Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-26 / 21. szám

és a német gyarmatosító törekvései Lu « tika törvényes céljának" tekin­tette. Azzal, hogy a bonni állam belépett a csatorna használói­nak imperialista szövetségébe, amely Londonban mestersége­sen jött létre, a nyugatnémet monopolisták közvetlenül része­sei az egyiptomi nép szuverén függetlensége ellen elkövetett összeesküvésnek. MILLIÁRDOS ÖSSZEGEK IZRAELNEK A német imperialisták az 1952 —56-os években közvetle­nül azzal is segítették a táma­dókat, hogy Izraelnek — amely az arab térségben a világimpe­rializmus fontos ugródeszkáját jelenti — az úgynevezett kár­térítési megegyezés keretén belül több mint másfél milliárd márka értékű árut és ipari be­rendezést, többnyire fontos ha­dianyagot szállítottak. A szállí­tásokat az Izrael részéről Egyiptom ellen irányított táma­dás idején se szüntették be. A Német Demokratikus Köztár­saság külügyminisztere 1957. február 22-én kijelentette: A Szövetségi Köztársaság nyúj­totta segítség lehetővé teszi Izrael számára, hogy megcson­kítsa az arab népek érdekeit, ne vegye tekintetbe a népek békeigyekezetét és folytassa a megkezdett háborús politikai irányzatát. (Neues Deutschland 1957. február 22.) ALGERIA, LIBANON £S JORDÁNIA LAKOSSÁGA ELLEN A nyugatnémet monopóliumok részt vesznek az Algéria népe ellen folytatott nyers háború­ban. A dolgozókat súlyosan Norstadt NATO generális (balról) és Heusinger volt náci tábornok (jobbról), ma a nyugat­német hadsereg főfelügyelője, megtekinti a felfegyverzett német fiatalok egyik csoportját. Ezeket a szerencsétlen fiatalokat ismét ágyútöltelékként akarják felhasználni. megadóztatják és a befolyt több száz és száz millió márkából fedezik azoknak a francia meg­szálló egységeknek a kiadásait, melyeket a franciák Algériában már régen harcba vetettek. A bonni állam ezzel segíti a francia gyarmatosítókat, hogy azok Algériában meghosszabbít­hassák a piszkos háborút. A nyugatnémet kormány az­zal is bebizonyította külpoliti­kájának gyarmatosító jellegét, hogy támogatta a Libanon és Jordánia elleni amerikai-brit támadást. Annak ellenére, hogy a szö­vetségi kormány ennek az el­lenkezőjét állítja, ismeretes, hogy az Egyesült Államok hiva­talos közege és a NATO taná­csa a szövetségi kormányt be­avatta az amerikai-brit táma­dási tervekbe. Ezt abból is látjuk, hogy a szövetségi kor­mány már néhány nappal a Li­banon elleni támadás előtt az amerikai katonai hatóságokra „Pápák jönnek és mennek, de a Vatikán politikája nem változik" PLOJHAR MINISZTER CIKKE A LIDOVA DEMOKRACIEBEN A csúcstalálkozó kérdése került előtérbe a genfi külügymi­niszteri értekezlettel foglalkozó sajtókommentárokban. A kon­zervatív körökhöz közelálló Yorkshire Post például vezércik­kében bizonyosra veszi, hogy júliusban csúcstalálkozó lesz San Franciscóban vagy Genfben. „Az a tény, hogy ezt sikerült a gyakorlati politika körébe hozni, olyan teljesítmény, amelyet nem szabad lekicsinyelni“, — írja a lap, majd kitér Hruscsov legutóbbi levelére Eisenhowerhez és Macmillanhez s megálla­pítja, hogy a Szovjetunió új javaslatai megnyithatják az utat az atomfegyverkísérletek teljes eltiltásához. A lap szerint Hrus­csov „több szemmellátható lépést tett a nyugati álláspont felé. Ez nem csekély dolog, mert közvetlenül érinti a népek milliói­nak életét és reményét az egész világon". A La Cité című brüsszeli lap felszólítja a nyugati