Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-24 / 12. szám

\ Prága-Budapest-Berlín-Bukarest-Varsó-Moszkva Ezerkilencszáznegyvenhéttő minden második évben a föld­golyó minden részéről lányöl és fiúk Világifjúsági Találkozó­ra jönnek össze. A VlT egysze­rű jelszó: „A békéért és barát­ságért“ jegyében kerül megren­dezésre, mely egyszerű hang­zása mellett is milyen sokat jelent, s magába foglalja a világ összes fiataljának akaratát és vágyát. A tiedet is fiatal bará­tunk, s azért a fekete bőrű ba­rátodét is, akinek valahol a tá­vol Kamerun egy falvában rongydarab takarja éhező tes­tét, és félve húzódik meg kuny­hója sarkában a francia gyar­matosítók fegyvere elöl. A Bé­kéért és barátságért jelszónak bűvös ereje van. Évről évre egyre többen ismerkednek me< hatalmával, s ma már százmii liók jelszavává vált. Bizonyíték nak elég egy kis példa, t Demokratikus Ifjúsági Világ szövetségnek 1947-ben csupái 63 ifjúsági szervezet volt tagja A tagszervezetek száma mi meghaladja a négyszázat. Mii az első, Prágában rendezet VIT-re részvételét 72 ifjúság szervezet jelentette be, i moszkvai találkozóra már 13 részvételi jelentkezés érkezett Hazánk egész ifjúsága élőt ez a jelszó szintén becses. Tud juk, hogy a pártunk által kitű zött feladatokat csak békébei teljesíthetjük és ezért a béki valamennyiünk ügye. Hazánk apraja nagyja eg; szívvel-lélekkel készül mindéi fesztiválra. Az idei fesztivál mondhatnánk a kertünk alatt Bécsben lesz. Az előkészületei már megindultak. Szokássá vál nálunk, hogy a fiatalok mindéi nagy, jelentőségteljes nápo munkateljesítményük fokozásé val köszöntsenek. Ebben a esetben is így lesz és a III. VI' tiszteletére az ifjúsági terme lési versenyt már meg is hir dették, s hogy a CSISZ KB fel hívása termőtalajra talált, az az eddigi eredmények is bízó nyitják. A Podpoliansky Gép gyár CSISZ-tagjai a felhívá után közvetlenül bizalmas tár gyalásra ültek össze. Ez a értekezlet általános feltűnés keltett. Vajon min törik má megint a fejüket? — kérdeztél egyesek. Másnap reggel a bejá ratnál hatalmas űrrakéta kép ötlött a korai érkezők szemébe „Irány a VII. Fesztivál“ — hir dette a rakétán az írás és alat ta a CSISZ-szervezet kötele zettségvállalása: 600 000 koro nával járulunk az „ifjúsági mii liók" mozgalmához és újabb t! ifjúsági kollektívát szervezőn s a fiatalok túlnyomó többségé bekapcsoljuk a szakiskolázásbe A Podpoliansky Gépgyár fiatal jainak kezdeményezése napról napra nagyobb hullámokat vei s legújabban már kiterjed a falvak és az iskolák CSISZ szervezeteire is. A bardejot építészeti ipariskola CSISZ szervezetének kezdeményezé sére a járásban megindultak a ifjúsági brigádok az iskolá építésére. Eddig tíz épülete leng a CSISZ vörös zászlaji A bratislavai és a nyitrai kerü letben április első napjaiba a CSISZ brigádok megkezdi munkájukat a vízszabályozái csatornák és gátak épitéséné Ebből a hadsereg CSISZ-tagjí is kiveszik részüket. Magától értetődik, hogy CSISZ-szervezetekben nemcsa ezekről tárgyainak. Szlovák! majdnem valamennyi járási é kerületi székhelyén megtartja az ifjúsági fesztiválokat, talál kozókat, ahol az ifjúsági alkc tóverseny győztesei lépnek fe A Dunai Találkozó nyomán et ben az évben Brnoban sor kéri hazánk fiataljainak országé találkozójára. A VIT előkészítésében a CSISZ szervezetek munkálkodása szé­leskörű lett. A eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy ér­demes e munkába és az előké­születekbe bekapcsolni a pioní­rokat is, mert a besztercebányai kerületi pionírház látogatói pél­dául ajándékokat készítenek a VIT részvevői számára. A bratislavai kerület minden pio­nírja pedig a pénzgyűjtésen kívül egy-egy csokor virágot küld a bécsi találkozó küldöt­teinek. E célból egyesek otthon, mások a Micsurin-kertben fog­nak virágot termelni. Az idő sürget. Szükséges tehát már most gondolkodni azon, mivel járuljunk hozzá közösen és mi­vel egyenként a VII. VIT sike­réhez. Lehet, hogy amikor a sa- binovi pionírok beadták a gyűj­tésbe a 10 — 10 üveget, a rima- szombati CSISZ-tagok lejátszot­ták a színdarabot, akkor a távol Afrikából, Latin-Amerikából már útnak is indultak a fiatalok első képviselői. SZIGL FERENC A jó modor SZERKESZTŐ! f üzenetek {-mire tanította őket az Iskola és a példamutató szülól ház. Tud­ják, hogy nem esik csorba ön­érzetükön, ha a nőkkel szem­ben udvariasak. A jó modor természetesen a nők részéről is kötelező, főként ha fiatal lányokról és idősebb férfiakról van szó. A lányok­nak is meg kell találniuk a he­lyes viselkedés módját. A meg­változott életviszonyok közöt is a nő csak addig eszménykép „felmagasztolt női ideál", amíj nem csupán jassz kiszólásaival cigarettázással, kihívó viselke­déssel és jampec öltözködéssé akar hódítani. Ne feledjék el hogy a nőknek ma is legfőbl díszük a szerénység, a szívbő fakadó bájos kedvesség és mű­veltség. Ezek azok az értékek amelyek ékesebbé teszik őke minden rúzsnál, lófaroknál é: cicománál. És még egy: A mun ka szeretete. — így tanítja ez a történelem, és ezt látjuk reg géltől estig dolgozó anyánkná is, - aki szintén egyenjogúsl tott nő, halad a korral, szeret a szépet s szeret csinosan öl tözködni. Ma már a fiúk és : leányok zöme tudja, hogy csal a kölcsönös megbecsülésből, : munkaszeretetből, a műveltség bői fakadhat az embereket egy befogó diadalmas erő, amel; záloga a boldog és szép jövő nek, mindnyájunk jólétének. OZORAI FERENI Kovács Zoltán, Rozsnyó. Ezúttal pontosabban kellett vol­na írnod, hogy írásod közölhető legyen. Reméljük legközelebb, jobban sikerül. Furik Árpád, Nagygéres. Bi­zony jobban kellene mozogni és Te is légy azon, hogy minél ha­marabb alakuljon meg a CSISZ alapszervezet. Molnár János, Boly. Leveleid közlése sorrakerül, csak Írj máskor is. Szabó Júlia, Bratislava. Kissé hosszú volt az írás, s ezért rö­vidíteni kellett. De azért leg­közelebb írj újra. Keka Károly, Fülek. Máskor pontosabban írj, és közöld azok neveit is, akik a cselekményt véghezviszik. Olláry Irén, Izsap. Sok sikert -kívánunk terveitekhez. Remél­jük, hogy rövidesen újra írsz, Schoeller Zsuzsa, Trencsén. Írásod sajnos nem közölhető. Jő lenne, ha a való életről, pl. . az üzemi CSISZ7szervezet tevé­kenységéről írnál. Varjú J., Rozsnyó. Mi is gra­tulálunk az 50 évhez, de az írás nem újságba való. Izsói László, Vághosszúfalu. örülünk a kulturális téren elért sikereknek. Reméljük, továbbra is folytatjátok a jő munkát. Pongrácz Gábor. írásod kö­zöljük, de mondanivalódat konk- . rétebben is papírra vethetted . volna. Tamás János. Leveleddel, saj­nos, most nem tudunk mit kez­deni. Máskor talán jobb írást ’ küldesz. Makó József, Imreg. Írásod i ezúttal is megüti a mértéket, i szeretnénk, ha soraiddal gyak­rabban felkeresnél. Lábszky István, Martos. Gon­doljuk, hogy a cikk hatással lesz a kingyesi fiatalokra. Vár- L juk további leveleit. Pásztor Miklós, Kéty. A szép kultúrházat illik is jól kihasz­nálni. Ezért rendezzetek sok ismeretterjesztő előadást és < színdarabot. Varga Ferenc, Fülek. Minden . szereplő nevét meg kellett vol­na írni, bár a cikket azért kö­> zöljük. Belányi János, Egeg. Az írás, l sajnos, nem sikerült. Meg kel- , lett volna írni, miért rossz az ■ alapszervezet és hogyan kezdte el a jő munkát. K. J., Nagymegyer. írását kö- ! zöljük, örülnénk, ha többször ■ írna, hiszen bizonyára módjában . all. Siska Mária, Perbete. Fordul­’ jón a járási bizottság munka­ügyi osztályához, ahol megkap­ja a szükséges útbaigazítást. Sz. Z., Nagykapos. A nagyka- 1 posi fiatalokról írt cikked tar­• talmatlan, semmit nem tudunk > belőle kihámozni. Verseidben • sok a stilisztikai hiba és a vers­• tannal sem vagy egészen tisz­■ tában. Mégis ajánljuk, hogy a versírást ne hagyd abba, csak z olvass és tanulj szorgalmasan. ; ; Nagy Tibor, Nyárasd. Az írást . közölnénk, de ugyanerről .a té­máról már írtunk, s ezért fö­lösleges lenne újra elővenni. „Tánc-szakkönyv“ jeligére: Ilyen könyv jelenleg nem kap- : ható Bratislavában, azonban i valamelyik könyvtárban bizto- : san megtalálható . Dániel Györgyianna, Kéínend: i Ügyedet felterjesztettük az il­■ letékes hivatalba elintézés vé­gett, ahonnan majd választ kapsz. Koös László, Füge. Reméljük az új vezetőség jól dolgozik, és beszámolsz munkájáról. Morvay Gizella, Zsigárd. Le­velével foglalkozunk, amint eredmény mutatkozik, jelentke­zünk. Galó Béla, Deresk. Az írást közöljük és várjuk a további beszámolókat. Abaffy Sándor, Ipolypásztó. A CSISZ-alapszervezet vezető­ségének kellett volna vigyáznia, hogy csak olyanok juthassanak szerephez, akik a színpadra is lépnek. Pintér Márta, Somorja. Na­gyon helyes az elképzelésiek. Legközelebb írjál az iskolai CSISZ-szervezet tevékenységé­ről. Darázs József, Pered. Igen helyes a kritika, s valóban jó lenne, ha a peredi fiatalok is rendeznének már színdarabot. Rédvay Aladár, Rozsnyó. Sze­retnénk, ha máskor is írnál a szepsi járás alapszervezetei­nek munkájáról és más témáról is. Makó József, Imreg. írásai­dat közöljük, várjuk további leveleidet is. Kürthy Vera, Komárom. Saj­nos, beküldött írásod nem kö­zölhető. Ilyen témáról bizony nehéz írni. írjál az iskolai CSISZ-szervezetről. Horbulák Mihály, Szentmária. örülünk a sikereteknek, szeret­nénk, ha máskor is írnál. Molnár Béla, Rozsnyó. Az írás jó volt, de jó volt a kirándulás is. s ami a fő. hasrnns is. Akik kétszeresen örültek Az elmúlt napok derűs, tava­szi melegével szemben vasárnap hirtelenül rosszabbra fordult az idő. Amolyan esős, hideglelős, koratavaszi alkonyat borult a vá rosra. A bratislavai Dunapart vét fái közül némelyik már zöldesei próbálgatta csillogtatni korhad kérgét, mintha nem tudná kivár ni a rügyezést. A legtöbb fi azonban még téli álmát aludtc csupasz ágairól sikamlósán ve rödött vissza az ívlámpák jege fénye. A Váraljai révpart kocsmája bál füsttel kevert nótafoszlányo szüremlettek ki a nyirkos ködbi különben a félénken ébredez