Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-12-09 / 50. szám

Végre (Mkhoqy... A CSKP KB Levelének tartalmát tárgyalják a bratislavai Fi­garo üzem dolgozói. Margita Provodovská olvassa fel a Levelet és bizony nagy érdeklődéssel hallgatják a dolgozó nők. A vita után elhatározták, hogy 105 %-os tervteljesítéssel zárják le az évet. A CSKP KB Leveléről vitáztak A dunaszeadahelyi járásban Iévó CSISZ-alapszervezetek elnökei bizonyára meglepődtek, amikor a közelmúltban a CSISZ járási titkárságára hívták őket. A meghívással kapcsolatban többféle okra gondoltak, és meg kell jegyezni, sokan el is találták az okot. A járási vezetőség ugyanis gyűlést rende­zett, ahol ismertették a párt Központi Bizottsága Levelének tartalmát. Az ismertetés után természetesen vitát is rendez­tek, majd megbeszélték, hogy milyen formában s milyen idő­pontban tárgyalják meg az alapszervezetek a Levél tartalmát. Többen azt mondták, hogy még a CSISZ III. kongresszusa előtt megrendezik a vitát, mert a párt Levelének tartalma a CSISZ országos kongresszusa határozatainak teljesítésére is lelkesíti a fiatalokat. így legalább azonnal hozzáláthatnak a határozatok teljesítéséhez, ami bizonyára minden fiatal számára fontos. A hírek szerint már több alapszervezetben is megvitatták ezt a nagy fontosságú dokumentumot. Mondani sem kell, hogy a vitagyűléseket nemcsak a CSISZ-tagok, ha­nem a még eddig szervezetlen fiatalok számára is szervezik. A járási vezetőség tagjai szintén ülést tartottak és a Levél megvitatásán kívül egy másik fontos feladatot is elhatároz­tak. Tervbe vették, hogy személy szerint ki felelős egy-egy alapszervezetért. A járási vezetőség minden tagja egy vagy két alapszervezetet látogat meg ezzel kapcsolatban és vesz védnöksége alá. Bár a fiatalok enélkül is buzgón szervezik a színvonalas vitagyűléseket, mégis a járási vezetőség a pon­tos szervezést és azt, hogy mihamarabb megtartsák a vita- gyűléseket, ezzel elősegfti. A viták során a fiatalok főleg arra mutatnak rá, hogy még mennyi rejtett tartalék van az EFSZ-ekben, amelyeket ki lehet használni a termelés foko­zására. A lakásprobléma megoldását a fiatalok helyeslik és magukévá teszik az ezzel kapcsolatos intézkedéseket is. Pártunk célkitűzéseinek mihamarabbi megvalósítása érde­kében a fiatalok úgyszólván minden alapszervezetben értékes vállalásokat tesznek, melyekkel munkahelyeiken a termelé­kenységet és az új munkamódszerek bevezetését elősegítik. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok főként a komposztkészítés terén tevékenykednek, s bizony ezáltal is növelik a talaj ter- mőereját és további lépéssel viszik előbbre az EFSZ-eket. ezxs-xzsg&gzzgc&aeQezzgz. GMKOBZKIU ELSŐ BENYOMÁSOK Repülőgépünk a főváros, Athén repülőterén ér földet. Autóbu­szon megyünk a városba, de én a repülőgép és autóbusz ellenére is az i. sz. előtti XIV. századbeli Athént látom. Hiszen maga a vá­ros neve is a mitológiát juttatja eszünkbe. Zeus lánya, Pallas Athene, a görögök hatalmas is­tennője, aki a monda szerint fegyveresen pattant ki apja, Zeus fejéből. Akkoriban a város köze­pén volt az Akropolisz, melynek helyén ma a Pantheon történelmi jelentőségű romjai fekszenek. A mai Athén egy 800 000 lako­sú modem város, bár még száz évvel ezelőtt is mindössze 3-400 ház feküdt elszórtan az Akropo­lisz körül. A modern Athén első­sorban szabályosságával lep meg, a nyílegyenes utcák pontos négy­szögekben találkoznak. Két nagy tere geometriai pontosságúnak tűnik. A Sintagma-téren, a régi királyi palota helyén van a par­lament, körülötte hatalmas lu­xusszállodák, kávéházak, étter­mek sorakoznak. A másik a Con­corde-tér, itt vannak a színhá­zak, mozik, innen nyílnak a fő­utcák luxusárucikkeket kínáló üzleteikkel. Itt zajlik le na­gyobbrészt az idegenforga'om is, és ebből a szemszögből nézve Athén kiválik a többi főváros — Végre, csakhogy találkoz­tunk, ezer év óta nem láttuk egymást - kiáltott rám vagy húsz méterről egy régi isme­rősöm. Váratlanul toppant elém, nem számítottam rá, hogy éppen most találkozunk. Persze rög­tön megindult a szokásos tere- fere. Mivel elegendő idő állt rendelkezésünkre, — tudniillik az állomásról tartottunk a falu felé, ami bizony közel egy órai gyaloglást jelent - hát sok minden felvetődött. Érdeklőd­tem nála, udvarol-e még annak a lánynak, akivel a legutolsó találkozásunk idején járt, mi­kor nősül, hol dolgozik, mennyi a keresete és nem utolsó sor­ban, mit csinálnak a fiatalok a faluban. Kisült, hogy közte és a lány között azóta még szoro­sabbak a kapcsolatok és nem tudni, hogy mi lesz a vége a nagy szerelemnek. A kereseté­vel elégedett, nem panaszkodik a munkájára sem, ellenben a fiatalok tevékenységével kap­csolatban a szokásos panasszal kezdte. — Nálunk nehéz, igen nehéz valamit csinálni, hisz te is tu­dod, milyenek nálunk a fiata­lok. Már a könyökömön jön ki ez a felelet, oly sokszor hallottam a múltban is. Más faluban, sőt más járásban is. Ahol egy kis nehézség van, vagy ha valamit kezdeményeznek a fiatalok, és a sikerek azonnal nem dőlnek csőstül, szintén így panaszkod­nak, mint most jó barátom, Pa­li. Egyébként elnézést kérek tőle, hogy nem a nevével kezd­tem írni soraimat. Később mégis elmondott egyet-mást a CSISZ-szervezet- ről. Elbeszélte, hogy vidám szilveszteri műsort készítenek elő és a csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából milyen munkát fejtettek ki. Érdekes, hogy a lányokat nem szidta, egy szóval sem említet­te, hogy a gyengéd nem milyen nehezen kapcsolódik a CSISZ- szervezet munkájába. Bizonyá­ra javult a helyzet ezen a té­ren - állapítottam meg ma­gamban. Pár pillanatnyi szünet után homlokának szegeztem egy kér­dést. — Szeretsz már politizálni? Már szívesen hallgatod a poli­tikai tartalmú előadásokat? Csak nevetett és kis szünet után folytatta. — Amíg gyerek voltam, ter­mészetes, hogy más volt a gon­dolkozásom és most már meg­értem, miért veszekedtél oly sokat a politika miatt. Sokszor mondtad, mennyire fontos, hogy a munkások, különösen a fiata­lok politizáljanak. Arra is em­lékszem, hiszen néhányszor ez is szóba jött, hogy a régi idők­ben sok mindent, például a sportot is csak azért szorgal­mazták az illetékesek, hogy el­vonják a nép érdeklődését a politizálástól, a társadalmi problémák felől. Mert aki a tár­sadalmi problémák ügyeit, ba­jait firtatta, abból bizony nem egyszer megbélyegzett embert csináltak. Féltek az ilyen em­bertől még akkor is, ha való­ban a saját jogaiért szállt sík­ra. % És most megtörtént a pál- fordulás. Pali politizál. — Ezt abból is következtetem — foly­tattam, — mert az előbb mond­tad, hogy az Oktatási év kere­tén belül rendezett politikai is­kolázáson milyen élénken vi­táztak. Most már rájöttél te is, hogy mit kell tenni, mennyire fontos a termelési kérdések megvitatása és milyen szüksé­ges elbeszélgetni a nevelési és más társadalmi problémákról, hozzáértve természetesen az EFSZ és a falu ügyeit is. Bár minden fiatal Így tenne, ám azt sem mondhatjuk, hogy sok CSISZ-tag akad, aki félretólja a politikai kérdéseket. A mai fiatalok politizálnak és bátran állíthatjuk, hogy minden érdek­li őket, ami a világon történik. Például a könyvtárukból is ezt következtethetjük, s az ol­vasók is igazolják szavait. A szépirodalmi és szakkönyveken kívül a politikai tartalmú köny­veket is kikölcsönzik. Az em­berek, s főleg a fiatalok, ma több politikai tárgyú könyvet olvasnak, mint szépirodalmat. Szeretik a társadalmi kérdése­ket boncolgató előadásokat is. A barátsági hónap keretén be­lül több előadást tartottak. Idő­sebb elvtársak beszéltek, s kö­zülük az egyik, Feri bácsi, sze­mélyesen volt jelen a cári Oroszország megdöntésénél és harcolt a vörös hadseregben is. Sokat beszélt a fiataloknak a hősi harcokról és a Komszo- molról.. A fiatalok oly feszült csendben hallgattak, hogy még a légyzümmögést is meg lehe­tett volna hallani. Az előadás után kérdéseket tettek fel Feri bácsinak, aki örömmel válaszolt mindenkinek, s egy cseppet sem izgatta őt, hogy éjfél felé járt az idő, amikor haza indul­tak. Az út javarészét megtettük, a falu szélső házaihoz közeled­tünk. Oj házak ezek, két-há- rom éves faültetvények lomb­jukat hullatva szomorkodnak a kertjeikben, némely helyen a kerítés sincs még rendben, mert aki építkezik, az rendsze­rint nem a kerítést csinálja először.* Az utca latyakos volt, de a térdig érő sárnak, ami ré­gen uralta a falut, már nyoma sincs. Pali ebből is levonta a tanulságot. Azt mondta, hogyha valaki végignéz az utcán, nem kell annak magyarázni, hogy az urak miért mondták a munká­soknak, hogy ne politizáljanak, és különösen a fiatalokat miért féltették a politizálástól. Hiába volt a félelem, a nélkülözés és a nincstelenség, a népben a tár­sadalmi problémák utáni ér­deklődést mégis kifejlesztették. Ma már bizony senki sem zár­kózik el e problémák elől és nem is lenne helyes, ha így tenne. Örömmel búcsúztunk el egy­mástól, abban a reményben, hogy hamarosan találkozunk és újra elbeszélgetünk. B. I. Fél Teréz, az iskolai CSISZ- szervezet elnöknője. Megtalálták az utat A elmúlt évben ha valaki megkérdezte volna a lekenyei CSISZ-szervezet elnökét, hogy hogyan dolgozik az alapszer­vezet, azt hallhatta volna, hogy sehogy sem. Az évzáró gyűlés óta alig telt el két hónap és azóta teljes fordulat állt be a CSISZ-szervezet életében. Az évzáró gyűlésén 15 tag vett részt. Élénk vitára került sor és határozatot fogadtak el, hogy a CSISZ III. kongresszu­sának tiszteletére 300 órát dol­goznak a falu szépítésénél, megjavítanak 10 hektárnyi ré­tet és 10 új tagot szerveznek a CSISZ-be. A napokban értékelték a vál­lalások teljesítését. Kiderült, hogy vállalásaikat túlteljesítet­ték és a rétjavítást a napokban fejezik be. Mindezek mellett szépen működik az olvasó- és a „Világ térképe felett“ kör, melyet 8 fiatal látogat szor­galmasan. Jelenleg a kultúr­otthon is hangos, színdarabot próbálnak a fiatalok, amelyet az ifjúsági alkotóversenyen is bemutatnak. ÚJ elnökké a fia­tal Kulik Bertalant választot­ták. Vezetésével megtalálja a felfelé Ívelő utat a lekenyei alapszeovezet is. Németh János közül. Az élet nem olyan gyors, olyan lüktető, mint más főváros­ban, s úgy tűnik, nem is éli a maga életét, hanem csak a kül­földieknek „mutogatja" magát. Széles utcáin az autók nem ro­bognak, csak nesztelenül sikló­nak, s az idegenek elmaradhatat­lan csoportjai elragadtatással szemlélik az egyetem, a nemzeti könyvtár, az akadémia épületét, a Bizánc korabeli kis templomo­kat és a nagy hozzáértéssel ápolt parkokat. Ha azonban meg akarjuk is­merni a mai Görögországot, el kell hagynunk a fényes üzleteket, a suhanó luxusautókat és fel kell keresnünk a régi negyedeket, ahol a lármás, de barátságos gö­rög nép él a szűk sikátorok kis viskóiban, be kell tekintenünk a keleti bazárokra emlékeztető, fülledt levegőjű és áporodott szagú boltokba. És ha meg akar­juk ismerni a görög népet, meg­állíthatjuk a szűk utcák bárme­lyik lakóját, az meghív a lakásá­ra és miután igen udvariasan először a vendég hazája iránt ér­deklődik. ha megnyerjük bizal­mát, minden tartózkodás nélkül kiönti szívét. GÖRÖGORSZÁG IGAZI ARCA Irigylésre méltó ez az ország, ahol a barométer hónapokon ke­BETEGBIZTOSÍTÁS - MINT ZEUS IDEJÉBEN vagyis tulajdonképpen a sem­mivel egyenlő. (Egész Görögor­szágban 650 000 a biztosított munkások száma.) Huzamos be­tegség esetében elenyészően cse­kély a segély. Kisgyermekes asszony gyárban alkalmazást nem kap. — Mi legalább összetartunk, egymást segítjük — jegyzi meg egy asszony. — De nézze - csak meg, milyen nagy a nyomor a város másik felében... Sárkánypusztán... A nagymegyeri járás fiatal­jainál nagy visszhangra talált a kétéves mezőgazdasági tanonc­iskolák rendszeresítése. Sokan jelentkeztek az iskolázásra, mégis különböző okok miatt csak szeptember vége felé nyílt meg az első évfolyam. A Nagv- megyer melletti Sárkánypusz­tán folyik a tanítás és mondani sem kell, szorgalmasan tanul­nak a fiatalok. Elhatározták, hogy pótolják, amit a tanév megkezdésének elhalasztásával elmulasztottak. A 28 hallgató tanulás mellett kulturális tevé­kenységet is kifejt. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére is ünnepséget rendeztek. Már kultúrműsort is bemutattak. A legjobban szerepelt Nagy De­zső, Őszi Kálmán, Halasi Ká­roly, Szamaránszky István és Károlyi Károly. Természetesen már az iskolai CSISZ-szervezetet is megszer­vezték. A szervezet élére Fél Terézt választották, aki lelkiis­meretesen tölti be az elnöki funkciót. A vezetőség többi tagja Németh Ilona, Nagy De­zső és Baráth László. Az iskolai CSISZ-szervezet élénk tevé­kenységbe kezdett. A CSISZ nagymegyeri járási titkárságáról azonban még egy­szer sem látogatták meg az új iskolai szervezetet. Többször ígérték, hogy kijönnek Sár­kányra és segítenek a .kezdeti problémák megoldásánál. Az ígéret sajnos csak Ígéret ma­radt, de mindenesetre jó len­ne, ha a járási titkárság dolgo­zói végre meglátogatnák már ezeket a lelkes fiatalokat. (k. f.) Egy másik asszony egy néhány utcával távolabb lakó család sor­sán aggódik: — Öt gyerek, a legidősebbet három hónappal ezelőtt politikai okokból egy szi­getre száműzték, az apa öt hó­napja beteg... Itt ismertem meg a modem Görögország igazi arcát, mert az antik falak, az egykor „istenek lakta" festői szépségű tájak, a turistáktól megcsodált templo­mok és szobrok egy szenvedéstől megkínzott és félelemtől gyöt­rődő népet takarnak. G. FARGE Megrendítöen szép látványt nyújtanak Poseidon templomá­nak romjai, melynek alapzatát a tenger hullámai csapdosnak. resztül meg nem mozdul a „jó idő“-ről. Kéken fénylik az ég, s a nap sugarai aranyos szegély- lyel övezik a tengerparti várost• s visszatükrözik az annyiszor megénekelt Égei-tenger lustán csobogó aranyos-kékes hullámait. De vajon „belülről" is ilyen szép, ilyen csábító itt minden? Vezetőm ajánlatára megláto­gatjuk Pireuszt, Görögország legfontosabb kikötőjét és ipari gócpontját. Miközben a 600 000 lakosú város felé robogunk, meg­változik a kép: hosszú gyárfalak, por, rossz levegő, s hirtelen olyan érzés fog el, mintha füst helyett szomorúság áradna a magas gyárkémény ékből... A kikötő szépfekvésü, de az idelátogató turistákat a másik oldatról, a tengerpart mellett hú­zódó festőién szép tájon hozzák ide. Ezek aztán mitsem látnak a sötét gyárkéményekböl, a mö­göttük meghúzódó nyomorról, a görög proletariátus — a gyár- és kikötömunkások, a halászok — szomorúan szánalmas életéből. Pedig ezt nem lehet szó nélkül hagyni! Kunyhószerű kis házikóba ko­pogtatunk be. Az egyetlen helyi­ségből álló „lakás" kb. 3X2.5 m. Érkeztünkre csoportosan sereg­lenek ide a szomszédos „házak" lakói, s vezetőm bíztatására bi­zalommal kezdenek beszélni. El­mondják, hogy egy ilyen helyi­ségben sokszor 5-6 személy la­kik; a bútorzatot, felgöngyölt matracokkal az ágyak és dívá­nyok képezik. A matracokat este a földre terítik azok számára, akiknek csak a földön jut fekvő­hely. Figyelemreméltó azonban, milyen tiszta a takaró, s a fala­kat szép fényképek díszítik. A munkások helyzete két ség- beejtően siralmas. A 8 millió la­kost számláló országban több mint egy millió a munkanélküli, és 3 millió ember éppen csak hogy tengeti életét. Egy munkás fizetése — már aki olyan sze­rencsés, hogy dolgozik — távol­ról sem fedi az élet fenntartásá­hoz szükséges legfontosabb mi­nimumot. íme, a számok beszél­nek: egy munkás napi keresete 43 drahma, egy munkásnőé 33 drahma, 13—18 éves gyermeke­ké 15-16 drahma, egy szakmun­kás 47—55 drahmát keres, s egy négytagú családnak legszűköseb­ben havi 1000 drahmára van szüksége. Emellett tudnunk kell, hogy egy szoba ára havonta zru) sm iA történelmi nevezetességű emlékek közelében dolgozo go­zuo jjv drarwia, lakásról nem .. . . --«■. *« nnisio .. rog munkások edeskeveset törődnek a „nagymultu epule­IS beszelhetünk, mert nincs olyan bekkel. Nehéz munkájuk kó/ben arra gondolnak, vajon meddig munkás, aki azt meg tudná fi- dolgozhatnak és hogyan osszák be az éhbérrel egyenlő kere­zetru■ setet

Next

/
Thumbnails
Contents