Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-02 / 36. szám
A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusa a termőföld 63.3%-a tartozik. Ckakis akkor érhetjük el a szocializmus építésének betetőzését, ha győzedelmeskedik a szövetkezeti nagytermelés. A szövetkezetesítés eredményei Szlovákiában a mezőgazdasági termelés terjedelmének növekedésében mutatkoznak. Az 1957-es évben az 1936-os évvel szemben a termelés 30.6%-al emelkedett, emellett olyan jelentékeny eredményeket értünk el, mint a sertéshús-termelés megháromszorozódása. Ezzel az eredménnyel azonban nem elégedhetünk meg, ha arra gondolunk, hogy Szlovákiában a mezőgazdasági termelés színvonala a cseh kerületek termelése mögött lemaradozik. Az ifjúság nagy forradalmi feladatának tekintjük, hogy részt vegyen a szocialista mezőgazdaság építésében. Az Ifjúsági Szövetség szervezetei a falvakon hozzájárultak mezőgazdaságunk fellendítéséhez, részt vettek az EFSZ-ek építésében. Örömmel megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti családot az ifjúság soraiból szélesítettük ki. Az utolsó nyolc hónapban 3000 fiú és leány lépett be a szövetkezetekbe. Az EFSZ-ek építése terén kiváló eredményeket értek el a senicai, sobrancei, michalovcei és krupinai járásokban. Megindult a jicíni-senicai mozgalom, amely igen értékesnek bizonyult és az EFSZ-ek építésénél fontos formát jelent a fiatalok aktivitásának fellendítésében és abban, hogy a mozgalom útján megnyerjük a fiatalokat a mezőgazdasági munka számára. Mezőgazdaságunk csakis* akkor fejlődhet sikeresen, hogyha az idősebb szövetkezeti dolgozók mellett fiatal emberek dolgoznak. Az ifjúságra hárul az a hazafias feladat, hogy a mezőgazdaságban munkálkodjon. Az Ifjúsági Szövetség számára nem maradhat közömbös, hogy sok járásban és faluban nincs kellő utánpótlás és kevés a fiatal mezőgazdasági dolgozó. Ez főleg a zilinai és az olyan kerületekre vonatkozik, ahol fejlett az ipar. Létezik olyan szövetkezet is, ahol egyetlenegy fiatal se dolgozik. Az ifjúság munkája szempontjából a mező- gazdaságban nagy jelentőséggel bír, hogy a fiatal mezőgazdák számára bevezették a kétéves kiképzést és más kiképzési lehetőségeket is nyújtanak számukra. Köszöntjük ezt a határozatot, amely bizonyítja, hogy pártunk és kormányunk mennyire gondoskodik a fiatal mezőgazdákról. A mezőgazdasági munka fontos foglalkozási ág lett, amelyre a növénytermesztési és állattenyésztési ismeretek elsajátításával készülhetnek a fiatalok. A fiatal mezőgazdákat elméleti és gyakorlati kiképzésben részesítik, hogy azután mint szakképesített dolgozók a mezőgazdasági termelést magasabb színvonalra emeljék. Szükséges azonban, hogy ifjúsági szervezeteink több figyelmet szenteljenek annak, hogy a fiatalokat a mezőgazdaság számára megnyerjék és azok mezőgazdasági tanulóviszony-szerződést kössenek. Felhívjuk a CSISZ falusi szervezeteit: ez évben biztosítsák, hogy a mezőgazdaságban 15 900 fiú és leány lépjen tanulőviszonyba, s a politikai, kulturális és nevelési tevékenység fellendítésével, valamint azzal, hogy következetesen megoldják a mező- gazdaságban dolgozó fiatalokat érintő kérdéseket, szerettessék meg az ifjúsággal a mezőgazdasági munkát. A szövetkezetek vezetőségeinek gondolni’ kellene a szövetkezetek jövőjére. Erről nem szabad megfeledkezni, hiszen a szövetkezetek vezetőségeinek érdekében áll, hogy a fiatalokat az EFSZ-ekbe és az állami gazdaságba megnyerjék és megfelelő élet- és munkafeltételeket teremtsenek számukra. A mezőgazdasági termelés fellendítésével kapcsolatos feladatok teljesítéséhez nagy mértékben az ifjúság is hozzájárul. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a CSISZ kezdeményezéséből elindított építőversenyek nagy jelentőséggel bírnak. Ezek segítenek felfedni a mezőgazdaságunkban rejlő tartalékokat. Meggyőződtünk arról, mennyire helyes volt, hogy az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban ifjúsági munkacsapatokat, a GTÄ-kon pedig ifjúsági brigádokat szerveztünk. A mezőgazdaságban most 656 ifjúsági munkacsapat és 117 ifjúsági traktorosbrigád dolgozik. Sokan közülük jelentékeny eredményeket érnek el. Például Jahodnán, a dunaszerdahelyi járásban az ifjúsági munkacsapat a cukorrépatermelésben sikerrel érvényesítette az öntözési módszert, s 150 mázsával emelte a hektárhozamot. A traktoros brigádok érvényesítik a péntekes mozgalmat és azért harcolnak, hogy az anyagot és az időt gazdaságosabban használják fel. Az ifjúsági munkacsapatok jelentősége egyre nő, mert összpontosítják az agrotechnika, a zootechnika és a tudomány ismereteinek érvényesítését, és kezdeményezően versenyeket indítanak. Az ifjúsági szervezetek ezért fokozott figyelmet szenteljenek és több segítséget nyújtsanak az ifjúsági kollektíváknak és az EFSZ-ekkel, valamint az állami gazdaságokkal történt megállapodás után, az ifjúsági munkacsapatok vezetőit a legjobb dolgozókból válasszák ki. Mindemellett törődjünk azzal is, hogy necsak az ifjúsági kollektívák teljesítsék példásan feladataikat, hanem az egész ifjúság. Az állami gazdaságok ifjúsági csapatai nagyban hozzájárulhatnak az üzemen belüli elszámolási rendszer szilárdításához. Az ifjúsági kollektíváktól elvárjuk, hogy a CSKP XI. kongresszusa által az egyes körzetekre megállapított hasznosságot és hozamot elsőnek érik el és lépik túl. A mezőgazdasági ifjúság között folytatott versenyt az egyének közötti versennyé kell elmélyíteni. A járások és kerületek keretein belül a nemzeti bizottságok hozzájárulásával indítsunk versenyt a legjobb fejő, a legjobb állattenyésztő címéért. Az állami gazdaságok és az EFSZ-ek állat- tenyésztésében egészen elenyésző, csak körülbelül 5000 a fiatalok száma. Az ifjúság éppen ezen a téren alkalmazhatja leginkább a haladó munkamódszereket. Tanácsoljuk a kongresszusnak, tűzze feladatul, hogy az elkövetkező két év alatt az állattenyésztésben, főként a növendékállatok mellé és a baromfitenyésztés számára további háromezer fiatalt nyerjünk meg. A ruzindoli EFSZ CSISZ-szervezete a múlt évben nagyon értékes kezdeményeztést tett az „Ifjúság ajándéka a szövetkezeteknek“ mozgalommal, melyet a fiatalok számos faluban magukévá tettek. A CSISZ-fiatalok nagyban hozzájárulnak az EFSZ kezdeti nehézségeinek áthidalásához, melyek különösen a gazdasági épületek felépítésével és a takarmányalap megteremtésével kapcsolatban állnak elő. Örömmel üdvözöljük a CSISZ szenei járási vezetőségének kezdeményezését abból az alkalomból, hogy kötelezettséget vállalt, miszerint az ifjúság saját erejéből öt teljesen gépesített tehénistállót épít, ahol a fiatalok idősebb dolgozók vezetésével fognak dolgozni. Hasonló feladatot vállalt a CSISZ michalovcei járási vezetősége és számos más kerület járási vezetősége is. A CSISZ SZKB véleménye szerint a CSISZ Szlovákiai Kongresszusa 1960-ig további 50 teljesen mechanizált tehénistálló felépítését a falusi ifjúság feladatául tűzheti ki. A szövetkezeti gazdálkodás gyors fejlődése nagy igényeket támaszt az építőanyagokkal szemben. Ez irányban nagy jelentőségű a helyi források, az építőanyagok és épületelemek fel- használása, ami a száraz falazást teszi lehetővé. Gépkonstruktörjeink má'r gondoskodtak különféle egyszerű és félautomata gépek szerkesztéséről, melyeknek segítségével egy óra alatt 100, sőt több ilyen épületelemet is készíthetünk. Egy ilyen épületelem 500 téglának felel meg. Nagyon értékes kezdeményezéssel álltak elő az eperjesi kerület CSISZ-fiataljai. Tömegével gyártják az épületelemeket az EFSZ-ek és a kultúrházak építkezései számára. A michalovcei járás lastomíri CSISZ-szervezete feladatul vállalta 10 000 salakbeton elem elkészítését a szövetkezet számára. Fontos, hogy ez a kezdeményezés kiterjedjen a többi kerületre is, hogy az épületelemek gyártásába necsak a fiatal munkások és kőművesek kapcsolódjanak be. hanem az eperjesi diákokok példáját a többi diák is kövesse. Az Ifjúsági Szövetség olyan fontos feladatok megoldásában is segítsget nyújt a mezőgazdaság számára, mint a kukoricakóró silózása, valamint a rétek és legelők rendezése stb. 1957-ben 137 000 hektárnyi rétet és legelőt javítottak meg. Abból a 100 000 hektárnyi kötelezettségvállalásból, melyet a CSISZ a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére vállalt, csupán a tavasz folyamán 86 000 hektár rétet és legelőt javítottak fel. Nem vitás, hogy ezt a felajánlást a CSISZ III. kongresszusáig teljesítjük, sőt túl is lépjük. A rétek és legelők gondozását az ifjúság állandó fontos feladatának tekintjük. Tov^bi munkánk folyamán azonban fókozott figyelmet szentelünk a rétek és legelők minőségi gondozásának, trágyázásának, hogy a hozamok megkétszereződjenek, vagy megháromszorozódjanak. A CSKP XI. kongresszusának bátor célkitűzése, mely szerint a mezőgazdasági termelést 1965-ig 40 %-al növeljük, szükségessé teszi a talaj termőképességének alapos fokozását. Vízszabályozásokkal több tízezer hektárnyi területet szerezhetünk, öntözéssel pedig további többezer hektáron emelhetjük a hozamot. E téren különösképpen értékeljük a nyitrai kerület ifjúságának kezdeményezését, mely már évek óta a Nyitra-Zsitva csatorna építésén szorgoskodik. E példát követi a bratislavai kerület ifjúsága is a meliorációs munkálatokkal Vásárút és Lúcs között, valamint Zohoron, és a zilinai kerület ifjúsága Turócon. Ezeken és Szlovákia többi 37 meliorációs építkezésén készül fel ifjúságunk a kelet-szlovákiai vízgazdálkodási munkálatokra, melyekre az elkövetkező években kerül sor. Nagyrabecsüljük a CSKP bizalmát, hogy ezt a nagy művet gondjainkra bízta. Engedjétek meg, hogy a kongresszus és egész ifjúságunk nevében biztosítsam a CSKP Központi Bizottságát afelől, hogy CSISZ-tag- jaink becsülettel teljesítik a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött feladatokat. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága nagyra értékeli a bratislavai kerület ifjúságának kezdeményezését, mely az állami gazdaságok és az EFSZ-ek talaja termőképességének fokozása érdekében helyi forrásokból komposztot készít és gondoskodik az is,tállótrágya, valamint a trágyalé kezeléséről. A 80 000 köbméternyi kötelezettségvállalásból 25 000 köbméter komposztot már elkészített. A bratislavai kerület ifjúságának példája nyomán a többi kerületekben is elkezdték a komposzt készítését. Azt tanácsoljuk a kongresszusnak, hogy 1960-ig 300 000 köbméter komposzt elkészítését tűzze ki az ifjúság elé. Javasoljuk a Mező- és Erdő- gazdasági Megbízotti Hivatalnak, hogy minél előbb teremtse még e kötelezettségvállalás teljesítésének előfeltételeit, és a CSISZ-szerveze- teket kellő anyagi és szakértői segítségben részesítse. Hogy a dolgozók asztalára minél több gyümölcs kerüljön, fejleszteni kell a gyümölcstermesztést. Az év néhány szakában gyümölcshiány van. Mindamellett határtalan lehetőségekkel rendelkezünk gyümölcsöskertek telepítésére és saját forrásainkból biztosíthatjuk a gyümölcsellátást. Nem értünk egyet az olyan eljárással, hogy számos EFSZ-ben a termőtalajba telepítenek gyümölcsfákat, ahelyett, hogy kihasználnák a lankákat és az utak mentét. A CSISZ SZKB-nek az a véleménye, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a CSISZ-tagok és a pionírok közös