Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)
1959-03-24 / 12. szám
A CSISZ SZLOVÁKIÁI központi bizottságának lapja Az egységes földművesszövetkezetek IV. kongresszu- t sán szocialista mezőgazdaságunk legjobb dolgozói megvitatták mindazokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évek során értek el. Nem kicsik azok a feladatok, melyek szocialista mezőgazdaságunk előtt állnak. A kongresszus sok jelentős határozatot hozott, melyek közül a kulturális forradalom végrehajtása a falun nem kis jelentőségű. Ezzel kapcsolatban Eubomír Strougal mező- és erdőgazdasági miniszter beszámolójában a következőket mondotta: „A szövetkezetek belső gazdasági problémái határozott megoldásának sürgető voltát teljes egészében igazolta a kongresszus előtti vita. Erről számos példa tanúskodik, olyan szövetkezetek és járások példája, amelyek felelősségteljesen hozzáláttak az oszthatatlan alapok, a takarmány, a vetőmag és ültetőanyag lényeges gyarapításához, a tagok tökéletesebb szociális ellátásának biztosításához, a kulturális élet fejlesztéséhez, az üzemeltetési tartalékalap bővítéséhez, á munkaegységekért járó természetem juttatások helyes megállapításához. Elvtársak! Egy további fontos kérdés, amellyel kongresszusunknak foglalkoznia kell és amelyet a szövetkezeteknek kell megoldaniuk, a mezőgazdasági szakemberek számának növelése a szövetkezetekben — elsősorban a szövetkezeti tagok sorából — a kulturális élet és a munka ipari jellege feltételeinek megteremtése a falun. A mezőgazdasági termelés fejlesztése feladataival és szocialista rendszerünk lehetőségeivel semmiképpen sincs összhangban a jelenlegi helyzet, amikor 92 szövetkezetre jut egy mező- gazdasági mérnök és 6 EFSZ- re egy középiskolai végzettségű szakember. Nincs sürgősebb feladat annál, hogy minden egyes szövetkezet a lehető legrövidebb időn belül megfelelő számú mezőgazdasági technikusról és mérnökről gondoskodjék úgy, hogy legbe- váltabb tagjait, különösen a fiatalokat elküldi a mező- gazdasági iskolákba. A falvainkon születő új életnek természetesen visz- sza kell tükröződnie a magasabb kulturális színvonalban is. A gazdag kulturális tevékenység fejlesztésének jó feltételét képezi a kulturális és művelődési intézmények hálózata falvainkon. Feladatunk azonban az, hogy munkásságunkban aktív részt vegyen a falusi lakosság, különösen a szövetkezeti tagok és a többi földműves. A feladatok teljesítse szempontjából nagy jelentőségű a dolgozók kezdeményezésének fejlesztése. \ szövetkezeti parasztok és a mezőgazdaság többi dolgozója már nem egy ízben példás eredményeket ért el a mezőgazdasági termelésben i kötelezettségvállalások teljesítésével és a szocialista munka versennyel. Bratislava, 1959. március 24. VIII. évfolyam, 12. szám. Ara 60 fillér. Az EFSZ-ck IV. kongresszusa után Fiatalok ezreit a mezőgazdaságba GYÄRBAN • GYÁRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÁRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÁRBAN • GYÁRBAN • GYÁRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÄRBAN • GYÄ Mákújm ad rom barátnőmmel feljöttünk ide, mert vonzott a nagyváros. Idekerültem a gyárba. Két barátnőm visszatért a faluba, de én megszerettem a munkámat... meg egy fiút is, akinek már két éve a felesége vagyok. Hát így történt. — Sajnos lakásunk nincs. Én itt lakom az internátusbán, a férjem pedig Jelkáröl jár be naponta. Nehéz így. Emiatt a kultúrmunkában sem vehetek részt, pedig igen nagy kedvem lenne hozzá, dehát sok a gondom. Nagyon vágyom, hogy végre lakáshoz jussunk. A fiatalasszonyról megtudom, hogy egyike a legjobb munkásnőknek. Első lett a szocialista munkaversenyben. Az ő munkája is egy fokkal meggyorsítja hazánkban a szocializmus építésének betetőzését. ★ A harmadik: Mária Vargová, 17 éves. Sok lánynak ilyen korban a szórakozás, az udvaroltatás a legfőbb gondja. Mária nem ilyen. Még nagyon fiatal, de már művezető. Öntudatos tagja a CSISZ-nek. Elmondja, hogy került a gyárba. Szerettem volna tovább tanulni az egészségügyi iskolán, de édesapám közben meghalt és nekem állásba kellett mennem. Két testvérem van még... Egy csöppet sem Varga Mária Lányok ülnek a toromba . Az ipolymenti Visken és szerte az egész országban sok szép népi szokás merül lassan feledésbe. Az idősebbek, mint Péli János bácsi, Szabó Borcsa néni és mások még élénken emlékeznek a húsvéti szokásokra, a vidám dalocskákra, amelyeket a nép lelke fogant. Tőlük hallottam az alábbiakat is. Az ipolyviski lányok farsang előtt kis csokrokat, bokrétákat kötöttek, többnyire mirtuszvagy rozmaringágból, amit aztán a szívük szerinti legénynek ajándékoztak. Farsang beköszöntével a legények kalapjukhoz tűzték a bokrétákát s úgy mentek a mulatságba. Rendszerint azokat a lányokat vitték előbb táncba, akiktől a bokrétákat kapták. De farsang után beköszöntött a böjt. majd a húsvéthétfő, a fürösztködés napja. A viski lánynak annyiszor két tojást dukált adnia, ahányszor elvitték táncolni. Bizony, akit egész éjjel táncoltattak, az megrakhatta a szakajtókat, de még a fáskosarat is hímes tojással. Ha véletlenül olyan legény vetődött a lányos házhoz, aki farsang idején elfelejtette táncba vinni a leányzót, azonmód megkapta fizetségét, így fogadta a ház leánya: „Nem szennyeztél, nem kell hát megmosni sémi" Ilyenkor aztán a legény kulloghatott hazafelé. Farsang meg húsvét idején sok-sok szép nóta csendül még ma is az ipolyviskiek ajkáról. Így szól az egyik: Körtéfa, körtéfa, körösi, kerepest körtéfa, de sok szegény legény megpihent alatta. Itt a földön két szál vessző összevissza fonva, szél fája, fujdogálja, nálunk csattogatja. Lányok ülnek a toromba gyöngyös koszorúkba, arra mennek a legények sárga sarkantyúba. Húsvét előtt, virágvasárnap ugyancsak érdekes szokás honosodott meg Ipolyvisken. Ezen a napon hajtották a „kiszét," vagyis a rossz szellemet. A kt- szehajtás valószínűleg ősi pogány szokások maradéka, legalább is erre utal a különös szertartás. A „kisze" nem más, mint egy rúdra kötözött szalmabábú, amit teleaggatnak rongydarabokkal. Az ócska ruhadarabokat, pent őt, pendelyt és más-egyebet a menyecskéknek kellett a bábura aggatniuk. Egyszóval a ,Jdszét" virágvasárnap, litánia után hordták körül a faluban nagy ceremóniával, miközben kórusban énekelték: Hajki, kisze, kiszéce, győj be sódor, gömböce. Különös dal, különös szokás. E két sor értelmét ma már nehéz lenne megfejteni. A „kiszével" minden menyecs- kés ház előtt megálltak, s a fiatalasszonynak rá kellett adnia a maga rongydarabját. Ha netán valahol becsukták a menet előtt a kaput, ott megrázták a „kiszét", hogy oda menjen a dög. Mikor a „kiszével“ végigjárták a falut, elvonultak az Ipoly partjára és a folyóba lökték a bábut, s örültek, hogy a „kiszével“ a döghalál is tovaúszott a vízen. A báburól az ügyesebb gyerekek szalmát loptak s bedörzsölték vele a lányok arcát, hogy ragyások ne legyenek. Ma már nem hajtanak „kiszét“ Ipolyvisken, de a húsvéti fürösztködés ma is olyan vidám, kedves, mint azelőtt. —Des— Szakáll Magda. Mosolygós, kócoshajú, csillogószemű fiatalasszony. 1947 óta dolgozik a gyárban. Lelkesen beszél munkájáról, aztán bevallja: — Eleinte kicsit nehéz volt. Öt évig a csomagoló osztályon voltam, és ez bizony nem elégített ki. Mindig volt bennem valami.. hogy is mondjam, nem nagyravágyás... de olyan többet-akarás és szorgalom. Nem elégedtem meg csak azzal, hogy a fizetésért elvégzem a munkámat, hanem igyekeztem mindig többet, tökéletesebbet elérni. Egy kis büszkeséggel folytatja: — Azt hiszem ez sikerült is, mert több kitüntetést és jutalmat kaptam már. Tagja vagyok az üzemi CSISZ-szervezetnek, és úgy érzem már • ez is arra kötelez, hogy jó példával járjak elől. Tagja vagyok a CSSZBSZ-nek is. A gyárban nemrég hat száz CSSZBSZ-bélyeget adtak el, amelyekkel különféle díjakat lehetett nyerni. Én is próbára tettem a szerencsémet és vettem belőlük. Mikor aztán kihirdették hogy én nyertem meg a két hetes szovjetunióbeli nyaralást, alig akartam hinni a fülemnek. Nagyon nagy öröm ez nekem. Ez lesz az első külföldi utam. De az Turánszky Mária is nagyon jól esett ám, mikor láttam, hogy az egész gyár velem örült. Előre tervezgetem, milyen szép lesz az a két hét. Pihenek és szórakozom is majd, de titokban abban is reménykedem, hogy sikerül ez alatt az idő alatt valami olyasmit is ellesnem, tanulnom, amit majd itthon hasznosíthatok. Látom, szívügye a munka. Szívós és igyekvő. De nemcsak a munkájáról beszél. Felragyog az arca, mikor családjára terelődik a szó. — A férjemmel itt ismerkedtem meg a gyárban. Ösz- szeházasodtunk, ma már négy éves kislányunk van. Elégedett ember, sőt több annál: boldog. Turánszky Mária szintén fiatalasszony. Magashomlokú, nyílttekintetű. Lassan, megfontoltan beszél. — 1953-ig Jelkán szülőfalumban dolgoztam, aztán hábántam meg, hogy idejöttem. A munkahelyem a második otthonom. — Udvarlója van? Őszintén, bizalmasan válaszol: Igen. Együtt járunk moziba, sétálni. Ö is itt dolgozik. — Olvasni szokott? — Regényeket. Most is olvasok egyet. Mi is a címe? Most nem jut az eszembe ... — Milyen kedvtelése van még? — Szeretnék tánccsoportban működni, de az üzemben nincs tánckör. Azt szinte véletlenül tudom meg tőle, hogy nemrégiben jó munkájáért pénzjutalomban részesült. LÉVAI JUDIT Pavol David elvtárs 60 éves Az elmúlt napokban ünnepelte 60. születésnapját Pavol David elvtárs, a CSKP KB politikai bürójának tagja, az SZIKP KB titkára. Születésnapja alkalmából a szocializmus hazai építése terén elért kiváló érdemeiért, a köztársasági elnök Pavol David elvtársnak a Klement Gottwald Érdemrendet adományozta. meg az EFSZ-be, a Micsurinkor részére pedig egy szakembert biztosítanak, továbbá egy egészségügyi bizottságot létesítenek, amelynek feladata lesz a község higiéniájáról és rendezettségéről gondoskodni. A kongresszus további bíztatást jelent a fiatalok számára. Fokozott erővel, minden tudásuk latba vetésével fognak dolgozni a szocialista mezőgazdaság fejlesztésén. Vilióznak a alsóbodoki lányok Sok kilométer hosszú különféle cérnát és más rokonárut gyártanak naponta a Március 8. üzemben. Az, hogy a gyárat a nemzetközi nőnapról nevezték el, arra enged következtetni, hogy itt a dolgozók nagyobbik része nő. így is van. Amint megtudtam, az alkalmazottak 80 %-át képviselik. Naponta látni, amint százával lépnek be a gyár kapuján, hogy elvégezzék munkájukat, amelyet legtöbbjük már hivatásának érez. Itt találkoztam egy márciusi reggelen Szakáll Magda, Turánszky Mária és Mária Vargová elvtársnőkkel. Három fialal nő. akik máris az üzem büszkeségei. De lássuk csak őket közelebbről . ★ Szakáll Magda Szlovákiában a múlt évben 522 ifjúsági munkacsoport dolgozott az egységes földművesszövetkezetekben. E csoportok többnyire az új, haladó munka- módszerek szerint dolgoztak; igen magas hektárhozamot értek el, 175 ezer köbméter kom- posztot készítettek és részt vettek az ifjúság meliorációs munkálataiban. Az ifjúsági szövetség 9 000 fiatalt nyert meg a mezőgazdaság számára. Az EFSZ-ek IV. kongresszusának tiszteletére a fiatalok értékes kötelezettségvállalásokat tettek; ez évben 13 ezer fiút és leányt nyernek meg a mezőgazdaságba, rendbehoznak 89 ezer hektár rétet és legelőt, 215 ezer köbméter komposztot készítenek és 790- re emelik az ifjúsági munkacsoportok számát. 106 szervezet védnökséget vállalt a gazdasági építkezések felett, továbbá már most 162 kerületi, járási és helyi ifjúsági meliorációs munkálatot készítenek elő. A nyitrai kerületben 284 fiatalt nyertek meg az EFSZ-be a kongresszus előtti kampányban. Ezek közül legtöbbet, 140-et az ógyallai járásban szereztek. Ez idén már 2893 köbméter komposztot készítettek. 168 faluban tartottak beszélgetéseket a fiatalokkal és 166 alapszervezetben tettek szép kötelezettségvállalást. A tőketerebesi járásban nagy figyelmet szenteltek a Jiöín- Senica—mozgalom fejlesztésének és 50 fiatalt nyertek meg a mezőgazdaságba. A talaj termőképességének fokozása érdekében négy ifjúsági meliorációs építkezést terveztek be és 5000 köbméter komposztot készítenek. A zsolnai kerületben szépen haladnak a falusi kultúrmunka fejlesztésében. Az EFSZ-ek kongresszusával kapcsolatos vita folyamán 410 ifjúsági együttes és 104 klub alakult. Ocován öt fiatalt nyernek Pavla Chrapcíková CSISZ- tag lelkiismeretesen gondozza a rábízott 58 fejőstehenet a vavríni EFSZ-ben. Jó munkájával kiérdemelte, hogy mint küldött részt vegyen az EFSZ-ek IV. kongresszusán. Az elmúlt napokban tartották Prágában az EFSZ-ek IV. kongresszusát. A kongresszuson — melyen számos fiatal vett részt — megtárgyalták a szocialista mező- gazdaság továbbfejlesztésének problémáit. Beszéltek az elért eredményekről és kitűzték a további feladatokat.
