Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-07-22 / 30. szám

klubunk védnökscgi Mégis sikerült. . . Helyesen látják Gondtalan, üdülő fiataloknak vélné őket az ember. Csoporto­san lépnek ki a kapun s az ebéd­lő irányába igyekeznek. Dél van. Alig telik le azonban a húsz perc és szép sorjában visszatérnek a szobákba. A nyitott ablakon be­suhanó szellő már a munka fölé hajló fejeket cirógatja. A volt Módra-Harmónia-i üdülőben már nem nyaralók laknak. A Kartográfiai és Sok­szorosító Intézet kapott bebo­csátást, hogy a természet hű másának, a térképeknek ezrei kerüljenek ki fedele alól. A papírra vetített zöld lan­kák, kék folyók, barnás fennsí­kok élénk színei mintha a dol­gozók fiatalságát, vidámságát jelképeznék. Mert itt igazán fiatal mindenki. A legtöbbje korban, akinek pedig három ke­resztnél több nyomja vállát, de­rűs, vidám szívvel igazodik a többséghez. — Es mivel fiatalok, tanulásra ösztönözzük őket, — mosolyog szemüvege mögül dr. Parobek igazgató, aki szintén munkája mellett fejezte be tanulmányait. ' — Hozzánk a tizenegy éves vagy poligráfiai iskolát végzett nö­vendékek jönnek. Egy éves be­gyakorlás után megkapják be­osztásukat. Az őszi és tavaszi szakképesítési vizsgákon szerzik meg az egyes fizetési osztályok­ba szükséges képesítést. Sok is a látogatója az üzemi munkais­kolának, ahol a szakismereteken kívül nagyon sok érdekes tud­nivaló akad. A sokszorosítás a régi ró­maiakhoz vezet vissza, amikor tulajdonukat bélyegző segítsé­gével jelezték vagy monogram­mal látták el. A XIII. században felfedezett fametszet, majd a Itt a Kis Fáírát rajzolják. XV. századbeli Guttenberg-féle szedésen keresztül jutottunk el a mai nyomdatechnikához, s ter­mészetesen a térképek sokszo­rosításához. — A . központi intézettől ka­pott vagy saját adatok alapján összeállítjuk, szerkesztjük és sokszorosítjuk a térképeket — avat be Tóth főmérnök az inté­zet titkaiba, s mindjárt felso­rolja tervüket. — Ez évben töb­bek között a Kis-Kárpátok és Nagy-Fáira turisztikai térképét, egy történelmi és néhány városi tájékoztató térképet készítünk. Es még valamit. Terven kívül. Éppen most is azon dolgoznak. Mert miért is volna különben olyan sürgés-forgás, izgalom fűtötte hangulat a folyosó egyik sarkában,ha nem valami újdon­ságról volna szó? Matys mérnök jelt ad, gyors hevítés, csavará­sok, néhány pillanatnyi izgalom — és úgy tűnik, az új térkép csaknem tökéletes. Még egy Sikerült a kísérlet! Matys mérnök elégedetten csavarja fel a kí­sérleti plasztikai zár térképét. gyors, örömteli simítás a vizes törülközővel és aztán elégedet­ten állják körül a kezdetleges, nem éppen kecses vasállványt, melynek tetején ott az új, köny- nyű plasztikai térkép. Maga a plasztikai térkép nem újdonság. Városok, fürdőhelyek, kiállítások és iskolák megrende­lése alapján készítettek már jó- néhányat, csakhogy mennyi munkát igényel! Részletes, ap­rólékos, a szó szoros értelmé­ben kézimunkával készült el a szép színes térkép, kimagasló hegyeivel, rétegedözéséve, zöld síkságján kanyargó folyóival. Mennyi munkaórát kellett itt megfizetni és hátránya volt az is, hogy nagyon súlyos volt. Most pedig türelmes kísérlete­zés után gépesítve gyártják majd a könnyű, áttetsző, színes és olcsó plasztikus térképeket. Pénz- és időmegtakarítás, — hangsúlyozzák. Idő, idő ...ez az, amely min­dig kevés. Különösen akkor, ha gyűlésről van szó. Mostanában már az is akad, — siet megvé­deni az ifjúsági szövetség helyi szervezetét ■ Pavel Janácek vég­zett geográfus, akinek vezeté­sével mind jobb munkát végez­nek a fiatalok. Először is a tag­díjakat hoztuk rendbe, azután rátértünk a rendezett szervezeti életre — számol be a szerény fatalember. — Közös színházlá­togatásokat rendezünk, sakk- is egyre jobb. Futball­mérkőzést játszott a EFSZ csapatával, a „Világ térképe is. Számukra ez igazán nem prob­léma. Kezük alatt az egész világ, országokkal dolgoznak, szerkesz­tenek, összeállítanak. Talán meg is érdemelnék, hogy Modra- Harmónia egy kicsit nagyobb karikával legyen jelezve a sok­sok színes térképjel között. Nem azért, mert itt csinálják a térképeket, — hanem mert jól, szeretettel csinálják. K. M. Fényképezte: Stuka J. Kistűrkány fő utcáján va­gyunk. Nézem a fejlődő falut a sok új házat, s örömmel álla­pítom meg, hogy a kistárkányi szövetkezetesek tudnak építeni, jó ízlésük van. Olyan kultúr- házat építettek — mondhatnám saját erejükből, hogy kevés község rendelkezik hasonlóval, sőt még Királyhelmecen sem láthatunk ilyet. De hálás is ez­ért az ifjúság. Példásan kive­szik részüket a mezőgazdasági munkából, s ritka község, ahol ennyi fiatal dolgozik a mező- gazdaságban. A, fiatalok jó hírnévre tettek szert, példaként emlegetik őket a járási ifjúsági értekezleteken, sőt nem egyszer már dicsérő elismerésben is részesültek. így elmélkedek a hallásból már jól ismert kistárkányi fia­talokról, amikor megpillantom a fő utcán szembejövő 10 — 13 tagú ifjú csoportot. Lányok, fiúk kezükben kapával éppen a földekről jöttek. Hozzájuk csat­lakoztam. Megtudtam, hogy ők a szövetkezet legfiatalabb dol­gozói. Oj utánpótlás ez, akik a 8 éves iskola elvégzése után a mezőgazdaságot választották. Már közel három éve dolgoznak a szövetkezetben. Vezetőjük, Pencko Lajos bácsi gondosko­dik arról, hogy valamennyien elsajátítsák a mezőgazdasági munka csínyját-bínját. A cso­port a gyümölcs- és zöldség­kertészetben dolgozik. Pencko bácsi nem is panaszkodhat rá­juk, lelkesen dolgoznak, nem félnek a legnehezebb munkától sem. Mindez kiérezhető fellé­pésükből és beszédükből is. Jurcsák Erzsiké valamennyiük nevében szól: — Mi nem mentünk idegen­be, mint ahogy azt sokan tet­ték. Szüksége van ránk a szö­vetkezetnek is, szeretjük a föl­det, a mezőgazdasági munkát. A fiatalok nem kívánkoznak el a faluból, jól élnek a szövet­kezetben. Van olyan nap, amikor két munkaegységet is megke­resnek. Berta Irén is azt bi­zonygatja, nem bánta meg, hogy itthon maradt a szövetke­zetben. Tavaly például csak nyáron dolgozott és év végén mégis 4 000 korona osztalékot, kapott. Balogh Gyula más pályára készült, mégis hazajött a szö­vetkezetbe. Valamennyien a szövetkezetben látják jövőjü­ket. Helyesen látják, igazuk van. k. i. ŐSKORI EMLŐSÖK. 50 millió éves csontjaira bukkantak. A szovjet paleozológusok expedí­ciója nagy jelentőségű tudomá­nyos felfedezést tett: őskori emlősök temetkező helyén mintegy 50 millió évvel ezelőtt élt állatok csontjaira bukkantak. Az őskori állatok temetkezési helyét Kelet-Kazahsztánban a Zajszantó partján elterülő me­dencében fedezték fel. Valerian Bazsanov, az ásatások vezetője megállapította, hogy ez a fontos lelet egészen új fényt vet a kö­zép-ázsiai emlősök történetére. Most fedezték fél, hogy az itte­ni állatvilágnak kapcsolata volt India és más délkelet-ázsiai or­szágok azonos korú állatvilágá­val. A csontok között krokodil­maradványokat is találtak. ★ INDIA készül áttérni a metri­kus mértékrendszerre. Az indiai kormány bejelentette, hogy az október elejétől érvénybe lépő metrikus mértékrendszer beve­zetésére már megtette az első. intézkedéseket. A teljes áttérés mintegy tíz esztendeig tart. ★ PILLANGÓ ENCIKLOPÉDIA. A 75 éves Dugen Le Moult, akit a francia kormány számos ér­demrenddel tüntetett ki, Párizs­tól nem messze fekvő kastélyá­ban a világ legnagyobb pillangó­enciklopédiáján dolgozik. Le Moultról azt tartják, hogy ő a XX. század legnagyobb entomo- lógusa. Közel húsz éven át meg­szakítás nélkül utazott’ hogy a legszebb pillangókat rabul ejtse és preparálja. A pillangók milliókat jövedelmeztek neki, de a pénzt többnyire újább pillan­gók felkutatására áldozta. A negyven kötetből álló enciklopé­diának több mint egyharmada már elkészült. HORDOZHATÓ AUTŐGARÁZS. Az NDK zittaui gyárában újtí­pusú hordozható autógarázst ál­lítanak elő. Az 5.5 méter hosszú s több mint 2.5 méter széles garázs acélszerkezetét tűzbiz­tos, s az időjárás viszontagsá­gainak ellenálló préselt lemezek borítják. A garázs néhány moz­dulattal felszerelhető a szintén könnyen szállítható bejtontalpa- zaton. SZOVJETUNIÓ. Először tör­tént, hogy Kamcsatkára a múlt télen nem kellett zöldségféléket behozni. Az ottani termés fe­dezte a szükségleteket. Az 1953-as év óta már a négysze­resére emelkedett a zöldségter­melés. A legközelebbi években kétszer olyan nagy vetőterület áll a mezőgazdasági dolgozók rendelkezésére. Jelenleg több nagy szovhozt alakítottak. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZ­TÁRSASÁG. 1958. április 1. óta 4°/o-al megdrágult a Thomas- féle műtrágya. A műtrágya-mo­nopóliumok még a szállítási költségeket is a fogyasztók számlájára szeretnék írni. A szállítási költségeket pedig nemrég emelték. ALBÁNIA. A földművesszö­vetkezetek jelenleg a termőföld 69.6%-át művelik meg. Ennek a körülménynek köszönhető, hogy Albániában olyan szépen fellendült a mezőgazdasági ter­melés. Míg 1938-ban 185 000 tonna gabonát takarítottak-be, tavaly már több mint 358 000 tonnát tett ki a termés, Hason­lóképpen emelkedett a gyapot és a többi mezőgazdasági nö­vény termelése is. LENGYELORSZÁG. Az 1938- as évvel szemben lényegesen emelkedett az egy lakosra eső élelmiszerszükséglet. A hússzük­séglet 19.6 kg-röl 47.8 kg-ra, a tejszükséglet 262 kg-ról 354 kg-ra, a cukorszükséglet pedig 11.2 kg-ról 25.5 kg-ra emelke­dett. PORTUGÁLIA. A mezőgazda- sági dolgozók igen alacsony színvonalon élnek. A termőföld a nagybirtokosok kezén van. Például Alentejo, Ribatejo és az Algarve nevű provinciákban 3000 földbirtokos 1.7 millió hektár területen gazdálkodik, míg 50 000 paraszt csak 25 000 hek­tár területet művel meg. A földbirtokosok 6 százaléka a termőföld 99 százalékát mű­veli meg, míg a parasztok 94 százalékára a termőföld alig 1 százaléka jut. ÉlNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG. Az 1957-es év végéig az állatállo­mány 83 millió darabra emelke­dett, ez azt jelenti, hogy az 1949-es évvel szemben 39.8 szá­zalékkal emelkedett az állatál­lomány, 2.5-ször több sertést és 2.3-szer annyi juhot és kecskét tartanak, mint 1949-ben. Edződik a munkaerkölcs „Mindenekelőtt helyes ab­ból kiindulni, hogy az em­berek legeredményesebb ne­velése aktív részvételük a munkában. Ezért az Ifjúsá­gi Szövetségnek hangsúlyoz-^, nia kellene a nevelésnek ezt az oldalát, vezetnie kell a fiatalokat a párt által kitű­zött feladatok mindennapi felelősségteljes teljesítésé­re." Ezekkel a szavakkal fejezte be a XI. kongresszuson Novotny elvtárs a CSKP KB első titkára beszámolójának a CSISZ mun­kára vonatkozó részletét. E sza­vakban nagy igazság rejlik. If­júsági Szövetségünk valameny- nyi szervezete példás vállalko­zással, munkával köszöntötte a párt XI. kongresszusát. Több mint 13 500 CSISZ-szervezet kapcsolódott be a kongresszus előtti versenybe. Különösen ki­magasló eredményeket értek el egyes üzemi CSISZ-'szervezetek. Á munkásifjúság a versenyben vezető szerepet játszott. Az or­szág 7000 üzemi CSISZ-szerve- zete az „ifjúság millióiért“ moz­galom keretén belül elvállalta 230 millió korona megtakarítá­sát. Vannak szervezetek, melyek magasan túllépték vállalásukat. Ezek közé tartozik a myjavai Armatúrka üzemi CSISZ-szer- vezete is. Mikor a párt közpon­ti bizottsága levelét vitatták, a fiatalok tagsági gyűlésükön elhatározták, hogy megjavítják a szervezést, több gondot for­dítanak a minőségre és igye­keznek olcsóbban termelni. A fiatalok vállalták egy millió ko­rona megtakarítását. Megkez­dődött a verseny. Igyekezetük nem volt hiábavaló, mert május elsejére elnyerték a Megbízotti Hivatal versenyzászlaját. Mikor megkezdődött a XI. pártkong­resszus a myjavai fiatalok újból összeültek és értékelték válla­lásuk teljesítését. Az eredmény: 16 250 koronával túllépték vál­lalásukat. A PÁRTKONGRESSZUS min­denki, de különösen a CSISZ- tagok számára jelent sokat. A jövőben közvetlenül a párt ve­zetése és irányítása alatt dol­gozik majd a CSISZ valamennyi szerve és szervezete is. Nagy kitüntetés ez a CSISZ számára, de a megtiszteltetés nagy fele­lősséget is jelent. A fiatalok ezt nagyon jól tudják, s erről leg­jobban akkor győződhetünk meg, ha megnézzük, hogyan ké­szülnek a CSISZ III. szlovákiai kongresszusára. Az jó előké­szület azért fontos, mert lé­nyegében az előkészület ideje alatt a CSlSZ-szervezetek már megkezdték a XI. kongresszus határozatainak valóra váltását. Napjainkban a fő cél teljesíteni a feladatokat mind a mezőgaz­daságban, mind az iparban. Ez­ért most a CSISZ III. szlovákiai A bajcsi állami gazdaságban nemcsak a mezei munkacsoportok tagjai, hanem a többi dolgozók is bekapcsolódnak az aratási és cséplési munkálatokba. Vasárnap az állattenyésztési és kertésze­ti csoportok dolgozói is kivették részüket a cséplésből. Aratási verseny ... kongresszusa előtt szervezete­ink újból kitűzték a jelszót: „Minden fiatalnak konkrét fel­adatot!“ Ilyen formában akar hozzájárulni a CSISZ a párt- kongresszuson kitűzött felada­tok teljesítéséhez. A besztercebányai fiatalok az év végéig 15 millió koronával, a myjavai Armatúrka CSISZ- tagjai 200 ezer koronával já­rulnak hozzá az ország építésé­hez. Szélesedik az „ifjúság mil­lióiért“ mozgalom is. Ezt kell elsősorban észrevenni Podbre- zován és a komáromi hajógyár­ban. A falusi ifjúság is hatalmas feladatok megvalósítása előtt áll. A vízszabályozási munkála­tok és a csatornázás már meg­kezdődött. Bizony az egyik ilyen hatalmas mű a kelet-szlovákiai alföld vízszabályozási munkála­ta, sok brigádost igényel. A Csallóközben Vásárúton, vala­mint a Túróc szabályozásánál is dolgoznak már a fiatalok. A CSISZ járási vezetőségeinek feladata elegendő brigádos biz­tosítása és a táborok munkájá­nak olyan megszervezése, hogy a brigádon részt vett fiatalok gazdag emlékekkel térhessenek haza és az eltöltött idő alatt, a munka hevében edződjön az if­júság kommunista munkaerköl­cse is. SZIGL FERENC A fiatalok mindenhol azonnal reagáltak a kormány felhívásá­ra, Amint az újságot kézhez- vették, és elolvasták a felhívást, azonnal belátták, hogy tenni kell valamit a nagy nyári mun­kák gyors befejezése érdeké­ben. A CSISZ rimaszombati já­rási vezetősége is, mihelyt tu­domásul vette a felhívást, azon­nal összeült, hogy letárgyalja, milyen módon járulhatnak hoz­zá az alapszervezeíek és a CSISZ-tagok az aratás gyors befejezéséhez. Sok vita után megszülettek a javaslatok. Ala­posan meg kellett vitatni a dol­got, mert az aratás igen fontos munka és azt akarták, hogy minden rejtett tartalékot fel­színre hozzanak. A járási vezetőség javasla­tára az alapszervezetek között kifejlesztik az aratási versenyt és a feltételek kidolgozásához azonnal hozzá is láttak. Az üze­mekben, gyárakban dolgozó fia­talokból vasárnapi vagy szom­bat délutáni brigádot alakíta­nak, akik aratnak és részt vesz­nek a cséplési munkákban is. A tanulók is bekapcsolódnak a termés gyors betakarításába. Nyári szünidejük egy részét a szövetkezetek, állami gazdasá­gok földjein töltik el és szor­galmas munkával járulnak hoz­zá a munka elvégzéséhez. A derencsényi fiatalok ver­senyfelhívással fordultak a já­rás többi alapszervezeteihez, hogy melyik faluból kapcsolódik be több fiatal a nagy nyári munkákba. Azokat az ifjúsági munkacsapatokat, amelyek nem a növénytermesztésnél dolgoz­nak. az aratás idejére a gabo­naföldekre küldik, hogy részt vegyenek az aratásban. A CSISZ rimaszombati járási vezetősége bízik abban, hogy a rimaszom­bati járásban, besztercebányai kerületi viszonylatban az elsők között fejezik be az aratást. Az ógyallai járásban már mind a huszonkét szövetkezet meg­kezdte beadási kötelezettségének teljesítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents