Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-09 / 50. szám
E napokban ünnepelte Albánia felszabadításának 14. évfordulóját. Ez alkalomból közöljük az alábbi történetet. Magyarázatként még megjegyezzük, hogy az albán nők a mohamedán vallás előírásai szerint még nem is olyan régen szigorúan fátyolozva jártak, férfi társaságában nem jelenthettek meg, a férfiak rabszolgaként vásárolták őket. Újabban már rendelet tiltja a fátyol viselését. S zkutariban minden házelőtt kert van. Luljetta is egy ilyen kertes házban lakik, és ha udvarlójával, Artan- nal, a szomszédék fiával 'akar valamit megbeszélni, akkor csak felmászik a létrára és kényelmesen elhelyezkedik a kőfalon a szilvafa és a fügefa ága között. Ha az édesanyja meglátná, hogy a szomszéd fiúval milyen hangosan hahotázik, bizonyára elájulna és nem tudná 'plyan könnyen elviselni a „szégyent". Ez a veszély azonban pillanatnyilag még nem fenyegeti Luljettát, mert a hold még nem bújt elő és a család azt hiszi, hogy Luljetta a háztetőn fanul és narancsot majszol. A távolból egy esti ájtatosságát végző müezzin halk éneke hallatszik. Az öreg Tringa, Luljetta nagynénje vizet merít a kútról. — Nézd csak Artan, itt van például Tringa, milyen élete volt szegénynek. Még írni és olvasni sem tud. Egész ifjúságát e kőfalak között töltötte. Eveken keresztül a kelengyéjét varrta, hímezte, azután férjhez adták égy ismeretlen férfihez, hat gyermeket hozott a világra, a gyermekeit táplálta, mosdatta, gtette és verte ... Luljettát a fiú hangos nevetése szakította félbe. Tringa néni ugyanis leejtette vedrét és úz csörömpölve a kútba esett. Az öregasszony rendkívül babonás és ijedős. Bizonyára rossz szellem bújt a kútba, gondolta magában, és jajveszékelve befutott a házba. Luljetta és Artan a kőfalon ülve tovább szórakoztak az eseten. A fiú végignézte a kacagó leányt és gondolta: milyen bájos a hosszú fekete copfjaival és ragyogó mandulavágású szemeivel. Csak a, Hagymám IGAZ ALBAN TÖRTÉNET NAPJAINKBÓL Nemzetközi fényképkiáll itás éles nyelvecskéjétöl őrizzen meg az isten. Luljetta szája be nem állt: — Még mi, mai fiatalok sem értünk el mindent. Tiranában már sokkal előbbre jutottak mint mi, ott már a diáklányok sétálni mennék a fiúkkal, ifjúsági összejöveteleket rendeznek és nem mennek pont nyolckor aludni, mint mi. Sokkal szabadabbak és önállóbbak. Tulajdonképpen mi is követhetnénk példájukat. Artan figyelmesen hallgatta a leányt és így szólt: — Ide figyelj Luljetta. Ha olyan haladó és modern nő vagy, akkor bizonyítsd is be. Ma este tíz órakor találkozunk a régi híd mellett. Meghívlak egy csónakpartira. Luljetta nagyot nyelt. Mi lesz, ha a mama, a néni, az ismerősök, a rokonok megtudják? Az egész város ujjal mutat majd rám. Ezt fogják mondani: azt a lányt, a tóparton este tíz órakor látták egy fiúval. Már sohasem mehet férjhez ... Artan, az iskola fűzfapoétája villámgyorsan közbeszólt: A nyelved azt mondja — természetesen, az eszed pedig — feltételesen, a félelem pedig ... Luljetta mérgesen közbevágott: — Hát te azt hiszed, hogy félek valakitől. Dehogy, eszem ágában sincs, csak azon gondolkodom, hogy kedvem van-e egyáltalában elmenni veled sétálni. No, jó, pont tízkor az öreg híd mellett leszek. És máris eltűnt a házban. Luljetta nem gondolkodott sokáig. Elhatározta, az esti sétához felveszi a nagynénje ruháját, hogy senki se ismerje fel. Pontosan tíz órakor igen vegyes érzelmekkel útra indult. Felvette a néni széles bugyogó- ját és beburkolózott a nagy kendőjébe. Karcsú alakja egészen elveszett ebben az öltözékben. Sok ismerőssel találkozott, de senki sem ismert rá. Pár lépéssel arrébb Gyan, a cipész fia került útjába, aki már több mint egy éve kacsintgat felé. O, mit is képzel magának az a fiú, bizony most jó lenne megráncigálni a fülét és aztán tovább illanni. Luljetta sietett, pedig a széles bugyogóban minden lépés nehezére esett. Kétségbeesésében félig hangosan így sopánkodott: Allah, allah, ezek a nagymamák, dédnagymamák és nénik, milyen türelmes lények voltak, hogy ilyen bugyogóban jártak. Milyen nehéz ebben a maskarában egy órát is lenni, ők pedig egész életükön keresztül viselték. A régi hídhoz érve Luljetta kissé kényelmetlenül érezte magát, a ciprusok most egészen sötéten bólintgattak, mintha csak kísértetek lennének. A tó partja kihalt, Artannak híre- hamva sem volt. Luljetta a férfiakat szidta és a nehéz ruhától valamint a félelemtől úgy izzadt, mint a gőzfürdőben. Megállt és hallgat ódzott. A szíve rettenetesen kalimpált. Egy férfi közeledett. Erősen sántított és gyanúsan maga köré nézegetett. Nem Mai fiatal francia költők JULIETTE DARLE: Angyali üdvözlet Ahogy egy dereglyét mosnak a Szajnában Tisztára sikáltam volna a világot, Hová jössz ágacskám, zsenge rózsaszálam S mit sem tehetek a közelgő órákban Már érzem, hogy karod mind jobban kitárod. Hogy remeg a szived fogoly csillagocskám, Hajtásom mit egek s hajnalok öntöznek, Forrásvizi halam susogó lombocskám Amért ne, lesz társad s otthonod, ne csüggedj. Tudom, a boldogság hogy hiányzik néked, Aggódva adlak e mostoha világnak, Gyapjatlan báránykám hangod is eltéved S tőlem elszakítva oly termésnek látlak, Mit az akác hegyén a szelek széttépnek. volt részeg, de hát akkor miért járt o'yan imbolyogva? Artan sokáig várt a találka helyén és mivel nem látta Luljettát, egy kissé eltávolodott a megbeszélt helytől. Hirtelen lépéseket hallott, megfordult és szinte meghűlt ereiben a vér: Luljetta nagynénje közeledett felé. Hogy is jöhetett rá a nagy titokraI Biztos elcsípte Luljettát és az a szegény lány kénytelen volt mindent bevallani. Az öreg néni persze idebicegett és most alaposan megmossa a fejét. De semmi esetre sem hagyja magát. Remek ötlete támadt. Sántítani kezdett és elhaladt a néni mellett. Kétségtelenül Luljetta nagynénje mellett ment el, hiszen vállán látta a nagy csipkés kendőjét is. Hála istennek nem ismerte fel. Bezzeg Luljetta ezer ember közül is felismerné. Arta i nem akar hinni szemének. De az, mi történt? A nagynéni hirtelen futásnak ered. Fut, rohan, a kendője csak úgy lebeg utána. Jaj, hogy tud az öreg néni futni, és most hirtelen egy arrajövö férfi nyakába esik, és szorosan fogva tartja. Az idegen azonban ki- L ragadja magát a néni karjaiból és mint egy örült szintén futni kezd. S Artan azután már csak azt hallja: hagyj békében, nem öltem meg a testvéredet, máson töltsd ki a bosszúdat. A néni pedig utána fut és ezt kiáltja: Artan, Artan állj meg, én vagyok az, Luljetta. A hold kíváncsian kibújik a cipruságak mögül. — Érdekes, mi minden történik a földön — gondolja magában a Hold. Valamikor Albániában vérbosszúra szomjas sötét alakok kergették egymást esténként, most meg fiatal leányok nagynénijük ócska ruháiba burkolóznak és így mennek találkát a. A fiú nem ismeri meg a leányt, és most kergetik egymást. A régi albán történetek így fejeződtek volna be: Luljetta és Bratislavában egy nagy fény- képkiállitásra falragaszok hívják fel az ember figyelmét. De ez kevés volna ahhoz, hogy tízezres tömegeket mozgasson meg, ha a kiállítás nem lenne olyan elsőrangú. A kiállítás a múzeum dunaparti épületének keleti oldalán van. Amikor a ködös, esős időben meglátogattuk, több száz látogató tolongott a képek előtt. A Képzőművészeti Főiskola egyik szakának hallgatói vezetőjük jelenlétében boncolgatták az egyes képeket. Magáról a kiállításról két szemszögből szemásképpen, a művésznek színekkel kell a hatást elérni. Több képet lehet látni az úgynevezett „high key“ technikával, amelynek az a tulajdonsága, hogy az Ilyen képek leheletfinom ceruzarajzra emlékeztetnek, eltünteti a kép árnyékolását és csupán a kontúrokat hagyja meg. Kísérletezésnek számítanak az izohé- lium technikával, szemcsés negatívon készült képek. Végül a fekete-fehér fényképezésről számolunk be, melynek eszközei bizonyos korlátok közé vannak szorítva és így a tartalom GABRIEL COUSIN: Z3es/í 'er Az útkanyarnál szürke nyüzsgést láttunk, mely népes volt a szélre váró sok hajótól. Aztán egy utca elrejtette Marseillet. A házsorok mögött, a perzselt dombokon Sebekként tátongtak a gödrök s bennük a földnek csontja porrá zúzva. .. A háztetők, a fák, az ajtók mind cementszurkek voltak, Eqy lerombolt faltól még látni lehetett a rétet, ahol haldokolt a fű, ahol egy szikla lángolt, s a levegőben szappanillat terjengett. És tüstént egy algériai szállt le trolibuszról, s mint szőlötőn a fürt, egy szőke gyermek csüngött a kezén, aki fehér volt, kékszemü, és csak a szeme ütött az apjára retnénk beszámolni: a fényképezés fejlettségéről és a képek tartalmáról. Aki csak az ilyen alkalmakkor figyeli és kíséri a fényképező fejlődését, csodálattal állapítja meg, hogy milyen hosz- szú utat tett meg a fényképészet, amíg ide eljutott. Ma már művészetről beszélhetünk, mert az üveg és kémia segítségével művészi tökéletességgel rögzíti az élet egyes mozzanatait. Amikor arról számolhatunk be, hogy a színes képeknél a látogatók tovább időznek, ezzel nem azt akarjuk hangsúlyozni, hogy ez a fényképézési technika újabb keletű és ezért kísérik nagyobb figyelemmel. A színes fényképezés elsősorban a színek összeállítására épít, a tárgy megválasztása és a kép összetétele nem a fő tényező. Nem is képzelhető el megválasztása, a kép összetétele, a fény és az árnyék ellentéte azok az eszközök, melyekkel a fényképezést művészi tökélyre leltét emelni. A tartalom megválasztása terén a fényképezés az ember esztétikai érzéseinek, finomságának emelését és ízlésének növelését akarja elérni. Minél finomabb érzékekkel bír az ember, annál öntudatosabb és annál emberibb az ember. Ezeket fejezik ki a képek, melyek nemcsak szemléltető, de nevelő hatást is gyakorolnak. A kiállításon meglepő az ázsiai államok képeinek technikai kivitelezése és témaválasztása. A csehszlovák művészek kiválóan megállták a helyüket. A kiállítás rendkívül tanulságos nemcsak a szakember, hanem mindenki számára, aki szereti a szépet. A kínai nyelv Képzőművészeti kis lexikon A rabszolgaság bomlása a iómai birodalom bukását ókozta. Kialakul a feudális rend. Az ií| társadalmi kor új felépítményt. s ezen belül új művészetet hoz létre. A formában és kivitelben gazdag antik építkezést a leegyszerűsített román stílus váltja fel. A román stílus lényegében római eredetű (nevét is innen kapta), s tulajdonképpen az ókeresztény egyszerű bazilikának továbbfejlődéseként jött létre. A hosszanti elrendezés megmaradt, a hajóra merőlegesen elhelyezett szentély kereszthajóvá ,fejlődött. A román építészek vívmánya a kereszt- boltozatos födémszerkezet, valamint a templom testével egybeépített tornyok Maga a ke- resztboltozaí római eredetű, csakhogy átlós ívei félkör alakúak. A román stílus fejlődése során megjelennek a keresztboltozatok íveit megerősítő kő- bordák, sőt a falakat kívülről támogató pillérek. A román stílus egyik legszebb alkotása a németországi Speyer-i dóm. 1030 körül épült, amint képünkön láthatjuk fenséges komor várszerű épület. Hazánkban a legismertebb román stílusban épült templom a prágai Szent György templom. Artan futottak egymás után és még ma is kergetik egymást. És hogy fejeződik be egy mai modern albán történet? SYLVIA SARACI Ktiliúrhírek-k Csehszlovák iparművészeti kiállítás nyílik decemberben Budapesten. Egyidejűleg Prágában Kisfaludy Stróbl Zsig- mond, Kossuth-díjas szobrász- művész alkotásaiból rendeznek kiállítást.-k Borogyin halálának 125. évfordulójáról ünnepélyesen emlékezne^, meg. A Szovjetunió legtöbb városában hangversenyeken szólaltatják meg a nagy orosz zeneszerző alkotásait.-k Londonban kiállítást rendeztek a legjobb politikai karikatúrákból. A nemzetközi kiállításon a legtöbb pontot Jean Effel, a világhírű haladó francia rajzoló szerezte. ★ A moszkvai cigány-színházban e napokban nagy sikerrel bemutatták Szigligeti Ede Cigányok című darabját. •k Los Angelesben egy kép- kiállításon díjat nyert egy úgynevezett absztrakt kép. Szerzője szerint a kép úgy keletkezett, hogy 12 gilisztát különböző színű festékbe mártott, és azután végigsétáltatta őket a vásznon. Gyakran találkozunk az újságok hasábjain kínai nevekkel. Például a Mao Ce-tung névben a Mao családi név, a Ce-tung pedig keresztnév. Majdnem minden kínai név három szótagból áll: pl. Csou En-laj. Csak ritkán fordulnak elő két vagy négy szótagból álló nevek. Kínában tulajdonképpen nem is léteznek hagyományos keresztnevek. A szülők a névválasztásnál saját maguk állítják össze a neveket. A gyermek nevében kifejezésre juttatnak egy-egy kívánságot, reményt, gyakran valami híres ember nevét választják, de sokszor csak jóhangzású szótagokból képezik a nevet. A kínai írás nagyon nehéz. Ha például egy kört rajzolunk, az kínaiul azt jelenti, hogy nap. Ha a kör mellé egy sarlót rajzolunk, akkor már azt írtuk le kínaiul, hogy hold. Hogyha a kört és a sarlót „összeolvassuk", akkor azt jelenti, hogy világító ragyogó világosság. Vannak olyan kínai jelek is, amelyek 33 rajzocskából állnak. Mivel a kínai írásban több mint húszezer írásjelt különböztetnek meg, csakis a művelt kínai sajátítja el teljesen az írást. Ez a kínai felirat azt jelenti, hogy Kínai Népköztársaság, és úgy olvassuk, hogy Tsong-Khua fen min Kong-Khuo-khuo. Az első írásjel akt jelenti hogy közép, a második, hogy virág, együtt pedig azt jelenti, hogy Kína. A harmadik írásjel azt jelenti, hogy ember és nép. együtt nemzet. Az ötödik írásjel azt jelenti, hogy együtt, a hatodik megértés, a hetedik pedig azt. hogy ország. Ebből a három írásjelből képezik a köztársaság kifejezést. Az utóbbi két írásjel képünkön nem látható.
