Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-16 / 51. szám
A CSKP vezetéiével tanuljunk ét dolgozzunk a szocializmus hazai építésének befejezéséért vételének nagy jelentőségű módszerévé válik. Az ifjúság és szervezetének feladata a szocialista versenyzésben megvilágítást nyert, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal folytatott együttműködés szilárdult és az .ifjúsági szervezetek fejlesztése Iránti gondoskodása növekedett. Az értékelés alkalmából a legjobb fiatal dolgozóknak és kollektíváknak zászlókat, okleveleket és egyéb kitüntetéseket adnak át. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy a szocialista versenyzésben nincsenek gyenge pontok. A CSISZ-szervezetek gyakran megelégednék a kötelezettségvállalások puszta bejelentésével, a versenyt a szakszervezettől függetlenül szervezik, a verseny lefolyását és eredményeit nem értékelik és tömeges elterjesztéséről, valamint hatékony propagálásáról nem gondoskodnak. Versenyzésről csak akkor beszélhetünk, ha elvtársi módon egyének, kollektívák, műszakok, vagy egész műhelyek a tervteljesítésnél' elérendő legjobb eredményekért versenyeznek. A versenyzésnek csak akkor van értelme és gyümölcsét csak akkor hozza meg, ha a tapasztalatait kölcsönösen kicserélő valamennyi dolgozó, minden fiú és léány ügyévé válik. Népgazdaságunk különféle ágazataiban az ifjúság számos kollektívája alakult, melyeket tovább bővítünk és szilárdítunk, hogy az egész ifjúság munkalelkesedésének példáivá váljanak, s a fiatalokat a szocialista versenyzés fejlesztésére, továbbá újító munkamódszerek érvényesítésére nyerjék még. Ez persze előfeltételezi, hogy ezekben a kollektívákban nevelési tevékenységünket elmélyítsük. Az ifjúság és ifjúsági szervezetünk még nagyobb eredményeket csak akkor érhet el, ha szüntelenül a szakszervezetekkel és az üzemek vezetőségeivel folytatott együttműködésre, továbbá az idősebb dolgozók éíetbölesességére és ügyességére támaszkodunk. Ezeknél termelési és egyéb problémák megoldására kezdeményezést találunk, de tőlük tanácsot és állandó segítséget is kapunk. • Az ifjúság a szocialista építés döntő szakaszain Országunk népgazdaságának fejlesztéséhez határtalan módon azzal járulhatunk hozzá, ha ifjúságunk főként a bánya-, az építőiparban és a mezőgazdaságban vállal munkát, hiszen éppen ezektől az ágazatoktól függ nagy mértékben az ipari és mezőgazdasági termelés további fejlesztése. Minden CSISZ- szervezet becsületbeli ügye, hogy a fiúkat és lányokat az említett fontos ágazatokban vállalt tartós munkára megnyerje. A CS!SZ-nek külön figyelmet kell fordítania az építőiparra, melynek feladata, hogy az elkövetkező években új, hatalmas üzemeket és iskolákat építsen fel. Az elvtársnők és elvtársak már tudják, hogy az építőipart milyen igényes feladatok várják a lakásépítés területén. Mennyi minden polgárra vonatkozó igyekezetei kell kifejtenünk, hogy az elkövetkező 12 esztendőben hazánkban a lakásproblémát ügy oldjuk meg, hogy minden család megfelelő hajlékhoz jusson. 19,70-ig 1 millió 200 ezer lakást kell felépítenünk, az ostravai, Űstí nad Labem-i és Karlovy Vary-i kerületben, további Prága fővárosban a lakásépítőé problémáját már 1965-ig meg kell oldanunk. Ilyesmiről a kapitalista köztársaságban senki még csak nem is álmodhatott, s ezért természetes, hogy a párt és a kormány intézkedéseit minden úolgofcó, s főként a fiatal házasok ezrei nagyra értékelik. A lakásépítés hatalmas fejlődése elkerülhetetlenül megköveteli ifjúságunk energikus, hatékony segítségét. Az üzemi, falusi és iskolai szervezeteknek a lakásépítés céljára tagjaikat és a többi ifjúságot is meg kell nyerniük, körükből brigádokat és építési csapatokat kell alakítaniuk, konkrét feladatokat és védnökségeket keli magukra vállalniuk és az üzemekben fokozott igyekezettel kell helyettesíteniük azokat a dolgozókat, akik a lakások építkezési munkálataiban vesznek részt. Különcsen nagy segítséget kell nyújtani a helyi forrásokból származó építőanyagok termelésénél, amint azt például fiaink a presovi kerületben teszik, ahol már 100 ezer salakbeton-épületelemet állítottak elő. Hasonlóképpen a prágai ifjúság a lakásépítésnél követendő példát mutat. Az építőiparban fennálló feladatok rendkívüli igényeket támasztanak az építőiparban dolgozó szervezeteink munkájával szemben is, és ezeknek a szervezeteknek különösképpen kell harcolniuk az építőanyagok merész alkalmazásáért, továbbá a technika felhasználásáért, mely nélkül az építőipar nagyarányú fejlesztése nem képzelhető el. Az ifjúság harca a mezőgazdaság szocialista átépí-' tésének befejezéséért — a mezőgazdasági termelés növeléséért Falunk nagy újjászületés időszakát éli át. Az apró, szétforgácsolt mezőgazdasági kistermelést győzelmesen a modern szocialista nagyüzemei termelés váltja fel. A falun új gazda, a -szövetkezeti parasztság osztálya nő fel, mely a vezető munkásosztállyal testvéri szövetségét szilárdítja. A falvakon bekövetkező .történelmi változások megbízható előfeltételeket alakítanak ki fiatal nemzedékünk boldog fejlődésére is. A földműves ifjúságnak saját érdekében segítenie kell az egységes földművesszövetkezetek létesítésénél és szilárdításánál. Szüntelen igyekezetét kell kifejtenie a mezőgazdasági termelés növeléséért Az ifjúság a mezőgazdasági termelés fejlesztéséből ez ideig túlnyomórészt brigádsegítség formájában vette ki részét, ami ezután is értékes segítség lesz, napjainkban azonban a fiatal emberek munkája egyre nagyobb jelentőséget nyer a szövetkezetek és az állami gazdaságok belsejében, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelésénél vállalt közvetlen részvételben. Minden erővel segítsük a mezőgazdasági termelés fejlesztését 19 meliarációs építkezése a bratislavai kerületben, a mező- gazdasági # termelés növeléséhez jelentős hozzájárulást és köztársaságunk egész ifjúsága előtt követendő példát jelent. A falusi ifjúság jelentős mértékben hozzájárulhat a mező- gazdasági termelés másik ágazatában, a gazdasági állatok hasznosságának növelésénél folytatott munkához. Ez azonban megköveteli, hogy a mezőgazdasági termelésben vállalt munkára 'a fiatal emberek további százait és ezreit nyerjük meg. A termelés lényeges növelésére és a munka hatékonyságára vezető fontos eszköz egész mezőgazdaságunkban az új technika és az új munkamódszerek gyors bevezetése a mezőgazdasági termelés szélesméretű gyakorlatába. Jó munkát fejt ki az állattenyésztési termelésben Jaroslav Zeman elvtárs fiatal szövetkezeti tag, a Bílenéc na Podbofansku-i CSISZ- szervezet elnöke. Munkája mellett mezőgazdasági szakproblémákat s főként azt tanulmányozza, hogyan növelje a gazdasági állatok hasznosságát. Ismeretei felhasználásával a tehenek tejelőképességét duplájára emelték. Az állattenyésztési termelés növelését nem képzelhetjük el a takarmányalap növelése nélkül. Értékes takarmány főként a kukorica, melynek nagy előnyei már sok esetben bebizonyosodtak. Még egyre akadnak azonban olyan emberek, akik a kukorica termelését elutasítják, vagy e növényre nem fordítanak olyan figyelmet, amilyent megérdemel. A falusi ifjúság s főként a fiatal szövetkezeti tagok és az állami gazdaságok fiatal dolgozói ezen igényes, de határtalanul hasznos növény termesztéséért harcoljanak, a kukoricatermesztés felett, a kultúra ültetésétől betakarításáig, vállaljanak védnökséget. A fiúk és lányok példájukkal bizonyítsák be a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés területén folytatott szocialista versenyzés helyességét, éspedig az agrotechnikai határidők betartásában, a magasabb hozamok, a súlygyarapodás és a hasznosság elérésében, a tavaszi, aratási, vagy őszi munkák gyors és minőségi elvégzésében, továbbá az egyének, csapatok, csoportok és munkaközösségek között fejlesszék a versenykészségét. Hasznothajtó lesz, ha a járás vagy kerület keretében, együttműködve a szövetkezetek és az állami gazdaságok vezetőségeivel, az ifjúság legjobb csapatáért, a legjobb fejőnőért, etetőért, versenyt szervezünk. Egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk a falusi CSISZ-szerveze- tek közötti kölcsönös versenyzésre, mindenekelőtt abban, hogyan segítenek a szövetkezetek alakításánál és szilárdításánál és hogyan járulnak hozzá a talajtermelékenység növeléséhez és a mezőgazdasági termelési fokozásához. Fejlesszük az ifjúsági mezőgazdasági munkacsapatok tevékenységét Az egységes földművesszövetkezetekben és az állami gazdaságokban ma csaknem ezer Ifjúsági munkacsapat, és a gépállomásokon 512 ifjúsági traktoros brigád dolgozik, melyeknek túlnyomó többsége sikeres munkát folytat. Amikor ezek az ifjúsági kollektívák megalakulóban voltak, sok kétkedés hangzott el, vajon szükséges-e létesítésük és még ma is akadnak olyan emberek, akik á munkacsapatoknak és brigádoknak nem sok jót kívánnak. A fiúk és lányok a munkacsapatokban mint Ifjúságunk III. CSISZ-kongresszusán részt vett számos - külföldi delegáció is szilárd kollektív tömörülnek, megtanulják, hogy a magas hozamokat és az állatok magas hasznosságát hogyan érjék el és hogyan dolgozzanak haladó módszerekkel. Az ilyen kollektívában a fiatal emberek vidámabban dolgoznak, egymás között versenykészséget fejlesztenek ki és igazi szövetkezeti gazdák nőnek fel belőlük. Korolupy egységes földművesszövetkezetében, a budéjovicei kerületben például az ifjúsági munkacsapat megalakítását határozta el, de amikor ezzel a tervvel előálltak, egyes szövetkezeti tagok legyintették és ezt mondták: „Ezt az ötletet pedig verjétek ki a fejetekből“. A fiatalok ezt megtenni nem voltak hajlandók, egy kis csoporttal a cukorrépa betakarításához láttak és teljes 25 százalékkal többet gyűjtöttek be, mint a többiek. Minthogy kézzel- foghatőlag bebizonyították, mire képes közösségük, a szövetkezeti tagok évi tagsági gyűlésükön az ifjúsági munkacsapat megalakítását jóváhagyták. fiút, valamint leányt vezessenek arra, hogy falujukban a mindennapi életben egyre, aktívabb' tényezőkké váljanak. A mezőgazdasági termelés növelésénél jelentékeny helyet foglalnak el a gépállomások fiatal »dolgozói. Példás munkájuk hozzájárul a szövetkezeti tagok modern nagyüzemi termelésbe vetett bizalmának szilárdításához és további földműveseket a szövetkezeti gazdálkodásra nyer meg Ezért a fiatal traktoristák a talajt minőségileg munkáljak meg, az agrotechnikai határidőket gondosan tartsák be, a mezőgazdasági munka haladó módszereinek bevezetéséért kitartóan harcoljanak és ezzel is járuljanak hozzá a hozamok, valamint a gazdasági állatok hasznosságának növeléséhez. Lelkiismeretesen gondoskodjanak a gépekről, az sszközökről, jól bánjanak velük, és a hajtóanyagokkal takarékoskodjanak. Ehhez járul hozzá az egyének, a közösségek, a traktorosbrigádok közötti versenyzés és főként a „péntekes mozgalom“. Elvtársak és elvtársnők! Milyen feladatok várnak az ifjúságra a gazdasági építés területén. Minden lehető módon igyekezzünk, hogy az ifjúság a termelési terveket lelkiismeretesen teljesítse és túllépje, a technika fejlesztése terén jelentékeny tényezővé váljék, az újítómozgalmat bátrabban terjessze, harcoljon a maximális gazdaságosságért, a szocialista versenyzésben tömegesen vegyen részt és egyre új formákat keressen, s az idősebb dolgozók sok éves tapasztalataiból lelkiismeretesen tanuljon. Végül egyre nagyobb számban vállaljon munkát a népgazdaság döntő ágazataiban és az építőiparban, s főként az ifjúság építkezésein küldetését becsülettel teljesítse. Az ifjúság szüntelenül növelje osztályrészét a falu szocialista átépítésénél, a szövetkezetek ^alakításánál és szilárdításánál, tartósan helyezkedjen el a mezőgazdaságban, a mező- gazdasági termelés növeléséből részét egyre fokozottabb mértékben vegye ki, a talajtermelékenység növeléséért indított országos ifjúsági mozgalmat fejlessze, további ifjúsági munkacsapatokat és közösségeket alakítson és faluhelyen, a gép- és traktorállomásokon és az állami gazdaságokon a CSISZ-szervezetek tevékenységét minden lehető módon fejlessze. Tanulóifjúságunkat készítsük elő az életre és a ragyogó jövőre A továbbiakban rátérek as iskolaügy és a tanulóifjúság kérdéseire, valamint a CSISZ iskolákban folytatott munkájára. Az elmúlt időszakban iskolánk sok örömteljes eredményt ért el, melyek még a legfejlettebb kapitalista országok iskolái számára is elérhetetlenek. Hazánkban a fiatal emberek egyre nagyobb számának tesszük lehetővé, hogy középiskolai és főiskolai műveltséget szerezzen. Nálunk középiskolai műveltséget ma kétszer annyi fiatal ember szerez, mint a kapitalista köztársaságban, amikor pedig a középiskolai tanítás jelentékeny fejlődést ért el. Hazánkban 100 ezer lakosra 577 főiskolai hallgató esik, ezzel szemben Franciaországban ez a szám 348-at, a Német Szövetségi Köztársaságban 234-et és Nagy- Britanniában mindössze 197-et tesz ki. Egész iskolarendszerünket a szocialista demokratizmus és humanizmus eszméi hatják át. • - - j A szocializmus építése és az ifjúság előkészítése a kommunista építés feladataira magas műveltségű, rátermett embereket kíván, akik a feladatokat meg tudják oldani és a tudomány, valamint a technika valamennyi ágazatában tájékozódni képesek. Az atomenergia korában a világűr meghódítása, gépesítés, automatizálás és a kémizáció korában valamennyi dolgozó műveltségének állandó növelésére van szükségünk. • A CSKP XI. kongresszust egész tskolaügyünk elé új, rendkívül fontos feladatokat állított. Az iskolának a kommunizmus jövő építőit kell művelnie és nevelnie, az ifjúságot a termelésben folytatott munkára kell előkészítenie, meg kell tanítania, hogy a munkások és a földművesek munkáját mint az ország minden gazdagságának és fejlődésének forrását tisztelje és becsülje. Az iskolának hozzá kell járulnia, hogy az ifjúság tanulmányát a munkával és az egész nép szocialista építés befejezéséért folytatott harcával kapcsolja egybe. Hozzá kell járulnia, hogy a fiatal emberek testi munkát végezzenek, mert fizikai munka nélkül harmónikus fejlődésük elképzelhetetlen. A CSKP XI. kongresszus iskolaügyünk további fejlesztésével kapcsolatos elvei — a kötelező 9 éves oktatás bevezetése, 1970-ig az ifjúság túlnyomó többsége számára a teljes középiskolai végzettség biztosítása, a tananyag olyan tartalma, hogy az ifjúságot mindenekelőtt a gyakorlati életre készítsük elő, — az ifjúság művelésében nagy, egyenesen forradalmi horderejű terveket jelentenek. Ezek az elvek szemléltető bizonyítékát adják, mily nagy mértékben gondoskodik pártunk a fiatal nemzedék életéről és jövendőjéről. Az egész csehszlovák ifjúság nevében örömmel üdvözöljük a párt erre vonatkozó intézkedéseit, mert megvalósításuk az ifjúság kommunista nevelésének hatalmas erősítését jelenti. A gyakorlati életre és a termelésben folytatott munkára történő felkészülés az ifjúság logsajátabb érdeke. A jövő az öntudatos, művelt embereké, olyanoké, akik a munkát megbecsülik és készek erejük és tehetségük felhasználására ott, ahol arra a társadalomnak legnagyobb szüksége van. Ifjúsági Szövetségünk számára nagy megtiszteltetés és kötelesség, hogy az iskolaügyünkben tett eme nagy fontosságú változások megvalósításánál a párt és kormány számára minden erejéből segíthet. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban kell megítélni középiskolai és főiskolai szervezeteink munkáját is. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség közép- és főiSKolákon folytatott munkájában az elmúlt időszakban sok sikert értünk el. Tevékenységünk köre szélesedett segítségünk a diákok és tanulók nevelésénél fokozódott, fejlődött kulturális, sport- és egyéb tevékenységünk. Igen nagyra kel! becsülnünk több mint 83 ezer diái: nyári brigádokon, a bányaiparban, az építőiparban és a mezőgazdaságban végzett munkáját. A CSISZ iskolákban végzett munkájának egészben vett színvonala és főként a tanulóifjúságra tett eszmei-nevelési hatása azonban mind ez ideig távolról sem felel meg az egyidejű követelményeknek és lehetőségeknek. A CSISZ-szervezetek iskolában végzett munkájában még egyre sok a formalitás, mely a diákok kezdeményezését és önálló gondolkodását elnyomja és az Ifjúsági Szövetség iránti viszonyát gyengíti. A Csehszlovák ifjúsági Szövetség iskolákban teljesített alapvető feladata továbbra is az a törekvés, hogy a diákok kitartóan és lelkiismeretesen tanuljanak, tudásukat gazdagítsák és rendszeres eszmei politikai nevelésben részesüljenek. Nem érthetünk egyet azzai, hogy egyes szervezetek a tanításra kellő figyelmet nem fordítanak és közömbösen mennek Földműves ifjúságunk elsőrendű feladata, hogy a gazdasági állatok magasabb hozamára és hasznosságára, a mezőgazdasági termelés növelésére törekedjék, a mezőgazdasági termelés az ipari termelés iramával lépést taroson, és a nép életszínvonalának további emeléséhez jelentős mértékben hozzájáruljon. Ezt a célt a technika szélesméretü felhasználásával, á mezőgazdasági szocialista nagyüzemi termelés haladó módszereinek bevezetésével, továbbá a növénytermesztés és állattenyésztési termelés fejlesztésével érhetjük el. Ezeknek ez új munkamódszereknek elsajátítása és a bevezetésüknél nyújtott segítség a földműves ifjúság feladata. A komposztkészítés, a rétek és legelők gondos ápolása, még hatékonyabb segítség valamennyi meliorációs munkánál, továbbá a gyom elleni harc - ez a? út vezet a talajtermelékenység növeléséért indított össznemzeti, országos ifjúsági mozgalom fejlesztéséhez. Elismerés illeti a bratislavai kerület ifjúságát a talaj termelékenységének növeléséért, kifejtett igyekezetéért és eredményeiért. A 92 ezer köbméter komposzt. ' acsaknem 16 hektár rendbehozott rét- és legelő és az ifjúság Sokoldalúan fejlesszük a falusi CSISZ-szervezetek tevékenységét Ha azt akarjuk, hogy falvainkon az ifjúság a mezőgazdasági termelés növeléséből osztályrészét egyre nagyobb mértékben vegye ki, akkor a falusi CSISZ-szervezetek tevékenységét szüntelenül javítanunk kell. A CSISZ falusi szervezetei állandóan gondoskodjanak a fiatal szövetkezeti tagok munkájáról, a szövetkezetekben alakítsanak CSISZ-csopörtokat és irányítsák tevékenységüket. Készenléti csapatokat és brigádokat, gazdasági ellenőrzési őrjáratokat kell alakítani és kezdeményezésüket a község, a szövetkezet vagy az állami gazdaság gazdálkodásának javítása érdekében kell felhasználni. Ifjúsági szövetségünk falusi szervezetei azonban nem hagyhatják figyelmen kívül a politikai, kulturális és sportélet problémáit és a faluhelyen megoldásra váró minden kérdésre felkészülten kell reagálniuk A jelen időszakban az EFSZ-ek IV, kongresszusára tett előkészületeket a falusi ifjúság körében folytatott nevelési munka elmélyítésére használják fel és minden