erőfeszítésével 1960-ig 1500 hektárnyi gyümölcsligetet létesíthetünk és az utak mentén egy millió gyümölcsfát ültethetünk. A falusi szervezetek munkájában még mindig sok a javítanivaló. Egyes szervezetek nem eléggé kezdeményezők, nem nevelik eléggé az ifjúságot a gazdaságosságra és nem ápolják kellőképpen a helyes viszonyt a szövetkezeti és az állami tulajdon, s mindenekelőtt a technikai felkészültség iránt. A CSISZ-szervezetek lépjenek fel kezdeményező javaslatokkal az EFSZ-ek munkaszervezését illetően, leplezzék le az EFSZ-ek alapszabályainak esetleges megsértését, harcoljanak a szövetkezeti vagyon szétlopkodása. valamint hanyag kezelése ellen. A falusi ifjúság sok olyan problémával és nehézséggel találja magát szemben, melyeket a nemzeti bizottságoknak és az EFSZ-ek vezetőségének közösen kell megoldania. Ilyen probléma például az ifjúság helyes széthelyezése a termelésben, a 15. életévüket betöltött fiatalok rendes EFSZ-taggá való felvétele, a fiatalok munkájának helyes jutalmazása, az EFSZ kultúralapjának helyes felhasználása stb. Minden ilyen kérdés megoldásával váljon a nemzeti bizottságok állandó módszerévé a falusi ifjúsággal folytatott megbeszélés, s az ilyen alkalomkor minden olyan feladatot meg kell oldani, melyek a falusi ifjúság problémáit érintik. Neveljük az iskolákban a szocializmus és a kommunizmus öntudatos, művelt és lelkes építőit! Elvtársnők, Elvtársak! Szocialista rendszerünk kapitalista rendszerrel szembeni óriási előnyeinek meggyőző bizonyítéka, és az’ ifjúság neveléséről, valamint művelődéséről való nagy gondoskodás megnyilatkozása. köztársaságunk iskolaügyének fejlesztése. Iskolarendszerünk mélyrehetó demokratikus átszervezése és gyarapodása tette lehetővé, hogy az 1957—58-as iskolaévben Szlovákiában az általános iskolákban 625 000, szakiskolákban 39 000 és a főiskolákon 16 000 diák tanult. Emellett 24 000 dolgozó, főként a fiatalok saraiból, különféle rendkívüli tanulmányi lehetőségeket használt fel szakmai kiképzésére. A CSKP XI. kongresszusa iskolarendszerünk elé újabb bátor feladatokat tűzött ki. Az iskolai képzés változtatása felöl úgy határozott, hogy az szoros kapcsolatban legyen a termeléssel és a gyakorlattal, hogy a kommunista társadalom építésének feladataira sokoldalúan előkészítse az ifjúságot. A XI. kongresszus meghagyta azoknak a feltételeknek a megteremtését, melyek az átmenetet elősegítik, hogy az ifjúság nagy része 1970-ig teljes középiskolai oktatásban részesüljön és az általános iskolai kiképzés kilenc éves legyen. A fiatalok műveltsége emelkedésének ragyogó távlatai egyúttal új nagy feladatokat jelentenek az iskolákban a CSISZ számára. A CSISZ utolsó Szlovákiai Kongresszusa utáni időszakot főleg az jellemzi, hogy a CSISZ iskolai és főiskolai szervezetei gazdagabb és nagyobb tevékenységet fejtettek ki, több gondosságot fordítottak az ideológiai nevelésnek, a tanulmánynak, a diákok építő, kulturális és sport- tevékenységének. Nagy sikert jelent, hogy a diákok felújították a dicső brigádmozgalom hagyományait, amely hozzájárul a tanulóifjúság és a dolgozó nép élete és harca között fennálló kapocs megszilárdításához. Ebben az évben a nyári diákbrigádokon, az építészet és a mezőgazdaság fontos szakaszain körülbelül 5000 főiskolás és több mint 15 000 középiskolás CSISZ-tag vett részt. Az iskolai és a főiskolai szervezetek hassanak oda, hogy a tanulmányokat kössék össze a gyakorlattal, a termeléssel, és a tanulóifjúság kerüljön közelebb az élethez. A 11 éves iskolák szervezetei a brigádok rendezése mellett szélesítsék ki az ifjúsági technikai alkotóversenyt és honosítsanak meg olyan érdekes tevékenységi formákat is, amelyek a diákokat hozzásegítik ahhoz, hogy elsajátítsák a mai termelés alapvető ismereteit. Azok előtt a CSISZ-tagok előtt, akik a kísérleti 12 éves iskolát látogatják és szoros kapcsolatba kerülnek a termeléssel nagy lehetőségek nyílnak. Módjukban áll közvetlenül megismerkedni a dolgozó fiatalokkal és több lehetőségük nyílik arra is, hogy technikai tevékenységet fejtsenek ki. Több olyan CSISZ iskolai szervezetre volna szükség, mint amilyen a Banská Stiavnica-i vegyészeti ipariskolában működik, amely hasznothajtó szövetséget tart fenn a dubóvai Chema-üzemben dolgozó CSISZ-tagokkal. Ha a főiskolai szervezetek szoros kapcsolatot tartanak fenn a gyakorlattal, akkor az arra ösztönzi a diákokat, hogy aktívabb tevékenységet fejtsenek ki a gazdasági élet különböző szakaszain és a közéletben is. Ne akadjon egyetlen egy olyan diák se, aki a közéletben ne teljesítené valamilyen konkrét feladatot. Nagy jelentőségű az a körülmény is, hogy fellendül a diákok önálló tudományos tevékenysége, amely elsősorban a gyakorlat legégetőbb kérdései felé fordul. A fiatalok kommunista nevelésére vonatkozó igények szempontjából komoly hiányok mutatkoznak. A CSISZ nem gyakorol megfelelő ideológiai hatást a tanulóifjúságra, sok CSISZ-szer- vezet nem értékeli a diákok körében kifejtett ideológiai-nevelőmunkát, keveset törődnek a diákok életkörülményeinek javításával és nem gondoskodnak a diákok kulturális felfrissüléséről sem. A diákok gyakran vétenek a fegyelem ellen. Egyes szervezetek nem törődnek azzal, hogy a diákok teljesítik-e tanulmányi kötelességeiket, nem hatolnak-e be a diákok életébe bürzsoá szokások és burzsoá ízlés, nem igyekeznek olyan légkört teremteni, amely engesztelhetetlennek bizonyulna a lógos és a beképzelt diákokkal szemben. Keveset törődnek azzal, hogy a diákok a fizikai munkával szemben milyen állást foglalnak el, nem tanítják meg a diákokat arra, hogy a társadalom érdekeit kell előtérbe helyezni és arra, hogy eszményképüket a hazáért a legnehezebb szakaszokon végzett munkában kell látniuk. Amikor az Ifjúsági Szövetség új küldetésével és feladataival összefüggően az Ifjúsági Szövetség tevékenységének színvonaláról és a tagsággal szembeni igényekről beszélünk, ez főleg a főiskolákra és a középiskolákra vonatkozik. Ezekben az iskolai szervezetekben a leggyakrabban találhatunk formális CSISZ-tagokat. Ez szervezetünk jellegével és küldetésével teljesen összeegyezhetetlen. A főiskolai és iskolai szervek soraikban megtűrnek olyan „tagokat“, akik számára a szövetség csak arra jó, hogy köny- nyebben letegyék a vizsgákat, a főiskolára kerülhessenek, s esetleg megfelelő álláshoz jussanak. Ezek a „tagok“ elkerülik a munkát és nem járulnak hozzá ahhoz, hogy szervezetünk teljesítse feladatait. Nyíltan kijelentem, hogy ezeknek a CSISZ soraiban nincs helyük. A mi szövetségünk nem valami hivatalos vagy kötelező szervezet. Nagyot tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az olyan szervezet, amelyben százszázalékos a szervezettség, de igazi politikai aktivitást nem fejt ki, valamely iskola díszére válik. A CSISZ tagjának lenni megtiszteltetést jelent és aktív munkával kell bebizonyítani, hogy a megtiszteltetést igazán kiérdemeljük. Ezért a CSISZ-ben úgy vesszük fel a tagokat, hogy a diákokat már belépésükkor megismertetjük szervezetünk céljával és programjával, a tagok kötelességeivel, és a tag felvételénél annak biztosítékát látjuk, hogy az új tag majd nem rontja a CSISZ jó hírnevét. Egyenesen sértő; amikor a CSISZ-tagok nem veszik észre a hibákat és hiányokat, elvtársaik komoly kihágásait és a szervezetben hamis „diákösszetartás“ uralkodik. Gondoljunk csak arra, hogy ilyen hamis szolidaritással nemcsak a kollektívának ártunk, hanem annak is, akit az első helytelen lépéseknél még jó útra lehetne téríteni. Az