Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-02 / 36. szám

VISSZAPILLANTÁS Eva Christian, fiatal román filmszinésznő. A „Fekete arany“ cí­mű új román film női főszerepének alakításával máris meg­nyerte a közönség tetszését. A második világháború véres drámája utolsó felvonásának egyik sorsdöntő napján, 1944, augusztus 29-én a szlovák nép a történelmi érdeklődés közép­pontjába került. Ezen a napon kitört a szlovák nemzeti felke­lés: a szlovák nép keserű dac­cal és hősi elszántsággal kezébe vette sorsának irányítását. Ezen a napon Banská Bystricán meg­kezdte adását a szabad szlovák rád ó, s közölte a világgal, hogy megalakult a Csehszlovák Köz­társaság. A nemzet legjobb fiai partizánalakulatokban, mozgósí­tási parancs nélkül, önként mentek verekedni a szebb jö­vőért, a függetlenségért, a sza­badságért, gyermekeik boldog­ságáért. A falvak és városok illegális forradalmi nemzeti bi­zottságai élelemmel és fegyver­rel támogatták a partizánokat. Ezen a napon a gazdasági és társadalmi fejlődést követelő maroknyi szlovák nép nyíltan szembeszállt az országot meg­szállva tartó és a frontokról visszavonuló fasiszta németek­kel, akikben a szlovák nemzet ádáz ellenségeit látta. Szembe­szállt, hogy véget vessen szlo­vák földön a további gyújtoga­tásnak, rombolásnak, a szlovák nép legjobb fiai kínzásának, bebörtönözésének és „likvidá­lásának." Bekövetkezett, amit Siroky ■elvtárs már 1942-ben megjó­solt: eljött az idő, amikor Szlo­vák ában a hatalom kicsúszott a fasiszta csendőrség és katona­ság kezéből, amikor fasisztael­lenes politikai csoportok élén a párt kemény, földalatti munká­ban és mozgalmakban, börtö­nökben és gyüjtőtáborokban megedzett, kipróbált hívei har­cot hirdettek Szlovákia felsza­badításáért. Ma már tisztán látjuk ennek a hősi harcnak erkölcsi és tör­ténelmi jelentőségét, s nem vi­tás, hogy ez a felkelés a szlo­vák nép történetének legjelen­tősebb eseménye. A függgetlenség és az Októ­beri Forradalom eszméinek zászlaja alá tömörülő szlovák nép bátor ellenállásával kiérde­melte az egész haladó gondol­kodású emberiség elismerését és csodálatát. Hisz mindenki tudta, hogy a Tátra alatt több történik szabotálásnál: hidak, alagutak, vasutak és lőszerrak­tárok levegőberöpítésénél és német harci osztagok megsem- m sítésénél. A szlovák nép zö­me fegyvert fogott, hogy leszá­moljon a szenvedéssel és küz­delemmel teli múlttal és a gyá­szos jelennel. Az öntudatos 45 000 partizán önkéntes jelent­kezése az első sorokba nem vé­letlenül történt. A nemzet erőit elszántság, élniakarás, szabad­ságvágy és a nép boldogabb jö­vőjébe vetett hit fogta össze. Ez kölcsönzött bátorságot a roppant veszedelmekkel való szembeszállásra, és ez adott ki­tartást a hallatlan akadályok legyűrésére. A szlovák szocia­lista irodalom megteremtője, Peter Jüemnicky is ennek a bá­torságnak. szabadságszeretetnek és áldozatkészségnek álllít gyö­nyörű emléket lenyűgöző egy­szerűséggel megírt hiteles mű­vében, a Garammenti króniká­ban. Közismert tény, hogy sok cseh is sietett a szlovák felkelők se­gítségére, s a közös küzdelem ismét megszilárdította a két nép testvéri sorsközösségét. De a cseheken kívül franciák, ju- goszlávok, lengyelek, magyarok Lapozgassuk a világtörténe­lem lapjait abból az alkalomból; közeleg a szomorú emlékű mün­cheni döntés húszéves évfordu­lója. Az első köztársaság idején harcos küzdelmes élete volt nemcsak a munkásságnak, de a tanulóifjúságnak is. A haladó szellemű ifjúság akkori írásai, amelyek nem írók, újságírók tollából születtek, hanem egy-» szerű családok gyermekei írták, leleplezik a hazug demokráciát, amely csak papolt a szabadság­ról, de az egyszerű munkásem­berek százezreinek nyomort, megaláztatást juttatott, hiszen nem egyszer dördültek el a bur- zsoá rend őreinek fegyverei az emberibb életet követelő dolgo­zókra. Különösen a ma ifjúsága tanulhat a régiek harcaiból, bár csak az idősebbek elbeszélései­ből ismeri a múltat, sőt gyakran megszépítve, túlságosan jóra retusálva hallott róla. Az új államkeretbe került proletariátus kemény, elkesere­dett harcot vívott a soraiban meghúzódó bomlasztó szociál­demokraták, árulók ellen. A ha­ladó szellemű magyar tollforga­tó ifjúság nehezen talál sajtóra az indulásnál, inig 1926-ban Lo­soncon Scherer Lajos tanár szer­kesztésében megjelent a Ml La­punk című diákfolyóirat. Ez a lap irodalmi fórummá és a ha­ladó ifjúság mozgalmának lap­jává lett, Á hatóságok felfigyel­nek az egyre szélesebb kere­tekre nyúló szervezkedésre, el­indulnak a rendórkopók és a besúgók segítségével sok ifjú­munkás kerül a rács mögé. A szebb életért küzdő Ifjúságot hitében nem lehetett megren­díteni. mind'g ott voltak, ahol szükség volt rájuk. Sztrájkok, bérmozgalmak Idején, az ifjú­munkás állt az élen. A munkás­és bolgárok is részj vettek a partizán-harcokban, ami a dol­gozók nemzetközi szolidaritásá­ról tesz tanúságot. Ugyanakkor Gottwald elvtárs Moszkvából irányítja a szervezést: a -fron­ton a szlovák egységek átpár­tolnak a szovjet hadsereghez, otthon pedig jelentős szovjet ejtőernyős partizánalakulatok segítik a felkelőket, s a cseh­szlovák hadtest tagjaival — háttérbe szorítva a londoni emigráció kezdeményezéseit — kezükbe veszik a stratégiai irá­nyítást és minden eszközzel akadályozzák a németek moz­gását, Rövid idő alatt 76 000 német esett el a véres partizán harcokban, és nagy mennyiségű hadianyag semmisült meg. A felkelők két hónapig véd­ték a felszabadított haza vérrel áztatott földjét, s bár hősiesen akadémiák szervezésénél, kü­lönféle rendezvényeknél, sport­ünnepélyeknél ott állt és dere­kasan dolgozott a névtelen ifjú­munkás. Ugyanakkor nagy gond­dal tanult az Iskolában, a me­zőgazdaságban vagy a műhely­ben, mert az érettség és a tu­dás hatalma lebegett szeme előtt. Száz éve van már munkás- mozgalom, s a munkásság el­lenfelei e száz év alatt nem so­kat tanultak. Tudják, hogyan kell sztrájkot leverni, megmoz­dulást elnyomni, de azt még nem tanulták meg, hogy a sztrájkot nem az igazgatók, ha­nem az objektív viszonyok hoz­zák létre. Es nem hajlandók tudomásul venni, hogy minden elnyomott munkásmozgalom balra tolódik. Ha elkezdődik a baj a jobbo'daii munkásmozga­lommal, akkor mégis mindig és mindenütt elnyom ják s előkészí­tik a foradalml talajt, Angliá­ban csakúgy, mint Amerikában. Az Októberi Forradalom óta, annak eszméje alapján, a szo­cialista országokban az ifjúság­ról való gondoskodás a nép és Vila a CSISZ A CSISZ tagok napról napra több helyen tárgyalják meg a CSISZ Központi Bizottsága le­velének tartalmát. Különösen a kongresszus előtti kampányban tulajdonítottak nagy fontossá­got a levél tartalma megtárgya­lásának. A nagymegyeri járás­ban eddig már csaknem húsz alapszervezetben rendeztek gyű­lést, ahol a fiatalok és időseb­bek is megjelentek. A gyűlé­seknek a tárgya szintén a CSISZ küzdöttek, nehéz fegyverek hiá­nyéban, a túlerő ejől kénytele­nek voltak a hegyek közé vo­nulni, hogy ott várják be a fel­szabadító szovjet hadsereget, amely 1945 januárjában Dukla felől meg is érkezett. A hősi harc nem volt hiába­való ... Megalakult a népi de­mokratikus Csehszlovák Köztár­saság, hogy a Szovjetunióval örök barátságot kötve építője legyen a szocializmusnak és őr­zője a vllágbékének. A felkelés hősei példát mu­tattak az ifjúságnak, hogy ho­gyan kell fokozott harckészség­gel helytállni a küzdelemben és fokozott munkafegyelemmel a munkahelyen. Példát mutattak, hogy hogyan kell minden mun­kát és minden áldozatot vállal­nunk a hazáért és a szabadság­ért. O. F. az állam Ugye. Egyre többet hallunk újabb és újabb Ifjúsági városok építéséről szerte a szo­cialista államokban. E lakótele­pek alapításúnak elgondolöi tud­ták, hogy a saját gyermekeik részére építik a házakat, Isko­lákat és üzemeket, ezért min­denki a szíve melegét adta az építkezés munkájához. Minden- k összefogott, hogy minél tö­kéletesebbet alkosson, s maguk a mérnökök Is úgy készítették el terve két, hogy az Ifjúsági város lakói minden kényelmet megtaláljanak. Igen, megnyílnak egy szebb élet. lehetőségei ifjúságunk ré­szére, a jelenből a jövő felé ha­lad. nevető arccal és nevető szemmel az egészséges életvi­dám Ifjúság. Ez a fiatalság, amely most az állam szervezett tervével egyldöben Indul útjá­ra, test'leg és lelkileg valóban rátermztt lesz, hogy a tervgaz­dálkodás nagy feladatait a szo­cialista államban megvalósítsa, abban az életformában, amely minden ifjú alkotóerejének sza­bad kibontakozását biztosit ja. WITTENB0RG GYÖRGY KB leveléről Központi Bizottsága levelének megtárgyalása volt. Az egyik napon Horváth Anna a balonyi alapszervezet vezető­ségének tagja is szemrehányó arckifejezéssel állított be a CSISZ nagymegyeri járás! tit­kárságára. Köszönés után a leg­első szava ez volt: miért nem mondtatok meg nekünk, mikor lesz nálunk a gyűlés, mikorra terveztétek. Még azt sem mond­tatok jön-e a járási titkárságtői valaki, vagy csak mi magunk csináljuk meg a vitát a közpon­ti bizottság leveléről. A járási titkár elfogadta a szemrehányást, mert valóban még nem értesítették akkor ki a balonyi alapszervezetet a gyű­lés megtartása felől. Amikor Horváth Anna meg­tudta, hogy mikor kell a gyű­lést megszervezni, megkönnyeb­bülten mondta, hogy azért jő lenne, ha a titkárságról is ki­jönne valaki, mert nagy vitára lehet Balonyban számítani. A fiatalokat érdekli a CSISZ KB levele. A fiatalokat bizony válóban érdekli ez a levél, igaza van Horváth Annának. Sok helyen azt mondják a CSISZ tagok, hogy már hamarabb kellett vol­na ezt a levelet Intézni az alap­szervezetekhez. Az Idősebbek pedig úgy nyilatkoznak, hogy jó lesz ha jövőben a CSISZ. ta­gok a levél szerint fognak dol- dozni és eszerint vezetik az alapszervezetet így legalább biztosítva van a jó nevelés. Mert bizony valóban úgy van, hogy ez a levél és a tartalmáról le­folyt viták sokat jelentenek a fiatalok nevelésének szempont­jából. Az alistai fiatalok azt hangoz­tatják, hogy nagyon liebes, hogy a pártszervezetek ezevdúl sokkal jobban foglalkoznak majd a fiatalok ügyeivel, bajával és segítik majd megoldani a CSISZ alapszervezetek problémáit. így legalább biztosítva lesz a jó munka és az élénk szervezeti tevékenység az alapszerveze­tekben és általában a fiatalság körében. A fiatálok jobban érzik majd, hogy komoly segítő, tá­mogató kéz van a hátuk mö­gött és nem engedi elesni őket, hanem jő útra térítik, ha hibát követnek el valahol, azt azonnal orvosolják. így ismerik el a fia­talok a pártszervezet vezető erejét a CSISZ alapszervezet fölött. A CSISZ kongresszusa alkal­mából a fiatalok ezrei és ezrei különböző mődon erősítik az if­júsági szövetséget és az eddi­ginél ötletesebb szervezeti tény­kedéssel járulnak az alapszer­vezetek további megerősítésé­hez. Ezt vonhatjuk le Horváth Anna magatartásából is. Ugyan­csak ő beszélte, hogy a balony: alapszervezet értékes kultúr­műsort és táncokat tanult s CSISZ kongresszusának tiszte­letére. Az elmúlt napokban Pa- tason tartottak nagysikerű elő­adást, ahol százan meg százar nézték végig a fiatal balony színjátszók lelkes kulturális elő­adását, és táncbemutatóját. To­vábbá brigádmunkát is vállal­tak, résztvesznek minden ere­jükkel a szövetkezet tovább fellendítésének komoly munká­jában. így lelkesíti a CSISZ Köz­ponti Bizottságának levele és í CSISZ Szlovákiai III. kongresz- szusa a fiatalokat a többterme- lésre és a szervezeti élet továb­bi megjavítására. B. I Á forradalmi ifjúság harca az első Csehszlovák Köztársaságban A „SZALONNAGYÁRBAN" Igen jelleg- etes, érdekes ely a „szalon­agyár“. A ma- icok és disznók zrei, a legyek lilliól és ter- íészetesen a izósertések rö- Igése fogadja s embert, amint elép a nagy- íegyeri sertés- izlaldába. Em­ert bizony nem okát látunk, lyan mintha mberi beavat- ozás nélkül ermelődne a ús, a zsír, no leg a szalonna, ehol semmi ang, csak néha aslt a levegőbe gy-egy napon ütkérező disz- 6 ványadtvagy les risítása. elkerestük a izlalda veze- Sit, nem is lyan sokan annak, mind- ssze hárman, irosz József, osztályvezető, öldes János farmvezetö, és dr. Először is a legkellemetlenebb lölős András állatorvos. Rövid élőlényekkel kerültem szembe eszélgetés után Orosz József Bartal László és Nagy Lajos példás állatgondozók kíséretével körútra indultam és megtekintettem a hizlalda állat­világát. és bizony haragos pillantásokat vetettem rájuk, ti legyekről van szó, s Orosz József meg is je­gyezte, hogy kár volt Noénak bevenni legyet a bárkába. — Hogyan védekeznek a le­gyek ellen? — kérdeztem. . — Vegyszerrel irtjuk — fe­lelte, — s naponta nem is egy­szer, hanem néha háromszor. Akkor aztán annyi légy elpusz­tul, hogy megéri ha összesöpör- jük, jó trágya lesz ezekből a férgekből. Közben, több épületen átha­ladva. egy helyre értünk, ahol az alájuk hintett fűrészporban aranyos kis malacok strandol­tak és fürödtek az áldott nap­fényben. Elnyújtózkodtak, alig vakkantott egy-egy közülük. A kutrlca melletti zöld fűben négy vagy öt állatgondozó hevert, szemeikkel hizlalták a malaco­kat, Vége volt az etetésnek, mit csináltak volna mást. Várták a másik etetést, akkor aztán mun­kához látnak. Amint közelükbe értünk azonnal beszélgetni kezdtek, mert örültek, hogy va­lakivel szóba állhatnak. Elárul­ták a disznóhizlalás titkait, be­avattak az állatgondozás csín- jába-bínjába, egész iskolát tar­tottak róla. Felvilágosítottak, hogy ők az előhizlaldában dol­goznak és két ember 700 állatot gondoz. Az előhizlalda a mala­cok számára olyan, mint a ta­nuló számára az elemi első osz­tálya. A 20-25 kilós malacokat állami gazdaságok elletőlből hozzák ide, azután tovább neve­lik 60-70 kilós súlyig. Utána kerülnek a tulajdonképpeni hiz­■> la Idába, ahol szalonnává, zsírrá, hússá válnak, majd elkerülnek a hentesüzletekbe, a serpenyőkbe és az asztalokra. S milyen hosszú időt vesz igénybe ez a folyamat? Nagy Lajos fiatal gondozó el­mondja, hogy legfeljebb három hónapot. Három hónap múlva legtöbbször már a hentesüzle­tekben lóg mint hasított disznó. Azt is megérdeklödtem, mennyit keresnek. Bartal László a legutóbbi hó­napban csak szűkösen kapott, mert az oltások miatt nem ér­ték el a kívánt súlygyarapodást, így csak 1800 koronát keresett. Ellenben Orosz József osztály- vezető elárulta, hogy az átla­gos kereset eléri a havi 2500 koronát, de már előfordult, hogy egy etető 3000 koronát is ka­pott egy hónapban kézhez. Ez pedig elég jő kereset, mert a munka nem mondható nehéz­nek, csak nem éppen kellemes, ezt el kell ismerni. Tovább megyünk az óriási hizlaldában. Horváth Lászlóra is rátalálunk. Éppen a takarmány­keveréssel van elfoglalva, ete­téshez készül. Kitüntetést ka­pott, mert az elmúlt félévben jó eredményeket, jó súlygyara­podást ért el. Hizlalási tervét 106 °/o-ra teljesítette. Ez már magában is szép eredmény, azonban a szakszerű takarmá­nyozást alkalmazva, a tervezett­nél kevesebb takarmánymeny- nyiséggel érte el a súlygyara­podást, Lényegében véve ebben rejlik eredményének titka. A felhízott, szállításra váró jorksiri sertésekhez értünk, és így végeztünk a hizlalda meg­tekintésével, de ezeken a szép állatokon még volt elég nézni­való. Azonnal arra gondoltam, hogy milyen jó lenne egyet le­vágni közülük és egy kis disz­nótort csapni azok tiszteletére, akik ezeket az állatokat nevel­ték. Nem mulasztottam el az alkalmat és megérdeklődtem, hogy mennyi húst termelnek ki a hizlaldában. — Egy szóra nehéz lenne ezt megmondani, számítás kellene hozzá — mondotta a kísérő, — Hetenként kétszer szállítunk olyan mennyiségben, hogy Bra­tislava disznóhús ellátását majdnem három napra fedez­nénk, persze ha az mind Bra- tislavába menne, bár legtöbbet oda szállítunk, de azért más vá­rosba is viszünk jő pár száz mázsa húst, persze eleven álla­potban. Aztán arra is rátértünk, hogy a fiatal állatgondozók hogyan állják meg a helyüket? Megtud­tam, hogy nagyszerűen. Szere­tik a munkájukat, a világért sem mennének máshová dolgoz­ni, igaz, hogy jól is keresnek, tehát felesleges is volna, ha munkahelyet változtatnának. Szóba jött még sok minden, és a beszélgetés után vettem ész­re, hogy milyen roppant nagy érték rejlik egy ilyen hizlaldá­ban. Népgazdasági értékét még az is fokozza, hogy gyorshizla- lási módszerrel dolgoznak, a ta­karmányértékesítést mind az etetők, mind a hizlalda vezetői Horváth Anna, a CSISZ balonj alapszervezatének vezetőségi tagja. a legmesszebbmenően tekintet be veszik. És dögvész, elhullás előadó dik?- A többezres tömegből néh egy-egy disznő természetese elhullik, de tömeges elhulld: amióta a hizlalda fennáll net fordult elő. Különben kórháza is rendeztek be a hízók részé re, itt külön hozzáértő dolgozó látják el feladataikat. Érdekes ez a hizlalda, s ered ménye: a hús és a szalonna ser megvetendő. BAGOTA ISTVÁ!

Next

/
Thumbnails
Contents