Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-02 / 36. szám

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szlovákiai kongresszusa tudatosítaniuk kell feladataikat és küldetésü­ket. Továbbá el kell érnünk art is, hogy szer­vezeteink minden tagot konkrét feladattal bíz­zanak meg, és teljesítéséért az illető az egész kollektíva előtt feleljen. Ebben az esetben is az az elv érvényes, hogy az Ifjúsági Szövetség az ifjúság számára az élet- iskolája. Mindenki előtt legyen világos, hogy az olyan tagok, akik ténykedésük és elveik következté­ben szervezetünk céljaival és programjával el­lentétbe kerülnek, s többszöri figyelmeztetés, továbbá a taggyűlésen való megtárgyalás után sem hajlandók hibáikat megjavítani, azok, akik a CSISZ tagsági igazolvány mögé önző céljaikat rejtik, szövetségünkbe nem valók. A CSISZ soraiba az ifjúság többsége tömörült, de jelentős része még mindig e sorokon kívül áll. Éppen ezért az egész ifjúságért viselt fele­lősség megköveteli a belső elzárkózás teljes kiküszöbölését és figyelmünknek az egész ifjú­ságra való kiterjesztését. Az ifjúság kommunista szellemben folytatott nevelésének több oldala van. A CSISZ vala­mennyit nem ölelheti fel, és közvetlenül nem Js teljesítheti. A CSISZ-nek például serkentenie kell az ifjúságot az állami és gazdasági élet irányításában vállalt részvételre, vagy a test­nevelésen és a sporton keresztül a munkára és haza védelmére való felkészülésre stb. Ezzel a sokoldalú tevékenységgel, mely nél­kül a jövő embere elképzelhetetlen, egész sor szervezet és intézmény foglalkozik. Ha a CSISZ, az ifjúság politikai szervezete arra hivatott, hogy az ifjúságot kellőképpen előkészítse az életre, akkor tagjait és a többi ifjúságot is úgy kell vezetnie, hogy azok aktívan kivegyék ré­szüket a nemzeti bizottságok, a Csehszlovák Testnevelési Szövetség, a Szovjetbarátok Szö­vetsége, a Csemadok és hasonlő szervezetek munkájából. A CSISZ az egész ifjúságért viselt felelőssé­géből következő politikai feladatát akkor telje­sítheti, ha az ifjúság munkáját, pihenését és egész életét érintő kérdések és problémák nem lesznek számára idegenek. Teremtsünk olyan helyzetet, hogy a többi szervezet és intézmény ne oldjon meg semmi­nemű, az ifjúságot érintő problémákat az Ifjú­sági Szövetség nélkül. Ilyen helyzetet csakis az ifjúsági szervezet jó munkájával, nempedig hol­mi irányelvek és határozatok hozatalával te­remthetünk. Mindez szükségessé teszi, hogy a CSISZ- szervezetek minden társadalmi szervezettel és intézménnyel szoros kapcsolatban álljanak, ja­vaslataikat kezdeményezőleg előterjesszék, s hogy e szervezetek ifjúságot érintő tevékeny­sége összhangban álljon a párt és a CSISZ ifjú­ság nevelésével kapcsolatos fő feladataival. • A CSISZ tagság arra kötelezi a fiatalokat, hogy a kommunisták oldalán a munkában és mindenütt, ahol csak tömörülnek, a párt befo­lyását érvényesítsék. A gazdasági építésben fejlesszük az ifjúság aktivitását Elvtársak, Eívtársnők! A történelem nem Ismer időszakot, mely oly rohamos gazdasági fejlődésről tanúskodna, mint amilyen nálunk, Szlovákiában végbement azóta, hogy a szovjet hadsereg felszabadította ha­zánkat. A háború előtt elmaradt és a fasiszta uralom által a háború alatt egyenesen kifosz­tott Szlovákia, a nyomor és az éhség, a nyo­morgók és a kivándorlók Szlovákiája, akiket az összes világrészek kapitalistái kizsákmányoltak, visszavonhatatlanul a múlté. A szlovák nép gaz­dag, új életét a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság tette lehetővé, mely a Szovjetunió önzetlen baráti segítségére és az egész szocia­lista tábor országainak együttműködésére tá­maszkodik. Az alapvető gazdasági változások a modem Ipar felépítésének és a szocialista nemzetgazdaság fejlesztésének a következmé­nyei. Erről tanúskodnak az új üzemek százai a Vág és a Garam völgyében, Árvában, Kysu- cán és Kelet-Szlovákiában, a vízi és hőerőmű­vek, az éré és a tüzelőanyagok termelésének növekedése. Minderről a pezsgő élet és a la­kosság kulturális fejlődése beszél. Mindezeknek a forradalmi változásoknak az ifjúság is aktív részese. Ebben a munkában ezer és ezer áldozatot hozni tüdő fiatal dolgozó nőtt fel, akik az ifjúság dicső építkezésein, a szocialista munkaversenyben, az újitő moz­galomban és az EFSZ-ek építésében acélozód- tak meg. A hős s?db?dt RbmszdmolistaR példáját kö­vetve Szlovákia ezer és ezer lánya és ifja ment a határvidékre, hogy ott fellendítsék a mező- gazdasági termelést, a fontos építkezésekre, Osztrava és más kerületek építésére, melyek­nek egész köztársaságunk fejlődése szempont­jából. igen nagy jelentősége van. Hiszen a cseh széntermelés, valamint a nehézipar fejlesztése nélkül lehetetlenné válna Szlovákia iparosítása. A CSISZ-tagok és az ifjúság aktív részese a Vág legnagyobb vízierőmüvének, az Ifjúsági Gát építésének. Az ifjúság új győzelmeivel hazánk Szocialista építésének történetében új fejeze­tet nyitott. Az elkövetkező éveR Szlovákia arculatát még inkább megváltoztatják. Amint azt már emlí­tettük, az ipari termelés átlagterjedelme 1965- io meghaladja az 1957-es évi termelés kétsze­resét. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező évek átlagos évi termelésnövekedése egyenlő lesz az 1937-es év ipari termelésének összterjedel- rr ével. Oj üzemeket építünk, például a Kelet­lovákiai Acélműveket, melynek évi összter­melése két és fél millió tonna acél lesz, azaz 65 százalékkal több, mint a München-előtti köztársaság 1937-es évi acéltermelése. Az acél­művek nagy jelentőségre tesznek szert az egész csehszlovák népgazdaság további ágazatai fej­lesztésének szempontjából. Oj vagy már meg­lévő vegyi- és gépipari, valamint energetikai üzemek építését és fejlesztését kezdjük meg, többek között az első csehszlovák atomerőmű­vet. Szlovákia gyors gazdasági fejlődése nagy­ban hozzájárul ahhoz, hogy köztársaságunk az egy főre eső termelésben további élenjáró tőkés országokat előzzön meg. Ez mind nagy és lel­kesítő feladat az ifjúság számára, melyeknek teljesítése erősíti a lányok és fiúk további ez­reinek szocialista öntudatát. E feladatok teljesítésének megkezdésénél If­júsági Szövetségünk Szlovákiában a múlt jő eredményeire és tapasztalatéira támaszkodhat. A CSISZ-szervezetek a CSISZ előző szlovákiai kongresszusa óta jobban bejutnak a termelésbe, jobban szervezik az ifjúság technikai haladásért folyó harcát, fokozottabb figyelmet szentelnek a munkatermelékenység fejlesztésének, a ter­melési önköltségek csökkentésének, a termékek minősége javításának, valamint a jobb gazda­ságosságnak. Az ifjúság kezdeményezése kü­lönösen a párt és a kormány azon intézkedései után fokozódott, melyeket az ipar irányítása gazdasági hatékonysága növelésének érdekében hoztak. Nemzetgazdaságunk számára az „ifjú­ság millióiért“ mozgalomban üzemeink fiataljai 93 387 515 koronát takarítottak meg. Több ezer újítási javaslatot nyújtottak be, melyek nemzetgazdaságunk számára további hozzájá­rulást jelentenek. Az utóbbi évek folyamán az ifjúság építő aktivitása fokozásának fontos for­májává a CSISZ építőversenye vált. Ez a ver­seny különösen a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére öltött nagy méreteket, amikor is 2192 üzemi szervezet kapcsolódott bele. Jelen­leg, a CSISZ III. kongresszusának tiszteletére, az építőverseny sikeresen tovább folyik. A nemzetgazdaság további fejlesztése érde­kében a CSKP XI. kongresszusa irányelvének alapkövetelménye a szocialista termelés fej­lesztése és a gazdaság hatékonyságának átütő növekedése. Az „ifjúság millióiért“ mozgalom, mely nemzetgazdaságunknak nagy megtakarítá­sokat eredményezett, egyúttal az ifjúság gaz­daságosságért folytatott harcának is jó formá­ja. de jelentősége akkor fokozódik lényegesen, ha minden üzem magáévá teszi, ha minden fia­tal dolgozó csatlakozik a mozgalomhoz. Hely­telenül járnak el azok a CSISZ-szervezetek, melyek kizárólag egyes kollektíváknak vagy pedig egyéneknek szentelnek figyelmet, a töb­biekkel viszont nem törődnek. Úgyszintén nem elég, ha az „ifjúság millióiért“ mozgalom pénz­tárába csak a fiatal újítók gyűjtenek. Az alap­szervezetek eddigi felajánlásai és a tapasztala­tok alapján, melyek az „ifjúság millióiért“ moz­galom elindulása óta már összegyűltek, úgy gondoljuk, hogy a mozgalom kiszélesítésével további üzemekre a kongresszus az év végéig . százmillió, Jcorpna megtakarítását célul tűzheti ki. Ez megköveteli, hogy az üzem minden, fiatal dolgozójának versenyzésére, az egyéne^ és kol­lektívák között folytatott versenyzésre figyel­met fordítsunk. Új haladó munkamódszerek érvényesítésénél és a munkatermelékenység fokozásánál fontos szerepet játszanak a CSISZ ifjúsági kollektívák. Az iparban, a közlekedésben és az építőiparban 1035 ilyen kollektíva dolgozik. A legjobbak kö­zé tartozik a podbrezovai Sverma Vasművek ifjúsági kollektívája, mely terven felül 430 ton­na acélt termelt. A pieseki gépüzem ifjú­sági kollektívái 116 százalékos átlagteljesít­ményt nyújtanak. Ivancík elvtárs ifjúsági csoportja, mely géppel végzi a vakolást, a leg­nagyobb hidegek idején is 150 százalékra tel­jesítette a tervét. Sikereik titka abban rejlik, hogy kitartóan harcolnak a tervek teljesítésé­ért és túlteljesítéséért, valamint az újítási módszerek bevezetéséért. Idősebb, tapasztalt műszakiak és mesterek vezetésével dolgoznak, a CSISZ, valamint a Forradalmi Szakszervezet figyelemmel kíséri munkájukat. A CSISZ Szlo­vákiai Központi Bizottságának az a véleménye, hogy a CSISZ III. kongresszusa és a VII. VIT tiszteletére tovább emelhetjük a CSISZ-ifjúsági kollektívák számát. Figyelmet érdemel a Tatrasvit-I fiatalok kez­deményezése — a „300-as mozgalom“. Ennek célja, hogy minden fiatal dolgozó a három fő mutatóban állandóan száz százalékra teljesítse tervét. Ezt a kezdeményezést más üzemekben is érvényesíthetnék. A bányákban a munkater­melékenység fokozásánál úgyszintén nagy se­gítségre lehet a mamajevi mozgalom, a szén és a vas tonnánkénti termelése költségének csökkentése érdekében. Lenin arra tanított, hogy a szocializmus győ­zelme csakis a munka termelékenységének gyors növekedésével biztosítható. Ez irányban helyes utat a Kubra-trencíni K. J. Vorosilov Üzem 526-os részlegének fiataljai mutatnak. Az 526-os ifjúsági részleg Kuciák mester veze­tésével feltételeiknek megfelelően kötelezett­séget vállalt a CSISZ III. kongresszusa tisztele­tére, hogy az 1960-ra előirányzott munkater­melékenységet határidő előtt elérik. Vállalásu­kat „Az ifjúság menetelése az 1960-as év vé­gére tervezett munkatermelékenység időelőtti teljesítéséért“-neK nevezték el. A felajánlást két időszakra osztották fel. Az első időszakban behozzák a tervezett munkatermelékenység le­maradását, és 1958. december 19-ig elérik az 1958-as év végéig tervezett munkatermelékeny­séget. A második időszakban, 1960 végéig, ha­táridő előtt elérik a tervezett termelékenysé­get. E merész terv teljesítésében állandóan se­gítségükre lesz egy technikusokból álló brigád. Felhívjuk a fiatal munkásokat, technikusokat, mérnököket és derék dolgozó ifjúságunkat, hogy a trencíni K. J. Vorosilov Üzem 526-os részlegén dolgozó CSISZ-fiatalok mintájára in­dítsanak széleskörű szocialista munkaversenyt az 1960-as év végére tervezett munkatermelé­kenység idő előtti elérésére, és a termelés hatékonyságának felülvizsgálásakor, továbbá az 1959-es terv előkészítésekor ismét kezdemé- nyezően lépjenek fel a munkatermelékenység emelése, valamint a termelés gazdaságossága és minősége javításának kérdésében. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága a gaz­daságosság ellenőrző őrjáratait az ifjúság szo­cialista tulajdon iránti viszonya jelentős és fe­lelősségteljes megnyilvánulásának és a terme­lés igazgatásában való fontos tényezőnek tartja. Értékes munkát végeztek a munkából való ki­maradás, a munkaidő gazdaságtalan kihasználá­sa, az anyag- és energiapocsékolás, a hóvégi hajrá és más „fekélyek“ ellen folytatott harc­ban, amelyek gátolják a terv teljesítését és drágítják a termelést. A gazdaságosságot el­lenőrző őrjáratok száma 497-re növekedett. Helyes lesz, ha a CSISZ III. kongresszusáig a gazdaságosságot ellenőrző őrjáratok számát 600-ra növeljük. Emellett el kell érnünk, hogy az összes CSISZ-tagok a kommunisták oldalán, a gazdaságosság őreivé váljanak. Az egyéni és' kollektív vállalások teljesítésé­ben elért eredmények ellenére sok CSISZ-szer- vezetben előfordul, hogy a Forradalmi Szak­szervezetekkel együttműködve nem fordítanak kellő figyelmet a kötelezettségvállalások telje­sítésének ellenőrzésére és nem nyújtanak kellő segítséget azoknak a fiataloknak, akik a fel­ajánlásokat tették, ami azután csökkenti a szo­cialista munkaverseny iránti bizalmukat. Ha az üzemi szervezet nem foglalkozik konkréten a szocialista munkaversennyel, ha prédikálással helyettesíti a közvetlen szervezési munkát, ak­kor a fiatalok nem veszik elég komolyan a fel­ajánlásokat és nem fejezik be a megkezdett munkát. El kell érnünk, hogy a szocialista mun­kaversenybe az összes fiatal munkások bekap­csolódjanak és minden CSISZ-tag és CSISZ- szervezet tartsa szem előtt az „ami sző, az tett“ jelszót. A CSISZ építő versenye még job­ban elősegíti az összüzemi szocialista munka­verseny kiszélesítését, ha a Forradalmi Szak- szervezetek legszorosabb együttműködésére és segítségére támaszkodunk. A járási és kerületi vezetőségeknek segíte­niük kell a szocialista munkaverseny fejleszté­sében, az ifjúság alkotó igyekezetének állandó serkentésében és a szocialista munkaversenyek­ről rendezett tapasztalatcserék megszervezésé­ben. * • * A termelőerők és a munka társadalmi terme­lékenységének további fejlesztése a legkorsze­rűbb technika alapján, a szocializmus építésé­nek betetőzésében egyike a legfontosabb fel­adatoknak. A tudományban és technikában, különösen az atomenergia békés kihasználásá­val kapcsolatban, új forradalom küszöbén állunk. Ebből a szempontból nagy jelentőségű a dol­gozó ifjúság szakképesítésének fokozása. Az if­júság „Szakmai oktatásának éve“ megmutatta, hogy ifjúságunk élénk érdeklődést tanúsít a tanulás iránt. Az utóbbi két évben 360 üzemben több, mint 25 000 munkás tanult. Az oktatási év részvevői közül sokan már több munkamű­veletet sajátítottak el, szakképesítést szereztek és újításokat nyújtottak be. Sok alapszervezet­ben azonban még nem értékelik eléggé az ifjú­ság érdeklődését az új technika iránt, nem propagálják kellőképp az újítók tapasztalatait, és nem veszik szemügyre a selejtkészítőket és lustálkodókat. Helyeseljük, ha a kongresszus minden alapszervezet kötelességévé teszi, hogy az ifjúság szakképesítésének emelésével rend­szeresen törődjenek és elérjék, hogy a jövő év végéig a fiatal munkások, mérnökök és techni­kusok legalább 40 — 50 százaléka fokozza szak- képesítését. Emellett továbbra is arra kell tö­rekedni, hogy a fiatalok mind nagyobb számban váljanak a fő- és szakiskolák távhallgatőivá. Az ifjúság szakképesítésének emeléséről való gondoskodás az ifjúság újító mozgalmának ki- szélesítésében is visszatükröződik. A myjavai Armatúrka fiataljai 1936-ban csak 13 újító ja­vaslatot, 1957-ben pedig már 203-at adtak be, s ezzel 1 457 065 koronát takarítottak meg. Az üzem legjobb újítója Közének Tibor elvtárs, aki 470 864 korona értékben 30 újító javaslatot adott be. Hasonló kimagasló eredményeket ér el Hegedűs elvtárs a komáromi Szlovák Hajó­gyárban, Nejezchleb elvtárs a myjavai Arma- túrkában, Vestenecky elvtárs a Tatrasvitben, és még mások. Ezek a példák bizonyítják, hogy az ifjúságnak széleskörű lehetősége van részt venni az újító mozgalomban. Szükségesnek tartjuk, hogy szervezeteink még nagyobb mé­retekben rendezzék a „fiatal újítók hónapja“-it, „az új technika napjai“-t, fiatal újítók verse­nyét és a technikai konferenciákat. A gazdasá­gosság ellenőrző őrjárata nem hagyhatja sző nélkül, hogy sok újító javaslatot nem bírálnak el, és későn alkalmazzák őket a gyakorlatban. Az újító javaslatok gyakorlati alkalmazásánál igen fontos szerepet játszanak az ifjúsági kol­lektívák. Az üzemekben folytatott munkánk során nem szabad elfelejtenünk, hogy csaknem összes üze­meinkben túlnyomórészt fiatal lányok és fiúk dolgoznak. Például a szlovákiai ruhaiparban dolgozó alkalmazottak átlagkora országos mé­retben 25 év. Számos nagy gépipari üzemben 23-24 év az átlagkor. Az Ifjúsági Szövetségnek erre különös figyelmet kell fordítania és el kell érnie, hogy a CSISZ-szervezetek ezekben az üzemekben következetesen teljesítsék küldeté­süket. Az ipari termelés növekedésével évről-évre növekszik a fiatal szakmunkások száma is, akik a szaktanulóotthonokban és tanonciskolákban .készülnek jövendő hivatásukra. A fiatal dolgo­zók nevelési rendszerében foganatosított intéz­kedések, a szaktanulóotthonoknak az üzemek­hez való kapcsolása nagy jelentőségű a fiatal munkások nevelésére nézve, mert a fiatal mun­kások így könnyebben elsajátíthatják a mun­kásosztály idősebb tagjaitól a szükséges szak-, élet- és politikai tapasztalatokat. Ez az intéz­kedés rendkívül fokozza a CSISZ üzemi szerve­zeteinek felelősségét a tanoncok körében vég­zett munkáért és a CSISZ-szervezet vezetésé­ért. Sok üzemben azonban még nem sikerült elérnünk ezt a fokozott gondoskodást a szak- tanulőintézetek szervezeteiről. Az üzemi CSISZ- szervezetek feladata, hogy az eddiginél nagyobb számban bízzék meg tagjait, fiatal munkásokat, mérnököket, technikusokat a tanoncok körében Végzett munkával, mert ezek sok érdemdús munkát végezhetnek a tanoncok technikai al­kotó versenyének kiszélesítésében, megismer­tethetik az ifjúságot a legújabb termelési mód­szerekkel, megszervezhetik a pihenés hasznos eltöltését, a sportot, a kultúrát. A munkásutén- pőtlás nevelésének megjavítása mindenekelőtt megköveteli az iskolaügyi szervek és a CS1SZ- szervek és szervezetek együttműködését. A szaktanulőintézetek iránti figyelem fokozása olyan égető szükség, mely a dolgozó ifjúság előkészítésében beállt változásokból magukból következik. * * * Az ifjúság gazdaság terén kifejtett aktivitá­sának egyik fő részét az építőiparban végzett munka, az ifjúság építkezései dicső hagyomá­nyainak fejlesztése képezi. Kötelességünknek tartjuk, hogy aktívan ve­gyünk részt a hiányosságok eltávolításában, mert ezek hátráltatják az építőipar termelését. A CSISZ-tagok nem nézhetik tétlenül az olyan jelenségeket, mint a munkahét lerövidítése, a munkaerő hullámzása, az építkezéseken ural­kodó rendetlenség, a rossz minőségű munka és a rossz munkatervezés. Nagyra becsüljük azt a munkát, melyet a CSISZ zilinai kerületi bi­zottsága végzett, amely az építkezéseken kö­vetkezetesen biztosítja a CSISZ-szervezetek megalakítását. A fiatal építőmunkások 52 ifjú­sági munkacsapatot alakítottak és 12 építkezést ifjúsági építkezésnek jelentettek ki. Sajnos a íilinai kerület tapasztalatait a többi kerület nem vette át. Az ifjúsági munkacsapatok elő­segítik a fiatalok aktivitásának emelését. Bát­rabban kell hozzálátni a munkacsapatok meg­szervezéséhez. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy amíg a tanulók tanuló-kollektívákban dolgoznak, ki­váló eredményeket érnek el, mihelyt azonban az egyes épületekre osztják be őket, rögtön csökken az aktivitásuk, mert nincsenek felté­telek tapasztalataik érvényesítésére. Az Építé­szeti Megbízotti Hivatalnak azt javasoljuk, hogy az építkezési vállalatok olyan munkacsapátok­ban vegyék át a végzett növendékeket, mint ahogy azok a szaktanintézetekben dolgoztak. A fiatalok jelen harci feladata, hogy az épí­tészetben vállaljanak munkát, mert az építé­szetnek fiatal erőkre van szüksége. Használják fel az új technikát, az új munkamódszerékeket és járuljanak hozzá ahhoz, hogy az építőipari termelés olyan színvonalat érjen el, mint ami­lyenre a szocializmus építésének betetőzéséhez szükség van. A párt XI. kongresszusa nagy jelentőségű építkezéseket bízott a fiatalokra. A CSISZ SZKB azt javasolja a kongresszusnak, hagyja jóvá a köztársaságban épülő első atom-villanyerőmű feletti védnökség átvételét. Büszkén vállaljuk magunkénak a Prága mel­lett létesítendő új kaucsuk-üzem, a iateci vil­lanyerőmű és a Klement Gottwald Új Kohőmű- vek építkezéseit. A cseh és szlovák ifjúság kö­zös munkájában az építkezéseken továbbra is szilárdítsuk meg köztársaságunk ifjúságának egységét és szövetségét. A fiatalok számára nagy megtiszteltetést jelent, hogy az Ifjúsági építkezéseken dolgozhatnak. Ezért az ifjúsági építkezésekre csakis olyan fiatalokat válasz- szunk ki, akik a munka iránti viszonyukkal, leleményességükkel és személyes példaadásuk­kal szervezetüknek becsületet szereztek. Ä CSISZ SZKB az elmúlt évben védnökséget vállalt a Novákyi Bánya építése felett és azt Ifjúsági Bányának nevezték el. A bányában dol­gozó fiatalok kitartó igyekezetének köszönhető hogy rendszeresen magasan túlteljesítik a ter­vet. Engedjék meg, hogy a kongresszus nevé­ben üdvözöljük a fiatal bányászokat, azokat a bátor fiúkat, akik nehéz körülmények között jelentős eredményeket értek el és új sikerekei kívánunk nekik. Az Ifjúsági Bányában még sok feladat vár megoldásra. Az Ifjúsági Bánya Szlovákiában £ legnagyobb és legmodernebb ilyen üzem. A: üzem nem érhetne el ilyen eredményeket, hí a bányában a dolgozók állandóan váltakoznának A kongresszus nevében felhívom a fiatal brigá- dosokat. hogy Ján Nie, Ján Viazanicka, Jura, Martinec, Ján Beseda elvtársak és mások pél­dáját követve tanulják ki a szép bányászmes­terséget és maradjanak tartósan a bányában. A szénbányáknak még több munkaerőre var szüksége. Szükséges, hogy a kerületi és járás vezetőségek, valamint az alapszervezetek tel­jesítsék vállalásukat, és a jövőben 350 fiata dolgozót küldjenek ki a Novákyi Szénbányába Ostravába, Handlovába és más bányákba. Minden fiatal erő igénybevételével építsük fel a szocialista falut A szocializmus építésének betetőzése szem pontjából az ipar további fellendítése mellet feltétlenül szükséges, hogy lényegesen emel kedjen a mezőgazdasági termelés is. A fők sokkal több élelmiszert és ipari terméke termelhet, hogy csökkenthessük a behozatal és a szükségleteket saját forrásainkból fedez hessük. A mezőgazdasági kistermelés ezt a kér dést nem tudja megoldani. A CSKP XI. kongresszusa magasan értéke azokat a sikereket, amelyeket a mezőgazdaság termelés terén a szövetkezetekben elértei A szocialista szektorhoz az egész köztársaság ban a termőföld 71.5%-a, Szlovákiában pedi

Next

/
Thumbnails
Contents