmas hangorkán a tetőfokára hágott. Bíztatták a többi embert is és dicsértek engem nyakra-főre. És ekkor történt a döbbenetes csoda. Elléptem a pénztár előtt, félrehúztam a bejárat függönyét és betekintettem. Hát igen. Nem csalódtam. Egy két méter húsz magas szörny lába között apró, 60—70 centiméteres emberkék visszaintettek, hogy nincs-e valami baj a fejemmel. Mire én fityiszt mutattam nekik. Ezen a nemzetközi nyelven egész jól megértettük egymást. Hiába. Nem tudhatták, hogy kijártam a pesti vurstli iskoláját. Mert ott is volt liliputi színház. Az ügyes emberek nemcsak Brüsszelben igyekeznek csengő aranyra váltani néhány szerencsétlen ember testi fogyatékosságát. A szomszéd bódé előtt különböző színű és nemzetiségű „táncosnők" incselkedtek a közönséggel. Mondhatom, egész magas volt a „testkultúrájuk". De aztán mégiscsak becsaptak engem is. Nálunk, idehaza, óriás kígyók nincsenek. Gondoltam, itt az alkalom, hogy ilyesmit is lássak. Kifizetve a beugrót, bementem egy agyonreklámozott sátorba. És bent? Egy ormótlan üvegkoporsóban fürdöruhás nő cirógatott, keblén dédelgetett Brüsszel főtere. Itt tartják vasárnaponként a híres rózsa-vásárokat A zsolnai Slovena üzemben szinte minden részlegen dolgozik ifjúsági kollektíva. Képünkön a hímzőműhelyben működő ifjúsági kollektívát látjuk, amely Svobodová elvtársnő vezetésével versenyez a Szocialista Munkabrigád cím elnyeréséért. NAGY SIKERREL A rozsnyói pedagógiai iskolában több érdekkört létesített az iskolai CSISZ-szervezet. Legjobban működik és a legjobb eredményeket éri el a „Világ térképe felett" kör. A körnek 47 tagja van és világrészek szerint csoportokat alakítottak. Természetesen úgy szervezték meg az előadásokat, hogy azért minden csoport minden világrészről tart vitaestet. Utoljára nagy sikert aratott a Megmozdult felette a földrész című elbeszélés. A siker elérésében nagy érdeme van Pálmai Rudolf tanárnak. MÁTÉ LÁSZLÓ, A tagsági gyűlésekről Az alapszervezet legfelsőbb szerve a tagsági gyűlés, amelyet legalább egyszer havonta tartanak meg. A tagsági gyűlés megtárgyalja és biztosítja a CSISZ feladatait az alapszervezet tevékenységének helyén. A gyűlés legyen mindig tárgyilagos, világosan bíráló és önbírálő szellemben fedje fel a szervezet munkájában mutatkozó hiányokat és kezdeménye- zően serkentse az ifjúságot. Minden CSISZ-tag kötelessége, hogy részt vegyen a tagsági gyűlésen. (A CSISZ alapszabályaiból.) A CSISZ gyűlések valóban nevelő hatása érdekében fontos, hogy azokat rendszeresen tartsuk meg és minden tag részt vegyen a gyűlésen. Ezért az alapszervezetek vezetőségei arra törekednek, hogy a fiatalok szívesen járjanak a gyűlésekre. A program összeállításánál azt akarják elérni, hogy olyan tárgysorozati pontokat tűzzenek ki, amelyek érdeklik a fiatalokat. A CSISZ bódvavendégi falusi szervezetében még nem is olyan régen csak nagyon kevesen látogatták a tagsági gyűléseket és ezért alig mutattak ki tevékenységet. A párt XI. kongresz- szusa után, s különösen amikor életbe léptették a CSKP KB azon határozatát, mely szerint a CSISZ szervei közvetlenül a pártszervezetek vezetése alá kerülnek — már egész másképp készülnek a gyűlésekre. Az előkészületekben minden tag aktívan részt vesz. Az egyik gyűlésen Kuruc elvtárs, a párt- szervezet elnöke beszámolt a mezőgazdasági termelésről. Azt akarta, hogy beszámolója valóban fontos és átfogó legyen és ezért már előzőleg összejött az EFSZ-ekben dolgozó fiatalokkal és velük együtt alaposan megbeszélte az időszerű kérdéseket. Beszámolójában ezért tudott közvetlenül a munkahelyekről adatokat közölni, amelyek természetesen nagyon érdekelték a fiatalokat. A CSISZ- tagok rámutattak az EFSZ-ben mutatkozó hiányos munkára és arra, hogy az idősebb szövetkezeti tagok nem méltányolják eléggé a fiatalokat. Erősen kifogásolták, hogy a falusi szervezetek nem szerveztek ifjúsági munkacsapatokat. Az utóbbi időben a CSISZ bódvavendégi szervezetének tagsági gyűlésein a következő kérdéseket vitatták meg: „A CSISZ feladata a CSKP XI. kongresszusán kitűzött feladatokkal kapcsolatosan“. „Hogyan javítsuk az ifjúság politikai nevelését“, „Hogyan gondoskodjunk a pionírszervezetről“. Vajon hogyan állapodtak meg abA város szíve, valami