természet, a nedves föld szag terjengett a levegőben. Expella natúrom furca, tarnen usque re curret — Űzd ki a természete vasvillával, mégis visszatér. A kocsmától nem messze, volt katonai sütöde ódon épüle tének fényesen kivilágított abla kai vonták magukra a figyelme met. Mi lehet itt? Csakhama megtudtam, hogy az l. körzet nemzeti bizottság dicséretre mél tó újítást vezetett be: afféle nap közi otthont létesített a tóga: bolthajlásos termekben az éle veteránjai számára, a járadéko sok klubját. Azok számára, aki egy emberöltőn át már ledolgoz ták a „magukét", akik rokkant ságuk vagy hajlott koruk folyta becsülettel kiérdemelték a pihe nést éltük alkonyán és akikne megélhetéséről most népi rend szerünk gondoskodik. Ezek a aggok ma már nem számkive tettjei az életnek, már nem rúg ják ki őket — mint valaha — a útszéli árokba, hogy vénségiikr koldulva kényszerüljenek tenget ni életüket. Sőt, saját napkö: ot. hónukban melegedhetnek, ol vashatnak és néhány fillérét A sanghaji autóüzem, amely nemrég néhány primitiv gép segítségével csak a gépkocsik javításával foglalkozott, ma már korszerű és a legkényesebb igényeknek megfelelő autókat gyárt. Képünkön az üzem legújabb típusú gépkocsiját látjuk, amely 120 km sebességet ér el óránként. kül hagynánk egyesek megbot­ránkoztató beszédét és modor- talan viselkedését. A legtöbb baj azokkal van, akik tizennégy éves korukban kikerültek az iskolából és még nem kapcso­lódtak be sehova sem, csak lé­zengenek az utcán. Ezek az if­jak a legtöbb esetben kicsúsz­tak a szülők kezéből, akiknek sem idejük, sem pedagógiai fel- készültségük, hogy jó irányban befolyásolják gyermekük fejlő­dését. Ügyszintén baj van a valamivel idősebbekkel is, akik­nek gyermekkorát feldúlta a háború. Érthető és természetes, hogy a háború alatt nem értünk rá jó modorral foglalkozni — hisz sokszor a tanítás is szü­netelt — s ennek következté­ben a gyermekek magukkal hoztak sok ferdeséget, felüle­tességet, nemtörődömséget, rendszertelenséget, sőt sokszor a háború laza erkölcsi felfogá­sát is. Ezeket a fiatalokat ma a társadalomnak kell türelemmel tovább nevelnie. A CSISZ-nek és a tömegszervezeteknek ezek­kel kapcsolatban kell rendkívüli körültekintő, fáradságos neve­lőmunkát végezniük. Ez a kérdés közérdekű, mert a társadalom neveléséért mind­nyájan felelősek vagyunk. Mindnyájunknak olyan embere­ket kell nevelnünk, akiknek a munkaerkölcse, a viselkedése, gondolkodása és cselekedete nincs ellentétben a szocialista társadalom célkitűzéseivel. Oda kell hatnunk, hogy a kultúrált emberek minél előbb többség­ben legyenek társadalmunkban, - ami csupán intelligencia és nevelés kérdése. Éppen ezért ferde, káros és reakciós ízű az a felfogás, amely szerint a szocialista társada­lomnak nincs szüksége jó mo­dorú emberekre. Ezzel mintha azt hangsúlyoznák, hogy nincs szükségünk olyanokra, akik akarják a jót és a szépet. Pedig a fejlődésnek ezen a téren sem lehet útjába állni. És jól esik megállapítani, hogy a fiatalok között Is jócskán van­nak olyanok, akik figyelmesek egymás iránt és embertásaik iránt, akik tisztelettudóan vi­selkednek, akik tapintatosan bírálják egymás hibáit, nevelik egymást. Akiknek nem mindegy, ha a társuk társaságban nyúj­tózkodik, ásitozik, csámcsog, fülét, orrát piszkálja, ujját ro­pogtatja, kezét tördeli, vakaró­zik, más arcába köhög vagy tüsszent. Szóvá teszik a nyegle viselkedést, az asztalra kö­nyöklést, a támaszkodást, a zsebretett kézzel való társal­gást, a tolakodást, a kiabálást, az arcfintort és mindent, ami „nem illik“. És ez jó jel. Ezért ezeket a fiúkat dicséret illeti meg, ők már a nők társaságá­ban fokozott mértékben figyel­mesek, mert tudják, hogy a női éSyenjogúság elismerése nem* jogcím az udvariatlan magatar­tásra a nőkkel szemben, ök már szívesen engedik az ajtón elsőnek belépni a nőt, le- vagy felsegítik a kabátját, átengedik neki a kényelmesebb helyet, ál­talában segítségére sietnek. S mindezt fokozott mértékben teszik meg, ha idősebbekről vagy betegekről van szó. Mert intelligensek, mert tudják, hogy párolgó, zamatos szemeskávét szűre sölhetnek. Ott álltam tétován a kelleme­sen fűtött, meghitt helyiség kö­zepén, oly hihetetlennek tűnt előttem az a derűs hangulat, amely mintha ellentétben állana a „klubtagok" éltes korával. Meg is kérdeztem egy ravaszul hu- nyorgató bácsit, minek is örül­nek oly nagyon, mit ünnepelnek? — Hát maga nem olvasta — volt a meglepett válasz — hogy olcsóbb lesz a zsiradék, a cukor, a vaj? És hogy emelik a régi já­radékosok nyugdíját? Persze, hogy olvastam, vallot­tam be szégyenkezve. Hogy is nem gondolhattam erre?: — Mi­kor kisomfordáltam a teremből, még elkaptam néhány hangfosz­lányt: ... „nem megmondtam, hogy rólunk sem fognak megfe­ledkezni ?“ Bizony, nem feledkeztek meg. Amiről már jó néhány hónapja suttogtak az emberek, megvaló­sult: emelik azok illetményeit, akik ezt két kezük munkájával, verejtékükkel kiérdemelték, el­sősorban tehát a munkások jára­dékát. Azután a többiekét. Nemcsak a tavasz, néha az ősz is szép. Főként akkor és olyan államban, ahol van, aki az őszt bearanyozza, az élet alko­nyát felderítse. K. E. ■ ★ ★ * OAz Egyesült Államokban ez : év februárjában 5 millióra emelkedett a munkanélküliek ■ száma. • Nyugat-Németországban a Siemens-üzem 180 Martin-ke- I mencéje közül 64-et leállitot- i tak. A CSISZ és a pionírszerveze­tek vállalásaikban arról sem feledkeznek meg, hogy a VIT előkészítéséhez pénz is kell. Mégpedig sok pénz. A podpo- lianskyi CSISZ-tagok 10 000 koronával járulnak hozzá a VIT költségeihez. Nem mirólunk van szó, hanem Afrika, Ausztrália, Dél-Amerika fiataljairól. Ök szintén részt akarnak venni majd a találkozón. Sajnos azon­ban, pénzük nincs és az út nem olcsó. Gyalog, hajón, repülőn, vonaton jönnek a küldöttek. Ezért, híven az eddigi szoká­sokhoz, a VIT előkészítéséhez hozzájárul az úgynevezett Szo­lidaritási Alap. E mozgalom Csehszlovákia dolgozói és külö­nösen fiataljai között ez idén is nagy visszhangra talált. A Cseh­szlovák Ifjúsági Szövetség mel­lett lévő VIT előkészítő bizott­ság határozata szerint hazánk 12 millió koronával járul hozzá a Bécsben rendezendő VII. VIT költségeihez. Ebből a szlovákiai fiatalok 3 és fél millió koronát vállaltak magukra. A CSISZ és a pionírszervezetek mér meg­kezdték a gyűjtést. Az eperjesi kerületben minden CSISZ-tag 20 koronával és minden pionír 10 koronával járul a Szolidari­tási Alaphoz. A Gasfahov^ Hájik-i nyolcéves iskola pionír­csapata szintén megalakította a VIT takarékpénztárt, s eddig már 1800 koronát gyűjtöttek. Hogy honnan? Egyszerű a vá­lasz: az általuk gyűjtött papír­ért, vasért bevett összeget a 7033-as folyószámlára, a bankba küldték. Az ügyesebbek köz­benjártak rokonaiknál, szüleik­nél, megmagyarázták nekik a VIT jelentőségét és kérték, hogy ki-ki tehetsége szerint járuljon hozzá a VIT takarék- számla gyarapításához. Lelkes igyekezetükkel hozzájárultak ahhoz, hogy egy küldött Afriká­ból, egy pedig Franciaországból az ő keresetük árán eljuthas­son Bécsbe. A rimaszombati állami gazdaság CSISZ szerve­zete színdarab bemutatására készül, melynek bevételét szin­tén a Szolidaritási Alap kapja. Hatalmas cukornád-malmot adtunk ét Egyiptomnak. Ez év február 22-én csehszlovákiai szakemberek Armantban a leg­nagyobb egyiptomi cukorgyár megrendelésére átadtak egy olyan cukornádmalom-berendezést, amely 24 órán belül 4 — 5000 tonna cukornádat dolgoz fel. A berendezést a plzeni V. I. Lenin Üzem dolgozói szerkesztették és a helyszínen fel is szerelték. A plzeni konstruktőrök vezetése mellett az egyiptomi dolgo­zók meatanullák a aéDek kezelését. a legjobb ajánló levél. Elenged­hetetlenül szükséges a társa­dalmi életben. Nem fölösleges fényűzés, mint ahogy sokan vallják, nem polgári csökevény, és nem a kapitalista rendszer maradványa. S arra kellene tö­rekednünk, hogy a jó modor, az udvariasság szocialista erény legyen, mely segítene a társa­dalmi érintkezést szocialista tartalommal megtölteni. A jó modor elsajátításához nem szükséges okvetlen a ; „gyermekszoba“. Állandó őnne- 1 velőssel el lehet sajátítani a gyöngéd emberi tapintatot és meg lehet szépíteni mások éle­tét. Ma mér mind többen van­nak, akik számon tartják az udvariasságot, az előzékenysé­get, a jó modort. Ma már egy­re többen és egyre sűrűbben foglalkoznak az illemtan kérdé- ; seivel. S az udvariasságot, a jó ; modort csak az nem várja el az életben, aki maga sem udvarias, : aki maga is modortalan. A jó modor szükségességét : művelt ember nem vonja két- . ségbe. Tagadhatatlan, hogy tár­sadalmunkban egyre több a ta­nult, a müveit ember, de há­nyán vannak, akiknek a „művelt­sége“ csak külső máz! Akik nem tudják, hogy az udvarias- : ság több, mint a társadalmi : érintkezés üres formája és me- ; rév szabálya. Az igazi udvarias- . ság mély és emberséges érzés­ből fakad, és csak akkor érvé- ■ nyesül, ha az érintkezés formái , finomak, kedvesek. Milyen jól esik olyan boltban vásárolni, ahol találkozunk ez- i zel a kedvességgel, olyan vona­ton vagy autóbuszon utazni, . ahol a kalauz udvarias, olyan : hivatalba menni, ahol az ember : érzi, hogy a tisztviselő előzé- i kény, hogy becsülik, hogy va- . lóban „gondoskodnak" róla. Ha egymást igazán becsüljük i és tiszteljük, akkor több figyel- : met kell tanúsítanunk egymás i iránt. Az életben rendszerint . az az áember barátságtalan, aki i nem becsüli és nem szereti embertásait... Pedig hány jó i példa áll előttünk! Nem szük- : séges neveket felsorolni, hisz i nyilvánvaló, hogy pl. vezető po- i litikusaink, íróink, nevelőink és c felelős tényezőink itthon és- külföldön - talán Lenin hatása- alatt — sohasem feledkeztek . meg a helyes magatartás köve­- telményeiről. 1 Sajnos, ifjúságunk viselkedé- 3 sében vannak még hibák. S nem járnánk el helyesen, ha szónál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents