Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-03-24 / 12. szám

A’ mikro-motorkerékpár külön­böző típusai. Motorkerékpár az aktatáskában A város szélén van a lakásod, jó darabnyira a villamosmegál­lótól. Vagy talárt a városban laksz, de nem tudsz garázshoz jutni. De még egy olyan kis helyhez sem, ahova beállíthat­nád motorkerékpárodat, hogy megvédjed az eső ellen és a gyanús elemektől. Az utcákon és közutakon már sok kisautó és minibusz fut. Milyen jó lenne, ugye, ha már mikro-motorkerékpár is létez­ne. A villamosba is magaddal vihetnéd, mint kézipoggyászt elhelyeznéd, a színházban eset­leg a kabátoddal együtt lead­hatnád a ruhatárba. Hátpedig már ilyen mikro- motorkerékpár is létezik a vilá­gon. A. K. Szardjuk, a moszkvai így néz ki a valóságban a mikro-motorkerékpár. repülőgépmotorok intézetében nemrég szerkesztett egy ilyen közlekedési eszközt. A problé­mát valóban igen ötletesen ol­dotta meg, és az új típusú mo­torkerékpár sablon szerint bár­milyen műhelyben elkészíthető. Első pillantásra úgy néz ki, mintha valami gyermekjáték volna. Két-három perc alatt va­lóban úgy össze lehet rakni, hogy közönséges bevásárló tás­kában könnyen elférhet és fel­akasztható egy fogasra, vagy a színház ruhatárában is leadha­tó. Nagyvárosi emberek számá­ra megfizethetetlen szolgálato­kat tehet. Súlya kb. 20 kg, órán­ként 30 km sebességet ér el, motorja egylóerős. Miből áll az ilyen mikro-motorkerékpár szerkezete? Az elülső rész tulajdonkép­pen egy kerékpár, a hátsó rész könnyű fémből készült és az ülést gumi takarja. Ha össze­rakják, akkor 54 cm magas, 64 cm hosszú és 20 cm széles. Szó­val valóban elférhet egy bevá­sárló táskában. * ★ * # A lipcsei mintavásáron a csehszlovákiai Manet jelzésű robogót tartják a legkorsze­rűbbnek az egész világon. Épül a „KAUCSUK-VAR0S“ A Moldva akkoriban szeszé- lyeskedett. Nem lehetett gúzs­ba kötni és széles területeket árasztott el. Kralupy környékén a lakók tehetetlenek voltak. A ködös vidéket nehéz volt bejár­ni, mi is eltévedtünk volna, de szerencsénkre találkoztunk Ja- roslav Klabannal, aki az ifjúsá­gi építkezésen dolgozik. Most a CSISZ titkára. Szívesen elkala­uzolt és megmutatta azokat a helyeket, ahol majd néhány év múlva kaucsuk folyik. Kralupy közelében ugyanis hatalmas „kaucsuk-város“ épül. Új üze­mek emelkednek. Ma még csak a terveket nézegethetjük, mert azok már elkészültek. A fiata­lok máris hozzáláttak a munká­hoz. Tavaly érkeztek ide az első csoportok és ma már vagy 130 fiatal dolgozik itt. Egyre töb­ben érkeznek, az év végéig már legalább 300 fiatal talál magának munkát. Szakemberek is jönnek, és az épitkezéseken csaknem 500 ember tevékeny­kedik majd. Karácsony táján pedig ismét újak jönnek. A kralupyi kaucsuküzem ha­talmas területen épül fel. Ma még keveset látunk az új tele­pülésből, pedig már több mint 150 000 köbméter földanyagot hordtak el, és az év végéig még ugyanennyit takarítanak el. Terv szerint az építkezés első ® A Szovjetunióban jelenleg 2 600 000 televíziós készülék van használatban. A következő hét évben 15 millióra emelkedik a televízorok száma. ® 1959-ben háromszor annyi sajtot szállítunk külföldre, mint tavaly. A legkeresettebb az ei- dami és a Gouda jelzésű sajt, melyet főleg Ausztráliába szál­lítunk és tartósságáért igen kedvelik. ® Bulgáriában Sandanszky, Belova, Petries vidékén, ahol a hőmérséklet 20 foknál sohasem alacsonyabb, a bambusz megho­nosításával kísérleteznek. A kí­sérletek sikerrel járnak és a bambusz eléri a 60 m magassá­got is. © A vodnanyi járásban 100 q fácánhússal túllépték az élel­mezési tervet. 1000 fácánért annyi külföldi árut tudunk be­hozni, mint 7 spartakért. ® A harkovi gépüzemekben olyan automatát gyártanak, amely minden 52. másodperc­ben egy 20 kilowattos villany- motort szerel fel. ® Zavar szlovákiai község­ben az iskolában önkiszolgálás­sal elárusítóhelyet rendeztek be. Az áruraktárba 20 000 koro­nát fektettek be, főleg füzete­ket, írószereket, édességeket lehet vásárolni. Visszaélés ed­dig még nem történt. ® A palermói acélüzemben 48 munkás éhségsztrájkba kez­dett, mert felmondást kaptak. szakaszában legalább egy fél- Sok kérdés áll még megoldatla- millió köbmétert. Akkorára már nul. És természetesen a kis lefektetik a vízvezeték hálóza- problémák megoldása is szoro- tát is, felépül a vízmű és a fű- san összefügg azzal, hogy minél tőház. Épülnek a műhelyek és előbb felépüljön Csehszlovákia a raktárak. Elkészül a telefon- első mesterséges kaucsuk-üze- hálózat is, és az építkezés tör- me. Ez rendkívüül fontos volna ténetében első ízben bevezetik számunkra, mert azt jelentené, az ipari televíziós készülékeket hogy függetleníteni tudjuk ma­is. Befejezik az óriási üzemi gunkat a kapitalista államoktól konyha építését és az ifjúsági és a kaucsuk behozatala terén lakótelep kiépítése se várat so- sem leszünk rájuk utalva. A káig magára. Már májusban 200 Bratislava! Vegyészeti Üzem, a épitőmunkás költözködik az új náchodi, gottwaldovi és más házakba és hogy az új lakók ne üzemek szükségleteit is fedezni érezzék magukat úgy, mintha tudjuk majd. egy elhagyott szigeten élnének, A beruházási költségek meg- kényelmükről is gondoskodnak, felelnek a négyéves kaucsuk- Fodrász-, cipőjavítóműhely, szükségletnek. Hét év múlva a mosoda, üzletek, orvos és fog- beruházási költségeket behoz- orvos is áll majd rendelkező- zuk. A kaucsukszükséglet te- sükre. rén egyébként ma a világ ha­Sok mindenre van manapság todik helyén állunk. 1965-ben szüksége az embereknek, hi- utolérjük Angliát és Ausztrá- szen munka után kultúréletet liát, sőt lehet, hogy Kanadát is. is akarnak élni. A munkát azon- A következő öt évben pedig el ban még jobban meg kell szer- is hagyjuk ezeket az országo- vezni. Például nehezen fognak kát. És ez már jelent valamit, hozzá a dolgozók szakmai ki- hiszen a kaucsuktermelésben képzéséhez. Az Armabeton üzem ma még sok behozni valónk idősebb dolgozói részéről a fia- van. talok több figyelmet várnak. EUDOVIT PÄD Épül a fő csatorna. A legjobbak Bratislavában a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal értékelte a szövetkezetek munkáját és fejlődését. Megállapí­tották, hogy az elmúlt években a mezőgazdasági termelés fo­kozása terén a legszebb eredményeket a tanyi, Polny Kesov-i. karvai, bélai, csúzi, kehnyeci, főrévi és az ipolysági szövetke­zetek érték el. Ezenkívül szép eredményeket mutat fel leg­nagyobb szövetkezetünk, a gutái EFSZ is. v A TANYI SZÖVETKEZET 713 453 hektáros szövetkezet az el- ha földterületen gazdálkodik, múlt évben 947 982 korona jo­jó hírneve országszerte ismert, vedelmet tervezett és 1018 000 Az elmúlt évben több szövetke- koronát ért el. Ezt az ered- zeti küldöttség kereste fel és ményt a helyesen vezetett nö- tanulmányozta gazdálkodású- vénytermesztés és főleg az ál- kat. Gabonából a szárazság el- latterjyésztés biztosította. Ga- lenére 21.22 q-t értek el hektá- bonéból több mint 20 mázsát, ronként. Cukorrépából egy ha- cukorrépából pedig 407 mázsát ról 342 q-t, burgonyából 171.5 értek el hektáronként. Jelentő- q-t takarítottak be. Kiváló sek az állattenyésztés terén el- eredményeket mutatnak fel az ért eredményeik is. állattenyésztés terén is. Az el- Az említett szövetkezetek múlt évben hektáronként 1153 terméseredményei azt igazol- liter tejet, 74 kg marhahúst és ják, hogy lehet gyorsan és Ié- 115.2 kg sertéshúst termeltek, nyegesen emelni a mezőgazda- KARVÄN szintén szép ered- sági termelést minden szövet- ményekkel dicsekedhetnek. A kezeiben. » » » I > » » Mezítlábasok vissza! Agostinho Cunhal egysze­rű földműves