fogatlan, nagyobbfajta siklót. Ez volt minden. És még valami. A koporsó mellett tányér tele aprópénzzel, a kegyes adakozók számára. Aztán a kijárat és odakünn az ember egy jót káromkodhatott, szabadon, magyarosan. Dehát emberi gyengeség! így jár, aki kíváncsi. Itt ugyan nem koppintanak az orrára, de ottmarad a pénze. Egy ormótlan szürke épület előtt emberek tapogatnak valami ruhába bújtatott bábut. A felirat szerint belül az épületben megláthatja a kíváncsiskodó a robot-embert. De engem már nem lehet becsapni. Inkább ezt a kintit veszem jobban szemügyre. Először úgy vélem, hogy rendesen felöltöztetett, reklámbábu áll előttem, nyakában táblával. De akkor az emberek miért tapogatják? Közelebb furakodok. Döbbenten látom, hogy ez a mozdulatlan alak élő ember. Csak a szeme rezzen néha. ő reklámozza, a maga élő mozdulatlanságával a gépembert. Gondoltam, örökké úgyse bírja ezt a merevséget és vártam. Tíz perc múlva megmozdult. Csupa erő, egészség, fiatalság, egész lénye. Beszél néhány szót. a börze előtti tér — Miért csinálja? — Mert élni kell — és a munkanélküli ember mindenre képes. Ez a mozdulatlanságból élő ember többet elárul a kapitalizmus lényegéről, lelket nyomasztó sivárságáról, mint Brüsszel ösz- szes kirakatai. SZŐKE JÖZSEF Az Atomium Brüsszel ma egyik kedvenc kilátótornya. ban, hogy éppen ezeket a kérdéseket veszik elő, Molnár elvtárs, a CSISZ falusi szervezetének elnöke, amikor a tagság! gyűlés programjának összeállításáról van szó, a vezetőség tagjaival, a tagokkal és a fiatal tanítókkal mindig tanácskozik. A javaslatokat összegyűjti és havonta a vezetőség elé terjeszti, ahol megbeszélik a következő tagsági gyűlés programját. Molnár elvtárs rendszerint Kuruc elvtárssal, a párt- szervezet elnökével és a SZLKP falusi szervezetének bizottsági tagjaival, valamint az EFSZ ag- ronómusával tanácskozik, akik átadják értékes tapasztalataikat. Molnár elvtárs mint a CSISZ- szervezet elnöke rendszeresen figyelemmel kíséri az ifjúsági sajtót, tanulmányozza a CSISZ legfelső szerveinek határozatait és a CSISZ járási vezetőségének irányelveit. Gyakran vesz részt a pártszervezet bizottságának, valamint a helyi nemzeti bizottság tanácsának ösz- szejövetelein. így tehát alkalma van megismerkedni a falu problémáival és az ifjúsági szövetséget érintő kérdésekkel. A CSISZ vezetőségei a tagsági gyűléseken ne csak az időszerű kérdésekkel foglalkozzanak, hanem vessék fel a tanulmányi kérdésekkel és általában a fiatalok életével összefüggő problémákat is. Nagyon helyes, ha a tagsági gyűlések előtt kommunistákkal tanácskozunk és átvesszük más falusi szervezetek funkcionáriusainak tapasztalatait. A tagsági gyűlések programjának összeállításában általában nagy hiba, hogy nem foglalkoznak a nemzetközi kérdésekkel és azzal, hogy a kapitalista államokban milyen az ifjúság élete. Egyes CSISZ-funkcionáriusok azt hiszik, hogyha sikeresen összeállították a tagsági gyűlés programját, akkor a többivel már nem kell törődni. A valóság azonban azt mutatja, hogy ez az eljárás helytelen. Például a petrovcei falusi szervezetben „Az ifjúság a VII. fesztiválra“ címen előadást készítettek elő a tagsági gyűlésre. A szomszéd falu tanítója adott elő, aki még 1949-ben részt vett a budapesti fesztiválon. A téma valóban érdekes, és a vezetőség tagjai meg voltak róla győződve, hogy élvezetes és jó gyűlést készítenek elő. Az egész azonban másképp ütött ki. Az előadó általánosságban és unalmasan beszélt, és mégcsak nem is érintette az ifjúság mai problémáit. A vitában egyetlenegy elvtárs szólalt fel, de ő sem mondott semmi lényegeset. Amikor kutatni kezdték, hogy tulajdonképpen ml a sikertelen gyűlés oka, kisült, hogy az elnök a gyűlés előkészületeibe a tagokat nem avatta be és mégcsak a falusi vezetőségi tagokkal sem tanácskozott. A tagsági gyűlés előkészítésénél nemcsak az a fontos, hogy milyen programot tűzünk ki. hanem az is, hogy milyen alapossággal készítjük elő a gyűlést. Nagyon fontos, hogy a CSISZ-tagok előre tudják, mikor és hol lesz az összejövetel, milyen kérdéseket tűznek ki napirendre és ki ad elő, mert ha a tag mindezt előre nem tudja, akkor nem készülhet fel a vitára és nem szólalhat hozzá az előadásokhoz, vagy a beszámolókhoz.