iskolákban a diákok többségét sorainkba akarjuk tömöríteni. A CSISZ-tagok többsége az iskolákban áldozatkész, lelkes tag és CSISZ- funkcionárius, tudják, hogy mi a kötelességük. Arról van szó, hogy ne tűrjenek el; olyan jelenségeket, amelyek ártanának a CSISZ-nek, lássanak munkához és szervezetükből szilárd harci kollektívát kovácsoljanak, olyan kollektívát, amelynek nem lesznek formális tagjai, hanem minden tagja aktív tevékenységet fejt ki. A tanítóktól és az idősebb tapasztalt elvtársaktól elvárjuk, hogy funkcionáriusaink számára ezen a téren hatékony segítséget nyújtanak. Igyekezetük oda irányuljon, hogy minél több tanító vegyen részt a szervezeti életben, mégpedig nemcsak az iskolákban, hanem a falvakon és a helyi szervezetekben is. Ez a fiatal tanítók — CSISZ-tagok elsőrendű feladata. A CSISZ iskolai szervezete számára nyújtott segítségnél tisztában kell lenni az ifjúsági problémákkal, ezekből kell kiindulni és a fiatal CSISZ-funk- cionáriusok tevékenységében nem szabad elnyomni az önállóságot. A többi idősebb elvtárssal, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom dolgozóival, tapasztalt gazdasági és szakdolgozókkal is fokozottabb mértékben találkozásokat és beszélgetéseket kell rendezni. Az iskolákon a CSISZ munkája abban nyilvánul meg, hogy a főiskolai és iskolai szervezetek aktív szerepet töltenek be az iskola életében. A CSISZ szervezetek biztosítsák az oktatást, szervezzék meg az iskolánkívüli tevékenységet, vegyék ki részüket az interné tusok, menzák és diákotthonok irányításából, szóljanak hozzá az ösztöndíjak felosztásához és összegük megállapításához,’ a fegyelmi kérdésekhez és minden olyan kérdéshez, amely a diákok életével és munkájával összefügg. Néhány nap múlva megkezdődik az új iskolaév az általános iskolákban és nemsokára a főiskolákon is. Közvetlenül az új munka megkezdésekor minden iskolai szervezet a CSISZ KB IX. plénumának levele alapján tárgyalja meg eddigi tevékenységét, bírálja meg munkáját és használja ki a lehetőségeket arra, hogy minden tagot aktívan bekapcsoljon a CSISZ III. kongresszusára tett előkészületekbe. Fegyveres erőink harci és politikai kiképzésének megszilárdításában, hadseregünk, határ- és belső őrségünk, a biztonsági szervek és a polgári védelem kebelén belül egyre nagyobb szerepet játszanak a CSISZ-szervezetek. A CSISZ-tagok hatékonyan segítsék elő, liogy fegyveres erőink szocialista jellege egyre jobban szilárduljon, erősödjön a politikai és a nevelőmunka befolyása. A polgári szervezetekkel közösen egyidejűleg vegyenek részt a CSISZ III. kogrnesszusa tiszteletére indított építöver- senyben, a fegyveres erők kebelén belül a szervek és szervezetek, valamint a polgári rétegek között állandó szövetséget tartsanak fenn, amely szoros kapcsolatot teremtene a néppel és megerősítené hazánk védelmi készségét. Az ifjúságot következetesen a marxizmus-leninizmus szellemében neveljük Elvtársnők, Elvtársak! A párt XI. kongresszusa kihangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az ifjúság nevelése következetesen a tudományos világnézetre támaszkodjon és a marxizmus-leninizmus alapián álljon. A mai és a jövő feladatok megkívánják, hogy fokozzuk a fiatalok politikai felkészültségét. Feltétlenül látnunk kell, hogy az ifjúság a jelenlegi feltételek mellett ma is minduntalanul találkozik a kapitalista rendszer csökevényei- vel, a fiatalokat a múlt negatív hatásai és szokásai még mindig befolyásolják, az emberek gondolkodásában még sokáig különféle nézetek merülnek fel, amelyek ellentétben állnak a mi világnézetünkkel. Ezeket még mindig a kapitalista elemek maradványai táplálják és erősítik, továbbá az a körülmény is, hogy a világon még létezik kapitalista rendszer.