vqlt. Olyan, mint amilyen Portugáliában sok-sok ezer él. A hepehu­pás szántóföldeken egy kis mezsgyét nevezhetett a ma­gáénak. Kunyhója dűlőiéi­ben állt és az asztalnál hat örökké éhes gyermek tátot­ta a száját. Amikor a föld már nem tudta eltartani és senyor Serra nagybirtokos­nál, de az egyházi birtoko­kon sem kapott munkát, el­ment a portói kikötőbe, hogy munka után nézzen. A város bejáratánál fegyveres rend­őr állt, szigorúan végigmér­te és rárivallt: „Hát nem ol­vasol újságot? Nem tudod, hogy a tefajta embereknek tilos a városba a bemenet? Takarodj, mert...“ Agostinho Cunhal nem ol­vasott újságokat, részben, mert egyáltalában nem tu­dott olvasni, részben pedig, mert nem volt annyi pénze, hogy újságokat vásároljon, így hát nem tudta, hogy a portugál kormány rendeletet adott ki, mely szerint: „a rongyos és mezítlábas pa­rasztok nem léphetnek a vá­ros területére, ahová külföl­di turisták járnak.“ Nem, errőil a rendeletről igazán nem tudott. De jól tudta, hogy a rendőrséggel nem tanácsos ujjat húzni. így hát mit tehetett mást, megfor­dult és hazafelé tartott. Ha­za a családjához, a nyomor­ba és a reménytelenségbe. Agostinho Cunhal esete nem egyedülálló, de tökéle­tesen visszatükrözi a leg­több portugál földműves helyzetét. A föld nem tartja el a szegényparasztot, az urasági latifundiumokon és az egyházi birtokokon mun­kát nem kapnak. Teljesen reménytelen a helyzetük. És semmi kilátás a válto­zásra. Portugália Európában a legöregebb diktatúra. Sala­zar diktátor már 1926 óta uralkodik. A fasiszta dikta­túrák az egész világon egy­formák, s mint mindenütt, rémuralommal tartják fönn magukat. Így van ez Portu­gáliában is. Salazar a „Pide,“ a titkosrendőrség segítségé­vel tartja kezében a hatal­mat. Ha valaki panaszkodik a rendszerre, a Pide azon­nal megjelenik, letartóztat­ja, fogva tartja és agyonkí­nozza. Dél-Portugáliában egy nagybirtok béresei sztrájk­ba léptek. A nagybirtokos azonnal hivatta a Pide em­bereit. A sztrájkolok a kö­zeli hegyek közé menekül­tek, de a Pide emberei rend­őrkutyákkal a Iegelrejtet- tebb odúkból is elöráncigál- ták a sztrájkolókat. Ilyen rémuralom mellett nem cso­da, hogy csak a legelszán- tabbak szólalnak fel. A kül­földi turistáknak mindezt azonban nem szabad meg­látni. A külföldiek csak azo­kat láthatják, akik pazar villákban dőzsölnek és ame­rikai luxuskocsikon szágul­danak. . A portugál szegényparasz- " tok lábát felsebzi a rög, sok százezer földműves mezitláb jár, mert cipőre nem telik. De ha egyszer majd felsora­koznak, hogy elinduljanak a szebb, a jobb és emberibb jövő felé, akkor többé nem tartja fenn őket a város ka­pui előtt sem a rendőr, sem a Pide, de a világ egyetlen hatalma sem!-tr­............................................................................. Fiatalok vállalják a kongresszus tiszteletére: Minden fillérre vigyázunk A szarkák szeretik a fé­nyes holmit, ez a tapasztalat. Az emberek köztudatába már befészkelődött, hogy a szarkák tolvajok. Az egyes szövetkezetekben sok ember akad, aki bizony nem tartja bűnnek, hogy „elcsenjen“ valamit a közösből. Táskák­ban, kannákban, ki ahogy tud, sok mindent elhordanak. Amikor az üzemekben be­váltak a gazdasági ellenőrző csoportok, első fecskeként a szövetkezetekben is meg­jelentek. Természetesen az a feladat várta őket, hogy harcot folytassanak a lopás ellen. A lopkodás nagy és súlyos károkat okoz sok helyen. A gútai EFSZ-ben a gazda­sági ellenőrző bizottságok foglalkozni kezdtek a mun­kaszervezéssel, a munka mi­nőségével, a gépek kihasz­nálásának kérdéseivel, a normák szilárdságával, az agrotechnikai határidők be­tartásával, a munkafegye­lemmel, és felvették a har­cot az idő és anyag pazarlá­sa ellen is. A gépek kihasználása a falvakon különösen fontos, hiszen sok szövetkezet trak­torokat és más gépeket vá­sárol a GTA-től. A normák betartását sem szabad elha­nyagolni és az agrotechnikai határidőket is szigorúan kell betartani. Az olyan jó szö­vetkezetben, mint a gútai is sok időt vesztettek el a csúcsmunkák idején és a kár majdnem 1 millió koronát tesz 4ci. A munkaegység 2 koronával magasabb lehetett volna. Az ifjúsági ellenőrző cso­portok szeme mindenhova ellát és sok apróságra felfi­gyel. Nem hanyagolják el az istállótrágya ellenőrzését sem. Ez nagyon fontos, mert ha a trágyát nem kezelik helyesen, akkor három hó­nap leforgása alatt elveszti a szerves anyagok és a fosz­fortartalom 60 %-át. Hogyha ezeket a veszteségeket éven­te csak 20 %-al csökkente­nék, ez évente 100 millió métermázsa trágya megta­karítását jelentené, ami persze a hektárhozamok emelkedésében mutatkozna meg a legjobban. Hazánkban ezen a téren legalább egy fél milliárd koronát lehetne megtakarítani. Sokan azt hi­szik, hogy ez csak a szövet­kezetek vezetőitől függ. Rögtön hozzáfűzhetjük, hogy a gazdasági ellenőrző cso­portok ezen a téren sokat érhetnek el. Jő példákkal is szolgálhatunk. Az Ifjúsági Faluban valóban jó munkát végeztek az ellenőrző cso­portok. Nekik köszönhető, hogy az ifjúsági munkacsa­patok jövedelme terven felül több mint egy fél milllió ko­ronával emelkedett. A fiatalok legyenek még éberebbek és nyitott szem­mel figyeljék a szövetkeze­tek gazdálkodását. Blatná Pohánkán egyre- másra hulltak a csirkék. Gondozójuk nem értett »eh­hez a munkához, de mihelyt Anna Kovácová, a CSISZ el­Anng Kovácová az ifjúsági gazdasági ellenőrző csoport megszervezésének kezdemé­nyezője nöknője került erre a hely­re, a gondos ápolás mellett szinte csodák történtek. Egyszeriben megszűnt a dögvész, mert Kovácová elv­társnő tisztán tartotta a csi­béket és pontos időben etette őket. Blatná Pohánkán női ellenőrző csoport ala­kult. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az el­lenőrző csoportok nemcsak az üzemekben, hanem a szö­vetkezetekben is jól bevál­nak. Két hír Kassáról Kibővítik és átalakítják a kassai sör- és malátagyá­rat. Ezzel a korszerűsítéssel emelik az üzem termelését az eddigi 180 000 hektoliterről 300 000 hektoliterre. Az építke­zést négy szakaszban valósítják meg, s így érik el, hogy nem kell megszakítaniuk a terme­lést. Először az erjesztő pincék, majd a főzőház és a mellékhe­lyiségek kerülnek sorra. Ha ez elkészül, akkor a fejtő helyisé­geket és utoljára az üzem többi épületét bővítik ki. Az üzem munkássága min­dent elkövet a terv teljesítése érdekében. Tavalyi tervüket 103.4 °/o-ra teljesítették. A sör­gyárat Ihraczky József vezeti, aki szaktudásával és hozzáér­tésével sokban hozzájárul a termelés növeléséhez, ő és Szlasinszky József főenergeti­kus jő munkájukért már kitün­tetésben is részesültek. A gyár munkaközössége mindent elkö­vet, hogy szorgalmas munkájá­val hozzájáruljon az életszín­vonal emeléséhez. O A kerületi mezőgazdasági Ä gépjavító műhely dolgozói múlt évi tervüket 116 %-ra tel­jesítették. Ezzel egy időben csökkentették a javítási mun­kálatok költségeit js. Az idén újabb nagy feladatok állnak a javítóműhely dolgozói előtt. 10 °/o-al akarják emelni a mun­katermelékenységet. Az üzem legjobb dolgozója Vrabee István, akit kitüntetés­re ajánlottak. Az üzemen belül még Bugarcsik és Kurcsák elv­társak értek el szép eredményt. (m. gy-) Az egész pop- rádi járás isme­ri a mlynicai szövetkezet két kiváló sertés­gondozóját, ifj. Ján Bros kát és Jozef Kollárt. A szövetkezet fő­ként nekik kö­szönheti, hogy kiváló sertésál­lománnyal ren­delkezik. Az említett sertés­gondozók vál­lalták, hogy ez évben 15 mala- :ot választanak ;1 minden anya­kocától. Képünkön Ján IJroska kedvenc sertéseit néze­geti. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents