Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-11 / 13. szám

A fiatalok feladata: SEGÍTENI Alig egy hete, hogy Prágában befejeződött az EFSZ-ek IV. kongresszusa. A kongresszus folyamán megállapíthattuk, hogy egyre több fiatal dolgozik a mezőgazdaságban és a szö­vetkezetekben felsorakozik az új, fiatal, reményteljes szövet­kezeti nemzedék. Ezt a tényt, — amely a kong­resszust legjobban jellemezte, — Nepomucky elvtárs, a mező- gazdasági miniszter helyettese találóan így fejezte ki: „Az EFSZ-ek I. kongresszusán nem láttunk fiatalokat. A II.-ra el­jött a CSISZ küldöttsége, a harmadik kongresszuson már találkoztunk fiatal küldöttekkel és a negyediken elárasztották a termet.“ Ez a megjegyzés tö­kéletesen fedi a valóságot. Az EFSZ-ek járási konferenciáin 176 fiatalt választottak meg kongresszusi küldöttnek. ^ Maga a vita és a kongresszus lefolyása azt igazolta, hogy a szövetkezetek feladataikat csak a fiatalok segítségével valósít­hatják meg. Ott, ahol az idő­sebb tagok oldalán nem növe­kedik ifjú szövetkezeti nemze­dék, nem egészséges a fejlődés és nincs biztosítva a szövetke­zet jövője sem. Érthető tehát, hogy a mező- gazdasági termelés növelése mellett komolyabban kell fog­lalkozni azzal is, miképpen nyerjük meg és tartsuk meg a fiatalokat a mezőgazdaságban. Ez a feladat nemcsak az EFSZ- ekre, hanem elsősorban a szü­lőkre, az iskolákra, a társadalmi szervekre és főleg a CSISZ-re hárul. Jogosan várja a társadalom a szövetkezeti ifjúság kezdemé­nyezését, hiszen Szlovákiában több mint 30 000 fiú és leány dolgozik az EFSZ-ekben. Ez olyan hatalmas erőt jelent, amellyel a mezőgazdasági ter­melés emelésénél feltétlenül számolni kell. JAVÍTSUK A TERMŐFÖLD MINŐSÉGÉT A kongresszus a szövetkezeti dolgozók elsőrangú feladatává tette a talajjavítási, csatorná­zási munkálatokban való rész­vételt. Ezen a téren a fiatalok már az elmúlt évben jelentős eredményeket értek el. Az idén 163 kerületi, járási és helyi ta- lajjavitási munkálatban vesz­nek részt a fiatalok. A CSISZ- szervezetek tekintsék becsület­beli feladatuknak községükben a vizszabályozás megvalósítá­sát. Helyesen járnak el a duna- szerdahelyi járásban, ahol a fa­lusi szervezetek 30 km hosszú csatorna kitisztítását vállalták. A csatornázás és az öntözés persze még nem minden. Fel­tétlenül gondoskodni kell a ta­laj humusztartalmának növelé­séről. Rendkívül fontos, hogy helyesen kezeljük az istállótrá­gyát. Ebben az irányban a zse- lízi járás fiataljai érnek el ki­váló eredményeket. A CSISZ- tagok védnökséget vállaltak a szövetkezetben az istállótrágya gondozása és gyors széthordása felett. Az elmúlt évben a komposzt- készítést a fiatalok kezdemé­nyezték. Az idén a talaj javítá­sával és az öntözéssel kapcso­latosan a CSISZ SZKB és a Me­zőgazdasági Megbízotti Hivatal versenyt hirdet. Ne legyen egyetlen falusi szervezet és if­júsági munkacsoport sem, amely ne venne részt ebben a versenyben. 3000 FIATALRA VAN SZÜKSÉG Szövetkezeteinkben az állat- tenyésztésben is egyre jobban meghonosodnak az új munka­o 82 o 12$,& Az 1953. évhez viszonyítva a szövetkezeti gazdaságok száma 82 °/o-al, a szövetkezeti tagság száma pedig 123.6 %-aI növe­kedett. módszerek. A fiatalokra vár a feladat, hogy mindenben úttö­rők, kezdeményezők legyenek. Az új technológia a munka­termelékenység növelését je­lenti és lehetővé teszi, hogy a fiataloknak több idejük jut a továbbképzésre és a szórako­zásra. Tehát az új munkamód­szerek bevezetésével az állat- tenyésztésben a fiatalok is szí­vesen vállalnak munkát. Ezzel minden lehetőségünk meglesz, hogy teljesítsük a CSISZ szlo­vákiai kongresszusának határo­zatát: Győzzünk meg 3000 fia­talt, hogy vállaljon munkát az állattenyésztésben. MILYEN LEGYEN A FIATAL SZÖVETKEZETI DOLGOZÖ? Elsősorban is védje a szövet­kezeti vagyont, legyen kezde­ményező és tartsa szem előtt, hogy szövetkezete egyre jobb eredményeket érjen el. Szólal­jon fel bátran a tagsági gyűlé­seken, ne hunyjon szemet a hi­ányosságok felett. Engesztel­hetetlenül harcoljon minden ellen, ami gátolja a szövetkezet fejlődését. A fiatal szövetkezeti dolgozót a szorgalom, a becsületesség és a tudásvágy jellemezze. A CSISZ szervezetek segítsék elő, hogy a fiatalok állandóan bővíthes­sék szaktudásukat. Gondoskod­ni kell arról, hogy a fiatalok elvégezzék a kétéves tanoncis­kolát és az idősebbek a szövet­kezeti munkaiskolában tanul­janak. A fejlődés megköveteli a fiataloktól, hogy állandóan tanuljanak és bővítsék szak- képzettségüket. A mezőgazda- sági munka egyre nagyobb je­lentőséggel bír és éppen ezért a szövetkezetekben dolgozó fia­taloknak a legnagyobb komoly­sággal kell hozzáfogni a felada­tok teljesítéséhez. ALOJZ BUZNA A kincskeresők Kónya József szövetkezeti témával foglalkozó színdarab­ját, „A kincskeresőket“ vitték színre a dióspatonyi fiatalok. Bernáth Cecília tanítónő jó munkát végzett a szereplők ki­válogatásával és a darab beta­nításával. Ezúttal már a hato­dik helyen vendégszerepeitek a patonyi fiatalok a Kincskere­sőkkel és Szentmihályfán is komoly sikert arattak. Minden szereplő érdeme a jó eredmény. PONGRÁCZ GÁBOR Az Igrami szövetkezetben dolgozó ifjúsági munkacso­portot a Kiváló Munkáért érdemrenddel tüntették ki. A kitüntetést Danis Teréz, a csoport vezetője vette át az EFSZ-ek IV. országos kongresszusán. U a valaki két évvel ezelőtt azt ** mondta volna az igrami szövetkezetben dolgozó idős bá­tési tervet 150 %-ra teljesítet­ték. A tyúkoknál 160 darab to- jásátlagot értek el. A fiatal állatoknál a tuberkulózis-megbe­tegedéseket 7 %-ra csökkentet­ték. Az ilyen eredmények után igen megbecsült tagjai lettek a közös­ségnek. Jó munkájukkal, szép eredményeikkel szereztek ma­guknak tekintélyt a szövetkezet Teréz, az ifjú csoportvezető boldogan számolt be a kongresz- szusnak munkájukról. Elmondta, hogy a csoport tagjai szeretnék megszerezni a Szocialista Munka­brigád címet. Jól tudják, hogy ez nem egyszerű feladat. Növelniük kell a termelési eredményeket és erősebbé kell formálni a kollek­tívát is. Mégis úgy határoztak, csiknak, hogy ne búsuljanak, lesz itt néhány év múlva elég fiatal, alighanem csak keserűen moso­lyogtak volna a bíztatáson. Bár titokban ók is ábrándoztak effé­lékről, de a jövő nem nagy re­ményekkel kecsegtetett. Különben is, ha a fiatalokra terelődött a szó, az idősebbek csak legyintettek, nem bíztak bennük. Igaz, jó ideig csak hár­man voltak, de aztán számuk növekedni kezdett. Bár pz idő­sebbek figyelték munkájúkat, de sohasem gondolták, hogy ezek a gyerekek idővel csodákat tesz­nek. Ha valaki mégis megkísérelné kideríteni a változás okát, a leg­több szövetkezeti tagtól azt a választ kapná, hogy maguk sem tudják, hogyan történt a fordu­lat. Csak azt vették észre, hogy mindig többen vannak a fiatalok, s amihez hozzáfogtak, sikerült nekik. Idővel aztán nemcsak, hogy megszokták a fiatalokat, hanem már elvárták, sőt termé­szetes lett, hogy a legfontosabb munkahelyekre álltak. Így került sor az állattenyésztési csoport megalakítására. Bizony sok vélemény hangzott el addig, míg végre megegyeztek, hogy a csoport vezetője Danis Teréz lesz. A többség szava volt. a döntő, s a kételkedők rövidesen belátták, hogy tévedtek. Teréz jó vezetőnek bizonyult, s a fiatalok csoportját nemsokára dicsérni kezdték. Volt is miért! A kelte­Az EFSZ-ek IV. kongresszusán ak második napján Antonín No votny köztársasági elnök és Lubomír Strouga! földművelésü gyi miniszter között az emelvé nyen helyet foglalt Danis Teréz, az igrami szövetkezetben dolgo zó ifjúsági csoport vezetője és irányította a kongresszusi vitát. tagsága előtt. Megfogadták az idősebbek tanácsait, de ha valami újat akarták, addig bizonygatták igazukat, míg az idősebbek is be­leegyeztek. hogy megpróbálják. Öröm olvas­ni kötelezettségvállalásukat: A 100 ha-ra eső marhaállo­mányt a jelenlegi 55 darabról 75 darabra növeljük. ® Egy kg marhahús termelési költségét 50 %-ra csökkentjük. % 20 q baromfihúst termelünk terven felül. ® Az évi tojásbeadási kötele­zettségünket május 9-ig teljesít­jük. fa Az ifjúsági csoport minden tagja beiratkozik távhallgatónak a mezőgazdasági technikumra. — Vállalásunkat, melynek ér­téke 210 000 korona, becsülettel teljesítjük, ezt megígérem az egész csoport nevében! | gy beszélt a fiatal csoport­* vezetőnő a kongresszusi emelvényről. Hangja akkor sem árult el félelmet vagy izgatott­ságot, amikor a köztársasági el­nök mellett ülve félnapig vezette a kongresszusi vitát. Mikor hazatérve kibontakozott anyja karjaiból, fiatal barátnői vették körül. Alig győzött felel- getni kérdéseikre. — Minden nagyon szép volt, de ha azt akarjuk, hogy a követ­kező kongresszuson is annyit beszéljenek rólunk, még sokat kell tennünk. Ügy tettem, amint mondtátok. Sokat ígértem ... — Ne félj, Teri, meglesz. Sőt, még több is lesz!-CS-. Gondolkodni és számolni Az EFSZ-ek IV. kongresszusát felkereste a kétéves mezőgaz­dasági tanonciskolák küldöttsége is. A fiatal fiúk és leányok a szünetben nagy érdeklődéssel nézegették a legújabb mező- gazdasági gépeket. Képünkön az egyik csoport az új trágyara­kodó gépet szemléli. Kelemen Etelt, a nagymegye­ri járásban lévő bogyai szövet­kezet ifjú baromfigondozóját a kongresszuson főleg azok a felszólalások érdekelték, ame­lyek a baromfitenyésztéssel foglalkoztak. Ez érthető is. Sa­ját foglalkozása áll legközelebb a szívéhez, s bizony, nem cse­rélne senkivel sem. Addig is szerette a baromfit, de amióta hazajött az egyéves iskolából, egészen más szemmel néz a kis állatkákra. A többiek — hárman dolgoz­nak a farmon — gyakran for­dulnak hozzá tanácsért, s együtt vitatják meg a tenyésztési problémákat. Mert nem olyan egyszerű a gondozás, s aki szép eredményt akar felmutatni, an­nak alaposan ismernie kell a kis állatokat. Etelék már tavaly be­bizonyították, hogy jó tenyész­tők. A megvásárolt kiskacsák 95 %-át sikerült felhizlalniuk, még hozzá 70 nap alatt 2.5 kg-ra. Etel is előszedte minden tudá­sát, s igyekezett úgy tenni, ahogyan az iskolában tanulta. Az idén tovább folytatják a megkezdett munkát. Vettek 1300 kiskacsát és még 1700-t vesznek. Már előre pontosan kiszámították, hogy mennyit jövedelmez a kacsafarm a sző­A lányok győzelme . Nádszegen úgy november elején furcsa hírek kezdtek keringeni. Az idegen, akit még nem vezettek be a helyi tit­kok műhelyébe, mindössze annyit értett az egészből, hogy így meg úgy... a lá­nyok ... De aztán, ha nyitott füllel járt, az istállók körül már többet is megtudhatott. Láthatta, amint legyintenek a fejők és kimondják az íté­letet: Nem jön azok közül egy sem ide, tánc való azoknak, nem istálló ... De hát mi is történt? Egy nagyon egyszerű, kis esemény. Szervezkedni kezdtek a lányok és elhatározták, hogy a szö­vetkezet raktárában porosodó fejőgépeket kiszállítják az is­tállókhoz. Ott van azoknak a helye. Ezt tudta a szövet­kezet vezetősége is, de vala­hogy mégsem szorgalmazta eléggé a gépek üzembe helye­zését. Állítólag az állatte­nyésztési csoport vezetőjét bosszantották legjobban a po­rosodó gépek és ö kezdte szervezni a lányokat. Nem ígért semmi különöset, sőt világosan megmondta, hogy nem is olyan egyszerű hozzá­szoktatni a teheneket a fejő- gépekhez. Ezért nem vállalják a régi fejők, meg attól is fél­nek, hogy csökken a tejho­zam. A nádszegi lányok nem ké­retik magukat, ha munkáról van szó, helyt állnak ők min­denütt. Most is gyorsan hatá­roztak. Mondjon ki mit akar, de megpróbáljuk! így történt aztán, hogy egy novemberi napon a szövetke­zet vezetősége konkrét javas­latot fogadott el: Nyolc lány átmegy dolgozni az állatte­nyésztési csoportba. A követ­kező nap az új fejők mindkét istállóban üzembe helyezték a fejőgépeket. Ennek a hírnek aztán olyan visszhangja lett, hogy egy hétig a falu legforgalmasabb helye az istálló volt. Jöttek az emberek, a kíváncsiak. S bi­zony egyesek nem titkolt ide­A kezdeményező lányok egyike Szabó Edit volt. Öt érte a kitüntetés, hogy részt vehetett az EFSZ-ek IV. kongresszusán, A kongresz- szusról hazatérve új munka- beosztást kap. Mivel a szö­vetkezet átvette a traktoros brigádot, őt választották ki a brigád új könyvelőjének. genséggel szemlélgették a csendesen búgó gépeket és sajnálták a nyugtalanul topo­gó teheneket. Röpködtek az élces megjegyzések: A gép kínozza a tehenet... nem lesz itt tej egy hét múlva ... A lányok senkinek sem ma­radtak adósak a válasszal, így lassan elcsendesedett az istál­ló környéke. A jóslatokból csupán annyi teljesült, hogy a tejhozam csökkent — ez természetes és érthető — de néhány hónap múlva, amikor a tehenek már hozzászoktak a géphez, újból a régi szintre emelkedett. Hogy mit éltek át addig a lányok, azt csak ők tudnák elmondani. De akkor már megnyugodtak, mert lát­ták, hogy kezdeményezésük­nek és fáradságuknak ered­ménye született. A falu is el­könyvelte az új hírt: győztek a lányok! A jó hír gyorsan terjed, s ma, fél év elteltével már a szomszéd járásokban is tud­ják, hogy Nádszegen a lányok vezették be a gépi fejést. Be­vezették és folytatják is, méghozzá szép eredménnyel. Persze figyelembe kell venni, hogy náluk csak 50/o az elhullás. Már pedig ez elsősorban a gon­dozók érdeme. Figyelnek is minden apróságra. Míg a kacsák kicsik, nagyon vigyáznak a hő­mérséklet ingadozására, soha­sem nyitják ki az alsó ablakot, mindig a felsőt, s olyan itatókat használnak, hogy a kiskacsák ne legyenek vizesek. A szorgal­mas gondozáshoz pontos etetés és tisztaság párosul: Azt hi­szem éppen ez a titka eredmé­nyeiknek. Tud számolni Kelemen Etel és a szövetkezet vezetői is, akik nem félnek az új munka- módszerek bevezetéséről, mert tudják, hogy ezek segítségével szebb eredményt, nagyobb jö­vedelmet lehet biztosítani.-s­Elsők vetkezetnek. Érdemes bepillan­tani számításaikba: A 3000 kis­kacsáért 18 000 koronát fizet­nek, A kacsák 252 q takarmányt fogyasztanak, tehát ők 70 nap alatt egy kacsát 8,4 kg takar­mánnyal 2.5 kilóra hizlalnak fel. így elérik, hogy a 3000 kacsa hizlalása, felszámitva minden kiadást, 69 000 korona tiszta jövedelmet jelent a szövetke­zetnek. Szívesen segítettek A lovinobányai Magnezit- üzem igazgatósága kéréssel fordult a losonci építészeti ipariskola CSISZ-szervezetéhez. Az ifjúság segítségét kérte 60 vagon klórvasérc kirakásához, A CSISZ-szervezet az üzem ké­rését vita nélkül elfogadta, és 130 önkéntes brigádos vett részt a munkában. A brigád két csoportra oszlott, az egyik cso­portot Lukács mérnök elvtárs, a másikat pedig Gaá! tanár elv­társ vezette. Ők szintén együtt dolgoztak a i’ckal. A be­fagyott vas«' • akása nehéz munka volt, ue mindenki szí­vesen dolgozott. DÜLEI LAJOS, Az érsekújvári Elektrosvit üzem fiataljai is bekapcsolód­tak a „Szocialista Munkabri­gád“ címért indított versenybe. Elsőnek az 524-es termelési központhoz tartozó 21 lány je­lentette be részvételét. Miután tudatában vannak, hogy elhatá­rozásuk mennyire segíti az üze­met nagy feladatai teljesítésé­ben, elhatározták, hogy teljes mértékben kihasználják a mun­kaidőt. Így kiküszöbölik a túl­órázást és növelik a teljesít­ményt olyan lámpák szerelésé­nél is, ahol technikailag alátá­masztott normákkal dolgoznak. Szakképzettségük emelése érdekében szakelőadásokat lá­togatnak majd, politikai isme­reteiket pedig a kommunisták­kal szervezett beszélgetésekkel gazdagítják. Továbbá elhatározták: nem tűrnek fegyelmezettlenséget csoportjukban, hogy ezzel is példát mutassanak a többi dol­gozónak. Nagy és dicséretreméltő« vál­lalkozásba kezdtek. De legyőzik az akadályokat és remélik, hogy kezdeményezésük az üzem töb­bi fiataljánál is visszhangra ta­lál. VÄRNAY TIBOR, Nitrá. EGY LÁNY AZ EMELVÉNYEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents