Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-16 / 51. szám

A CSKP vezetésével tanuljunk és dolgozzunk a szocializmus hazai építésének befejezéséért

neveli és arra vezeti, hogy minden erejével a szocialista tábor egységéhez és országunk világbékéért folytatott harcában kifejtett nagy igyekezetéhez hozzájáruljon, minden nemzet szabadságáért, a világ haladásáért folytatott küzdelemben.

A mai fiatal ember, aki majd a kommunista társadalomban él, a kapitalizmus csökevényeit nem hordozhatja magával. Az olyan tünetekkel szembeni elnéző és közömbös álláspontnak, mint amilyen az önzés, a személyi siker hajszolása társadalmunk kárára, a szemtelenség, az idős emberek iránti tiszteletlenség, részegeskedés, a házassággal szembeni egykedvű nézet, sorainkban nem lehet helye. Mit mondjunk például az olyan fiatal férfi jelleméről, aki levelében ezt kérdezi: „Közöljék velem, hogy atyám milyen összegű zsebpénzt köteles számomra adni” Érdekes kérdés. A mély hála megnyilatkozása helyett kezét nyújtja és azt mondja: adj! A szülők iránti szeretet és hála, az idősebb nemzedék iránti tisztelet olyan tulajdonságok, melyeknek minden fiatal embert ékesíteniük keli.

A kapitalista országokban tomboló imperialista propaganda az ifjúság gondolkodásmódjába és viselkedésébe a cinizmust, a rossz életszemléletet igyekszik bevinni, az ifjúságot ponyvairodalommal, filmekkel, hamis illúziókkal butítja, és ezekkel az eszközökkel szeretné gyengíteni ifjúságunkat is.

Az Ifjúsági Szövetség egész tevékenységével oda hat, hogy ifjúságunk körében a mi társadalmunk számára oly mélységesen idegen, rothadt burzsoá erkölcs legkisebb hajtásai se rügyezzenek ki.

Az ifjúság megsegítése, hogy az egészségtelen befolyásoktól és az individualizmus maradékaitól megszabaduljon, a kollektivitás iránti hajlamait szilárdítsa és a társadalommal szembeni felelősségtudatát elmélyítse, minden CSISZ-szervezet és minden CSISZ-tag fő feladatainak egyike.

Feltesszük a kérdést, vajon az előítéletek, a babonák és a vallási tévelygés az ifjúságot a valóságtól nem térítik-e el, alkotó erejét nem kötik-e le, és jövőjével nem állnak-e ellentétben? Sok ember manapság a televíziót, a lökhajtásos repülőgépet, az orvosi és egyéb tudományos felfedezéseket, a mesterséges bolygókat természetesnek veszi. Azonban még most is, az atomkorszak idejében, az emberi agy és kéz korszakalkotó találmányainak korában akadnak olyanok, akik természetfölötti isteni csodákban hisznek, melyeket a tudomány már régen lépésről lépésre megcáfolt. Annál kevésbé egyezhetünk bele abba, hogy a különféle előítéletek és babonák a fiatal nevelők és tanítók egy részének gondolkodásmódját is befolyásolják. Nyíltan megmondjuk: harcot folytatunk minden fiatal ember bensőjéért, hogy őt saját érdekében a vallási tévelygés és az előítéletek béklyóitól kiszabadítsuk.

Elvtársnők és elvtársak,

a II. kongresszus óta kifejtett politikai-nevelési tevékenységünk színvonalának és tartalmának bizonyos emelkedése ellenére ezen a területen még sok szorgalmas munka vár ránk.

Az a feladat áll előttünk, hogy agitációnk és propagandánk terjedelmét és hatását ifjúságunk legszélesebb rétegei között sokszorosan kiterjesszük. Az idei Oktatási Év terjedelme, melynek keretében a politikai körök száma a múlt évvel szemben csaknem ötezerrel emelkedett, e feladat teljesítésére jó előjel. Emelkedett a pártiskolázás fiatal részvevőinek száma is. Előadási propagandánk, hála a Politikai és Tudományos Ismeretek Terjesztésének Társaságával, továbbá a többi társadalmi szervezettel folytatott egyre jobb együttműködésnek, kibővült. Míg az 1954—1955-ös évben 18.000 előadásra került sor, melyeken 502 000 hallgató vett részt, 1957 —1958-ban 2 650 000 hallgató jelenlétében már 61 000 előadást rendeztünk.

De az említett eredmények ellenére is a legkomolyabb hiányosság az a tény, hogy a szervezetek egy része az ifjúság politikai nevelése érdekében egész éven át jóformán semmit sem tesz, vagy csupán a fiatal emberek kis részére gyakorol hatást. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol a propagandatevékenységet rendszeresen és találékonysággal szervezzük, ctt az ifjúság a nemzetközi és belpolitikai történés iránt érdeklődést tanúsít, ami az objektív nehézségekre és az ifjúság politikai kérdések iránti érdektelenségére vonatkozó kifogásokat megcáfolja.

Szervezeteinknek ügyelni kell arra is, hogy a fiatal emberek néhány éven át ne maradjanak egy érdekkörben, hanem fokozatosan a CSISZ-iskolázás további típusaiba és később a pártiskolázásba kapcsolják be őket. A politikai-nevelési munka valamennyi formájában egyre nagyobb mértékben kellene érvényesíteni az önálló tanulmányt. Hasonlóképpen a CSISZ funkcionáriusai számára rendezett esti iskolák hallgatóinak számát emeljük, és eszmei színvonalukat egyre jobban bővítsük és fokozzuk.

A politikai-nevelési tevékenységet azonban nem szűkíthetjük csupán az Oktatási Évre hanem azt mint az ismeretek sokoldalú szerzését és a mindennapi életben történő érvényesítését szélesebb mértékben kell értelmeznünk.

Hasonlóképpen helyes lesz, ha a taggyűlések programjába a fontos belpolitikai és nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos politikai tájékoztatást is besoroljuk és az ifjúságot a sajtó olvasására vezetjük.

Propagandatevékenységünk tartós feladata, hogy az egész ifjúság előtt a CSKP XI. kongresszusának eredményeit továbbra is megvilágítsuk, a fiatalokat kongresszusi értekezésünk eredményeivel megismertessük és egyidejűleg a CSISZ alapszabályairól valamennyi tag számára tömeges iskolázást rendezzünk.

* * *

Az ifjúság nevelésénél jelentékeny eszköz a CSISZ-sajtó is

A jelen időben 1 600 000 példányszámban 25 gyermek- és ifjúsági újság, valamint folyóirat jelenik meg. A II. kongresz- szus óta az újságok és folyóiratok tartalma javult és lényegesen emelkedett példányszámuk is. Egyidejűleg közölhetjük, hogy az újévtől Mlady svet (Oj Világ) elnevezéssel új kultúrpolitikai hetilap jelenik meg.

Sajtónknak, s különösképpen a Mladá fronta és a Smena című lapoknak az ifjúság munkaaktivitását hatékonyabban kell fejlesztenie, a fiatal emberek életéből új vonásokat és a munkahősfesség új példáit kell progagálnfa, és nagyobb mértékben kell felfigyelnie az ifjúság azon a problémáira is, melyek nagy társadalmi horderejűek. Sajtónkban az olcsó szenzáció utáni hajszának helye nem lehet.

Elvtársnők és elvtársak,

olyan korban, amikor a kommunista eszmék embermilliók szívét nyerték meg, amikor hatalmas átalakító erővé válnak. Ifjúsági Szövetségünk nagy küldetése, hogy a fiatal embereket a marxizmus-leninizmus győzelmes világnézetével megismertesse és szellemében dolgozni és élni tanítsa. Politikainevelési munkánk jelentőségét ebből a szemszögből kell teljes mértékben értékelni.

Éljünk teljes értékű kultúréletet

Fiainknak és leányainknak kultúrált, fejlett emberekké kell felnőniük. A mi társadalmunkban a kultúráltságot nemcsak aszerint mérik, hogy ki hány könyvet olvasott el, hány filmet látott és tud-e az egyik-másik művészetről könnyedén beszélni.

A gazdag kultúráiét fejlesztésére minden feltételünk megvan. A művelődési létesítmények, a népkönyvtárak, a könyvek, színházak számában, a televízió fejlesztése terén országunk a világ elöljáró államai közé tartozik. Mindezek a létesítmények programjukkal a fiatal emberek gondolkodásmódjára és érzésvilágára hatást gyakorolnak és kultúráltságuk növelésében segítenek. Annál jobban kell foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogyan tudjuk ezeket a nagy lehetőségeket munkában felhasználni. Szervezeteink gyenge pontjainak egyike az ifjúság szabad idejéről való csekély gondoskodás. Nem kellőképpen szervezzük a kulturális tömegmunkát, jóllehet világos, hogy nélküle a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség szervezete nem lehetne meg, minthogy az ifjúság érdeklődési köreinek fontos területét foglalja magába. A CSISZ-tevékeny- ség magától értetődőleg nem érhet véget a munkaműszak befejezésével sem, de az iskola kapuja sem határolhatja el. A CSISZ-szervezeteknek találékonyan módokat kell keresni, hogyan töltsék ki hasznosan az ifjúság szabad idejét az üzem, a tanulóintézet, az internátus, a művelődési otthonok stb. létesítményeinek felhasználása útján.

A kerületi, járási és helyi CSISZ-vezetőségek, az üzemi és iskolai szervezetek a többi társadalmi szervezetekhez és művelődési létesítményekhez kezdeményezéssel közeledjenek, és velük együtt különféle tevékenységet szervezzenek az ifjúság lakóhelyén, érdekköröket, együtteseket alakítsanak, továbbá különféle versenyeket és tömeges vállalkozásokat szervezzenek. Ily módon az Ifjúsági Szövetség hatása az egész ifjúságra jelentős mértékben kiterjed.

A falu kultúrmunkája, kulturális és társadalmi élete színvonalának gyors emelése az ifjúság elsőrendű érdeke. Ezért az ifjúságnak ezek gazdagságáról is gondoskodnia kell. Faluhelyen a legtöbb fiatal ember szombaton és vasárnap találkozik. Szervezeteinknek a, nemzeti bizottságokkal, a művelődési dolgozókkal és a tömegszervezetekkel közös tervet kell kidolgozniuk és a vidéki szombatoknak, valamint vasárnapoknak gazdag tartalmat kellene adniuk.

Városainkban és falvainkon az eddiginél sokkal jobban kell felhasználni a művelődési létesítmények, az üzemi klubok lehetőségeit, és egyidejűleg munkájukra olyan hatást kell

A kongresszus küldöttei lelkes tapssal üdvözlik a CSKP delegációját

gyakorolni, hogy az eddiginél sokkal jobban az ifjúság felé forduljanak, bennük a CSISZ sokoldalú tevékenységének fejlesztésére alapot találjon, és színvonaláért közös felelősséget viseljenek.

Sajnos az ifjúság ilyen tevékenysége iránti egyenesen bürokratikus viszony nem nevezhető elszigeteltnek. Erről tucatnyi példát említhetnénk. A Jindrichűv Hradec-i CSISZ-szer- vezet már hosszabb idő óta nagy közkedveltségnek örvendő játékokat rendez. Mi történt azonban ezekkel a játékokkal kapcsolatban!? Egy szép napon a művelődési otthon gondnoka teremhasználat fejében a lehető legmagasabb díjat követelte, mert szerinte a fiatalok a játékoknak afféle nevelői jelentőségét gondolták ki. hogy kevesebbet fizessenek.

Attól az időtől az említett városkában játékokat már nem rendeznek. Ez a művelődési tevékenység fejlesztésének bizonyára rossz „támogatása“!

Az ifjúság nevelésében az említett létesítménynek a CSISZ- szel egységesen kell eljárnia és kölcsönös támogatást kell nyújtania. Az ifjúság életét, gondolatait és érzéseit esztrád- műsoroknak és más kultúrprogramoknak, táncmulatságoknak, szín- és filmelőadásoknak, a rádiónak és a televíziónak kellene befolyásolnia és ezeknek magas eszmeiséggel, érhetőség- gel, kultúrszínvonallal és nemes vonásokkal kellene kitűnnie.

Az Ifjúsági Szövetség a szórakozás színvonaláért közös felelősséget visel, s a kihívó viselkedés, a nyugati „életmód” előtti hamis hajlongás és az eszmei tartalom nélküli program ellen fel kel! lépnie. Ebben a törekvésében a kulturális és művelődési dolgozóknak, valamint a táncdalok szerzőinek részünkre segítséget kell nyújtaniuk. Nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy olyan időben, amikor a szocializmus építését fejezzük be, amikor az ifjúság elsöprő többsége becsületesen és áldozatkészen dolgozik, elvétve találkozunk olyan dalokkal, könyvekkel, filmekkel vagy színdarabokkal, melyekben az ifjúság becsületes munkájának és életének igaz képmását találná meg.

Ezzel szemben azonban, tekintet nélkül a nevelés szükségleteire, az ifjúság érzésvilágát a rossz, üres és naiv dalok felelőtlen terjesztésével közvetlenül befolyásolják.

Átlapoztuk néhány leány olyan füzetét, melybe kedvenc dalaikat jegyzik be. A lányoknak néhány ilyen füzetük van. Mondhatom, hogy furcsa képet kaptunk. Az 1951-es füzet — véletlenül elég terjedelmes — szép. vidám ifjúsági dalokat tartalmaz, melyeket a fiúk és lányok mind a mai napig szívesen dalolnak. Ilyenek például „A fiatal brigádosok felvonulása“, szovjet és más lírikus dalok“.

Ezzel szemben teljesen eltérő képet ad az 1958-as dalfüzet. Mit találunk ebben a „dalgyűjteményben“ ? Bizony hiába keresnénk az ifjúság életéről szóló dalokat, de ezzel szemben hemzsegnek az olyan sanzonok, mint például „Párizsi kislány", „Krokodilkönnyek“ és hasonló „remekművek“.

Az egyik ilyen kislány kérdésünkre ezt válaszolta: „Mit énekeljek? Ha lennének más dalok azokat énekelném“.

Mit szóljunk ahhoz, hogy az Állami Gyermekkönyv Kiadó- vállalat idei versenyében, melynek keretében 726 irodalmi munka gyűlt össze, a mai gyermekek életéről a könyvek csupán egy töredéke beszél.

Növeljük az ifjúság részvételét a testnevelésben és a sportban

Az ifjúság nevelésének jelentős része a testnevelési sport- és honvédelmi tevékenység. Hála az Ifjúsági Szövetség; a testnevelési szprvek és a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége közös igyekezetének, a tornászó és sportoló fiatal emberek száma az utóbbi időben megnövekedett. Ennek ellenére sem kerülheti el azonban figyelmünket az a tény, hogy az ifjúság nagy része, s köztük sok CSISZ-tag is, aktív formában nem sportol, nem tornászik, nem tud úszni és síelni. Az okot abban kell keresni, hogy Ifjúsági Szövetségiünk sok funkcionáriusa ezt a tevékenységet lebecsüli és a CSM nagy felelősségét a fiatal emberek testneveléséért és sportolásáért nem fogja fel.

Arról, hogy a CSISZ Központi Bizottsága minden fiatal ember aktív sportolására és tornásztevékenységére milyen hangsúlyt helyez, tanúskodik az a tény, hogy javasoljuk, miszerint az alapszabályokba vegyék be, hogy minden tag test- nevelési és sporttevékenysége kötelezővé válik. Nem egy funkcionáriusunkat e javaslat olvasásánál bizonyára kellemetlen érzések fogtak el. Némelyek bizonyára mosolyogtak és így szóltak: „Nem is lesz az olyan borzasztó“. Ogy gondoljuk, a kongresszusnak meg kell mondani, hogy az ilyen tevékenységet megköveteljük.

Elsőrendű feladatunk, hogy a Csehszlovák Testnevelési Szövetséggel és a Hadsereggel Együttműködők Szövetségével a testnevelés, a sport és a honvédelmi felkészültség tömeges fejlesztésére törekedjünk, a fiatal emberek ebben a tevékenységben a munka utáni örömteljes felüdülés forrását találják, fizikai rátermettségüket fokozzák és a haza védelmére felkészüljenek.

A CSKP XI. kongresszusa hangsúlyozza, hogy a CSISZ-ta- goknak a kommunisták mellett az egész ifjúságra hatást kell gyakorolniuk, s ez főként a testnevelési és a honvédelmi - szervezetben működő CSISZ-tagokra vonatkozik. Ezért a kongresszusnak ugyancsak ajánljuk, hagyja jóvá azt az elvet, mely szerint a CSISZ-szervezetek a Csehszlovák Testnevelési Szövetség osztályaiban és a HESZ alakulataiban saját szervezőiket rendszeresítik. Ezeknek a szervezőknek fő küldetése valamennyi CSISZ-tag vezetése, hog^* mindenekelőtt példásan tornásszanak és sportoljanak, példájuk erejével az ifjúság többi részét magukkal ragadják, rá eszmei hatást _ gyakoroljanak, a kiképzők és oktatók funkcióját magukra vállalják, és a testnevelésünkben, valamint a sportban még egyre előforduló valamennyi burzsoá csökevény ellen harcoljanak.

Erősítsük a honvédelmi felkészültséget

A CSISZ munkáját erősítse meg az ifjúság honvédelmi előkészületénél is, és a HESZ-el együtt benne a haza és az egész szocialista tábor védelméért viselt mély felelősség tudatát nevelje ki. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a fiatal emberek egész sora a hadseregbe fizikailag nem kellőképpen felkészülve érkezik.

A fiúk ezrei évente legmegtisztelőbb kötelességük teljesítésére — köztársaságunk fegyveres erejében teljesített szolgálatra sorakoznak fel. A fiatal emberek nevelésénél, gondolkodásmódjuk formálásánál, személyi és jellembeli tulajdonságaik kialakításánál jelentős osztályrészt mondhatnak magukénak a CSISZ-szervezetek is.

A II. kongresszus óta eltelt időszakban a CSISZ fegyveres erőknél folytatott munkájának színvonala jelentős mértékben emelkedett. A szervezetek tevékenysége nagyobb mértékben kapcsolódik egybe a harci és politikai előkészítés feladataival. A CSISZ segítségéve! a példás Katonák ezrei nőttek fel és ez évben ilyen megtisztelő kitüntetésben 15 ezer katona részesült. A munkában egész sor új módszer tűnt fel, melyek a katonák aktivitásának és kezdeményezésének fejlesztéséhez járulnak hozzá. Ez évben több ezer katona kötelezettséget vállalt a harci technika mesteri elsajátítására, a specializálás magasabb osztályának elérésére, a gyakorló és anyagi alap építésére és népgazdaságunk keretében többszázezer brigádóra ledolgozására. Az említett kötelezettségvállalások többségét már teljesítették is. A fegyveres erőkben tevékenykedő ifjúság jó eredményeket ért el a gazdaságosság terén is. A fegyveres erőkben, továbbá az üzemekben, falvakban és iskolákban tevékenykedő ifjúság közötti együttműködés további szilárdítására került sor.

Ezeket a jó tapasztalatokat továbbra is fejlesztjük, hogy a példás alakulatok és egységek száma gyarapodjon. A fegyveres erők keretén belül működő CSISZ-szervezetek még szélesebb mértékben használják fel a szocialista versenyzést, éspedig nemcsak az egyének, de egész egységek között mint a gyakorlat igényes feladatainak teljesítésénél felmutatott aktíva fejlesztésének eszközét. Minden tagjukat még hatékonyabban vezessék, hogy a katonai eskü és a fegyelmi rend teljesítésénél példaképül szolgáljanak. A CSISZ-szervezetek- kel folytatott tevékenységük és együttműködésük útján az üzemekben, falvakon és iskolákban a dolgozó néppel és ifjúsággal fennálló összeforrottságukat elmélyítik.

Mélyítsük el a gyermekek kommunista nevelését

A gyermekek nevelésében az iskolával és a családdal együtt jelentékeny feladatot teljesít a CSISZ Pionírszervezete.

A CSISZ Pionírszervezete az elmúlt időszakban sorait csaknem megkétszerezte és ma több mint egymillió taggal rendelkezik. A pionírszervezetekből az Ifjúsági Szövetség mai funkcionáriusainak ezrei nőttek fel, és közülük sokan a kommunista párt tagjelöltjei és tagjai lettek.

Iskolánk sikeres munkáját és a gyermekek kommunista nevelését a Pionírszervezet nélkül ma már elképzelni sem lehet!

A Pionírszervezet jövő év áprilisában keletkezésének 10. évfordulóját ünnepli Ez nagy jelentőségű esemény lesz nemcsak a szervezet történetében, de egész ifjúsági szövetségünk tevékenységében és társadalmunk életében is. Engedjék meg