hatalmakat, hassanak oda, amilyen gyorsan csak lehet, hogy létrejöjjön a csúcsértekez­let. A lap úgy véli, hogy a Szovjetuniónak a csúcsértekezletre vonatkozó határozott elgondolása rá kell bírja a nyugati ha­talmakat, hogy erre az irányvonalra térjenek át. Josef Plojhar miniszter, ka­tolikus lelkész, a Csehszlovák Néppárt elnöke a Lidova de- mokracie című lapban „A kato­likusok és a vatikáni dekré­tum“ címmel foglalkozik XXIII. János pápának azzal a rende­letével, -amellyel megtiltja a katolikusoknak, hogy a kom­munistákkal együttműködő henleinisták, akiket a második világháború után kitelepítettek Csehszlovákiából, nem adták fel a revans gondolatát és egyre dühösebben szítják a gyűlöle­tet Csehszlovákia és más álla­mok ellen. Az osztrák kormány egyáltalán nem határolta el magát ettől a tüntetéstől, sőt vezető tényezői aktívan részt is vettek rajta. Ezért a bécsi „szudétanémet napok“ megren­dezése az osztrák államszerző­dés súlyos megsértése. pártokra vagy jelöltekre sza­vazzanak. XXIII. János ezzel nemcsak megerősítette, hanem ki is szélesítette XII. Pius 1949. évi dekrétumát, amely szerint ki kell közösíteni az egyházból a kommunistákkal együttműkö­dő katolikusokat. „Világos válasz ez mindazok­nak, akik egyes jelentéktelen akciók alapján bizonyos haladó vonásokat véltek felfedezni az új pápában, és azt hitték, hogy lényeges fordulatot hoz a Vati­kán megmerevedett, egyolda­lúan orientált politikájában — írja Plojhar. — Tévedtek, akik ezt hitték. A pápák mennek és jönnek, de a Vatikán politikája nem változik. Ha a gyakorlati végrehajtásnál mutatkozik is itt-ott változás, akkor ez csak taktika és többé-kevésbé a dip­lomáciai gyakorlat kérdése". ruházta azt a jogot, hogy a nyugatnémetországi repülőterek lelett szabadon rendelkezzenek. A NATO-ban Blankenhorn, a Német Szövetségi Köztársaság képviselője a NSZK nevében kifejezetten helyeselte a táma­dást. A FEGYVERES BEAVATKOZÓK NYUGAT-NÉMETORSZÁGBÓL STARTOLTAK A Német Szövetségi Köztár­saság kormánya mind a NATO tanácsának tár­gyalása folya­mán, mind más. Bonnban lefolyt beszélgetések alkalmából he­lyeselte, hogy b NATO-egysé- jeket, melyeket Nyugat-Né- metország te­rületén helyez­tek el, nagyobb mértékben a Közép-Kelet el­leni támadásba vessék. Strauss nyugatnémet *dügyminisz- ter elrendelte, hogy a nyugat­német Bundes­wehr teljes ere­jével támogassa azokat az ame­rikai egysége­ket, melyek nyugatnémet repülőterekről startoltak Kö­zép- és Közel- Kelet felé. Az Ületékes nyu­gatnémet repü­lőtereken erre a célra rendelkezésre bocsátot­ták a repülőtér személyzetét. Ezen intézkedés folytán a nyu­gatnémet terület közvetlenül a támadás elősegítésére irányu­ló felvonuló terepet szolgáltat­ta és Bonn a nyugatnémet la­kosság szempontjából veszélyes következményeket vállalt. (Az NSZK támadó politikájára vonatkozó Fehér Könyvből.) Pferdmenges, Nyugat-Németország egyik leg­gazdagabb pénzembere, Adenauer barátja és tanácsadója, éppúgy mint Hitler idejében, ma is a német imperializmus világuralmi törek­véseit pénzeli. Faji gyilkosság Nottinghillben HULIGÁNOK AGYONVERTEK EGY NYUGAT-INDIAIT A csúcsértekezlettel kapcso­latos több párizsi lap hírma­gyarázata is de Gaulle tábornok legutóbbi nyilatkozatáról. A Liberation elemzi de Gaulle ki­jelentését és a többi között megállapítja: a francia küldött­ség genfi magatartása azt ta­núsítja, hogy a francia kor­mány politikája valamelyest mindenki ellen irányuló izga­tásból áll, a szövetségesek el­len épp úgy, mint az ellenfelek ellen. Azt igyekszik dokumen­tálni, hogy az egyetlen ország, amely hivatott a nyugat-euró­pai népek képviseletére, az de Gaulle Franciaországa. (De Gaullenak arról a bejelentésé­ről van ugyanis szó, hogy nem megy el a csúcsértekezletre, ha az másutt lesz, mint Euró­pában.) Egyáltalán nem bizo­nyos, - írja a Liberation - hogy a konferencia Európában lesz. De Gaulle nem akart részt venni az atomtárgyaláso­kon és azok mégis létrejöttek és gyorsan előrehaladtak. Az oroszoknak és angoloknak szük­ségük van a csúcsértekezletre. az Egyesült Államok pedig rá­szánta magát. Hárman elhatá­rozták a kormányfői értekezlet megrendezését és Franciaor­szág nem tehet mást, mint hogy elmegy az értekezletre. A fran­cia kormány — írja végül a lap — olyan benyomást kelt, mint­ha nagypolitikát akarna csinál­ni, anélkül, hogy meglennének hozzá az eszközei. OSZTRÁK „NEUTRALITÄS" A május 17-én Bécsben be­fejeződött úgynevezett „Szudé­tanémet napok“ nemcsak a né­met revansistákat, de az oszt­rák kormányt Is teljes mezte­lenségében leleplezték. Köztársaságunk kormánya az úgynevezett „szudétanémet na­pokkal" kapcsolatban tiltakozó jegyzéket küldött az osztrák kormányhoz. A jegyzék megál­lapítja: A bécsi „szudétanémet napok" lefolyása bebizonyította hogy az osztrák kormány érve lése, mely szerint kulturális jellegű találkozóról van szó, valótlannak bizonyult. A tünte­tés megmutatta, hogy a volt Az Iraki Köztársaság kormányának nem egy nehézség­gel kell megküzdenie, hogy a múltat vádló szörnyű nehézségekből kiemelje az iraki népet. Mint tudjuk, ebben a természeti kincsekben oly gazdag országban a gyarmatosítók és monarchák uralma alatt a nép 90 szá­zaléka a legszörnyűbb szociális viszonyok között él A köztársasági kormány földreformmal és szociális in­tézkedésekkel Igyekszik javítani a helyzeten. Megkez­dődött több üzem építése is, mely munkalehetőséget biztosít a dolgozóknak. Az elmúlt napokban az iraki kormány egészségvédelmi segítséget kért a Szovjetunió­tól és a Szovjetunió hivatalos helyei megígérték egy na­gyobb szovjet orvoscsoport kiküldését. London Nottinghill nevű kül­városában, amely tavaly arról vált nevezetessé, hogy fiatal huligánok visszataszító hajszá­kat rendeztek ottlakó szines- bőrűek ellen, a minap újabb fel­háborító bűntény történt. Egy 16-17 éves fiatalokból álló hu­ligáncsapat megtámadta a 32 éves nyugat-indiai Kelso Coch- rane-t és a szerencsétlen em­bert halálra verte. A huligánok elmenekültek, a rendőrség nyo­moz utánuk. Cochrane két év­vel ezelőtt érkezett Angliába és a jövő hónapban kötött volna házasságot egy 21 éves szintén nyugat-indiai származású ápo­lónővel. A ma reggeli Daily Worker az esettel kapcsolatban éles támadást intéz azok ellen az elemek ellen, amelyek fajgyű­löletre uszítanak és így köz­vetlenül őket terheli a felelős­ség a legújabb nottinghilli tra­gédiáért. Ennek az uszító kam­pánynak a hátterében Sir Os­wald Mosley, a hírhedt fasiszta vezető áll, aki ebben a kerület­ben szeretne parlamenti man­dátumot nyerni. Mosley huli­gánjai a Fehér Védelmi Liga nevű szervezetbe tömörülve féktelen uszító hadjáratot foly­tatnak a Nottinghillben lakó színesek ellen. Ebben a város­részben amúgy is sok bűnöző húzódik meg, úgyhogy valóság­gal „ideális“ a talaj a fasiszta tevékenység számáré, A lep felhívja a munkásmozgalmat: foglaljon határozottan és fél­reérthetetlenül állást az erő­szakosságok és a huligánizmus ellen. s. c. Az anyakirályné és a munkanélküli A Daily Expres című angol lap jelenti: kínos közjátékra került sor Erzsébet anyaki- rálynő és Margit hercegnő római látogatásakor. Míg a hercegnő idejének nagy ré­szét mulatóhelyek megtekin­tésével tölti, az anyakirálynő elvégzi a híres római múze­umokban a „kötelező látoga­tásokat". Éppen a Capitolium egyik múzeumából lépett ki, amikor egy római asszony, karján hároméves gyermeké­vel, kitört a tömegből, Erzsé­bet elé vetette magát, és ezt kiáltotta: „Munkát akarok, munkát akarok!" A kivezényelt rendőrök bzonnal letartóztatták a sze­rencsétlent, aki oly kínosan megzavarta a jennkölt han­gulatot. A tömeg becsmérelni kezdte a rendőröket, mire egy férfit ugyancsak letar­tóztattak. Az anyakirálynő közbenjárt Róma polgármes­terénél a „szegény asszony" érdekében. A 29 éves nőt en­nek következtében kegyesen elbocsátották a börtönből. u n A nyugatnémetországi mono- teket felhasználják, olyan úttö- póliumok azt állítják, hogy nem rő szellemre van szükség, mint folytatnak aktív gyarmati poll- amilyen az Egyesült Államok tikét, de mégis azt . teszik, A területén a felfedezés után háttérben egy álomkép húzódik uralkodott" meg: az új német gyarmatbi­rodalom álma. Gyarmati kizsák­mányolás után vágyakoznak Adenauer kormánya már évek óta minden eszközzel támogatja a többi imperialista nagyhata­a vezető bonni politikusok és lom igyekezetét, hogy tűzzel- a monopoltőke jelentékeny saj- vassal meghosszabbítsák a pusz­tulásra ítélt gyarmati uralmu­kat. tőtermékei. Ebben az irányban komoly TSnfi.f í.lont . Adenauer 1955-ben a portugál SEEJÄL ÄÄ gyarmatokat táviratilag erről gazdasági szövetség, az úgyne­vezett közös piac. A nyugatné biztosította, hogy India eller met monopóliumok azoknak ÄS/““' a gyarmati partnereknek a ki- ben támasztott igényeket. zsákmányolására, akik az euró­pai gazdasági szövetség szerző­dő feleihez tartoznak, körülbe­lül 1 milliárd márkát bocsáta­nak rendelkezésre. Ez a kezdeti tőke arra van, hogy Afrikában A SZUEZI TÁMADÁS TÁMOGATÁSA A bonni kormány 1956-ban jóváhagyta és támogatta az Egyiptom elleni izrael-brit- kiépltsék a német imperialista francia támadást. A nyugatné­hasznothoző domíniumot. Ade- met kancellár a szövetségi nauer volt az, aki kiadta a jel- kongresszus alatt a Szuezi-csa- szót a gyarmati terjeszkedésre, torna feletti erőszakos imperia- A Tagesspiegel című nyugat- lista uralom felújítását a „poli­berliní lap 1997. ' ' .. ...............,.,1...,___ . ....■..............: február 25-1 híradása szerint Bonnban a saj­tóképviselők előtt így nyilat­kozott: „Csak elméletileg — „rizikó nélkül" nem létezik fej­lődés — így magyarázta a kancellár a ten- jerentúli körze­teknek a szabad piachoz való csatolását. A német esélyt Afrikában úgy kell tekinteni, mint valami .felső küldetést. Kongó hatalmas méretű vízener­giával rendel­kezik, Szahará­nak óriési kő­olaj készletei vannak, és az ka^*jelentékeny Nyugat-Németország kormánya évente két és részét még nem fél milliárd márkát ad ki felforgató propaganda Is kutatták át. tevékenységre, ami azt jelenti, hogy egy adó- Ahhoz, hogy fizetőre 50 márka esik. Képünkön a nyugat­ezeket a terüle- német kémszervezet tagjai propagandaanyag­gal ellátott léggömböt bocsátanak útnak kelet * felé.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents