Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-04-11 / 13. szám

Tizennegyedik születésnap Április 4-én ünnepli Magyarország népe fel- szabadulásának 14. évfor­dulóját. Ezen a napon az előrenyomuló hős szovjet katonák a Dunántúl utol­só falujából is kisöpörték a hitlerista és nyilas fene­vadakat. Oj élet indult Magyar- országon. Több mint egy­negyed évszázados fa­siszta népnyúzó rendszer után a dolgozók a kom­munisták vezetésével ma­guk kezébe vehették sor­suk irányítását. Nehéz utat kellett meg­tenniük a magyar dolgo­zóknak mai szabad és állandóan szépülő életük­höz. A Magyar Népköz- társaság fejlődése nehéz osztályharcok közepette ment végbe. Az ellenség 1956-ban nyílt ellenfor­radalmi támadáshoz fo­lyamodott. De a szocia­lizmushoz való ragaszko­dás a népben erősebb volt, mint azt az ellen­forradalmárok elképzel­ték. A Szovjetunió segít­ségével így másodszor is sikerült a magyar népnek biztosítania jövőjét. Ma a 14-esztendős népi Magyarország a szabad szocialista országok nagy családjának számottevő tagja. Gazdasági ereje, népi kultúrája, egyaránt virágzik. Magyarország ezekben a napokban ünnepelte a Tanácsköztársaság meg­alakulásának 40. évfor­dulóját. Ez az ünnep is­mét kimutatta az egész nemzetközi munkásosz­tály nagy tiszteletét a magyar dolgozók forra­dalmi hagyományaival és jelenlegi szocialista or­szágépítő munkájával szemben. A népi Magyar- ország mind most, mind a jövőben is biztosan számíthat barátaira, a nagy Szovjetunió és a többi szocialista ország népére. A világ érdeklődése az elmúlt héten is még mindig a német kérdés és az ezzel kapcsolatos diplomáciai tárgyalások felé fordult, mert a nemzetközi kapcsolatok kérdései között még mindig ez a legégetőbb. Az elmúlt hét elején befejeződtek a Macmlllan-Eisenhower tárgyalások és a hét vége meghozta a Nyugat feleletét a Nyugat és Kelet közötti konferencia össze­hívására vonatkozó, folyó év március 2-i szovjet jegyzékre. A német kérdés mellett figyelmet érdemelnek a közép-ke­leti politikai események is. Azt állíthatjuk, hogy az Iraki Köz­társaság és az Egyesült Arab Köztársaság közötti politikai feszültség az elmúlt napokban érte el a tetőpontját. Nehezen állítható, hogy a két ország közötti ellenséges hangnem, első­sorban azonban az Egyesült Arab Köztársaság képviselőinek ellenséges tónusa nagyon hasznára válna az arabok ügyének. A VILÁG A KELET ÉS NYUGAT KÖZÖTTI TÁRGYALÁSOK ELŐTT Már nem kétséges, hogy a legközelebbi hetekben összeül a négy nagyhatalom (esetleg még más államok) külügymi­nisztere, hogy megtárgyalják a legégetőbb nemzetközi kérdé­seket. A nyugati nagyhatalmak a május 11. terminust javasol­ták és Hruscsov elvtárs még az időpont hivatalos bejelentése előtt a szovjet kormány nevé­ben elfogadta ezt a javaslatot. „Nem elég — írta az egyik nyugati lap — hogy a Nyugat hajlandó tárgyalni Moszkvával, hanem látni akarjuk, hogy mi­ről folynak majd a tárgyalá­sok.“ — A nyugati hírmagyarázó nem is olyan véletlenül tette ezt a megjegyzést, mert ennek meg­van a maga jelentősége. A tár­gyalásokkal kapcsolatosan is­merjük a szovjet állásfoglalást. Hiszen ezt a Németországgal kötendő békeszerződési javas­lat és a szovjet képviselők ál­tal hangoztatott javaslatok is tartalmazzák. Nyugaton a hely­zet távolról sem olyan világos. BAGDAD ÉS KAIRO KÖZÖTT Sokan bizonyos fokig megle­pődtek azokon az ellenséges hangnemben folytatott kijelen­téseken, melyek Bagdad, az Iraki Köztársaság fővárosa és Kairó, az Egyesült Arab Köz­társaság között hangzottak el. Különösen az Egyesült Arab Köztársaság képviselői részéről elhangzott kijelentések tónusa és jellege lepett meg bennün­ket. Ezek nem takarékoskodtak az olyan kifejezésekkel, mint pl. „a kommunista imperializ­mus" vagy pedig azzal, hogy az Iraki Köztársaságot kommunis­ta államnak tüntették fel, Kasz- szem miniszterelnököt pedig „kommunista ügynöknek“ ne­vezték. Ezekre a kérdésekre bizonyos fényt derített az a cikk, amely Szíria Kommunista Pártja fő­titkárának tollából egy lengyel lapban megjelent. A cikk lényegében kifejti: nem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy habár az Egyesült Arab Köztársaság imperialista ellenes állam, de az élén még­iscsak a burzsoázia áll. Az, hogy nem vette tekintetbe a többi arab állam burzsoáziájának és népeinek érdekeit és egyéni kö­vetelményeit, például oda veze­tett, hogy az Egyesült Arab Köztársaság Szíriái körzeteiben az egyesítés óta lényegesen le­romlott a gazdasági és a szo­ciális helyzet. Ez a körülmény eredményezte azt is, hogy az iraki burzsoázia és a többi osz­tály, valamint az állam egyéb társadalmi rétegei ilyen felté­telek mellett nem hajlandók csatlakozni az egyesítéshez. Az a körülmény, hogy az ira­ki képviselők sem mutattak hajlandóságot az egyesítés tá­mogatására, azt idézte elő, hogy az egyiptomi körök is beleke­veredtek a moszuli felkelésbe, és az egyiptomi képviselők a kommunista ellenes propaganda elcsépelt eszközeihez folyamod­tak. Hisszük, hogy ez a helyzet csak átmeneti. Az egyes egyip­tomi körök azon feltevése, mely szerint az arab népet már nem fenyegeti veszély, tévesnek mu­tatkozik. Az Arab Liga egyhan­gúan elfogadta azt a javaslatot, mely szerint az Iraki Köztársa­ság és az Egyesült Arab Köz­társaság közötti vitás ügyben Szaudi-Arábia vegye fel a köz­vetítést. Az arab ügy hasznára válik, ha ez a közvetítés sike­rülne. A Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója megünneplésén részt vevő kínai küldöttség megszakította útját Moszkvában, ahol megtekintette a szovjet nemzetgazdaság fejlődéséről rendezett kiállítást. Képünkön Csu-Te elvtárs, a küldöttség vezetője a Szovjet Tudományos Akadémia pavilonjában. Dél-afiikai struccpolitika „Nemcsak Berliniül van szó“ „Nemcsak Berlinről van szó“ címen kiállítás nyílt Prágában, a nyugat-németországi revan- sizmusról és militarizmusról. A sajtó képviselői március 25-én a prágai Klement Gott- wald Múzeumban megtekintet­ték a „Nemcsak Berlinről van szó“ kiállítást. A kiállításon dokumentumok láthatók, me­lyek rávilágítanak a nyugat­németországi revansizmusra és militarizmusra, valamint az el­lene folytatott harcra. A kiállítás megnyitásával kapcsolatosan megtartott sajtó- konferencián dr. Jirí Hájek, a külügyminiszter helyettese beszélt a német kérdésről. A kiállítás öt részre oszlik. Az első rész visszatükrözi az 1945 óta felújított német imperializ­must, a második rész viszont a revansisták azon aljas tevé­kenységére világít rá, melyet hazánk ellen folytatnak. A kiál­lítás harmadik részében megis­merkedünk Nyugat-Németor- szág újra-fasizáló irányzataival. Itt láthatjuk a demokratikus szervezetek betiltására vonat­kozó dokumentumokat és a fasiszta erők előretörését bizo­nyító adatokat. A negyedik részt kizárólag Berlinnek szen­telik. A kiállítás érzékelteti, hogy Berlinnek 1945. után mivé kellett volna válni, és „hála“ az imperialista erők közbelépésé­nek, mivé lett. A kiállítás ki­domborítja, hogy nemcsak Ber­linről van szó, hanem általában Németország és az európai béke kérdésének megoldásáról. A kiállítás ötödik részében a rendezők összefoglalják az egész anyagot, igyekeznek rá­mutatni arra a különbségre, amely a német imperializmus mai és a második világháború előtti helyzete között fennáll. Szembetűnik a pozitív erők gyarapodása, amelyek sikerrel harcolnak a fasizmus ellen. A Belügyminisztérium prágai kiállításának megtekintésével egyidejűleg teljes képet nye­rünk Németország problémájá­ról. A kiállítás rávilágít arra, hogy ki kívánja az új háborút és hogyan készül fel arra. Kü­lönösen a fiatal látogatók szá­mára nagyon tanulságos, mert teljes képet nyújt a Németor­szággal kapcsolatos problémák­ról. A Délafrikai Szövetségben az utóbbi hetekben országszerte szervezi a kormány a „fajhiva­talokat". Ezek feladata abból áll, hogy minden dolgozó ese­tében megállapítsák, fehér em­ber-e vagy keverék. A kevert fajúak bére t. i. mintegy 50 %- al alacsonyabb a fehérek béré­nél. Amikor az európai újságolva­só az ilyen délafrikai, színes emberek gyalázásáról szóló hí­reket olvas, önkéntelenül arra kell gondolnia, hogy talán már holnap mi vár a pretóriai, fok­városi meg johannesburgi né­Egy NATO-állam hadügyminisztere a NATO ellen Arthur Gilson, Belgium had­ügyminisztere a képviselőház­ban élesen támadta a NATO-t. Nyíltan kijelentette, hogy a tagállamok és a katonai szerző­dés irányítói között nics meg­felelő együttműködés. Ennek egyik következménye, hogy az egyes tagállamoknak egyre na­gyobb terheket kell magukra vállalniuk. Azzal — fejtette ki Gilson, — hogy a NATO katonai vezetői állandóan egy esetleges agresszió veszélyével fenyege­tőznek, olyan katonai erőfeszí­tésekre kényszerítik a tagálla­mokat, amelyek teljesen fölös­legesek és fokozatosan a nyu­gati világ elszegényedéséhez vezetnek. A továbbiakban kije­lentette, hogy Belgium csök­kenteni kívánja a katonai szol­gálat időtartamát és a hadsereg létszámát. , gernyúzó fehér gyarmatosítók­ra. Hiszen Kairótól le egészen Nyasszáig, és Dakartól Afrika legkeletibb csücskéig, Ádenig forr az egész fekete kontinens! A Délafrikai Unióban mintegy 13 millió színesbőrű és alig két és fél millió fehér ember él. Az ilyen politika mellett félő, hogy a fehér emberek egészségügyi statisztikája rövidesen kataszt- rófálissá válik. <YYbGL Jó üzlet az amerikai szakszervezet Az osztrák reakció állandóan áskálódik a VII. Világifjúsági Találkozó ellen. A haladó osztrák fiatalok március 17-én Bécsben nagygyűlést tartottak, melyen élesen elítélték a reak­ció mesterkedéseit. Tacomában, egy USA-beli vá­rosban a bíróság 240 000 dollár jövedelmi adóhátralék miatt ötévi börtönre és 60 000 dollár pénzbüntetésre ítélt egy Dawe Beck nemű polgárt, aki nemré­giben még az amerikai teher­autó sofőrök és kocsisok szak- szervezetének elnöke volt. — Olyan jól keresne Amerikában • U Eszterházy herceg „földreformja Eszterházy hercegség 1959- ben? Az nem lehet, fogják önök mondani. A feudalizmus termé­szetesen Ausztriában is régen megszűnt már és a jobbágyság még régebben Eeszterházy herceg hatalma azonban nem szűnt meg. ítéljék meg Önök! Dr. Eszterházy Pál herceg földbirtoka 60 000 hektárt tesz ki az osztrák Burgenlandban, ami kereken egynegyed része a ter­mőterületnek ebben a tarto­mányban. Ehhez tartozik Ziegel­hof is, a legnagyobb tanyák egyi­ke Frauenkirchenben, a Fertő-tó keleti csücskénél, a magyar ha­tártól néhány kilométerre. Gon- da József és még három másik bérlőcsalád művelte itt a földet még tavaly is, igen, még néhány héttel ezelőtt is, és most... De ez már a történethez tartozik, amelyet el akarok Önöknek mon­dani. Gonda József egyike volt a sokezer földművesnek az Eszter - házy-birtokon. Ezeknek az em­bereknek az élete keservesen és reménytelenül telt. Akár a csá­szár. akár a köztársaság, akár a rendi állam, akár a Harmadik Bi­rodalom volt hatalmon, alig vál­toztatott a hercegi birtok föld­műveseinek sorsán. Csak a má­sodik világháború után történt fordulat: a határ túlsó felén, Ma­gyarországon felosztották a föl­desurak földjét a parasztok és a földmunkások között. Akkor Ausztriában is megtették az első lépést a földreform felé. A fa­siszta mágnásbirtokokból több mint 12 000 ha földet adtak bér­be a szovjet közigazgatási szer­vek a földnélküli és kevés föld­del rendelkező szegényparasztok­nak, alacsony bérleti díjért. Zie- gelhofba is ekkor négy bérlő köl­tözött. Egyikük Gonda József volt. Gonda József életében először látott hozzá, hogy egy darab föl­dön maga gazdálkodjék. Csalá­dot alapított, megművelte a föl­det. ö meg a társai rendbehoz­ták a gazdasági épületeket, lovat, szarvasmarhát és végül egy trak­tort is vásároltak. Csaknem tíz évig művelték a földet verejté- kes munkával, most pedig kiűz­ték őket portájukról. Hogyan történt ez? Az 1955-ös államszerződés szerint az Oszt­rák Köztársaság azt o feladatot kapta, hogy biztosítsa a szerző­déseket, amelyek 1967-ig érvé­nyesek és a földreformot Bur­genlandban iktassa törvénybe. 1956 októberében azonban Esz­terházy Pál herceget az ellenfor­radalmárok kihozták börtönéből és egy vöröskeresztes autón Ausztriába vitték... ... Es Eszterházy herceg újból tulajdonába vette hercegi birto­kát. Ha nem tartózkodik Svájc­ban hagy Münchenben, akkor eisenstadti kastélyában székel, amelynek parkját be akarja zá­ratni a nép előtt. A „földrefor­mot" pedig végrehajtotta Esz­terházy herceg jószágigazgatósá­ga, az Osztrák Néppárt földszer­ző társulatával együtt. A falvak­ban úgynevezett tízes bizottsá­gokat alakítottak, amelyeknek tagjait a kormánypártok jelölték ki. Ezeknek kellett dönteniök a föld újrafelosztása felől. Az eredmény: a haszonbérie­teknek több mint a felét zsíros­parasztoknak és nagybérlőknek juttatták. A kisembereket vá­lasztás elé állították: vagy meg­veszik a földet azonnal drága pénzen, vagy két szeres-három­szoros haszonbérért egyelőre hat évre bérelhetik. Bármilyen lehetőséget választottak — hogy földjüket el ne veszítsék —, fül­ig eladósodtak és hamarosan a falu gazdagjainak könnyű zsák­mányává lesznek. Számos bérlő azonban üres kézzel távozott, egy szakszervezeti elnök, hogy csak adóban 240 000 dollárt kell lefizetnie? Ahhoz képest azon­ban, hogy miszter Beck elnök­sége idején a szakszervezeti alapból 36 kártyabarlangot és örömtanyát finanszíroztak, ez az adótartozás nem is olyan ma­gas! A vizsgálatok folyamán az is kiderült, hogy az elnök úr mint Gonda József és társai Zie- gelhofból, amely Batzenböck nagybérlőé lett, aki ezenkívül háromszáz hektár saját földdel és haszonbérlettel rendelkezik. Gonda Józsefet és társait már tavaly októberben felszólította a herceg jószágigazgatósága, hogy hagyják el a gazdaságot. A tizes bizottság egyes tagjai azon­ban még reményeket keltettek bennük, így hát Gondáék elkezd­ték az őszi vetést. Ekkor azon­ban jöttek Ratzenböck traktorai és csendőri segédlettel kivonul­tak a földekre. A herceg a Neu- siedl am See-ben székelő járás - bíróságon a bérlők ellen kilakol- tatási pert indított, amelynek a bíróság helyt adott. Gonda és társainak ügye nem egyedülálló eset. Hatezer bérlőt és kisparasztot érintett Burgen­landban Eszterházy herceg hír­hedt „földreformja". Aki nem vesztette el földjét most, maga­sabb bért kell hogy fizessen visszamenőleg is. így a neusiedli járás bérlőitől az 1957—58-as gazdasági évre hektáronként máris 150 kiló búzát követeltek pótbér leiében. Ez a pótdíj há­rommillió schilling többletbevé­telt jelent Eszterházy hercegnek Burgenlandban. Jelenleg aláírás- gyűjtés folyik, amelynek értel­mében a bérlők beavatkozást egyetlen alkalommal 300 00Ö dollárt sikkasztott szakszerve­zetének pénztárából... Ezért azonban nem büntetik őt a ha­tóságok. Ha ellopja a dolgozók pénzét, az az ő dolguk, de adót nem fizetni a munkásoktól lo­pott pénz után, az törvényel­lenes cselekedet, azért bűnhőd­ni kell. követelnek a tartományi kor­mányzattól a herceg önkényes­kedése ellen. Vajon a kormányzat kinek ad igazat: a hatalmas Eszterházy hercegnek és kulákbarátainak, vagy a kisbérlőknek és a parasz­toknak, ezer meg ezer Gondának, akiknek léte forog kockán. M&zz&iizzím NYUGAT-NÉMETOR SZÄGI ÍTÉLETEK Lehmann Ottó, kormánytaná­csos: nyolcrendbeli beigazolt passzív megvesztegetés 43 000 márka összegben, két városi bunda és egy hűtőszekrény kí­séretében. — ítélet: 14 hónapi börtönbüntetés. A vádlott eddi­gi büntetlen előélete folytán a büntetés feltételes. Schulze Fritz, alkalmi mun­kás — jelenleg munkanélküli: betörés üzlethelyiségbe. Zsák­mánya 876.20 márkát érő áru. Ítélet: 2 év, 9 hónap fogházbün­tetés föltétel nélkül. Enyhítő körülmények elutasítandók, mi­vel a vádlott szociális segélyek folytán nem volt olyan pénzügyi helyzetben, amely bűntette el­követésére kényszerítette vol­na. Müller Kari, szakszervezeti funkcionárius: országgyűlésen kívüli tevékenység az atomfel­fegyverzés ellen, azonkívül ál­lamellenes kapcsolatok az NDR szakszervezeti tényezőivel. Íté­let: 3 ev, 8 hónap fogházbünte­tés. Súlyosbító körülménynek róható fel, hogy a vádlott bün­tetett előéletű: az 1939 évi 4. sz. birodalmi törvénygyűjte­mény alapján idegen állambeli rádióállomás hallgatása követ­keztében fegyházbüntetésre volt ítélve. Krause Wilhelm, szolgálaton kívüli őrnagy: Gyújtogatás, fosztogatás, 365 zsidó agyonlö- vetése Ukrajnában. A vádlottat szabadlábra helyezték, mivel a vádban foglaltakat felsőbb pa­rancs alapján követte el. Meier Kurt, tartományi bíró­sági tanácsos: a hadsereg köte­lékében mint törzskari bíró dán hazafiak ellen 36 halálos ítéle­tet és 854 évre szóló fegyház­büntetést hirdetett ki. ítélet? Ellenkezőleg. Kinevezték tarto­mány-bírósági igazgatónak. A iráni sah nemrégiben katonai szerződést kötött az Egyesült Államokkal. Katonai cselszövésekkel ,ogíaikozik és mit sem törődik azzal, hogy csak Teherán déli részében több mint százezer ember él agyagkunyhókban, fény és víz nélkül, telje­sen kilátástalan szociális helyzetben.

Next

/
Thumbnails
Contents