Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-05 / 18. szám

Magnetofon háború a nápolyi egyetemen DIÁKOK TÍZHÖNAPOS CSATÁJA A MEGFIZETHETETLEN ÁRU TANKÖNYVEK ELLEN H Különös jelenet tanúja léhe- jtett az elmúlt napokban Nápoly Ijegyik negyede. A Mezzocannone i utcán diákok vonultak fel fejü­li kön a hagyományos gólyacsőrú | kalapokkal, s kezükben könyve­li két, jegyzeteket lobogtattak I diadalmasan. Az utca páros ol- U. dalán ugyanakkor lehúzták a könyvesboltok redőnyeit, s a gzsivajgő, nagyforgalmú üzletek ® teljes némaságba burkolóztak, ff A diákok azonban ügyet sem p vetettek rájuk, nagy napot (in- sí nepeltek: győzelmet arattak | tízhónapös magnetofon hábo- | rújukban. Hogyan is történt? A nápolyi egyetemek huszonötezer hall­gatójának nem egy nappalát és éjszakáját keserítették meg a tankönyv-gondok. Egyes köny­veket már évek óta nem lehe­tett megkapni, mert a kiadók­nak egyszerűen nem fizetődött ki újranyomásuk. Más tantár­gyak jegyzeteiből viszont annyi volt korábbról raktáron, hogy még az idei tanévben is a régi, Mussolini idejéből valókat lehe­tett csak megvásárolni. Azóta a tananyag sokban megváltozott, hiába azonban, újat mégsem akartak kibocsá­tani, amíg a régi el nem fogy. Végül pedig az újonnan kiadott, korszerű könyvekkel is némi baj akadt: áruk olyan megfizet­hetetlenül magas volt, hogy a hallgatók jelentékeny részé­nek ugyancsak törnie kellett a fejét, honnan szerzi meg a pénzt. Az Oggi című olasz lap adatai szerint egy elsőéves mérnökhallgatónak, az egyéb költségek mellett, a legtakaré­kosabban is — csehszlovák pénzben számítva — két ezer koronát kellett volna a jegyze­tekre kiadni. Ez a súlyos eset sugallta az érdekes ötletet. Franciosi pro­fesszor szerkezettani előadásai­ra magnetofont helyeztek el ti- ikban a tanteremben és hang- :alagra vették az elhangzotta­lt. Maguk a diákok végtelen irelemmel „áttették“ az anya­it s előkészítették a nyomda- :pes kéziratokat. Ezután az lyetem diákszervezetei nyom- it béreltek, megállapodást kő­itek munkanélküli fiatal nyomdászokkal, s nemsokára megjelent viszonylag olcsó, ön­költségi áron a „Szerkezettan“ első kötete. Az öröm azonban még korai volt. A professzor letiltotta a könyv forgalmazá­sát, a tíz legnagyobb könyvkia­dó cég pedig először az egye­tem rektorához fordult, majd Rómából kért sürgős közbelé­pést. A fővárosból miniszteri megbízottat küldtek, de az a nápolyi egyetemisták hangu­latát látva, jobbnak tártotta a hallgatólagos és nemhivatalos beleegyezést a diákok tevé­kenységébe. Megjelent további négy tankönyv, újabb tiltakozá­sok, a viták átterjedtek a pro­fesszori karra is, amely való­sággal kettészakadt. Egyik ré­sze, a haladóbb gondolkozásúak csoportja, a diákok pártját fog­ta, Nanni professzor például kijelentette, hogy az ő óráin nem kell a magnetofonnal baj­lódni, s közvetlenül a diákok rendelkezésére bocsátotta gép­rajzi előadásainak egy példá­nyát. Mások viszont toporzékol- tak s még a katedrákat is szét­szedették, hogy megtalálják a rejtett készülékeket. A legnagyobb csata február végén kezdődött el. A diákok sajtó alá rendezték Viparelli professzor hidraulikai előadá­sait, mire ez a törvényszékhez fordult, hogy kobozzák el a jegyzeteket. Arra hivatkozott, hogy saját előadásai elődjének, egy másik tanárnak könyvei alapján készültek, s ezt nyom­tatták ki a diákok az eredeti szerző megjelölése nélkül. Az egyetem lázban égett, így vár­ták heteken keresztül a dön­tést. Végül a törvényszék is kitérő választ adott: nem fo­gadta el a professzor tiltakozó folyamodványát. Győztek a diá­kok, s a hidraulikai tankönyvből azonnal küldtek néhány pél­dányt a bari diákoknak, akik ugyancsak jegyzetek nélkül áll­tak. A nápolyi magnetofon-háború véglegesen még nem fejeződött ae, de a siker máris kétségtele- íül a diákoké. A kiadók vagy eszállítják a magas tankönyv Irakat, vagy a nápolyi kezdet az alasz diákok országos önvédel- tii akciójává szélesedhet egyetemek huszonötezer hall­Követőkre találnak Akárhogy is fontolgatjuk, mérlegeljük az eredményeket Berecz elvtárssal, a CSISZ ko­máromi járási titkárával, min­dig ugyanahhoz a megállapítás­hoz térünk vissza: ahol helye­sen láttak hozzá a párthatáro­zat megvalósításához, ott máris érezhetőek az eredmények. Nézzük csak meg, hogyan is csinálják ezt a gútai fiatalok. Elsősorban is arra töreked­tek, hogy megerősítsék szerve­zetüket. Ezt sikerült is elérni­ük. A gútai CSISZ-szervezet ma már a földmüvesszövetkezet jrős támaszaként számít. De mindez nem jött csak úgy ma­jától. Komoly politikai nevelő­munka előzte meg. Jelenleg is üzenketten a párt oktatási évét, tizenhatan Tanulunk a pártról tört látogatják, és tizenkilen­cen az olvasókörbe járnak. Mindez nagyon is érezhető a termelő munkában is. Ma már ;gy szövetkezeti fiatal sem ka­csintgat a város felé. A szö­vetkezetben három ifjúsági csoport versenyez a Szocialista Munkabrigád címért. Hasonló a helyzet Megyer- csen is. A szervezet élén olyan 'iatalok állnak, mint Markovics íózsef és Mekis János. Mind- tetten pártjelöltek és az EFSZ- jen dolgoznak. A fő hangsúlyt )k is az oktatási évre helyezik, íó munkájukkal felhívták má­jukra a járás figyelmét is. Ma már a járás egyik legjobb 3SISZ-szervezetének számíta­lak. Hogy mennyire törődnek íz ideológiai neveléssel, azt ab- lól is láthatjuk, hogy a szerve­tet további két tagot javasolt jártjelöltnek, mégpedig Pavel Petrovskyt és Jozef Kiskát. Ügy látszik azonban, hogy a aagykeszi fiatalok sem akarnak lemaradni, ők is megtalálták a helyes utat, és pártszervezetük bizalmát élvezik. Szervezetük elnöke szintén pártjelölt. De a párt segítsége mindezwl nem merül ki. Különös figyelemmel és szeretettel érdeklődnek munkájuk iránt Dobronyi és Varga elvtárs idősebb pártta­gok is. A jó példa csakhamar hírre kap a komáromi járásban is. Bizonyára ez is hozzájárult ah­hoz, hogy az ekeli és a csalló- közaranyosi fiatalok is meggon­dolják a dolgot. Élni akarnak a hol előbb, hol utóbb. A gútai fiataloknak ez gyorsan ment, ami nem utolsó sorban vezetői­ken múlott. Jó példával jártak elől. Kocziszky Mihály vezető­ségi tag például egyik legszor­galmasabb embere annak az ifjúsági csoportnak, mely a Szocialista Munkabrigád címért küzd. De hasonló a helyzet a már említett többi CSISZ-szer- vezet munkájában is. Keszeg­falviak! Példa akad bőven, csak körül kell nézni kicsit. Június 18-án lesz Moszkvá­ban az ősbemutatója a „Babette háborúba megy“ című francia filmnek. A film keretéül az el­lenállási mozgalom szolgál. A főszerepet Brigitte Bardot ját­A jabloneci Kovotechna n. v. két fiatal műszakija, Karel Kovafi- cek és Bohumil Vinkler munka közben. lehetőségekkel, és hogy szerve­zetük munkáját fellendítsék, a párthoz fordultak segítségért, ami természetesen nem vára­tott sokáig magára. De a fiata­lok segítségére sietett mindkét falu földművesszövetkezete is. Most már igazán csak a két fa­lu fiataljain múlik, hogyan to­vább ... Mindez azonban például szol­gálhatna a keszegfalvi fiatalok­nak is. Ha több gondot fordíta­nának a politikai és az ideoló­giai nevelésre, bizonyára na­gyobb segítséget nyújthatnának EFSZ-üknek is. A tervszerű, kitartó munka meghozza a maga gyümölcsét A budapesti Madách Színház­ban nagy sikerrel mutatták be Bródy Sándor „A medikus" cí­mű darabját. Az előadás jó szó­rakozást nyújt és főleg a mai ifjúságnak ad alkalmat arra, hogy elgondolkozzék arról a korról, amelyről még néha ma is úgy beszélnek: „a boldog ferenejózsefi béke évei.“ Paul Robeson, az ismert né­ger énekes, aki már 1930-ban is szerepelt Shakespeare szü­lővárosában, a Stradford on Avonban működő színházban, ott most mint Othello aratott nagy sikert. A Szovjetunióban Oleg Po- tockij- Tizenhat év egy fiú éle­téből című drámáját játszák nagy sikerrel. Marseilleben júniusban ren­dezik meg az útirajz-filmek el­ső nemzetközi fesztiválját. Ed­dig több mint 50 ország jelen­tette be részvételét. Varsóban a Mickiewicz Szín­házban a közelmúltban mutat­ták be Szigligeti Ede „Liliomfi“ című színművét. A magyar bie- dermeyer kor légkörét árasztó vidám darab nagyon tetszett a közönségnek. sá de te so ta ne zetközi kifejezések és összetett szavak alkotják. Ezzel szemben vannak olyan kifejezések, ame­lyeket még akkor sem értünk meg, hogyha értjük a tőszó je­lentőségét. Természetesen sok kifejezést csak az összefüggés­ből értünk meg. Hogy fogjunk a nyelvtanulás­hoz? Vegyük elő az idegen nyelv tankönyvét és vegyük át az első nyolc-tíz leckét, hogy elsajátítsuk a nyelvtani alapo­kat és legalább vagy 250 szóból álló szókincset nyerjünk. Az­után vegyünk elő egész könnyű szövegeket és szótárral olvas­suk. Az ismeretlen szavakat húzzuk alá. Ezzel két célt kö­vetünk. Elsősorban az ismeret­len szóra összpontosítjuk fi- jyelmünket, másodsorban pedig könnyen megtaláljuk, hogy hol hagytuk abba az olvasást . Amikor az iskolai tankönyvet már áttanulmányoztuk, akkor egyre nehezebb szövegeket ve­szünk elő. Amikor már elolvas­tunk 1000-1500 oldalt, olyan szókinccsel rendelkezünk, hogy már megszoktuk a szófűzést és a szórendet. Ekkor azonban már szépirodalmi műveket ol­vasunk. Aki már egy regényt szótárral alaposan elolvasott, az már a többi regénynél alig használja a szótárt. Ha viszont a szépirodalmi művek olvasása nem okoz nagyobb nehézséget, akkor könnyen átmehetünk a szakirodalomra. Legfeljebb há­rom hónapra van szükség ah­hoz, hogy szótárral a kezünk­ben elolvassunk egy szakköny­vet. Aki már legalább ötezer kifejezést tud, az a szakköny­vek szövegében sem talál már sok idegen kifejezésre. A szép- irodalmi szövegek alapján elsa­játított ötezer szó a szakiroda- lom szövegének 84 százalékát teszi ki. Ha ehhez hozzáadjuk a nemzetközi idegen szavakat, akkor ez ar szókincs lehetővé teszi számunkra, hogy a szö­vegek 95 százalékát megértsük. Rendkívül fontos, hogy tisz­tában legyünk a szövegalkotás törvényével, melyet fentebb ki­fejtettünk. Ha például szlová­kul tudunk és oroszul tanulunk, már nem is kell új kifejezése­ket tanulnunk, mert kevés tel­jesen idegen szóval találko­zunk. Főleg a tatár eredetű ki­fejezések okoznak az oroszban még nehézségeket. A mi tanu­lóifjúságunk már iskoláskorá­ban megtanulja a cirillbetűs írást és számára a többi ci- rillbetüvel írt nyelv már nem okoz nehézséget. Minél több nyelvet tudunk, annál jobban kiszélesedik a látókörünk. A szakirodalom tanulmányozásá­val gyarapítjuk szaktudásun­kat. Fiatalok és tanulékonyak va­gyunk. Tűzzük ki magunk elé a célt: egy év alatt egy nyelvet. V Karlové-Vary-i kerület diák- ái a XII. Béke-kerékpárverseny 'észtvevőinek fogadtatására ké­szülnek. L. Krátká, a Karlovy /ary-i 8 éves középiskola Vili V. osztályának növendéke raj­tot készít a verseny tisztele­tére. Egy év - egy nyelv Hogy azt mondhassuk, jól bírjuk ezt vagy azt az idegen nyelvet, feltétlenül folyékonyan írni és olvasni kell az idegen nyelven. A gyakorlatban azon­ban a legfontosabb hogy olvas­ni tudjunk és figyelemmel kí­sérjük az idegen nyelven írt szakirodalmat. Ha olyan idegen nyelvet akarunk elsajátítani, amelyet hazánkban nem be­szélnek, akkor azt csak úgy tanulhatjuk meg, ha sokat ol­vasunk. A nyelvek tanulásánál ez a legfontosabb. Milyen nehézségekbe ütkö­zünk nyelvtanulás közben? A mai élő nyelvek rendkívül nagy szókinccsel rendelkeznek. A nagy oxfordi angol szótár több mint 400 000 szót tartalmaz. Vajon ahhoz, hogy idegen nyel­ven folyékonyan olvassunk, szükségünk van-e arra, hogy ennyi kifejezést ismerjünk? Határozottan nem. A szépiroda­lom és a tudományos műszaki irodalom olvasásához határo­zottan elég annyi kifejezést tudni, mint amennyit egy év alatt elsajátítunk. A. S. Puskin, a neves orosz író műveiben kétmillió szó for­dul elő. A szavak természete­sen ismétlődnek, egy szó átlag ötvenszer fordul elő. Például az a szó, hogy „beszélni“ ezer- harmincötször, az a kifejezés, hogy „hang“ kétszázhatvan­nyolcszor és az, hogy „huhug“ egyszer. Ha a „beszélni“ szót ezerharmincötször leírnánk, ak­kor ezzel három oldalt tölte­nénk be. Ha a „hang“ szót ír­nánk le kétszázhatvannyolcszor, akkor egy oldalt írnánk tele. Ebből arra a következtetésre jutunk, hogy minden szónak megvan a maga úgynevezett szövegalkotő ereje. Statisztikusok kiszámították, hogy az orosz, francia, kínai és más nyelvekben milyen gyakran használják az egyes szavakat. Megállapították, hogy egyes szavak valóságos monopóliumot tartanak, viszont vannak kife­jezések, amelyeket csak egész ritka alkalomkor használnak. A világirodalom remekművei­nek boncolgatása alapján a nyelvkutatók megállapították, hogy a leggyakrabban használt ezer szó — a szövegek 80.5 százalékát, kétezer szó a szö­veg 86 százalékát, háromezer szó a szöveg 90 százalékát, négyezer szó a szöveg 92.2 szá­zalékát, ötezer szó pedig a szöveg 93.5 százalékát teszi ki. Ezek a számok valóban be­szédesek. Hiszen ezek szerint, ha ismerjük az idegen nyelv leggyakrabban használt ötezer kifejezését, akkor már a szö­veg 93.5 százalékát megértjük. A szöveg hátramaradó 6.5 szá­zalékát vulajdonfőnevek, nem­Mint mindenütt Nyugaton, a belga főiskoláknak is nehéz a hely­zetük. Anyagi támogatásban az állam részéről alig részesülnek. Tüntetésül a kormány iskolapolitikája ellen több száz brüsszeli diák megszállta a főváros melletti Fost de Beersel várat. Ké­pünkön a várat megszállva tartó diákok egy csoportját láthat­juk. ,Tőlünk 700 küldött jön' Már csak négy hónap választ ú minket a bécsi VIT-töl. A ta- álkozó előkészítő bizottsága lőcsben a Seilerstätte 15. szám ilatti irodában dolgozik. Állan- lóan ki-bejárnak a rendezők. Itt *iár tökéletes fesztiváli hangulat '.ralkodik. Idegen nyelvfoszlá- yok ütik meg fülünket. A világ linden nyelvét halljuk. Az elő- észítőbizottság tagjai a világ linden országát képviselik. Meg- ímerkedünk Ardaly Dabudouval, z afrikai ifjúság képviselőjével, orgen Leendgreennel, Dánia épviselőjével, Dr. Braga Brazi- át, Ho St-shuan, a Kínai Nép- öztársaságot, Suar Suruso Indo- éziát, Sun-Misisua Japánt, Wal- sr Wachs Ausztriát képviseli. Itt ilálkozunk a franciaországi Jean ''arciával, Valentin Vdovinnal Szovjetunióból, Mario Bariona Olaszországból jött. Természete­in megtaláljuk Werner Lomher- et, a Kémet Demokratikus Köz- írsaság képviselőjét is. Kopognak az írógépek, cseng­ek a telefonok, táviratok érkez­ek a világ minden sarkából, vről évrt' nagyobb az érdeklődés z ifjúsági fesztiválok iránt. Az lökészítö bizottság mindent el­övet, hogy a bécsi találkozó si- errel végződjön. Az osztrák ifjúsági szervezetek : bekapcsolódtak a munkába, záztizenöt országból több mint zer ifjúsági szervezet vesz részt találkozón. Az állandó feszti- áli bizottság tagjai azt állítják, ogy ilyen érdeklődés még soha- e volt, mint az idén. Ennek az állandó bizottságnak huszonkét tagja van. Ábécé sorrendben minden héten más bizottsági tag vezeti az előkészületek terveze­teit. Ardaly Dabudouval beszélge­tünk. — Ca va? — ga va? Ardaly az afrjkai ifjúsági tanács tagja, amelyhez Francia-Nyugat-Afrika több mint 900 ifjúsági szerveze­te tartozik. Tavaly Bamakoban résztvett az országos fesztiválon, akkor határozták el, hogy elmen­nek a bécsi találkozóra. — Togoban és Kamerunban is nagy ifjúsági találkozókat ren­deztünk, s pénzt gyűjtöttünk az utazásra és a VIT előkészületeire. Tőlünk TOO küldött jön, Kérdezzük csak meg Mario Barionát, Olaszország szocialista ifjúságának képviselőjét, hogyan készülnek az olasz fiatalok a fesztiválra. — Ma már — feleli — nálunk is szélesebb körökben terjedt el a fesztiváli gondolat. Ünnepsége­ket, összejöveteleket rendeztünk, hogy pénzt gyűjtsünk a fesztiváli alapra. Bécsi képeslevelezőlapo­kat árusítottunk és a befolyt összeget erre a célra fordítjuk. Jelenleg még javában folynak a versenyfellépések. A győztesek jönnek majd Bécsbe. Nyolcszáz fiú és leány érkezk majd tőlünk , autóbuszon a fesztiválra. Tánc- csoportok, szavalókórusok és \ sportolók. Jorgen Leendgreen, az élőké- , szító bizottság dániai képviselője arról beszél, hogy náluk főleg az i ipari tanulók szervezetei készítik ■ elő a fesztivált és háromszáz dán | küldött érkezik Bécsbe. i Megtudjuk, hogy 350 svéd, 200 , norvég és 80 izlandi küldött ké- i szül. Mindenütt készülődnek, az i idő eljár és nemsokára itt a vár- \ va-várt VII. VIT. i A bratislavai CSISZ fiatalok lozzájárulnak az iskolaépítés meg­gyorsításához. Bri­gádmunkájukat a CSISZ körzeti tit­kársága is nagyra értékeli. A Kultú­ra és Pihenés Parkjában meg­tartott naggyülé- sen a brigádoso- kat Fucsik jel­vénnyel tüntették ki. Stefan Pevni elvtárs a bratisla­vai I. körzet tit­kára a koreai diá­koknak is átadta ezt a jelvényt.

Next

/
Thumbnails
Contents