Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-09-02 / 36. szám
Beszámoló a CSISZ SZKB tevékenységéről és a CSISZ további feladatai Szlovákiában A CSKP vezetésével ~ előre a szocializmus építésének betetőzéséé Milán Rázus elvtárs a CSISZ SZKB elnöke a beszámolóját mondja Elvtársak és Elvtársnők! A CSISZ utolsó Szlovákiai Kongresszusa óta hazánk életében történelmi jelentőségű fontos események játszódtak le. Legfontosabb közülük a CSKP XI. kongresszusa volt, amely a szocializmus építése betetőzésének harcos programját tűzte népünk elé. Ezt a merész célt a párt azért tűzhette ki, mert eléréséhez megvan minden alapvető feltételünk. Ezt jelenti egész belső fejlődésünk, valamint az eddigi építő munkában elért eredmények, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fennálló szoros barátságunk és a világ forradalmi erőinek növekvő szolidaritása. A szocialista építés betetőzése érdekében döntő győzelemre kell vinnünk a szocialista termelést a falvakon, eltávolítani a kizsákmányoló osztály maradványait, tovább fejleszteni a legmagasabb technikán alapuló termelő erőket és a munkatermelékenység lényeges fokozásával biztosítani népünk életszínvonalának további állandó növekedését. Tovább kell szilárdítani rendszerünket, fokozni a dolgozók aktív részvételét az állam és a nemzetgazdaság igazgatásában, a marxista-leninista tanítás szellemében elmélyíteni a nép erkölcspolitikai egységét és betetőzni a kul túrforradalmat. Hazánk biztonsággal halad a kijelölt úton. Gazdasági és kulturális építésünk kiváló eredményei és az elkövetkező évek fejlődésének megkapó távlatai azt mutatják, hogy a szocializmus nem egy messzi jövendő vágyát .jelenti, hanem hogy a dolgozó nép szorgos keze nyomán végső körvonalai is kézzelfoghatóvá válnak. Büszkén jelenthetjük ki, hogy az elmúlt időszakban a CSISZ minden tevékenysége elválaszthatatlanul összefüggött a szocializmus építéséért folyó országos harccal. A szocializmusért folytatott harcban az ifjúság legmagasabb eszményképét és igaz boldogságát látja. A CSKP XI. kongresszusa eredményeinek alapján Szlovákiára különösen jelentős feladatok hárulnak. Ezeket megtárgyalta az SZLKP kongresszusa és az SZLKP 'Központi Bizottsága, melynek irányvonalai megmutatták, hogyan biztosítjuk Szlovákiában a CSKP fő vonalát. Ha csupán azt vesszük tekintetbe, hogy Szlovákiában 1957-ben az ipari termelés hat és félszer több volt az 1937-es évvel szemben, és hogy ezt a termelési alapot 1965-ig meg kell kétszerezni, nemcsak Szlovákia további felvirágzásának ragyogó távlatait látjuk, hanem a cseh munkásosztály és a cseh dolgozó nép testvéri segítségének további bizonyítékát is. Szlovákia ifjúsága, lelkesedéssel fogadta a párt kitűzte merész feladatokat és kész minden erejét, tudását és lelkesedését hazánk szocialista építésének betetőzésére fordítani. Ezekben a napokban Szlovákia CSISZ-szerve- zetei megtárgyalják a CSISZ KB IX. plénumának az összes tagokhoz és szervezetekhez intézett levelét és elhatározzák, hogyan járulnak hozzá a CSKP XI. kongresszusa határozatainak megvalósításához. Megbeszélik, hogyan emeljék magasabb színvonalra a CSISZ tevékenységét, ezer és ezer építési kötelezettségvállalást tesznek a CSISZ III. kongresszusának tiszteletére. A CSISZ Szlovákiai Kongresszusára az a feladat is hárul, hogy értékelje az eddigi tevékenységet és foglalkozzék a CSISZ III. kongresszusa idején ráháruló feladatokkal Szlovákiában, s különösen, hogyan járul hozzá a CSISZ III. kongresszusa sikeréhez. Figyelmünket elsősorban az ifjúság erejének egyesítésére, a CSKP XI. kongresszusa kitűzte feladatok teljesítésére, a CSISZ munkájának emelésére kell irányítanunk, hogy az ifjúság kommunista nevelésénél mint a párt elsőrendű segítőtársa és tartalékja teljesítse feladatát. A békéért és a világ ifjúságának barátságáért Elvtársak és Elvtársnők! Egész mai életünk és jövendőnk is elvalaszt- hatatlanul összefügg a világ dolgozóinak a békéért, a szocializmusért és a kommunizmusért rt, az ifjúság A BESZÁMOLÓT MILÁN RÁZUS ELVTÄ1 folytatott harcával. Ezért mielőtt elemezzük ifjúságunk munkáját és rátérünk további feladatainkra, foglalkozzunk a nemzetközi helyzet egyes kérdéseivel. Az utóbbi évek folyamán a szocializmus és a béke ereje az egész világon megnövekedett és megszilárdult. A kapitalizmus és szocializmus erőviszonyát mutató mérleg mindinkább a szocializmus oldalára billen. Az emberiség több mint egyharmada — csaknem egy milliárd ember — halad a szocializmus útján és építi az új életet. Ezzel egyidejűleg a szocializmus világméretben- óriási anyagi erővé válj;. A kapitalizmussal folytatott békés versengésben a szocialista tábor napról napra jelentős győzelmeket ér el. A világ ipari termelésének egyharmada ma a szocialista országokra esik, és nap mint nap olyan ütemben növekszik, hogy a kapitalizmusnak elállítja a lélegzetét. A Szovjetunió negyvenéves fennállása alatt harmincháromszorosára emelte termelését, az egész kapitalista világ pedig csak a kétszeresére. A Szovjetunió sok szakaszon megelőzte a legfejlettebb kapitalista államot, az Amerikai Egyesült Államokat. A Szovjetunió előnyének kiváló bizonyítéka a tudomány és technika fejlődése. Erről tanúskodik a szovjet szputnyikok fellövése, melyeknek súlya százszorosán felülmúlja az amerikai mesterséges holdak súlyát, továbbá a rakéta- technika fejlődése, a geofizikális kutatásokban elért sikerek, a bolygóközi területek titkainak feltárása, és mindenekelőtt az atomenergia békés felhasználása. A világ embereinek milliói naponta meggyőződnek, hogy az emberiség jövője a szocializmus és kommunizmus, és hogy a kapitalizmust a történelem megsemmisülésre ítélte. Létük meghosszabbításának érdekében a kapitalisták a legravaszabb módon „népi kapitalizmusáról, „demokratikus tőké“-rő! és az úgynevezett általános jólét burzsoá államáról ° szóló hamis mesékkel igyekeznek félrevezetni a népet. Az ö kelléktárukba tartozik a „nemzeti kommunizmus“-ról szóló elmélet is, amelyet a burzsoá körök csempésztek a nemzetközi kommunista mozgalomba. A szocializmus ellenségei azt szeretnék, ha a szocialista országok népei minden országban egyéni módon teljesen „új“, mesterségesen felépített ösvényeken keresnék a szocializmushoz vezető utat és elfelejtenék, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a Szovjetunió és a többi ország a szocialista építés terén. Azt ajánlják, hogy a szocializmus felé mindenki egyénileg, szétszórtan haladjon, mindenki a maga módján tapogatózzon és különböző utakat tegyen meg. A revizionista nézeteket aktívan a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vezetői terjesztik, akik a JKSZ VII. kongresszusán a párt programjába iktatták ezeket az irányelveket. Eljárásuk nyilt árulást jelent a nemzetközi munkásmozgalommal szemben. A kommunista és a munkáspártok egyhangúan elítélték a jugoszláv vezetők eljárását. Tökéletesen azonosítjuk magunkat a CSKP állásfoglalásával és tiszta szívből a proletár nemzetköziség eszméit hirdetjük, azokat az eszméket, amelyek a CSKP XI. kongresszusán győzedelmeskedtek. A nemzetközi élet legfőbb problémája jelenleg a háború és a békés egymás mellett élés kérdése. Az agresszív imperialista körök makacsul védekeznek a fegyverkezés csökkentése ellen, az atom- és hidrogénfegyverek használatának teljes betiltása, valamint az ilyen fegyverekkel folytatott kísérletek azonnali és feltétlen beszüntetésére irányuló megállapodás ellen. Folytatják a hidegháborút, lázasan fegyverkeznek, újabb és újabb haditámaszpontokat építenek és új háború veszélyét idézik elő. Az egész világ felháborodással vette tudomásul az amerikai és az angol imperialisták Libanon és Jordánia ellen intézett támadását, amelynek az új Iraki Köztársaság elleni támadásban kellett volna kicsúcsosodnia. Az imperialisták, hasonlóképpen mint az Egyiptom elleni támadásnál, újból megmutatták, hogy a népek szabadságának és függetlenségének megátalkodott ellenségei. Különösen az Egyesült Államok imperialista körei mutatták meg igazi ábráza- tukat, akik az Egyiptom ellen intézett angolfrancia támadás idején úgy tettek, mintha a konfliktusokat békésen igyekeznének megoldani. Az amerikai erőszakos beavatkozás Libanon belügyeibe azonban azt bizonyítja, hogy az amerikai imperialista körök az Egyiptom ellen intézett angol-francia támadás idején csak meg akarták téveszteni a közvéleményt és szerepüket mesterien megjátszották. Ma már azonban más a helyzet mint annak idején, amikor egész nemzeteket gyarmati rabszolgaságban lehetett tartani. A gyarmati iga alól felszabadított nemzetek a béke és a szocializmus erőinek tartalékaivá válnak. A világ békeszerető népei követelik, hogy következetesen és haladéktalanul hajtsák végre az ENSZ rendkívüli közgyűlésének azon határozatát, amely elrendeli, hogy az amerikai és angol támadó hadseregek hagyják el az arab Kelet országait. Imperialista urak — a történelem kerekét nem fordítjátok vissza! (Ami go home!) A nemzetek békében akarnak élni és kiharcolják a békét! A békéért folytatott harcban a Szovjetunió nyújtja a legerősebb támaszt. A Szovjetunió következetes békepolitikáját az egész világon egyre jobban támogatják. A kapitalista nagyhatalmak elé terjesztett konstruktív szovjet kommunista S A CSISZ SZKB ELNÖKE ADTA ELŐ javaslatok, s főleg a csúcskonferencia összehívására vonatkozó javaslat egyre jobban megnyeri a világ közvéleményének rokonszenvét. A Szovjetunió békepolitikáját, amely a világ összes népének óhaját fejezi ki, azzal bizonyítja, hogy a maga részéről leállította az atom- és hidrogénbombákkal való kísérleteket. A Szovjetunió határozata és a békeszerető erők nyomása következtében az imperialista hatalmak, az Egyesült Államok és Anglia olyan helyzetbe került, amelyben nem maradhatott süket a népek életfQntosságú követelményeivel szemben. A nép azonban nemcsak szavakat, hanem tetteket követel! A béke számára Európában és az egész világon nagy veszélyt jelent Nyugat-Nérhetország militarizálása, atom-, valamint rakétafegyverekkel való felfegyverzése és a náci szervezetek tevékenységének felújítása. Nem nézhetjük közömbösen a nyugat-németországi fejleményeket, mert népünk emlékezetébe mélyen be- levésődtek azok a véres gaztettek, amelyeket a náci hordák hazánkban elkövettek. A nyugati militaristáknak és revansistáknak ezt mondjuk: „Az 1958-as év más, mint az 1938-as év volt! Népünk és. az ifjúság szereti szocialista hazáját és azt a szocialista táborra támaszkodva bármikor kész megvédelmezni. Velünk tart a Szovjetunió! És hogy á Szovjetunió mit jelent, arról már nem egy alkalommal meggyőződhettek!“ A nemzetközi békemozgalom hatalmas áradatában rendkívül nagy jelentőségű az ifjúság és a haladó ifjúsági szervezetek, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség harca. A békeharcban a moszkvai VI. Világifjúsági Találkozó 1957-ben kifejezésre juttatta' a fiatalok szolidaritását és a világ ifjúságának együttműködését. Büszkék vagyunk arra, hogy a V1T sikeréhez a mi ifjúságunk is hozzájárult. A mi ifjúságunk a jövőben is szilárdítja és elmélyíti a barát; kapcsolatot a szocialista országok ifjúságával, s elsősorban a derék szovjet ifjúsággal és a világ haladó békeszerető ifjúságával. Szolidárisak vagyunk azzal az ifjúsággal, amely a kapitalizmus és az imperializmus ellen, jogaiért és a jobb életért harcol. Az 1959-ben Bécsben megtartandó Világifjúsági Találkozóra tett előkészületek folyamán még fokozottabb igyekezetét fejtünk ki a békeharcban, még jobban hozzájárulunk a békeszerető fiatalok szövetségének szilárdításához, akik a fiatal nemzedék boldogságáért harcolnak. Tudatában vagyunk annak, hogy sikereink és a Szovjetunió vezette tábor sikerei nemcsak a szocialista rendszer előnyeit bizonyítják, hanem a kizsákmányolás és elnyomás ellen, a nemzeti szabadságért, a békéért és a jobb jövőért folytatott harcban az egész világon a dolgozókra és az ifjúságra serkentőleg hatnak és számukra erőt kölcsönöznek. Legyünk a CSKP hű segítőtársa és tartaléka Elvtársak! Elvtársnők! A munkásosztály nehéz megpróbáltatásokkal vereségekkel és győzelmekkel teli évszázados harca és a szocializmus alapjainak felépítése után hazánkban a szocializmus építése betetőzésének nagyvonalú távlatai már kézzelfoghatóan rajzolódnak fel. Határtalanul boldog érzés fog el bennünket, hogy ahhoz a nemzedékhez tartozunk, mely ke- zemunkájával és elméjével a szocializmus építésének betetőzéséhez hozzájárul és a kommunizmus alapjait építi. Ez megköveteli, hogy minden fiatal abban a tudatban növekedjen, éljen és dolgozzon, hogy a szocializmus és kommunizmus győzelmes zászlajának célba juttatása az ö megtisztelő feladata. Ebből kifolyólag az ifjúsági .szövetségre nagy és felelősségteljes küldetés hárul — az, hogy az ifjúságot a kommunizmus szellemében nevelje és a fiatalokat a szocializmus építésének betetőzésében aktív részvételre vezesse. Közülünk sokan még zsenge gyermekkorukat élték, amikor az ágyúk beszüntették a tüzelést és a dicső szovjet hadsereg elhozta a szabadságot. A ini ifjúságunk ma boldog, örömteli életét éli, nem ismeri a kizsákmányolást, az elnyomást és a nyomort. Ezért örök hálával tartozunk a dicső szovjet hadseregnek, a CSKP vezette munkásosztálynak és a népnek. A párt védőszárnyai alatt, az anyai gondoskodás mellett szilárdultak meg soraink, növekedett és növekszik ma is az ifjúság. Ezért ma még jobban, mint azelőtt szükségét érezzük, hogy még szorosabban felzárkózzunk a párt mögé, egész fiatal erőnkkel a szocializmus építésének betetözé.séhez hozzájáruljunk és mindenütt ott legyünk, ahová a párt szólít. A szocializmust és a kommunizmust csak az olyan fiatal ember építheti, aki sokat tud, aki rendszeresen elsajátítja a tudományt, a technika és a kultúra ismereteit, tanulmánya és művelődése folyamán lépésről lépésre, egyre jobban gyakorlatilag is bekapcsolódik a szocialista rendszer építésébe. '• Ezzel kapcsolatosan elsőrendű jelentőségre tesz szert az ifjúság marxista-leninista nevelése. A marxizmus-leninizmus az az élő tudomány, melynek törvényei a legmegbízhatóbb útmutatást nyújtják az osztályharcban és az osztálynélküli társadalom felé vezető úton is. A 'marxizmus-leninizmus a tudás apadhatatlan forrása, az összes tudomány alapja. Az ifjúság csak akkor töltheti be azt a szerepet, hogy alkotótárs neveléséért legyen a szocializmus építésének betetőzésében, és hazánkban megvalósítsa a kommunizmust, ha az ifjúságot a marxizmus-leninizmus szellemében neveljük. Ezt a feladatot a CSISZ csak a párttal való legszorosabb együttműködésben, a pártszervek közvetlen vezetése alatt teljesítheti. A CSKP XL kongresszusának erre vonatkozó határozatát Szlovákia egész ifjúsága lelkesen fogadta. A CSISZ szerveinek és szervezeteinek a párt általi vezetése azt jelenti, hogy a CSISZ szervei és szervezetei a hatáskörükbe tartozó ifjúságért a pártnak felelősek, komszomol-módra kötelesek ■a párt által kitűzött feladatokat teljesíteni, a valóságnak megfelelően tájékoztatni a pártot az ifjúság helyzetéről és problémáiról, kezdeményező javaslatokat tenni, a pártot mindenben, a legnehezebb feladatok vállalásával is segíteni. A párt által a CSISZ-nek nyújtott legnagyobb segítséget épp abban látjuk, hogy a párt konkrét és igényes feladatokat állít elénk és ezeknek teljesítése egész ifjúságunkat alkotó munkára ösztönzi. A közvetlen vezetés nem azt jelenti, — amint azt néhány funkcionárius elképzelte — hogy CSISZ-szervezeteink ölhetett kezekkel várják a párt utasításait és határozatait, hanem ellenkezőleg, a párt szerveinek, a nemzeti bizottságoknak, szakszervezeteknek és más társadalmi szervezeteknek állandóan indítványokat kell benyújtani és kezdeményezőként kell fellépni különféle kérdések megoldásában. Különösen fontos, hogy szervezeteink az egész if jóságért vállalt felelősség teljes tudatában tegyenek meg saját munkájukkal mindent a fent említettek teljesítésére. Nem érthetünk egyet azokkal a nézetekkel sem, amelyek csökkentik az Ifjúsági Szövetség felsőbb szerveinek jelentőségét és vezető szerepét, hiszen továbbra is érvényesek a demokratikus centralizmus elvei, vagyis az alsóbbfokú CSISZ-szervek a felsőbbeknek vannak alárendelve és ezek is a párt közvetlen vezetése alatt állnak. Tanács és segítség kérése a pártszervezetektől és szervektől, a feladatok következetes teljesítése: ez az az út, amelyen haladva a CSISZ még szorosabban a párt köré tömörül, ez a CSISZ előtt álló nagyszerű feladatok teljesítésének egyedül járható útja. A CSKP tartalékának lenni a CSISZ-t az ifjúság kommunista szellemben való nevelésének elmélyítésére, s a legjobbak párt-tagjelöltek sorába való felvételének javaslására kötelezi. Emellett a CSISZ-nek arra kell törekednie, hogy a társadalmi szervezetekben és a közéletben vállalt munka teljesítésére minden fiatal felkészüljön. A CSKP XI. kongresszusa leszögezte a CSISZ- nek. az eddiginél nagyobb felelősségét az egész ifjúság életében. Ez a felelősség, amint azt á CSISZ KB IX. plenáris ülése hangsúlyozta, a CSISZ jelentőségteljes helyzetéből ered, mert mint az ifjúság egységes politikai szervezete, mely a munkás-, földműves- és tanulóifjúság legfejlettebb rétegét tömöríti soraiban, egész tevékenységével az ifjúság érdekeit fejezi ki. Ez a felelősség elsősorban abban áll, hogy igyekezzünk az ifjúságot jó munkára és tanulásra serkenteni, hogy mindannyian becsületes, a szocialista együttélés és a kommunista erkölcs elveit betartó emberekké fejlődjenek, hogy ifjúságunk a marxizmus-leninizmus szellemében nevelődjön és a legjobbak a CSKP, a társadalom vezető erejének soraiba lépjenek. A CSKP XI. kongresszusa rámutatott arra, hogyha az Ifjúsági Szövetség felelős az egész ifjúságért, akkor még inkább szükséges a CSISZ tagjainak szövetségük mint az az ifjúság szocialista szervezete iránti elmélyítése. Világos, hogy az ifjúsági szövetség új küldetése fokozottan emeli a CSISZ- tagság jelentőségét, és egyúttal a reájuk háruló kötelezettségeket is. Különösen azért, mert saját szervezetük iránti kötelezettségeik teljesítésével fiataljainkat a társadalom iránti kötelezettségek teljesítésére tanítjuk. A CSISZ IX. plenáris ülése leszögezte az Ifjúsági Szövetség munkája elmélyítésének szükségességét, a tagok szervezetük iránti kötelességének fokozását, olymódon, hogy ezek mindenütt az Ifjúsági Szövetségbeli tagságukat tudatosítják és részt vesznek a CSISZ küldetése és céljai megvalósításában. Az Ifjúsági Szövetség tagjainak példát kell nyújtaniuk a többi fiatal számára, munkájukkal, fellépésükkel meg kell őket nyerniük ügyünk számára. Ezzel kapcsolatban nem titkoljuk el azt a tényt, hogy a CSISZ tagjainak egy része még nem áll feladata teljesítésének magaslatán, nem kevés az olyan tagok száma, akik a szervezeti munkában nem vesznek részt. Ezek - ahogy azt többen nevezik — a nem aktív tagok. Felmerül a kérdés, mi a teendő, hogy ilyenek ne legyenek. Vannak olyan elvtársak is, akik a megoldást afféle átigazolásban, tisztogatásban, s egyéb adminisztratív intézkedésben keresik. Ezek teljesen helytelen nézetek, mert figyelmen kivül hagyják azt a tényt, hogy a CSISZ-be igen.fiatal emberek lépnek be és ezek nem alkotnak mindjárt tiszta képet szervezetük jellegéről és küldetéséről, s a szövetség iránti mélyebb viszonyukat csak a gyakorlati szervezeti munkában szerzik meg. Nem kevés az olyan szervezetek száma, melyek nem nyújtottak lehetőséget tagjaiknak szervezeti munkára. A megoldás útját tehát abban látjuk, hogy fiataljainknak még a CSISZ-be való belépés előtt
