Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-09 / 50. szám
mosoiinogua Leninről /ingóra, tangóharmonika szól a CSISZ SZKB bratislavai székházában. Negyvenkét fiatal ropja a táncot, estélyi ruhában, fényes cipőben lányok, fiúk forognak szédületesen s a szépen kivilágított és feldíszített teremben sorra leperegnek azok a számok, amelyeket betanultak. Tíznapos tanfolyam zárul a vidám estével. Az arcokon mosoly ül, a szemekben meg figyelem, mert ha tévedtek s olykor el is vétették a lépéseket gyakorló órákon, a próbabálón már szégyen volna hibázni. No, nem is vétenek hibát, úgy mozognak a parketten, mint a legfinomabb óra mutatója. Büszkén, boldogan mutatják be, amit hosszú s annyi szépet adó esten Nemec Miroslav és Kalacová táncbemutatója megtanultak. A modern táncok alaplépéseivel kezdik és folytatják a foxtrottal, valcerrel, bécsi keringövel, s a rumbán, szambán kívül kevésbé ismert táncokat is bemiifatnak, mint például az argentínai tangót, a francia négyest, a polonézt (lengyel tánc) és sok más klasszikus számba menő táncot. Táncjátékok, csárdások, menüettek. Íme ezek a próbabál mutatványszámai, s míg szól a zongora és repülnek a szoknyák, mi érdeklődünk a népművelési otthon dolgozójától, a tíznapos tanfolyam vezetőjétől, Medvecká Ilonától, kik és milyen céllal szervezték ezt a tánctanfolyamot? — A kezdeményezés a CSISZ SZKB és a népművelési otthon érdeme — feleli Medvecká Ilona. — A tanfolyamra Szlovákia minmagyarul Lenin művei mélységének, világosságának, igazságának és hatalmas hatásának alapját munkamódszerének tervszerűsége és rendkívüli gazdagsága vetette meg. Mi sem nélkülözhetjük Lenin munkamódszerét, amikor műveit tanulmányozzuk és ezért a tanulmányozáshoz alaposan és tervszerűen fogjunk hozzá. Mielőtt Lenin müveinek tanulmányozásához fognánk, ajánlatos elolvasni Lenin életének és tevékenységének rövid történetét, (megjelent a budapesti Szikra Kiadóvállalatnál), mely ismerteti valamennyi művét és beszédjét. Könnyebben megértjük Lenin „Materializmus és empiriokriticizmus“ című műdén részéből kizárólag olyanok vét, ha elolvassuk Mityin: Ma- jelentkeztek, akik a CSISZ-szer- \ terializmus és empiriokriticizvezetben aktívan dolgoznak. S ha innen elkerülnek, mint vidéki tánckörök szervezői és vezetői adják tovább azt, amit elsajátítottak. És ezzel el is árultam a célját tanfolyamunknak. Társadalmi táncokkal, etikailag kidolgozott számokkal akarjuk emel mus című ismertetését, mely tömör összefoglalása Lenin történelmi jelentőségű filozófiai munkájának. Megmutatja, hogyan segítették ezek a tanítások a természettudományok fejlődését Igen hasznos, ha elolvassuk 홓“ j“" - igen nasznus, na eioivassui ni a bálok, mulatságok színvona- jj A y yOSztrikov: Lenin és Sztá lát vidéken. j lin harca a marxista filozófia — S csak az alaplépések elsa- ' tárgyszerűségéért című könyjátításával foglalkoztak? 1 vet, amely megmutatja, hogy — O, dehogy. Rendszeres elő- f Lenin hogyan védte a marxista adásokat tartottunk a társadalmi ■ filozófiát a marxizmus hamisí- f tői ellen. I A kommunista erkölcs kér- l déseinek szentelt figyelmet N. I J. Boldirev Lenin és Sztálin ta- í nítása a kommunista erkölcs- í ről című munkájában. Rávilágít ' arra, hogy a kommunista ernevelés mikéntjéről.1 Hogyan viselkedjünk étkezésnél, a családban és mulatságokon, hogyan viszonyuljunk az idősebbekhez, barátokhoz ... Mondjuk-e, állítsuk-e ezek után, hogy a CSISZ SZKB és a népművelési otthon olyan dolgot i köles alapja a kommunizmusért kezdeményezett és valósított meg sikerrel, amely minden lány és fiú álma; hogyan kell szépen táncolni és helyesen viselkedni. A tíznapos tánctanfolyamnak tehát igen nemes nevelőcélja van: a modern táncok és az idősebbek, barátok, s általában az embertársak iránti helyes viszony elsajátítása. Bizony, csak üdvözölhetjük a próbabált, az első fecskét, s szívből kívánjuk, hogy röppenjen fel merészen és repülje be Szlovákia minden városát, falvót. M. J. folytatott harc. Az erkölcs a termelési munka során keletkezik, osztályjellegű és élesen állást foglal a burzsoá erkölcscsel szemben. A nevelés legfontosabb eszköze a kritika és az önkritika. * ★ * Vidáman Apátfalván tartották meg a losonci Járási ifjúsági találkozót. A találkozón körülbelül 1500 munkás, földműves- és tanulófiatal jelent meg. Az ünnepi felvonulás után az apát- falvai hegyen meggyűjtották a Béke tüzet, majd Freit Mihály, a Pofana n. v. egyik dolgozója beszélt a fiatalokhoz. Freit Mihály beszéde után ének, tánc mellett szórakoztak, majd levonultak a Polana n. v. üzemi klubjába és ott folytatták a vigadozást. Sólyom László, Losonc A karcsai Marták Éva és az ipolypásztói Pereszlényi Gyula a próbabál boldog résztvevői. És a többiek ... SZERGEJ JESZENYIN: O irágok i. Minden virág búcsút rebeg, fejük int kecsesen hajolva: „Nem látod ily közelről soha szülő-határod, s földedet.“ — Szeretteim, megnyugszom már! Újra láttam a szülő telket; s ha húsén ölel a halál, úgy fogadom, mint új szerelmet. II. Tavaszi est, kékes fények, titeket ne szeretnélek; titeket ne kedveljelek virágok, én, testvéretek? Zsongás, ibolya, rezeda, megkönnyebbült a lelkem ma, lelkem tehertől mentes ma, zsongás, ibolya, rezeda. — III. Harangvirág szép hímporod lelkemben dalt harangozott: „Elvesztette a messzeség a búzavirág kék szemét?“ — Komor hang ne gyötörj! Elég! Mellemben kínok lángja ég! Mint rím a rímre, úgy fakad bennem szerelmes indulat. — * IVCsak egyik-másik tudta azt, hogy szívemen gubbaszt a fagy, s még kevesebbnek lángjai tudták fagyom olvasztani. Milyen kevés kinyúlt tenyér tapintja meg a sivár sorsot! / Tűz felett szállók pilleként és a lángokkal váltok csókot. V. Mit kedveljek a virág bokrán? Virágnak úgysem minősítem. Csupán megérinti az orcám, de hozzá gyöngéd szavam nincsen. Csak egy virágot szeretek, mely áthatol a földnek kérgén, mint búzavirág észak-földjén, nálánál nincs értékesebb. VI. Szívemhez nőtt a berkenye; dús gyümölcsöt igér virága, majd parány bíborcseppé válva erőtlen hull a levele. Berkenyém, te drága csöppem, minden virágnál szebb éked; s mint a test, akár az élet, végképp elenyész a ködben. VII. Szerelmem, kérlek megbocsáss! Keresztutamon áthaladtam. Csak az érdekel, semmi más, mi eltűnt visszavonhatatlan, örökre megyünk, te, meg én, s veszünk. Nyomunkban jönnek mások. Elfeledjük a sír ölén forró szerelmünk is, meglátod. VIII. Virágok, búcsút mondjatok! Fejetek int mélyen hajolva: „Arcát és szülőfölded soha, már többé meg nem láthatod!“ Ám úgy legyen! Többé nem látom. Másfajta virágzásban égek, s szárnyal ajkamról az új ének: szülőhazám dicsérem, áldom. IX. Ugye virág az ember is? Kedvesem jól tudod te is, hogy szentigaz minden szavam. Szárán, ha ring virágfejecske, olyan, akár a színarany, hamvas rózsáddá nem lehetne? Virághoz hasonló a nép, mely sodródik, majd újra lép. X. Virágok vonulását láttam és szívem tiszta lángra gyúlt; a Nagy Október távlatában jobb világ villant, s szebb: az új! A sok virág együtt kiáltott, piros volt a leghangosabb; a dühödt vész sorukba vágott, de az erő, az sosem látott, legyőzte a hóhérokat. XI. Október! Oh, mennyire fáj a piros ember-rózsák veszte. Fejük vette az érc-halál, de a rémület nem teper le. A föld virága menetel és acélt edz a kemény próba; lakássá válik ezrivel, s lesz távol tengerek hajója. XII. Mivelhogy megértettem én: e világ nem barát cellája; hadd mondja el e költemény, nem apad ki az élet árja! Csendülj, hozzájuk szólj dalom, — üres forma nem búvik benned, — s arany-rózsaként átadom fejem imádott kedvesemnek. Fordította: ZALA JÖZSEF .................................................................... BARNA LÁNY JELIGÉRE Az életben adódnak olyan problémák, amelyek mindig visszatérnek Ön is egy ilyen megoldhatatlan kérdés előtt áll. Bár mi még fiatalnak tartjuk, de ilyen korban a lány megérett már, hogy férjhez menjen. Ilyenkor a szülő is beleavatkozik és anélkül, hogy gyermekének érzelmeit figyelembe venné, kiszemeli a jövendőbelit. Ha ez nem is minden esetben, mégis nagyon gyakran megtörténik. A szülők ugyanis gyermekük sorsát, jövőjét szeretik biztos kezekben látni. Tagadhatatlan, hogy az ilyen beavatkozás sajnos sok boldogtalan házasság magvát hintette el, de sokszor meggondolatlan házasságot akadályozott meg, mert a szülői józanság holmiféle gyer- mekszerelmi házasságokat lehetetlenné tett! A helybeli fiút a szülők azért szeretnék, merb-ahogy azt írja, idősebb. Koránál fogva feltételezzük, hogy komolyabb gondol- kozású, aki megérett arra, hogy megnősüljön Hibáit már nem rejtegeti, mert az ilyen korban a hibák már ismertek és ilyenkor a férfi nem akar mást, csak boldog családi otthont. írja, hogy az illető a faluban is megbecsülésnek örvend. Egyszóval jó férjanyag. A másikról nem tudjuk, hány éves, ezt sajnos nem írta meg, de feltételezzük, hogy víg természetű, táncolni, szórakozni szerető fiú egyszóval a másiknál sokkal elevenebb. Ez az életben oly gyakran visszatérő háromszög. Az utóbbi a rokonszenvesebb és a fiatal lányoknál általában nagyobb sikerei nnímmwNK ..s vannak, de rendszerint nem jó férjanyag, mert a mulatozás és szórakozás sokszor olyan lendületet vesz, hogy a házaséletben sem tud álljt parancsolni. A fentieket figyelembe véve, ha idősebb udvarlója és ön közt nincs túl nagy korkülönbség és ha rokonszenves is, foglalkozzék azzal a gondolattal, hogy az ő felesége lesz. Ebben az esetben azonban szakítani kell a fiatallal, mert azáltal, hogy találkozik vele, az idősebb egyre ellenszenvesebbé válik, így szülei akaratának is eleget tesz. Ha viszont kimondottan ellenszenves, akkor mondja meg szüleinek és kérje meg őket, ne kívánják, hogy felesége legyen Hogy azután kinek lesz a felesége, az bizonytalan, mert a fiatalabb ismerősének életkorát nem ismerjük és így nem ajánlhatjuk. Foglalkozzék néha magával. Saját érzéseivel tisztában van? A német művészet IV. kiállításáról Képünkön Klaus Wittgugel grafikus Békét a világnak című mű»’ét vetkező: Hogy már egy anya se sirassa háborúban elvesztett fiát. látjuk. Felirata a kö-
