Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-28 / 17. szám

Ismerek embere­ket, akik szerint május elseje az év legnagyobb ünnepe. Kora reggel fekete ruhát, fehér inget, nyakkendőt öltenek, átadják magukat az ünnepi hangulatnak, föloldódnak az em­lékezés lázában, és tett feszül bennük a jövő építése érdekében. Érzik, hogy a réginél ezerszerte szebb jövendőt valósítanak meg. Ünne­pelnek, mert a jelent érdemes ünnepelni, a munka ünnepe nagy előttük. Hej! Sok minden eszébe jut az embernek, amint az ünneplő tö­meg felvonulását látja. Szép, parádés felvonulás! Mindenki az örömtől sugárzik. A fiatalok kö­telezettségvállalásokkal, felaján­lásokkal készülődnek május el­seje megünneplésére. Lelkese­déssel teljesítik vállalásaikat, hi­szen saját magunknak dolgo­zunk. A május 1. előtti kerületi műszakokban is megnyilvánult a fiatalok tettrekészsége. A CSISZ- tagok felsorakoztak, hogy befe­jezzék a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Ahol már nem volt szükség, ott a faluszépítési akci­óba vagy a tafajjavítási munká­latokba kapcsolódtak. Ünnepi lelkesedéssel vettek részt a mun­kában, és dolgoztak saját érde­kükben. Ma a közösség és az egyéni érdek egy nevezőre ke­rült e területen, s ezt bizony jól tudják a fiatalok is. Gyönyörű a tavasz, az év leg­szebb szaka. Mégis voltak idők, amikor éppen a mezőgazdasági munkások és a szegényparasztok féltek legjobban a tavasztól, szá­mukra nem fakasztott az virá­got. Nem gyönyörködtek el ben­ne, semmiféle természeti szépség nem foghatta meg a nélkülözés­től zorddá vált paraszti lelkeket. Azért nem várták a legszebb év­szakot, mert ilyenkorra fogyott Gyarapodik a Szolidaritás Alap A CSISZ zempléni alap­szervezete a királyhelmeci járás legjobbjai közé tarto­zik. Nagy súlyt helyeznek a zempléni CSISZ-tagok az eszmei nevelésre és a szer­vezeti élet állandó javításá­ra. Az elnökkel, Bajó EmiMel együtt mindent elkövetnek, hogy kultúrtevékenységük'et is állandóan magas színvo­nalon tartsák. A VII. VIT alkalmából 400 koronát aján­lottak fel a Szolidaritás Alapra, s az Oj Ifjúságra is újabb előfizetőket szerez­nek. Ezenkívül vállalták, hogy 500 m3 komposztot készíte­nek. Az EFSZ-ben ifjúsági munkacsoportot szerveznek és tíz fiatalt nyernek meg a közös gazdálkodás számá­ra. M. J. Napról napra A valaskéi pionírok 10 000 kg ócskavas gyűjtésére vállalták kötelezettséget, azonban 25 000 kg-t gyűjtöttek össze. E si­kerről a csapatgyűlésen emlékeznek meg. Ünnepelnek a pionírok Napról napra egyre több fia­tal áll csatasorba, hogy a ter­mészettől visszahódítsa a pil­lanatnyilag hasznavehetetlen földterületeket. Ügyszólván minden járásban folytatnak ta­lajjavító munkálatokat és mi tagadás benne, a CSISZ-tagok járnak elől a talajjavításban. Jelenleg nyolc kerületi és 38 járási talajjavítási akció folyik, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A CSISZ-alapszerve- zetek örömmel kapcsolódnak a munkálatokba, és védnökséget vállalnak fölöttük. Ez ídejűleg 279 alapszervezet patronátusa alatt folynak a munkák. A talajjavítási akcióban Dél- Szlovákia egyes járásai is ki­tűnnek. Példaképpen említhet­jük a párkányi, királyhelmeci, nagymegyeri és dunaszerdahe- lyi járásokat. A kerületi akciók során pedig a zsolnai kerület áll az első helyen. A zsolnai ke­rületben eddig 82 alapszervezet vállalt védnökséget a talajjaví­tási munkálatok és a vízszabá­lyozás felett. Utána következik a kassai és az eperjesi kerület. A kassai kerületben 10, járási méretben szervezett talajjaví­tási munka van folyamatban. Az eperjesi kerületben egy ke­rületi, két járási és tíz helyi jellegű meliorációs munkát vé­geznek. A CS1SZ járási és kerületi vezetőségei az illetékes szer­vekkel karöltve mindent meg­tesznek a munkálatok sikeré­ért. A fiatalok e szép akciója igen sokat jelent népgazdasá­gunk számára. Gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt évben a tornaijai járás területén leg­alább annyi hektárnyi földterü­letet javítottak meg, hogy az általa elért terméstöbblettel két falu lakosságát élelmezhet­jük. Továbbá a közös munka A felsőszeli pionírokról Egy kalandos élet nyomában Vrbové, magyar nevén Verbó kisebb vágvölgyi város. Nevét állítólag a rajta átfolyó és a Dudvágba ömlő Holeska patak partján dúsan fejlődő fűzfáktól (vrba) nyerte. Igen régi tele­pülés. Ebben a kis városban született — bármilyen furcsá­nak is hangzik — a nagy afri­kai sziget, Madagaszkár egyko­ri királya. Neve talán már is­merősebben fog csengeni, Be­nyovszky Móricnak hívták. Benyovszky Móric nemesi földjét és külföldre ment. Be­járta Angliát és Hollandiát, 1767-ben a hazafias konföderá­ció szolgálatába lépett és har­colt a cár ellen. Bár hősiesen védte magát lovasságával, a túlerő legyőzte és fogolyként szállították egy kamcsatkai fo­golytáborba. Modorával azonban itt is hamar megnyerte a kor mányzó tetszését, mozoghatott és ezt arra hasz­nálta lel, hogy 1771 májusában zendülést szított a kormányzó családból származott. Ősei részt ellen, majd csapatával együtt vettek a nikápolyi csatában, sikerült s ezért Zsigmond királytól bir­tokot kaptak a Vág völgyében, így kerültek a Benyovszkyak Verbóra és itt született 1741- ben gróf Benyovszky Móric is. A fiú apja példáját követve a katonai pályát választotta. Már 14 éves korában hadnagy­ként küzdött a hétéves háború­ban és kitüntette magát. Erő­szakosság vétsége miatt azon­ban el kellett hagynia hazája rült megszökni. Magával vitte feleségét, a kormányzó leányát, Afanáziát is. Hajójával először az Aleuti-szigeteket járta be, melyek akkoriban még teljesen ismeretlenek voltak, majd Japánt és a ma sokat sze­replő Tajvant. Ütja során Ile de France szigetére is eljutott Madagaszkár mellett, amely francia gyarmat volt. Benyovsz­ky csakhamar barátságot kö­tött a sziget kormányzójával, megtartottak a piomrvezetok országos konferenciáját A pionírvezetők országos konferenciáján részt vettek a CSISZ KB, valamint a CSISZ SZKB titkárai, Václav Kristek, az iskola- és kultürálisügyi miniszter első helyettese, Vasil Bil'ak elvtárs, iskola- és kulturálisügyi megbízott és más vendégek is. A pio­nírvezetők a vendégek között köszöntötték Anezka Horníkovát, akit az első köztársaság alatt mint a Vörös Üttörök csapatai­nak vezetőjét jól ismertek. A CSISZ pionírszervezetének tevékenységéről Alois Polednák, a CSISZ KB titkára számolt be. Értékelte a pionírok és azon CSISZ-tagok eredményeit, akiket a CSISZ a pionír-csapatok és csoportok vezetésével megbízott, és többek között ezeket mondta: „Olyan időszakba érünk, amikor nem elégedhetünk meg az eddigi eredményekkel. A gyermeknevelés terén emel­nünk kell a színvonalat, hogy az a jövő kommunista nevelésnek megfeleljen. Ehhez minden feltétel adva van“. A CSISZ a kommunista párt megbízásából már a legzsengébb kortól kezdve érvényesíti nevelő hatását a gyermekekre. Az utóbbi időben a kommunista nevelés hatása a kilenc évesnél fiatalabb gyermekekre is kiterjed. Ezeket a Szikrák soraiban tömöríti. A CSISZ pionírszervezete a gyermekeket nemcsak arra neveli, hogy szorgalmasan tanuljanak, hanem olyan embe­reket nevel belőlük, akik hazájukért minden áldozatot meg­hoznának. Az utóbbi időben rendkívül megerősödött a „Pionírok a köztársaságért“ mozgalom és szaporodtak a „Timúr-követők“ csapatai is. A konferencia részvevői vitafelszólalásuk során kifejtették, hogy milyennek kell lenni a pionírvezetőnek, mert az ő tevékenységétől függ a céltudatos munka. i eí az uioiso kuo uszr, a leyuivisu deka zsír, kimerült az éléskamra és a családfő a teremtőre bízta a családot. A fiatal munkaerő kapufélfára támaszkodva duzzo­gott és őrizte azt, pedig úgy se lopta volna el senki. De mit dolgozott volna? Munkafelaján­lást tett volna a nagybirtokok érdekében? Különben is örült, ha gombázni járhatott és gom­baszedés közben elkerülte az er­dész figyelmét. Esetleg gyöngy­virágot szedett, s azt árulta. De az meg annyi volt a piacon, hogy Dunát lehetett volna vele re- keszteni. Soványak, fásultak, rongyosak voltak az emberek. Egy jobb jövőt reméltek. Szép, vörös május elsejét, amikor nem azt kell kiabálni, hogy „munkát, kenyeret", hanem igazi lelkese­déssel ünnepelnek. Undok, fekete tavaszok voltak akkor, ha még annyira zöldített is a vadgeszte­nye lombja és tejfehér virágba borultak a gyümölcsfák a hegy­oldalon. Másképpen ünnepelték akkor május elsejét, nem úgy, mint ma. Erre gondol sok idősebb em­ber, s ezért ölti magára május 1-én az ünneplő ruhát. Azért tartják sokan az esztendő leg­nagyobb ünnepének a május el­sejét, mert valódi ünnep lett. Szebb lett a tavasz, elmúlt a nyomorúság. Nézzünk az üzemekbe. Te­kintsünk szét az EFSZ-ek, álla­mi gazdaságok tájékán, és be­széljünk a fiatalokkal. Hallgas­suk meg legfőbb panaszukat, A i A Smíchovi Vagongyárban Is felkészültek május 1-re, a mun- á kások nemzetközi szolidaritásának nagy napjára. Az előkészítő 1 bizottság tagjai munka közben, j >v%vwwwvwwvwvwwwvwvwwvyvw MwvmrovwMutw lanasz abból áll, hogy egyesek- tek még nincs motorkerékpár­ük, pedig már egy hónapja elő- 'egyeztették magukat a vásár- ására. A pénz, az már régen ké­szen vár, és nem úgy spórolták issze, hogy a hasukon húzták mlna összébb a nadrágszíjat. \kadnak fiatalok, akik alig vár­ak, hogy a rádiókészülékük fel- nondja a szolgálatot, mert utána najd televízióskészüléket vásá­rolnak. De amíg a régi tart, ad­lig nem. Fölöslegesnek tartja az ipjuk vagy az anyjuk. Igen! így állunk ma. Változtak íz idők, szebb lett a tavasz. Pé­tig nem fakad több virág a ré- en, mint régen. A rózsa is csak így feslik, mint azelőtt. De a ■endszer változott meg, és ez i fő, ez a lényeg! Vígan ünnepel­letjük a munkások nemzetközi ••zolidarit ásónak nagy napját, nagasabb termelési eredmények­től, sugárzó arccal, ünneplő ru­tában. B. I. közösségi szellemre, jobb meg­értésre neveli a fiatalokat és nagy célokért lelkesíti őket. Az iglói fiatalok is örömmel vették kezükbe az ásót és csákányt, amikor a múlt vasárnap el­kezdték az ifjúsági talajjavító munkálatokat. Ők 30 hektárnyi földterületnek adják vissza magasfokú termékenységét. Napról napra egyre több fia­tal kapcsolódik a meliorációs munkálatokba, és pillanatnyilagj nehéz lenne kiszámítani, meny-3 nyi érték teremtődik munká­juk nyomán. Levelezni, ismerkedni szeretnénk Szívesen leveleznék és meg­ismerkednék 16 éves lányokkal, fiúkkal. Kedvenc szórakozásom az olvasás, tánc és a sportolás. Főként sportkérdésekkel fog­lalkozó leveleket várok. Címem: Czeglédy Zsuzsa, Szombathely, Köztársaság tér 17. Magyaror­szág. Sportról, zenéről, filmről sze­retnék levelezni. 17 éves tanuló vagyok, orosz vagy magyar nyelven várom a leveleket. Cí­mem: Kocsis Miklós Pápa, Áp­rilis 4. utca 12. 'Magyarország. Levelezni, ismerkedni sze­retnék és képeslevelezőlapokat cserélnék csehszlovákiai fiúk­kal, lányokkal. Tanítónőképzőbe járok, magyar és orosz nyelven várom a leveleket. Címem: Sip­ka Veronika, Esztergom, Deák Ferenc u. 25. Magyarország. Leveleznék és képeslapokat cserélnék olyan csehszlovákiai fiatalokkal, akik kedvüket lelik hasonló szórakozásban. Közgaz­dasági technikum hallgatója va­gyok, címem: Gróf Valéria, Szombathely, Bejcsy István u. 2. Magyarország. mmvvhvhmmmumhmmuv Aquillon herceggel. A kormány­zó megbízta őt Madagaszkár gyarmatosításával. Benyovszky igen nagy népszerűségre tett szert a bennszülöttek között. Megalapította Louisbourg váro­sát, majd a Tingbelele folyó mellett két nagy erődött épít­tetett. A bennszülöttek 1776- ban Madagaszkár királyának választották. Királyi dicsőségét azonban nem sokáig élvezhette, mert XVI. Lajos francia király nem erősítette meg királyi jog­körében. Benyovszky tehát el­határozta, hogy hazatér. Kegye­lemért folyamodott Mária Teré­ziához és ugyanabban az évben haza is térhetett. A bajor háborúban oly vitézül harcolt, hogy Mária Terézia grófi címet adományozott neki. Sokáig mégsem volt maradása otthon. Amerikába ment, ahol a baltimorei kereskedelmi szál­lítókat rávette, hogy küldjék őt ki Madagaszkárra. Amikor Madagaszkárra érkezett, sok bennszülött híve csatlakozott hozzá, és újra királlyá kiáltot­ták ki. A franciák azonban se­reget szerveztek ellene. Be­nyovszky az agoncyi ütközet­ben vereséget szenvedett és életét is elvesztette. Benyovszky tudományos je­lentőségét műve adja, mely sok földrajzi és történelmi érde­kességet tartalmaz. Könyve Lorföonban jelent meg Gróf Be­nyovszky Móric Ágost emléke­zései és utazásai cím alatt. A könyvet francia, holland és né­met nyelvre is lefordították. Magyar nyelvre Jókai Mór ül­tette át. Életét sok író dolgozta fel, mint pl. Gvadányi, Gaál, Radó, sőt Doppler Ferenc ope­rát is írt róla. Jozo Niznánsky részletesen dolgozta fel Be­nyovszky életét szlovák nyelvű ifjúsági regényében. Ellátogattunk Verbóra, ahova Pőstyénből vezet szárnyvonal. Vajon emlékeznek-e még itt királlyá lett szülöttükre? Az emeletes állomástól ha­mar eljutottunk a főtérre és az idevezető utcán megmutatták nekünk azt az erődszerű házat, melyet ma is Benyovszky-ház- nak neveznek. A város egyik terét is róla nevezték el. A ház a Sztálingrád utca 327 sz. épü­lete, melyben ma 12 munkás­család lakik. Elbeszélgettünk a lakókkal, akik mindannyian tudják, hogy ki volt Benyovsz­ky. A házon 1908. június 28-án emléktáblát is helyeztek el a tudós kalandor emlékére. Fiatalok, kirándulók, ha arra jártok, tekintsétek meg e há­zat és a városkát, hiszen a táj szépsége is megéri, gyönyör­krirlni lohot homio tak a királyhelmeci járás terü­letén. A CSISZ járási vezetősé­ge ünnepi ülést rendez, ame­lyen a vezetőségi tagokon kívül 60 pionír és 15 pionírvezető is részt vesz. A pionírok és veze­tőik jó munkájukért kitünte­tésben részesülnek. Érdemes megemlékezni a bo- lyi nyolcéves középiskola pio­nírjairól. Összesen 615 órát dolgoztak brigádban. Ez idő alatt 800 kg vasat és 1450 da­rab literes üvejjtet gyűjtöttek. Az EFSZ számára 8 m3 kom- posztot készítettek. MOLNÁR JÁNOS, Boly. A pionírok országszerte ün- t neplik a pionlrszervezet meg- 1 alakításának 10. évfordulóját, c Az ünnepségek keretében zaj- 1 lőtt le a pionírok országos mű- 6 szaka. A szlovákiai pionírok te- r kintélyes mennyiségű vas-, t rongy- és papírhulladékot gyűj- t töttek össze. A királyhelmeci járásban is 95 894 kg ócskává- 1 sat gyűjtöttek. Ezenkívül 2708 r darab facsemetét ültettek ki az c erre alkalmas területekre. Az a összegyűjtött papír 1500 kg-t r tesz ki. t A 10. évforduló ünneplésének p alkalmából 175 új pionírt avat­A felső szeli pionírok is meg- ünnepük szervezetük fennállásá­nak 10. évfordulóját. Á különféle ünnepi megnyilvánulások mellett részt vesznek a faluszépítési munkálatokban is. Parkírozták az iskola előtti térséget és ezáltal kellemesebb környezetet létesí­tettek a tanuláshoz. A parkíro­zással kapcsolatban 53 köbméter földet kellett megmozgatni. Eb­ben természetesen az EFSZ és a falu többi társadalmi szerveze­te is a pionírok segítségére sie­tett. A sportpályán az öltöző építésénél további 240 órát dol­goztak. Magukra vállalták a fut- ballpálya fásítását is és hetvenhat díszfát ültettek a pálya köré. Az új iskola kertjében is ötvennégy gyümölcsfát ültettek el. A Micsurin-kör is élénk tevé­kenységbe fogott. Már az ősz folyamán megtrágyázták, majd jó mélyen felásták a Micsu- rin-kertet. Tavasszal, amint az idő engedte, a pionírok mákot, hagymát, sárgarépát, petrezsely­met és kendert ültettek. A magvakat a diószegi magnemesí- tö állomástól kapták. A fiatal micsurinisták élénk kapcsolatot tartanak fenn a szövetkezeti ker­tészet munkacsoportjával, mely­től palántákat kapnak. A felsőszeli pionírok a tanulás és a sportolás terén is kiváló eredményeket érnek el. Labdarú­gó csapatuk már másodszor nyerte el a járási bajnokságot. Ezért külön dicséretet érdemel Dobosy Sándor és Czafik Jóska, akik a legtöbb gólt rúgták. De más sportág műveléséről sem feledkeznek meg. A röplabda csapat is megkezdte tevékenysé­gét, a sakk-körben pedig most folynak a selejtező játszmák. Eddig Andruskó István, Pónya Lajos és Czafik Jóska jár az élen. Molnár Erzsébet már kétszer kapott díszoklevelet jó futóered­ményeiért. A felsőszeli nyolcéves közép­iskolában 74 tanuló büszkén vi­seli az MHLK-jelvényt, 17 tanuló most kapta meg az Ifjú Turista­jelvényt II. fokozatát, 12 pedig az I. fokozatát. A hulladékgyűjtésben is szép eredményeket értek el. Fehér tanító elvtárs vezetésével eddig már 90 kg hulladékpapírt és 1600 kg ócskavasat gyűjtöttek. Május 1-én kulturális műsorral lépnek fel. A pionírok munkáját elősegíti Takács elvtárs, az NF elnöke és az állami gazdaság is, mely védnökséget vállalt a pionírszer­vezet fölött. . BOTTKA LAJOS, tanító, Felsöszeli.

Next

/
Thumbnails
Contents