Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-05-05 / 18. szám
Magnetofon háború a nápolyi egyetemen DIÁKOK TÍZHÖNAPOS CSATÁJA A MEGFIZETHETETLEN ÁRU TANKÖNYVEK ELLEN H Különös jelenet tanúja léhe- jtett az elmúlt napokban Nápoly Ijegyik negyede. A Mezzocannone i utcán diákok vonultak fel fejüli kön a hagyományos gólyacsőrú | kalapokkal, s kezükben könyveli két, jegyzeteket lobogtattak I diadalmasan. Az utca páros ol- U. dalán ugyanakkor lehúzták a könyvesboltok redőnyeit, s a gzsivajgő, nagyforgalmú üzletek ® teljes némaságba burkolóztak, ff A diákok azonban ügyet sem p vetettek rájuk, nagy napot (in- sí nepeltek: győzelmet arattak | tízhónapös magnetofon hábo- | rújukban. Hogyan is történt? A nápolyi egyetemek huszonötezer hallgatójának nem egy nappalát és éjszakáját keserítették meg a tankönyv-gondok. Egyes könyveket már évek óta nem lehetett megkapni, mert a kiadóknak egyszerűen nem fizetődött ki újranyomásuk. Más tantárgyak jegyzeteiből viszont annyi volt korábbról raktáron, hogy még az idei tanévben is a régi, Mussolini idejéből valókat lehetett csak megvásárolni. Azóta a tananyag sokban megváltozott, hiába azonban, újat mégsem akartak kibocsátani, amíg a régi el nem fogy. Végül pedig az újonnan kiadott, korszerű könyvekkel is némi baj akadt: áruk olyan megfizethetetlenül magas volt, hogy a hallgatók jelentékeny részének ugyancsak törnie kellett a fejét, honnan szerzi meg a pénzt. Az Oggi című olasz lap adatai szerint egy elsőéves mérnökhallgatónak, az egyéb költségek mellett, a legtakarékosabban is — csehszlovák pénzben számítva — két ezer koronát kellett volna a jegyzetekre kiadni. Ez a súlyos eset sugallta az érdekes ötletet. Franciosi professzor szerkezettani előadásaira magnetofont helyeztek el ti- ikban a tanteremben és hang- :alagra vették az elhangzottalt. Maguk a diákok végtelen irelemmel „áttették“ az anyait s előkészítették a nyomda- :pes kéziratokat. Ezután az lyetem diákszervezetei nyom- it béreltek, megállapodást kőitek munkanélküli fiatal nyomdászokkal, s nemsokára megjelent viszonylag olcsó, önköltségi áron a „Szerkezettan“ első kötete. Az öröm azonban még korai volt. A professzor letiltotta a könyv forgalmazását, a tíz legnagyobb könyvkiadó cég pedig először az egyetem rektorához fordult, majd Rómából kért sürgős közbelépést. A fővárosból miniszteri megbízottat küldtek, de az a nápolyi egyetemisták hangulatát látva, jobbnak tártotta a hallgatólagos és nemhivatalos beleegyezést a diákok tevékenységébe. Megjelent további négy tankönyv, újabb tiltakozások, a viták átterjedtek a professzori karra is, amely valósággal kettészakadt. Egyik része, a haladóbb gondolkozásúak csoportja, a diákok pártját fogta, Nanni professzor például kijelentette, hogy az ő óráin nem kell a magnetofonnal bajlódni, s közvetlenül a diákok rendelkezésére bocsátotta géprajzi előadásainak egy példányát. Mások viszont toporzékol- tak s még a katedrákat is szétszedették, hogy megtalálják a rejtett készülékeket. A legnagyobb csata február végén kezdődött el. A diákok sajtó alá rendezték Viparelli professzor hidraulikai előadásait, mire ez a törvényszékhez fordult, hogy kobozzák el a jegyzeteket. Arra hivatkozott, hogy saját előadásai elődjének, egy másik tanárnak könyvei alapján készültek, s ezt nyomtatták ki a diákok az eredeti szerző megjelölése nélkül. Az egyetem lázban égett, így várták heteken keresztül a döntést. Végül a törvényszék is kitérő választ adott: nem fogadta el a professzor tiltakozó folyamodványát. Győztek a diákok, s a hidraulikai tankönyvből azonnal küldtek néhány példányt a bari diákoknak, akik ugyancsak jegyzetek nélkül álltak. A nápolyi magnetofon-háború véglegesen még nem fejeződött ae, de a siker máris kétségtele- íül a diákoké. A kiadók vagy eszállítják a magas tankönyv Irakat, vagy a nápolyi kezdet az alasz diákok országos önvédel- tii akciójává szélesedhet egyetemek huszonötezer hallKövetőkre találnak Akárhogy is fontolgatjuk, mérlegeljük az eredményeket Berecz elvtárssal, a CSISZ komáromi járási titkárával, mindig ugyanahhoz a megállapításhoz térünk vissza: ahol helyesen láttak hozzá a párthatározat megvalósításához, ott máris érezhetőek az eredmények. Nézzük csak meg, hogyan is csinálják ezt a gútai fiatalok. Elsősorban is arra törekedtek, hogy megerősítsék szervezetüket. Ezt sikerült is elérniük. A gútai CSISZ-szervezet ma már a földmüvesszövetkezet jrős támaszaként számít. De mindez nem jött csak úgy majától. Komoly politikai nevelőmunka előzte meg. Jelenleg is üzenketten a párt oktatási évét, tizenhatan Tanulunk a pártról tört látogatják, és tizenkilencen az olvasókörbe járnak. Mindez nagyon is érezhető a termelő munkában is. Ma már ;gy szövetkezeti fiatal sem kacsintgat a város felé. A szövetkezetben három ifjúsági csoport versenyez a Szocialista Munkabrigád címért. Hasonló a helyzet Megyer- csen is. A szervezet élén olyan 'iatalok állnak, mint Markovics íózsef és Mekis János. Mind- tetten pártjelöltek és az EFSZ- jen dolgoznak. A fő hangsúlyt )k is az oktatási évre helyezik, íó munkájukkal felhívták májukra a járás figyelmét is. Ma már a járás egyik legjobb 3SISZ-szervezetének számítalak. Hogy mennyire törődnek íz ideológiai neveléssel, azt ab- lól is láthatjuk, hogy a szervetet további két tagot javasolt jártjelöltnek, mégpedig Pavel Petrovskyt és Jozef Kiskát. Ügy látszik azonban, hogy a aagykeszi fiatalok sem akarnak lemaradni, ők is megtalálták a helyes utat, és pártszervezetük bizalmát élvezik. Szervezetük elnöke szintén pártjelölt. De a párt segítsége mindezwl nem merül ki. Különös figyelemmel és szeretettel érdeklődnek munkájuk iránt Dobronyi és Varga elvtárs idősebb párttagok is. A jó példa csakhamar hírre kap a komáromi járásban is. Bizonyára ez is hozzájárult ahhoz, hogy az ekeli és a csalló- közaranyosi fiatalok is meggondolják a dolgot. Élni akarnak a hol előbb, hol utóbb. A gútai fiataloknak ez gyorsan ment, ami nem utolsó sorban vezetőiken múlott. Jó példával jártak elől. Kocziszky Mihály vezetőségi tag például egyik legszorgalmasabb embere annak az ifjúsági csoportnak, mely a Szocialista Munkabrigád címért küzd. De hasonló a helyzet a már említett többi CSISZ-szer- vezet munkájában is. Keszegfalviak! Példa akad bőven, csak körül kell nézni kicsit. Június 18-án lesz Moszkvában az ősbemutatója a „Babette háborúba megy“ című francia filmnek. A film keretéül az ellenállási mozgalom szolgál. A főszerepet Brigitte Bardot játA jabloneci Kovotechna n. v. két fiatal műszakija, Karel Kovafi- cek és Bohumil Vinkler munka közben. lehetőségekkel, és hogy szervezetük munkáját fellendítsék, a párthoz fordultak segítségért, ami természetesen nem váratott sokáig magára. De a fiatalok segítségére sietett mindkét falu földművesszövetkezete is. Most már igazán csak a két falu fiataljain múlik, hogyan tovább ... Mindez azonban például szolgálhatna a keszegfalvi fiataloknak is. Ha több gondot fordítanának a politikai és az ideológiai nevelésre, bizonyára nagyobb segítséget nyújthatnának EFSZ-üknek is. A tervszerű, kitartó munka meghozza a maga gyümölcsét A budapesti Madách Színházban nagy sikerrel mutatták be Bródy Sándor „A medikus" című darabját. Az előadás jó szórakozást nyújt és főleg a mai ifjúságnak ad alkalmat arra, hogy elgondolkozzék arról a korról, amelyről még néha ma is úgy beszélnek: „a boldog ferenejózsefi béke évei.“ Paul Robeson, az ismert néger énekes, aki már 1930-ban is szerepelt Shakespeare szülővárosában, a Stradford on Avonban működő színházban, ott most mint Othello aratott nagy sikert. A Szovjetunióban Oleg Po- tockij- Tizenhat év egy fiú életéből című drámáját játszák nagy sikerrel. Marseilleben júniusban rendezik meg az útirajz-filmek első nemzetközi fesztiválját. Eddig több mint 50 ország jelentette be részvételét. Varsóban a Mickiewicz Színházban a közelmúltban mutatták be Szigligeti Ede „Liliomfi“ című színművét. A magyar bie- dermeyer kor légkörét árasztó vidám darab nagyon tetszett a közönségnek. sá de te so ta ne zetközi kifejezések és összetett szavak alkotják. Ezzel szemben vannak olyan kifejezések, amelyeket még akkor sem értünk meg, hogyha értjük a tőszó jelentőségét. Természetesen sok kifejezést csak az összefüggésből értünk meg. Hogy fogjunk a nyelvtanuláshoz? Vegyük elő az idegen nyelv tankönyvét és vegyük át az első nyolc-tíz leckét, hogy elsajátítsuk a nyelvtani alapokat és legalább vagy 250 szóból álló szókincset nyerjünk. Azután vegyünk elő egész könnyű szövegeket és szótárral olvassuk. Az ismeretlen szavakat húzzuk alá. Ezzel két célt követünk. Elsősorban az ismeretlen szóra összpontosítjuk fi- jyelmünket, másodsorban pedig könnyen megtaláljuk, hogy hol hagytuk abba az olvasást . Amikor az iskolai tankönyvet már áttanulmányoztuk, akkor egyre nehezebb szövegeket veszünk elő. Amikor már elolvastunk 1000-1500 oldalt, olyan szókinccsel rendelkezünk, hogy már megszoktuk a szófűzést és a szórendet. Ekkor azonban már szépirodalmi műveket olvasunk. Aki már egy regényt szótárral alaposan elolvasott, az már a többi regénynél alig használja a szótárt. Ha viszont a szépirodalmi művek olvasása nem okoz nagyobb nehézséget, akkor könnyen átmehetünk a szakirodalomra. Legfeljebb három hónapra van szükség ahhoz, hogy szótárral a kezünkben elolvassunk egy szakkönyvet. Aki már legalább ötezer kifejezést tud, az a szakkönyvek szövegében sem talál már sok idegen kifejezésre. A szép- irodalmi szövegek alapján elsajátított ötezer szó a szakiroda- lom szövegének 84 százalékát teszi ki. Ha ehhez hozzáadjuk a nemzetközi idegen szavakat, akkor ez ar szókincs lehetővé teszi számunkra, hogy a szövegek 95 százalékát megértsük. Rendkívül fontos, hogy tisztában legyünk a szövegalkotás törvényével, melyet fentebb kifejtettünk. Ha például szlovákul tudunk és oroszul tanulunk, már nem is kell új kifejezéseket tanulnunk, mert kevés teljesen idegen szóval találkozunk. Főleg a tatár eredetű kifejezések okoznak az oroszban még nehézségeket. A mi tanulóifjúságunk már iskoláskorában megtanulja a cirillbetűs írást és számára a többi ci- rillbetüvel írt nyelv már nem okoz nehézséget. Minél több nyelvet tudunk, annál jobban kiszélesedik a látókörünk. A szakirodalom tanulmányozásával gyarapítjuk szaktudásunkat. Fiatalok és tanulékonyak vagyunk. Tűzzük ki magunk elé a célt: egy év alatt egy nyelvet. V Karlové-Vary-i kerület diák- ái a XII. Béke-kerékpárverseny 'észtvevőinek fogadtatására készülnek. L. Krátká, a Karlovy /ary-i 8 éves középiskola Vili V. osztályának növendéke rajtot készít a verseny tiszteletére. Egy év - egy nyelv Hogy azt mondhassuk, jól bírjuk ezt vagy azt az idegen nyelvet, feltétlenül folyékonyan írni és olvasni kell az idegen nyelven. A gyakorlatban azonban a legfontosabb hogy olvasni tudjunk és figyelemmel kísérjük az idegen nyelven írt szakirodalmat. Ha olyan idegen nyelvet akarunk elsajátítani, amelyet hazánkban nem beszélnek, akkor azt csak úgy tanulhatjuk meg, ha sokat olvasunk. A nyelvek tanulásánál ez a legfontosabb. Milyen nehézségekbe ütközünk nyelvtanulás közben? A mai élő nyelvek rendkívül nagy szókinccsel rendelkeznek. A nagy oxfordi angol szótár több mint 400 000 szót tartalmaz. Vajon ahhoz, hogy idegen nyelven folyékonyan olvassunk, szükségünk van-e arra, hogy ennyi kifejezést ismerjünk? Határozottan nem. A szépirodalom és a tudományos műszaki irodalom olvasásához határozottan elég annyi kifejezést tudni, mint amennyit egy év alatt elsajátítunk. A. S. Puskin, a neves orosz író műveiben kétmillió szó fordul elő. A szavak természetesen ismétlődnek, egy szó átlag ötvenszer fordul elő. Például az a szó, hogy „beszélni“ ezer- harmincötször, az a kifejezés, hogy „hang“ kétszázhatvannyolcszor és az, hogy „huhug“ egyszer. Ha a „beszélni“ szót ezerharmincötször leírnánk, akkor ezzel három oldalt töltenénk be. Ha a „hang“ szót írnánk le kétszázhatvannyolcszor, akkor egy oldalt írnánk tele. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy minden szónak megvan a maga úgynevezett szövegalkotő ereje. Statisztikusok kiszámították, hogy az orosz, francia, kínai és más nyelvekben milyen gyakran használják az egyes szavakat. Megállapították, hogy egyes szavak valóságos monopóliumot tartanak, viszont vannak kifejezések, amelyeket csak egész ritka alkalomkor használnak. A világirodalom remekműveinek boncolgatása alapján a nyelvkutatók megállapították, hogy a leggyakrabban használt ezer szó — a szövegek 80.5 százalékát, kétezer szó a szöveg 86 százalékát, háromezer szó a szöveg 90 százalékát, négyezer szó a szöveg 92.2 százalékát, ötezer szó pedig a szöveg 93.5 százalékát teszi ki. Ezek a számok valóban beszédesek. Hiszen ezek szerint, ha ismerjük az idegen nyelv leggyakrabban használt ötezer kifejezését, akkor már a szöveg 93.5 százalékát megértjük. A szöveg hátramaradó 6.5 százalékát vulajdonfőnevek, nemMint mindenütt Nyugaton, a belga főiskoláknak is nehéz a helyzetük. Anyagi támogatásban az állam részéről alig részesülnek. Tüntetésül a kormány iskolapolitikája ellen több száz brüsszeli diák megszállta a főváros melletti Fost de Beersel várat. Képünkön a várat megszállva tartó diákok egy csoportját láthatjuk. ,Tőlünk 700 küldött jön' Már csak négy hónap választ ú minket a bécsi VIT-töl. A ta- álkozó előkészítő bizottsága lőcsben a Seilerstätte 15. szám ilatti irodában dolgozik. Állan- lóan ki-bejárnak a rendezők. Itt *iár tökéletes fesztiváli hangulat '.ralkodik. Idegen nyelvfoszlá- yok ütik meg fülünket. A világ linden nyelvét halljuk. Az elő- észítőbizottság tagjai a világ linden országát képviselik. Meg- ímerkedünk Ardaly Dabudouval, z afrikai ifjúság képviselőjével, orgen Leendgreennel, Dánia épviselőjével, Dr. Braga Brazi- át, Ho St-shuan, a Kínai Nép- öztársaságot, Suar Suruso Indo- éziát, Sun-Misisua Japánt, Wal- sr Wachs Ausztriát képviseli. Itt ilálkozunk a franciaországi Jean ''arciával, Valentin Vdovinnal Szovjetunióból, Mario Bariona Olaszországból jött. Természetein megtaláljuk Werner Lomher- et, a Kémet Demokratikus Köz- írsaság képviselőjét is. Kopognak az írógépek, csengek a telefonok, táviratok érkezek a világ minden sarkából, vről évrt' nagyobb az érdeklődés z ifjúsági fesztiválok iránt. Az lökészítö bizottság mindent elövet, hogy a bécsi találkozó si- errel végződjön. Az osztrák ifjúsági szervezetek : bekapcsolódtak a munkába, záztizenöt országból több mint zer ifjúsági szervezet vesz részt találkozón. Az állandó feszti- áli bizottság tagjai azt állítják, ogy ilyen érdeklődés még soha- e volt, mint az idén. Ennek az állandó bizottságnak huszonkét tagja van. Ábécé sorrendben minden héten más bizottsági tag vezeti az előkészületek tervezeteit. Ardaly Dabudouval beszélgetünk. — Ca va? — ga va? Ardaly az afrjkai ifjúsági tanács tagja, amelyhez Francia-Nyugat-Afrika több mint 900 ifjúsági szervezete tartozik. Tavaly Bamakoban résztvett az országos fesztiválon, akkor határozták el, hogy elmennek a bécsi találkozóra. — Togoban és Kamerunban is nagy ifjúsági találkozókat rendeztünk, s pénzt gyűjtöttünk az utazásra és a VIT előkészületeire. Tőlünk TOO küldött jön, Kérdezzük csak meg Mario Barionát, Olaszország szocialista ifjúságának képviselőjét, hogyan készülnek az olasz fiatalok a fesztiválra. — Ma már — feleli — nálunk is szélesebb körökben terjedt el a fesztiváli gondolat. Ünnepségeket, összejöveteleket rendeztünk, hogy pénzt gyűjtsünk a fesztiváli alapra. Bécsi képeslevelezőlapokat árusítottunk és a befolyt összeget erre a célra fordítjuk. Jelenleg még javában folynak a versenyfellépések. A győztesek jönnek majd Bécsbe. Nyolcszáz fiú és leány érkezk majd tőlünk , autóbuszon a fesztiválra. Tánc- csoportok, szavalókórusok és \ sportolók. Jorgen Leendgreen, az élőké- , szító bizottság dániai képviselője arról beszél, hogy náluk főleg az i ipari tanulók szervezetei készítik ■ elő a fesztivált és háromszáz dán | küldött érkezik Bécsbe. i Megtudjuk, hogy 350 svéd, 200 , norvég és 80 izlandi küldött ké- i szül. Mindenütt készülődnek, az i idő eljár és nemsokára itt a vár- \ va-várt VII. VIT. i A bratislavai CSISZ fiatalok lozzájárulnak az iskolaépítés meggyorsításához. Brigádmunkájukat a CSISZ körzeti titkársága is nagyra értékeli. A Kultúra és Pihenés Parkjában megtartott naggyülé- sen a brigádoso- kat Fucsik jelvénnyel tüntették ki. Stefan Pevni elvtárs a bratislavai I. körzet titkára a koreai diákoknak is átadta ezt a jelvényt.
