Új Ifjúság, 1959. január-június (8. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 1. szám

KÖZELEG AZ EFSZ-EK IV. KONGRESSZUSA flz ifjúsági munkacsapatok alakításáról A „barátság-közvetítő“ dinnye Sikur László jó munkájáért szintén elismerő oklevelet ka­pott. Barna, aki őszi tervét 133 %-ra teljesítette és 491 liter naftát takarított meg. Berecz trakto­ros alig 19 éves, mégis olyan munkát végez, hogy tanulhat­nak tőle a többi fiatalok, sőt az idősebbek is. Nagy része van abban, hogy a horkai brigád 102 %-ra teljesíti tervét. A CSISZ üzemi szervezete elhatározta, hogy a téli javítá­sok meggyorsítása érdekében ifjúsági javítócsoportokat ala­kítanak. A csoportok munkáját hetenként értékelik és a leg­jobb csoportot vándorzászlóval jutalmazzák. A CSISZ III. kong­resszusa tiszteletére tett köte­lezettségvállalásaik között az is Ml agával jár az ifjúság természetével, hogy szeret, ismerkedni, új barát­ságot kötni. Persze ez leg­gyakrabban közös ismerősök révén, munkahelyen és brigá­dokon, vagy különféle ifjúsági találkozók — összejövetelek alkalmából történik. Az a barátságkötés azon­ban, amelyről itt szeretnék írni, egészen eltérően történt a szokásos, bevett formáktól, sőt bátran kimondhatom: egyedülálló eset: Nemrégiben Bátorkeszin jártam, s ott mesélte el ne­kem Kiss Kató, hogy hogyan kötött barátságot egy cseh kislánnyal. Jarka Hojákovával. — A szövetkezet kertésze­tében dolgozom — meséli Kató, s rakoncátlan, szőke hajfürtjét hátrasímitva, mo­solyogva folytatja — Ez idén 5 hektáron termesztettünk görögdinnyét. Jól bevált, úgy­hogy nagyon sokat küldtünk szerte az országba. Munka­közben egy szép. nagy dinnye akadt a kezembe, sokáig né­zegettem, simogattam, majd átvillant az agyamon, hogy illene „jó étvágyat“ kívánnom fogyasztójának. A gondolat tetté vált. Megfogtam egy kést és a dinnye egyik olda­lára belevéstem „Jó étvá­gyat", a másikra nevem és címem. — Akkor persze — mondja szemével hamiskásan hunyo­rítva — még nem is sejtet­tem, hogy ez a dinnye barát­ságközvetítővé válik.... Lelkes beszédéből megtu­dom, hogy elmúlt jóegyné- hány nap — ó már elfelejtet­te a „vésést" — amikor egy szép napon bekopogtatott hozzájuk a postás és egy Slapyból küldött levelet nyúj­tott át. Meglepődésében alig tudta felbontani — hiszen azon a tájon nem ismert sen­kit — majd a fehér boríték­ból kiesett egy csehül írt levél. „A Jednotában dolgo­zom, ahova nemrégiben diny- nyeszállítmányt kaptunk. Megdöbbenésemre az egyiken írást fedeztem fel. A címet gyorsan lemásoltam, a másik szöveget igaz nem értettem, mert nem tudok magyarul, de sejtettem, hogy valami üd­vözlet-féle. Munka után tollat ragadtam, hogy megköszön­jem a finom dinnyét...“ Jarka levelében továbbá le­írja szülőhelyének természeti szépségeit, az Elba mentén büszkélkedő vén kastély ne­vezetességeit, valdmint az új kor teremtménye — a víz- duzzasztógát hatását életük fellendülésére ... Majd kife­jezi sajnálatát, hogy egyálta­lán nem ismeri azt a tájat, ahol Kató él, s ezért megkéri, legalább levél útján ismertes­se vele ezt. így kezdődött. Az egyik levél a másikat követte, a fényképváltás is megtörtént, sőt az utóbbi levelekben már arról írtak, hogy kölcsönösen meglátogatják egymást. íme, egy dinnye története, amely közvetítője lett egy cseh és egy magyar kislány barátságának; a Prágától 30 km-re eső Slapyt összekötöt­te Bátorkeszivel. BENYUS JÓZSEF Az apátfalva! Pol'ana-üzemben szorgalmasan tanulnak a fiata­lok. Képünkön a szövődében dolgozó lányok egy csoportja, akik a Tanulunk a pártról kört látogatják, melynek vezetője Pavel Ma már sok szövetkezet ve­zetősége tisztában van azzal, hogy a fiatalokat kezdeménye­zéseik megvalósításában tá­mogatni kell és ezért mindent elkövetnek, hogy ifjúsági mun­kacsapatok alakuljanak mind az állattenyésztésben, mind a növénytermesztésben. A szövetkezetek és az állami gazdaságok földjein az idén 656 ifjúsági munkacsapat dol­gozott. Sokan közülük valóban kiérdemelték a szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok elismerését. MÁR MOST TÉLEN... Mi az előfeltétele annak, hogy a munkacsapatok jól dolgozza­nak? Elsősorban az, hogy a fiúk és lányok jól felkészülje­nek a munkára és tudatában legyenek annak, hogy milyen hasznos munkát végeznek. Ez azt jelenti, hogy az ifjúsági munkacsapatok szervezését már most télen kell elkezdeni, ami­kor a szövetkezeti munkacso­portok termelési tervét állítják össze. Ekkor kell az állami gaz­daságok és a szövetkezetek vezetőségeinek bejelenteni az ifjúsági munkacsapatok meg­alakítását. Az Ifjúsági Faluban is így cselekedtek. Ebben a szövetkezetben az elmúlt évben a növénytermelésben 8, és az állattenyésztésben 3 munka­csapat alakult. A munkacsapa­tok kidolgozták a gazdasági állatok hasznosságának emelé­sére irányuló tervét is. Merész célt tűztek maguk elé: terven felül 428 000 korona értékű ter­meléssel emelik az EFSZ jöve­delmét. Vállalásukat becsülete­sen teljesítették. Az eredményt annak köszönhetik, hogy he­lyes agrotechnikát alkalmaztak, gondosan megművelték a föl­det, mind a növénytermelés­ben, mind az állattenyésztés­ben alkalmazták a haladó tech­nológiát. így vállalásukat nem­csak teljesítették, hanem ma­gasan túl is lépték és több mint 520 000 korona jövedelmet értek el. SEGÍTSENEK A SZAKEMBEREK Természetesen nemcsak az ifjúságtól függ műiden, az if­júsági munkacsapatoknak a szakemberek részéről is min­dent meg kell adni és nemcsak a munkacsapatok szervezésé­nél, hanem egész éven keresz­tü segíteni kell őket. Így pél­dául a nyitrai állami gazdaság luziankyi részlegén a fiatal Ko- vácik mérnök elvtárs védnök­séget vállalt az ifjúsági mun­kacsapatok felett, és azok va­lóban csúcsteljesítményeket értek el. A cukorrépatermelés­ben az agrotechnikai előírások betartásával és helyes trágyá­zással hét hektár területen át­lag 610 métermázsa hozamot értek el hektáronként. Ez azt jelenti, hogy 362 mázsával túl­lépték a tervet. A gútai EFSZ-ben a munka­csapatok vezetésének kérdését úgy oldották meg, hogy az erre alkalmas fiatal szövetkezeti ta­gokat elküldték a kétéves me­zőgazdasági munkaiskolába. Ezek ma már a munkacsapatok élén állnak és a gyakorlatban is felhasználják az iskolában nyert ismereteket. KEVÉS A FIATAL! A szövetkezetek és az állami gazdaságok azt a hibát követik el, hogy a munkacsapatok szer­vezésével kapcsolatosan nyert tapasztalataikat nem viszik át az állattenyésztési termelésbe. Ilyen irányban is sok kezde­ményezés indult. A dunaszer- dahelyi járásban, a dióspato- nyi EFSZ-ben szintén helytelen munkamódszereket alkalmaz­tak és ezért nem értek el ma­gas tejtermelékenységet. A szö­vetkezet vezetősége, a CSKP falusi szervezete és a CSISZ helyi szervezete ezért azt a határozatot hozta, hogy az ál­lattenyésztésben öt leányt he­lyeznek el. A lányok gondosan betartották az etetési időt, a fejadagokat és napi 6 literről 7.5 literre emelték a tejhoza­mot. A bajcsi állami gazdaság­ban a kostelnicei ifjúsági csa­pat egy tehénre számítva ter­ven felül átlag 100 liter tejet ér el. Gondoskodjunk arról, hogy a CSISZ-szervezetek, karöltve az EFSZ-ek és az állami gazdasá­gok vezetőségével az állatte­nyésztésben további munkacsa­patokat szervezzenek. Ezzel si­keresen hozzájárulnánk a CSISZ szlovákiai kongresszusa hatá­rozatának teljesítéséhez és 1960-ig 3000 fiút és leányt to­boroznánk az állattenyésztésbe. AllstAlon több mint 40 fiataldolgozik a szövetkezetben. Most a téli időszak beálltával főkéntj leányok gondolnak vissza szívesen a dohánykertészetbeneltöltött vidám napokra. Ké­pünkön az idős fűtő, Berényibácsi a dohányos csoport két tagjával. A tornaijai gép- és traktor­állomás ifjú traktorosai szin­tén bekapcsolódtak az őszi szántási versenybe. Az állomás legjobb traktorosa ifjú Berecz szerepel, hogy a téli javítások határidejét egy héttel lerövidí­tik. Az elmúlt napokban a gépál­lomás fennállásának 10. évfor­dulója alkalmából az üzem ve­zetősége traktorosnapot ren­dezett, melyen az üzem legré­gibb dolgozói pénzjutalomban részesültek. A CSISZ üzemi szervezete szintén megjutal­mazta a legjobban dolgozó fia­talokat. Vinczényt József, Gal- kó Béla, Vodislavská Anna, Nagy Erzsébet és Hubai Pál a CSISZ becsületjelvényét, Be­recz Barna, Cjpál Gyula, Dobi József, Hunyák László és Si­kur Béla pedig elismerő okle­velet kaptak. NÉMETH JÁNOS Állatok, amelyek „bevonultak a történelembe” I. e. 400. évben az egyik gall hadvezér nem elégedett meg azzal, hogy elpusztítja Rómát, a Kapitőliumot is be akarta venni, ahol 80 előkelő szenátor talált menedéket. A támadók éjjel óvatosan átmásztak a várfalakon. Erre a zajra figyelmesek lettek Juno istennő szent libái, gágogni kezdtek, mire az őrök felébredtek. így tehát a libák menteték meg a Kapitóliumot a pusztulástól. Talán kevésbé ismert történelmi tény, hogy Angliában VIII. Henrik, amikor el akart válni feleségétől, Aragó­niái Katalintól, küldöttséget menesztett a pápához, hogy adja beleegyezését a váláshoz. A küldöttséghez egy gróf is tartozott, aki magával vitte kedvenc kutyáját. Ami­kor a pápa az audienciánál szokás szerint csókra nyúj­totta a lábát, a kutya azt hitte, hogy a pápa bele akar rúgni, és ezért könyörtelenül megharapta őszentsége II. Gyula pápa lábát. A tárgyalásokat nem folytatták, és hogy mi történt Vili. Henrik feleségével, azt a tör­ténelemből tudjuk. Pillérek, koronák, milliók Sajnos él bennünk az a hiú de már kevesebb szó esik ar- szokás, hogy legszívesebben millió korona a megtakarítás. a milliókat emlegetjük. A leg­gyakrabban csak azt hangsú­lyozzuk, hogy hány ezer és ről, hogy hány ember, hány fiatal érdeme ez. Elismert tény, hogy az „Ifjú­ság millióiért“ mozgalom több millió korona megtakarítást hozott népgazdaságunk számá­ra. Ennek örülünk s büszkék vagyunk, hogy a kezdeménye­zést majdnem minden CSISZ- szervezet magáévá tette. De ha azt keressük, hogy egy-egy üzemben honnan jött össze a megtakarított összeg, akkor rendszerint néhány újító nevé­nek felsorolásával felelnek e kérdésre. Tehát négy-öt, esetleg húsz-harminc ember részese a megtakarításnak ott, ahol 200-300 fiatal dolgozik. Ez már nem egészen helyes. Helyénvaló lenne, ha most az új év küszöbén fontolóra ven­nék ezt a kérdést a CSISZ üzemi szervezeteinek vezetősé­gei is. Az újító mozgalom csak egyik formája a takarékossági versenynek. Tehát nemcsak ez­zel keil törődni. Az igaz, hogy minden üzemben mások a kö­rülmények, de a meglévő helyi viszonyok figyelembe vételével lehetőséget kell találni arra, hogy az ifjúság döntő többsé­gét bevonják a takarékossági mozgalomba. Számunkra a gépek mellett, a termelésben megtakarított fillérek épp olyan értéket jelen­tenek, mint az újítók ezrei. Ezért elsősorban a gépek mel­lett, a termelésben dolgozó fiatalokra kell nagyobb figyel­met fordítani. Ezen a téren értékes kezdeményezést tett az érsekújvári Elekrosvlt ifjú­sága. Az üzemben a techniku­sok újító köröket szerveznek és ezekben a körökben taná­csot adnak a termelésben dol­gozó fiataloknak, segítik őket a munkafolyamat egyes prob­lémáinak megoldásában. A szervezet vezetőségének figyel­me elsősorban a munkaterme­lékenység emelésére irányul. Ezenkívül teljesen ki akarják küszöbölni a munkából való kimaradást. A plesoki gépüzemben, ahol az „ifjúság millióiért" mozga­lom megszületett, szintén azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy minden fiatal egyenletesen tel­jesítse tervét és valamilyen formában bekapcsolódjon a ta­karékossági versenybe. Jén Lénárd, az ismert CSISZ-tag négy gépen dolgozik és az „ifjúság millióiért“ mozgalom keretében 2500 koronát takarí­tott meg. Jóllehet több gépen dolgozik, selejtet mégsem ter­mel. Tehát nem helytálló az olyan állítás, hogy a több gépen dolgozó munkás nem tudja összpontosítani figyelmét és több selejtet állít elő. Az üzemekből érkező levelek szerint egyre több helyen kez­denek komolyan foglalkozni a fentemlített kérdések megol­dásával. Ebből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy a CSISZ- szervezetek vezetői alaposan tanulmányozzák a CSISZ III. kongresszusának anyagát és igyekeznek valóra váltani a ki­tűzött feladatokat. -s — A HALADÖ ÜJ MUNKAMÓDSZEREKKEL Az ifjúsági kollektívákban le­het a legjobban az új haladó munkamódszerek érvényesíté­séért harcolni. Az ifjúsági mun­kacsapatok a legjobban bizto­sítják, hogy a szövetkezetek­ben és az állami gazdaságokon meghonosul a mezőgazdasági tudomány ismereteinek érvé­nyesítése. így például Szencen az ifjú­sági munkacsapatok kezdemé­nyezéséből 500 hektár terüle­ten akkor trágyáztak, amikor kalászba szökkent a kukorica. Ezen a területen a hektárho­zam 5 mázsával emelkedett, ami 20 vagonnal több kukoricát jelentett. Nem egy esetben az ifjúsági munkacsapatok kezdeményez­ték a termelési terv idő előtti teljesítéséért indított szocia­lista munkaversenyt. A gútai EFSZ-ben például a munkacsa­patok párosversenyben álltak egymással. TÖBBET VÁRUNK... Nem lehetünk megelégedve a zselízi, az ógyallai és még több más dél-szlovákiai járással. Ezekben a járásokban fokozot­tabb mértékben aktívákat, ér­tekezleteket kellene összehívni, ahol megszerveznék a tapasz­talatok kicserélését. Külön összejöveteleket szerveznének a fiatal dohánytermelők, állat­gondozók és zöldségtermelők számára. Az EFSZ-ek IV. kongresszu­sára tett előkészületek megte­remtették a kellő feltételeket ahhoz, hogy az ifjúsági munka­csapatok száma megnövekedjen és azok kiváló eredményeikkel a szocialista mezőgazdaság ne­velőivé váljanak. A. BUZNA J. SAKO „A technika és az újító javaslatok bátor felhasználása azt az utat jelenti, melyen az elavult gyáftási módsze­reket kiküszöböljük, melyek a múltban ugyan megfelel­hettek, de ma már távolról sem elegendők. Ezért fontos, hogy az ifjúság körében az újító mozgalmat széles mértékben terjesszük, minden fiú és leány az élenjáró dolgozók módszereit elsajátítsa és terjesztésében segítsen“. (A CSISZ III. kongresszusán elhangzott fő beszámolóból.)

Next

/
Thumbnails
Contents