Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-07-15 / 29. szám
VALASZSOK SZÜLŐ KÉRDÉSÉRE A Gyermek foglalkoztatása a nyári szünetben Továbbá a nyári szünetben kell pótolni azokat a hiányosságokat is, amelyekre az egyes tantárgyakkal kapcsolatban a tanítók felhívták a figyelmet. Az osztályfőnök bevonásával meg kell találnunk a módját annak, hogy a tanuló tudását biztossá tegyük, hogy a jó tanulmányi eredmény alapját a szünetben megvessük. Helyes, ha a nagyobb gyermekek bekapcsolódnak a közhasznú munkákba és bizonyos ideig dolgoznak a mezőgazdaságban vagy az iparban. így egyrészt megkeresik a tanszerekre szükséges összeget, másrészt gyakorlati ismeretekre tesznek szert, és módjuk nyílik arra, hogy összekapcsolják az- elméletet a gyakorlattal. Az ilyen munkavállalásnak nagy nevelő értéke van: A tanuló megtanulja szeretni és becsülni a testi munkát, — a maga munkáját és a mások munkáját. E NÉHÁNY SÖRBŐL IS látjuk, hogy a nyári szünet nagy mértékben formálja a gyermek egyéniségét és nagyot lendíthet a gyermek fejlődésén, — ha a szülő is úgy akarja. Már pedig egy szülőnek sem lehet közöm- aös gyermeke jövője; és mind- ayájunk munkájának csak akkor /an értelme és célja, ha mindenkor a haladás, a nép és a eéke ügyét szolgálja. E cél ériekében a vakációban is a szülő, i tanító és a társadalom szerető ;zeme vigyázzon legdrágább tincsükre, a gyermekre! OZORAI FERENC Jókai: Törökvilág Magyarországon, Móricz: Hét krajcár, Rózsa Sándor, Karinthy Ferenc: Budapesti tavasz, Illés: Honfoglalás, Strókay: A technika abc-je, Osztrovszkij: Az acélt megedzik c. könyvet ajánljuk, a felsőfok tanulói számára pedig Balassi, Petőfi, Ady, József Attila versei, Zrínyi: Szigeti veszedelem, Csokonai: Tempefői, Fazekas: Ludas Matyi, Katona: Bánk bán, Eötvös: A falu jegyzője. Arany: Toldi trilógia, Buda halála, Jókai: Fekete gyémántok, Mikszáth: Különös házasság, Móricz: Rokonok, Boldog ember c. könyvet. A ponyvairodalom termékeit, a detektív rémhistóriákat és az „érdekes szerelmi regényeket“ vegyük ki a gyermek kezéből. Ezek olvasása ugyanis nem tartozik az igazi műveltséghez. Ellenben az önműveléshez tartozik a szinte szórakozásszámba menő zenélés, rajzolás, festés, nyelvtanulás és műkedvelői színjátszás. Ha ezekben efrnélyül a gyermek, akkor nemcsak a vakációját, hanem egész életét is megszépíti, * * * * kiki ******* k krk-k-tc-k-k-i Több tízezer fiatal lelkes manifesztációjával zárult Találkozó a Dunai VÉGE AZ ISKOLAÉVNEK nincs zsongás a folyosókon , nincs szorongás az osztályokban, bezárultak az iskolák kapui. Tanítók, tanulók letettél a tollat, hogy a jól végzet: munka után megpihenjenek, ú, erőt gyűjtsenek a következő évre. Örül a gyermeksereg: itt i boldog vakáció! S örül a szüle is, mert gyermeke egy évve^ közelebb jutott a kitűzött célhoz. A legtöbb szülő örömébe azonban gond is vegyül, mert nem tudja, hogy mit kezdjen gyermekével a kéthónapos nyári szünetben. Tanácstalanul ráhagy mindent a gyermekre: csináljon, amit akar! Pedig nem lehet a gyermeket magára hagyni, szem elől téveszteni, hogy az egész év tanítása esetleg leperegjen róla. A szünetnek is tervszerűen kell eltelnie. Szülőnek, tanítónak, társadalomnak közös erővel akarnia kell, hogy a gyermekek nyara vidám, pihenése boldog legyen. A pihenés azonban semmi esetre se jelentsen tétlenséget. A nyarat is ki kell tölteni a Szocialista nevelés tartalmával, nyáron is összhangban kell lennie az iskola és a család nevelésének. Mindnyájunknak akarnunk kell, s azon kell fáradoznunk, hogy a gyermek nyara vidám és tartalmas legyen, hogy szellemileg és testileg felüdüljön. A nyár örömei közé tartozik a játszás, a sport, a kirándulás, az olvasás és nem utolsó sorban a gyakorlati ismeretek szerzése, a munka. Küldjük a gyermeket a természetbe egészséget keresni, küldjük sportolni, kirándulni, országot járni, hogy sokat legyen a szabadban friss levegőn, hogy sokat lásson, sokat tapasztaljon. A természet szépségei, az új vidék, az új környezet, az új emberek, és általában a látottak felkeltik a gyermek ér- kedlődését, pihentetik és szórakoztatják szellemét. Jókedvű, vidám társasággal a szabad természetben töltött barangolás vagy táborozás feledhetetlen élményt, gazdag tapasztalat- szerzést és nagy erőgyűjtést jelent a gyermek számára. Hiszen a gyermekkorban vésődnek be a tudatba legtartósabban az élmények, a szerzett ismeretek. Lehet-e elfeledni például a tábortűz körül gondtalan tréfával, nótaszóval, változatos műsorral eltöltött vidám estéket? Mennyi sok értékes szépséget rejt magában a táborozás közösségi élete! A táborozás pon7\7 agy érdeklődés előzte ds meg a Magyar Állami Népi Együttes vendégszereplését Szlovákia fővárosában. Ennek nyilvánvaló oka egyrészt az együttes 1951-es csehszlovákiai turnéja, amelyen sikert sikerre halmozott városainkban, másrészt vissz- hangos európai és ázsiai körútja. Az első bratislavai fellépésüktől kerek hét esztendő választ el. Azóta megjárták Moszkvát, Berlint, Brüsz- szelt, Amszterdamot és Párizst. Az esti bemutatkozásnak nem járt kedvében az idő. Nem esett az eső, de fújt a szél és hűvös volt a levegő. Ettől függetlenül nyolc órára megtelt nézőkkel a vár amfiteátruma. A műsorfüzet igen érdekes számokkal kecsegtetett. Kodály, Bartók, Bárdos és Liszt dalai szerepeltek programon, nem beszélve a táncszámokról, amelyeket a magyar nép gazdag hagyományaiból merítettek és komponáltak. A Magyar 1958. június 18. Állami Népi Együttes elsőnek Kodály egyik szcp kompozícióját mutatta be, majd a két órás műsorban még Bartók Dala, Bárdos Dana- donája és Kojposov Vlastov- kája szerepelt. A Fesztivál- díjas Lantos Rezső biztos kézzel vezette az énekkart, amelyet talán vezetni sem kellett volna, csak beindítani mint egy gépezetet. Mintha egy ember énekelte volna a dalokat'. Énekkari számok, táncok és Albert István népi zenekarának számai váltakoztak a színpadon. A táncosok változatos népviseletben léptek a közönség elé és tarka számaikkal mindjárt elárulták, hogy kiváló koreográfusokkal rendelkeznek. Minden táncuk a kifejező mozdulatok más-más. skáláján mozgott, véletlenül sem találkoztunk a cselekmények azonos kifejezési formáival. Kodály Kállay kettőse és Háry János daljátékának inter- mezzója kitűnően érvényesült a tolmácsolok előadásában. Erdélyi Tibor és Varga Erzst szólótánca a cigánytáncokban valósággal elbűvölte a nézőket. A lányok Üveges tánca és az Ecseri lakodalmas pedig az est fénypontját jelentette. A tánckar tökéletesen kidolgozott számokkal szerepelt. Népi szokásokat, igazán népi eredetű ötletes játékokat mutattak, éspedig úgy, hogy a szokásból, játékból következő hangulatot is tökéletesen visszaadták. További sok sikert kívánunk szlovákiai szereplésükhöz! említenünk, hogy a kultűrház építésében a CSISZ-fiatalok vették ki leginkább részüket. Már az első félévben 600 brigádórát ledolgoztak. Igyekezetük egy célt szolgál: kellemes és barátságos hajlékot teremteni a hosszú őszi és téli estékre. SÄBSZKY ISTVÁN érdekes martosi újságról ír. Zsitnany István a 8 éves középiskola igazgatója összehívta a fiatalokat és betanította velük a Zeng az erdő című operettet. A CSISZ-fiatalok lelkesen vállalták a szerepeket és aránylag rövid időn belül betanulták a darabot. Szorgalmas munkájuknak megvolt az eredménye. Nemcsak a falujukban arattak nagy sikert, hanem a szomszédos községekben is; Naszvadon, Imelyen és Bagotán. A martosi fiatalok a sorozatos j fellépések után elhatározták, * hogy rendszeresen fellépnek a közönség előtt. KOVÁCS ANDRÁS a nagykö- vesdi fiatalok kultúrmunkájáról számol be. Megírja, hogy június 29-én bemutattak egy színdarabot, amellyel elnyerték a közönség tetszését. A siker újabb feladatok vállalására buzdította a műkedvelőket. A többi tömegszervezet tagjaival egyetértésben elhatározták, hogy énekkart is szerveznek. Természetesen énekkarban és színjátszócsoportban nem szerepelhet mindenki, viszont a kívülállók foglalkoztatásával is törődni kell. A vezetők ügy döntöttek tehát, hogy a kultúrhelyiségbe gramofonos rádiót vásárolnak, amely kellemes szórakozást biztosít majd minden fiatalnak. S zázhatvan oldalt sem tesz ki ez a regény, mégis egy egész emberi világ hangulata, felfogása, természete árad soraiból. A téma félreérthetetlnül svájci, a belőle kitárulkozó élet viszont sajátságoson francia. Mert a szerző maga is francia, de hazája a svájci táj, pontosabban és közelebbről a Rhóne-völgye és vidéke. A svájci franciák élete a regény, mintegy háromszázezer svájci francia regénye az Üldözött vad, s hogy ma már nem csak az övék, hanem az egész emberiségé, a kultúrált és civilizált világé, annak számos olyan oka van, amelyet a világirodalom kiváló alkotásaival kapcsolatban szoktak emlegetni. Számunkra, csehszlovákiai magyarok számára és minden olyan nép számára, amely egy államközösségben számbelileg kisebbségben él — sok tanulsággal szolgál ez a regény. Nem többel és nem is kevesebbel, mint azzal, hogy az irodalom művelői hazájukat és hazájukon belül a népüket jól megismervén, kitörhetnek és felemelkedhetnek provincionális helyzetükből, s földjüket, népüket úgy ábrázolhatják, hogy mindaz, amit megmutatnak és festenek, kielégítse és kiteljesítse más népek érdeklődési körét is. Sőt ezenkívül kiválasztott embereiket olyan tulajdonságokkal is felruházhatják, amelyek eltérőek és elütöek más népek szokásaitól, életmódjuktól, gondolati és érzelmi világuktól, hiszen ez az új, a különös, a megkülönböztető munkájukban, mert az csak magától értetődő, hogy mások a svájci franciák jellemzői, mint a svájci németeké, vagy az olaszoké. De egyvfontos szempont mellőzhetetlen, hogy a mű általános emberi vonásaival és egyéni színeivel is tudja gazdagítani és mélyíteni az egyetemes emberiség életét! Ramuz regénye abban nagy, hogy a Rhöne-völgyi embereket a tájban rajzolja meg, hogy hőseit megkülönböztethetetleniil a svájci hegyek közé, a svájci síkságokra és tavak mellé helyezi, hogy az ó regényében táj és ember, ember és természet egy fogalom. Valamilyen misztikus realizmus jellemzi a szemléletét, amely abban nyilvánul meg legerősebben, hogy a parasztot mint a természet s a nagy világmindenség egy részét mutatja, aki munkaközben a napra néz, mert hisz az szabja meg az idejét és az égboltra néz, mert hiszen az befolyásolhatja esőt, vihart hozó jellegeivel a termését és életét, zokszó nélkül alkalmazkodik órákhoz. és évszakokhoz, ahogyan Gyergyai Albert előszavában Írja. „A paraszt — az ö ábrázolásában — a legősibb s legtermészetesebb embertípus, az emberiség ősapja, úgy, ahogy a Genezisben, Hesiodosnül, vagy Vergiliusnál látjuk.“ jp gy svájci kis nép nevével indul Ramuz, háromszázezer sváj- i-J ci francia nevében szól és beszél, ábrázol és fest egy világot s hogy regénye, elbeszélése, novellája nem reked meg egy államközösség határain belül, hogy rengeteg útvesztőt kikerülve az általa fakasztott ér szabadon befuthat a nagy, a szent Óceánba, az eggyel magyarázható, hogy a svájci parasztok életében meglátta és megrajzolni tudta azt az általánosat, azt az általáCHARLES—FERDINAND RAMUZ: ÜLDÖZÖTT VAD nosan emberit, amely minden népek, nemzetek érdeklődési körének hatósugarában tündökölhet. Szinte hihetetlen, hogy ennek a regénynek — az Üldözött vadnak — tartalmi része és mondanivalója egy mondatocskába belefér: Jean-Luc alázattal vállalja végzetét! Jean-Luc a hős, benne és körülötte él, mozog, lélegzik a svájci táj. Megnősül az ember,, s Cliristinéval éli életét, aki még férjhezmenése előtt nyíltan bevallja jövendőbelijének, hogy mást szeret, egy Augustin nevű kisvárosi pincért szeret és ne is haragudjon, de ha első szerelme hazajön és csókot kér tőle, ö hagyja magát megcsókolni. Ez az asszonyi magatartás képezi a regény konfliktusát. A regényben végig a szenvedő és végzetébe belenyugvó ember sokoldalú bemutatása következik, pontos és következetes lélekrajz és helyrajz. Jean-Luc vergődése, vívódása, menekülése és visz- szatérése, majd csendesen jelentkező elmezavara mind-mind hozzájárul a regény feszültségéhez — lebilincselő ereje ezekből a mozzanatokból ered. Magától értetődően ez a visszatérés családi hajlékába nem az asszonyért van, hanem a gyermekért, az ember vergődése is a gyermekkel van szoros összefüggésben. Megbocsájtásról, engedékenységről van szó, s mikor az asszony ennek ellenére is szeretője marad Augustinnek, Jean-Luc elzavarja az asszonyt és vállalja a fiúgyermek nevelését. Ekkor már második gyermek is született a házban, de ez nem az övé Christine eskütevése szerint. Végeredményben tehát nem az asszonyhoz való ragaszkodás a domináló a regényben, hanem sokkal jobban a gyermekféltés. Mikor az ember magára marad a gyermekkel, észreveszi tehetetlenségét és az ital felejtető mámorával próbál magán segíteni. Aztán fia belefut a tóba és Jean-Luc ekkor sodródik csendes őrületébe. Utcán, szomszédokban, réteken, hegyeken a fiával sétál, a fiának beszél — holott a fia halott. Háborodottsága viszi rá később, hogy hűtlen feleségére, aki szoptatós gyermekével pajtába húzódik — rágyújtja a pajtát, ó maga pedig üldözői elől a mélybe dől a szikla ormáról. , . amuz regényének szerkezeti felépítése magából a témából következik. A svájci falu rezdülete, folyók csobogása, az időjárás viszontagsága és minden egyéb a Jean-Luc lelkében visszhangzik. Ő vonul végig a regényen, s minden más alak, még a felesége is, gyermeke is és Augustin is csak azért tesznek úgy, ahogyan tesznek, hogy az ember vergődése hiteles és igaz R Iggyen. Egy természetes és mégis szerencsétlen házasság a Jean-Lucké, s csak fokozza a regény feszültségét az a körülmény, hogy az író nem ítéli el Christinét, nem válik ellenszenvessé az alakja éppen azért, mert nem titkolt, nem palástolt, nyílt és egyenes volt, amikor férjének megmondta, hogy ö Au- gustint szereti és ha meg akarja csókolni, akkor ó nem ellenkezik. Nem ítéli el, de megbünteti és nem is az író, Ramuz, hanem a csodálatosan harmonikus természet, amely nem tűri a kibillenést, a félresiklást. A Ramuz-regényben érezhető, kitapintható természet büntet egy veszélyes útra tévedő családot, amely megzavarta a rendet és harmóniát. Jean-Lucot azért bünteti, mert nyílt színvallása után is elvette Christinet, az asszonyt viszont azért, mert szíve tiltakozása ellenére is feleségül ment Jean-Luchoz. Ismételni kell, hogy mindennek és mindenkinek másodlagos szerepe van a regényben: Augustinnek is, pedig joggal elvárnák, hogy erről a kisvárosi pincérről világosabb és teljesebb képünk legyen. Feltételezhető, hogy Christine és Augustin szerelme kölcsönös, tehát egyoldalú vonzalomról nem beszélhetünk, viszont ha ez így van, akkor homályos és félreértésre okot adható az a szituáció, amikor az asszony külön él és Augustin mégsem áll össze vele?! Nagy regényt, a világirodalom gyöngyszemét vehetjük kezünkbe. Egy Svájcba szakadt kis nép, háromszázezer francia vonul be ezzel a regénnyel a népek, nemzetek nagy irodalmába. Paraszt, föld, égtáj, víz és levegő lenyűgöző összhangja árad a könyvből és egy ember küzdelme földdel, viharral, önmagával. Jean-Luc végzetét alázattal vállaló alakja úgy él bennünk elmo- satlanul, mint Reymont Borynája, Steinbeck Joádja vagy mint Solohov Csendes Donjának parasztjai. Tfrdetnes és gyönyörű munka olvasni és tanulmányozni ezt a regényt, nekünk különösen, csehszlovákiai magyaroknak. Bíztatás és bátorítás ez a köny arra, hogy vállaljunk, akarjunk, merjünk szívós tanulással, emberi és tárgyi ismeretünk gyarapításával a nagy felé törni. Bár vitathatatlan, hogy nekünk nagyobb és nehezebb a feladatunk, mert kis népet kell a nagyvilág színe elé vinnünk és úgy, hogy benne hitelesen és igazán felismerhető legyen az a nagy, forradalmasító társadalmi átalakulás, amelynek tükrében minden népéhez hű író a dolgozó embereket ábrázolja. És ez nem kis dolog, de nem is megoldhatatlan! MACS JÓZSEF i lUS ClcUUUUI d &z,Uls.l(H,Jcl d yj/cl" , meket, kitartóvá, önállóvá, el- • lenállóvá, edzetté teszi s elmé- ■ lyíti benne a bensőséges közös- : ségi érzést. A kirándulás pedig : módot nyújt neki arra, hogy i tanulmányozza az egyes vidékek i növény- és állatvilágát, néprajzát, történetét és földrajzát, múzeumokat és képtárakat lá- i togasson. Keressük meg a módját, hogy a gyermekek sokat strandoljanak, sokat ússzanak, A napsugár, a víz, a levegő, a szabadban való fürdés valóságos áldás az egész éven kormos, fertőzött levegőt szívó tüdőnek. LEGYEN GONDUNK ARRA, hogy a gyermek nyáron se szakadjon el a kulturális jellegű szórakozástól, főként a könyvtől és az újságtól. Nyáron is tervszerűen olvasson, keresse és találja meg a magyar és a világirodalom sok értékes szépségét, hogy olvasással táguljon látóköre és mélyüljön műveltsége. Elsősorban ajánljuk a kötelező olvasmányokat, A középfok tanulói számára: Benedek: Magyar népmesék, Illyés: Népmesék, Móra: Mindennapi kenyerünk, Csili-csali csalavári csalavér, Rab embem fiai, Kincskereső kis ködmön, Mikszáth: Beszterce ostroma, Lohinai fű, Gárdonyi: Egri csillagok, . ■HHrk-kkrk'kk kkkckc'kirk'kkckririn Vidéki hírek NÉMETH JÁNOS közli Tornaijáról, hogy a CSISZ mellétéi helyi szervezete élénk kultúr- életet él. Alig egy éve alakult a szervezet és az EFSZ-el karöltve céltudatos tevékenységet folytat. Mikor kultúrházuk még nem volt, az iskolában tanultak be színdarabokat. Ma már a kultűrház felépítésének befejező munkáját végzik. Az épületet kivakolták, a helyiségeket lepadlózták, s ha majd tavasz- szal a villanyt bevezetik, semmi akadálya nem lesz a még komolyabb munkának. Meg kell
