Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-16 / 51. szám
A CSICP vezetésével tanuljunk és dolgozzunk a szocializmus hazai építésének befejezéséért Növeljük az ifjúság részvételét a termelés irányításában és a közéletben el olyan tünetek mellett, melyeknek a szocialista iskola jellegével semmi közösségük sincs. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy az iskolai szervezetek a helytelen nézetek, a kispolgári ideológia és erkölcs megnyilatkozásainak esetében ne hallgassanak. Az iskolák valameny- nyi CSISZ-tagjának tudatosítania kell, hogy azóknak, akiknek hibáit és helytelen elgondolásait elnézik és őket hamis kollegialitásban részesítik, nem segítenek, mert az igazi barátság megnyilvánulása kizárólag az elvtársi bírálat és a hiányosságok megvilágítása lehet. Az iskolai szervezetekben is nagyobb mértékben kell szerveznünk a marxizmus-leninizmus tanulmányi köreit, gyakrabban kell kérdés-felelet esteket, idős forradalmárokkal és gyakorlati dolgozókkal folytatott beszélgetéseket, és időszerű társadalmi és tudományos témára ideológiai és tanulói-tudományos konferenciákat szervezni. Már néhány éve beszélünk a tanulók túlterheltségéről. Ezen a téren már sok javulás mutatkozik, de mindez még nem azt jelenti, hogy minden rendben van. A diákok saját érdeke és elsőrendű kötelessége, hogy -szorgalmas tanulással a lehető legtöbb ismeretet sajátítsák el. Ehhez azonban a tananyag terjedelmének aprólékos átvizsgálása csak hozzájárulhat. Ezt a nézetünket a 11 éves iskolák 9. osztályának példájával támasztjuk alá, melyben a tanulóknak egy iskolaév alatt a tankönyvek 3095 oldalát kell átvenniük, úgyhogy a házifeladatokon kívül minden napra több mint 10 oldal jut. Hasonlóképpen az ipariskolákban sem jelent kivételt, hogy a kötelező tanórák száma a nem kötelező tárgyakon, a házifeladatokon és az iskolán kívüli tevékenységen kívül hetente 40 órát tesz ki. Csekély kivételektől eltekintve még nem oldottuk meg a gyakorlat kérdését. Nem állíthatjuk, hogy kevés előírás vagy rendelet jelent volna meg ezzel kapcsolatban, de közülük mind ez ideig egyik sem akadályozta meg, hogy a diákok gyakorlata gyakran közelebb áll az üzemekben tett kötelezettség nélküli sétához, mint rendszeres jól szervezett munkához. A hibát egyes üzemek vfezetőségei követik el, melyek a diákok gyakorlatáért közvetlen felelősséget nem éreznek és lebecsülik azt. Hasonlóképpen a CSISZ-szervezetek részvétele a termelési gyakorlat előkészítésében, lefolyásában és értékelésében ez ideig még távolról sem elég hatékony. Hangsúlyozni kell, hogy a gyakorlat és a termelés egybekapcsolása nem maradhat csupán a tanulmány technikai osztályainak ügye. Csaknem érthetetlen, hogy a gyakorlati termelési tevékenységgel csak kis mértékben számolnak az ipariskolák tantervei. Emellett ezeknek az iskoláknak a nyolcéves középiskolát végzett növendékekből a termelés közvetlen szervezőit kell felnevelniük. Nem csoda, hogy azután az életben olyan jelenetekre kerül sor, mint például a jicíni Agrostroj vállalat esetében, amikor egy ipariskolát végzett fiatal sírva a káderosztályhoz fordul és panaszkodott, hogy a műhelyben lebecsülik őt. Ez az újsütetű technikus ugyanis azt sem tudta, hogy mi az a tizenhatos kulcs. Iskolánk és a termelés, valamint az élet szorosabb kapcsolata teljes mértékben a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség ügye is A CS1SZ iskolai szervezetei a diákokat és a tanulókat vezessék arra, hogy tanulmányukat a népünk életében vállalt aktív részvétellel kapcsolják egybe, a .termelési munkából részüket vegyék ki, és így tanulják meg a testi munka tiszteletben tartását, s egyszersmind a munkásosztály és a dolgozó nép iránti viszonyukat szilárdítsák. A fizikai munka iránt rossz viszonyt tanúsító „finomkezűeknek“ a diákok között nincs helye. A tanulók és a diákok brigádjai és építőversenye tapasztalatainak alapján a nyári brigádok további kiterjesztésével együtt most az egész éven át dolgozó diák-munkacsapatok és brigádok szervezésére kell áttérni. Ezek a brigádok a tansegédeszközök előállításánál fejtenek ki munkát, részt vesznek az iskolák építésénél, karbantartásánál és hasonlóképpen a műhelyek, kísérleti parcellák és egyéb létesítmények berendezésénél. A komszomolok példája nyomán diákjaink, karöltve a munkás- és földműves ifjúsággal, segítsenek a falusi mezőgazdasági objektumok építésénél, iskolák, internátusok, bölcsődék stb. létesítésénél. Ezért helyes a prágai szervezet kezdeményezése, mely a diákokat internátus, stadion és egyéb létesítmény építésére vezeti. Még jobban és önállóbban szilárdítsuk a diákok és a dolgozó ifjúság kötelékeit. Semmit sem érnek az úgynevezett „barátságok“, melyek egy ötödági rokonnál tett látogatáshoz hasonlítanak. Hasznos azonban az, ha részt vesznek a közös munkában, közös esteket, kirándulásokat, kultúrrendezvénye- ket szerveznek, és ha egyik a másiktől tanul. Ahhoz, hogy iskolánk az élettel legyen egybekapcsolva, jelentős mértékben hozzájárul a XI. pártkongresszus által kitűzött elv, mely szerint főiskolákra, előnyben részesítve egy bizonyos ideig tartó termelési gyakorlaton már átment fiatal embereket vesznek fel. Az alapszervezetek nagy jelentőségű feladata, hogy a termelés legjobb fiatal dolgozóinak megnyeréséből és kiválasztásából, főiskolai tanulmányaik szempontjából, részüket aktív formában kivegyék és előkészítésük érdekében jó feltételeket teremtsenek. Maguknak a diákoknak érdeke, hogy tanulmányaik befejezése után ne menjenek az irodákba és az íróasztalok mögé, hanem a termelés folyamatában gyakorlati szakkiképzésen essenek át. Szükséges, hogy a tanulmányaikat befejező diákok széthelyezése új elveinek bevezetésével kapcsolatban a CSISZ- szervezetek ezeket a diákokat hatékonyabban győzzék meg, hogy képességeiket necsak a nagy városokban, hanem az egész országban állítsák társadalmunk szolgálatába. A mi ifjúságunk mély tiszteletben tartja tanítóit mint legjobb tanácsadóit és segítőtársait, akik előttük az ismeretek kapuját tarják ki. és hálás áldozatkész munkájukért. A CSISZ-szervezetek a tanulókat és diákokat vezessék továbbra is a tanítók iránti aktív kapcsolatra, vezessék arra, hogy a tanítók minden tapasztalatát és ismeretét felhasználják és bennük igazi barátokra leljenek. Hisszük, hogy pedagógusaink is arra törekszenek, hogy diákjaik érdeklődési köreit és gondolkodásmódját egyre mélyrehatóbban megismerjék, nagyobb mértékben támaszkodjanak a CSISZ-szerve- zetekre és kezdeményezésükre, s a munkában felmutatott önállóságukra ösztönző hatást gyakoroljanak. Az a véleményünk, hogy a tanítóképző intézetekbe előnyben részesítve azokat kell felvenni, akik a gyakorlatban és elsősorban a pionírszervezetben folytatott aktív munkával már bebizonyították, hogy a felnövekvő nemzedék nemcsak lelki- ismeretes tanítóivá, de igazi szocialista nevelőivé is válnak. Elvtársnők és elvtársak! A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség iskolákban és mindenekelőtt főiskolákon folytatott munkája az elmúlt időszakban bonyolult politikai fejlődésen ment át, mely megmutatta, hogy ennek a területnek a CSISZ szervei tevékenységében ez ideig nem szenteltek olyan figyelmet, mint amilyet megérdemel. Ezen állapot javítása szempontjából igen nagy jelentőségű volt a CSISZ KB Főiskolai Tanácsának létesítése és a CSISZ KB VII. teljes ülésének főiskolákkal foglalkozó tárgyalása. A CSISZ-szervek a jövőben a tanuló ifjúság körében folytatott munkára fordítsanak nagyobb figyelmet. A CSISZ iskolai és főiskolai szervezeteit küldetésük szem előtt tartásával és szélesméretű szakminősített aktíva — a kerületi és járási vezetőségek iskolai és főiskolai bizottságainak — segítségével irányítsák, s munkájukat türelmesen és állandóan javítsák. A dolgozó ifjúság műveltségének és minősítésének növeléséért Elvtársnők és elvtársak! Az ifjúság feladatairól folytatott tárgyalásoknál és iskolaügyünk fejlesztésének távlatainál különösen égetően lép előtérbe a dolgozó ifjúság művelődésének és minősítése növelésének kérdése. A mi ifjúságunkra kétszeresen érvényes az a mondás, hogy mindennapos életére büszkén és megnyugvással csak az tekinthet, aki állandóan tanul és műveli magát. Amit ma tudsz, és amit ma ismersz, az a tudomány és a technika rohamos fejlődése mellett holnap már nem elegendő, de még kevésbé elég öt vagy tíz esztendő múlva Ha csak egy pillanatra is megállsz, az élet messze megelőz. A műveltség emelése mélyreható ismeretek alapján, a munka egyre magasabb művészetének elsajátítása — a modern ember törvényét jelenti. A munkásosztály fiatal nemzedékének nevelésére a CSISZ szervei és üzemi szervezetei részéről sokkal nagyobb gondosságot kell fordítani. A tanintézetek az üzemek részét képezik és az ott folytatott CSISZ-munkáért teljes felelősséget a CSISZ üzemi szervezetei viselnek. Ezért a tanintézetek CSISZ- szervezeteinek szilárdításánál tevőlegesebben segítsenek. A szervezetekbe a körök vezetőiként fiatal mérnököket, techni- . kusokat és kiváló munkásokat küldjenek. A szaktanintézeti tanulók körében folytatott politikai-nevelési munkát és a technikai alkotókészséget fejlesszék, és a szaktanintézeti szervezetek fiatal funkcionáriusait gondosan vezessék és tanítsák. Egyidejűleg az üzemek vezetőségéhez fordulunk, hogy a legfiatalabb munkásnemzedékről való gyakorlati gondoskodásukat növeljék és biztosítsák, hogy őt valóban a legjobb mesterek, tanítók és nevelők tudásuk és tapasztalataik átadásával tanítsák. ' A mezőgazdaságban dolgozó ifjúság művelődésének és szakminősítésének szempontjából nagy jelentőségű a kétéves tanulói viszony bevezetése. Ezt a határozatot mint a párt és a kormány mezőgazdaságban dolgozó ifjúságról való nagy gondoskodásának megnyilatkozását, örömmel üdvözöljük. Feladatunk, hogy megvalósításánál az egyes CSISZ-központokban folytatott CSISZ-munka fejlesztésével segítsünk. Az említett központokra fordított mai figyelmünktől jelentős mértékben függ a CSISZ falusi szervezeteinek munkaszínvonala is. Mivel kell kitűnnie az ifjúság kommunista nevelése programjának, és a fiatal emberek milyen tulajdonságait kell kialakítania Elvtársnők és elvtársak! Népünket szerte a világon dolgosságáról, kézügyességéről, szellemi képességeiről, „arany kezéről“ ismerik. Tőlünk, a fiatal nemzedéktől függ, hogy ezt a hagyományt folytassuk és tovább fejlesszük. Mennél több fiú és lány fog tanulni és művelődni, annál gyorsabb lesz előre haladásunk. Ha a magas műveltség jelentőségét teljes mértékben értékeljük és az ifjúság valóban hatalmas felsorakozását a tudomány és a technika elsajátítása és a szakminősítés növelése érdekében megvalósítjuk, akkor nincs kétség, hogy ezt a feladatunkat is becsülettel teljesítjük. Növeljük az ifjúság részvételét a termelés irányításában és a közéletben Elvtársnők és elvtársak! Országunk napról napra szebbé és gazdagabbá mindenekelőtt azért válik, mert benne a nép van uralmon és a nép gazdálkodik. A dolgozó nép népgazdaság irányításában és államigazgatásban vállalt részvétele egyre növekszik. A fiatalságnak is meg kell tanulnia, hogy az idősebb nemzedék gazdag tapasztalatait a fiatal gazda elgondolásával kell összekapcsolnia. Ezért igen szükségesnek tartjuk, hogy már jelen kongresz- szusunkon is megvitassuk, hogyan készüljön fel az ifjúság az ország jövendő gazdájának a szerepére már ma. A CSISZ-szervezetek tevékenységének elő kell segítenie, hogy a fiatal emberek mindezen kérdések megoldásából részüket egyre nagyobb mértékben kivehessék. V. I. Lenin, az ifjúság nagy tanítója így figyelmeztetett: „Az ifjúság értse meg: a kommunizmus tanulása azt jelenti, hogy minden nap, bármely faluban és bármely városban a közös munka egyes feladatait, még a legjelentéktelenebb és a legegyszerűbb feladatot is gyakorlatilag oldják meg.“ Az ifjúság éppen ilyen munkában tanulja meg, hogy maga körül mindent észreve- gyen és a közös tulajdont értékelje. A gazdálkodás tanulása azt jelenti, hogy az üzemekben és a szövetkezetekben már ma a termelés alapjaival és irányításával ismerkedünk meg. A termelési értekezleteken olyan kérdéseket oldanak meg, melyek megmutatják, hogy' az üzem vagy a műhely tervét hogyan teljesíti, a gazdálkodás javítására, a termelési költségek csökkentésére milyen intézkedéseket tettek stb., stb. Mindez az ifjúság és szervezetek érdeklődését és figyelmét nem kerülheti el. A CStSZ-szervezet- nek alkalma van, hogy a kollektív szerződések megteremtéséből részét kivegye, a különféle bizottságokban, tagjai útján az ifjúság nézetét közölje, és az egyes ügyek megoldása érdekében kezdeményező javaslatokkal álljon elő. Ugyanezt mondhatjuk az egységes földművesszövetkezetekben és állami gazdaságokban dolgozó ifjúságról. Az ifjúság aktív részvétele mindabban, ami a szövetkezeti falu életéve! kapcsolatos, a község rendezésétől és tisztaságától egészen a szövetkezet vezetésében, a tagsági gyűléseken és a munkacsapatok, valamint csoportok összejövetelein való részvételig — mindez a szövetkezeti tagok iskolája. Emellett nem lehetünk meg a rendellenességek elleni harc és a hibák felfedése nélkül még akkor sem, ha az egyeseknek kellemetlen is. Ezen a téren társadalmunk támogatására számíthatunk. Ebben is a lenini Komszomol állhat előttünk példaképül, mely a legkülönfélébb hiányosságok ellen megalkuvás nélkül lép fel és megszüntetésüknél segítséget nyújt, amivel az egész szovjet nyilvánosság tekintélyét és tiszteletét érdemelte ki. Minden szervezetünkben rendszeres szabállyá válhatna, hogy a fiúk és lányok, a párt- és szakszervezeti funkcionáriusokkal, az üzem vezetéséből, műhelyekből, EFSZ-vezető- ségekből, iskola-igazgatóságokból kikerülő elvtársakkal az üzemekben, falvakon és iskolákban folyó élet minden kérdéséről elbeszélgessenek. Ifjúságunk nagy jelentőségű helyzetét országunkban az is kifejezésre juttatja, hogy képviselői a néphatalom szerveiben és főként a nemzeti bizottságokban, valamint azok állandó bizottságaiban helyet foglalnak. A nemzeti bizottságokban négy és fél ezer CSISZ-tag dolgozik. Ez azonban csak igen csekély szám és szüksége mutatkozik, hogy az ifjúság részvételét a közügyek irányításában növeljük. A CSISZ-szervek és szervezetek a nemzeti bizottságok tanácsainak tagjait hívják meg körükbe és beszélgessenek el velük azokról a kérdésekről, melyeket .a nemzeti bizottságok oldanak meg. „A nemzeti bizottságok és az ifjúság közötti megbeszélésekből" származó tapasztalatok, melyeken 7960 községben több mint 180 000 fiatal vett részt, az ilyen összejövetelek hasznosságáról tanúskodnak. A falusi szervezetek és a CSISZ helyi vezetőségei a fiatal emberek és a közélet vezető dolgozói közötti ilyen találkozásokat továbbra is szervezzék, és a nemzeti bizottságok számára nyújtsanak segítséget. Az ifjúságnak nagy szerepet kell játszania főként a városok és falvak szépítésénél, fák ültetésénét, hulladék-nyersanyagok gyűjtésénél és hasonló akciókban. Ezzel az ifjúság a nemzeti bizottságok tevékenységének értékelését megtanulja, melyeknél az ifjúság kívánságai és kezdeményező javaslatai minden esetben megértésre találnak. Az ifjúságot eszmei és erkölcsi szempontból neveljük a kommunizmus szellemében A mai fiatal nemzedék — a szocialista társadalom aktív közös alkotója — e társadalom kommunizmus felé teendő további haladásának hordozójává válik. Ebből a szempontból eszmei nevelésének a marxi-lenini tanításra kell támaszkodnia. A fiatal embereket mai és főként jövő küldetésükre egyedül a kizárólag kommunista szellemben vezetett nevelés vértezheti fel. Az ifjúság új élet építésében vállalt részvétele, a párt ifjúságról való gondoskodása, és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség nevelői hatása a népi demokratikus köztársaság létezésének tizenhárom esztendeje alatt gyümölcsét meghozta. Az ifjúság többsége a szocializmusért folytatott küzdelemben élete értelmét találja. A szocializmus valamennyi hazai és külföldi ellensége elszámította magát, amikor abban reménykedett, hogy az „igazi szabadságról és demokráciáról“ szóló frázisokkal a csekély élettapasztalatokkal rendelkező fiatal embereket megszédítik és a helyes útról letérítik. Reménységeik azonban a jelenben és a jövőben is szertefoszlanák. A mi nemzedékünk nagy korban él. Ifjúságunk mai helyzete minden szempontból összehasonlíthatatlanul jobb, mint a kapitalista múlt idején. Ifjúságunk szerencséje, hogy ö maga a kapitalizmus korát nem élte át, de ez még nem azt jelenti, hogy problémái és nehézségei nincsenek. Éppen azért, mert a kapitalizmus alatti élet kemény iskoláját nem járta ki, nem minden esetben tudja értékelni azokat az áldozatokat és harcokat, melyekre országunk dolgozó népének felszabadításához volt szükség, és társadalmunk vívmányait magától értetődőnek tartja. Annál nagyobb jelentőségre tesz szert az ifjúság céltudatos nevelése hiszen korunk nagyságát minden fiatal ember csakis akkor érti meg, ha előtte saját munkája és az élet valódi jelentőségében merül fel. Hatást gyakorol rá a környezet, amelyben él, a társadalmunkban fennálló osztálykapcsolatok fejlődése, és hatást gyakorol rá a nemzetközi viszonylatban kialakult osztályharc is, s ezért az életszínvonal emelésével egyidejűleg emelni kell nevelési munkánk színvonalát is. Ellenkező esetben ifjúságunk tudatában, életében és munkájában a múlt csökevényeinek feléledésére kerülhet sor. A fiatal emberekben mindazt, ami a kommunista társadalom emberét jellemzi, neveléssel kell elérnünk. Mivel kell kitűnnie az ifjúság kommunista nevelése programjának, és a fiatal emberek milyen tulajdonságait kell kialakítania Nevelésünknek arra kell irányulnia, hogy az ifjúságból eszmeileg és erkölcsileg szilárd jellemű emberek, testi és szellemi szempontból sokoldalúan fejlett nemzedék tagjai nőjenek fel, a fiúk és lányok a szocialista haza iránt feltétel nélküli odaadással viseltessenek, minden erejüket és ismeretüket öntudatosan a nép közös ügyének szolgálatába állítsák, a szerénység, dolgosság és a közösség iránti érzés sajátjukká váljék, és gondolatukban, valamint szívükben mély gyökereket eresszen az a tudat, hogy valamennyiünk mindennapos munkája a haladásért és az emberiség végső felszabadításáért folytatott nagy küzdelem alkotó része. * A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség az ifjú nemzedék minden tagját arra neveli, hogy szülőföldjét forrón szeresse, mert ez az ország szocialista ország, a dolgozó nép országa, arra neveli, hogy hazáját szépsége és általános fejlettsége, nemzeteinek tulajdonságai és a nép által megalkotott gazdag kultúra végett hőn szeresse. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség az ifjúságot arra vezeti, hogy a nép forradalmi hagyományaiból és főként a munkásosztály, valamint kommunista pártja dicső harcaiból tanuljon. Az ifjúságot arra neveli, hogy a dicső jelenre és a szocialista építésben elért sikerekre büszkén tekintsen, büszkén nézzen mindazokra, akik a termelést meggyorsítják és az egész társadalom érdekeit szem előtt tartva élnek és dolgoznak. Eszmei-nevelési munkánk alapköve a proletár internacionalizmus, a szolidaritásra és a szabadságért, békéért, valamint a pzocializmusért harcoló valamennyi küzdőtárssal folytatott együttműködésre irányuló nevelés. Mindazok barátaink, akik az imperializmus, a gyarmati rabszolgaság és a kapitalista kizsákmányolás ellen harcolnak. A proletár internacionalizmus szellemében nevelt ifjúságunk a Szovjetunió, továbbá a szocialista tábor és a nemzetközi munkásmozgalom elleni revizionista kirohanásokat szintén határozottan elítéli, mert tudja, hogy aki ezt az egységet szétverni igyekszik, az az ifjúság legsajátabb érdekeit veszélyezteti. A CSISZ ifjúságunkat a Szovjetunió iránti forró szeretetre
