Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-26 / 35. szám

A CSISZ kongresszusának tiszteletére Ki ne hallott volna Hanváról, erről a tornaijai járásban levő faluról? Ez az a község, ahol a legtöbb fiatal dolgozik az EFSZ-ben és a fiatalok boldog otthonra találtak. A kertészet­ben Héthy Géza vezetésével c~ak fiatalok dolgoznak. Héthy Géza a helyi nemzeti bizottság elnöke és a CSISZ alapszerveze­tében az elnöki funkciót tölti be. Ezek a fiatalok vállalták a CSISZ szlovákiai kongresszu­sának tiszteletére, hogy terven felül 50 000 korona értékű zöld­séget termelnek. Aki kora reg­gel jár a kertészet körül, már láthatta a szorgalmasan dolgozó f atalokat, nótájukat messziről meghallani. Nemcsak dolgozni, de szóra­kozni is tudnak a hanvai fiata­lok. Három színművel legalább 15 helyen léptek fel. Megismer­te a hanvai színjátszókat a tor­naijai járás nagyobb része. Részt vettek az ifjúsági alkotóverse­nyen is és győztesen kerültek ki. Szereplésük során 4000 koro­nát gyűjtöttek a CSISZ pénztá­rába, amelyből kulisszákat és egyéb színpadi felszereléseket vásárolnak. üzenetek Medei József, Vágseilye. Mon­danivalódat igen szűkre szabtad, nemigen tudjuk kivenni értel­mét. Máskor talán jobban sike-; rül. Asztalos Erzsébet vezeti a tánccsoportot. Munkája ered­ménnyel jár, mert a hanvai fiúk és lányok szívesen dolgoznak, együtt szórakoznak. A CSISZ kongresszusának tisz­teletére vállalt kötelezettségük­kel komoly segítséget nyújtanak az EFSZ-nek is. Figyelemremél­tó terméshozamot értek el a kertészetben. Szaktudásuk eme­lésével kapcsolatban azonban még nagyobb eredményre szá­míthatunk. NÉMETH JÄNOS Kiss Éva, Agcsernő. Leveled­nek nagyon megörültünk és bi­zony elvárnánk tőled, ha több esetben is tájékoztatnál a nála­tok megtörtént dolgokról, ese­ményekről. Várjuk leveleidet Molnár János, Boly. Cikkeidet, írásaidat várjuk, csak tartalma­sabban, konkrétabban írjál. Le­het kicsit hosszabban is. Közel hétezer hektárnyi termőföldet nyerünk a Nyitra-Zsitva folyók szabályozása által. Árvi­zektől, talajvizektől mentjük meg e folyók vidékét. A fiatalok szorgalmasan kapcsolódnak be a szabályozási munkálatokba és a CSISZ kongresszusa újabb munkaeredményekre ösztönzi a fiatal folyószabályozókat. A galgőci 11 éves középiskola tanulói is jól érzik magukat a brigádon és mosolyogva lépnek a fényképezőgép elé, hadd lássa mindenki, nem félnek a munkától. Mészáros György, Pozsony- püspöki. írásodat nem jól fogal­maztad meg, nem elég világos, az eseményt jobban ki kellett volna domborítanod. Máskor jobban válaszd meg a témát is. Sátor Vince. Dunaszerdahely. Szép a kötelezettségvállalástok, s még szebb, hogy teljesítetté­tek. Ha valami érdekes eset történik, csak számolj be róla a szerkesztőségnek. MINDEN ERŐVEL Dajcs Zoltán, Komárom. A le­veledből azt vesszük ki, hogy tudnál írni, azonban a mostani A CSISZ szlovákiai III. kong­resszusa előtt a CSISZ-tagok élénk szervezeti tevékenységbe kezdtek. A kongresszus előtti kampány több részből áll. A kö­telezettségvállalásokon kívül, amelyek a termelést hivatottak fokozni, magába foglalja még a szervezeti élet megjavítását, a szövetkezetek megsegítését, kul­turális ténykedést és nem utol­só sorban új tagok beszervezé­sét is az alapszervezetekbe. Meg kell azonban jegyezni, hogy az új tagok megnyerése nemcsak a kongresszus előtti kampány alatt feladata a CSISZ-tagoknak, ha­nem állandó, mondhatni egyik legfontosabb kötelessége. A kongresszus előtti időszakban ez a feladat csak kicsúcsosodik és nagyobb lendülettel folyik az új tagok megnyerése. A VSISZ irányelvei kimondják, szabályba foglalják, hogy az .alapszervezetek tagságát állan­dóan bővíteni kell, új tagokat kell megnyerni a CSISZ-be. Most, az évzáró taggyűlések alkalmá­éval, lényeges eredményeket ér­hetünk el e téren. Az évzáró taggyűlések ugyanis fényt vet­nek a múlt év eredményeire, hi­báira és megvilágítják azt a ■tényt is, hogy az alapszervezet életéből a hibákat el is távolít­suk. Ez bizonyára meggyőző erőként hat a még nem szerve­zett fiatalokra, és iparkodnak belépni a CSISZ-be. Mert hogy­isne lépne be az a fiatal a szer­vezett fiatalok sorába, amikor ezáltal megtalálja szórakozási lehetőségeit, kielégítheti kultu­rális igényeit, tanulhat, kirán­dulhat és vasárnap délutánon­ként, esténként jól érezheti ma­gát az alapszervezet helyiségé­ben. Nemrég egy fiúval beszél­gettem, CSISZ-tag lehetett vol­na már régebben, de csak köz­vetlen találkozásunk előtt lépett az ifjúsági szövetségbe. Megkér­deztem, miért késlekedett a be­lépéssel. Eleinte nemigen akart válaszolni, csűrte, csavarta a dolgot, de végül is megeredt a nyelve. Megtudtam, hogy az alapszervezet régi vezetősége nem állt helyzete magaslatán, nem végezte kellően feladatát. Emiatt a szervezet munkája bi­zony visszaesett, s néhány fia­tal úgy gondolta, hogyha úgy sincs mivel tevékenykedni az alapszervezetben, hát várnak még a belépéssel. Később az új vezetőség megválasztása után felfelé ívelt az alapszervezet tevékenysége. Akkor már több fiatal is jelentkezett a CSISZ-be, érdemesnek tartották, hogy be­lépjenek, mert kielégíti vágyai­kat a szervezeti élet. Az említett fiú is ezek közé tartozott. E pél­dából láthatjuk, hogy nemcsak1 a jó agitáció a fontos ahhoz, hogy új tagokat nyerjünk az ifjúsági szövetség számára, bár ez a munka is igen fontos része a tagszerzésnek. A leglényegesebb az, hogy az alapszervezetnek a szervezeten kívül álló fiatalokkal jó kapcsolata legyen, ami abból áll, hogy a CSISZ-tagoknak a még szervezeten kívüliekre jó hatással kell lennie, példásan kell előljárni mind a munkában, mind a szórakozásban. El kell érni, hogy minden fiatal számára nélkülözhetetlenné váljon az alapszervezet, olyan jól érezze ott magát mindenki. Persze eh­hez sok minden, sok tevékeny­ség, odaadás és a vezetőség ré­széről a jő vezetés szükséges. A legközelebbi igen fontos feladatunk továbbra is az új ta­gok megnyerése a CSISZ-be. Ez­ért jó lesz, ha a legközelebbi tagsági gyűlésen megtárgyalják vajon helyesen tevékenykedik-e az alapszervezet és mit kell még tenni azért, hogy megnyerhes­sék a szervezeten kívül álló fia­talokat. Mondani sem kell, hogy ahol sok új tag Arán, ott a mun­ka is jobban megy; hiszen az új tagok mindig friss erőt jelente­nek az alapszervezet számára. Éppen ezért a CSISZ szlovákiai III. kongresszusával kapcsolat­ban minden erővel lássunk hoz­zá a szervezeten kívülálló fiata­lok megnyeréséhez, beszervezé­séhez. B. 1. Megnőtt az uborka, vígan szedik a vidám hanvai fiatalok írásod témájánál fogva nem időszerű, így nem is felel meg lapunk számára. Érdekesebb dolgokról kell írni. Verseid megfelelők lennének, ha nem lennének kissé sématikusak, Ne hagyd abba a versírást. Szabó Béla, Amadérkarcsa. Ajánljuk, iratkozzál be a főisko­la biológia-kémia szakára. Ma­gyar nyelven is van ilyen szak. Vidám kirándulók A párkányi 11 éves magyar tannyelvű középiskolában érett­ségizett tanulók elhatározták, hogy kirándulást szerveznek amiáltal kipihenik a vizsga iz­galmait. A kirándulást autó­busszal tették meg. Igen kelle­mes volt az út, az első hosszabb megállás a Selmecbánya kör­nyéki tavak mellett volt. Utána Zólyomot tekintették meg a fiatalok és bejárták a vár ter­meit is. Majd a besztercebányai múzeumot járták végig és meg­csodálták a szép, tiszta várost, a Szlovák Nemzeti Felkelés vá­rosát. Poprádon keresztül a Ma­gas Tátra-i üdülőhelyekhez ér­írást közöltünk tőled, de a leg- tek. Igen megnyerte a fiatalok tetszését a Csorba-tó és a többi tátrai tavak, A Tátrából vissza­felé meglátogatták a dobsinai jégbarlangot. Utána Rozsnyóra mentek és a betléri kastélyt, valamint Krasznahorka várát csodálták meg. Losoncon és Ipolyságon keresztül érkezett vissza a vidám kirándulócsoport Párkányba. A kirándulás alkal­mával hazánk számos természe­ti szépségét ismerték meg a ki­rándulók. Azon lesznek, hogy ezentúl még többször kirándul­hassanak majd különböző vidé­kekre. BENGE FERENC A csíkos állat bosszúja Levelezni, szeretnénk Negyedik osztályos gimnáziu­mi tanuló vagyok. Szeretnék olyan fiúkkal, lányokkal leve­lezni, akik Bratislaváról, a Tát­ráról és más szép tájakról kül- denének képeslapokat, leíráso­kat Címem: Nagyhajú Katalin, Hajdudorog. Farkas u. 4-6. Ma­gyarország. Szívesen leveleznék csehszlo­vákiai fiúkkal, lányokkal bármi­lyen témáról. Igen szeretem a könyveket, az irodalmat és a levelek irodalmi kérdésekkel is foglalkozhatnak. Címem: Ben­sők Marika, Budapest, XVIII. Bokányi Dezső u. 71/b. Magyar- ország. Tizennyolc éves lány vagyok, szeretem a könyvet, zenét mo­zit, a színházat. Minden levélre örömmel válaszolok és az emlí­tett témákról várom a levele­zést. Címem: Vágó Katalin, Hódmezővásárhely, Csík u. 21. Magyarország. Bármilyen témáról leveleznék csehszlovák fiúkkal, lányokkal. Érdekel az irodalom is és a film. Címem iSipriko Margit, Budapest VI!., Péterffy Sándor u. 19. 1/13. R 'agyarország. Tizennyolc éves barnahajú lény vagyok, nagyon szeretek táncolni, moziba, színházba jár­ni. Szívesen leveleznék cseh­szlovákiai fiúkkal. lányokkal. Címem: Patrik Ildikó Cegléd, Sütő u. 10. Magyarország. gyűjtési raktárokba azonban mé sítette a gabonabeadást. A be- A somorjai járás elsőként teljeg tovább hordják a szövetkezeti tagok a gabonát. Készítsünk komposztot Szántóföldjeinken dúsan rijig a kalász, érik a kukorica, színe­sednek a gyümölcsök. Mégsem mondhatjuk, hogy bőviben len­nénk a televénynek, humusznak. Az állandóan magasabb termés­hozamok érdekében alapvetően fontos, hogy megteremtsük szántóterületeink magasabb hu­musztartalmát. Ezért tűzte ki a CSISZ a jel­szót: „Minden CSISZ-tag egy köbméter komposztot állít elő“. Ez nemcsak jelszó maradt, ha­nem a fiatalok hozzá is láttak a komposztkészítéshez. A bra- tislavai kerületben például közel százezer köbméter komposzttrá- gyát készítettek A komposzto- zás legfontosabb időszaka szep­tember hónap E hónapban ke­rülnek le olyan mezőgazdasági termények a földről, amelyeknek egyes részeit leginkább lehet komposztozni. Ide tartoznak még a különböző gyomnövények és a termények raktározásával kapcsolatosan okvetlenül előfor­duló hulladékok. Erre a feladat­ra már jó előre fel kell készül­ni, alaposan meg kell szervezni a munkát. Legjobb, ha az alap­szervezetek s esetleg a járások versenyre kelnek, a minél több komposzttrágya készítése érde­kében Erre a célra ki kell hasz­nálni a CSISZ kongresszusának időszakát is. A bratislavai kerü­letben a fiatalok például a CSISZ szlovákiai kongresszusának tisz­teletére kerületi műszakot szer­veznek, s a műszak alatt csak komposzttráayát készítenek. E példát a többi kerületek is kö­vethetnék. Ugyancsak a bratis- lava kerületben szeptemberben megr°n lezik a komposztkészítés hónapját. Miért nem indulunk még ? — kérdeztem hajónk kapitányától, miután már két napig vesztegel­tünk Dzsibutiban, Francia-Szó - máliaföld fővárosának kikötőjé­ben, pokoli hőségben. Mert rádió-üzenetet kaptam, hogy egyelőre ne fussunk be Adenbe angolellenes tüntetések miatt — volt a szokásos válasz. De a harmadik napon mégsem bántam meg, hogy még nem fu­tottunk ki a Vörös-tengerből, a világ egyik legforróbb részéből: az Adisz- Abebából Dzsibutiba vezető szárnyvpnal vonatából éppen bálákba csomagolt állati bőröket raktak ki koromfekete abesszíniái bennszülöttek, akik­nek értelmes arcú munkafelü­gyelőjével csakhamar beszédbe elegyedtem. Emberem egy gyö­nyörű zebrabőrt mustrálgatott szakértő szemmel, s talán ezen eszmetársítás folytán juthatott eszébe e különös történet: — Miután Mussolini feketein- gesei megrohanták hazánkat, — kezdte a felügyelő, — azt tették a leigázott lakossággal, amit akartak. A legkisebb ellensze­gülést is halállal büntették. Szü­lőfalum új parancsnoka, egy Ca- vallo nevű bikaerős olasz főhad­nagy lett, aki még az ördögtől sem félt. Szenvedélyes, bátor vadász volt, de szenvedélye volt az ital és a nő is. Élt a falunkban egy Títa nevű, csodálatos szépségű leány, az egykori Taitu császárné késői, elszegényedett leszármazottja, akire a nócsábász főhadnagy csakhamar szemet vetett. Aho­gyan az a megszállás idején szokásban volt, egyszerűen be­rendelte magához a leányt „szol­gálattételre“ s a többit már gon­dolhatja, uram, — fo’ytatta el­beszélését a felügyelő. — A szerencsétlen leány nem étté túl szégyenét, önkezével ve­tett véget életének: megmaratta magát egy mérges fulánkú, csí­kos dongóval. Egyetlen rokona, nagyapja, aki hajtószerepet szo­kott váValni az országbitorlók vad sz’drándulásain, csak fogát csikorgatta tehetetlen dühében. Az egyik vadászat alkalmával Tanasszut, a hajtő, nem bírt már magával és odamondta Cavallo- nak, hogy egy csíkos állat fog véget vetni életének. A rettenthetetlen Cavallo á fenyegetésen jóízűen nevetett ugyan, de mintha a sors is úgy akarta volna, még az aznapi va­dászat alkalmával egy többszáz állatból álló zebrafalka, melyet a hajtők talán véletlenül, talán szántszándékkal tereltek a fő­hadnagy leshelye felé, hajszál híján eltaposta a merész vadászt. Egyetlen szerencséje abban rej­lett, hogy nem került bele a falka kellős közepébe s így sike­rült a porfelhőből halálfélelmé­ben egyenesen reátörő két szél­ső, tehát reá nézve legveszedel­mesebb zebrát leterítenie. — Ezen esemény után a tiszt ha­nyagul leporolta ruháját, csak lekicsinylőén mosolygott. Ta­nasszut ellenben komoly maradt továbbra is, mintha biztos lenne jövendölésében. A következő vadászat előtt a hajtó megismételte jóslatát: Csí­kos állat fog veled végezni, commandatore! Erre a főhadnagy, — talán visszaemlékezne a veszélyes zebra-kalandra, — már nem ne­vetett, hanem arculköpte Ta­nasszut ot. Ez nyugodtan meg- törülte arcát s csak hallgatott. Megindult a vadászat s jólle­het ismét zebrákra vadászott a parancsnok, egy vádiból, azaz kiszáradt patak medréből, vá­ratlanul tört elő egy csíkos hié­na. Mindnyájan elcsodálkoztunk ezen, mert ez az állat felette ritka a mi vidékünkön, — foly­tatta elbeszélését a munkafel­ügyelő. — A hiénával azonban hamarosan végzett az olasz tiszt. Ezzel szemben a harmadik va­dászat szomorúan végződött, legalább is a hajtó számára: út­közben ugyanis nem tudta meg­állni, hogy ne ismételje meg szokásos jóslatát, mire Cavallo egyszerűen szívenlőtte. Minden­ki érezte hogy a tiszt minden bátorsága ellenére kezd már ide­geskedni a sok be nem teljese­dett jóslat miatt, mert hiszen az eddigi esetekben mégis közei járt a fioláihoz. És csodálatéi módon, mindig csíkos állat ve­szélyeztette életét. A harmadik vadászaton Ca- vallót is csaknem utolérte vég­zete: egy errefelé ugyancsak rit­ka, óriási tigris rontott neki égi szavanna-bozótból és csak a: utolsó pillanatban sikerült lete­rítenie a csíkos fenevadat. Másnap általános részvét mel­lett temettük el szegény Tanasz■ szut barátunkat s csak azt saj­náltuk, hogy jóslata nem telje­sedett be. -a De tévedtünk! A szívtelen Cavallo semmibt sern véve a gyalázatos gyilkos Ságot, vígan vadászgatott to vábbra is. A csíkos állatot alig­hanem el is felejtette már. — Sok hónap múlva, egy újabb va­dászat alkalmával, az egyik fia tál hajtó nem akart engedelmes kedni parancsának, hogy fegy vertelenül kutasson át egy sün bozótot, mire a tiszt karjává egy tisztásra mutatva, ráordí tott: Ezen a helyen lőttem kérész tül Tanas szut ot, mint egy ku tyát, látod? S ha rögtön net bújsz a bozótba... Fenyegetését nem fejezheti be, mert kinyújtott karját eg fájdalmas kiáltással visszakapt testéhez. A megfélemlített haj tők készségesen futottak felejt megtudakolva fájdalmának okú Felemelték a főhadnagy karját amely alóf abban a pillanatba kirepült egy parányi, csíkos dón gó... Mindenki ismeri mifelénk eze rovarok halálos csípését, — foly tatta elmerengve az abesszínia — Az Akszum városából megél kező orvos sem tudott már se gíteni Cavallón, aki rettenett kínok között fetrengve, lázálmá ban folytonosan ismételgette: — A csíkos állat, a csíkos ál lat...! Szegény Tanasszut nem élt meg ióslatának betel iesedésé de a kis Títa halálát mégis meg bosszulta uqyu-az a jelentéktele kis cs kos állat.

Next

/
Thumbnails
Contents