Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-16 / 51. szám

A CSKP vezetésével tanuljunk és dolgozzunk a szocializmus hazai építésének befejezéséért neveli és arra vezeti, hogy minden erejével a szocialista tábor egységéhez és országunk világbékéért folytatott harcában ki­fejtett nagy igyekezetéhez hozzájáruljon, minden nemzet sza­badságáért, a világ haladásáért folytatott küzdelemben. A mai fiatal ember, aki majd a kommunista társadalomban él, a kapitalizmus csökevényeit nem hordozhatja magával. Az olyan tünetekkel szembeni elnéző és közömbös álláspontnak, mint amilyen az önzés, a személyi siker hajszolása társadal­munk kárára, a szemtelenség, az idős emberek iránti tiszte­letlenség, részegeskedés, a házassággal szembeni egykedvű nézet, sorainkban nem lehet helye. Mit mondjunk például az olyan fiatal férfi jelleméről, aki levelében ezt kérdezi: „Közöl­jék velem, hogy atyám milyen összegű zsebpénzt köteles számomra adni” Érdekes kérdés. A mély hála megnyilatko­zása helyett kezét nyújtja és azt mondja: adj! A szülők iránti szeretet és hála, az idősebb nemzedék iránti tisztelet olyan tulajdonságok, melyeknek minden fiatal embert ékesíteniük keli. A kapitalista országokban tomboló imperialista propaganda az ifjúság gondolkodásmódjába és viselkedésébe a cinizmust, a rossz életszemléletet igyekszik bevinni, az ifjúságot pony­vairodalommal, filmekkel, hamis illúziókkal butítja, és ezek­kel az eszközökkel szeretné gyengíteni ifjúságunkat is. Az Ifjúsági Szövetség egész tevékenységével oda hat, hogy ifjúságunk körében a mi társadalmunk számára oly mélysé­gesen idegen, rothadt burzsoá erkölcs legkisebb hajtásai se rügyezzenek ki. Az ifjúság megsegítése, hogy az egészségtelen befolyásoktól és az individualizmus maradékaitól megszabaduljon, a kollek­tivitás iránti hajlamait szilárdítsa és a társadalommal szem­beni felelősségtudatát elmélyítse, minden CSISZ-szervezet és minden CSISZ-tag fő feladatainak egyike. Feltesszük a kérdést, vajon az előítéletek, a babonák és a vallási tévelygés az ifjúságot a valóságtól nem térítik-e el, alkotó erejét nem kötik-e le, és jövőjével nem állnak-e ellen­tétben? Sok ember manapság a televíziót, a lökhajtásos repü­lőgépet, az orvosi és egyéb tudományos felfedezéseket, a mes­terséges bolygókat természetesnek veszi. Azonban még most is, az atomkorszak idejében, az emberi agy és kéz korszakal­kotó találmányainak korában akadnak olyanok, akik termé­szetfölötti isteni csodákban hisznek, melyeket a tudomány már régen lépésről lépésre megcáfolt. Annál kevésbé egyez­hetünk bele abba, hogy a különféle előítéletek és babonák a fiatal nevelők és tanítók egy részének gondolkodásmódját is befolyásolják. Nyíltan megmondjuk: harcot folytatunk min­den fiatal ember bensőjéért, hogy őt saját érdekében a vallási tévelygés és az előítéletek béklyóitól kiszabadítsuk. Elvtársnők és elvtársak, a II. kongresszus óta kifejtett politikai-nevelési tevékeny­ségünk színvonalának és tartalmának bizonyos emelkedése ellenére ezen a területen még sok szorgalmas munka vár ránk. Az a feladat áll előttünk, hogy agitációnk és propagandánk terjedelmét és hatását ifjúságunk legszélesebb rétegei között sokszorosan kiterjesszük. Az idei Oktatási Év terjedelme, mely­nek keretében a politikai körök száma a múlt évvel szemben csaknem ötezerrel emelkedett, e feladat teljesítésére jó elő­jel. Emelkedett a pártiskolázás fiatal részvevőinek száma is. Előadási propagandánk, hála a Politikai és Tudományos Isme­retek Terjesztésének Társaságával, továbbá a többi társadalmi szervezettel folytatott egyre jobb együttműködésnek, kibő­vült. Míg az 1954—1955-ös évben 18.000 előadásra került sor, melyeken 502 000 hallgató vett részt, 1957 —1958-ban 2 650 000 hallgató jelenlétében már 61 000 előadást rendeztünk. De az említett eredmények ellenére is a legkomolyabb hiányosság az a tény, hogy a szervezetek egy része az ifjúság politikai nevelése érdekében egész éven át jóformán semmit sem tesz, vagy csupán a fiatal emberek kis részére gyakorol hatást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a propagan­datevékenységet rendszeresen és találékonysággal szervezzük, ctt az ifjúság a nemzetközi és belpolitikai történés iránt ér­deklődést tanúsít, ami az objektív nehézségekre és az ifjúság politikai kérdések iránti érdektelenségére vonatkozó kifogá­sokat megcáfolja. Szervezeteinknek ügyelni kell arra is, hogy a fiatal emberek néhány éven át ne maradjanak egy érdekkörben, hanem foko­zatosan a CSISZ-iskolázás további típusaiba és később a párt­iskolázásba kapcsolják be őket. A politikai-nevelési munka valamennyi formájában egyre nagyobb mértékben kellene érvényesíteni az önálló tanulmányt. Hasonlóképpen a CSISZ funkcionáriusai számára rendezett esti iskolák hallgatóinak számát emeljük, és eszmei színvonalukat egyre jobban bővít­sük és fokozzuk. A politikai-nevelési tevékenységet azonban nem szűkíthet­jük csupán az Oktatási Évre hanem azt mint az ismeretek sokoldalú szerzését és a mindennapi életben történő érvénye­sítését szélesebb mértékben kell értelmeznünk. Hasonlóképpen helyes lesz, ha a taggyűlések programjába a fontos belpolitikai és nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos politikai tájékoztatást is besoroljuk és az ifjúságot a sajtó olvasására vezetjük. Propagandatevékenységünk tartós feladata, hogy az egész ifjúság előtt a CSKP XI. kongresszusának eredményeit tovább­ra is megvilágítsuk, a fiatalokat kongresszusi értekezésünk eredményeivel megismertessük és egyidejűleg a CSISZ alap­szabályairól valamennyi tag számára tömeges iskolázást ren­dezzünk. * * * Az ifjúság nevelésénél jelentékeny eszköz a CSISZ-sajtó is A jelen időben 1 600 000 példányszámban 25 gyermek- és ifjúsági újság, valamint folyóirat jelenik meg. A II. kongresz- szus óta az újságok és folyóiratok tartalma javult és lénye­gesen emelkedett példányszámuk is. Egyidejűleg közölhetjük, hogy az újévtől Mlady svet (Oj Világ) elnevezéssel új kul­túrpolitikai hetilap jelenik meg. Sajtónknak, s különösképpen a Mladá fronta és a Smena című lapoknak az ifjúság munkaaktivitását hatékonyabban kell fejlesztenie, a fiatal emberek életéből új vonásokat és a munkahősfesség új példáit kell progagálnfa, és nagyobb mértékben kell felfigyelnie az ifjúság azon a problémáira is, melyek nagy társadalmi horderejűek. Sajtónkban az olcsó szenzáció utáni hajszának helye nem lehet. Elvtársnők és elvtársak, olyan korban, amikor a kommunista eszmék embermilliók szívét nyerték meg, amikor hatalmas átalakító erővé válnak. Ifjúsági Szövetségünk nagy küldetése, hogy a fiatal embere­ket a marxizmus-leninizmus győzelmes világnézetével megis­mertesse és szellemében dolgozni és élni tanítsa. Politikai­nevelési munkánk jelentőségét ebből a szemszögből kell teljes mértékben értékelni. Éljünk teljes értékű kultúréletet Fiainknak és leányainknak kultúrált, fejlett emberekké kell felnőniük. A mi társadalmunkban a kultúráltságot nemcsak aszerint mérik, hogy ki hány könyvet olvasott el, hány filmet látott és tud-e az egyik-másik művészetről könnyedén beszél­ni. A gazdag kultúráiét fejlesztésére minden feltételünk meg­van. A művelődési létesítmények, a népkönyvtárak, a köny­vek, színházak számában, a televízió fejlesztése terén orszá­gunk a világ elöljáró államai közé tartozik. Mindezek a léte­sítmények programjukkal a fiatal emberek gondolkodásmód­jára és érzésvilágára hatást gyakorolnak és kultúráltságuk növelésében segítenek. Annál jobban kell foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogyan tudjuk ezeket a nagy lehetőségeket mun­kában felhasználni. Szervezeteink gyenge pontjainak egyike az ifjúság szabad idejéről való csekély gondoskodás. Nem kellőképpen szervezzük a kulturális tömegmunkát, jóllehet világos, hogy nélküle a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szer­vezete nem lehetne meg, minthogy az ifjúság érdeklődési köreinek fontos területét foglalja magába. A CSISZ-tevékeny- ség magától értetődőleg nem érhet véget a munkaműszak befejezésével sem, de az iskola kapuja sem határolhatja el. A CSISZ-szervezeteknek találékonyan módokat kell keresni, hogyan töltsék ki hasznosan az ifjúság szabad idejét az üzem, a tanulóintézet, az internátus, a művelődési otthonok stb. létesítményeinek felhasználása útján. A kerületi, járási és helyi CSISZ-vezetőségek, az üzemi és iskolai szervezetek a többi társadalmi szervezetekhez és mű­velődési létesítményekhez kezdeményezéssel közeledjenek, és velük együtt különféle tevékenységet szervezzenek az ifjúság lakóhelyén, érdekköröket, együtteseket alakítsanak, továbbá különféle versenyeket és tömeges vállalkozásokat szervezze­nek. Ily módon az Ifjúsági Szövetség hatása az egész ifjúságra jelentős mértékben kiterjed. A falu kultúrmunkája, kulturális és társadalmi élete szín­vonalának gyors emelése az ifjúság elsőrendű érdeke. Ezért az ifjúságnak ezek gazdagságáról is gondoskodnia kell. Falu­helyen a legtöbb fiatal ember szombaton és vasárnap talál­kozik. Szervezeteinknek a, nemzeti bizottságokkal, a művelő­dési dolgozókkal és a tömegszervezetekkel közös tervet kell kidolgozniuk és a vidéki szombatoknak, valamint vasárnapok­nak gazdag tartalmat kellene adniuk. Városainkban és falvainkon az eddiginél sokkal jobban kell felhasználni a művelődési létesítmények, az üzemi klubok lehetőségeit, és egyidejűleg munkájukra olyan hatást kell A kongresszus küldöttei lelkes tapssal üdvözlik a CSKP delegációját gyakorolni, hogy az eddiginél sokkal jobban az ifjúság felé forduljanak, bennük a CSISZ sokoldalú tevékenységének fej­lesztésére alapot találjon, és színvonaláért közös felelősséget viseljenek. Sajnos az ifjúság ilyen tevékenysége iránti egyenesen bü­rokratikus viszony nem nevezhető elszigeteltnek. Erről tucat­nyi példát említhetnénk. A Jindrichűv Hradec-i CSISZ-szer- vezet már hosszabb idő óta nagy közkedveltségnek örvendő játékokat rendez. Mi történt azonban ezekkel a játékokkal kapcsolatban!? Egy szép napon a művelődési otthon gondnoka teremhasználat fejében a lehető legmagasabb díjat követelte, mert szerinte a fiatalok a játékoknak afféle nevelői jelentő­ségét gondolták ki. hogy kevesebbet fizessenek. Attól az időtől az említett városkában játékokat már nem rendeznek. Ez a művelődési tevékenység fejlesztésének bizo­nyára rossz „támogatása“! Az ifjúság nevelésében az említett létesítménynek a CSISZ- szel egységesen kell eljárnia és kölcsönös támogatást kell nyújtania. Az ifjúság életét, gondolatait és érzéseit esztrád- műsoroknak és más kultúrprogramoknak, táncmulatságoknak, szín- és filmelőadásoknak, a rádiónak és a televíziónak kelle­ne befolyásolnia és ezeknek magas eszmeiséggel, érhetőség- gel, kultúrszínvonallal és nemes vonásokkal kellene kitűnnie. Az Ifjúsági Szövetség a szórakozás színvonaláért közös felelősséget visel, s a kihívó viselkedés, a nyugati „életmód” előtti hamis hajlongás és az eszmei tartalom nélküli program ellen fel kel! lépnie. Ebben a törekvésében a kulturális és művelődési dolgozóknak, valamint a táncdalok szerzőinek részünkre segítséget kell nyújtaniuk. Nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy olyan időben, amikor a szocia­lizmus építését fejezzük be, amikor az ifjúság elsöprő több­sége becsületesen és áldozatkészen dolgozik, elvétve találko­zunk olyan dalokkal, könyvekkel, filmekkel vagy színdarabok­kal, melyekben az ifjúság becsületes munkájának és életének igaz képmását találná meg. Ezzel szemben azonban, tekintet nélkül a nevelés szükség­leteire, az ifjúság érzésvilágát a rossz, üres és naiv dalok felelőtlen terjesztésével közvetlenül befolyásolják. Átlapoztuk néhány leány olyan füzetét, melybe kedvenc dalaikat jegyzik be. A lányoknak néhány ilyen füzetük van. Mondhatom, hogy furcsa képet kaptunk. Az 1951-es füzet — véletlenül elég terjedelmes — szép. vidám ifjúsági dalokat tartalmaz, melyeket a fiúk és lányok mind a mai napig szí­vesen dalolnak. Ilyenek például „A fiatal brigádosok felvonu­lása“, szovjet és más lírikus dalok“. Ezzel szemben teljesen eltérő képet ad az 1958-as dalfüzet. Mit találunk ebben a „dalgyűjteményben“ ? Bizony hiába ke­resnénk az ifjúság életéről szóló dalokat, de ezzel szemben hemzsegnek az olyan sanzonok, mint például „Párizsi kislány", „Krokodilkönnyek“ és hasonló „remekművek“. Az egyik ilyen kislány kérdésünkre ezt válaszolta: „Mit énekeljek? Ha lennének más dalok azokat énekelném“. Mit szóljunk ahhoz, hogy az Állami Gyermekkönyv Kiadó- vállalat idei versenyében, melynek keretében 726 irodalmi munka gyűlt össze, a mai gyermekek életéről a könyvek csupán egy töredéke beszél. Növeljük az ifjúság részvételét a testnevelésben és a sportban Az ifjúság nevelésének jelentős része a testnevelési sport- és honvédelmi tevékenység. Hála az Ifjúsági Szövetség; a testnevelési szprvek és a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége közös igyekezetének, a tornászó és sportoló fiatal emberek száma az utóbbi időben megnövekedett. Ennek elle­nére sem kerülheti el azonban figyelmünket az a tény, hogy az ifjúság nagy része, s köztük sok CSISZ-tag is, aktív for­mában nem sportol, nem tornászik, nem tud úszni és síelni. Az okot abban kell keresni, hogy Ifjúsági Szövetségiünk sok funkcionáriusa ezt a tevékenységet lebecsüli és a CSM nagy felelősségét a fiatal emberek testneveléséért és sportolásáért nem fogja fel. Arról, hogy a CSISZ Központi Bizottsága minden fiatal ember aktív sportolására és tornásztevékenységére milyen hangsúlyt helyez, tanúskodik az a tény, hogy javasoljuk, mi­szerint az alapszabályokba vegyék be, hogy minden tag test- nevelési és sporttevékenysége kötelezővé válik. Nem egy funkcionáriusunkat e javaslat olvasásánál bizonyára kellemet­len érzések fogtak el. Némelyek bizonyára mosolyogtak és így szóltak: „Nem is lesz az olyan borzasztó“. Ogy gondoljuk, a kongresszusnak meg kell mondani, hogy az ilyen tevékeny­séget megköveteljük. Elsőrendű feladatunk, hogy a Csehszlovák Testnevelési Szövetséggel és a Hadsereggel Együttműködők Szövetségével a testnevelés, a sport és a honvédelmi felkészültség tömeges fejlesztésére törekedjünk, a fiatal emberek ebben a tevékeny­ségben a munka utáni örömteljes felüdülés forrását találják, fizikai rátermettségüket fokozzák és a haza védelmére felké­szüljenek. A CSKP XI. kongresszusa hangsúlyozza, hogy a CSISZ-ta- goknak a kommunisták mellett az egész ifjúságra hatást kell gyakorolniuk, s ez főként a testnevelési és a honvédelmi - szervezetben működő CSISZ-tagokra vonatkozik. Ezért a kongresszusnak ugyancsak ajánljuk, hagyja jóvá azt az el­vet, mely szerint a CSISZ-szervezetek a Csehszlovák Testne­velési Szövetség osztályaiban és a HESZ alakulataiban saját szervezőiket rendszeresítik. Ezeknek a szervezőknek fő kül­detése valamennyi CSISZ-tag vezetése, hog^* mindenekelőtt példásan tornásszanak és sportoljanak, példájuk erejével az ifjúság többi részét magukkal ragadják, rá eszmei hatást _ gyakoroljanak, a kiképzők és oktatók funkcióját magukra vállalják, és a testnevelésünkben, valamint a sportban még egyre előforduló valamennyi burzsoá csökevény ellen harcol­janak. Erősítsük a honvédelmi felkészültséget A CSISZ munkáját erősítse meg az ifjúság honvédelmi elő­készületénél is, és a HESZ-el együtt benne a haza és az egész szocialista tábor védelméért viselt mély felelősség tudatát nevelje ki. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a fiatal embe­rek egész sora a hadseregbe fizikailag nem kellőképpen fel­készülve érkezik. A fiúk ezrei évente legmegtisztelőbb kötelességük teljesí­tésére — köztársaságunk fegyveres erejében teljesített szol­gálatra sorakoznak fel. A fiatal emberek nevelésénél, gondol­kodásmódjuk formálásánál, személyi és jellembeli tulajdon­ságaik kialakításánál jelentős osztályrészt mondhatnak magukénak a CSISZ-szervezetek is. A II. kongresszus óta eltelt időszakban a CSISZ fegyveres erőknél folytatott munkájának színvonala jelentős mértékben emelkedett. A szervezetek tevékenysége nagyobb mértékben kapcsolódik egybe a harci és politikai előkészítés feladataival. A CSISZ segítségéve! a példás Katonák ezrei nőttek fel és ez évben ilyen megtisztelő kitüntetésben 15 ezer katona része­sült. A munkában egész sor új módszer tűnt fel, melyek a katonák aktivitásának és kezdeményezésének fejlesztéséhez járulnak hozzá. Ez évben több ezer katona kötelezettséget vállalt a harci technika mesteri elsajátítására, a specializálás magasabb osztályának elérésére, a gyakorló és anyagi alap építésére és népgazdaságunk keretében többszázezer brigád­óra ledolgozására. Az említett kötelezettségvállalások több­ségét már teljesítették is. A fegyveres erőkben tevékenykedő ifjúság jó eredményeket ért el a gazdaságosság terén is. A fegyveres erőkben, továbbá az üzemekben, falvakban és iskolákban tevékenykedő ifjúság közötti együttműködés to­vábbi szilárdítására került sor. Ezeket a jó tapasztalatokat továbbra is fejlesztjük, hogy a példás alakulatok és egységek száma gyarapodjon. A fegy­veres erők keretén belül működő CSISZ-szervezetek még szélesebb mértékben használják fel a szocialista versenyzést, éspedig nemcsak az egyének, de egész egységek között mint a gyakorlat igényes feladatainak teljesítésénél felmutatott aktíva fejlesztésének eszközét. Minden tagjukat még hatéko­nyabban vezessék, hogy a katonai eskü és a fegyelmi rend teljesítésénél példaképül szolgáljanak. A CSISZ-szervezetek- kel folytatott tevékenységük és együttműködésük útján az üzemekben, falvakon és iskolákban a dolgozó néppel és ifjú­sággal fennálló összeforrottságukat elmélyítik. Mélyítsük el a gyermekek kommunista nevelését A gyermekek nevelésében az iskolával és a családdal együtt jelentékeny feladatot teljesít a CSISZ Pionírszervezete. A CSISZ Pionírszervezete az elmúlt időszakban sorait csak­nem megkétszerezte és ma több mint egymillió taggal rendel­kezik. A pionírszervezetekből az Ifjúsági Szövetség mai funk­cionáriusainak ezrei nőttek fel, és közülük sokan a kommu­nista párt tagjelöltjei és tagjai lettek. Iskolánk sikeres munkáját és a gyermekek kommunista nevelését a Pionírszervezet nélkül ma már elképzelni sem lehet! A Pionírszervezet jövő év áprilisában keletkezésének 10. évfordulóját ünnepli Ez nagy jelentőségű esemény lesz nem­csak a szervezet történetében, de egész ifjúsági szövetségünk tevékenységében és társadalmunk életében is. Engedjék meg

Next

/
Thumbnails
Contents