Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-26 / 21. szám
/ Ismerkedésem I a várossal a I modern Moszkva Hotel tizenegyedik emeletének teraszán kezdődött. Innen pillantottam meg napnyugtakor a város feledhetetlen panorámáját. A dombokkal körülölelt kertváros t—. bár lényeges iparral rendelkezik — örökre száműzte a nagyvárosok szennyes levegőjét. Gottwaldov — az aranyérmes cipők és a szép lányok városa — óriási ligethez hasonlít, melyből csak itt-ott bukkan elő egy-egy gyárkémény vagy magasabb épület. Kivételt csupán hazánk egyik büszkesége, a SVIT nemzeti vállalat képez. Ez az üzem 140 különböző épületével, utcáival, vasútjával külön kis város — amely a nagyváros szíve. Ha reggel hatkor, délután kettőkor, vagy este tízkor kitárulnak az üzem kapui, végeláthatatlan sorokban özönlenek kifelé az emberek. Megszállják a szomszédos autóbusz-pályaudvart, a szemközt lévő két modern áruházat, s a fiatalok százait még órák múlva is ott találjuk a Munka tér és a Komensky park padjain. A BAT A IDŐK emléke örökre bevésődött az idősebbek emlékezetébe. Azok, akik 1945 után lépték át az üzem küszöbét, csak hallásból ismerik a cipőkirály történetét és az akkori viszonyokat. Az ország ifjabb nemzedéke, a 15- 20 évesek még alig pállották valamit a Baía „demokráciá- ről“. Azért talán nem árt, ha fellapozzuk egy kicsit a történelmet. Bata 1894. szeptember 24-én nyújtotta be kérvényét az Uherské Hradiste-i járási csendőrparancsnokságnak és ebben kéri a lábbeli készítésre j^fárom jó barát I r jogosító iparigazolvány kiadását. Zlinben egy kis műhelyben kezdte hat munkással, két varrógéppel papucskészítéssel. A gépet és az embereket egyforma eszköznek tekintette. Az első évek lassan növekvő jövedelme Bafát tanulmányútra késztette. 1904-ben átrándul Amerikába és ott ellesi, hogyan gépesítik, automatizálják a termelést. Megtetszik neki az akkori kiszipolyozás modern formája, a híres szalagrendszer. Hazatér, rohamosan építkezni kezd és bevezeti a szalagrendszert. Az első ifjúsági kollektíva, amely versenyzik a Szocialista Munkabrigád cím elnyeréséért: Jurák Peter, Zelik Augustin és Uhlír Frantisek. Járom az üzemet, a műhelyeket, ismergetem az embereket. Egy kérdésre keresem a feleletet: vajon lépést tart-e az üzem fejlődésével az itt dolgozd hatezer fiatal? — Jurák vagyok. — Szőke, 25 év körüli fiatalember szorítja a kezem s betuszkol egy üvegfülkébe. Egy szék, egy asztal telefonnal, a befogadóképesség egy ülő- és két állóhely, tehát három személy. Ez a 286-os hengerlő részleg irodája. A hengerlőre alapozza tervét az üzem egyik fele. Ha itt megakad a termelés. Lapozgatom az iratokat. A há- egy rossz mozdulat, és kéz ítél- nincs talp, sarok, s még egy romtagú kis csoport kilenc pont- kül maradhat a gépkezelő. Ilyen egész sor gumitermék. Tizenha- ban foglalta össze mindazt, amit baleset azonban már évek óta tan dolgoznak a részlegen s az tenni káván a Szocialista Munka- nem fordult elő. egyik'műhelyben Jurákék hár- brigád cím elnyeréséért. A -má- . , , , mám. sodik pont szerint havonta 3000 .,,.,motoS,a keJ Garattal tova— Fphmnrhnn inheffek ,-nirm koronát takarítanak meg. Az áp- slkllkD betonúton, mi meg Ju- mondZ nJidői 1? rttiti kiértékelés 3164 korona rak Petfer/.el az utóbusz-pályamondja az idős mester, mi- . - . . • . u udvar fele szaporazzuk leptemközben előhuzogatja a különféle m*?Sa™rl™st lW telje- k f terveket. Ügy látszik kiolvasta Sltlk a tobbl pontot ts- ' tekintetemből a kérdést, mert Műszák után a kapuban talál- Tegnap egyeltem a szövet- folytatta: Egy hónapig vitatkoz- kozunk, de alig tíz percnyi idő kezetben, ma a sógornak segítek tunk, hogy mi legyen a gyere- van a beszélgetésre. Uhlír Fran- a házépítésnél. Este meg utazás kekkel. Szerettünk volna mi is tisek, a hármas legidősebb tagja kÖ2ben az autóbuszon tanulok, egy csoportot benevezni a „nagy már tolja is motorkerékpárját, címért". A tízperceken, a tő- s közben beszél. Harminc éves, ~ Nősülni? Majd ha befeje- megszervezeti gyűléseken még családos, bejáró, úgy, mint a má- zem a gépiparit, soha ennyit nem vitatkoztunk, sik kettő. Aktívan dolgozik a fa- . , Részlegünk jól dolgozik, teljesíti lusi pártszervezetben, s vállalása Elbúcsúzunk. Ulok a pádon, a tervet, de ez még nem minden, szerint minden munkát elsajátít nézem, amint az útkanyar egyElőre hajol az asztalon lévő “ részlegen hogy bárkit helyet- más után elnyeli az autóbuszokönyv fölé, ujjával mutatja a zfi^LZfima^közö- kat’ mint íátszadozó macska az ZV,nTZttZaft7Zdonhél' sen nyergen. Zelik most készül e9eret- EUOnt a három jóbarát zott sort. „Szocialista módon él- g pszichotechnikai viZSgára s ha is a tízezres forgatagban. Holnap l"' azt leteszi, és betölti a tizen- reggel újból találkoznak. Hogy — Ezért esett a választás Ju- nyolcat, csak akkor állhat majd ;s mon^ta peter: Kettős életet rákékra. Tessék, ez a tervük, hó- oda a nehéz gépek mellé. Külön- ‘ , , , ... , napokra szétdolgozva, ezek az ben a műhelyben a munka pilla- eun^> a -abl az ott l0nun , egyéni vállalások, ez a márciusi natnyi pontosságot és rendkívüli üzem a kenyéradónk, mindkettő meg az áprilisi kiértékelés .. ügyességet követel, mert elég a szívünkhöz nőtt. így fejlődött a cipő *''•*•* v/iii nup^ui a iiQború kitörése után az osztrákmagyar hadsereg parancsnokságától 50 000 pár bakancsra kap megrendelést. Bata, a „lángész“ felismeri, hogy itt az idő, most vagy soha! Megszigorítja a fegyelmet, minden kis hibát büntet, levonja a fizetésből a hibás áru három-négyszeres értékét. Megteremti a Bata demokráciát. Házakat építtet, kényszeríti a munkásokat, hogy üzleteiben vásároljanak, étkezzenek és gyermekeiket az ő iskoláiban taníttassák. így akar a felnövekvő generációból „hűséges munkásokat“ nevelni. 1917-ben már naporjíta 5000 pár bakancsot szállít a hadseregnek. A cipőkirály címet 1922-ben kapja, mikor ötven százalékkal leszállítja a lábbeli árát és ezzel teljesen tönkreteszi az összes vetélytársait. Hogy a bevétel mégis megmaradjon, negyven százalékkal csökkenti a munkabéreket is. Ekkor már olyan hatalom összpontosul kezében, hogy szinte megbénít minden munkás-szervezést és megmozdulást. 1932- ben gyárakat építtet Németországban, Svájcban, Indiában és Jugoszláviában. Kijátszva az akkori rendeleteket, kiszállítja a szükséges gépeket is. Mikor aztán tudomást szerez a munkásszervezkedésről, a magasabb bérek követeléséről, gyorsan reformot hajt végre. Kidob 12 660 kiszipolyozott munkást és 7000 fiatalt vesz fel a helyükre. így nézett ki a Bata „demokrácia“ akkor, amikor évi jövedelme elérte a 43 millió koronát. S ki tudja, mi volt az indító- oka annak, hogy 1944. november 20-án amerikai bombák hullottak Zlinre, s a gyár hatvan százaléka romba dőlt. A váratlan bombatámadás okát talán nem is olyan nehéz megfejteni. Csupán azt kell tudnunk, hogy az akkori amerikai haderők parancsnoka az USA- ban lévő legnagyobb cipőgyárak tulajdonosa volt. Talán ez a lépés is amerikai „előrelátás“ volt. A felszabadulás után 1945. május 14-én megkezdődik a termelés, méghozzá a cipőkirály nélkül. 1947-ben a gumi- és harisnyakészítő részleg eléri a háború előtti termelési szintet. SVIT - GOTTWALDOV 1949. január 2-án a reggeli váltást a kapu felett új felírás fogadta: SVIT nemzeti vállalat. A várost is e naptól hívják — Zlin helyett — Gottwaldovnak. ARANYÉRMES CIPŐKÉSZÍTŐK — Vrzilik bácsival beszélni kell — hangsúlyozza nyomatékosan Navrata Josef, a gumirészleg CSISZ-titkára. S mielőtt felelhetnék, már szökell is fel a lépcsőkön és meg sem áll a 145- ös részlegig. — No látod? Őszintén megvallva nem láttam én semmi különöset, pedig ugyancsak forgattam a fejem. Olyan ez az emelet is, mint a többi részleg, négy műhelyre oszlik, lányok szorgos - kodnak a gépek körül s az ellenőrök mögött a cipők szazait csomagolják új dobozokba. — Ez a műhely készítette a cipőket a Brüsszeli Világkiállításra. De bizony hiába a figyelmeztetés, s hiába megyek végig kétszer is a gépek mellett, nem veszek észre semmi különöset. Talán csak annyit, hogy itt kevesebb kíváncsi tekintet fordul felém, a lányszemek a készülő cipőkre tapadnak. S még beszéd közben is csak néha-néha pillantanak fel. Erezni, hogy őket most egyedül a gép, a kezükben forgó cipő érdekli. A műhely végén az asztalnál van a végállomás. Ide szállítja a szalag a kész cipőket. Az ellenőr Vrzaik Frantisek az utolsó ítélőbíró. Hatvannégy éve dolgozik az üzemben, ismeri a termelés minden mozzanatát. Kiváló szakember. A cipőket olyan szemmel vizsgálja, mint az orvos a beteget. Amelyiket ö bedugja a nylonzacskóba és odább tolja az asztalon, az csakis kiváló minőségű lehet, ö ellenőrizte a brüsszeli szállítmányt, s nem is volt az ellen semmi kifogása még a világkiállítás pontozó bizottságának sem. Csakis ezért kaphatták meg az aranyérmet. A fiatalok? Lassan homlokára tálja a szemüvegét, közelebb lép, úgy teszi váltamra a kezét, mintha már nagyon, nagyon régen ismernénk egymást. — Nézze fiam, ezek a leánykák olyanok lesznek, amilyeneknek neveljük őket. Nagyon jól megjegyeztem ezt a rövid mondatot, mert ehhez hasonlót még jónéhány idősebb Vajon melyik nő nem szereti a szép nylon harisnyát? Persze sokan nem is sejtik, micsoda ügyességet és szívós munkát kíván elkészítése. Erről nagyon sokat tudna beszélni Bozena Urbanová, a harisnyakészítő részleg egyik kiváló dolgozója. H ybner Vratislav a 8-as számú CSISZ-alapszervezet elnöke azok közé tartozik, akiket példaképnek állítanak a többiek elé. A kétéves tanonciskola befejezése után kezdett dolgozni a műhelyben, de nemcsak dolgozott, hanem tanult is. Elvégezte az esti ipariskolát és szorgalmával odáig vitte, hogy 25 éves kora ellenére ő a műhely minőségi ellenőre. Jobban mondva nem is ellenőr ő, hanem tanácsadó. Ha valami hibát észrevesz, összehívja a lányokat, de erre már régóta nem volt szükség, mert a műhely kiváló minőségű cipőket készít. elvtárstól hallottam. Azt hiszem itt kell keresni a hatvanötödik évfordulóját ünneplő üzem kiváló eredményeinek titkát. A kormány Vörös Zászlaja, az 1956- ban kapott Munkaérdemrend, a különféle kiállításokról hozott elismerő oklevelek, s a brüsszeli aranyérem — a szorgalmas, be- csülete^jnunkáskezeket dicséri, a tervezőktől a csomagolókig. Bata csupán annyit tett, hogy 65 évvel ezelőtt kiváltotta az iparengedélyt, de az üzem fejlődése a felszabadulásig és azóta a benne dolgozó ezrek érdeme. S a jövő? Az nagyon jó kezekben van. A Jurákok, a Vrzilik bácsik, a Polomiková Márták nemcsak egy üzemnek szereztek világhírnevet, hanem egy bensőségesebb, egy igazibb, egy elv- társiasabb közösség kialakítói is. Megérdemlik a dicséretet. CSETŐ JANOS 1912 1949 1951 1958 aranyérmescipők 1910 1918 1928 1939 1941
